18/2003. (IV. 9.) GKM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forgalomszabályozásra és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 8-20. §-ában meghatározott közúti jelzések elhelyezésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az egyes fogalmak meghatározását az e rendelet mellékleteként kiadott Forgalomszabályozási Műszaki Szabályzat (a továbbiakban: FMSZ) tartalmazza.”
2. § Az R. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tilos közúti jelzésen, annak tartóelemén vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen olyan jelet, feliratot vagy tárgyat elhelyezni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.”
3. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti jelzésekről a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott nyilvántartást az út kezelője vezeti. A vasúti átjárók, a vasúti gyalogos-átkelőhelyek és a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek forgalmi rendjéről a területi közlekedési hatóságnak is nyilvántartást kell vezetnie.”
4. § Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) Az országos közúthálózatba tartozó főutak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője - a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében - a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, és a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,
b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő - az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő - útszakasz.
(2) A települési önkormányzat az intézkedés megtételét a zaj- és rezgésterhelésre vagy a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak készítésére jogosult szakértő véleménye birtokában kezdeményezheti abban az esetben, ha a szakértői vélemény szerint a mért értékek az emberi egészségre és környezetre ártalmas, külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  megállapított határértéket meghaladják.”
5. § Az R. melléklete a következő megjelöléssel egészül ki:
„Melléklet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelethez:”
6. § Az R. melléklete 2.2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2.2. Autóútnak az olyan út jelölhető ki, amely megfelel a 2.1. e)-g) pontokon felül a következő feltételeknek is:]
„b) kizárólag olyan út keresztezi, amelynek az autóúthoz csatlakozó része legalább 100 méter hosszban szilárd burkolattal van ellátva.”
7. § Az R. mellékletének 3.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.6. A „Főútvonal” jelzőtáblát (KRESZ 5. ábra) el kell helyezni
a) a főútvonal kezdeténél,
b) lakott területen kívül minden olyan út kereszteződése után, amelynek főútvonalhoz szilárd burkolattal ellátott csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozó részén további útkereszteződés van,
c) lakott területen belül szilárd burkolatú utak kereszteződése után.
A „Főútvonal” jelzőtábla megismétlése elegendő a menetirány szerinti második, harmadik stb. útkereszteződés után, ha az így elhelyezett jelzőtáblák a főútvonalon haladók és a főútvonalra oldalirányból felhajtók számára folyamatosan jól láthatók.”
8. § Az R. melléklete 4.2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4.2. A 4.1. pontban foglalt szabályozás esetén]
„a) Az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát (KRESZ 9. ábra) el kell helyezni minden olyan keresztező (csatlakozó) úton, amelynek az úthoz szilárd burkolattal csatlakozó része (sárrázó) 50 méternél hosszabb, illetve a szilárd burkolatú csatlakozás részén további útkereszteződés van.”
9. § Az R. mellékletének 6. pontja a következő 6.11. és 6.12. ponttal egészül ki:
„6.11. Egyirányú forgalmú úton a megjelölt iránnyal szembeni haladásra a menetirány szerinti bal oldalon autóbusz-forgalmi sáv vagy kerékpársáv vagy kerékpáros által is használható autóbusz-forgalmi sáv alakítható ki ott, ahol tömegközlekedési vonal kijelölése, a tömegközlekedés előnyben részesítése, a kerékpározási igény vagy a kerékpáros hálózati elemek összekötése feltétlenül szükségessé teszi. A megjelölt iránnyal szemben kijelölt autóbusz-forgalmi sáv vagy kerékpársáv kialakítása esetén az „Egyirányú forgalmú út” tábla (KRESZ 104. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 105/a. ábra) kell elhelyezni, értelemszerűen alkalmazva a kerékpár vagy a busz, vagy mindkét jelzési képet, a másik végénél pedig a „Behajtani tilos” jelzőtábla (KRESZ 53. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 59/a. ábra) kell elhelyezni a kivételt értelemszerűen mutató jelzési képpel.
