11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet

a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel - az elkobzás végrehajtása tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a nemzeti kulturális örökség miniszterével is - egyetértésben a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. Fejezet

A BŰNJELKEZELÉS

A bűnjel hatósági letétbe helyezése

1. § (1) Azt a lefoglalt dolgot (a továbbiakban: bűnjel), amely az eljárás során a bizonyítás eszközéül szolgál, valamint amelyet az eljárás során azonosítani, megvizsgálni, valamint megtekinteni szükséges, továbbá a bűnjelként lefoglalt eredetben megőrzendő értéket, különösen a pénzt, a pénzhelyettesítő eszközt (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, hitelkártya, csekk-kártya, bankkártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány, és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), az értékpapírt, a bélyeget, a nemesfémtárgyat, drágakövet, igazgyöngyöt, az okiratot, a nyomozóhatóság, az ügyész vagy a bíróság (a továbbiakban együtt: hatóság) tárgyletétbe helyezi.
(2) A hatóság a bűnjelként lefoglalt okmányt - a 88. §-ban megjelöltek kivételével -, valamint az érvénytelenített pénzt az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.
(3) Ha a bűnjel pénz - kivéve az (1) bekezdésben foglalt esetet -, a hatóság huszonnégy órán belül, illetőleg a legközelebbi munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára. Ebben az esetben a postai befizetési lap feladóvevényét az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékhez kell csatolni.

A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyása

2. § (1) Ha a bűnjel hatósági letétbe helyezésre nem alkalmas, a hatóság azt a lefoglalást szenvedő birtokos, tulajdonos, használó, ezek megbízottja vagy képviselője (a továbbiakban együtt: érdekelt) őrizetében hagyhatja.
(2) Ha a hatóság a bűnjelet az érdekelt őrizetében hagyja, őt a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti. A figyelmeztetést feltünteti a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben.
(3) A figyelmeztetés - a büntetőjogi következmények mellett - kiterjed arra is, hogy az érdekelt a bűnjel kezeléséről (tartásáról, tárolásáról, őrzéséről) saját költségén úgy köteles gondoskodni, hogy a bűnjel állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke - a természetes mértéknél nagyobb arányban - ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe, továbbá a bűnjelet állagának sérelme nélkül is csak akkor használhatja, ha azt a hatóság engedélyezi.
(4) A használatot engedélyezni kell, ha az a bűnjel fennmaradása érdekében szükséges.
(5) Az érdekelt a bűnjel átvételét és a (2)-(3) bekezdésben írt figyelmeztetés tudomásul vételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával ismeri el.

A bűnjel egyes szervek (vállalkozók) őrizetébe és kezelésébe adása

3. § (1) Ha a bűnjel a hatósághoz vagy a bűnjelkezelőhöz terjedelme, súlya, jellege, kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szerv [Btk. 137. § 17. pont] vagy egyéni vállalkozó őrizetébe és kezelésébe adható.
(2) Ha a lefoglalt bűnjel költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szerv birtokában van és az a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a bűnjel a lefoglalás foganatosítása után is e szerv őrizetében hagyható.
(3) A bűnjelet őrző (kezelő) szerv vagy vállalkozó kötelezettségeire és jogaira a 2. § (2)-(4) és a 9. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A bűnjelet őrző (kezelő) szerv vagy vállalkozó a bűnjel átvételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.

A bűnjel őrzésbe vétele

4. § Ha az ügyész, illetőleg a nyomozóhatóság a Be. 151. §-ának (6) bekezdése, vagy 153. §-ának (2) bekezdése alapján a bűnjelet őrzésbe veszi, a lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy a bűnjel az érdekelt őrizetében nem hagyható, valamint egyes szerv (vállalkozó) őrizetébe és kezelésébe nem adható.

A bűnjelkezelő

5. § (1) A bűnjel kezelését a hatóságnál a tárgyletét és a pénzletét kezelésével megbízott dolgozó (bűnjelkezelő) végzi. Egy hatóságnál több bűnjelkezelő is működhet. Ugyanazon a településen egy szervezethez tartozó több nyomozóhatóság a bűnjelkezelést összevontan, egy szervezeti egységben is elláthatja.
(2) A rendőrkapitányságon, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságon és az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(3) A rendőrkapitányság rendőrőrse az általa lefoglalt bűnjelet haladéktalanul - legkésőbb a lefoglalást követő első munkanapon - az illetékes bűnjelkezelőhöz beszállítja. A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság vezetője engedélyezheti - a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén -, hogy a rendőrkapitányság vezetője a rendőrőrsön is kijelöljön bűnjelkezelőt.
(4) A rendőrségen kívüli nyomozóhatóságnál a nyomozószerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(5) A helyi (kerületi) ügyészségen és a megyei (fővárosi) főügyészségen a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(6) A helyi (kerületi) bíróságon az elnök, a megyei (fővárosi) bíróságon, a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatalánál (a továbbiakban: BGH) és katonai tanácsainál a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(7) A Fellebbviteli Főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen, az ítélőtáblán és a Legfelsőbb Bíróságon nem működik bűnjelkezelő. Ha az említett szervek lefoglalásról határoznak, gondoskodnak a bűnjelnek az illetékes bűnjelkezelőhöz történő beszállításáról, ha pedig az általuk folytatott eljárás indokolja, a bűnjel bekéréséről.
6. § (1) A bűnjelkezelő a részére beszállított bűnjeleket tételesen bevételezi és gondoskodik a megőrzésükről.
(2) Az ügyészségi bűnjelkezelő a nyomozóhatóságtól, a bírósági bűnjelkezelő a nyomozóhatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet akkor vételezi be, ha az eljárás már ügyészségi, illetőleg bírósági szakaszban van, valamint ezen túl is, ha a bűnjellel kapcsolatban ügyészi, illetőleg bírósági határozatra van szükség.
(3) Önállóan végzi a bűnjelkezelést
a) az ügyészségi bűnjelkezelő, ha az ügyész a nyomozást maga végzi vagy lefoglalásról határoz;
b) a bírósági bűnjelkezelő, ha a bíróság lefoglalásról határoz.

A bűnjel csomagolása

7. § (1) A hatóság a bűnjelet a lefoglaláskor vagy a letétbe helyezéskor - ha azt a jellege lehetővé teszi - becsomagolja és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön-külön csomagolja.
(2) A hatóság a bűnjel csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést vagy -károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a bűnjelhez ne lehessen hozzáférni.
(3) A hatóság az olyan bűnjelen, amelyet a bizonyítás vagy azonosítás érdekében egyedileg meg kell különböztetni, a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével bűnjelcímkét helyez el.
(4) A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén feljegyzi a csomag tartalmát, az ügyirat számát, a lefoglalás helyét és idejét, továbbá - ha ismert - a terhelt nevét. A feljegyzést a hatóság képviselője és - amennyiben a Be. 183. §-ának (1) bekezdése alapján hatósági tanú alkalmazására került sor - a hatósági tanú aláírja.
(5) A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával - szükség esetén - gazdálkodó szervet (Btk. 137. § 17. pont) vagy vállalkozót bízhat meg.
(6) A bűnjelet tartalmazó sérült csomag hatósági tanú jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült bűnjelcsomag tartalma azonos-e a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a hatósági tanú aláírják.

A bűnjel őrzése

8. § (1) A bűnjelet az eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság - a (2) bekezdés kivételével - kezeli (őrzi) és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket. A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyása vagy egyes szervek (vállalkozók) őrizetébe és kezelésébe adása esetén a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költséget [30. §] az eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság előlegezi meg.
(2) Az ügyész erre vonatkozó döntése alapján a bűnjelet a nyomozóhatóság kezeli (őrzi).
9. § (1) A tárgyletétbe helyezett bűnjeleket a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) - lehetőség szerint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámainak sorrendjében - őrzi.
(2) A bűnjel őrzése során a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy a bűnjel változatlan (sérülésmentes) maradjon, a bűncselekmény esetleges nyoma róla el ne tűnjön, kicserélni ne lehessen és azonossága könnyen megállapítható legyen.
(3) A bűnjelkezelő, ha a bűnjel jellege szükségessé teszi, szakszerű kezeléséről is gondoskodik, illetőleg a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a hatóság vezetőinek előterjesztést tesz.

