131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet

a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról

A Kormány a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a Miniszterelnöki Hivatalra, a minisztériumokra, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó országos hatáskörű szervekre és központi hivatalokra, valamint ezek centrális alárendeltségű közigazgatási szerveire,
b) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott helyi védelmi igazgatási szervekre,
c) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő más szervekre,
d) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott vagyoni szolgáltatásra kötelezettekre (a továbbiakban: szolgáltatók).

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) felelős teljesítő szervek: ágazati ellátási felelősséggel az ágazatot irányító miniszter (a továbbiakban: ágazati miniszter), területi ellátási felelősséggel a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott illetékes fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban: megyei védelmi bizottság) elnöke, valamint azok akik a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási igényeinek teljesítéséhez szükséges vagyoni szolgáltatások biztosításáért elsődlegesen felelősek, a pénzellátásért felelős Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnöke, a statisztikai adatszolgáltatásért - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  foglaltak keretein belül - felelős Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke;
b) gazdaságfelkészítés: a védelem- és a gazdaságpolitika részét képező tervszerű, folyamatos, békeidőben folytatott tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont közigazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi célú felszabadítására;
c) gazdaságfelkészítési feladatok: a békeidőszaki felkészülési szolgáltatások, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, kapacitás-fenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás;
d) gazdaságfelkészítési szerződés: a gazdaságfelkészítési feladatok ellátására vonatkozó szerződés;
e) gazdaságfelkészítési tervezés: a védelemgazdasági alapterv négyévenkénti elkészítési és évenkénti rendszeres felülvizsgálati folyamata;
f) gazdaságmozgósítás: a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  alapján kormánydöntéssel elrendelhető intézkedés vagy intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a gazdaságmozgósítási helyzet hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét teszi lehetővé;
g) gazdaságmozgósítási feladat: kormányintézkedés, illetve a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_7]  meghatározott igénybevételi eljárás során elrendelt, vagy gazdaságmozgósítási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás, valamint a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_8]  meghatározott honvédelmi munkakötelezettség alapján elrendelt munkateljesítés;
h) gazdaságmozgósítási helyzet:
ha) a kihirdetett minősített időszak,
hb) a minősített időszaki fenyegetettség kialakulásának közvetlen kockázatát jelentő esemény, helyzet, ha okszerűen lehet számolni a minősített időszak kihirdetését indokoló esemény bekövetkezésének valószínűségével,
hc) a minősített időszak kihirdetését nem indokoló olyan hazai vagy nemzetközi esemény, állapot, amely veszélyezteti az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a természetes és az épített környezetet, a közrendet és közbiztonságot, az alkotmányos rendet, a nemzetközi stabilitást,
hd) a katonai válságreagálási  [LÁBJEGYZET_9] , béketámogató műveletben  [LÁBJEGYZET_10]  vagy nemzetközi segítségnyújtásban  [LÁBJEGYZET_11]  való közreműködés [a hb)-hd) pontok a továbbiakban együtt: egyéb gazdaságmozgósítási helyzet];
i) gazdaságmozgósítási előszerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó előszerződés;
j) gazdaságmozgósítási szerződés: a gazdaságmozgósítási feladatok ellátására vonatkozó szerződés;
k) követelménytámasztó szervek: a fegyveres erőket, rendvédelmi szerveket felügyelő miniszterek, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter; a szövetséges fegyveres erők tekintetében a Kormány; a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom működése tekintetében az ágazati miniszterek; a bíróságok tekintetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) Hivatalának vezetője; a lakosság ellátása tekintetében az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke;
l) minősített időszak: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján rendkívüli állapotnak, illetve a 19. §-a (3) bekezdésének i) pontja alapján szükségállapotnak kihirdetett időszak, vagy a 35. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján veszélyhelyzetnek minősített, illetve a 19/E. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott esemény;
m) minősített időszaki ellátás: a gazdaságmozgósításnak a 3. § a)-c) pontjaiban foglalt alapfeladatai minősített időszak esetén;
n) rögzített hadiipari kapacitás: a gazdaságmozgósítási feladatra kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem üzemelő hadiipari szolgáltató kapacitását jelenti, amelyet a Kormány annak minősített;
o) vagyoni szolgáltatás: a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_12]  meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás;
p) védelemgazdasági alapterv: a gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek által elkészített dokumentum;
q) törzskészlet: a tartalékok egyes elemeire meghatározott, minimális - állandóan raktáron tartandó mennyiségnek megfelelő - készletszint;
r) védelmi célú hányad: az egyes állami tartalékok gazdaságmozgósítási célra készletezett elemeinek összessége.

