14/2003. (II. 12.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének d), f) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a határőrségre, a rendőrségre, az ügyészségre, a bíróságra, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokságára (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése tekintetében.”
2. § (1) A Gyer. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei gyámhivatal a Gyvt.-ben biztosított feladat- és hatáskörében legalább négy évenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységének jogszerűségét, a Gyvt. hatályosulását.”
(2) A Gyer. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(4) A megyei gyámhivatal a Gyvt.-ben foglaltak szerint kijelöli a megyei gyermekjóléti és gyermekvédelmi módszertani intézményeket.”
3. § A Gyer. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja.”
4. § (1) A Gyer. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását)
„b) a települési önkormányzat jegyzője vagy a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei) által kiállított lakcímkivonat,”
(alapozza meg).
(2) A Gyer. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt adatszolgáltatás szerint bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, vagy a nyilvántartásban nem szerepel,
b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei által közölt címről vagy az ügyfél az általa megadott címről az idézés két alkalommal „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza.”
5. § A Gyer. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek adja ki.”
6. § A Gyer. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul:
„(4) Ha a gyámhivatal a szülői ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülői ház elhagyásának engedélyezése - a gondozás, nevelés kivételével - a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.”
7. § A Gyer. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakóhelyváltozás jogszabályban előírt bejelentésének teljesítéséről.”
8. § A Gyer. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermek törvényes képviselője vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat javaslatára - indokolt esetben ellenőrizheti.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott személy a kezéhez kiutalt gyermektartásdíjat, megelőlegezett gyermektartásdíjat nem a gyermek érdekében használja fel, a gyámhivatal
a) szülő esetében a Csjt. 81. §-ának (2) bekezdésében,
b) gyám esetében a 158. § (6) bekezdésében, valamint a Csjt. 108. §-ában
foglaltak szerint jár el.”
9. § (1) A Gyer. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.”
(2) A Gyer. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(3) Indokolt esetben - ha az a gyermek érdekében áll és különösen, ha azt maga is kéri - a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait az (1) bekezdésben foglaltakon túl is ápolhassa. A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.”
10. § (1) A Gyer. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek lehetőleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból - így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt - elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.”
(2) A Gyer. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekjóléti központ helyiségét is megjelölheti és egyben kötelezheti a gondozó szülőt a gyermek ezen helyen történő átadására.”
11. § A Gyer. a következő 30/A-30/D. §-sal és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A gyermekvédelmi közvetítői eljárás
30/A. § (1) Ha a szülők, illetve a 28. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.
(2) Ha a kapcsolattartás szabályozására irányuló eljárás alatt vagy a végrehajtási eljárás során a felek bejelentik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, a gyámhivatal tájékoztatást ad számukra a közvetítői eljárás helyéről, menetéről, és egyidejűleg elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárás négy hónapra történő felfüggesztését.
(3) Ha a közvetítői eljárás 4 hónap alatt nem vezet eredményre, erről a közvetítő tájékoztatja a gyámhivatalt. Ilyen esetben a gyámhivatal az eljárást hivatalból folytatja.
(4) Amennyiben a közvetítői eljárás valamelyik fél együttműködésének hiánya miatt nem vezet eredményre, a másik fél kérelmére a gyámhivatal az eljárást 4 hónapon belül is folytatja.
30/B. § (1) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás keretében a felek együttesen jelölik ki a közvetítőt a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által vezetett Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett közvetítők közül. A Névjegyzék a gyámhivatal, valamint a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak, a gyámhivatal értesíti a közvetítőt a kijelölésről. A közvetítő az értesítéstől számított három napon belül írásban nyilatkozik a kijelölés elfogadásáról vagy visszautasításáról és a kijelölés elfogadása esetén arról is, hogy nem elfogult, illetve vele szemben az Áe. 19. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
30/C. § (1) A közvetítő a kijelölés elfogadásától számított 15 napon belül a feleket megbeszélésre hívja meg. Az első megbeszélésen a közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, annak lényeges elemeiről és a titoktartási kötelezettségről.
(2) A közvetítő a feleket, valamint a 12 éven felüli gyermeket minden esetben meghallgatja, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket pedig csak a felek, illetve a gyámhivatal javaslata esetén hallgatja meg.
(3) Egy ügyben szükség szerint több megbeszélés is tartható.
30/D. § (1) Ha a felek között egyezség jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja, melyet a közvetítő és a felek is aláírnak.
(2) A közvetítő az aláírt egyezséget 8 napon belül megküldi a kapcsolattartást szabályozó gyámhivatalnak. A gyámhivatal a felek kérelmére az egyezséget jóváhagyja.”
12. § (1) A Gyer. 31. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Visszaélésnek minősül az is, ha a jogosult nem a szabályozásnak megfelelően él kapcsolattartási jogával, illetve ha ezen kötelezettségének önhibájából 6 hónapig nem tesz eleget.”
(2) A Gyer. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság - kérelemre - meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.”
13. § (1) A Gyer. 33. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal határozatban figyelmezteti magatartásának következményeire. A határozat tartalmazza a gyermeket nevelő szülő vagy más személy felhívását a jogellenes magatartás megszüntetésére, illetve a jogellenes magatartás fenntartásának jogkövetkezményeire.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak eredménytelensége esetén, feltéve, hogy a figyelmeztetés kézhezvételétől számítva még nem telt el 1 év, a gyámhivatal az Áe. végrehajtásra vonatkozó szabályait az e rendeletben foglalt eltéréssel alkalmazza.”
(2) A Gyer. 33. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés jelölése (6)-(7) bekezdésre módosul:
„(4) A gyámhivatal által kiszabott végrehajtási bírság behajtására az Áe. 79. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a gyámhivatal által kiszabott végrehajtási bírság adók módjára történő behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti, adóügyi hatáskörben eljáró jegyző gondoskodik, aki ennek megtörténtéről értesíti az illetékes gyámhivatalt.
(5) A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyeletének közreműködését, a védelembe vétel elrendelését vagy a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételét kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a szülők között kommunikációs zavarok állnak fenn.”