II. Fejezet

A BŰNJEL NYILVÁNTARTÁSA

Jegyzőkönyv készítése lefoglalás esetén

10. § (1) Ha a büntetőügyben eljáró hatóság lefoglalásról határoz, a foganatosításáról jegyzőkönyvet készít.
(2) A bűnjelről a jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:
a) a bűnjel megjelölése,
b) mennyisége,
c) értéke,
d) minőségi állapota,
e) esetleges hiányossága,
f) különös ismertetőjele,
g) egyedi azonosításra alkalmas jellemzői,
h) a lefoglalás helye és körülményei,
i) tárolására vagy a csomagolására szolgáló eszköz,
j) megőrzésének módja és helye.
(3) Ha a bűnjel értékének, minőségi állapotának, valamint esetleges hiányosságának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a lefoglalást szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával kell foganatosítani. Ha erre nincs lehetőség, a hatóság haladéktalanul szakértőt (szaktanácsadót) rendel ki.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglaláson részt vett szakértő (szaktanácsadó) nyilatkozatát, valamint azt is, hogy az érdekelt ezzel egyetért-e, véleményeltérés esetén az okot is meg kell jelölni. Ha a szakértő (szaktanácsadó) a lefoglalás foganatosításakor nyilatkozni nem tud, vagy azon nem vett részt, a később elkészült szakvéleményt az érdekelt részére kézbesíteni kell. Az érdekeltnek a szakértői véleményre adott szóbeli nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) Ha az érdekelt nem ért egyet a hatóságnak a (2) bekezdésben felsorolt, jegyzőkönyvben rögzített megállapításaival, illetve a szakértő (szaktanácsadó) véleményével, szakértő (más szakértő) kirendelését indítványozhatja.
(6) A jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a hatóság tagja, az érdekelt, valamint a Be. 183. §-ának (1) bekezdése alapján a lefoglalás foganatosításakor jelenlévő hatósági tanú aláírja. A jegyzőkönyv a hatósági tanúnak a Be. 183. §-ának (5) bekezdésében írt adatait tartalmazza.
(7) A hatóság a jegyzőkönyv két példányát az iratokhoz csatolja, egy-egy példányt pedig átad az érdekelteknek.

A bűnjeljegyzék és a bűnjelről készített fénykép- vagy videofelvétel

11. § (1) A hatóság az érdekelt őrizetében hagyott vagy egyes szervek (vállalkozók) őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről színes fénykép- vagy videofelvételt készít, egyéb indokolt esetben ilyen felvételt készíthet, és - a lefoglalásról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően - legalább négy példányban bűnjeljegyzéket állít ki. A hatóság a pénz-, valamint tárgyletétről külön-külön készít bűnjeljegyzéket. A bűnjeljegyzékben a bűnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el, és az azonosíthatóság érdekében szabatosan leírja. A fénykép- vagy videofelvételt és a bűnjeljegyzék egy példányát az iratokhoz csatolja, a bűnjeljegyzék további példányait a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek átadja.
(2) A hatóság a bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyását és a bűnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát a bűnjeljegyzéken is feltünteti.
(3) A hatóság a lefoglalásról készített jegyzőkönyv, a 10. § (3) és (5) bekezdése szerint elkészített szakvélemény egy-egy példányát, a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek átadja.

A bűnjelnyilvántartó könyv

12. § (1) A bűnjelkezelő az átvett (átutalt) bűnjelet és a (6) bekezdésben meghatározott bűnjelet a bűnjeljegyzék alapján bűnjelnyilvántartó könyvbe vezeti be.
(2) A bűnjelkezelő a tárgyletétről T-jelű, a pénzletétről P-jelű bűnjelnyilvántartó könyvet vezet.
(3) A bűnjelnyilvántartó könyv összefűzött, folyamatos lapszámozással ellátott, a bűnjelkezelést végző szerv vezetőjének aláírásával és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával hitelesített könyv, vagy elektronikus úton vezetett nyilvántartás.
(4) Az ugyanazon a bűnjeljegyzéken érkezett több bűnjelet - részletesen felsorolva - a bűnjelkezelő egy tételszám alatt jegyez be a bűnjelnyilvántartó könyvbe.
(5) A bűnjel csomagolására vagy a bűnjelre erősített bűnjelcímkére a bűnjelkezelő feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát, az ügyirat számát és a terhelt - több terhelt esetén az első helyen megnevezett - nevét. Ha az eljárás ismeretlen terhelt ellen folyik, a terhelt neve helyett az „ismeretlen tettes” szavakat írja.
(6) Ha a hatóság a bűnjelet az érdekelt őrizetében hagyta, vagy egyes szervek (vállalkozók) őrizetébe és kezelésébe adta, illetőleg a bűnjel előzetes értékesítése iránt intézkedett, ezt a körülményt a bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi.
13. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe csak okirat (bűnjeljegyzék, bírósági határozat stb.) és e rendelet rendelkezései alapján jegyezhet be adatot.
(2) A bűnjellel kapcsolatos iraton a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát a bűnjelkezelő jelzi, és a bűnjeljegyzék egy példányát a bevételezési tételszám sorrendjében - a nyilvántartás mellékleteként, bizonylatként - megőrzi.
(3) A bűnjelnyilvántartó könyv vezetése szempontjából az ügy mindaddig folyamatos, amíg a hatóság bűnjelről rendelkező határozatának a végrehajtása nem történt meg.
14. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év április és október hónapjában átvizsgálja, és minden olyan bűnjelre, amely egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, írásban tájékoztatást kér attól a hatóságtól, amelynél az eljárás a rendelkezésre álló adatok szerint folyamatban van, illetőleg befejeződött.
(2) A bűnjelkezelő az átvizsgálás megtörténtét és időpontját a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi és aláírja.
15. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év végén lezárja és a következő év elején új bűnjelnyilvántartó könyvet nyit. Lezáráskor az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz és feltünteti a lezárás időpontját. A lezárásra vonatkozó bejegyzést a bűnjelkezelő és a bűnjelkezelést végző szerv vezetője aláírja.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyv lezárása után az új bűnjelnyilvántartó könyvben a tételszámok sorrendjében átvezeti azokat a tételeket, amelyeket a lezárt évet megelőző év végéig vett nyilvántartásba, de amelyekkel kapcsolatban még nem történt intézkedés. Az előző évi bűnjelnyilvántartó könyvben az átvezetett tétel tételszáma mellett feljegyzi, hogy azt melyik év bűnjelnyilvántartó könyvének hányadik oldalára vezette át.
(3) Legfeljebb évi száz tételszám bejegyzést igénylő, kis ügyforgalmú hatóságnál, elektronikus úton történő nyilvántartás esetében, valamint az ORFK vezetőjének erre vonatkozó engedélye alapján a rendőrségen az új bűnjelnyilvántartó könyv nyitása és a (2) bekezdés szerinti átvezetés mellőzhető. Ebben az esetben az előző évi bűnjelnyilvántartó könyv vezetése - új tételszámokkal - folytatható.

A számítógépes nyilvántartás

16. § (1) A bűnjel kezelésével kapcsolatos nyilvántartások - a jegyzőkönyv és a bűnjeljegyzék kivételével - elektronikus úton is vezethetők.
(2) Az elektronikus úton vezetett nyilvántartás tartalmilag megegyezik a papír alapon vezetett nyilvántartással.
(3) A nyilvántartás során gondoskodni kell a titokvédelem és az adatvédelem követelményeinek megtartásáról.
(4) A számítógépen tárolt adatokat naponta két példányban számítástechnikai adathordozóra kell menteni, és a két példányt egymástól elkülönítve, az adatok eredeti tárolási helyétől eltérő helyen kell tárolni.

III. Fejezet

A LEFOGLALT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

A bűnjelkezelőhöz megküldendő iratok a lefoglalt bűnjelnek az érdekelt vagy egyes szervek (vállalkozók) őrizetében hagyása esetén

17. § (1) A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyása vagy egyes szervek (vállalkozók) őrizetébe és kezelésébe adása esetében a nyomozóhatóság a bűnjeljegyzék három példányát, ha pedig a lefoglalást az ügyész vagy a bíróság végezte, az ügyész, illetve a bíróság a bűnjeljegyzék két példányát megküldi a bűnjelkezelőnek, továbbá mellékletként a 88. §-ban említett okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel adatait a 10. §-ban említett jegyzőkönyv adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzék egy példányán a jegyzőkönyv átvételét elismeri és e példányt a hatóságnak visszaküldi.

