13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 101. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TnyR.) 1. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
„Korkedvezményre jogosultság 2005. január 1-je előtt”
(2) A TnyR. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a 2005. január 1-je előtt megszerzett korkedvezményes időre kell alkalmazni.”
2. § A TnyR. 2. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A korkedvezményre jogosultság szempontjából a külföldön eltöltött időnek csak azt a tartamát lehet figyelembe venni, amelynek során az igénylő bányában föld alatt dolgozott a jegyzékben felsorolt munkakörben, továbbá ha a munkáltató a munkavállalóját külföldi kiküldetés keretében - az 1. számú melléklet szerinti jegyzékben felsorolt munkakörben (munkahelyen) - foglalkoztatta.”
3. § A TnyR. a következő új 7/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A tizenharmadik havi nyugdíj megállapítása
7/A. § (1) A Tny. 6/A. § (2) bekezdése szerinti tizenharmadik havi nyugellátás összegének meghatározásánál a tárgyév november havi nyugellátás összegének
a) a nem társadalombiztosítási ellátás,
b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggéssel járó emelés,
c) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
d) az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék
nélküli összegét kell figyelembe venni.
(2) Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapulvételével megállapított tizenharmadik havi nyugellátás illeti meg.
(3) A szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmény alapján megállapított nyugellátás esetén a tizenharmadik havi nyugellátás a magyar szerződő felet terhelő nyugdíjrész, illetve nyugdíj után jár.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíj összegének kiszámításánál a Tny. 62. § (5) bekezdése szerinti esetleges kiegészítő emelés november hónapra jutó összegét is figyelembe kell venni.
(5) A tizenharmadik havi nyugellátás folyósításáról a folyósító szervek minden év november hónapjában külön utalással intézkednek.”
4. § A TnyR. a következő új 9/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Kedvezmények az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjnál
9/A. § (1) A Tny. 11/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kedvezmény azt a nőt illeti meg, aki gyermeket szült, továbbá azt a nyugdíjigénylőt, aki kiskorú gyermeket legalább tíz éven át - folyamatosan vagy megszakításokkal - saját háztartásában nevelt. A nyugdíjigénylő háztartásában nevelt gyermekeként kell figyelembe venni azt a gyermekét is, aki - iskolai tanulmányai folytatása avagy gyógykezelése stb. miatt - átmenetileg tartózkodik háztartáson kívül. A kedvezmény az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is jár, ide nem értve a hivatásos nevelőszülő gondozásában lévő gyermeket.
(2) A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket felnevelő személyt is. A kedvezményt azonban ugyanazon gyermek után ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe.
(3) A gyermek születésének tényét anyakönyvi kivonattal, a tartós betegségét, illetőleg fogyatékosságát pedig a családi pótlék igénylésére vonatkozó rendelkezések szerinti módon, orvosi igazolással, a gyermek tíz éven át saját háztartásban történő nevelésének tényét a nyugdíjigénylő nyilatkozatával kell bizonyítani.
(4) A Tny. 11/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tartósan beteg, illetőleg fogyatékosnak minősülő gyermek utáni kedvezmény számításánál a gyermekenkénti másfél évet 1 év 183 napként kell számításba venni.
(5) A tartósan beteg, illetőleg fogyatékosnak minősülő gyermek utáni kedvezményre a Tny. 11/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem vonatkozik.
(6) A Tny. 10. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a Tny. 11/A. §-a szerinti kedvezmények időtartamát is szolgálati időként kell figyelembe venni.”
5. § A TnyR. a következő 11/F. §-sal egészül ki:
„11/F. § A Tny. 17. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a 2002. december 31-ét követő és 2004. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 100 000 forintnál több
a 100 001-114 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
a 114 001-129 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
a 129 001-143 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,
a 143 001-158 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,
a 158 001-172 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,
a 172 001-201 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát,
a 201 001 forint feletti átlagkereset harminc százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.”
6. § (1) A TnyR. 14. §-ának (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az 1987. december 31 -ét követő időre eső keresetekből az adó kiszámításánál naptári évenként)
„i) a 2003. évben elért kereset alapján megállapított, képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát”
(kell levonni, de a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni.)
