16/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet

a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama öt év. A továbbképzési időszak kezdete munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt vagy hivatásos nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítők, illetőleg a képesítési előírásnak megfelelő szakképesítést megszerzők esetében a munkába állás, a foglalkoztatás megkezdésének, illetőleg a szakképesítés megszerzésének napja. A szociális vállalkozási tevékenységet kezdők esetében a továbbképzési időszak kezdete a tevékenység megkezdésének napja.”
2. § Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A továbbképzés szervezője a minősített továbbképzési programon való részvételről az 1. számú melléklet szerinti igazolást adja ki.”
3. § (1) Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minősített továbbképzési programot - a továbbképzés céljából szervezett szakmai tanfolyam kivételével - bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet. Szakmai tanfolyam szervezésére csak
a) államilag elismert szociális vagy gyermekvédelmi képzést folytató képzőhely - feltéve, hogy a legutolsó képzést a továbbképzési program benyújtását megelőző három éven belül fejezték be -, továbbá
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III., illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kijelölt módszertani feladatokat ellátó szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézmény
jogosult, feltéve, ha a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 8. §-ában szabályozott felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel.”
(2) Az R. 4. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A továbbképzési programok minősítése a program benyújtásával egyidejűleg, minden év november 15-éig kérhető. A minősítési kérelmet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában legkésőbb a tárgyév október 15-éig közzétett, a Bizottság által kiadott közlemény szerinti adatlapon kell benyújtani. Az adatlapot a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnek a Bizottság titkársági feladatait ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: Titkárság) részére 3 példányban kell benyújtani. A minősítési kérelemhez csatolni kell a minősítési díj befizetését igazoló dokumentum másolatát.
(4) A továbbképzési program minősítési díja a 3. § (5) bekezdésének a)-b) pontja szerinti program esetén a közalkalmazottakra vonatkozó „A” fizetési osztály I. fokozata szerinti illetmény havi összegének (a továbbiakban: alapdíj) 25%-a, a c)-e) pontja szerinti program esetén pedig az alapdíj 10%-a.
(5) A 3. § (5) bekezdésének a)-b) pontjába tartozó, érvényes minősítéssel rendelkező továbbképzési programok akkor indíthatók, ha a továbbképzést szervezők a tárgyév november 15-éig a 2. számú melléklet szerinti adatlapon bejelentik a Titkárságnak.
(6) A Bizottság a minősített, valamint az érvényes minősítéssel rendelkező és bejelentett továbbképzési programok listáját és pontértékét, a programok formáját, címét, célcsoportját, helyét, idejét, díját, a jelentkezés helyét, valamint a programengedély számát és a minősítés érvényességét minden év január 15-éig a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(7) A (6) bekezdés szerint közzétett továbbképzési programok a közzététel évének december 31. napjáig szervezhetők. A megszervezésre került továbbképzési programokról a továbbképzést szervezők a 3. számú melléklet szerinti beszámolót a tárgyévet követő február 28-áig küldik meg a Titkárság részére.”
4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Szociális szakvizsgát az a jelölt tehet, aki külön jogszabályban meghatározott felsőfokú szociális alapvégzettséggel (szociálpolitikus, szociális munkás, szociálpedagógus, szociális szervező) és az alapvégzettségének megfelelő területen a felsőfokú végzettség megszerzését követően legalább öt év egybefüggő szakmai gyakorlattal rendelkezik. Egybefüggő szakmai gyakorlatnak tekintendő, ha öt év alatt a megszakítás időtartama nem haladja meg a fél évet.
(2) Szociális szakvizsgát az az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező jelölt is tehet, aki
a) a szociális alapvizsgát letette, feltéve, hogy a szociális alapvizsga és a szakvizsga között még nem telt el két év, vagy
b) szociális menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább öt évig egybefüggően - összesítve legfeljebb fél év megszakítással - képesítéshez kötött tevékenységet végez, vagy
c) 2002. január 1-jét megelőző legalább tíz évben egybefüggően - összesítve legfeljebb egy év megszakítással - képesítéshez kötött tevékenységet végez.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott, és a külön jogszabály alapján szociális szakvizsgára kötelezett személy, ha más jogszabály alapján pedagógus szakvizsgára is kötelezett, szociális szakvizsga kötelezettségének - választása alapján - a pedagógus szakvizsga letételével is eleget tehet.
(4) Szociális alapvizsgát az a személyes gondoskodást végző személy (a továbbiakban: jelölt) tehet, aki nem szociális alapvégzettséget tanúsító felsőfokú végzettséggel rendelkezik és a felsőfokú végzettség megszerzését követően legalább öt évig egybefüggően képesítéshez kötött tevékenységet végez. A képesítéshez kötött tevékenység egybefüggőnek tekintendő, ha öt év alatt a megszakítás időtartama nem haladja meg a fél évet.
