174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 36. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a Kvtv. 6-8. §-ában, a 19-21. §-ában és a 47. §-ában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ának (1) és (2), a 45. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg minőségét veszélyeztető, a települési szennyvizekből származó szennyezőanyag-terhelések csökkentése érdekében a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya
a) az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program (a továbbiakban: Nemzeti Program) végrehajtásával összefüggő egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken keletkező települési szennyvizek egyedi kezelésére, így különösen a szennyvizek egyedi gyűjtésére, tisztítására és ártalommentes elhelyezésére,
b) a Települési Szennyvízkezelési Program végrehajtásával összefüggő környezetvédelmi, vízgazdálkodási és egyéb gazdaságossági szakmai követelmények meghatározására és azok alkalmazására
terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják;
b) egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  szerint kell végezni
ba) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést,
bb) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó,
bc) egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_4]  szerinti további kezelés után biztosított;
c) szennyvizek ártalommentes elhelyezése: a szennyvizek bevezetése a természeti környezetbe, a kibocsátásokra, a környezeti elemek védelmére vonatkozó külön jogszabálynak  [LÁBJEGYZET_5]  megfelelő mértékű tisztítást követően;
d) egyedi szennyvízelhelyezés: az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményekből elszivárgó vagy elfolyó, valamint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekből elfolyó tisztított szennyvizeknek a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  szerinti földtani közegben vagy felszíni vízben történő elhelyezése;
e) szakszerű egyedi szennyvízkezelés: az ingatlanokon épülő egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításának, valamint működtetésének szervezett és rendszeresen ellenőrzött módon, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében történő biztosítása, különös tekintettel a meglévő létesítmények műszaki felülvizsgálatára, felszámolására, az új létesítmények tervezésére, kivitelezésére, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a felújításra, a nyilvántartásra, továbbá a használattal összefüggő szakvélemény készítésre, a szerződéskötésre, adatszolgáltatásra, díjbeszedésre;
f) magas talajvízállású terület: az a terület, ahol a talajvíz felszíntől számított legmagasabb szintje egy adott referenciaidőszakban nem haladja meg a 2,00 métert. A referenciaidőszak országos, áttekintő vizsgálat esetében azokon a területeken, ahol 10 km-en belül felszín közeli vízszintészlelő törzshálózat van: 1956-1960. Egy adott lehatárolt terület eltérhet a magas talajvízállású területi minősítéstől, ha a felelős által végzett vagy végeztetett részletes vizsgálat eredményét a vízügyi igazgatóság elfogadja.