14. § A Gyer. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik,
b) a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van,
c) a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.”
15. § A Gyer. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha
a) a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,
b) az engedély megadása iránti kérelmet a kiskorú gyermek szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,
c) a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.”
16. § A Gyer. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető képviselője javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, a gyermekjogi képviselő kezdeményezésére, továbbá hivatalból indul.
(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal - ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert nem kezdeményez - soron kívül jár el.
(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy
a) a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein az átmenti nevelés megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt és környezettanulmányt készít;
b) a szülő lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, a gyámhivatal a 12. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, illetve meghallgatja a gyermek gyámját, valamint a gyermek gondozását ellátó nevelőszülőt.
(4) A gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles beszerezni, ha az eljárás
a) hivatalból vagy a gyermekjogi képviselő kezdeményezésére indul:
aa) a szülő lakó- vagy tartózkodási helye (utolsó ismert lakó- vagy tartózkodási helye) szerinti gyermekjóléti szolgálat véleményét a gyermek szüleinek életkörülményeiről, a családgondozás tapasztalatairól, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról,
ab) a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét a gyermek elhelyezési tervében foglaltak teljesítéséről,
ac) a gyermek gyámjának, a gyermeket gondozó intézménynek, - amennyiben a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik - a nevelőszülői hálózat működtetőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról;
b) a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára indul, az aa) és ac) alpontban felsorolt véleményeket,
c) a gyermekotthon vagy - nevelőszülőnél nevelkedő átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén - a nevelőszülői hálózatot működtető képviselőjének javaslatára indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermek gyámjának - a szülő-gyermek kapcsolat alakulását tartalmazó - véleményét;
d) a gyermek gyámjának kérelmére indul, az aa) és ab) alpontban felsorolt, továbbá a gyermeket gondozó intézmény vagy ha a gyermek nevelőszülőnél nevelkedik, a nevelőszülői hálózatot működtető képviselőjének véleményét a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról.
(5) A gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja, illetve szüneteltetheti. A kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt időtartamra lehet elrendelni, mely időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermek örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülő kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított időtartam, a gyámhivatal jogosult a szülő kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig tovább szüneteltetni.”
17. § (1) A Gyer. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás - egymás kölcsönös tájékoztatása mellett - bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.”
(2) A Gyer. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - az örökbefogadni szándékozó személy nyilatkozik]
„a) az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiről, az általa örökbefogadni szándékozott gyermekek számáról,”
„d) annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel.”
(3) A Gyer. 38. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
(5) Ha az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni és az eljárást meg kell szüntetni.”
18. § (1) A Gyer. 39. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát, az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerint - ha az örökbefogadni szándékozó házaspár lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint - illetékes gyámhivatalnak, és erről az örökbefogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti.
(2) A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.”
(2) A Gyer. 39. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényességi időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére került sor. Ez utóbbi esetben a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.
(6) Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az érvényességi idő lejártál megelőzően benyújtott kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig.
(7) Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást - az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével - az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
(8) Az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapítása után tájékoztatja a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. A gyámhivatal határozatában köteles erre felhívni az érintett figyelmét. A nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a lakóhelyváltozásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
(9) A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbefogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényéről az örökbefogadni szándékozó személyt is tájékoztatni kell.”
19. § A Gyer. a következő 39/A. §-sal és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az alkalmasság felülvizsgálata
39/A. § (1) Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi időtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követően haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében
a) ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, az örökbefogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel,
b) lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít.
(3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.
(4) Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik.
(5) Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbefogadni szándékozó személyt
a) a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából,
b) a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat - az eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával - nyilvántartásába bejegyzi,
c) az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba.
(6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbefogadni szándékozó személyt.”
20. § A Gyer. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
(2) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket - a Gyvt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbefogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.
(3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni.
(4) A gyámhivatal eljárása során vizsgálja - a Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján - az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget.
(5) Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni.
(6) Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.”
21. § A Gyer. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni:
a) az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
b) a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén
ba) az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát,
bb) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,
bc) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,
bd) a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról.
(2) A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a gyámhivatal:
a) az örökbefogadni szándékozó személynél környezettanulmányt végez,
b) beszerzi a háziorvosi, szakorvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról, fejlődését befolyásoló betegségekről, valamint a 3 évesnél idősebb gyermek esetén a személyiségére vonatkozó szakvéleményt,
c) beszerzi az örökbefogadást közvetítő nem állami szerv közvetítői tevékenységre való jogosultságát igazoló iratot (működési engedélyt).
(3) Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni:
a) a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát,
b) a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az örökbefogadni szándékozó személynek be kell még csatolnia:
a) a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról,
b) rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről - a 45. § (5) bekezdésének b) pontja alapján - nem kellett rendelkezni,
c) a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.
(5) A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a gyámhivatal beszerzi:
a) a gyermek 3 hónapnál nem régebben kiállított születési anyakönyvi másolatát,
b) a szülők halotti anyakönyvi másolatát, ha a gyermek szülei nem élnek, és ezen irat a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek ügyiratában nem található meg,
c) a szülői felügyeletet megszüntető, illetve a szülő cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezéséről szóló jogerős bírói ítéletet,
d) a gyámot kirendelő jogerős gyámhivatali határozatot, ha nem a vér szerinti szülő az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselője,
e) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték és cselekvőképessége általánosan vagy a szülői felügyelet tekintetében korlátozott,
f) a háziorvosi vagy szakorvosi igazolást az örökbefogadni szándékozó személy egészségi állapotáról, amennyiben ezt az örökbefogadási eljárás során indokoltnak tartja.”
22. § (1) A Gyer. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:)
„d) a törvényes képviselőt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket, képviselő eseti gondnokot,”
(2) A Gyer. 42. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti törvényes képviselő, a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik.
(3) Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.”
23. § A Gyer. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (2)-(3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, valamint a 44. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakról. A tájékoztatást, valamint annak tudomásulvételét a gyámhatóság jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet soron kívül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak.”
