12/2003. (III. 24.) BM rendelet

egyes építésügyi jogszabályok módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (2) bekezdése b), c), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Engr.) 4. §-ának (2) bekezdése g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A kérelemnek tartalmaznia kell:)
„g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése esetében a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.”
2. § Az Engr. 5. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:
a) az építtetővel, valamint - ha nem azonos az építtetővel - az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b) a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
c) a tervezővel, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetővel,
d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.
(3) A külföldi értesítési címmel rendelkező ügyfél részére a határozatot az eljáró építésügyi hatóság közvetlenül kézbesíti.,
(4) A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében - a nyilvántartás vezetése végett a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának. A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg.”
3. § Az Engr. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése során a távközlési szakhatósághoz intézett megkereséshez az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot, a tájvédelmi szakhatósághoz pedig az e rendelet szerinti 5. számú mellékletben foglaltakat kell csatolni.”
4. § (1) Az Engr. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja az alábbi am) alponttal egészül ki:
[A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:
a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:]
„am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli),”
(2) Az Engr. 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:)
„i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;”
(3) Az Engr. 9. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j) pont számozása k) pontra változik:
(A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:)
„j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:
ja) antenna esetében a 4,0 m-t,
jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t
meghaladja;”
(4) Az Engr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdések számozása (4) és (5) bekezdésekre változik:
„(3) Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása.”
5. § (1) Az Engr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 9. § (1) bekezdésének c), e), f), h), i) és j) pontjaiban meghatározott építési tevékenységek elkészültét az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.”
(2) Az Engr. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdésben, valamint a 9. § (3) bekezdésében említett bejelentések esetében az építésügyi hatóság minden esetben írásban közölt határozattal, az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt a bejelentés tudomásulvételéről, illetve annak elutasításáról.”
6. § Az Engr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni:
a) ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni,
b) ha mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani.”
7. § Az Engr. 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:
„(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények bontásának bejelentéséhez kizárólag az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell mellékelni.”
8. § (1) Az Engr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(2) Az Engr. kiegészül az e rendelet 5., valamint 7. és 8. számú mellékletével megállapított 3-5. számú melléklettel.
9. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Tervr.) 5. §-ának 6. a) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)
„6. homlokzatokat (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről, melyeken
a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,”
(2) A Tervr. 5. §-ának 13. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)
„13. talajmechanikai szakvéleményt négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél, geotechnikai dokumentációt csúszás-, omlás- vagy barlangveszélyes, illetőleg alábányászott területen, valamint 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez;”
(3) A Tervr. 5. §-a az alábbi 17. ponttal egészül ki:
(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)
„17. A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények engedélyezéséhez az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő statisztikai adatlapot.”
10. § A Tervr. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A legfeljebb két beépített szintű, vagy 5,40 m szerkezeti fesztávú vagy 500 m2 szintterületű építmény építése, illetve az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz csatlakozó műtárgyak létesítése esetében a kivitelezési tervdokumentáció azonos az építési engedélyezési tervdokumentációval.”
11. § A Tervr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § E rendelet alkalmazásában
antenna: a távközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál;
antennatartó szerkezet: olyan távközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál;
antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen oszlopok, alagutak, kábelszekrények, csatornák, föld alatti és föld feletti jelzők, védőműtárgyak.”
12. § (1) A Tervr. 1-3. számú melléklete helyébe az e rendelet 1-3. számú melléklete lép.
(2) A Tervr. kiegészül az e rendelet 6. számú mellékletével megállapított 4. számú mellékletével.
13. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jr.) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha honosításra, illetve egyenértékűség megállapítására nincs lehetőség a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során - beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is - a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.”
(2) A Jr. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Mkt. 52/A. §-ában foglaltak szerint tervezési tevékenységüket kamarai tagság nélkül gyakorló személyek külön névjegyzékbe való bejegyzését évente meg kell újítani, a külön jogszabályban meghatározott díj befizetésével.”