(2) A TnyR. 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (6) bekezdés h) pontjának, továbbá a 16. § (2) bekezdés d) pontjának az alkalmazásánál a 2002. évben elért keresetekre képzett adó összegéből további
a) 6000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. szeptember 1-jét követő, de október 2-át megelőző,
b) 12 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. október 1-jét követő, de november 2-át megelőző,
c) 18 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. november 1-jét követő, de december 2-át megelőző,
d) 24 000 forintot kell levonni, ha a nyugellátás megállapítására 2002. december 1-jét követő
időponttól kezdődően kerül (került) sor.”
7. § A TnyR. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:]
„d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső képzett adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót 2400 forinttal, az 1995. évre képzett adót az ez évi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék címén levont összeg 25 százalékával, az 1997. évre képzett adó összegét a kereset, jövedelem 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként havi 3600 forinttal csökkenteni kell, az 1998. évre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 20 százalékát, de jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 4200 forintot, az 1999. és a 2002. közötti években elért keresetekre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 10 százalékát, de legfeljebb havi 3000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát, a 2003. évben elért keresetre képzett adó összegéből a kereset, jövedelem 18 százalékát, de legfeljebb havi 9000 forintot, továbbá a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjrendszer keretében - nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének 25 százalékát kell levonni), amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);”
8. § A TnyR. 59/B. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tny. 41. §-a (5) bekezdésében, illetőleg e rendelet 53. §-ában említett külföldi képesítés honosítására a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből legfeljebb a képesítés megszerzéséhez - a tanulmányok folytatása idején - külföldön meghatározott (szükséges) időtartamot lehet figyelembe venni.”
9. § A TnyR. 62. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 2003. november 1-je előtti időponttól 20 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíjakat - a november havi esetleges kiegészítő emelés végrehajtását követően - 2003. november 1-jétől a Tny. 50. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése szerinti mértékben kell emelni.”
10. § A TnyR. 64/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tny. 56. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során az árvaellátás összegét - ha azt a jogszerző elhalálozásának naptári évét követő időponttól állapítják meg - az elhunyt jogszerző olyan összegű saját jogú nyugdíjából kell meghatározni (megállapítani), amely a jogszerzőnek az árvaellátás megállapítása időpontját megelőző naptári év december 31-én járt volna azzal, hogy az árvaellátáshoz az emelés már a megállapítás kezdő időpontjának naptári évére is jár. Így kell eljárni akkor is, ha az 1998. január 1-je előtt megállapított és megszüntetett árvaellátásra való jogosultságot a Tny. 56. §-ának (2) bekezdése alapján újból meg kell állapítani.”
11. § A TnyR. 65/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugellátás iránti igény kizárólag az igénybejelentésre rendszeresített - kitöltött és az igénylő által aláírt - nyomtatvány benyújtásával érvényesíthető. Az igényérvényesítéssel kapcsolatos eljárás az említett igénybejelentési nyomtatvány benyújtásával, annak időpontjától kezdődik. A más módon közölt kérelem (bejelentés) nem tekinthető igénybejelentésnek. Abban az esetben, ha az igénylő a részére utóbb megküldött igénybejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez 15 napon belül visszajuttatja, akkor a kérelem (bejelentés) benyújtásának időpontját kell az igénybejelentés igazolt napjának tekinteni. A nyugdíjigénylőt az igénybejelentő nyomtatvány kiküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell az igénybejelentő nyomtatvány késedelmes visszajuttatásának jogkövetkezményeiről is.”
12. § A TnyR. a következő 66/C. §-sal egészül ki:
„66/C. § A Tny. 69. §-ának (2) bekezdése alkalmazásánál - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 24. §-a alapján - 2003. július 1-jétől munkanélküli ellátásként kell figyelembe venni az álláskeresést ösztönző juttatást is.”
13. § A TnyR. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § Külföldi szervnek vagy személynek arra a megkeresésére, kérelmére, amely biztosításban töltött idő igazoltatására irányul, vagy nyugellátásra jogosultsággal kapcsolatos, a választ, határozatot - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - közvetlenül a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság adja meg (küldi el). Kizárólag a nyugellátások folyósításával kapcsolatosan a választ, határozatot a nyugdíjfolyósító szervek adják meg (küldik el).”
14. § (1) A TnyR. 72/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.”
(2) A TnyR. 72/B. §-ának (11) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kivételes nyugdíjemelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni)
„d) azt a személyt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.”
(3) A TnyR. 72/B. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A méltányossági jogkör gyakorlásának részletes eljárási rendjét és a felhasználható költségvetési előirányzat-keret megosztását az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója határozza meg.