24. § A Gyer. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A gyámhivatal a 41. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről.
(2) Nyílt örökbefogadás esetén - kivéve a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében foglalt személyek általi örökbefogadást - a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére gyámot rendel.
(3) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbefogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek - a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatti - családba történő beilleszkedéséről.
(4) Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal a 39/A. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
(5) Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha
a) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
b) az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
c) a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta.
(6) Az örökbefogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni.
(7) Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.
(8) A gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.
(9) A gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.”
25. § A Gyer. 50. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kapcsolatfelvételt követő 8 napon belül az (1) bekezdésben meghatározott iratokat, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet igazolását arról, hogy a gyermek Magyarországon történő örökbefogadására tett intézkedések nem vezettek eredményre, valamint a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket - az örökbefogadni szándékozó kérelmére - a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gondozásra vonatkozó javaslatával együtt megküldi döntéshozatal céljából a gyámhivatalnak.”
26. § A Gyer. 53. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő az örökbefogadó szülő személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.”
27. § A Gyer. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, a jegyző tájékoztatja az anyát arról, hogy apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyvt. 125. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján bármely települési önkormányzat jegyzője, illetve bármely városi gyámhivatal illetékes.
(2) Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.
(3) Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt - ha erre nem a gyámhatóság, illetve az anyakönyvvezető megkeresése alapján kerül sor - a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését.
(4) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.
(5) A gyermek családi jogállása rendezésének módjáról a gyámhivatal köteles értesíteni a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét.”
28. § (1) A Gyer. 65. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata, valamint d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
„(1) A települési önkormányzat által megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell”
„d) a Gyvt. 20. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
e) a Gyvt. 20. §-ának (6) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi másolatot.”
(2) A Gyer. 65. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés jelölése (4)-(6) bekezdésre módosul:
„(2) Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében a kérelmezőnek - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - igazolnia kell, hogy a Gyvt. 20. §-ának (8) bekezdésében szabályozott ellátások valamelyikében részesül, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik.
(3) A Gyvt. 20. §-ának (8) bekezdésében szabályozott emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása során vizsgálni kell a kérelmező tartási kötelezettségét a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján.”
29. § A Gyer. 66/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66/A. § (1) Ha a gyermek tanulói vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év, illetőleg a vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, utólag kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani.
(2) Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításának időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítása feltételeit soron kívül felül kell vizsgálni.
(3) A felülvizsgálat során a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő nagykorú gyermek felhívásra köteles benyújtani a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 65. § (1) bekezdésében, továbbá az 1. számú mellékletben szabályozott nyilatkozatokat, igazolásokat, valamint - ha a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát rendelte el - a 6. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot.
(4) A félülvizsgálat alapján - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó feltételek fennállása esetén - a korábban megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatást tovább kell folyósítani. Amennyiben a házasságkötés után a nagykorúvá vált gyermek új családjában a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításának feltételei nem állnak fenn, azt meg kell szüntetni.”
30. § (1) A Gyer. 66/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tárgyév május 10-éig a Gyvt. 20/A. §-ában szabályozott egyszeri támogatást határozattal állapítja meg azon gyermek után,
a) aki oktatási intézményben, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, és
b) akire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi támogatást, illetve az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”
(2) A Gyer. 66/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyszeri támogatás összege - gyermekenként - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összegével azonos.”
31. § (1) A Gyer. 67. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell - utólag - folyósítani. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegű, rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerint esedékes egyszeri támogatás a települési önkormányzat döntése alapján természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatásaként.”
(2) A Gyer. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jegyző értesíti a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) illetékes szervét
a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az emelt összegű, rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegéről a 3. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10. napjáig,
b) a 7. számú melléklet szerinti adatlapon minden év
ba) május hónap 10. napjáig a 66/B. § (1) bekezdése,
bb) október hónap 10. napjáig pedig a 66/B. § (2) bekezdése
alapján megállapított egyszeri támogatás összegéről.”
32. § A Gyer. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § (1) A támogatás megállapításáról, összegének, formájának, jogosultjának megváltoztatásáról, valamint a támogatás éves felülvizsgálatának eredményéről, megszüntetéséről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatban kell rendelkezni.
(2) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.
(3) A támogatás összegének (2) bekezdés szerinti változásáról külön határozatot nem kell hozni.
(4) A támogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során, az ugyanezen a jogcímen korábban folyósított támogatás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.”
33. § A Gyer. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.
(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.
(3) A kérelemben
a) nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának (5)-(6) bekezdése szerinti kizáró ok,
b) meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.
(4) A kérelemhez csatolni kell:
a) a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,
b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,
c) a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,
d) a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.
(5) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást.”
34. § A Gyer. 70. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 3 havi - behajthatatlanságáról.
(2) A gyermektartásdíj megelőlegezésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és
a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt;
b) a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.
(3) Részösszegű megfizetés, illetve részösszegű behajtás esetén a gyámhivatal a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át előlegezi meg.
(4) Amennyiben a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri a jogosult, az eredménytelen végrehajtást a három hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvön kívül, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett - a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő - behajtás eredménytelenségét tanúsító irattal kell igazolni, melyet a gyámhivatal köteles beszerezni.”
35. § A Gyer. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének, illetve a Gyvt. 22. §-a (5) bekezdésének e) pontjában foglalt adatok közlése végett.”
36. § A Gyer. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét,
b) a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát,
c) a folyósítás kezdő napját,
d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy kérelemre a megelőlegezés ismételten elrendelhető, illetve a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján tovább folyósítható,
e) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul jelezni a gyámhivatalnak, ha
ea) tudomást szereznek a kötelezett jövedelméről, vagyonáról, valamint a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszűnéséről,
eb) a kérelmezőnek a Gyvt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be,
ec) a kötelezett rendszeres jövedelmére, valamint egyéb vagyonára a végrehajtás eredménnyel járt,
ed) a kötelezett a kérelmező részére közvetlenül fizet tartásdíjat,
ef) a gyermek nagykorúvá vált és a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, illetve, ha ezen tanulmányok folytatása miatt került sor a gyermektartásdíj továbbfolyósítására vagy megállapítására, és a fiatal felnőtt a tanulmányait abbahagyta,
eg) a Gyvt. 22. §-ának (6) bekezdése alapján történt a megelőlegezés, és a részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajtás összege meghaladja a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át,
f) a határozat azonnali végrehajthatóságát.
(2) A gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve az önálló bírósági végrehajtónak, a kötelezett lakóhelye - lakóhely hiányában tartózkodási helye - szerinti ügyészségnek, jegyzőnek, valamint a gyámhivatal székhelye szerinti jegyzőnek és a külföldön lakó kötelezett esetében a Kereskedelmi és Hitelbanknak.
(3) A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal 30 napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítást annak a hónapnak az első napjától kell elrendelni, amely hónaptól a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban.
(5) Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerős ítéletének megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától - a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül - felemelni, illetve csökkenteni.
(6) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak késedelmi kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye - lakóhely hiányában a tartózkodási helye - szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.”
37. § A Gyer. 74. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatáról értesíti a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakat.
(3) Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a megelőlegezett gyermektartásdíjat a jogosult új lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal székhelye szerinti jegyző folyósítja tovább az illetékességváltozásról szóló határozat alapján. Ezen határozatnak tartalmaznia kell azon időpontot, amelytől az illetékessé vált jegyzőnek kell folyósítani a megelőlegezett gyermektartásdíjat.”
38. § A Gyer. 75. §-ának (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.”
39. § A Gyer. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíj összegéről a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a kifizetés hónapjának 10. napjáig értesíti a területileg illetékes TÁH-t.”
40. § A Gyer. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell:
a) a Gyvt. 25. §-ának (6) bekezdésében foglaltakról,
b) az otthonteremtési támogatással elérni kívánt célról, a kapcsolódó pénzfelhasználási tervről, az igénybe vehető egyéb forrásokról (különösen: pályázat, önkormányzati, munkaadói támogatás, előtakarékosság),
c) ingatlanszerzés esetén a Gyvt. 26. §-ának (4)-(5) bekezdésben foglaltak tudomásulvételéről.”
41. § A Gyer. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi
a) a kérelmező önjogúvá válását megállapító gyámhivataltól a döntéshez szükséges iratokat, adatokat, így különösen
aa) a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést,
ab) a volt vagyonkezelő végszámadását,
ac) a nevelésbe vett gyermek tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt,
b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel meglétére vonatkozó igazolást,
c) az otthonteremtési támogatással megszerezni kívánt ingatlan adó- és értékbizonyítványát, amennyiben a kérelem benyújtásakor ismertek a megvásárolni szándékozott ingatlan adatai.
(2) A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnőtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.
(3) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor - amennyiben a kérelmező nem áll utógondozás alatt - a (2) bekezdésben foglaltak érdekében a fiatal felnőtt részére a lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgált utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti időtartamra.
(4) A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).”
42. § (1) A Gyer. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és felmenti az utógondozót, amennyiben őt az otthonteremtési támogatás felhasználása érdekében rendelte ki, vagy a korábban elrendelt utógondozás időtartama lejárt.”
(2) A Gyer. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal - legfeljebb az előzőleg előírt időtartam lejártáig - jogosult bejegyeztetni az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.”
43. § A Gyer. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének kifizetése iránt.
(2) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a jogerősen megállapított otthonteremtési támogatás összegét - kifizetés céljából - az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10. napjáig jelenti a TÁH-nak. Az otthonteremtési támogatással való elszámolás során egyebekben a 76. § (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
44. § A Gyer. 82. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdés jelölése (3)-(7) bekezdésre módosul:
„(2) A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.”
45. § A Gyer. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jegyző, illetve a gyámhivatal, mint megkeresett hatóság határozattal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.”
46. § A Gyer. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A jegyző a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során
a) nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről,
b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet,
c) véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról,
d) javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére,
e) javaslatot tesz a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjai alapján szükséges intézkedésekre.
(3) Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére.
(4) A tartózkodási hely szerint illetékes jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.”
47. § A Gyer. 85. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„85. § (1) A jegyző a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.
(2) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a jegyző az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.
(3) Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg - de a gyermeket nem kell a családból kiemelni -, a jegyző a gyermeket védelembe veszi.”
48. § A Gyer. 87. §-ának b) és e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő g) ponttal egészül ki:
(A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza)
„b) a kirendelt családgondozó felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül történő elkészítésére és a jegyzőnek történő megküldésére,”
„e) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja alapján elrendelt intézkedéseket,”
„g) az illetékes önkormányzat képviselő-testületének megkeresését a Gyvt. 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében.”
49. § A Gyer. 88. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családgondozó tisztsége megszűnik
a) a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével,
b) ha a jegyző a családgondozót felmenti vagy elmozdítja.
(3) A jegyző a családgondozót felmenti, ha
a) alkalmatlan feladatára,
b) a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri,
c) utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja,
d) a jegyző illetékessége megszűnik.”
50. § (1) A Gyer. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell - a szülővel és a gyermekkel együttműködve - elkészítenie.”
(2) A Gyer. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.”
51. § (1) A Gyer. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból - vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére - továbbá a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul. A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.”
(2) A Gyer. 90. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell:)
„d) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja alapján elrendelt újabb intézkedésekről.”
52. § (1) A Gyer. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.”
(2) A Gyer. 91. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, az illetékessé vált jegyző a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.”
53. § A Gyer. 92. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal)
„a) meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken kívül a családba fogadó személyt, illetve személyeket,”
54. § A Gyer. 93. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„e) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,”
55. § A Gyer. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a Gyvt. 72. §-ának (2) bekezdésén túl a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.
(2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.”
56. § A Gyer. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.”