(5) A szociális alapvizsgára bocsátás feltétele a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam elvégzése. A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam óraszáma 120 óra. A tanfolyam elvégzése és az alapvizsga letétele közötti időszak nem haladhatja meg az egy évet.”
5. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamot, valamint alap- és szakvizsgát szociális szakvizsgáztatási joggal rendelkező szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmény és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: vizsgajoggal rendelkező intézmény) szervezhet.
(2) Szociális alapvizsga, illetve szakvizsga minden évben kétszer, március 1. és április 30., valamint október 1. és november 30. között szervezhető. A vizsgára bocsátás iránti kérelmet a tárgyév február 1-jéig, illetve szeptember 1-jéig kell benyújtani a jelölt által választott vizsgajoggal rendelkező intézményhez.
(3) A kérelemhez csatolni kell
a) a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél másolatát,
b) a képesítéshez kötött tevékenység végzésének időtartamáról szóló igazolást, továbbá
c) szakvizsga esetén a szociális alapvizsga oklevelének másolatát, amennyiben a jelölt számára a szociális alapvizsga letétele előírt.
(4) A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam díjának, a szociális alapvizsga és szociális szakvizsga díjának, a pótvizsga díjának, valamint a vizsgáztatói díjnak az összegét a tárgyévet megelőző év december 15-éig a Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A szociális szakvizsga díja tartalmazza a vizsgára történő felkészítés díját is. A vizsgadíjakat ahhoz a vizsgajoggal rendelkező intézményhez kell befizetni, ahol a jelölt vizsgára való jelentkezését elfogadták.
(5) A szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam képzési programját a Bizottság minősíti.”
6. § Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Szociális szakvizsgát a jelölt az általa választott témacsoportból tehet.”
7. § Az R. 8. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szociális alapvizsga és a szociális szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.”
8. § (1) Az R. 9. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapvizsga és a szakvizsga értékelése az érvényes írásbeli és a szóbeli vizsga alapján a következő lehet:”
[a) kiválóan megfelelt,
b) jól megfelelt,
c) megfelelt,
d) nem felelt meg.]
(2) Az R. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(3) Sikeres alapvizsga esetén a jelölt a 4. számú melléklet szerinti oklevelet kap.”
(3) Az R. 9. §-a - (2) bekezdéssel átszámozott - (4) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Sikeres szakvizsga esetén”
[a) a felsőfokú szociális alapvégzettséggel rendelkező jelölt szakvizsgázott szociálpolitikus vagy szakvizsgázott szociális munkás, illetőleg szakvizsgázott szociálpedagógus vagy szakvizsgázott szociális szervező cím használatára jogosító 3. számú melléklet szerinti oklevelet kap;
b) az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező jelölt a szociális szakvizsga letételét igazoló 4. számú melléklet szerinti oklevelet kap.]
9. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A Bizottság feladatai a következők:
a) a Bizottság ügyrendjének kidolgozása;
b) a továbbképzések szakmai követelményrendszerének a kidolgozása;
c) a továbbképzési programok minősítése, pontértékeinek meghatározása;
d) a továbbképzések szakmai felügyelete;
e) a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam képzési programjának a minősítése, elfogadása;
f) az alapvizsga, valamint szakvizsga szakmai és vizsgáztatási követelményeinek meghatározása;
g) a vizsgajog elnyerésére irányuló pályázatok elbírálása;
h) a szociális szakvizsga elnöki névjegyzékbe történő jelentkezések elbírálása.”
10. § Az R. 12. §-a (2) bekezdése b) pontjának ba)-bc) és bf) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Titkárság feladatai
b) a szociális szakvizsgákkal kapcsolatosan]
„ba) a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamok programjának kidolgoztatása, a tanfolyamot szervezőkkel való kapcsolattartás,
bb) az alap- és szakvizsga tananyagainak, vizsgatételeinek és feladatainak a kidolgoztatása, kiadása,
bc) az alap- és szakvizsgára jelentkezések koordinálása, a szakvizsgára vonatkozó dokumentumok vezetése és kezelése,”
„bf) a vizsgák szabályszerű lebonyolításának ellenőrzése.”
11. § (1) Az R. 12/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális alap- és szakvizsgaelnöki feladatait csak a témacsoportonként összeállított szociális szakvizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) felvett személyek láthatják el.”
(2) Az R. 12/A. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pályázat benyújtásával egyidejűleg az alapdíj 10%-ának megfelelő bírálati díjat kell fizetni.”
