1/2003. (I. 8.) FVM-ESzCsM együttes rendelet

a nyers tej, a hőkezelt tej és a tej alapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-a 11. pontjában és az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályozza az emberi fogyasztásra szánt nyers tej, hőkezelt fogyasztói tej és a tej alapú termékek előállítására, forgalomba hozatalára, élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítésére, a létesítmények engedélyezési és ellenőrzési eljárásaira vonatkozó előírásokat.
(2) A szabályozás kiterjed valamennyi állatfaj nyers tejére és az abból előállított hőkezelt fogyasztói tejre, tej alapú termékre is.
(3) A szabályozás nem érinti a magánháztartásokban saját fogyasztás céljára előállított termékeket.
(4) Az e rendeletben foglaltak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat külön jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintik.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Nyers tej: a szarvasmarha, juh, kecske vagy bivaly tejmirigyei által kiválasztott, emberi táplálkozás céljára szolgáló olyan folyadék, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé, illetve ezzel egyenértékű kezelésben nem részesítettek.
2. Rendellenes nyers tej: a kifogástalan nyers tejtől bármely okból eltérő érzékszervi tulajdonságú vagy összetételű tej.
3. Tej alapú termékek előállítására szolgáló tej (üzemi tej): kizárólag feldolgozásra szánt folyékony vagy fagyasztott nyers tej, termizált vagy hőkezelt tej, illetve olyan tej, amelynek az összetételét a természetes alkotórészek hozzáadásával vagy elvonásával megváltoztatták.
4. Hőkezelt fogyasztói tej: emberi fogyasztásra szánt olyan tej, amelyet a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint állítottak elő, és amely megfelel az 1. számú mellékletben előírt fizikai, kémiai, higiéniai és mikrobiológiai követelményeknek.
5. Tej alapú termék: kizárólag tejből előállított olyan termék, amely a gyártáshoz szükséges, a tejalkotórészeket sem részben, sem teljesen nem helyettesítő összetevő hozzáadásával készült, valamint olyan termék, amelyben a tejalkotórészeket nem helyettesítették, és amelyben a tejből készült termékhányad a mennyiségét és jellegét tekintve meghatározó.
6. Tejtermelő gazdaság: olyan állattartásra alkalmas hely, ahol egy vagy több tejelő tehenet, juhot, kecskét vagy bivalyt rendszeresen, vagy időszakosan fejnek.
7. Tejház: a tejtermelő gazdasághoz kapcsolódó, a nyers tej szűrésére, hűtésére és hűtve tárolására szolgáló olyan épület vagy helyiség, amely az állattartás és a fejés területeitől, épületeitől, helyiségeitől, továbbá a trágya és az egyéb szennyező anyagok gyűjtőhelyeitől térben megfelelően különül el.
8. Tejgyűjtő (gyűjtőcsarnok): olyan létesítmény, ahol nyers tejet gyűjtenek, szűrnek, hűtenek, egy tömegben hűtve tárolnak.
9. Hőkezelő üzem: olyan létesítmény, ahol nyers tejet szűrnek, tisztítanak (centrifugálnak), hűtenek, fölöznek, pasztőröznek, csomagolnak.
10. Standardizáló központ: a tejgyűjtőhöz, a kezelő- vagy a tejfeldolgozó üzemhez nem kapcsolódó önálló létesítmény, amelyben a nyers tejet fölözik, vagy a nyers tej természetes alkotórészeinek mennyiségi arányát módosíthatják.
11. Tejfeldolgozó üzem: olyan létesítmény, ahol nyers tejet szűrnek, tisztítanak (centrifugálnak), hűtenek, fölöznek, hőkezelnek, és hőkezelt fogyasztói tejet, tej alapú terméket állítanak elő és csomagolnak.
12. Termizálás: olyan kezelés, amely során a tejet 57-68 °C közötti hőmérsékleten legalább 15 másodpercig tartják, és a kezelés után a foszfatáz-próba eredménye pozitív.
13. Hőkezelés: a nyers tej és tej alapú termékek előállítására szolgáló üzemi tej negatív foszfatáz-reakciót eredményező hevítése. A hőkezelés fajtái:
a) Tartós pasztőrözés: olyan hőkezelési eljárás, amely során a tejet 62-65 °C hőmérséklet között legalább 30 percig tartják. A hőkezelés után a foszfatáz-próba negatív, a peroxidáz-próba pozitív.
b) Gyors pasztőrözés (másodperchevítés): olyan hőkezelési eljárás, amely során a tejet legalább 71,7 °C hőmérsékleten, legalább 15 másodpercig, vagy ezzel azonos hatásfokú hőmérséklet-idő kombinációval kezelik. A hőkezelés után a foszfatáz-próba negatív, a peroxidáz-próba pozitív.
c) Pillanathevítés: olyan hőkezelési eljárás, amely során a tejet 100 °C alatti hőmérsékleten olyan hőmérséklet-idő kombinációval kezelik, amelynek eredményeként a hőkezelés után a foszfatáz- és peroxidáz-próba egyaránt negatív eredményt mutat.
d) Ultramagas hőmérsékleten végzett hőkezelés (UHT-eljárás): olyan folytonos hőáramú kezelés, amely során a tejet legalább 135 °C hőmérsékleten, legalább 1 másodpercig hevítik. Az így kezelt tejnek meg kell felelnie az 1. számú melléklet I. fejezet 7. pontjában meghatározott követelményeknek.
e) Sterilezés: olyan hőkezelési eljárás, amely során a tejet hermetikusan zárt, sértetlen csomagolásban vagy tároló edényben 100 °C fölötti hőmérsékleten hevítik. Az így kezelt tejnek meg kell felelnie az 1. számú melléklet I. fejezet 8. pontjában meghatározott követelményeknek.
14. Szigorított hőkezelés: a nyers tej egészségügyi vagy higiéniai okokból végrehajtott, legalább 85 °C-on 25 másodpercig, vagy ezzel egyenértékű hőmérséklet-idő kombináció szerinti hőkezelése, amelynek hatékonyságáról az arra alkalmas módszerrel meggyőződtek.
15. Burkolócsomagolás (elsődleges csomagolás): a jelen rendeletben meghatározott termékek védelme érdekében a terméket közvetlenül körülvevő csomagolóanyag és -eszköz alkalmazása.
16. Gyűjtőcsomagolás: a burkolócsomagolással ellátott termékek közös csomagolóanyagba vagy -eszközbe való helyezése.
17. Hermetikusan zárt csomagolás: olyan légmentesen zárt csomagolás, amely a hőkezelés alatt és azt követően is megakadályozza a mikroorganizmusok behatolását.
18. Forgalmazás: a nyers tejnek, hőkezelt tejnek, tej alapú terméknek a viszonteladókhoz vagy az élelmiszerfogyasztókhoz való eljuttatását szolgáló szállítási, tárolási, előcsomagolási, kiszolgálási, értékesítési műveletek összessége vagy ezek részműveletei.

A termelést szabályozó általános követelmények

3. § (1) Hőkezelt fogyasztói tej és tej alapú termék előállítására kizárólag olyan nyers tej használható fel,
a) amely olyan tejtermelő gazdaságból, tejgyűjtőből, hőkezelő üzemből, standardizáló központból vagy tejfeldolgozó üzemből származik, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a 17. § szerint nyilvántartásba vett, és a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) rendszeresen ellenőriz;
b) amely olyan állatállománytól származik, amely megfelel a jelen rendeletben és külön jogszabályban részletezett állat-egészségügyi követelményeknek;
c) amelyet a 2. számú mellékletben előírt módon hűtenek, tárolnak és kínálnak átvételre;
d) amely megfelel a 3. számú mellékletben meghatározott minőségi és mikrobiológiai követelményeknek.
(2) A nyers tejben, hőkezelt tejben és tej alapú termékben kimutathatóan nem jelenhetnek meg, vagy nem haladhatják meg a külön jogszabályokban meghatározott határértékeket:
a) a fizikai, kémiai, biológiai és radiológiai szennyeződések,
b) antibiotikumok, szulfonamidok és más, a mikrobák élettevékenységét gátló gyógyszerek, tiltott gátló anyagok és egyéb gyógyszerhatású anyagok, mikotoxinok, biogén aminok, poliklórozott környezeti szennyező anyagok,
c) tiltott szteroid és nem szteroid szerkezetű hormon hatású szerek és az idegrendszerre ható anyagok,
d) peszticidek és egyéb agrokemikáliák,
e) tisztító- és fertőtlenítőszerek maradványai.
(3) A nyers tejet, hőkezelt tejet, tej alapú terméket ionizáló sugárzással kezelni tilos.
(4) A tejtermelő gazdaságban, a tejházban, a tejgyűjtőben, a hőkezelő üzemben, a standardizáló központban vagy a tejfeldolgozó üzemben külön jogszabály alapján előzetes személyi higiénés vizsgálat során alkalmasnak minősített személy dolgozhat. A munkaviszony megkezdése előtt előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében egészségügyi nyilatkozatot kell tenni.
(5) Az egészségügyi nyilatkozat szövege a következő:
„Alulírott kötelezem magam arra, hogy
1. az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnál soron kívüli alkalmassági vizsgálaton jelentkezem, ha magamon vagy velem közös háztartásban élő személyen az alábbi tünetek bármelyikét észlelem:
- sárgaság,
- hasmenés,
- hányás,
- láz,
- torokgyulladás,
- bőrkiütés,
- egyéb bőrelváltozás (a legkisebb bőrgennyesedés, sérülés stb. is),
- váladékozó szembetegség, fül- és orrfolyás;
2. az alkalmassági vizsgálatot végző orvossal a munka felvétele előtt közlöm, ha időszakos távollétem alatt (pl. szabadság) az 1. pontban felsorolt tünetek bármelyikét magamon észleltem.”