(15) Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főigazgatója rendkívül indokolt esetben a (7), (9) és (13) bekezdésekben meghatározott feltételek hiányában is engedélyezheti a nyugellátás méltányosságból történő megállapítását vagy emelését. Nem engedélyezhető azonban emelés, ha a nyugellátás és a (9) bekezdés szerinti rendszeres pénzellátás havi összege meghaladja az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott - az évközi emelésekkel növelt - legkisebb összegének két és félszeresét.”
15. § A TnyR. a következő 72/D. §-sal egészül ki:
„72/D. § A Tny. 75. §-át kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a rokkantságról szóló orvosi bizottság szakvéleménye nem nyugellátásra irányuló igény érvényesítéséhez volt szükséges.”
16. § A TnyR. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A külföldön élő vagy tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére
a) a nyugdíjfolyósító szervvel szerződéses kapcsolatban álló belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási betétszámlájára (bankszámlájára), vagy
b) belföldi meghatalmazottja részére
kell folyósítani. Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a 90 napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) - a külföldre történő utazás előtt - tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ellátás külföldre történő átutalása a belföldi számlavezető hitelintézettől kérhető. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a meghatalmazott nevét és címét az ellátásra jogosultnak a nyugdíjfolyósító szerv tudomására kell hoznia.”
17. § A TnyR. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A nyugdíjfolyósító szerv a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve minden naptári évben - negyedévenként - adategyeztetést végez. Az ebből a célból kiküldött nyomtatványt a nyugdíjfolyósító szervtől ellátásban részesülőnek megfelelően kitöltve, aláírva és közjegyző vagy külföldi hatóság, illetőleg a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesítve, 30 napon belül vissza kell küldenie. Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, illetve ellátásban részesülő személy esetében az említett intézmények vagy azok orvosa által igazolt adatokat és tényeket - az ellenkező bizonyításig - hitelt érdemlően bizonyítottnak, igazoltnak kell tekinteni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kitöltött nyomtatvány az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem tűnik ki, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával fel kell függeszteni. Későbbi hiánypótlás esetében az ellátást - a Tny. 80. §-a (1) bekezdésében foglaltakat is alkalmazva - tovább kell folyósítani. Az adategyeztetés módjára a nyugdíjfolyósító szerv a közreműködő hitelintézetekkel megállapodást köthet.”
18. § A TnyR. 76/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76/A. § (1) A Tny. 89. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit az egyösszegű megtérítés iránti követelésekre akkor kell alkalmazni, ha azt a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) vonatkozó rendelkezései nem zárják ki.
(2) A Tny. 89. §-ának (3) bekezdése alkalmazásánál a megtérítendő összeget az ellátásban részesülő személyre a felszámolást, illetőleg a végelszámolást elrendelő végzés közzététele hónapjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár és az akkori életkora figyelembevételével kell meghatározni.”
19. § A TnyR. a következő 76/B. §-sal egészül ki:
„76/B. § A Tny. 87-88. §-a alapján megtérítésre kötelezett helyett a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján a biztosító áll helyt azzal, hogy e kötelezettségének átalányösszegben is eleget tehet. Az évenkénti átalányösszeg mértékét, az elszámolás ügyviteli rendjét az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság a biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével minden év július 31-ig megállapodásban rendezi.”
20. § A TnyR. a következő 76/C. §-sal egészül ki:
„76/C. § A Tny. 85. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása a foglalkoztató vagy egyéb szerv jogellenes intézkedésének a következménye.”
21. § A TnyR. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugdíjfolyósító szerv a jogosult halálának hónapját követően a belföldi hitelintézetnél vezetett átutalási számlára, bankszámlára (a továbbiakban együtt: bankszámla) átutalt jogalap nélküli ellátás megtérülése érdekében - a Tny. 93. §-a (1)-(2) bekezdésének alkalmazásával - a hitelintézet terhére történő fizetési meghagyás kibocsátásával intézkedik, feltéve, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a számla terhére megtörténhet. Amennyiben a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult személye ismert, vele szemben a nyugdíjfolyósító szerv fizetésre kötelező határozat kibocsátásával érvényesíti a követelését akkor is, ha az elhalt bankszámlájáról a jogalap nélkül kiutalt ellátás felvétele még nem történt meg.”
22. § A TnyR. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/A. § (1) Amennyiben valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetve meghatározott dolog zárlatát.