6.12. A 6.11. pontban említett egyirányú forgalmú utat keresztező úton az útkereszteződésben a „Kötelező haladási irány” jelzőtábla alatt a kivételezett jármű(vek) jelzési képét minden esetben el kell helyezni (KRESZ 18/d. ábra). Amennyiben a csomópontban valamely továbbhaladási irányt (irányokat) tiltó tábla korlátozza, az 59/a. ábra szerinti kiegészítő táblát kell alkalmazni.”
10. § Az R. mellékletének 8.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8.1. Kerékpárútnak az e célra kiépített utat vagy az útnak a gépjárművek közlekedésére szolgáló részétől kiemelt szegéllyel, korláttal, növényzettel, zöldsávval vagy más térelválasztó elemekkel, ezek hiányában legalább 60 cm széles forgalom elől elzárt területtel elválasztott részét lehet kijelölni. A forgalom elől elzárt területtel történt elválasztás esetében minden útkereszteződésnél és gyalogos-átkelőhelynél kiemelt szegélyű szigettel kell biztosítani az elválasztást.”
11. § Az R. mellékletének 9.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9.1. Autóbusz-forgalmi sávot olyan úton lehet kijelölni, ahol az úton az autóbusz-forgalmi sáv mellett legalább egy, az autóbuszsáv forgalmával egyező irányú forgalmi sáv van, vagy az ellentétes irányú forgalmi sáv(ok)tól az autóbuszforgalmi sáv kettős záróvonallal el van választva.”
12. § Az R. mellékletének 10.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10.1. A lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a „Lakott terület kezdete” jelzőtáblával (KRESZ 131/a., 131/b. és 131/c. ábra) kell elrendelni és a „Lakott terület vége” jelzőtáblával (KRESZ 132/a., 132/b. és 132/c. ábra) kell megszüntetni. A lakott területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni a közút forgalmának és a szabályozásba bevonandó terület lakóinak biztonságára, a beépítettség jellegére, az útkörnyezet lakott területre jellemző kiépítettségére (pl. járda, közvilágítás, útcsatlakozások és kapubehajtók sűrűsége). A KRESZ 131/a. és 131/b. ábra szerinti, településnevet is feltüntető „Lakott terület kezdete” jelzőtáblát ott kell elhelyezni, ahol a településre vezető út első alkalommal éri el a lakott területet. Amennyiben a település közigazgatási területén belüli útszakaszon indokolt a lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályának megszüntetése, majd ismételt elrendelése, a KRESZ 132/b., 132/c., illetve 131/b., 131/c. ábrák szerinti „Lakott terület vége”, illetve „Lakott terület kezdete” jelzőtáblákat kell alkalmazni.”
13. § (1) Az R. mellékletének 12.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12.3. Az előzőek szerint szabályozott útkereszteződéseket „Besorolás rendjét jelző táblá”-val (KRESZ 116. ábra) kell előjelezni ott, ahol
a) a jobbra vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodni szándékozó járművek részére önálló sáv áll rendelkezésre (járműosztályozós útkereszteződés),
b) párhuzamos közlekedésre kijelölt úton a jobbra vagy balra, illetve mindkét irányban a bekanyarodást megtiltották, vagy több sávból engedték meg.
A „Kerékpáros közvetett kapcsolat” létét jelzőtáblával (KRESZ 116/a. ábra) - a többi jármű besorolási rendjét jelző táblával együtt - kell előjelezni a kerékpárosok számára, ha az útkereszteződésnél a többi járművel együtt közvetlenül nem kanyarodhatnak balra, hanem egyenes irányba továbbhaladva kell a keresztező járművekhez besorolniuk.”
(2) Az R. mellékletének 12. pontja a következő 12.11. ponttal egészül ki:
„12.11. Előretolt kerékpáros felálló helyet (KRESZ 153/a. ábra) csak olyan jelzőlámpás forgalomirányítással szabályozott útkereszteződésben szabad kialakítani, ahol
a) jelentős a balra kanyarodó kerékpáros forgalom,
b) a közúti forgalom nagysága nem teszi lehetővé a kerékpáros számára a biztonságos besorolást a balra kanyarodáshoz,
c) a kerékpárosok az útkereszteződéshez legalább 20 m hosszon kialakított kerékpársávon érkeznek.”
14. § (1) Az R. mellékletének 16.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16.1. Osztottpályás utat keresztező úton az elsőbbségadási kötelezettséget jelző jelzőtáblákat a második úttesttel való kereszteződés előtt - az elválasztósávon is - meg kell ismételni, ha e sáv szélessége a 6 métert meghaladja, vagy más ok szükségessé teszi.”
(2) Az R. mellékletének 16.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16.3. Az útkereszteződéseknél elhelyezett elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák alatt a közlekedésbiztonság vagy a járművezetők tájékoztatása céljából az útkereszteződés alaprajzi vázlatán az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését vastag vonallal feltüntető kiegészítő tábla (KRESZ 10., 10/a. és 12. ábra) helyezhető el. Kötelező a kiegészítő tábla elhelyezése, ha e nélkül kétség merülhet fel az iránt, hogy az útkereszteződésben melyik irányból érkező járműnek van elsőbbsége, továbbá, ha az utat elsőbbséggel rendelkező kerékpárút keresztezi.”
15. § (1) Az R. mellékletének 24.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24.4. A kerékpársáv kezdetéről a „Kerékpársáv” (KRESZ 117/a. ábra), végéről a „Kerékpársáv vége” jelzőtáblával (KRESZ 117/b. ábra) kell tájékoztatást adni.”
(2) Az R. mellékletének 24.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24.8. Az út melletti kétirányú kerékpárutat (KRESZ 117/e. ábra szerinti), annak kezdetét vagy végét a KRESZ 117/d., illetve 117/f. ábra szerinti jelzőtáblával abban az esetben kell előjelezni, ha az úton haladó járművezető számára a kerékpárút nem kellően észlelhető. A KRESZ 117/d. és 117/f. ábrák szerinti jelzőtáblák a KRESZ 95/c. ábra szerinti veszélyt jelző táblával együtt is elhelyezhetők.”
(3) Az R. mellékletének 24.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24.9. A kerékpárutak elsőbbségét általában a vele azonos irányban haladó út elsőbbségével megegyezően kell szabályozni. Ha a kerékpárúttal párhuzamosan haladó út elsőbbségét útkereszteződésben jelzőtáblával biztosítják, ezt a jelzőtáblát az alárendelt úton a kerékpárút előtt kell elhelyezni a kiegészítő tábla (KRESZ 10/a. ábra) helyszínrajznak megfelelő kialakításával. Ahol azonban a kerékpárút úttest felé eső széle és az út úttestjének kerékpárút felé eső széle közötti távolság meghaladja a 6 métert, vagy más ok szükségessé teszi, a kerékpárút és az úttest között az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát - közvetlenül az úttest előtt - meg kell ismételni.”
(4) Az R. mellékletének 24.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24.10. A „Kerékpárosok” veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/b. ábra) mindig el kell helyezni
a) ahol az úton kerékpársáv kijelölése lenne szükséges, de arra nincs lehetőség,
b) ahol az úton a kerékpáros forgalom tilalma vagy a kerékpársáv véget ér, és attól kezdve jelentős kerékpáros forgalomra kell számítani.”
(5) Az R. mellékletének 24. pontja a következő 24.11. ponttal egészül ki:
„24.11. A kiegészítő táblával ellátott „Kerékpárosok” veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/c. ábra) el kell helyezni, ahol
a) a kerékpárút kezdődik, illetve véget ér,
b) az úttest egyik oldala mentén épített kerékpárút az úttest másik oldala mentén folytatódik.”
16. § Az R. mellékletének 25.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„25.9. Járdasziget nélküli villamos-megállóhelyet az e célra rendszeresített kiegészítő táblával ellátott „Egyéb veszély” (KRESZ 94. ábra) jelzőtáblával kell előjelezni.”
17. § (1) Az R. mellékletének 30.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30.1. Sebességkorlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha
a) a forgalmi viszonyok, az út vonalvezetése, az úton levő akadály, illetőleg veszélyhelyzet miatt a KRESZ 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, vagy az út terepadottságainak megfelelő kiépítési jellemzőivel összeegyeztethető sebességgel való haladás kedvező időjárási viszonyok között sem volna biztonságos,
b) a szükséges sebességcsökkentés mértéke jelentős (meghaladja az előbb említett sebességek értékének egyharmadát),
c) a sebességcsökkentést indokoló körülményeket a járművezetők kellő távolságból nem ismerhetik fel könnyen,
d) továbbá, ha az ezekre a körülményekre utaló veszélyt jelző táblák alkalmazásával sem érhető el a szükséges sebességcsökkentés.
A sebességkorlátozás legalacsonyabb értéke - határátkelőhelyek, komplejárók kivételével - 20 km/óra lehet.
Ha a szükséges sebességkorlátozás és az úton egyébként engedélyezett sebesség közötti különbség a 40 km/óra értéket meghaladja, a sebességkorlátozást legalább két lépcsőben, legalább 20 km/óra, legfeljebb 40 km/óra lépcsőben kell elrendelni.”
(2) Az R. mellékletének 30.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30.2. Lakott területen 50 km/óra sebességnél nagyobb - de legfeljebb 80 km/óra - sebesség csak főútvonalon és csak abban az esetben engedélyezhető, ha
a) az út műszaki jellemzői a biztonságos haladást a magasabb sebesség mellett is lehetővé teszik,
b) kevés útkereszteződés van, és ezekben az alárendelt utakról érkezők részére a továbbhaladáshoz szükséges látótávolságok (megállási, elindulási, közeledési) biztosítottak,
c) gyalogosforgalom nincs, illetőleg a gyalogosok közlekedésére járda áll rendelkezésre, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél a „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” (KRESZ 103. ábra) és a „Gyalogos-átkelés” (KRESZ 83. ábra) jelzőtáblákat mindig elhelyezték, és - ha ott forgalomirányító fényjelzőkészülék nincs - a gyalogos-átkelőhely térségében 60 km/óra sebességkorlátozást rendelnek el.”
18. § (1) Az R. mellékletének 34.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„34.1. Járművek (egyes járműfajták) behajtásának a tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt
a) a forgalom biztonsága vagy egységesítése, illetve
b) a környezet védelme
indokolja.
A tilalom bevezetésének esetén a célforgalom részére csúcsidőszakon kívül naponta legalább kétszer, esetenként legalább két óra időtartamra vagy éjszakai időtartamra a behajtást lehetővé kell tenni, az átmenő forgalom részére pedig megfelelő tehermentesítő utat kell biztosítani.”
(2) Az R. mellékletének 34.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„34.5. Ha a 34.1. pontban említett szempontok a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a KRESZ 14. §-ának (3), (4) és (11) bekezdésében említett kiegészítő táblák alkalmazásával kell lehetővé tenni. A 34.1. pontban elrendelt korlátozás alól a közút kezelője  [LÁBJEGYZET_3]  eseti behajtási hozzájárulással felmentést adhat.”
19. § (1) Az R. mellékletének 35.17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„35.17. A „Megállni tilos” jelzőtábla (KRESZ 60. ábra) alá a járművek elszállíthatóságára utaló KRESZ 63/b. ábra szerinti kiegészítő tábla csak annak érdekében helyezhető el, hogy
a) a jármű,
- a fényjelző készülék,
- a fénysorompó,
- az elsőbbségadási kötelezettséget, tilalmat vagy veszélyt jelző tábla
észlelését ne akadályozza,
b) a járműforgalmat vonzó intézmény ki- és bejárata, valamint az ahhoz vezető út zavartalanul megközelíthető legyen.”