A bűnjelnek a bírósági bűnjelkezelőhöz szállítása

18. § (1) Ha a nyomozóhatóság magánvádas eljárásban, illetve a bíróság által elrendelt nyomozás során bűnjelet foglal le, eljárása befejezése után azt az elsőfokú eljárás lefolytatására illetékes bíróság bűnjelkezelőjéhez szállítja bírósági tárgyletétbe helyezés végett.
(2) Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészi indítvány benyújtására kerül sor, a bűnjelnek a bírósági bűnjelkezelőnél tárgyletétbe helyezése iránt az ügyész intézkedik, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozóhatóság vagy az ügyész maga végezte.
(3) A nyomozóhatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bűnjeljegyzék három, az ügyész a (2) bekezdés szerinti eljárásban a bűnjeljegyzék két példányát továbbítja az illetékes bírósági bűnjelkezelőnek; továbbá mellékletként csatolják a 10. §-ban említett jegyzőkönyvet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt szabályok megfelelően irányadók a bűnjelpénznek az illetékes bíróság bűnjelkezelői letéti számlára történő utalása során. Az átutaló a bűnjelpénzt ügyenként külön-külön átutaló (befizető) lapon utalja át (fizeti be). Az átutaló (befizető) lapon feltünteti a „Bűnjelpénz” megjelölést és az átutaló hatóság ügyszámát.
(5) A bűnjel előzetes értékesítése után az (1) és (2) bekezdések alkalmazásában a bűnjelen az esetleges mintát kell érteni.

A bűnjel átvétele a bíróságon

19. § (1) A bírósági bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet átveszi, azt a kísérő bűnjeljegyzékkel egyezteti. Az esetleg észlelt minőségi vagy mennyiségi eltérést, a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, valamint az átvétel keltét a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzéket aláírja és az átadó személlyel aláíratja.
(2) A nyomozóhatóság vagy az ügyész a bűnjelet - ha azt a jellege lehetővé teszi - lezárt csomagban szállítja a bírósági bűnjelkezelőhöz, aki azt a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottjának jelenlétében felbontja és az (1) bekezdés szerinti egyeztetést, valamint a minőségi és mennyiségi megvizsgálást nyomban elvégzi.
(3) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjeljegyzék és az ahhoz csatolt okmányok, illetőleg a 10. § (4)-(5) bekezdésében írt szakvélemény adataiból kiindulva állapítja meg és ellenőrzi, hogy a bűnjel megfelel-e a lefoglalás foganatosításakor rögzített adatoknak.
(4) Ha a bírósági bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról két példány jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottja és a bűnjelkezelő aláírja. A jegyzőkönyv egy példánya a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottjánál, a másodpéldány a bűnjelkezelőnél marad.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adatai eltérnek a bűnjeljegyzék, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv, illetőleg a 10. § (4)-(5) bekezdésében írt szakvélemény adataitól, akkor ezt a bűnjelkezelő a bűnjeljegyzék valamennyi példányán jelzi.
20. § (1) Ha a bűnjel lezárt postai küldeményként postán érkezett, azt a bírósági bűnjelkezelő két tanú (bírósági dolgozó) jelenlétében bonthatja fel. Azt, hogy a csomag tartalma azonos a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel, a bűnjelkezelő és a tanúk a bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőnél maradó példányán aláírásukkal igazolják.
(2) A postán érkezett sérült könyvelt, valamint a posta által átcsomagolt bűnjelet a posta dolgozójától a bírósági bűnjelkezelő csak a posta által készített jegyzőkönyv másolati példányával együtt veheti át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő a csomagot a posta dolgozójának jelenlétében bontja fel és annak tartalmát a bűnjeljegyzékkel, illetőleg a posta által készített jegyzőkönyvvel egyezteti. Eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít és azt a posta dolgozójával is aláíratja.
(3) Ha a bűnjelet tartalmazó postai küldemény bűnjeljegyzék nélkül érkezett, a bűnjeljegyzéket - két példányban - a bírósági bűnjelkezelő állítja ki. Ebben az esetben a bűnjeljegyzéket a bűnjelkezelőn kívül az (1) bekezdésben említett két tanú is aláírja, és a bírósági bűnjelkezelő intézkedik az eredeti bűnjeljegyzék utólagos beszerzésére.

Egyéb ügyviteli rendelkezések

21. § Ha a nyomozóhatóság vagy az ügyész a bírósági bűnjelkezelőnek bűnjelet, illetőleg bűnjeljegyzéket adott át, a bűnjelkezelő a kapott bűnjeljegyzéknek a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámával ellátott egy példányát a bűnjel, illetőleg a bűnjeljegyzék átvételének elismeréseként a nyomozóhatóságnak vagy az ügyésznek visszaadja (visszaküldi), egy példányát bevételi bizonylatként megőrzi, egy példányát az ügy irataihoz csatoltatja. Bűnjelpénz esetében a bírósági bűnjelkezelő a nyomozóhatóságot, illetőleg az ügyészt a bűnjel letéti adatairól a bűnjeljegyzék egy-egy példányának a visszaküldésével értesíti. A 10. §-ban említett jegyzőkönyvet és hatósági jelzést a bírósági bűnjelkezelő megőrzi, míg az esetleges előzetes értékesítést a bűnjeljegyzéken feltünteti.
22. § (1) Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt a nyomozóhatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor az érdekeltnek nem kell kiadni, a bűnjeljegyzék három példányát a nyomozóhatóság, ha pedig az ügyész vagy a bíróság intézkedett, a bűnjeljegyzék két példányát az ügyész, illetőleg a bíróság - az átvételi elismervény két példányával együtt - az illetékes BGH-nak küldi meg. A bűnjelkezelő az értékesítés megtörténtét, valamint a vételárat a bűnjeljegyzéken feltünteti.
(2) A BGH az átvételi elismervény adatait a bűnjeljegyzék adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzék egyik példányán az átvételi elismervény átvételét aláírásával igazolja és a bűnjeljegyzéknek ezt a példányát az illetékes hatóságnak visszaküldi.
(3) Ha a lefoglalt bűnjel előzetes értékesítése iránt a hatóság intézkedett, a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy az értékesítést az iratok között lévő bűnjeljegyzéken feljegyezzék.
23. § (1) Ha az eljárás során a nyomozóhatóság nem foglalt le bűnjelet, ezt a körülményt az ügyészséghez, illetőleg a bírósághoz küldött iraton röviden feltünteti (pl. „bűnjel nincs”).
(2) Ha az ügyben a nyomozás során bűnjelet foglaltak le, a nyomozóhatóság a bűnügyi iktatókönyvben és a büntetőügy iratborítóján, az ügyészségi iroda dolgozója a büntetőügyek lajstromában és a vádiratnak a bíróság részére szóló kiadmányán a „Bűnjel” szót bélyegzővel feltünteti.
(3) Az ügyész a részére megküldött bűnjeljegyzéket a nyomozási iratok eredeti példányához csatolja.
(4) Ha az ügyben bűnjelet foglaltak le és a nyomozóhatóság, illetőleg az ügyész a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bírósági bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti, ha az ügyben a bűnjelkezelést a bírósági bűnjelkezelő végzi.
24. § (1) Ha az ügyben bűnjelet foglaltak le, a bírósági iroda dolgozója az iratborítékon a „Bűnjel” szót bélyegzővel feltünteti.
(2) Ha a bírósági irodavezető az iratok lajstromozása során megállapítja, hogy az ügyben bűnjelet is foglaltak le, a lajstromszámot a bűnjelkezelővel - a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámára való hivatkozással - közli. Nagyobb ügyforgalmú bíróságnál [15. § (3) bekezdés] a közlés több ügyre vonatkozóan, együttesen is történhet. Ebben az esetben az irodavezető hetente legalább egy alkalommal közli a lajstromszámokat a bűnjelkezelővel.
25. § Ha az ügyész, illetőleg a bíróság a hozzá érkezett iratok alapján azt észleli, hogy a bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőhöz való megküldése bármilyen ok miatt nem történt meg, haladéktalanul intézkedik a megküldés iránt.
26. § (1) A bűnjelet a rá vonatkozó döntés előtt csak az eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság engedélyével lehet bárkinek átadni, illetőleg rendelkezésre bocsátani.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjelet elismervény ellenében adja át az átvételre feljogosított személynek, illetőleg szervnek. A bűnjel átadása esetén az átvevőnek megfelelően gondoskodnia kell a bűnjel őrzéséről, valamint arról, hogy az állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke - a természetes mértéknél nagyobb arányban - ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe. Ha az átvevőnek az eljárásban már nincs szüksége a bűnjelre, akkor azt - elismervény ellenében - haladéktalanul visszaszolgáltatja a bűnjelkezelőnek. A visszaszolgáltatott bűnjelet a bűnjelkezelő átveszi és teljesíti a 19-20. §-okban meghatározott kötelezettségeit.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az érdekelt, és az egyes szerv (vállalkozó) őrizetében lévő bűnjelre is.
27. § (1) Ha a hatóság azt az ügyet, amelyben bűnjelet foglaltak le, átteszi más hatósághoz és a bűnjel kezelésére nem illetékes, az áttételről azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet az illetékes hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bűnjel pénz, azt utalja át.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a bűnjelkezelő a nála lévő bűnjeljegyzék alapján három példányban újabb bűnjeljegyzéket állít ki és azt a bűnjellel együtt az illetékes hatósághoz továbbítja. A bűnjeljegyzéknek az átvevő hatóság bűnjelkezelője által aláírt és nyilvántartási tételszámmal ellátott egyik példánya az átvevő hatóság bűnjelkezelőjénél marad, a második példányát visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, a harmadik példányt pedig az ügyirathoz csatolja.
(3) Ha az áttett ügyben lefoglalt bűnjelet előzetesen értékesítették, illetőleg az érdekelt vagy egyes szerv (vállalkozó) őrizetében hagyták, az átadó a bűnjelre vonatkozó átvételi elismervényt (az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet, egyéb iratot) a bűnjeljegyzéknek az átvevő hatóság bűnjelkezelőjénél maradó példányához csatolja. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője az említett iratok átvételét a bűnjeljegyzéknek az átadó hatóság bűnjelkezelője részére visszaadásra kerülő példányán elismeri.
28. § Ha a bíróság azt észleli, hogy az ügy iratai között bűnjelként kezelendő dolog van, haladéktalanul intézkedik bűnjeljegyzék készítése és annak, valamint a dolognak a bűnjelkezelő részére való átadása, és a bűnjelként történő kezelés iránt.
29. § A büntetőügy irata csak akkor helyezhető irattárba, illetőleg csak akkor selejtezhető, ha a bűnjelről intézkedtek. Ha a bűnjelről intézkedtek, az iratborítékon lévő „Bűnjel” feliratot a bírósági iroda dolgozója áthúzza.

A bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség

30. § (1) A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amely a bűnjel
a) értékének és minőségének megállapításával megbízott szakértő részére költségtérítés és munkadíj címén,
b) szakszerű kezelésével megbízott gazdálkodó szerv (vállalkozó) részére őrzési és kezelési díj (költség) címén, továbbá állagának megóvásával és karbantartásával megbízott gazdálkodó szerv (vállalkozó) részére költségtérítés és munkadíj címén,
c) megfelelő fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történő szállításával,
d) megsemmisítésével kapcsolatban
merül fel és fizetik ki.
(2) A hatóság az eljárása alatt felmerült, az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költséget megelőlegezi, majd bejegyzi az iratban vezetett költségjegyzékbe. Ha a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség a bűnjelkezelő ügykörében vagy a bűnjelkezelő intézkedése folytán merült fel, a költségjegyzékbe a bejegyzést a hatóság a bűnjelkezelést ellátó szerv (személy) által küldött megkeresés alapján teljesíti.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költségnek a költségjegyzékbe bejegyzésére az eljárás jogerős bírósági határozattal történő befejezése után kerül sor, a bíróság a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye bűnügyi költség bejegyzésének, ha a bűnjelet a hatóság saját gépkocsijával vagy más eszközével szállítják, illetőleg, ha a bűnjel szállításával kapcsolatban a hatóság a költségvetése terhére fuvarköltséget (szállítási díjat) másnak nem fizet.

IV. Fejezet

A BŰNJEL ELŐZETES ÉRTÉKESÍTÉSE, VISSZAADÁSA, MEGSEMMISÍTÉSE

A bűnjel előzetes értékesítése

31. § Ha a bíróság a bűnjel előzetes értékesítéséről határoz, e rendeletnek az elkobzás végrehajtása során, az elkobzott bűnjel értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell - jelen címben írt eltérésekkel - alkalmazni.
32. § (1) Ha a bíróság a bűnjelet előzetesen értékesíti - amennyiben a további eljárás érdekében szükséges és lehetséges -, abból mintát tart vissza.
(2) A bűnjelkezelő a mintát úgy őrzi meg, mint korábban a bűnjelet.
(3) A bűnjelkezelő azt, hogy a bűnjelből mintát tartottak vissza, a minta mennyiségének és lényeges tulajdonságainak megjelölésével a bűnjelnyilvántartó könyv „Megjegyzések” rovatában feltünteti. Ugyanúgy feltünteti a mintával kapcsolatos további intézkedéseket is.
33. § A bűnjel előzetes értékesítéséről határozó bíróság a Be. 156. §-ának (1) és (2) bekezdéseiben foglalt valamely feltétel megállapítása érdekében az előzetes értékesítés elrendelése előtt szakértőt alkalmazhat, valamint - ha ez a további eljárás érdekében szükséges - az előzetes értékesítésre kerülő bűnjelről színes fénykép- vagy videofelvételt, valamint részletes leírást tartalmazó jegyzőkönyvet készít.

Az előzetes értékesítésből eredő összeg kezelése

34. § (1) A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget a bírósági bűnjelkezelői letéti számlára kell befizetni (átutalni).
(2) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjel előzetes értékesítésének megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

