114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az 1972. évi 9. törvényerejű rendeletben foglalt kötelezettségekre, az alábbiakat rendeli el:

Országos Atomenergia Hivatal

1. § Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) alapvető feladata az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények normális és üzemzavari körülmények közötti biztonságával, a nukleáris veszélyhelyzetekkel kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
2. § (1) Az OAH a nukleáris biztonság elsődlegességének érvényesítése érdekében a jogszabályoknak alárendelten, függetlenül jár el, működését a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) tárcafelelősségétől függetlenül felügyeli.
(2) Az OAH főigazgatója feletti munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. Jogállásuknál fogva a főigazgatót államtitkári, a főigazgató-helyetteseket pedig helyettes államtitkári juttatások illetik meg.
3. § (1) Az OAH illetékes önálló hatósági jogkörű egységei járnak el első fokú hatóságként az OAH hatáskörébe tartozó alábbi államigazgatási ügyekben:
a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés, a nukleáris létesítmény baleset-elhárítási intézkedési tervének jóváhagyása,
b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági és baleset-elhárítási felkészülésének ellenőrzése,
c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése,
d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése,
e) az At. 11. §-ának (2) bekezdésében előírt minőségbiztosítási rendszer meglétének ellenőrzése, vagy az OAH által kijelölt intézménnyel való ellenőriztetése,
f) a nukleáris anyagok központi nyilvántartása és ellenőrzése,
g) a radioaktív anyagok és készítmények központi nyilvántartása,
h) a nukleáris export és import előzetes engedélyezése,
i) a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - a hatáskörébe utalt ügyekben - a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése, valamint a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése,
j) a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatásfejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése,
k) a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása,
l) az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének nyilvántartása és ellenőrzése.
(2) Az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben másodfokon az OAH főigazgatója jár el.
(3) Az OAH a Szervezeti és Működési Szabályzatát az At. által meghatározott társhatóságoknak és szakhatóságoknak megküldi.
4. § (1) Összhangban az At. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, az OAH-nak a 3. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.
(2) Az OAH engedélyek feltételeit meghatározó és teljesülésüket ellenőrző vizsgálatok, valamint a hatósági munka megalapozását szolgáló tevékenység elvégzésére az OAH más intézményt is felkérhet, illetve kijelölhet.
(3) Az OAH jogosult az atomenergia bármely alkalmazójánál - hatáskörében - ellenőrzést folytatni.
5. § (1) Az OAH feladatkörébe tartozik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (a továbbiakban: Alap) kezelése. Az Alappal rendelkező miniszter az OAH útján gondoskodik az Alap működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) Az OAH-nak az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége elkülönül az OAH hatósági tevékenységet végző szervezeti egységeitől.
6. § (1) Az OAH - Balesetelhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével - ellátja a számára külön jogszabályokban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat.
(2) Az OAH ellátja a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítésről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében és az Európai Unió keretében létrejött nemzetközi egyezményekből és a kapcsolódó kétoldalú megállapodásokból eredő kapcsolattartási feladatokat.
7. § (1) Az OAH feladata az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenység értékelése és összehangolása, a hatósági felügyeletet szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása.
(2) Az OAH feladatkörébe tartozik az Európai Atomenergia Közösség, az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogramjaiban való hazai részvétel összehangolása és a keretprogrammal kapcsolatos nemzeti kapcsolattartási pont feladatainak ellátása.
8. § Az OAH a hatáskörébe tartozó területen két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat épít ki, és tart fenn, továbbá összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő nemzetközi együttműködést. Ennek körében véleményezi a más minisztériumok és szervezetek által e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri - hatáskörét illetően - azok megvalósulását.
9. § (1) Az OAH feladatkörébe tartozik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökségével, az Európai Atomenergia Közösséggel, továbbá az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő más nemzetközi és regionális kormányközi szervezetekkel folytatott együttműködés. Az OAH látja el az atomenergia biztonságos alkalmazása terén kötött kormányközi egyezmények hazai végrehajtását szolgáló feladatokat.
(2) Az OAH az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel gondoskodik
a) a nukleáris biztonsággal,
b) a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek elhelyezésével,
c) a nukleárisbaleset-elhárítással,
d) a nukleáris anyagok fizikai védelmével,
e) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával,
f) az atomkárokért való felelősséggel összefüggő - hatáskörébe utalt - nemzetközi, valamint az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos más kötelezettségek teljesítéséről.
(3) Az OAH feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó szervezeteivel, és velük kétoldalú nemzetközi, valamint szakmai megállapodásokat köt.
10. § (1) Az atomenergia alkalmazása területén az OAH figyelemmel kíséri:
a) a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését, annak tapasztalatait,
b) a nukleáris biztonsággal összefüggő műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat,
c) a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését.
(2) Az OAH az (1) bekezdés szerinti tevékenységek alapján kezdeményezéseket tesz, javaslatokat alakít ki a szükséges intézkedésekre, jogszabályok módosítására, illetve megalkotására.
11. § (1) Az OAH hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos, a Kormány döntését igénylő előterjesztéseket - a miniszter egyetértésével - az OAH főigazgatója nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztések tervezetének államigazgatási egyeztetése az OAH feladata.
(2) Az At. hatálya alá tartozó ügyekben a Kormányhoz előterjesztés benyújtására jogosultak a Kormány ügyrendje szerinti egyeztetési eljárásban kötelesek az OAH véleményét - a miniszter által vezetett minisztérium véleményezésétől függetlenül - kikérni.
12. § (1) Az OAH főigazgatója évente beszámol az atomenergia alkalmazásának biztonságáról a Kormánynak és az Országgyűlésnek. A beszámoló az At. 8. § (6) bekezdés i) pontjának megfelelően kiterjed új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítésének előkészítése, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítése érdekében az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulásával folytatott tevékenységekre is.
(2) Az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról a Kormány és az Országgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elkészítésébe az OAH főigazgatója bevonja az érintett minisztériumokat és központi közigazgatási szerveket.
(3) Az éves beszámolók és a 9. § (2) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó nemzetközi szerződések által előírt nemzeti jelentések előkészítése az OAH feladata.
13. § Az OAH tájékoztatást ad a közvéleménynek az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az alkalmazott biztonsági követelményekről.
14. § Az OAH költségvetése a miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében önálló címként jelenik meg.
15. § Az OAH hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek, intézmények részére a szolgáltatásért járó díj kifizetése a ráfordított munkanapok szerint történik. Az OAH a leggyakrabban igénybe vett intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.
16. § (1) Az OAH munkáját segítő Tudományos Tanács az atomenergia alkalmazása területén országosan elismert szakemberekből álló, legfeljebb 12 tagú testület. A Tudományos Tanács a korszerű tudományos eredmények figyelembevételével állást foglal a nukleáris biztonsággal, a sugárvédelemmel és a nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő legfontosabb elvi és kutatási-fejlesztési kérdésekben. A Tudományos Tanács ügyrendjét maga határozza meg.
(2) A Tudományos Tanács elnökét és tagjait a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki, és menti fel.
(3) A Tudományos Tanács Titkársága az OAH keretében működik. Az ezzel kapcsolatos költségeket az OAH költségvetésében kell előirányozni.

