119/2003. (XI. 27.) FVM rendelet

az egyes szőlészeti és borászati szakigazgatási kérdésekről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-a (1) bekezdésének j)-n) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A hegyközségek illetékessége

1. § A Btv. által hegyközségi hatáskörbe utalt közigazgatási ügyekben a nem hegyközségi településekre is kiterjedő hatásköröket, az 1. számú melléklet szerinti illetékességi szabályok alapján látják el a hegyközségek hegybírái.

Ültetvénytelepítés, kivágás

2. § (1) A szőlőtőkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) Törzs- és kísérleti szőlő telepítése és kivágása esetén az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) előzetes engedélye is szükséges. Fajtakísérleti célból akkor engedélyezhető a telepítés, ha azzal a telepítő összes szőlőterületén belül a kísérleti fajták törzsszőlő nélkül számított területe nem haladja meg az 5 százalék részarányt. Ez a korlátozás kutatási, oktatási intézményekre nem vonatkozik.
3. § (1) A telepítési engedély iránti kérelmet az ültetés megkezdése előtt legalább 4 hónappal, a kivágási engedély kérelmet pedig a kivágás megkezdése előtt legalább 2 hónappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a területre vonatkozó tulajdoni lap másolatát, bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés egy példányát. A kérelmeket hegyközségi településen a hegybíróhoz, nem hegyközségi településen az 1. számú melléklet szerint illetékes hegyközségi település hegybírájához két példányban kell benyújtani. A telepítési engedély iránti kérelem tartalmát a 2. számú melléklet, a kivágási engedély iránti kérelem tartalmát a 3. számú melléklet határozza meg.
(2) A kérelem alaki és tartalmi követelményeit a hegybíró megvizsgálja és véleményezi. A hegybíró hiánypótlásra, átdolgozásra, kiegészítésre hívja fel megfelelő határidő tűzésével a kérelmezőt, ha
a) a kérelemben szereplő fajták az adott termőhelyen nem telepíthetők,
b) a telepítésre tervezett terület ökológiai szempontból nem alkalmas szőlőművelésre,
c) a telepítés nem felel meg a hegyközségi rendtartásnak,
d) a kérelem hiányos vagy nem tartalmazza a szükséges mellékleteket,
e) az illeték megfizetése elmarad,
f) a kérelemhez nincs mellékelve a terület tulajdonosának a szőlőtelepítéshez való hozzájárulása.
(3) Ha a kérelem alaki és tartalmi szempontból megfelelő, azt 8 napon belül a hegybíró véleményével megküldi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) területi szervének (a továbbiakban: MVH-kirendeltség). Ha a kérelmet ismét hiányosan nyújtják be, azt a hegybíró a hiányosságokra vonatkozó véleményével együtt megküldi az MVH-kirendeltségnek.
4. § (1) Az MVH-kirendeltség az engedélyezésről való döntés előtt helyszíni szemlét tart, amelyre meghívja az érdekelteket, az illetékes hegybírót, valamint a szakhatóságokat. Az MVH-kirendeltség az értesítést - a kérelemben megjelöltek egyidejű megküldésével - a helyszíni szemle megtartása előtt legalább 8 nappal küldi meg.