14. § (1) A Jr. mellékletének I/1.2. a) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,”
(2) A Jr. mellékletének I/1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3. Helyi, illetve országos védelem alatt álló építményt, továbbá világörökség területén, illetve védett területen új építményt
a) az É1-es, valamint az 1.4. a) pontban meghatározott végzettséggel rendelkező É2-es tervező tervezhet, továbbá
b) az 1.4. a) pontban foglalt végzettséggel nem rendelkező azon É2-es tervező tervezhet, akinek műemléki tervezési gyakorlata megfelelőségét - az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 5. §-ában foglaltak alapján - a Magyar Építész Kamara szabályzatában meghatározott eljárással megállapítja”
(3) A Jr. mellékletének I/1.4. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: az Étv. 32. §-ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettség, amelyet legalább kétéves, - az építésügyért felelős minisztérium, az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján - akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki.”
(4) A Jr. mellékletének I/1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.5. É2 jelű tervezői fokozatba kell sorolni a korábbi jogszabály alapján névjegyzékbe vett személyek közül: azon okleveles mérnöki vagy okleveles építőmérnöki szakképesítésű személyt, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át megelőzően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/86 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.”
(5) A Jr. mellékletének I/1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.6. A Magyar Építész Kamara - az e rendelet 4. és 5. §-ában foglaltak alapján - szabályzatában meghatározott kivételes eljárással É2 jelű tervezői fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelű névjegyzéki besorolású tervezőket, akik legalább 15 éves építészeti tervezői gyakorlatot igazolnak.”
(6) A Jr. mellékletének I/1.7. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig,”
(7) A Jr. mellékletének I/1.9. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) azon okleveles építőmérnöki szakképesítésű személy, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át követően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/90 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.”
(8) A Jr. mellékletének I/1.10. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig.”
(9) A Jr. mellékletének I/1.11. a) és b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„a) meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik,
b) az előzőekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig,”
(10) A Jr. mellékletének I/1.13. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az egyes tevékenységi körben tervezhető építmény elhelyezéséhez szükséges mértékű, 25%-nál nem meredekebb terep rendezése,”
15. § (1) A Jr. mellékletének I/2. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. Belsőépítészeti tervezési szakterület (betűjele: BÉ) tevékenységi köre:]
„b) tartószerkezeti tervező közreműködésével - kizárólag meglévő épület átalakításának rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggő belsőépítészeti tervezése legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb 1000 m2 szintterület nagyságig.”
(2) A Jr. mellékletének I/3. a) és b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betűjele: K) tevékenységi köre:]
„a) a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése, valamint önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése,
b) tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése.”
16. § (1) A Jr. mellékletének II/2.2. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2.2. G2 tervezői fokozat tevékenységi köre:)
„a) klímatechnika kivételével bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fűtés, szellőzés) tervezése”
(2) A Jr. mellékletének II/3.2. b) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3.2. V2 tervezői fokozat tevékenységi köre:)
„b) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületvillamossági berendezéseinek (kis- és középfeszültségű energiaellátó, világítási, informatikai rendszerek, villámvédelmi berendezések) tervezése a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, a csatlakozó berendezéssel együtt,”
„d) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény vagyon- és tűzvédelmének tervezése, kivéve a tömeges tartózkodásra szolgáló, illetve az „A” tűzveszélyességi besorolású részt is tartalmazó építményeket.”
17. § (1) Az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Birsr.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül kell az elsőfokú építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken befizetni, amelyen a bírsághatározat számát is fel kell tüntetni. A számla kezelője a bírságból befolyt összeget az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felosztja, és az eljáró hatóságoknak, illetve az érintett önkormányzatnak 30 napon belül átutalja.”
(2) A Birsr. 4. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat 1-1 példányát a kötelezetten kívül - 8 napon belül - kézbesíteni kell az építésügyért felelős minisztériumnak és az építmény, illetőleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságoknak.
(4) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően az elmaradt befizetésről - a végrehajtás elrendelése érdekében - az építésügyért felelős minisztérium tájékoztatja az eljáró építésügyi hatóságot.
(5) Az építésügyi bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság a rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles kitölteni és a határozattal együtt az építésügyért felelős minisztérium részére megküldeni.”
18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet. 15. §-a, 21. §-a, 26. §-ának (4) bekezdése, 34. §-a és 37. §-ának (5) bekezdése, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése.