143/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (4) bekezdésében és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: a közoktatásról szóló törvény) 94. § (3) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) A (15)-(17) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, ha a közoktatási intézmény a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (6) bekezdése szerint kisebbségi intézmény.”
2. § (1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közoktatási intézményekben a rendelet mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra.”
(2) Az R. 10. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:”
3. § (1) Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.”
(2) Az R. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.”
4. § Az R. 11/A. §-át megelőző hivatkozás és a § helyébe a következő hivatkozás, illetve rendelkezés lép:
[A Kjt. 59. §-ának (2) bekezdéséhez és a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/17. pontjához, valamint a Negyedik rész 2. pontjához]
„11/A. § (1) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni, valamint a készenlét után, ha a készenlét ideje alatt nem kellett munkát végezni.
(2) Pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/17. pontjában meghatározott napi kettő, illetve heti hat tanítási óránál több tanítási óra megtartása a rendes munkaidőn belül akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fővárosi, megyei munkaügyi központ munkaerő-közvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre - a közoktatásról szóló törvény 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre,
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása előre nem tervezhető okból, váratlanul lehetetlenné vált.
(3) Ha a beosztott pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet Negyedik rész 1-2. pontja alapján teljesítménypótlékra jogosult és a teljesítménypótlék alapjául szolgáló munkavégzés ideje eléri a heti hat órát, részére további tanítási óra megtartása a rendes munkaidőn belül a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben rendelhető el.
(4) A (2)-(3) bekezdésben történő elrendelésnél alkalmazni kell az Mt. 127. §-ának (2)-(3) és (6)-(7) bekezdésében foglaltakat.
(5) Pedagógus-munkakörben a rendes munkaidőn felül, rendkívüli munkavégzés keretében, tanítási óra megtartását a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben lehet elrendelni.
(6) Az Mt. 127. §-ában meghatározottakon túl a szakorvos (gyermekpszichiáter), védőnő, ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, pedagógiai felügyelő munkakörben rendkívüli munkavégzés a (2) bekezdésben meghatározott okból rendelhető el.”
5. § Az R. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az R. a következő 11/C. §-sal egészül ki:
„11/B. § (1) Az Mt. 129. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban,
b) a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.
(3) Ha a pedagógus, továbbá a 11/A. § (6) bekezdésben felsoroltak - feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon vesznek részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesítenek. Az ügyelet idejéből a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) be kell számítani a munkaidőbe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik - a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá minden nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(5) Ha a pedagógiai felügyelő munkaidő-beosztásából más nem következik, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hat órától huszonkét óráig nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá minden nap huszonkét órától reggel hat óráig mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(6) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az e rendelet 16. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján számított óradíj (a továbbiakban: óradíj) húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.
(7) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a kötelező óráit teljesíti, több, eltérő kötelező óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.
[Az Mt. 119. §-ának (3) bekezdéséhez és 128. §-ának (2) bekezdéséhez]
11/C. § (1) Nem kell alkalmazni a rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a munkaidő mértékébe történő beszámításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a 11/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott okból került sor.
(2) Közoktatási intézményben - a napi munkaidő tartamára és a pihenőidőre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az Mt. 118/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottnál hosszabb, legfeljebb egy nevelési évre, tanítási évre szóló munkaidőkeret is megállapítható, azzal a megkötéssel, hogy a munkaidőkeret alapján szervezett oktatásban a pedagógus megállapodásban meghatározott heti kötelező órája legfeljebb heti hat órával haladhatja meg a munkakörére előírt heti kötelező órát.”
6. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a munkakörre előírt kötelező óraszámánál, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is.
(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az óradíj egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az elrendelés alapján ellátott - óvodai, iskolai, kollégiumi, pedagógiai szakszolgálat intézményi - a beosztott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. E rendelkezést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az óradíjat vezetői megbízással rendelkező részére, illetve gyakorló nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott pedagógus részére állapítják meg. Az óradíj számításánál a pedagógusnak járó illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (6) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám eléri vagy meghaladja a 27 órát. A pedagógus óradíja ebben az esetben az illetmény és a (2) bekezdés negyedik mondata alapján figyelembe vehető pótlékok együttes összegének (a továbbiakban: számítási alap) egy órára jutó része, megnövelve az ötven százalékos bérpótlékkal. A számítási alapnak az egy órára jutó részét oly módon kell meghatározni, hogy a számítási alapot elosztják 174-gyel.
(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti elrendelés alapján a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.
(5) Ha a pedagógus elrendelés alapján a heti pihenőnapján tanít és
a) kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal,
b) nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal
meg kell növelni.
(6) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - a munkakörére előírt kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka.
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus a közoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletének Negyedik része alapján a munkáltatójával megállapodást kötött többlettanítás ellátására, és a munkáltató a megállapodásban meghatározott tanítási órákon felül - a rendes munkaidőn belül - további tanítási órák ellátását rendeli el, illetve, ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját kötelező óraszámának keretében sajátjával együtt tanítja, azzal az eltéréssel, hogy az óradíj számításánál a teljesítménypótlék összegét is figyelembe kell venni, továbbá az osztószámot az elrendelés alapján ellátott pedagógus-munkakörre előírt kötelező óraszám és a megállapodásban kikötött óraszám összege, illetve, ha eléri vagy meghaladja a 27 órát, a (3) bekezdés alapján kell meghatározni.
(8) Ha az elrendelés következtében a pedagógus a munkakörére, beosztására előírt heti kötelező óraszámnál a rendes munkaidőn belül heti tíz óránál többet tanít, a tíz órát meghaladó tanítás után járó, a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján megállapított óradíjat huszonöt százalékkal meg kell emelni. Ez az óradíj magában foglalja a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok rendkívüli munkaidőben történő ellátásáért járó díjazás összegét is.
(9) Ha a pedagógus a teljes munkaidejében tanítási órát tart, és a rendes munkaidőn felül is tanítási órát kell tartania, a rendkívüli munkaidőben ellátott tanítási óráért a (2)-(5) bekezdés és a (7) bekezdés alapján számított óradíj ötven százalékkal növelt összege illeti meg. Ez az óradíj magában foglalja a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást, beleértve a tanítási órán kívüli munkaköri feladatok ellátásáért járó díjazást is.
(10) Nem alkalmazhatók a (8)-(9) bekezdésben foglaltak, ha a pedagógus a munkaidő-beosztásából követhetően a tanítási órán, óvodai és kollégiumi foglalkozáson kívüli munkaköri feladatait rendkívüli munkaidőben látja el és díjazását az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján állapítja meg a munkáltató.
(11) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Negyedik rész 2. pontjában meghatározott teljesítménypótlék számítási alapját a Kjt. 66. §-a (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával kell megállapítani.”
7. § Az R. 15. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) területi pótlék annak, aki olyan községi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben dolgozik, amelyik szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelettel kiadott jegyzékben a Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között;”
8. § Az R. 18. §-a (2) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyára e rendelet 7. §-át, 10. §-ának (1) bekezdését, 12. §-át, 14/A. §-a (1) bekezdésének a), c), h) pontjait, 15. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontjait, (3)-(4) bekezdését, (6) bekezdését, (8) bekezdését, (10) bekezdését, 16. §-ának (1)-(6) bekezdéseit, 20. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy”
9. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a pedagógiai felügyelő és a szabadidő-szervező foglalkoztatásánál - a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések mellett - alkalmazni kell a 6. §-ban, a 10-11. §-ban foglaltakat is.”
10. § Az R. Mellékletének „I. Közoktatási intézmények” cím „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök” alcím - a „gyermek- és ifjúságvédelmi felelős” után az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint - kiegészül a pedagógiai felügyelőre vonatkozó rendelkezésekkel.
11. § Az R. Mellékletének „II. Gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények” című része helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
12. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az R. e rendelet 4. §-ával megállapított 11/A. §-ának (2)-(6) bekezdése, 5. §-ával megállapított 11/B. § (5) bekezdése és 11/C. § (1) bekezdése, továbbá a 6. §-ával megállapított 16. §-a, valamint e rendelet 10. §-a.
(3) A pedagógiai felügyelőre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha a kollégiumban a közoktatásról szóló törvény 129. §-ának (7) bekezdése alapján a nevelőtestület bevezette az e munkakörben történő foglalkoztatást.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 11/A. §-ának (4)-(7) bekezdése a 11/B. §-t megelőző hivatkozás, továbbá a 20. §-a (1) bekezdésének második mondata.
(5) 2004. augusztus 31-ig nem kell alkalmazni a rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a munkaidő mértékébe történő beszámításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a 11/A. § (2) bekezdésének a)-c) és e)-f) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott okból került sor.