(2) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyszíni szemle során a szakhatóságok, illetve az érdekeltek állásfoglalásukat jegyzőkönyvbe mondhatják. Az érdekeltnek, illetve a szakhatóságnak hozzájárulását 8 napon belül írásban kell közölnie.
(3) A kivágás engedélyezése esetén nem szükséges helyszíni szemlét tartani.
5. § (1) A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A határozatot az érdekelteken kívül a szakhatóságoknak, a hegybírónak és szakmai ellenőrzés céljából az OMMI-nak, továbbá ha a telepítés művelési ág változással jön létre, átvezetése céljából az illetékes földhivatalnak is meg kell küldeni. A határozatokról az engedélyező hatóságnak a 4., illetve 5. számú melléklet szerint nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A telepítési engedély 1 évig érvényes, de legfeljebb 3 éves időszakra is ki lehet adni. Ha az engedélyt 1 évnél hosszabb időszakra adták ki, éves - és évenként őszi, tavaszi - ütemezést kell előírni. A kezdés, illetőleg az egyes ütemek idejét indokolt esetben egy évvel meg lehet hosszabbítani.
(3) El kell utasítani a kérelmet, ha
a) bármely szakhatóság az engedély kiadásához nem járult hozzá;
b) a tervezett telepítés nem felel meg a Btv. és az illetékes hegyközségi rendtartás előírásainak;
c) a 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételek hiányoznak.
(4) Az elutasított kérelemmel kapcsolatban a kérelmező az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az MVH-kirendeltséghez kell benyújtani, amely az előzmények csatolásával elbírálásra megküldi az MVH-nak.
6. § (1) Az engedélyes telepítés esetén az ültetés tényét, a kivágás esetén pedig annak megtörténtét a befejezéstől számított 15 napon belül köteles a hegyközségnek bejelenteni. A bejelentés alapján a hegybírónak, illetve az OMMI-nak 30 napon belül ellenőrzést kell tartania, hogy a telepítés, illetve kivágás megfelel-e az engedélyben foglaltaknak.
(2) A megvalósult telepítésekről, illetve kivágásokról a hegyközségnek a 4., illetve 5. számú melléklet szerinti tartalommal nyilvántartást kell vezetnie.
7. § (1) Az ellenőrzést végző kezdeményezi az illetékes MVH-kirendeltségnél az engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő kivágását a telepítő költségére, ha a telepítést
a) a termőhelyre nem engedélyezett szőlőfajtával,
b) a termőhelyen fel nem használható szaporítóanyaggal vagy
c) nem az engedélyezett területen végezték.
(2) A (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett eseteken kívül, a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített szőlő esetén az ellenőrzést végző - a kivágás elrendelésének kezdeményezése helyett - megfelelő határidő kitűzésével felszólítja az engedélyezőt az ültetvény átalakítására. A határidő elmulasztása esetén a megyei kirendeltség elrendeli a szőlő kivágását.
(3) A telepítési, kivágási engedélyekről az MVH nyilvántartást vezet.