A gazdaságmozgósítás alapfeladata

3. § A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása
a) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek mozgósításához és mozgósítás utáni működéséhez,
b) a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot a Magyar Köztársaság területén végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátásához,
c) a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához,
d) az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez,
e) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához.

A gazdaságfelkészítési tevékenység

4. § (1) A gazdaságmozgósítási helyzetek kezelésére való felkészülés érdekében az 1. §-ban felsorolt szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytatnak.
(2) A gazdaságfelkészítési tevékenység magában foglalja:
a) az 5. §-ban részletezett gazdaságfelkészítési tervezést,
b) a gazdaságfelkészítési feladatok ellátását,
c) jogszabály-előkészítő tevékenységet,
d) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_13]  meghatározott - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervek elkészítését.
(3) A gazdaságfelkészítési feladatok végrehajtásának finanszírozása külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_14]  rendelkezései alapján történik.
(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabály-előkészítő tevékenység a gazdaság rendkívüli működésére vonatkozóan kiterjed
a) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_15]  meghatározott minősített időszaki rendkívüli intézkedéseknek és az egyéb szükséges gazdaságmozgósítási rendelkezéseknek a békeidőszaki hatályos jogszabályokba való beépítésének kezdeményezésére,
b) speciális, minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabálytervezetek előkészítésére.

A gazdaságfelkészítési tervezés

5. § (1) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tervező szervek védelemgazdasági alaptervet készítenek.
(2) Tervező szervek a következők:
a) központi tervező szerv: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
b) ágazati tervező szervek: a minisztériumok és az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos hatáskörű szervek, valamint az MNB, továbbá az OIT Hivatala,
c) területi tervező szervek: a megyei védelmi bizottságok és az ágazati tervező szervek területi szervei,
d) helyi tervező szervek: a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_16]  meghatározott helyi védelmi bizottságok és a polgármesterek,
e) a 6. §-ban foglaltak szerint kijelölt szolgáltatók (a továbbiakban: kijelölt szolgáltatók).
(3) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének folyamata magában foglalja
a) a követelménytámasztó szervek által a nemzetgazdaságtól igényelt, a békeidőszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás-igény felmérését,
b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint a követelménytámasztó szervek a) pont szerinti többlet erőforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérését,
c) a lakosság minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését,
d) az a)-c) pontok szerinti igények kielégítésére vonatkozó tervek elkészítését,
e) a gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezését,
f) a minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerült igények kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését,
g) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási teljesítőképességének ellenőrző vizsgálatát,
h) a gazdaságfelkészítési szerződések és a gazdaságmozgósítási előszerződések megkötését, valamint a gazdaságmozgósítási szerződések előkészítését,
i) a védelmi célú tartalékok összetételének, forrásának és minőségmegóvó cseréjének tervezését,
j) a kijelölt szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladatai végrehajtásához szükséges erőforrás-igény kielégítésének tervezését,
k) a statisztikai tényadatok gyűjtését a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatairól.
(4) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének és rendszeres felülvizsgálatának folyamatát a központi tervező szerv koordinálja. Az ágazati tervező szervek az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó országos és területi szervek részére, a megyei védelmi bizottságok a helyi tervező szervek részére határozzák meg a védelemgazdasági alapterv elkészítéséhez szükséges tervezési feladatokat.
(5) A gazdaságfelkészítési tervezés ágazati feladatai végrehajtásának irányítását az ágazati tervező szervek a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak végrehajtására létrehozott, külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_17]  meghatározott önálló szervezeti egységek útján látják el.
(6) A gazdaságfelkészítési tervezés területi feladatait a területi tervező szervek végzik: a megyei védelmi bizottságok titkárságai - gazdaságmozgósítási szakreferens alkalmazása mellett - a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával; az ágazati tervező szervek területi szervei az (5) bekezdésben megjelölt önálló szervezeti egységek vezetőjének irányításával.
(7) A gazdaságfelkészítési tervezés helyi feladatait - a megyei védelmi bizottság elnökének irányításával - a helyi tervező szervek végzik.
(8) A védelemgazdasági alapterv fejezetek elkészítését és rendszeres felülvizsgálatát a (3) bekezdés
a) a)-c) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az illetékes követelménytámasztó szervek,
b) a d) és a h) pontjaiban meghatározott feladatok tekintetében az ágazati miniszterek és a megyei védelmi bizottságok,
c) az e)-f) pontjaiban foglaltak tekintetében - a tervező szervek javaslatai alapján - a pénzügyminiszter,
d) a g) pontjában foglalt feladatok tekintetében - a pénzügyminiszter egyetértésével - a gazdasági és közlekedési miniszter,
e) az i) pontjában foglalt feladat tekintetében a tartalékolásért felelős szervek vezetői (a továbbiakban: felelős vezető),
f) a j) pontjában foglalt feladat tekintetében a kijelölt szolgáltatók,
g) a k) pontjában foglalt feladat tekintetében a tervező szervek, valamint - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_18]  foglaltak keretein belül - a KSH és területi igazgatóságai
végzik.
(9) A védelemgazdasági alaptervet, valamint az abban foglaltak és a speciális minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási jogszabályi rendelkezések érvényesülését elősegítő, a 4. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervet a tervező szerv vezetője hagyja jóvá. A területi és a helyi tervező szerveknél az intézkedési tervet minden esetben az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének, míg a kijelölt szolgáltatók esetében a kijelölő tervező szervnek az egyetértésével kell jóváhagyni.