A Nemzeti Program meghatározása

3. § (1) A Nemzeti Programnak a külön jogszabállyal kihirdetett szennyvíz-elvezetési és -tisztítási programmal egyeztetett adatait a rendelet melléklete tartalmazza.
(2) A Nemzeti Program végrehajtása érdekében az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken a szennyvíz keletkezésével érintett ingatlan tulajdonosa a szennyvíz szakszerű egyedi kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről az e rendelet és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően köteles gondoskodni.
(3) Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területek közé tartoznak, a (4) bekezdés szerinti kivétellel:
a) a szennyvíz-elvezetési agglomerációba külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  szerint nem tartozó települések közigazgatási területei,
b) a szennyvíz-elvezetési agglomerációba tartozó települések azon része, ahol szennyvízelvezető művek létesítése külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  szerint nem indokolt.
(4) Az egyedi szennyvízelhelyezéssel összefüggő, e rendelet szerinti létesítmény (építmény) a külön (így például vízgazdálkodási, építésügyi) jogszabályban  [LÁBJEGYZET_9]  meghatározott engedéllyel létesíthető. Az engedélyezési eljárás során az érzékeny és védett területekre tekintettel az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságát külön vizsgálni kell. Az alábbi
a) a felszín alatti vizek védelmével összefüggő 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti „A” Fokozottan érzékeny területek c) pontja szerinti karszt és d) pontja, illetve a „B” Érzékeny területek c) pontjában meghatározott, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületeken,
b) a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  szerint környezetvédelmi szempontból kijelölt érzékeny felszíni vizek partvonalától számított 250 m szélességű területein,
c) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_11]  az egyéb védett területek között szereplő felszíni vizek partvonalától számított 250 m szélességű területein,
d) a magas talajvízállású területeken
az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény csak külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_12]  tiltó rendelkezése hiányában és az egyedi vizsgálat eredményétől függően alkalmazható.
(5) A (4) bekezdés szerinti környezetvédelmi szempontból védett területtel érintett településeken - egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmény tervezett megvalósítása esetén - külön vizsgálat keretében részletesen be kell mutatni, hogy
a) az adott területrész nem tartozik a (4) bekezdés szerinti területekhez;
b) az egyedi szennyvízelhelyezés nem veszélyezteti a felszíni és a felszín alatti vizeket.
(6) Azokon a településeken, illetve településrészeken, ahol az egyedi szennyvízelhelyezés nem alkalmazható, ott a szennyvizek szakszerű kezeléséről, gyűjtéséről, tisztításáról és ártalommentes elhelyezéséről vagy szennyvízelvezető-hálózat és szennyvíztisztítás megvalósításával, illetőleg egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, illetve zárt szennyvíztároló létesítésével kell gondoskodni, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében.
(7) Az új egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) megvalósításával egyidejűleg, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében gondoskodni kell a korábban épített szakszerűtlen egyedi létesítmények (építmények) felszámolásáról, illetőleg környezetszennyezést nem okozó hasznosításáról.
4. § (1) A Nemzeti Program megvalósításában részt vevő helyi önkormányzatok által szervezett szakszerű egyedi szennyvízkezeléshez támogatás (így például: Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból, KAC) akkor adható, ha azzal a környezetvédelmi felügyelőség egyetért és az a Települési Szennyvízkezelési Program szerint történik, illetőleg biztosított a rendszeresen ellenőrzött megvalósítás és működtetés.
(2) Az alkalmazott szennyvíz-elhelyezési mód megválasztásánál a szennyvíz elhelyezése nem eredményezheti a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotának romlását.

A Települési Szennyvízkezelési Programok környezetvédelmi és vízgazdálkodási követelményei

5. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46-48. §-a szerinti települési környezetvédelmi program részeként a Települési Szennyvízkezelési Programnak tartalmaznia kell különösen:
a) a jelenlegi helyzet bemutatását
aa) a település társadalmi, gazdasági és szociális jellemzőiről,
ab) a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg állapotáról a külön jogszabály szerinti  [LÁBJEGYZET_13]  határértékek figyelembevételével,
ac) az egyes településrészeken alkalmazott szennyvízelvezetési, -tisztítási és egyéb szennyvízkezelési megoldásokról, továbbá azok környezeti és társadalmi hatásairól,
ad) a környezetvédelmi szempontból különösen védett területnek minősülő településrészekről, azok lehatárolásáról;
b) a célkitűzéseket
ba) az egyes településrészek szennyvíz-elvezetési és -kezelési megoldására vonatkozóan, megkülönböztetve a szennyvízelvezető művel ellátott és ellátni tervezett településrészeket (a települési szennyvíz-elvezetési agglomeráció(ka)t, valamint a szakszerű egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeket, megadva az alkalmazni kívánt létesítmények (építmények) típusait és az egyes típusokkal érintett területek lehatárolását megfelelő indokolással, megjelölve azokat a településrészeket is, ahol egyedi szennyvízkezelés nem alkalmazható,
bb) a szennyvízelvezető művel összegyűjtött szennyvizek tisztítótelepének, a tisztított szennyvizek befogadójának fő környezetvédelmi jellemzőit, valamint az előírt kibocsátási határértékeket  [LÁBJEGYZET_14] , illetve azok teljesítésének feltételeit,
bc) a települési szennyvíz-elvezetési agglomerációhoz nem tartozó területek szennyvizeinek ártalmatlanítására vonatkozóan e rendelet követelményeknek való megfelelést,
bd) az egyedi szennyvízkezelési létesítményekre (építményekre) vagy az egyéb tervezett szennyvíz-ártalmatlanítási megoldásokra vonatkozó helyi környezetvédelmi követelményeket, valamint a fő műszaki adatokat és szabályokat;
c) a célkitűzések eléréséhez alkalmazható megoldási változatok vizsgálatát, értékelését, illetve a választott megoldás indokolását, a várható környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági hatásokkal együtt;
d) a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatokat;
e) a feladatok ütemezését;
f) a feladatok megvalósítását szolgáló finanszírozási stratégiát.
(2) A Települési Szennyvízkezelési Programot részletes környezeti vizsgálatokra kell alapozni, különös tekintettel
a) földtani közegen, földtani közegben történő elhelyezés esetében a talajvíz terep alatti szintjének, minőségének, illetve a változások tendenciájának vizsgálatára;
b) a szikkasztási próbák eredményeire;
c) az egyedi szennyvízelhelyezés alkalmazhatóságának vizsgálatára, ha a település közigazgatási területén a 3. § (4) bekezdés szerinti környezetvédelmi szempontból különösen védett terület fordul elő;
d) a célkitűzések teljesülésének ellenőrzési rendszerére, a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotváltozásainak nyomon követésére alkalmas települési monitoring hálózat meghatározására;
e) a felszíni vizek minőségének várható alakulását, természettudományos szempontok alapján.
(3) Települési Szennyvízkezelési Programot több települési önkormányzat együttesen is készítheti.
(4) A Települési Szennyvízkezelési Programnak összhangban kell lennie a regionális vízgazdálkodási-, illetve a környezetvédelmi és vízvédelmi követelményekkel, a megyei szennyvízkezelési koncepcióval, a Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezésének Nemzeti Programjával, a települési fejlesztési koncepcióval, valamint a külön jogszabályok előírásaival  [LÁBJEGYZET_15] .

Átmeneti és záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programját a Kormány legalább kétévente felülvizsgálja, összhangban a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal.
(3) Ahol a felszíni és a felszín alatti vizek külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_16]  szerinti jó állapotának elérése érdekében szükséges a szennyvizek szakszerű kezelése és ártalommentes elhelyezése, ott a Nemzeti Programot legkésőbb 2015. december 22-ig meg kell valósítani.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláirt Európai megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. Cikkével és a 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. Cikkében előírt nemzeti programok formátumáról szóló 93/481/EGK bizottsági határozattal.

[LÁBJEGYZET_1] 26/2002. (II. 27.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_2] 2000. évi XLIII. törvény, 16/2002. (IV. 10.) EüM r.

[LÁBJEGYZET_3] 203/2001. (X. 26.) Korm. r., 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM e. r., 33/2000. (III. 17.) Korm. r., 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM e. r.

[LÁBJEGYZET_4] 2000. évi XLIII. törvény

[LÁBJEGYZET_5] 33/2000. (III. 17.) Korm. r., 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM e. r., 203/2001. (X. 26.) Korm. r., 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM e. r.

[LÁBJEGYZET_6] 33/2000. (III. 17.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_7] 25/2002. (II. 27.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_8] 26/2002. (II. 27.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_9] 1995. évi LVII. törvény VIII. fej., az 1997. évi LXXVIII. törvény III. fej., 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 24-25. §

[LÁBJEGYZET_10] 240/2000. (XII. 23.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_11] 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes r., 1. sz. melléklet 2. pont

[LÁBJEGYZET_12] 123/1997. (VII. 18.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_13] 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes r. és a 6/2002. (XI. 5.) KvVM r.

[LÁBJEGYZET_14] 203/2001. (X. 26.) Korm. r. vagy 33/2000. (III. 17.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_15] 25/2002. (II. 27.) Korm. r. és 26/2002. (II. 27.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_16] 203/2001. (X. 26.) Korm. r. és 33/2000. (III. 17.) Korm. r.