Az ültetvénykataszter vezetése

8. § (1) A szőlőültetvényekről katasztert a 6. számú melléklet szerinti tartalommal kell vezetni.
(2) A telepítésekről vagy kivágásokról készült kimutatások összesítését a hegybíró köteles minden év szeptember 30-áig megküldeni:
a) az illetékes MVH-kirendeltségnek,
b) a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának.
(3) A hegybíró az ültetvény helyrajzi számára, fajtájára, területére vonatkozó, valamint a térbeli ábrázolás szempontjából fontos adatokat köteles minden év szeptember 30-áig a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek megküldeni.
(4) Az MVH-kirendeltségek az összesítő listákat október 31-éig megküldik az MVH-nak.

Palackozás és töltés engedélyezése

9. § (1) Borászati termék előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) - 2004. január 1. napjától - csak a hegyközség által nyilvántartásba vett és az Országos Borminősítő Intézet (a továbbiakban: OBI) által kiadott működési engedéllyel rendelkező üzem végezheti.
(2) A palackozó üzemben biztosítani kell a munkavédelmi építészeti, műszaki, technológiai, környezetvédelmi, közegészségügyi és higiéniai feltételeket.
(3) A palackozó üzem létesítéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz benyújtandó adatokat a 7. számú melléklet tartalmazza.
(4) A palackozóhely működési engedélyét az OBI a szakhatóságok hozzájárulása alapján adja ki.
(5) Az OBI a működési engedély egy példányát megküldi az illetékes hegyközségnek, amely az üzemet nyilvántartásba veszi.
10. § A palackozóhely létesítésére irányuló engedélyezési kérelemhez csatolni kell:
a) cég esetén a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyzett nevet, székhelyet,
b) a kiszerelést (előállítást) végző vállalkozás telephelyének nevét, címét,
c) az illetékes hegyközség nevét és címét,
d) a szakmai tevékenységért felelős személy nevét,
e) a telephelyen végzett tevékenységi körök felsorolását.
11. § (1) Az üzemnek meg kell felelnie az élelmiszerekre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott előírásoknak.
(2) A kiszerelést végzőnek rendelkeznie kell az edények, kannák mosásához, töltéséhez és hiteles lezárásához szükséges eszközökkel.
12. § (1) Engedély adható olyan üzem létesítésére is, amely a palackozás végeztével új állomáshelyre költöztethető (mozgó borpalackozó).
(2) A tevékenység végzéséhez olyan gépjármű szükséges, amely alkalmas palackozó gépsor szállítására.
A palackozó gépsornak rendelkeznie kell:
a) a szűrőt ellátó tápszivattyúval,
b) csírátlanító szűrővel,
c) palackmosóval, öblítővel és csepegtetővel,
d) palacktöltővel,
e) dugaszolóval.
(3) A termelő (palackoztató) töltőhelyének rendelkeznie kell közvetlenül csatlakoztatható ivóvízrendszerrel, csatornahálózattal vagy zárt rendszerű szennyvízelhelyezéssel és a szükséges áramvételi lehetőséggel.
(4) A töltéshez használt palackok (kannák) csak új gyári vagy tisztára mosott - az egészségügyi hatóság által engedélyezett - edények lehetnek. A vonatkozó előírásokon túlmenően fel kell tüntetni a címkén a „mozgótöltő” cég nevét is.
13. § Az előzőekben felsorolt feltételek megléte esetén az engedélyt ki kell adni, illetve a fogyasztók egészségének és érdekeinek megsértése esetén az engedélyt a vonatkozó jogszabályok szerint vissza kell vonni.
14. § A kiadott engedélyek határozatlan időre szólnak, azonban az üzem működésének, illetve a termék előállításának megszüntetését az OBI és a VPOP részére kötelezően jelenteni kell.

Borászati üzemekre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelmények

15. § (1) A borászati üzemeknek a szennyezett övezetben végezhető munkafolyamatai a következők:
a) szőlőátvétel és tárolás,
b) szőlőzúzás, bogyózás és sajtolás,
c) törköly, kocsány felfogása és kiszállítása,
d) seprő, aljbor gyűjtés, tárolás, kezelés.
(2) A borászati termékeket előállító üzem esetében a szennyezett övezethez tartozik a
a) göngyölegtelep, göngyölegraktár;
b) kazánház, hűtőgépház;
c) méregraktár, egyéb anyagraktár;
d) csatornatisztító eszközök raktára;
e) szennyvízkezelő helyek;
f) szemét- és hulladéktároló helyek;
g) javító-, karbantartó üzem, akkumulátortöltő helyiségek;
h) műszaki, építési és tüzelőanyagok tárolóhelyei;
i) gépkocsigarázs;
j) gépkocsimosó hely, helyiség;
k) szellőző, gépház;
l) újbóli felhasználásra kerülő csomagolóanyagok (palackok, üvegek, rekeszek stb.), valamint a belső anyagmozgatásra és ideiglenes árutárolásra használt edényzet (műanyag rekeszek, hordók stb.) mosására szolgáló helyiségek;
m) szőlőültetvényből beszállított nyersanyag;
n) visszáru fogadására, tárolására, előkezelésére szolgáló létesítmény.
(3) A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során - az előzőeken túlmenően - betartandó előírásokat a 8. számú melléklet tartalmazza.
(4) Az előírások betartását az OBI ellenőrzi.

Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 21/2003. (II. 28.) FVM rendelet hatályát veszti.
17. § A 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet alapján az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások által kiadott engedélyek érvényességét a 9. § (1) bekezdésében foglaltak nem érintik.