A bűnjel visszaadása a jogosult részére

35. § (1) A bűnjelkezelőnek átadott (átutalt) bűnjeltárgynak (bűnjelpénznek) a jogosult részére való visszaadása, kiadása, kiutalása (a továbbiakban együtt: visszaadás) iránt a hatóság határozattal intézkedik.
(2) A bűnjel visszaadását elrendelő határozatában a hatóság figyelmezteti a jogosultat, hogy ha a bűnjelet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át - kivéve a 37. §-ban írt esetet -, az értékesítés iránt történik intézkedés, és ebben az esetben csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalják ki a részére, ha pedig a bűnjelet nem sikerült értékesíteni, a megsemmisítésére az ő költségén kerül sor.
(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatát mind a jogosulttal, mind a bűnjelkezelővel közli. A határozatnak a bűnjelkezelő részére szóló kiadmányát a hatóság eredeti aláírással és bélyegzője lenyomatával látja el.
(4) Ha a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezik a bűnjel visszaadása felől, rendelkezését a bűnjelkezelővel a külön jogszabályban előírt módon közli.
(5) A bűnjelkezelő a bűnjel visszaadásának az elrendelését a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
36. § (1) A terhelttel szemben megállapított pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség (a továbbiakban együtt: igazságügyi követelés) vagy polgári jogi igény biztosítására a részére kiadandó bűnjelet a bíróság az ügydöntő határozatában visszatarthatja [Be. 157. § (1) bekezdés].
(2) Ha a visszatartott bűnjel pénz, és meghaladja az (1) bekezdés szerinti követelést, akkor a követelés teljes kiegyenlítése után fennmaradó különbözetet utalja ki a jogosult részére a bíróság.
(3) A visszatartott bűnjeltárgy értékesítése esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell eljárni.
37. § Ha a jogosult büntetés-végrehajtási intézetben, rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben fogva tartásban van, továbbá, ha ideiglenes kényszergyógykezelés, vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt áll (a továbbiakban együtt: fogvatartott), a fogva tartó szerv vezetője őt - szükség esetén a gondozót, a pártfogó felügyelőt - nyilatkoztatja arról, hogy a visszaadni rendelt bűnjel kinek a részére adható át. Ha nincs ilyen személy és a szerv vezetője szerint a letéti elhelyezés biztosítható, a bűnjelet a fogva tartó szerv részére küldi meg a bűnjelkezelő. Ha a fogva tartó szervnél a letéti elhelyezés feltételei nem biztosítottak, a bűnjelkezelő három hónap határidő meghatározásával felhívja a jogosultat arra, hogy a visszaadni rendelt bűnjel további őrzése érdekében intézkedjen, mert a határidő elteltét követően a 35. § (2) bekezdésében írt rendelkezések alkalmazására kerül sor.
38. § (1) Ha a bűnjelet a bíróság a bűnjelkezelőtől a tárgyalásra vagy egyéb eljárási cselekményre bekérte és a bűnjelnek a jogosult részére való visszaadása iránt hozott határozatot és az nyomban jogerős lett, a bűnjelet a jelenlévő jogosult részére - feltéve, hogy nem fogvatartott - elismervény ellenében kiadja.
(2) A bűnjelnek az (1) bekezdésben szabályozott kiadása esetében ezt a körülményt a bíróság a bűnjelkezelőnek megküldött határozatban (értesítésben) feltünteti, és az (1) bekezdésben említett elismervényt a határozathoz (értesítéshez) csatolja.
(3) A bűnjelkezelő a határozat (értesítés) alapján a bűnjel kiadásának megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi és az elismervényt megőrzi.
39. § (1) Ha a bűnjel egyes szerv (vállalkozó) őrizetében (kezelésében) van és a hatóság elrendelte a jogosult részére való visszaadását, a bűnjelkezelő a jogosult értesítésével (a bűnjel átvételére való felhívással) egyidejűleg a bűnjel őrzését ellátó szervet (vállalkozót) arra hívja fel, hogy azt a határozat alapján jelentkező jogosultnak elismervény ellenében adja át és az elismervény egy példányát a hatóságnak küldje meg.
(2) A hatóság az elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
40. § (1) A bűnjelet a hatóság határozatában megjelölt jogosultnak vagy a jogosult - írásbeli meghatalmazással ellátott - meghatalmazottjának lehet kiadni.
(2) A jogosult, illetőleg a meghatalmazott a személyazonosságát személyazonosító okmánnyal köteles igazolni.
(3) A tízezer forintot meg nem haladó becsértékű bűnjelet a jogosult részére közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba [Pp. 196. §] foglalt kérelmére, veszélyére és költségére - tértivevényes ajánlott küldeményként vagy csomagban, illetőleg értéklevélben - postán is meg lehet küldeni, ha a bűnjel postai szállításra alkalmas.
41. § (1) Ha a jogosult jogi személy, a meghatalmazást cégszerű aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni.
(2) Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást előttük aláírta, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét (lakcímét), valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni.
(3) A kétmillió forintot meghaladó becsértékű bűnjel átvételére adott meghatalmazást a közjegyző vagy a bíróság hitelesíti. Ha a jogosult fogvatartott, a meghatalmazást a fogva tartó szerv vezetője is hitelesítheti.
42. § (1) A jogosult, illetőleg a jogosult helyett eljáró meghatalmazott a bűnjel átvételét a bűnjelnyilvántartó könyv vonatkozó rovatában aláírásával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.
(2) A meghatalmazást és a külön átvételi elismervényt a bűnjelkezelő a nála lévő értesítéshez, valamint a kiutaló határozatnak a nála lévő kiadmányához csatolja.
43. § (1) Ha a jogosult nem magyar állampolgár, vagy olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és a bűnjel visszaadásának elrendelésekor nem tartózkodik Magyarországon, a bűnjel visszaadásáról szóló határozatot - kulturális javak esetében a külön jogszabályban megállapított, a tulajdonos által a hatóság részére becsatolt kiviteli engedély egy példányával - a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának küldi meg a hatóság, kivéve, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően rendelkezik.
(2) Nemzetközi egyezmény hiányában az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot és a kiviteli engedélyt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya kézbesíti a jogosult részére.
44. § (1) Ha a bűnjelet a hatóság a jogosultnak visszaadni rendeli, de a jogosult (meghatalmazottja) azt a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a bűnjelet a jogosult és a bűnjelkezelő jelenlétében a hatóság határozata alapján szakértő vizsgálja meg. A vizsgálat megállapításairól - utalással az eredetileg rögzített minőségi állapotra, a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvre, és amennyiben készült, a 10. § (3)-(5) bekezdésében írt szakvéleményre - jegyzőkönyv készül. Ha a jogosult a vizsgálat után a bűnjelet átveszi, ezt a tényt a bűnjelkezelő a jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a jogosult (meghatalmazott), a bűnjelkezelő és a közreműködő szakértő aláírja.
45. § (1) Ha a bűnjel átvételére jogosult személy ismert, de ismeretlen helyen tartózkodik - ide nem értve a 43. §-ban szabályozott esetet - és emiatt a bűnjel visszaadását (kiadását) elrendelő határozatot nem lehet vele közölni, e körülményről a bűnjelkezelő tájékoztatja a hatóságot. Ebben az esetben a határozatot hozó hatóság hirdetményi úton [Be. 70. § (5)-(6) bekezdés] intézkedik a bűnjel átvétele érdekében, amiről a bűnjelkezelőt is értesíti.
(2) Ha a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap alatt a bűnjel átvételére jogosult személy nem jelentkezik, a hatóság a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését rendeli el.
(3) A hatóság a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap eltelte előtt is elrendelheti a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését, ha az harminc napig való tárolás esetén megromolna, vagy ha a tárolása és kezelése az értékével arányban nem álló költséggel járna.
(4) Az iroda dolgozója a hatóság, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményt - a kifüggesztésre és a kifüggesztés időtartamára utaló záradékkal ellátva - az értékesítést, illetőleg megsemmisítést elrendelő határozathoz csatolja.
46. § (1) Ha a jogosult a bűnjelet a hatóság felhívásában megállapított határidő alatt nem vette át, az értékesítés, illetőleg a megsemmisítés elrendelése iránt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a BGH, illetőleg a hatóság vezetője írásban intézkedik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a hatóság felhívását azért nem lehetett kézbesíteni, mert a jogosult a lakcímének, tartózkodási helyének a megváltozását nem jelentette be.
47. § (1) A hatóság által visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá a Be. 155. §-ának (6) bekezdése alapján az állam tulajdonába került bűnjel értékesítése, a BGH-hoz való beszállítása az elkobzott bűnjelre vonatkozó szabályok szerint történik.
(2) Az értékesítés során befolyt ellenértéket a BGH letéti számlájára kell befizetni.
(3) Az ellenértékre a jogosult a polgári jog szabályai szerinti általános elévülési időn belül tarthat igényt.
(4) A jogosult által át nem vett bűnjel értékesítésének feljegyzésére a 63. § megfelelően irányadó.
48. § (1) A jogosult a BGH letéti számlájára az 1. § (3) bekezdése alapján befizetett összeg kiutalására vonatkozó igényét az első fokon eljárt hatóságnál jelentheti be.
(2) A hatóság az igényt bejelentő személy (személyek) meghallgatása után határoz arról, hogy az összeget kiutalja-e a részére, több igénylő esetében pedig azt kinek utalja ki.
(3) A jogerős határozat eredeti aláírással ellátott példányát, az összegnek a jogosult részére való kiutalása végett a hatóság megküldi az értékesítés során eljárt BGH-nak.

Az előzetesen értékesített bűnjel helyébe lépő ellenérték kiutalása

49. § (1) Ha a lefoglalt dolgot a jogosultnak természetben már nem lehet kiadni, a Be. 155. §-ának (7) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) Ha a hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt összeget utalja ki a jogosultnak, az erre vonatkozó határozatát a kiutalás foganatosítása végett annak a szervnek küldi meg, amelynek számlájára az előzetes értékesítésből befolyt összeget befizették (átutalták).
(3) A hatóság a kiutalást elrendelő határozatot a jogosultnak, valamint annak a BGH-nak, illetőleg bűnjelkezelőnek is megküldi, amely (aki) a hozzá be nem szállított bűnjelet nyilvántartásba vette.

A bűnjel megsemmisítése

50. § (1) Ha törvény a bűnjel kötelező megsemmisítését írja elő, erről a hatóság rendelkezik.
(2) Ha a törvény szerint a bűnjel megsemmisíthető és az nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadtak el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetőleg a hatóság vezetője írásban intézkedik.
51. § (1) A megsemmisítés - az erre a célra kijelölt bizottság jelenlétében - elégetés, összetörés útján, vagy más alkalmas módon úgy történik, hogy a bűnjel rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váljon.
(2) A bizottság - amely ha a megsemmisítést a nyomozás során rendelték el, a bűnjelkezelőből, a nyomozóhatóság és az ügyészség megbízottjából; ha a bíróság, illetve a BGH vezetője rendelte el, a bűnjelkezelőből, a bíróság és az ügyészség megbízottjából áll - a bűnjelek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít.
(3) A bűnjelkezelő a megsemmisítés megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben a jegyzőkönyv alapján feljegyzi.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKOBZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

V. Fejezet

AZ ELKOBZOTT BŰNJELLEL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL

Az elkobzott bűnjel értékesítését megelőző intézkedések

52. § (1) A bíróság a bűnjel elkobzásáról a bűnjelkezelőt a külön jogszabályban előírt módon értesíti.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel elkobzását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
(3) A bűnjelkezelő az elkobzott bűnjelet a többi bűnjeltől elkülönítve kezeli.
53. § (1) A bírósági bűnjelkezelő az elkobzott bűnjeleket - a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetés mellett - alkalmanként, de legalább hathavonként, két példányban készített, összevont bűnjeljegyzékkel a BGH bűnjelraktárába szállítja. Ha a szállítás a bűnjel értékével arányban nem álló költséget okozna, a bűnjelet nem szállítja be, de ezt a körülményt az összevont bűnjeljegyzéken az adott bűnjel vonatkozásában feltünteti. A bírósági bűnjelkezelő a csekély értékű bűnjelet is beszállítja, ha a szállításával kapcsolatban felmerülő költség az egyéb bűnjelek szállítási költségét lényegesen nem növeli.
(2) A beszállításnál különösen ügyelni kell arra, hogy a szennyező és más káros hatású bűnjel a küldemény egyéb tartalmának az épségét ne veszélyeztesse.
(3) Ha a bíróság az érdekelt, valamint egyes szerv (vállalkozó) őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős határozat megküldésével haladéktalanul értesíti. Az értesítéshez csatolja az erre a célra kiállított bűnjeljegyzék két példányát. A bűnjeljegyzékhez csatolja az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet és a rendelkezésre álló egyéb iratokat.
54. § (1) A BGH az 53. § szerint kapott bűnjeljegyzékek alapján a bűnjelet a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi, majd a bűnjeljegyzék egyik példányát - a bűnjel, illetőleg a jegyzőkönyv és egyéb irat átvételének elismerése, valamint a nyilvántartásba vétel tételszámának rájegyzése után - az azt küldő bírósági bűnjelkezelőnek visszaküldi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldött bűnjeljegyzék alapján a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel átadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