57. § (1) A Gyer. 97. §-ának (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése f) pontra módosul:
(Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„d) az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,
e) külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,”
(2) A Gyer. 97. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„c) kérelem esetén a kapcsolattartás kérdésében való döntést,”
„f) a gyermeknek a gondozási helyre való viteléről szóló döntést.”
58. § A Gyer. 98. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata során az illetékes gyámhivatal”
59. § A Gyer. 100. §-a (2) bekezdésének c)-d) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során)
„c) beszerzi a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve a gyámügyi hatáskörben eljáró jegyzőnél keletkezett iratokat, valamint felkéri az illetékes jegyzőt a gyermek ingó- és ingatlanvagyonának leltározására,
d) meghallgatja a szülőt a gyermek iskolájának, életpályájának, illetve tartózkodási helyének kijelölésével kapcsolatban és nyilatkoztatja azokról az adatokról, amelyek a gyermek után járó ellátások igénybevételéhez szükségesek,”
„h) beszerzi a gyermek születési anyakönyvi másolatát, és ha szükséges eljár az 54. § (1) bekezdése alapján,”
60. § A Gyer. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal indokolt esetben tárgyalást tart.”
61. § (1) A Gyer. 102. §-a (1) bekezdésének a)-c), e)-f), h)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„a) a gyermek gondozási helyének meghatározását és ha szükséges, tartózkodási helyének kijelölését [Gyvt. 83. § (6) bek.],
b) a gyám kirendelését, a gyermek gyámságával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről való tájékoztatást, valamint az igazgatási jogkörben eljáró, illetékes jegyző által készített leltár alapján a kiskorú vagyonának a gyám kezelésébe adását, vagy, ha a gyámot nem hatalmazza fel a vagyonkezeléssel, a vagyonkezelő eseti gondnok kirendelését [Gyvt. 89. § (1) bek.],
c) az egyéni elhelyezési terv elfogadását és a gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a gyermekjóléti szolgálatnak és a kijelölt gondozónak történő továbbítására [Gyvt. 82. § (4) bek.],”
„e) a gyermek és a szülő, valamint az arra jogosult más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó rendelkezést és a szülő figyelmeztetését a Gyvt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá a Csjt. 48/A. §-a szerinti jogkövetkezményekre,
f) a felülvizsgálat határidejét és a tájékoztatásra kötelezettek felhívását [Gyvt. 79. § (1) bek.],”
„h) a gyermeknek a gondozási helyére történő vitele időpontjára és módjára vonatkozó rendelkezést [Gyvt. 77. § (5) bek.] és a szülő kötelezését arra, hogy a gyermek átadásával egyidejűleg a gyermek TAJ kártyáját, iskolai bizonyítványát, diákigazolványát és egyéb fontos dokumentációját adja át a gondozónak,
i) az illetékes jegyző megkeresését a gyermek közgyógyellátásra jogosító igazolványának kiállítására és a gyámnak történő megküldésére,
j) a gyermek lakóhelyének és ha szükséges tartózkodási helyének megállapítását [Gyvt. 83. § (6) bek.],”
(2) A Gyer. 102. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot, valamint az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a gyermeket ellátó védőnőt a gyermek gondozási helyéről és a gyám kirendeléséről.”
62. § A Gyer. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleményére alapozott elhelyezési javaslatot szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 82. § (9) bek.].
(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési javaslatát megküldi a gyámhivatalnak. Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a nevelésbe vételt nem javasolja, a gyámhivatal a 99. § figyelembevételével jár el.
(3) A gyámhivatal a gyermek alapellátásban keletkezett iratainak megküldésével felhívja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, és a Gyvt. 141. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján vezetett nyilvántartásra figyelemmel javaslatot szerez be a gyermek gondozási helyére vonatkozóan.
(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a javaslatát az egyéni elhelyezési terv elkészítésével egyidejűleg az általa összehívott elhelyezési értekezleten, a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményére alapozva alakítja ki.”
63. § A Gyer. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat javaslatát, feltéve, hogy nem vett részt a gyermekvédelmi szakszolgálat által összehívott elhelyezési értekezleten.
(2) A gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontokra.
(3) A megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye alapján a speciális ellátást igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő gondozási helyet kell kijelölni.
(4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára különleges ellátást biztosító gondozási helyet kell kijelölni. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (3) és (5) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét.
(5) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja
a) a nemzetiségi és kulturális hovatartozásának megfelelő nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését és gyakorlását, továbbá a megfelelő társadalmi kapcsolatok fenntartását,
b) a vallási hovatartozásnak megfelelő vallási oktatás igénybevételét és a vallás gyakorlását.”
64. § A Gyer. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek átmeneti nevelésbe vétele esetén a szülő is kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezzék el. A kért elhelyezési módtól különösen akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével, vagy az elhelyezés feltételei nem állnak fenn.
(2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.
(3) Amennyiben a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy által történő örökbefogadásához és a gyámhivatal a 6 hetesnél fiatalabb gyermeket ideiglenes hatállyal az örökbefogadni szándékozó szülőnél helyezi el, a vér szerinti szülő a gyámhivatal határozatában csak a kihelyezés tényéről értesül.”
65. § A Gyer. a következő 105/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A gondozási hely megváltoztatása
105/A. § (1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét kérelemre, valamint a nevelésbe vétel évenkénti - a 3 éven aluli gyermek esetében félévenkénti - felülvizsgálata során hivatalból megváltoztathatja. A gyámhivatal a kérelemre indult eljárást felülvizsgálatnak minősítheti.
(2) A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.
(3) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásához javaslatot kér a gyermekvédelmi szakszolgálattól azzal, hogy vizsgálata során véleményezze - a Gyvt. 83. §-ának (3)-(4) bekezdése figyelembevételével - a gyermek gondozási helyét is.
(4) Ha a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fenntartásában működő speciális gyermekotthonba történő elhelyezésre tesz javaslatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat értesíti erről az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot, egyben felkéri a Gyvt. 101. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szakvélemény elkészítésére.