A szolgáltatók kijelölése, a gazdaságmozgósítási feladat meghatározása

6. § (1) A szolgáltatókat gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére központi hatáskörben a gazdasági és közlekedési miniszter, ágazati hatáskörben az ágazati miniszter, területi hatáskörben a megyei védelmi bizottság elnöke, helyi hatáskörben - a polgármester javaslatára - az illetékes megyei védelmi bizottság elnöke jelöli ki. A központi és az ágazati hatáskörben kijelölt szolgáltatót - az illetékes tervező szervek egyeztetett jóváhagyásával, a kapacitásának megfelelő mértékben - gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére területi és helyi hatáskörben is ki lehet jelölni.
(2) A szolgáltatókat a kijelölésükről és a számukra meghatározott általános feladatról az illetékes miniszter rendeletben, az illetékes megyei védelmi bizottság határozatban értesíti.
(3) A szolgáltatók kijelölését és részükre az általános gazdaságmozgósítási feladat meghatározását évente egyszer - a meghagyásba bevont szervek jegyzékének pontosításával megegyező, külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_19]  meghatározott határidővel - felül kell vizsgálni.
(4) A központi és az ágazati hatáskörben meghatározott egyedi gazdaságmozgósítási feladatot az illetékes miniszter határozza meg, amiről - a kijelölt szolgáltató értesítésével egyidejűleg - az illetékes megyei védelmi bizottságot is tájékoztatni kell.
(5) A kijelölt szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság iránymutatása szerint - a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében - végzik a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_20]  meghatározott tevékenységeket. A gazdaságmozgósítási feladat végrehajtásához szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében - szükség szerint - az 5. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti, a védelemgazdasági alapterv részét képező igénykielégítési tervet, illetve a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti - gazdaságmozgósítási célú - intézkedési tervet készítenek. Nyilvántartásukban folyamatosan átvezetik a számukra meghatározott gazdaságmozgósítási feladattal kapcsolatos, valamint az elérhetőségi adataikban időközben bekövetkezett változásokat, és a változásokról - 30 napon belül - értesítik a kijelölő tervező szervet.
(6) A kijelölt szolgáltatónak a gazdaságmozgósítási feladat ellátásából anyagi hátránya nem származhat. Ha a szolgáltatás teljesítése során a szolgáltatónak kára keletkezik, részére külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_21]  alapján kártalanítás jár.

Stratégiai érdekű kapacitások

7. § (1) Honvédelmi szempontból stratégiai érdekűnek minősülnek a rögzített hadiipari, a védelmi okokból hazai termelésből biztosítandó és a specialitásuk miatt importból nem biztosítható anyagokat, eszközöket, felszereléseket gyártó kapacitások, az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket gyártó vagy javító kapacitások.
(2) A honvédelmi szempontból stratégiai érdekű gazdálkodó szervezeteket a gazdasági és közlekedési miniszter - a honvédelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel és az ágazatért felelős miniszterrel egyeztetett - javaslatára a Kormány jelöli ki.