(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv
a) fizetési kötelezettséget megállapító határozata még nem végrehajtható, vagy
b) fizetési kötelezettséget megállapító határozata végrehajtható, de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt le.
(3) A biztosítandó pénzkövetelés összegének meghatározásakor a Tny. 89. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni.
(4) Az 1. fokozatú baleseti járadék megtérítése tekintetében biztosítási intézkedés megtételére nem kerülhet sor.
(5) A biztosítási intézkedést az a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozta.
(6) A biztosítási intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményre nincs halasztó hatálya. A végrehajtási kifogásról az (5) bekezdésben említett nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője 15 napon belül határoz.
(7) A pénzkövetelés biztosítására hozott határozatot a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajtja végre. A pénzkövetelés biztosítására hozott határozat visszavonása esetén a biztosítási intézkedést fel kell oldani, amelyet a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság területileg illetékes szerve hajt végre.”
23. § (1) A TnyR. 79. §-ának (5) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki:
(A behajtási eljárást kezdeményező nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a jogerősen megállapított tartozást törölnie kell, ha)
„a) a fizetésre kötelezett személy meghalt és a tartozásáért helytállni kötelezettek mindegyikével szemben lefolytatott behajtási eljárás nem vezetett eredményre,”
(2) A TnyR. 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (5) bekezdés a) és d) pontja szerinti behajtási eljárásra az Art. 25. §-a (2) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
24. § A TnyR. 80. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseitől eltérően a követelés érvényesítése iránti eljárást nem kell lefolytatni, ha a követelés összege a 79. § (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott összeget nem éri el.”
25. § A TnyR. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv első fokú határozata ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az első fokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez. A fellebbezést az igazgatási szerv vezetője másodfokú határozattal bírálja el.”
26. § A TnyR. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. §-ában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartólappal kapcsolatos adatszolgáltatást a kirendelő foglalkoztató teljesíti. Az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot - a kölcsönvevő által az e rendeletben meghatározott adatok közlése mellett - a kölcsönbeadó vezeti.”
27. § (1) A TnyR. 87. §-a (1) bekezdésének a), d) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartólapot köteles kiállítani)
„a) a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), valamint f)-g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott biztosítottakról a foglalkoztató, a területi államháztartási hivatal, illetőleg a központosított illetmény-számfejtési szervek,”
„d) a Tbj. 26. §-ának (1) bekezdése szerinti gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a támogatást, illetve díjat folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató, annak hiányában a segélyt, illetve a díjat folyósító szerv,”
„h) a biztosítás megszűnését követően táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személyről az ellátást megállapító és folyósító egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség), a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató, a területi államháztartási hivatal, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, ha az ellátást megállapították és folyósították.”
(2) A TnyR. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítási (családtámogatási) kifizetőhelyet nem működtető foglalkoztató köteles a nyilvántartó lapon a megyei egészségbiztosítási pénztár, kirendeltség, illetve a területi államháztartási hivatal által közölt adatok alapján a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, összegét és az abból levont nyugdíjjárulék összegét felvezetni.”
28. § (1) A TnyR. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartólap kiállítására és vezetésére kötelezettek a 88. § (1) bekezdésében meghatározott számítógépes programot, illetőleg a nyomtatványt az erre a célra rendszeresített „Adatlap” kitöltésével és leadásával igényelhetik a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél. Az „Adatlap” kitöltésének és leadásának tényéről a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv visszaigazolást állít ki.”
(2) A TnyR. 89. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a 87. § (1) bekezdésének g) pontjában említett egyéni vállalkozó tevékenysége évközben megszűnik, az egyéni vállalkozó a saját és az általa foglalkoztatott biztosítottak adatairól - a (6) bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - köteles a tevékenysége megszűnéséig terjedő adatszolgáltatást a megszűnést követő 30 napon belül teljesíteni.”
(3) A TnyR. 89. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) és (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományú tagjaikra vonatkozó adatszolgáltatásra, illetőleg a nyilvántartólapok megküldésére csak akkor kötelezettek, ha a hivatásos állományú személy szolgálati jogviszonya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott nyugellátási igény nélkül szűnt meg. Az említett szervek az adatszolgáltatás és a nyilvántartás általánostól eltérő rendjére az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatósággal megállapodást köthetnek.”
29. § A TnyR. 2. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
30. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3. §-a, 9. §-a, valamint 30. §-ának (9) bekezdése 2003. november 1-jén lép hatályba.