(2) Az R. mellékletének 35. pontja a következő 35.19. és 35.20. ponttal egészül ki:
„35.19. Várakozási övezetnek olyan területet szabad kijelölni, amelynek teljes úthálózatán az útterületen rendelkezésre álló várakozóhelyek száma a várakozási igényektől jelentősen elmarad, és az igények kielégítése csak feltételekkel érhető el. A várakozás feltételeit (időszak, időtartam, várakozási díj, díjfizetés módja) kiegészítő táblán kell jelezni.
35.20. Korlátozott várakozási övezet jelzőtáblákkal (KRESZ 61/a. ábra) együtt a KRESZ 63/c. ábra szerinti kiegészítő táblákat ott kell elhelyezni, ahol a várakozási szabályokat megszegők járművét kerékbilinccsel rögzíthetik.”
20. § Az R. mellékletének 36. pontja a következő 36.18. ponttal egészül ki:
„36.18. A „Körforgalom” veszélyt jelző táblát (KRESZ 95/e. ábra) a körforgalmú csomópont előtt abban az esetben kell elhelyezni, ha a csomópont jellege kellő távolságból (legalább előzési látótávolságon belül) nem ismerhető fel.”
21. § Az R. mellékletének 38. pontja a következő 38.8. ponttal egészül ki:
„38.8. „Hólánc használata kötelező” jelzőtáblát (KRESZ 26/1. ábra) ott és akkor lehet elhelyezni, ahol a rendkívüli időjárási körülmények folytán az adott útszakaszon olyan útviszonyok állnak elő, amikor a biztonságos haladáshoz a hólánc használata nélkülözhetetlen.”
22. § Az R. mellékletének I. függeléke a következő t) ponttal egészül ki:
„t) Forgalomtechnikai feladatok: az úton a forgalmi rend kialakítása, valamint a forgalom szabályozása közúti jelzésekkel (közúti jelzőtáblákkal, útburkolati jelekkel), jelzőberendezésekkel, valamint egyéb forgalomtechnikai elemek felhasználásával.”
(A függelékben nem szereplő egyéb fogalmakat a KRESZ tartalmazza.)
23. § Az R. melléklete II. függelékének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától
az úttesten a vasúti átjáró előtt Lk távolságban, és
a vasúti pályán mindkét irányban Lv távolságban lévő pontok határoznak meg.
Az Lk távolság vízszintes úton
30 km/óra sebességnél 20 m,
50 km/óra sebességnél 40 m,
70 km/óra sebességnél 75 m,
90 km/óra sebességnél 120 m,
egyéb esetben a következő ábra szerint meghatározott érték:

[KÉP_HELYE]

Az Lk távolság meghatározásánál:
- lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 90 km/óra,
- lakott területen lévő szilárd burkolatú úton a „Sebességkorlátozás” jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra,
- földúton 30 km/óra sebességet kell alapul venni.
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett - km/órában kifejezett - sebesség számértékének ötszöröse, méterben.”
24. § (1) Ez a rendelet 2003. április 30-án lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. mellékletének 1.2., 1.4. pontja és 24.7. pontjának utolsó mondata,
b) a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet melléklete 5.10. pontjának második mondata.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kihelyezett KRESZ 131. és 132. ábrák szerinti jelzőtáblák 2008. december 31-ig alkalmazhatók.

[LÁBJEGYZET_1] 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 34. § (3) bekezdés.

[LÁBJEGYZET_2] 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, továbbá a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról.

[LÁBJEGYZET_3] 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, 33. § (1) bekezdés, továbbá az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, 63/A. § g) bekezdés.