Az elkobzott bűnjel értékesítése

55. § (1) Az elkobozott bűnjelek közül az értékesíthető, amelynek a tulajdonjoga - nemzetközi szerződés vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államra szállt és nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadtak el.
(2) Az értékesítés iránti intézkedés előtt a BGH megvizsgálja a közérdekű célra történő felhasználás lehetőségét, és ha a feltételek fennállnak, értesíti a Karitatív Tanácsot.
(3) A bíróság, illetőleg a BGH bűnjelraktárában lévő, valamint az érdekelt vagy egyes szerv (vállalkozó) őrizetében hagyott (kezelésére bízott) elkobzott bűnjel értékesítése iránt a BGH intézkedik. Ha a bűnjel az aránytalanul magas szállítási költség miatt nem szállítható be a BGH-hoz, a BGH az elkobzott bűnjel értékesítéséről annak őrzési helyén gondoskodik.
56. § Az elkobzott bűnjel értékesítése
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: kereskedő) közreműködésével történő eladás, vagy
b) a megyei bírósági végrehajtó által megtartott árverés
útján történik.
57. § (1) A BGH az elkobzott bűnjelet elsősorban a forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozó kereskedőnek ajánlja fel vételre.
(2) A BGH az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban ajánlati felhívást jelentethet meg.
(3) Az ajánlati felhívás tartalmazza
a) az értékesítendő bűnjel megnevezését és mennyiségét,
b) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.
(4) A BGH a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő kereskedővel köt adásvételi szerződést.
(5) Az értékesítés során keletkezett iratot a BGH az 53. § alapján kapott bűnjeljegyzék mellékleteként kezeli.
58. § Az elkobzott bűnjelet a megyei bírósági végrehajtó árverésen értékesíti, ha
a) nincs olyan kereskedő, aki a bűnjel forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozik,
b) az 57. § alapján közzétett ajánlati felhívás nem vezetett eredményre,
c) a bűnjelnek a kereskedő telephelyére való szállítása a bűnjel értékével arányban nem álló költséggel járna, vagy akadályba ütközik, illetve
d) az 56. § a) pontjában foglalt adásvételhez képest az árverésen történő értékesítés magasabb eladási ár elérését teszi lehetővé.
59. § Az elkobzott bűnjelnek a kereskedő részére történő átadása - eltérő megállapodás hiányában - a kereskedő telephelyén történik. Az átszállításról - eltérő megállapodás hiányában - a kereskedő költségére a BGH gondoskodik.
60. § (1) A kereskedő az átvett bűnjelről átvételi elismervényt állít ki, és annak két példányát a BGH-nak haladéktalanul megküldi.
(2) Az átvételi elismervényen feltünteti
a) a BGH megnevezését és számlaszámát, amelyre az átutalást teljesíti,
b) az ügy számát,
c) az átvett bűnjel részletes megjelölését, mennyiségét, minőségét,
d) az általa fizetendő ellenértéket,
e) saját megnevezését, számlaszámát, cégszerű aláírását és bélyegzőjének a lenyomatát.
(3) Egy átvételi elismervényen csak az ugyanabban az ügyben elkobzott bűnjeleket szabad feltüntetni.
61. § (1) Az 58. § szerint árverésen értékesítendő bűnjelet a megyei bírósági végrehajtó jegyzőkönyvben összeírja, a jegyzőkönyv egy-egy példányát a BGH-nak, illetőleg a bűnjelnek az érdekelt vagy egyes szerv (vállalkozó) őrizetében (kezelésében) hagyása esetén, az azt őrző érdekeltnek vagy szervnek (vállalkozónak) átadja.
(2) Az árverést a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítja a megyei bírósági végrehajtó, azzal az eltéréssel, hogy az árverést általában a bűnjel őrzési helyén tartja meg. A bűnjel a kikiáltási ár negyedénél alacsonyabb áron is eladható.

Az értékesített bűnjel ellenértékének befizetése

62. § Az elkobzott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a BGH által megjelölt letéti számlára kell befizetni (átutalni). A bűnjel átadására csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.

Az elkobzott bűnjel értékesítésének, ingyenes átadásának feljegyzése

63. § (1) A BGH bűnjelkezelője az elkobzott bűnjel értékesítésének megtörténtét, a letéti számlára befolyt ellenérték összegét és a bevételezési adatokat is feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyvben.
(2) Ha az elkobzott bűnjelet valamely szerv részére térítés nélkül adták át, a BGH bűnjelkezelője ezt a körülményt a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.

HARMADIK RÉSZ

A LEFOGLALÁS ÉS AZ ELKOBZÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VI. Fejezet

EGYES BŰNJELEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezés

64. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben megállapított bűnjelekre, az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Állam- és szolgálati titok, nyilvánosságra hozatalában korlátozott adat

65. § Ha a bűnjel államtitkot, szolgálati titkot vagy nyilvánosságra hozatalában korlátozott adatot tartalmaz, a bűnjel kezelése során a hatóság gondoskodik a titokvédelem és az adatvédelem követelményeinek megtartásáról.

Állat

66. § Állat - ideértve a vadonélő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is - lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.

Elektronikus adat

67. § (1) Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés (átmásolás) útján foglalja le, vagy a helyszínen lefoglalt adathordozóról az adatokat szakértő bevonásával menti le.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lefoglaláskor az átmásolás utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz biztosított adathordozó adatokat nem tartalmaz. A hatóság a jegyzőkönyvben a rögzítésre használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetőleg a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti.
(3) Ha a hatóság a Be. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat megőrzésére kötelezte az adat birtokosát, illetőleg kezelőjét, a (2) bekezdésben írtakat megfelelően alkalmazni kell.

Értékpapír, pénzhelyettesítő fizetési eszköz, hamis pénz, zár- és adójegy, -értékpapír, bélyeg, valamint államkölcsön-kötvény

68. § (1) Ha a hatóság értékpapírt vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközt [1. § (1) bekezdés] foglal le, a kibocsátó, illetőleg kiállító szervet haladéktalanul értesíti. Értékpapír lefoglalása esetében a hatóság csak a fizikai megőrzésért felelős. Dematerializált értékpapír lefoglalásáról a hatóság értesíti a számlavezetőt, aki az értékpapírt zárolt értékpapír-alszámlán helyezi el. A számlavezető által kiadott számlakivonatot a bűnjeljegyzékhez kell csatolni és a bűnjelkezelőnek kell átadni.
(2) Az értékpapír hozama, illetőleg az abban foglalt követelés esedékessé válása esetében a hatóság - ha ezt a lefoglalásról szóló határozatában nem tette meg - külön határozattal feljogosítja a bűnjelkezelőt, hogy a rendelkezésre álló összeget felvegye és azt bűnjelkezelői pénzletétként kezelje.
69. § (1) Az elkobzott hamis pénzt a hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Nemzeti Banknak, a hamis zár- és adójegyet a Vám- és Pénzügyőrségnek, a hamis értékpapírt és pénzhelyettesítő fizetési eszközt a kibocsátó (kiállító) szervnek, a hamis, meghamisított és újból felhasznált bélyeget a Magyar Posta Rt.-nek adja ki.
(2) A lefoglalt vagy elkobzott, hamis vagy vélhetően hamis euró bankjegyet a hatóság a külön jogszabályban meghatározott Belföldi Analizáló Központnak, az ilyen euró érmét a külön jogszabályban meghatározott Belföldi Érmeanalizáló Központnak vizsgálat, azonosítás és a bűnjel további őrzése (kezelése) érdekében haladéktalanul megküldi. A Belföldi Analizáló Központ az Európai Központi Bank által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró bankjegy minden új fajtáját az Európai Központi Banknak, a Belföldi Érmeanalizáló Központ az Európai Műszaki és Tudományos Központ által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró érme minden új fajtáját az Európai Műszaki és Tudományos Központnak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul megküldi.
70. § A külföldi személy tulajdonában volt elkobzott államkölcsön-kötvényt a hatóság a Pénzügyminisztérium Nemzetközi Pénzügyek Főosztályának adja át.