Bírságolási jogkör

17. § (1) Az OAH bírságot szabhat ki az engedélyessel szemben jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén.
(2) A bírság összege legalább 50 ezer forint, de nem haladhatja meg
a) atomerőmű engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 50 millió forintot,
b) egyéb nukleáris létesítmény engedélyesével szemben nukleáris biztonsági hatósági ügyben az 5 millió forintot,
c) nukleáris létesítmény engedélyesével szemben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazásáról rendelkező jogszabályokban írt kötelezettség megszegése miatt indult hatósági ügyben az 5 millió forintot,
d) minden egyéb engedélyessel szemben az a)-c) pontokon túli egyéb hatósági ügyekben a 3 millió forintot.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha az engedélyes az OAH engedélyezési eljárásában részt vevő szakhatóság hozzájárulásában meghatározott követelményeket szegi meg, az OAH a szakhatóság kezdeményezésére folytatja le a bírságolási eljárást.
18. § A bírság összegének megállapításánál figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, ezen belül különösen arra, hogy a szabályszegés vagy mulasztás folytán bekövetkezett-e rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár, továbbá milyen súlyú a biztonsági követelmények megszegése, vagy ismételt szabályszegés történt-e.
19. § A bírságot az OAH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett kiadási számlájára kell befizetni.

Atomenergia Koordinációs Tanács

20. § Az Atomenergia Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány által létrehozott testület, amely az At. alapján hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek tevékenységét hangolja össze az atomenergia alkalmazásának biztonsága, a nukleáris biztonság és sugárvédelem területén. A Tanács az At. 6. §-ának (3) bekezdésében írt feladatkörében koordináló tevékenységet lát el, ennek keretében javaslatokat tesz, véleményt nyilvánít, továbbá elemzések készítését kezdeményezi.
21. § (1) A Tanács tagjai:
- az OAH-t felügyelő miniszter,
- a belügyminiszter,
- a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter,
- a honvédelmi miniszter,
- a gazdasági és közlekedési miniszter,
- a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,
- az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter,
- a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter,
- a Magyar Bányászati Hivatal elnöke
által kijelölt vezető tisztségviselő. A Tanács elnöke az OAH főigazgatója.
(2) A Tanács ügyrendjét maga határozza meg, és a miniszter hagyja jóvá.
(3) A Tanács titkársága az OAH keretében működik. Az ehhez szükséges költségeket az OAH költségvetésében kell biztosítani.

Vegyes rendelkezések

22. § (1) Az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a (4) és (5) bekezdésében az „Országos Atomenergia Bizottság elnöke” és az „OAB elnöke” szövegrész helyébe az „Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét ellátó miniszter” szövegrész, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az „OAB elnökéhez” helyébe az „Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét ellátó miniszterhez” szövegrész lép.
(2) A radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezéséről szóló 32/2002. (III. 1.) Korm. rendelet 10. §-a (3) bekezdésében az „Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló kormányrendelet” szövegrész lép.
(3) Az atomkárfelelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet jellegéről, feltételeiről és összegéről szóló 227/1997. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. §-a (3) bekezdésében az „Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) elnöke” szövegrész, továbbá a 11. §-ában az „OAB elnökének” szövegrész helyébe az „Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét ellátó miniszter” szövegrész lép.
(4) A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmények leszerelésére kijelölt szerv létrehozásáról és tevékenységének pénzügyi forrásáról szóló 240/1997. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OAH felügyeletét ellátó (az Alappal rendelkező) miniszter létrehozza az Alap Szakbizottságát (a továbbiakban: KNPA Szakbizottság). A KNPA Szakbizottság elnöke az OAH főigazgatója. A KNPA Szakbizottság értékelést végez és előzetes állásfoglalást alakít ki a miniszter döntéséhez
a) az Alap tevékenységével összefüggő költségbecslések,
b) a befizetési kötelezettségekre kialakított javaslatok,
c) a közép- és hosszú távú tervek, az éves munkaprogramok tervezete,
d) az Alap működésével és felhasználásával kapcsolatos, a közhasznú társaság által készített javaslatok, tervezetek, beszámolók
vonatkozásában.”
(5) A Kormány megalakulásával összefüggő egyes hatásköri rendelkezések módosításáról szóló 109/1994. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. §-a hatályát veszti.
23. § (1) Ez a rendelet 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről szóló 87/1997. (V. 28.) Korm. rendelet,
b) az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről szóló 87/1997. (V. 28.) Korm. rendelet, továbbá a talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 122/1998. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a,
c) az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatásköréről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat- és hatásköréről, bírságolási jogköréről szóló 87/1997. (V. 28.) Korm. rendelet, továbbá a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 52/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §-a,
d) a radioaktív hulladékok országhatáron át való szállításának engedélyezéséről szóló 32/2002. (III. 1.) Korm. rendelet 19. § (1) és (2) bekezdése.