(3) A TnyR. e rendelettel megállapított rendelkezéseit - a (4)-(7) bekezdés kivételével - a hatálybalépés napjától megállapításra (megszüntetésre) kerülő ellátásokra, illetőleg követelésekre, valamint az említett időpontot követően esedékes adatszolgáltatásra kell alkalmazni.
(4) E rendelet
a) 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a TnyR. 1. §-ának (3) bekezdésében,
b) 2. §-ával megállapított, a TnyR. 2. §-a (2) bekezdésének második mondatában,
c) 4. §-ával megállapított, a TnyR. 9/A. §-ában,
d) 5. §-ával megállapított, a TnyR. 11/F. §-ában,
e) 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a TnyR. 14. §-a (6) bekezdésének i) pontjában,
f) 7. §-ával megállapított, a TnyR. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontjában,
g) 10. §-ának, a TnyR. 64/B. §-a (3) bekezdésében,
h) 30. §-a (8) bekezdésének b) pontjával módosított, a TnyR. 15. §-ának (3) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követő időpontra esik.
(5) E rendelet mellékletében megállapított, a TnyR. 2. számú mellékletében foglalt szorzószámokat azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az igénymegnyílás kezdete 2002. december 31-ét követő időpontra esik.
(6) A TnyR. 14. §-a (9) bekezdésének e rendelet 6. §-ának (2) bekezdésével megállapított szabályait azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a igénymegnyílás kezdete 2002. augusztus 31-ét követő időpontra esik. Az e rendelet hatálybalépését megelőző időponttól megállapított nyugellátásokat az említett rendelkezés figyelembevételével 2003. május 15-ig hivatalból módosítani kell.
(7) A 21-24. §-ok rendelkezéseit e rendelet hatálybalépése napján fennálló követelésekre is alkalmazni kell.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a TnyR.
a) 7. §-ának (1) bekezdésében a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium”,
b) 15. §-ának (3) bekezdésében a „2003. január 1-je” szövegrész helyébe a „2005. január 1-je”,
c) 79. §-ának (1) bekezdésében a „93. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „94/I. § (2) bekezdésében” szövegrész, a „93. § (3)-(7) bekezdéseinek” szövegrész helyébe a „94/I. § (3)-(8) bekezdéseinek”,
d) 84. §-a (3) bekezdésének második mondatában az „érintett” szövegrész helyébe az „érdekelt”,
e) 84/A. §-a (3) bekezdésének első mondatában a „fizetésre kötelező határozattal” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyással”, a bekezdés második mondatában a „fizetésre kötelező határozatot” szövegrész helyébe a „fizetési meghagyást”,
f) 84/A. §-ának (4) bekezdésében a „Tny. 94. § (3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „Tny. 94. § (2)-(3) bekezdésének”
szövegrész lép.
(9) A TnyR. 62. §-ának (2) és (4) bekezdésében és 90. §-ának (1) és (3) bekezdésében „a 20 százalékos mértékű” szövegrész helyébe „a 25 százalékos mértékű” szövegrész lép.
(10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a TnyR.
a) 8. §-a és az azt megelőző alcím,
b) 11/A. §-ának (2) bekezdése,
c) 72. §-ának (1) bekezdése
hatályát veszti.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a TnyR. 1. számú mellékletének
a) 3. pontjában a „Sűrített levegőben végzett munka” cím alatt a „Búvár” munkakörnél a „Munkaköri leírás”-ban szereplő szövegrész helyébe „Nehézbúvár-öltözékben, változó nyomású sűrített levegőben, víz alatti munka végzése” szövegrész,
b) 4. pontjában szereplő cím helyébe „Zárt csatorna karbantartásánál végzett munka” cím,
c) 6. pontjában a „Villamosenergia-iparban végzett munka” cím alatti munkakörökhöz tartozó „Korkedvezmény hatálya” alatti szövegrész helyébe a „Nehéziparban, kohó- és gépiparban kizárólag az országos energiahálózatba bekapcsolt erőműveknél, valamint föld alatti erőműtelepeknél.” szövegrész,
d) 11. pontjában a „Közlekedésnél végzett munka” cím alatt a „Hajógépházi dolgozók” munkakörnél a „Munkaköri leírás”-ban szereplő szövegrész helyébe a „Tengeri, folyami és tavi hajókon elkülönített, zárt hajógéptérben (gépházban) a gépüzem, valamint segédüzemek üzemeltetésének biztosítása.” szövegrész
lép.