Adatszolgáltatási kötelezettség

8. § (1) A gazdaságfelkészítési tervezéshez szükséges adatokat - a szolgáltatók külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_22]  meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége alapján - a tervező szervek gyűjtik be.
(2) A tervező szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_23]  meghatározott országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtések alapján és más - a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú - adatbázisok aktuális adatállományából, eseti jelleggel, az e rendelet hatálya alá eső adatbirtokos szervtől - személyes adatokra nem vonatkozó - kigyűjtéseket kérhetnek.

Gazdaságfelkészítési szerződések, gazdaságmozgósítási előszerződések és szerződések

9. § A gazdaságfelkészítési feladat ellátására az illetékes miniszter, illetve a megyei védelmi bizottság elnöke - mint megrendelő - a kijelölt szolgáltatóval gazdaságfelkészítési szerződést köt, amelynek teljesítése során felmerülő kiegészítő költségek tervezésekor a külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_24]  alapján kell eljárni.
10. § (1) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére a felelős teljesítő és a követelménytámasztó szerv - együtt mint megrendelők - a kijelölt szolgáltatóval gazdaságmozgósítási előszerződést kötnek. A gazdaságmozgósítási előszerződés megkötése után a követelménytámasztó szerv elkészíti a kijelölt szolgáltatóval a gazdaságmozgósítási szerződés tervezetéhez az igényspecifikációt.
(2) A megrendelők és a kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó döntést követően - a gazdaságmozgósítási előszerződés alapján - megkötik a gazdaságmozgósítási feladat teljesítésére előkészített gazdaságmozgósítási szerződést.
(3) A rögzített hadiipari kapacitások gazdaságmozgósítási helyzeti működésének biztosítása érdekében az illetékes miniszter a kapacitás fenntartójával - a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére - kapacitás-fenntartási szerződést köt.
(4) A rögzített hadiipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre az illetékes miniszter a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_25]  nevezett forrás terhére - kormánydöntés alapján, kapacitás-fejlesztési szerződéssel - támogatást nyújt.
(5) A szolgáltatók az illetékes miniszter vagy a megyei védelmi bizottság általi kijelölésénél, valamint a gazdaságmozgósítási előszerződések, a gazdaságmozgósítási szerződések, a kapacitás-fenntartási és -fejlesztési szerződések, valamint a védelmi célú állami tartalékok kezelésére (beszerzés, tárolás, minőségmegóvó csere) vonatkozó szerződések megkötésénél a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_26]  meghatározott közbeszerzési eljárást nem kell alkalmazni.
11. § (1) A kijelölt szolgáltató a gazdaságmozgósítási helyzetben - külön intézkedés alapján - a felkészülés során általa előkészített és az 5. § (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyott terv szerint látja el feladatát.
(2) A gazdaságmozgósítási szerződések teljesítésének pénzügyi fedezetét a követelménytámasztó szervek részére - az 5. § (3) bekezdésének f) pontja szerint tervezett - gazdaságmozgósítási költségvetési átcsoportosítások biztosítják.
(3) A gazdaságmozgósítási előszerződéssel nem biztosított szolgáltatások esetében a követelménytámasztó szervek a gazdaságmozgósítási helyzetben megvásárolják a feladataik végrehajtásához szükséges vagyoni szolgáltatásokat a részükre a (2) bekezdésben foglaltak szerint biztosított forrás terhére.