Ingatlan

71. § Ingatlan elkobzása esetén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlanra kimondott vagyonelkobzásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Jármű

72. § (1) Ha a hatóság a lefoglalt járművet az érdekelt őrizetében hagyja, a lefoglalásról értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetőleg az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.
(2) A hatóság a jármű őrzése (tárolása) és szakszerű kezelése (állagának megóvása) során úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot a természetes mértéknél nagyobb arányban ne változzon.
(3) A hatóság az elkobzott légi jármű értékesítésével kapcsolatban beszerzi a légügyi hatóság állásfoglalását.

Jövedéki termék, vámáru

73. § (1) A jövedéki terméket és a vámárut lefoglalás után a hatóság a Vám- és Pénzügyőrség illetékes szervének (a továbbiakban: vámhatóság) adja át, illetőleg hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. Ha a jövedéki termékre, illetőleg a vámárura az eljárásban szükség van, a hatóság a bűnjelet a vámhatóság bűnjelkezelőjének adja át.
(2) A bűnjelkezelő a jövedéki termékről és a vámáruról külön bűnjeljegyzéket készít.
(3) A hatóság a jövedéki termékről vagy a vámáruról rendelkező határozatát a vámhatóságnak és a BGH-nak is megküldi. A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetést az elkobzásra, illetőleg a visszaadásra vonatkozó jogerős határozat alapján teljesíti.
74. § (1) Az elkobzott jövedéki terméket és vámárut külön jogszabály rendelkezései alapján a vámhatóság értékesíti.
(2) Az előzetesen értékesített, valamint az elkobzott jövedéki termék és vámáru értékesítéséből befolyt ellenértéket a vámhatóság számlájára kell befizetni és a vám-, illetve jövedéki jogszabályok szerint kell elszámolni.
75. § (1) A bűnjelkezelő az általa őrzött jövedéki terméket vagy vámárut elkobzása esetében az értékesítés, a jogosult részére való visszaadása esetében e határozat végrehajtása érdekében a vámhatóságnak átadja.
(2) Ha a hatóság a bűnjelet vagy annak ellenértékét a jogosultnak visszaadni rendelte, azt a vámhatóság - vámáru esetében a vámjogszabály rendelkezéseinek megfelelően - közvetlenül a jogosultnak adja ki.
(3) Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény valamely rendelkezése alapján elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék megsemmisítése esetében a vámhatóság eljárására külön rendelkezések az irányadók.
76. § (1) A nem magyar állampolgárnak, vagy az olyan magyar állampolgárnak, akinek állandó lakóhelye külföldön van, visszaadni rendelt, de a 36. § alapján visszatartott jövedéki terméknek vagy vámárunak a követelés behajtása érdekében történő értékesítése a vámhatóság feladata.
(2) Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság által értékesített bűnjel ellenértékéből - az esetleges vámteher érvényesítését követően - elsősorban az (1) bekezdésben említett személyt terhelő igazságügyi követelést [36. § (1) bekezdés] vagy polgári jogi igényt kell kiegyenlíteni.
(3) Az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény biztosítása érdekében a hatóság a visszatartás elrendelésével egyidejűleg közli a vámhatósággal az (1) bekezdésben említett személy fizetési kötelezettségének az ügydöntő határozat szerinti összegét, valamint azt a bankszámlaszámot, amelyre az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény összegét át kell utalni.
(4) Az (1)-(3) bekezdések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nem magyar állampolgár, vagy az olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, a részére visszaadni rendelt bűnjelet a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló jogszabályok értelmében az államnak ellenszolgáltatás nélkül - az állam követeléseinek kiegyenlítésére - felajánlja.

Lőfegyver, lőszer és haditechnikai eszköz

77. § (1) Lőfegyvert csak ürített állapotban lehet őrizni (kezelni).
(2) A megtöltött lőfegyverből a lőszert szakszerű ürítéssel (a töltetlenség ellenőrzésével) el kell távolítani, tilos a lövéssel történő ürítés. A lőszert azonosítani kell (gyártmány, fajta, kaliber szerint), majd külön csomagba helyezve a fegyverhez kell erősíteni. Ugyancsak a fegyverhez kell erősíteni a lőszer befogadására alkalmas tárat és a kivehető zárdugattyút.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megtörténtét a hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben feltünteti.
(4) A lőfegyvert, tartozékait, alkatrészeit és a lőszert az eljárás minden szakaszában a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője kezeli és a bűnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben őrzi. A szekrény kulcsainak őrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására a lefoglalt lőfegyvert és lőszert a rendőr-főkapitányságtól bekérheti.
(5) A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott lőfegyvert, lőszert és a haditechnikai eszközt a hatóság a Magyar Honvédség Fegyverzettechnikai Szolgálatfőnökség által kijelölt alakulatnak, az egyéb elkobzott lőfegyvert és lőszert a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak vagy az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének elismervény ellenében, térítésmentesen átadja.

Kábítószer, pszichotróp anyag és prekurzor

78. § A következő anyagok szállítása és tárolása (őrzése) az erre vonatkozó előírások betartásával történhet:
a) a külön jogszabály szerint kábítószernek minősülő anyag;
b) a külön jogszabály szerint pszichotróp anyagnak minősülő anyag;
c) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló 272/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet mellékletének I. kategóriájában meghatározott, ellenőrzött anyag (prekurzor);
d) az a)-c) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény;
e) az a)-d) pontokban felsorolt anyag (készítmény) eredeti csomagolóanyaga, amelyben lefoglalásra került.
79. § A 78. § a)-e) pontjaiban felsoroltak (a továbbiakban együtt: kábítószer) lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK kábítószer-rendészeti feladatokat ellátó szervét (a továbbiakban: kábítószer-rendészet).
80. § A lefoglalást foganatosító hatóság a kábítószer szakszerű csomagolását - szükség esetén - orvos, gyógyszerész, vegyész, vegyészmérnök, biológus vagy toxikológus szakképesítéssel rendelkező szakértő vagy szaktanácsadó közreműködésével végezheti. A hatóság a lefoglalt kábítószert azonosításra alkalmas módon becsomagolja. A kábítószert tartalmazó tartályt, csomagolóanyagot - ha ez lehetséges - a hatóság lepecsételi.
81. § A lefoglalt kábítószert a hatóság hivatali időben haladéktalanul, egyébként a legközelebbi munkanapon szakértőhöz szállítja. A szakértőhöz való szállításig a hatóság gondoskodik annak biztonságos, zárható módon való tárolásáról.
82. § (1) A kábítószer átadásával egyidejűleg a hatóság a szakértői vélemény beszerzésére intézkedést tesz.
(2) A szakértő a kábítószer vizsgálata során mintát vesz az anyagból. Ha a kábítószer mennyisége lehetővé teszi, úgy vesz mintát, hogy az elegendő legyen a vizsgálat megismétlésére, tudományos vizsgálat elvégzésére, oktatási célra, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt mintaszolgáltatás teljesítésére.
83. § (1) Az eljárást folytató nyomozóhatóság a végleges szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul javasolja az ügyésznek a kábítószer előzetes elkobzása indítványozását. Javaslatát és a szakértői véleményt egyidejűleg megküldi a kábítószer-rendészetnek. A bíróság döntéséről - a határozat egy példányának megküldésével - tájékoztatja a kábítószer-rendészetet.
(2) A kábítószer-rendészet a javaslatról, a szakértői véleményről és a bíróság döntéséről nyilvántartást vezet.
84. § (1) A végleges szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott anyagnak minősülő bűnjelet a kábítószer-rendészet a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés (tárolás) céljából. Az átszállításról a kábítószer-rendészet az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.
(2) A lefoglalt kábítószer és a minta nyilvántartása a kábítószert tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyelete (ellenőrzése) a kábítószer-rendészet feladata.
85. § Az elkobzott kábítószer további sorsáról az illetékes hatóságok bevonásával a kábítószer-rendészet dönt. Az elkobzott kábítószer az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, képzési, tesztelési célra, oktatáshoz, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.
86. § (1) A 85. §-ban leírt felhasználás (igénybevétel) hiányában a kábítószer-rendészet a kábítószer megsemmisítése iránt intézkedik (55-61. §).
(2) A kábítószernek a megsemmisítés helyére történő szállítása a 84. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
(3) A megsemmisítést a kábítószer-rendészet és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésről a kábítószer-rendészet tételes jegyzőkönyvet készít.
(4) A megsemmisítéskor a kábítószer-rendészet az azonosítás céljából elvégzendő vizsgálat érdekében mintát vehet.
(5) Az előzetesen elkobzott kábítószer eredeti csomagolóanyaga csak abban az esetben semmisíthető meg, ha szakértői vizsgálat azon további, a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható nyomot vagy elváltozást nem állapít meg.