(5) Az új gondozási hely meghatározása során a gyámhivatal a 103-105. §-ban foglaltak szerint jár el.
(6) A határozat az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetében a 102. §-ban, a tartós nevelésbe vett gyermek esetében a 112. §-ban foglaltakat tartalmazza.
(7) A gondozási hely megváltoztatása során hozott határozat gyámváltozás esetén a (6) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a felmentett vagyonkezelő gyám végszámadásán alapuló vagyonátadást is.
(8) Ha a gyermek nevelését, ellátását gondozási helye súlyosan veszélyezteti és az eljárás lefolytatásából adódó késedelem sérti a gyermek érdekeit, a gyámhivatal soron kívül dönt a gyermeknek a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőnél, ha ez nem lehetséges, az erre kijelölt gyermekotthonban való elhelyezéséről és hivatásos gyámot rendel [Gyvt. 83. § (4) bek.].
(9) Ha a nevelőszülő lakóhely változtatása miatt a működtető működési területéről elköltözik, de a gyermeknek érdekében áll, hogy továbbra is az őt nevelő családban nevelkedjen, a működtető kérheti a nevelőszülő új lakóhelye szerinti nevelőszülői hálózat működtetőjétől a foglalkoztatás átvállalást. A működési engedélyen alapuló átvállaló nyilatkozat alapján a gyámhivatal megállapítja a gyermek új gondozási helyét, figyelemmel a Gyvt. 82. §-ának (3) bekezdésére.
(10) A gyermek tartózkodási helye kijelölésére, illetve megváltoztatására irányuló gyámi kérelem elbírálásához a gyámhivatal előzetes véleményt kér a területi gyermekvédelmi szakszolgálattól [Gyvt. 83. § (8) bek.].”
66. § A Gyer. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel elrendelése előtt a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be.
(2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg dönt.
(3) A gyámhivatal az elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha az megfelel a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság egyéni elhelyezési tervre vonatkozó javaslatának, valamint a 107. §-ban és a 113. §-ban foglaltaknak.
(4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem - megjelölve a mérlegelés szempontjait - újabb terv elkészítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, a gyámhivatal tárgyalást tart és az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének kikérését követően az elhelyezési tervet módosítja.
(5) A gyámhivatal megkeresésére a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek egyéni elhelyezési tervének módosítására az általa összehívott elhelyezési értekezleten készíti el javaslatát.”
67. § A Gyer. 107. §-a (2) bekezdésének c) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza)
„c) a gyermek és a szülő, vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot,”
„f) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt.”
68. § A Gyer. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves - a 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekjóléti szolgálattól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a nevelőszülői hálózat működtetőjétől, illetve a gyermekotthontól, továbbá szükség esetén a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottságtól.
(2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülőt, az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket, valamint a gyermek gyámját, gondozóját, nevelőszülőjét, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság képviselőjét.
(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyám és a gyermekjóléti szolgálat javaslata, esetleg a megyei (fővárosi), illetve országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján
a) fenntartja vagy megszünteti a gyermek átmeneti nevelését [Gyvt. 79. § (1) bek.],
b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet [Gyvt. 83. § (1) bek.],
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.],
e) a feltételek fennállása esetén a szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indít, vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról dönt [Gyvt. 79. § (1) bek.].
(4) Az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása esetén a határozatban rendelkezik a következő felülvizsgálat határidejéről.
(5) Ha a gyámhivatal illetékessége a gyermeknek a szülővel azonos lakóhely változása miatt változik meg, az újonnan illetékes gyámhivatal az (1) bekezdésben felsorolt szerveket és személyeket értesíti és az értesítéssel egyidejűleg felhívja azokat a gyámhivatal tájékoztatására a soron kívüli felülvizsgálat elvégzéséhez.”
69. § (1) A Gyer. 110. §-a (1) bekezdésének b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„b) annak megállapítását, hogy a szülő felügyeleti joga feléledt, vagy a gyámrendelés tényét, ha a gyermek harmadik személynél került elhelyezésre,”
„f) az utógondozás elrendelését és ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felhívását a feladat ellátására [Gyvt. 92. § (1)-(3) bek.],”
„i) az illetékes jegyző felhívását a közgyógyellátási igazolvány visszavonására.”
(2) A Gyer. 110. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel nagykorúvá válás miatt szűnik meg, a gyámhivatal a 143. § szerint jár el.
(3) Ha a gyámhivatal a nagykorúvá válással egyidejűleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára zárlatot rendel el, a vagyonkezelő gyámot végszámadásának a gyámhivatalhoz történő benyújtására kötelezi.
(4) Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek tartós nevelésbe vétele miatt szűnik meg, a gyámhivatal eljárását felülvizsgálatnak minősítheti.”
70. § A Gyer. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § A gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi és gondozási helyét a 103-105. §-ban foglaltak szerint határozza meg.”
71. § A Gyer. 112. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d)-e) pontok kivételével.”
72. § (1) A Gyer. 113. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza)
„a) annak a célnak a megjelölését, hogy a gyermek a tartós nevelés megszüntetésével örökbefogadó szülőkhöz, a tartós nevelésbe vétel fenntartása mellett nevelőszülői családba, illetve ennek hiányában mely gyermekotthonba kerüljön [Gyvt. 80. § (2) bek.],”
„d) a felülvizsgálat időpontját, ha az az évenkénti - 3 éven aluli gyermek esetében a félévenkénti - határidő előtt indokolt,
e) ha a gyermek örökbefogadására nincs remény, a gyermek és a szülő vagy az erre feljogosított más hozzátartozó kapcsolattartására vonatkozó javaslatot.”
(2) A Gyer. 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel éves - 3 éven aluli gyermek esetében féléves - felülvizsgálata során a Gyvt. 80. §-ának (7) bekezdése alapján
a) fenntartja, vagy megszünteti a gyermek tartós nevelését [Gyvt. 81. § (2) bek.],
b) fenntartja az eredeti, vagy elfogadja a módosított egyéni elhelyezési tervet,
c) megváltoztatja a gyermek gondozási helyét [Gyvt. 83. § (3) bek.],
d) felmenti, vagy elmozdítja a gyámot, és új gyámot rendel [Gyvt. 83. § (5) és 85. § (6) bek.].”
73. § A Gyer. a következő, 114/A-114/B. §-sal és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Nevelési felügyelet
114/A. § (1) A nevelési felügyelet elrendelésével kapcsolatos gyámhivatali eljárás hivatalból vagy a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére (kérelmére) indul.
(2) Az eljárás során a városi gyámhivatal beszerzi a megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A bizottság a gyermekotthon vezetőjének kezdeményezése kézhezvételétől számított 3 napon belül küldi meg véleményét a gyámhivatalnak.
(3) A gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli a gyermekjogi képviselőt a gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselet ellátására, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.
114/B. § (1) A városi gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek - egészségi vagy pszichés állapota következtében - saját vagy másnak életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el.
(2) A nevelési felügyeletet elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza
a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,
b) a szükséges gyógykezelés vagy gyógyító eljárás megjelölését,
c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,
d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartása szabályozását,
e) a felülvizsgálat időpontját,
f) az azonnali végrehajthatóság kimondását és a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást.
(3) A nevelési felügyelet felülvizsgálata során a városi gyámhivatal a 114/A. §-ban és e §-ban foglalt rendelkezések szerint jár el.
(4) A gyámhivatal a nevelési felügyeletet megszünteti, ha annak feltételei nem állnak fenn. A nevelési felügyelet megszüntetéséről a gyámhivatal a gyermek, a gyermek törvényes képviselője, a gyermekjogi képviselő, a speciális gyermekotthon vezetője kérelmére, valamint hivatalból 8 napon belül határozattal dönt.”
74. § A Gyer. 115. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait nappali oktatás munkarendje szerint folytatja, és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.”
75. § A Gyer. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondozási díj befizetéseket és a keletkezett hátralékot a jegyző köteles nyilvántartani. A befizetett összeg 60%-át negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális intézmény részére a negyedévet követő második hónap 15. napjáig.”
76. § A Gyer. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi időtartamra elrendeli a gyermek, illetve - kérelme alapján - a fiatal felnőtt utógondozását.
(2) Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára utógondozót rendel.
(3) Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig. Ellenkező esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor rendeli el.
(4) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét az utógondozó személyének, illetve az utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.”
77. § A Gyer. 123. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak)
„b) az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.”
78. § A Gyer. 124. §-a a következő d)-g) pontokkal egészül ki:
(A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi)
„d) a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság igazolását a sorkatonai szolgálat időtartamáról,
e) a fiatal felnőtt nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyon összegéről szóló igazolást,
f) a fiatal felnőtt és a közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható,
g) a környezettanulmányt.”
79. § A Gyer. 125. §-ának a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„a) az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó külső férőhely megnevezését,”
„c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:
ca) a munkaügyi központtal való együttműködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes,
cb) a nevelőszülőjével szembeni megfelelő magatartásra való felhívást,
cc) a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást,
cd) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívást.”
80. § (1) A Gyer. 127. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő i)-j) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha)
„h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban,
i) a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult,
j) a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá.”
(2) A Gyer. 127. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul:
„(3) A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont].
(4) Ha a szülő gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó szülő egyidejűleg maga is kéri - alkalmassága esetén -, az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki.”
81. § (1) A Gyer. 128. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:)
„c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.”
(2) A Gyer. 128. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik.”
82. § A Gyer. 130. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza)
„c) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult.”
83. § A Gyer. 132. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal annak a személynek,)
„b) akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §), kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,”
(rendel.)
84. § A Gyer. 133. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen)
„f) a vagyonleltárt.”
85. § A Gyer. 134/A. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza)
„g) az ingó és ingatlan vagyon gondnok kezelésébe adását a vagyonleltár alapján.”
86. § A Gyer. 143. §-a a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-d) pontok jelölése c)-e) pontokra módosul:
(A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti)
„b) a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált jogosultat - a beszerzett adó- és értékbizonyítvány alapján - ingatlanának értékéről,”
87. § A Gyer. 146. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyám és a gondnok személyében bekövetkező változás esetén az új gyám, illetve gondnok a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy vagyonát, a gyámhivatal végszámadást elfogadó határozata alapján veszi át.”
88. § A Gyer. 147. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:
„(1) Ha a törvényes képviselő a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a Ptk. 20/B. §-a alapján a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles”
„b) a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként”
(kell elhelyezni.)
89. § (1) A Gyer. 149. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szociális vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását - zsebpénz kivételével - az intézményi költségek fedezésére.”
(2) A Gyer. 149. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul:
„(4) A szociális intézményben elhelyezett gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását - a személyi térítési díj és a költőpénz kivételével - az intézményi költségek fedezésére.”
90. § A Gyer. 154. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyámhivatal - a vételármegfizetés (3) bekezdésben meghatározott módjára vonatkozó rendelkezés hiányában - az okiratokat csak akkor láthatja el. záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.”
91. § A Gyer. 157. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyámhivatal a gyermek öröklése esetén az öröklésről a vagyonkezelőt is értesíti. Ha a gyámhivatal tudomására jut, hogy a gyermek szülője (szülei) elhunyt(ak) erről a vagyonkezelőt - a gyermeket megillető társadalombiztosítási ellátások haladéktalan igénylése érdekében - értesíti.”
92. § A Gyer. 158. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés, illetve alcím lép:
„XXII. Fejezet
A gyám és a gondnok számadására vonatkozó általános szabályok
158. § (1) A gyám és a gondnok amennyiben vagyont kezel, az előző naptári évre vonatkozó számadását minden év február 15-éig köteles a gyámhivatalhoz benyújtani (rendszeres számadás).
(2) A számadás alapját a leltár, tartalmát a bevételek és kiadások képezik.
(3) A számadáshoz csatolni kell a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire (oktatására, nevelésére, tartására, egészségi állapotára) vonatkozó jelentést is.