A védelmi célú tartalékok

12. § (1) A Kormány a gazdaságmozgósítási igények azonnali, biztonságosabb kielégítése érdekében védelmi célú állami tartalékokat (a továbbiakban: tartalékok) tart fenn.
(2) A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékból való kielégítési formába a következő ágazati besorolású termékek, félkész termékek, anyagok (a továbbiakban együtt: termékek), gyártóeszközök, berendezések, segédeszközök (a továbbiakban együtt: eszközök) biztosítása sorolható:
a) ipari termékek, eszközök, különösen haditechnikai, hadfelszerelési és közlekedési eszközök,
b) hírközlési és informatikai eszközök,
c) mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek,
d) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök,
e) vízügyi és árvízvédelmi termékek,
f) pénzeszközök.
(3) A tartalékok - rendeltetésük, illetve összetételük szerinti - csoportosítása:
a) Gazdaságbiztonsági Tartalék (a továbbiakban: GT): a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_27]  meghatározott védelmi célú hányadában a nemzetgazdaság vagy egy ágazat gazdaságmozgósítási helyzeti működését, a lakosság alapvető ellátását és védelmét, valamint a mozgósított fegyveres erők és rendvédelmi szervek feladatai végrehajtását szolgáló, lehetőleg több felhasználói igény kielégítésére alkalmas áruk - elsősorban ipari termékek, félkész termékek, alapanyagok - és pénzeszköz,
b) Állami Egészségügyi Tartalék (a továbbiakban: ÁEüT): a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_28]  meghatározott rendeltetésű orvostechnikai eszközök, műszerek, gyógyszer, kötszer, egyéb egészségügyi fogyóanyagok, szükséggyógyintézetek működtetéséhez szükséges felszerelések,
c) Állami Céltartalék (a továbbiakban: ÁC): az érintett miniszterek gazdaságfelkészítési és -mozgósítási feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek, félkész és késztermékek, tárgyi eszközök, valamint a speciális célú termékek minősített időszaki beszerzését szolgáló nemesfémtartalék,
d) Pénztartalékkészlet (a továbbiakban: PT): az ország pénzforgalmának mindenkori zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék.
(4) A tartalékok tekintetében az állam tulajdonosi jogait a felelős vezető gyakorolja:
a) a GT tekintetében a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_29]  kijelölt miniszter,
b) az ÁEüT tekintetében - külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_30]  alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter,
c) az ÁC tekintetében az a miniszter, akinek védelmi felkészüléssel összefüggő feladatai végrehajtásának biztonságát szolgálja a tartalék,
d) a PT tekintetében az MNB elnöke.
(5) A felelős vezető a tartalékolással összefüggő feladatait - saját felelőssége megtartása mellett - átruházhatja költségvetési szervre, illetve egyéb gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: tartalékkezelő).
(6) A felelős vezető köteles rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni a kezelésében lévő tartalék minőségét, mennyiségét, továbbá a tartalék kezelésére vonatkozó előírások megtartását. A tartalék kezelésével és nyilvántartásával összefüggő tevékenységek végrehajtásáról a felelős vezető - az (5) bekezdésben meghatározott tartalékkezelő útján, az 5. § (5) bekezdésében megjelölt önálló szervezeti egységek szakmai felügyelete révén - gondoskodik.
(7) Az egyes tartalékok kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a Kormány határozza meg, kivéve a PT-t, amelynek nagyságát az MNB elnöke állapítja meg. Az egyes tartalékok összetételét, a törzskészlet szintjét a felelős vezetők - a GT és az ÁEüT esetében a feladatban érintett miniszterek egyetértésével - állapítják meg.
(8) A tartalékok készletfejlesztésével, -átstrukturálásával kapcsolatos költségeket - egyedi kormánydöntés alapján - a központi költségvetés külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_31]  szerint biztosítja. A frissítő cserék tervezett lebonyolításához a követelménytámasztó szervek biztosítják a tartalékelemek - jóváhagyott terv szerinti - kivásárlását. A tartalékok rendszeres minőségmegóvó cseréje érdekében a követelménytámasztó szervek békeidei szükségletük beszerzésénél - egyéb feltételek teljesülése esetén - kizárólag a tartalékkezelőtől vásárolnak.
(9) A tartalékok fenntartási költségeit a felelős vezető a felügyelete alatt lévő költségvetésben - külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_32]  szerint - tervezi, illetve részben vagy egészben a gazdálkodás bevételeiből fedezi. Szükség esetén a felelős vezető javaslatot tesz a Kormánynak a fenntartáshoz szükséges költségvetési forrásokra.
(10) A felelős vezető a tartalék összetételében, vagyonértékében bekövetkezett változásokról a gazdaságmozgósítási tevékenységről készítendő éves jelentésben - a központi tervező szerv útján - tájékoztatja a Kormányt. A felelős vezető éves beszámoló jelentéséhez a központi tervező szerv szempontokat állapíthat meg.
(11) A tartalékokkal való gazdálkodás, a bevételek és ráfordítások elszámolása, a vállalkozásból származó bevételek felhasználása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei  [LÁBJEGYZET_33]  által szabályozott módon történhet. A tartalékkezelő a pénzügyi beszámolási kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben  [LÁBJEGYZET_34]  foglalt módon és határidőre köteles eleget tenni.
13. § (1) Minősített időszakban a követelménytámasztó szerv - térítés ellenében - igénybe veheti a tartalékokból a részére fenntartott elemeket. Az ellenérték fedezetét a 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint számára biztosított forrás jelenti.
(2) Egyéb gazdaságmozgósítási helyzet esetén a Kormány dönt a tartalékelemek igénybevételéről, és minden esetben intézkedik a visszapótlás módjáról, forrásáról és határidejéről.
(3) A tartalékok egyes elemeiből a felelős vezető ideiglenes készletrevételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint csökkentése a törzskészlet szintjéig maximum 12 hónapos időtartamra történhet. Különösen indokolt esetben lehetséges a tartalék törzskészletet is érintő felszabadítása, meghatározott időpontig történő visszapótlási kötelezettséggel, a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével.
(4) A tartalékkezelők az állami tartalékban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközöket bérbe adhatják azzal a feltétellel, hogy azok szükség esetén - gazdaságmozgósítási helyzetben - azonnal átadhatók és felhasználhatók legyenek.
(5) Az ideiglenes készlet-igénybevétel és az ideiglenes készletrevétel esetén tartalékolási díjat, a késedelmes teljesítés esetén késedelmi kamatot kell fizetni.