Okirat

87. § A hatóság a jogosult által át nem vett közokiratot a kiállító hatóságnak küldi meg, az ilyen magánokiratot pedig megsemmisítheti.

Okmány, hatósági jelzés és úti okmány

88. § (1) A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a bűnjel használatához, valamint értékesítéséhez szükséges okmányt és hatósági jelzést is - kivéve, ha a jármű használatát engedélyezte - lefoglalja.
(2) Ha a jármű forgalomban való részvételéhez szükséges okmányt nem lehet lefoglalni, a hatóság haladéktalanul intézkedik a bevonása iránt.
(3) Ha a bűnjelre vonatkozó okmányt, vagy hatósági jelzést nem lehet lefoglalni, ennek okát hatóság a jegyzőkönyvben feltünteti.
(4) A bűnjelként, bűnjelre vonatkozó okmányként, továbbá hatósági jelzésként lefoglalt eredeti dolgot a hatóság az eljárás befejezése után - a határozat egy példányával - a kiállító hatóság részére küldi meg.
(5) A 43. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnjelként lefoglalt úti okmányt a hatóság az eljárás befejezése után, a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint, ezek hiányában a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján küldi meg az úti okmányt kiállító hatóság részére.

Pénz

89. § (1) Készpénz lefoglalása esetében a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot a hatóság, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke: a lefoglalás foganatosításától a bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig eltelt időpontig, minden naptári nap után, a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték háromszázhatvanötöd része. Külföldi fizetőeszköz esetében az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos kamatláb az irányadó.
(2) A hatóságot kamatfizetési kötelezettség csak azon időszak tekintetében terheli, amely alatt számára a bűnjel feletti rendelkezési jog biztosított volt.
90. § (1) A bírósági bűnjelkezelői pénzletétről, valamint bármely egyéb szerv által kezelt pénz elkobzásáról értesíteni kell a BGH-t, és az elkobzott pénzt kezelő szervet.
(2) Az elkobzott pénzt az elkobzásról szóló értesítés átvételét követően haladéktalanul át kell utalni a megyei (fővárosi) bírósági letéti számlára.

Sajtótermék

91. § Az elkobzott sajtóterméket a hatóság közvetlenül megküldi az Országos Széchényi Könyvtárnak.

Veszélyes és sugárzó anyag

92. § (1) A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott veszélyes és új veszélyes anyagot, veszélyes készítményt, jogszabályban meghatározott egyéb veszélyes anyagot, vagy veszélyes készítményt (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag), valamint a radioaktív és nukleáris anyagot (a továbbiakban együtt: sugárzó anyag) a helyszínről nem szállíthatja el, hanem - a biztonságos elszállítás érdekében - a lefoglalás helyén biztosítja, és az illetékes rendőrkapitányságot, az pedig a tűzszerész járőrt értesíti. A sugárzó anyag vagy készítmény lefoglalásáról a hatóság az ORFK Főügyeletét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területileg illetékes igazgatóságát, az Országos Sugár-egészségügyi Készenléti Szolgálatot, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézetét is értesíti.
(2) A veszélyes anyag megvizsgálásáról és megsemmisítéséről, valamint a sugárzó anyag lefoglalásánál követendő eljárásról külön jogszabályok rendelkeznek.
(3) A hatóság a veszélyes és sugárzó anyagról színes fénykép- vagy videofelvételt készít; e bűnjel átvételéről az illetékes szerv a helyszínen elismervényt állít ki, azt a hatóság részére átadja, majd a megvizsgálás után, illetőleg az esetleg szükséges megsemmisítést megelőzően a bűnjelet részletesen leírja és arról szakvéleményt ad.
(4) A veszélyes és sugárzó anyag elkobzásáról a hatóság az azt őrző szervet és a bűnjelkezelőt is értesíti.
(5) Az átvevő szerv az elkobzott veszélyes és sugárzó anyagért térítést nem fizet.

Védett természeti, kulturális és kriminalisztikai érték

93. § Védett természeti érték lefoglalása esetében a külön jogszabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
94. § (1) Az elkobzott, illetőleg az állam tulajdonába került, a kulturális javak körébe tartozó bűnjelet a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés érdekében térítésmentesen át kell adni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) által kijelölt kezelő szervnek. A bűnjelként az állam tulajdonába került védett kulturális javak esetében a kijelöléshez a nemzeti kulturális örökség miniszterének az egyetértése szükséges.
(2) A KÖH-t a bűnjel őrzési helyéről és átvételi idejéről a bűnjelkezelő értesíti. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, valamint a bűnjel részletes leírását.
(3) A KÖH által kijelölt szerv megbízottja az átvételi jogosultságát igazolja. A bűnjelkezelő a megbízott személyazonosságát a személyazonosításra alkalmas okmány alapján megállapítja. A megbízott a bűnjel átvételéről elismervényt állít ki.
(4) A bűnjelnek a kijelölt szervhez szállításával felmerülő költség a kijelölt szervet terheli.
(5) Ha a bűnjelet az elkobzás kimondása előtt átadták a kijelölt szervnek, a bűnjelkezelő az elkobzást kimondó határozatról értesíti a KÖH-t. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, a bűnjel részletes leírását, az őrzést végző szervet, az átadás időpontját, és azt, hogy a bűnjel véglegesen a KÖH rendelkezésére áll.
95. § (1) Az elkobzott, illetőleg az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható - a hatóság rendelkezése szerint - a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban, illetőleg a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézetben kell elhelyezni. A védett muzeális emlékre, továbbá a közgyűjteményből, vagy védett muzeális gyűjteményből kikerült tárgyra a 94. § rendelkezései irányadók.
(2) A Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumban kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bűnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását - bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum külön iratban kéri.  [LÁBJEGYZET_1]
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésekben írt bűnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bűnjelkezelő erről értesíti a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot. Ebben az esetben a bűnjel Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeumba szállításáról a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság gondoskodik.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók a bűnjelnek a rendvédelmi szervek múzeumában történő elhelyezésére.

VII. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYBEN ÉS KATONAI BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ALKALMAZANDÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Általános rendelkezés

96. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben említett bűnjelekre, az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Szabálysértési ügyben alkalmazandó külön rendelkezések

97. § (1) Ha a bíróság a bűnjel elkobzását szabálysértéssel kapcsolatban mondta ki, az elkobzott dolgot annak a szabálysértési hatóságnak a rendelkezésére bocsátja, amelyik a szabálysértés elbírálására illetékes lett volna.
(2) A lefoglalt és visszaadni rendelt bűnjel előzetes értékesítése esetében a befolyt ellenértéket kell a jogosult részére kiutalni. A kiutalás iránt az a szerv intézkedik, amelyik számláján az ellenértéket kezelik.
(3) Az előzetesen értékesített, szabálysértés miatt elkobzott bűnjel ellenértékét - ha azt a bírósági bűnjelkezelői letéti számlán kezelik - a bíróság nem utalja a szabálysértési hatósághoz.
(4) Ha a bíróság az általa megállapított szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt bűnjel visszaadását, illetőleg az elkobzott bűnjelnek más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, a BGH, illetőleg a bűnjelkezelő e rendelet általános rendelkezései szerint jár el.

Katonai büntetőeljárásban alkalmazandó külön rendelkezések

98. § (1) Ha a bűnjelet katonai büntetőeljárásban foglalták le, a bűnjelre vonatkozó intézkedéseket a katonai nyomozóhatóság, a katonai ügyész, valamint a megyei (fővárosi) bíróság és az ítélőtábla katonai tanácsa teszi meg.
(2) Az előzetesen értékesített bűnjelért befolyt ellenértéket az eljáró hatóság által megjelölt letéti számlára kell befizetni, illetőleg ott kell letétként kezelni.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

99. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az elkobzás végrehajtásáról, valamint a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről szóló 13/1979. (VIII. 10.) IM rendelet (R.),
b) az R. módosításáról szóló 15/1988. (X. 25.) IM rendelet és az 1/1996. (I. 18.) IM rendelet,
c) a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről és nyilvántartásáról szóló 117/1984. (IK 12.) IM-BM-PM-Legf.Ü. együttes utasítás (Ut.),
d) az Ut. módosításáról szóló 1/1993. (I. 13.) IM-BM-PM együttes rendelet
a hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék

100. § E rendelet az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2001. június 28-án kelt 1338/2001. számú rendelete az euró védelme érdekében a pénzhamisítás terén szükséges intézkedések meghatározásáról;
b) a Tanács 2001. december 6-i határozata az eurónak a hamisítások elleni védelméről.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2003/66.