12. § (1) Az R. 13. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgajog elnyerésére az a szociális alapképzést folytató felsőoktatási intézmény nyújthat be pályázatot, amelyik)
„a) vállalja, hogy tizenöt vagy annál több fő jelentkezése esetén szociális alap- és szakvizsgát, szociális alapismereteket nyújtó tanfolyamot szervez, és
b) a szociális alapképzési szakot önálló oktatási-szervezeti egységként működteti, és a szak oktatóinak legalább a fele az intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.”
(2) Az R. 13. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgajogot elnyert intézmény öt évig jogosult szociális alap- és szakvizsga szervezésére.”
13. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az alap- és szakvizsgát úgy kell megszervezni, hogy egy vizsgabizottság egy vizsganapjára legfeljebb húsz vizsgázó jusson.
(2) A szociális alapvizsga, valamint szakvizsga időpontját a 6. § (2) bekezdésében szereplő időszakban lehet kitűzni. Ha az adott vizsgaidőszakban a vizsgajoggal rendelkező intézmény nem tervez alap-, illetve szakvizsgát, a jelentkezési lapokat továbbítja ahhoz a vizsgajoggal rendelkező intézményhez, amely az adott témacsoportból vizsgát szervez, és erről a jelöltet értesíti. Ha az adott vizsgaidőszakban egyetlen vizsgajoggal rendelkező intézmény sem szervez szakvizsgát, a szakvizsgát a Titkárság által kijelölt vizsgabizottság előtt lehet letenni.
(3) A vizsgabizottság tagjait vizsgáztatói díj illeti meg. A Minisztérium a vizsgáztatói díj összegét - a 6. § (4) bekezdése szerint - közzéteszi hivatalos lapjában.”
14. § (1) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltató köteles az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, valamint a továbbképzés részvételi díját viselni.”
(2) Az R. 15. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jogszabály által szakvizsgára kötelezettek esetében a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam, valamint az alap- és szakvizsgával kapcsolatos munkaidő-kedvezmény, távolléti díj, tanfolyami- és vizsgadíj a munkáltatót terheli.”
15. § Az R. a 15. §-át követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:
„A szociális továbbképzési és szakvizsga normatíva 2003. évi igénylési és elszámolási rendje
15/A. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást működtető egyházi és nem állami fenntartó (a továbbiakban együtt: fenntartó) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) szabályozott feltételek szerint jogosult szociális továbbképzési és szakvizsga normatívára (a továbbiakban: támogatás). A támogatás címén igényelhető állami támogatásra vonatkozó igényt a 7. számú melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes Területi Államháztartási Hivatalhoz (a továbbiakban: TÁH). A támogatás igénybevételére azok a fenntartók jogosultak, akik 2002. szeptember 1-jén jogerős működési engedéllyel, illetőleg ideiglenes működési engedéllyel rendelkeztek.
(2) A 2003. évi támogatásra vonatkozó igényt 2003. szeptember 30-ig lehet benyújtani. A támogatás folyósítására a TÁH és a fenntartó a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Er.) 21. §-ának (6) bekezdésében meghatározott tartalommal szerződést köt.
(3) A támogatás folyósítását abban a negyedévben kell megkezdeni, amelyet megelőző negyedév utolsó napjáig az igénybejelentés megtörtént. Az igénybejelentést megelőző negyedév(ek)re eső támogatási összeget az első folyósítás alkalmával kell kifizetni. Az igénybejelentést nem kell negyedévente megismételni, a támogatás az első igénybejelentés alapján folyósítható.
(4) Ha a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást a fenntartó megszünteti vagy működési engedélyét visszavonják, a támogatás a megszűnés időpontjáig, illetve a működési engedély visszavonásáig illeti meg a fenntartót.
(5) A TÁH a fenntartó igénybejelentése alapján a folyósításhoz szükséges támogatást a Minisztériumtól a tárgynegyedév első hónapjának 10-éig igényli. A Minisztérium a támogatás igénylése alapján a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig gondoskodik a szükséges támogatás átutalásáról.
(6) A támogatás felhasználásáról a fenntartó 2004. január 31-ig elszámolást küld a TÁH részére a 8. számú melléklet szerinti adatlapon. Ha a támogatás nem került teljes egészében felhasználásra a költségvetési törvényben meghatározott feladatokra, a fel nem használt részt a fenntartónak az elszámolás megküldésével egyidejűleg vissza kell fizetnie a TÁH számlájára.