(4) A számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló irat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.
(5) Amennyiben a kiskorú gyermek vagy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a vagyonkezelőnek a beszámoló elkészítését követő 30 napon belül a gyámhivatalhoz be kell nyújtani. Elfogadásáról - eseti számadásként - a gyámhivatal határozattal dönt.
(6) A gyámhivatal eseti számadás benyújtására kötelezheti azt, akinek engedélyezte, hogy a gyermek vagy a gondnokolt vagyonát igénybe vegye, illetőleg azt, aki rendszeres számadásra köteles. Eseti számadás benyújtására kötelezhető továbbá a gazdálkodó szervezet kiskorú vagy gondnokság alatt álló tagja, részvényese vagyonkezelését ellátó személy, ha osztalékelőleg kifizetésére kerül sor.
(7) Eseti számadás előírásának a gondnokolt, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a gondnokolt és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére is helye lehet.
(8) Az eseti számadás elkészítésekor, illetve elbírálása során a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.
(9) A vagyonkezelő a számadás alapjául szolgáló bizonylatokat egyszerűsített számadás esetén, illetve az éves számadási kötelezettség alóli mentesség esetén is köteles a Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint megőrizni. A bizonylat nélkül elszámolható költségekre a bizonylatmegőrzési kötelezettség nem vonatkozik.”
93. § A Gyer. a 159. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, egyben a 159. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyám számadására vonatkozó külön szabályok
159. § (1) A gyám - a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője és a gyámságot viselő nevelőszülő (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi gyám) kivételével - nem köteles éves számadásra, ha a gyámoltnak nincsen vagyona és bevételeinek havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(2) Ha a gyám a gyámolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen felsorolni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét.
(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy azok havonkénti összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a számadási időszak (naptári év, üzleti év) alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.”
94. § A Gyer. a következő 159/A. §-sal és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A gondnoki számadásra vonatkozó külön szabályok
159/A. § (1) Amennyiben a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha
a) a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24-szeresét, vagy
b) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokolt eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, feltéve, hogy az évente nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10-szeresét.
(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) együttes havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. Nem tekinthető vagyonnak a gondnokolt személyes szükségletét kielégítő mindennapos használati tárgyak, ha ezek összértéke nem haladja meg a kétszázezer forintot.
(3) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a számadási időszak alatt irányadó nyugdíjminimumot kell figyelembe venni.”
95. § (1) A Gyer. 160. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal által kirendelt, vagyonkezelésre jogosult gyámnak, gondnoknak a vagyonkezelői joga megszűnésekor, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követően a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) kell haladéktalanul előterjeszteni. A végszámadás a korábban felvett leltáron, illetve benyújtott számadásokon alapul.”
(2) A Gyer. 160. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„A végszámadás egy - a fiatal felnőtt aláírásával átvett - példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi.”
(3) A Gyer. 160. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a gondnokolt gondnokságát, illetve vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul értesíti az önjogúvá váltat és a volt gondnokoltat, illetve gondnokoltat arról, hogy milyen ingó és ingatlan vagyonnal rendelkezik és a vagyonára vonatkozó számadást kitől kérheti. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a szülői felügyelet alatt álló, vagyonos kiskorú önjogúvá válásakor is.”
96. § A Gyer. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, 4. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.

Átmeneti és záró rendelkezések

97. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 11. §-a, valamint a Gyer. e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésével megállapított 97. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 73. §-ával megállapított 114/A-114/B. §-ai 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
98. § (1) Ezt a rendeletet a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban lévő első és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az irányadóak.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt utógondozást a fiatal felnőtt kérelmére meg lehet szüntetni, kivéve, ha részére a gyámhivatal otthonteremtési támogatást állapított meg, és ennek felhasználásáról az elszámolás még nem történt meg.
(3) A Gyvt. 1997. november 1-jei hatálybalépését megelőzően intézeti elhelyezésben részesülő gyermekek ellátását a Gyvt.-t módosító 2002. évi IX. törvény 106. §-ának (2) bekezdése szerint a városi gyámhivatalnak 2003. december 31-éig kell felülvizsgálnia.
(4) A megyei, fővárosi gyámhivatal az e rendelet hatálybalépése előtt már határozatlan időre kijelölt megyei módszertani gyermekjóléti szolgálatok kijelölését e rendelet hatálybalépését követő 3 hónapon belül felülvizsgálja a Gyvt. rendelkezései szerint.

Hatályukat vesztő rendelkezések

99. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyer.
a) 74. §-ának (4) bekezdése,
b) 100. §-a (2) bekezdésének i) pontja,
c) 145. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdoni lapszámát és” szövegrész,
d) 157. §-a (2) bekezdésének a) pontja.
(2) A Gyer.
a) 12. §-ának (3) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerveit” szövegrész,
b) 31. §-ának (1) bekezdésében „a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését” szövegrész helyébe „a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését” szövegrész,
c) 33. §-ának (1) bekezdésében „a külön élő másik szülő” szövegrész helyébe „a gyermeket gondozó más személy” szövegrész,
d) 72. §-ában a „Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdésében” szövegrész helyébe „a Gyvt. 24. §-ának (7) bekezdésében” szövegrész,
e) 99. §-ának (1) bekezdésében a „más bentlakásos szociális vagy gyermekintézmény” szövegrész helyébe a „fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonában” szövegrész,
f) 122. §-ának (1) bekezdésében a „negyedévente” szó helyébe a „félévente” szó,
g) 141. §-ának (3) bekezdésében „a gyámhivatal határozatban” szövegrész helyébe „a kirendelő gyámhatóság határozatban” szövegrész
lép.

Módosuló jogszabály

100. § (1) Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a § kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(5) Az örökbefogadni szándékozó személy a költséget a közhasznú szervezet bankszámlájára köteles befizetni, a befizetésről szóló írásbeli értesítést követő 8 napon belül.
(6) Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét bírói úton érvényesítheti.”
(2) Az R. e rendelet 4. számú mellékletével egészül ki.