Informatikai rendszer

14. § A gazdaságfelkészítési tervezés és a gazdaságmozgósítási tevékenység hatékony támogatása érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter a nemzetgazdaság folyamatait leíró aktuális információk fogadására kész, megfelelő jogosultsággal közvetlen hozzáférést biztosító adatbázisokat, valamint állandó telepítésű és hordozható számítógépeket tartalmazó, központi állomásból és a tervező szerveknél kihelyezett munkaállomásokból álló informatikai rendszert működtet.

Záró rendelkezések

15. § Az 1. § a)-c) pontjaiban meghatározott szervek gazdaságfelkészítési tevékenységet folytató szervezeti egységei személyi állományának tagjai a polgári védelmi kötelezettségüket - külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_35]  alapján - munkakörük ellátásával teljesítik.
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A védelemgazdasági alaptervet először 2004. évben kell elkészíteni.

[LÁBJEGYZET_1] A Hvt. 259. § c) pontja.

[LÁBJEGYZET_2] A Hvt. 66. § (1) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_3] A Hvt. 69. § (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_4] A Hvt. 15. § (1) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_5] A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény.

[LÁBJEGYZET_6] A Hvt. 8. § (1) bekezdés d) pontja.

[LÁBJEGYZET_7] A Hvt. 194. §-a.

[LÁBJEGYZET_8] A Hvt. 133. § (1) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_9] A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvény 5. cikk.

[LÁBJEGYZET_10] Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvény VI. fejezet, az 1999. évi I. törvény nem 5. cikk hatálya alá eső béketámogató műveletek.

[LÁBJEGYZET_11] A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § d) pontja.

[LÁBJEGYZET_12] A Hvt. 69. § (3) bekezdése és a 191. § (1) bekezdés a)-d) pontjai.

[LÁBJEGYZET_13] A Hvt. végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 5. § (2) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_14] A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. § (2) bekezdésének c) pontja, 15. §-ának (7) bekezdése, 18. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (6) bekezdése, valamint a Vhr. 2. §-a, 6. §-a, 17. §-ának (2)-(3) bekezdése, 19. §-ának (5) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_15] A Hvt. 233-248. §.

[LÁBJEGYZET_16] A Hvt. 17. §-a.

[LÁBJEGYZET_17] A Vhr. 5. § (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_18] A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény.

[LÁBJEGYZET_19] A Vhr. 106. § (6) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_20] A Hvt. 66. § (2) bekezdésének a), c) és f) pontjai.

[LÁBJEGYZET_21] A Hvt. 197. §-a és a Vhr. 168-171. §-a.

[LÁBJEGYZET_22] A Hvt. 16. § (2) bekezdése és a 191. § (1) bekezdés d) pontja.

[LÁBJEGYZET_23] A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 11. § (1) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_24] A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. §-a, 15. §-ának (7) bekezdése, 18. §-ának (3) bekezdése, valamint a Vhr. 2. §-a, 6. §-a, 17. § (2)-(3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_25] A Hvt. 8. § (4) bekezdésének b) pontja, 13. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a Vhr. 2. §-a és 6. §-a.

[LÁBJEGYZET_26] A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 6. § i) pontja.

[LÁBJEGYZET_27] A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_28] Az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2001. (IV. 28.) EüM rendelet.

[LÁBJEGYZET_29] A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_30] A katasztrófa-egészségügyi ellátásról szóló 158/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_31] A Vhr. 2. §-a.

[LÁBJEGYZET_32] A Vhr. 6. §-a.

[LÁBJEGYZET_33] A kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 11.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_34] A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_35] A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § b) és j) pontjai.