(7) A TÁH a támogatás igénylésének és felhasználásának jogszerűségét és az elszámolás szabályszerűségét az Er.-ben foglaltak figyelembevételével az intézmény, illetve a fenntartó székhelyén ellenőrzi. A felhasználás ellenőrzésének alapját bizonylatok, illetve egyéb okiratok, igazolások, bizonyítványok képezik. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a támogatás igénybevétele, illetőleg felhasználása nem volt jogszerű, a jogosulatlanul felvett összeget az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. § (4) bekezdés c) pontja alapján a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben a TÁH számlájára kell visszafizetni. A visszafizetésről, valamint a visszafizetendő támogatás összegéről a TÁH írásban értesíti a fenntartót, mely értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a fenntartónak a visszafizetésről gondoskodni kell.
(8) Ha a fenntartó a (6) és a (7) bekezdés szerinti visszafizetési, illetve kamatfizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget, a visszafizetendő összeget, valamint a késedelmi kamatot az esedékes támogatási összegből le kell vonni. A TÁH indokolt esetben - a fenntartó kérelmére - a tartozást több, legfeljebb négy részletben is levonhatja.”
16. § (1) Az R. 1-4. számú melléklete helyébe e rendelet 1-4. számú melléklete lép.
(2) Az R. az e rendelet 5-8. számú melléklete szerinti új 5-8. számú melléklettel egészül ki.
17. § A személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A munkáltató bejelentési kötelezettsége a próbaidőre alkalmazottakra nem vonatkozik.”
18. § Az Mr. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkavállaló nem tett eleget a továbbképzési vagy szakvizsga letételi kötelezettségének, a nyilvántartó erről értesíti a munkáltatót.”
19. § Az Mr.
a) 1. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete,
b) 2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete,
c) 4. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete,
d) 7. számú melléklete helyébe e rendelet 12. számú melléklete
lép.
20. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 3. §-ának (2) bekezdésével megállapított R. 4. §-ának (3)-(7) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 1. §-a, 4-8. §-ai, 11. §-ának (1) bekezdése, valamint 13. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az R. 7. §-ának (3)-(4) bekezdése.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
a) 4. §-ának (2) bekezdésében az „és a támogatás mértékének megállapítását” szövegrész,
b) 12. §-ának (1) bekezdése,
c) 12. § (2) bekezdése b) pontjának bg) alpontja,
d) 13. §-ának (1) bekezdése,
e) 13. §-ának (6) bekezdésében a „Szociális és Családügyi” szövegrész.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 9. §-a - 8. § (2) bekezdésével átszámozott - (4) bekezdésének a) pontjában a „3. számú” szövegrész helyébe az „5. számú” szövegrész,
b) 9. §-a - 8. § (2) bekezdésével átszámozott - (4) bekezdésének b) pontjában a „4. számú” szövegrész helyébe a „6. számú” szövegrész,
c) 10. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatában, valamint 12. §-a (2) bekezdésének af) pontjában „a szociális és családügyi” szövegrész helyébe „az egészségügyi, szociális és családügyi” szövegrész,
d) 10. §-a (2) bekezdésének d) pontjában „a Szociális és Családügyi” szövegrész helyébe „az Egészségügyi, Szociális és Családügyi” szövegrész
lép.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mr.
a) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjából „- az egyházi fenntartású intézményekben személyes gondoskodást végző személy kivételével -” szövegrész,
b) 6. §-ának (2) bekezdése,
c) 7. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Mr. 6. §-ának (3) bekezdésében „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe „az (1) bekezdésben” szövegrész lép.
(8) Azon személy esetében, akinek továbbképzési kötelezettsége 2004. január 1-jét megelőzően keletkezett, az 1. §-ban foglalt, a továbbképzési időszak tartamára vonatkozó rendelkezést csak a 2003. december 31-én hatályos rendelkezésben meghatározott továbbképzési időszak tartamának lejártát követően lehet alkalmazni.
(9) Az e rendelet hatálybalépése előtt továbbképzés céljából szervezett tanfolyamra kiadott minősítési engedéllyel rendelkezőknek, valamint a vizsgajoggal rendelkező intézményeknek e rendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül be kell jelentkezniük az Fktv. 8. §-a szerinti felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásába, ha abban még nem szerepelnek. A vizsgajoggal rendelkező intézmények 2004. január 1-jétől csak akkor jogosultak a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam szervezésére, ha az Fktv. 12. §-ának (2) bekezdésében szabályozott akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkeznek.
(10) A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül megküldi a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (a továbbiakban: FAT) a szociális továbbképzésként minősített tanfolyamok jegyzékét, valamint a szociális alapismereteket nyújtó tanfolyam minősített képzési programját. A megküldött képzési programokra az Fktv. 19. §-ának (3) bekezdése alapján a FAT kiadja a program-akkreditációra vonatkozó tanúsítványt.