A nyers tej termelésének állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai követelményei

4. § (1) A tejtermelő gazdaságban az állattartás, a takarmányozás, az állategészségügy és a tejtermelés feltételeit úgy kell kialakítani, hogy a termelt nyers tej emberi táplálkozás céljára alkalmas legyen.
(2) A nyers tej kezelését, szállítását, forgalmazását úgy kell végezni, hogy az eredeti állapotát megőrizze, egészségre káros idegen anyagokkal ne szennyeződjék, kórokozókkal ne fertőződjék, a még megtűrhető kórokozó vagy szennyező anyag tartalma a jelen rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott értéket ne haladja meg.
(3) A különböző fajú állatok nyers tejét egymástól elkülönítetten kell fejni, begyűjteni és kezelni. A szarvasmarhán kívüli állatfaj esetén a nyers tej gyűjtésének, kezelésének és forgalmazásának minden szakaszában a tej megnevezése előtt az állat fajára utaló megnevezést kell használni.
5. § (1) A tejtermelő gazdaságot a kerületi főállatorvosnak nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia a jelen rendeletben foglaltak betartását. A nyilvántartásba vételhez a telepet ellátó állatorvosnak igazolnia kell a következőket:
a) a tejelő állat vagy állatállomány - hivatalos vizsgálatok alapján - gümőkórtól és brucellózistól mentes,
b) tejelő állat vagy állatállomány nem mutat emberre tejjel átvihető fertőző betegségekre utaló tüneteket,
c) az állatok tőgyén nem található olyan sérülés, amely a nyers tej állapotára kedvezőtlen hatást gyakorolna, és a tőgy szemmel láthatóan és a szokásos diagnosztikai vizsgálatok eredménye alapján egészséges.
(2) Csak egészséges állat teje hozható forgalomba.
(3) A tejelő állat megbetegedését vagy annak gyanúját minden tejtermelő gazdaság köteles a telepet ellátó állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, különösen, ha az állat:
a) étvágytalan,
b) lázas vagy kóros idegrendszeri tüneteket mutat,
c) bélhurut, bélgyulladás következtében hasmenésben szenved,
d) tőgye sérült vagy nem egészséges,
e) kifejt teje rendellenes (szubklinikai és klinikai mastitis).
6. § (1) A nyers tej termelését, élelmiszer-higiéniai szabályainak betartását a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi.
(2) A tejtermelő gazdaságban az állami feladattal megbízott állatorvosnak, a tejgyűjtőben vagy a tejházban, a hatósági állatorvosnak kell szúrópróbaszerűen, legalább havonta egy alkalommal hatósági mintát vennie a tejtermelők által termelt tejből. A jelen rendelet kihirdetését követő egy év eltelte után az olyan nyers tejet, amely a 3. számú melléklet I. fejezet 1., 2., 3., 4. táblázatában előírtaknál kedvezőtlenebb értéket mutat, el kell kobozni, és megsemmisítését a tulajdonos költségére el kell rendelni. A továbbiakban a mintavételek gyakoriságát növelni kell, és a 3. számú melléklet III. fejezetében foglaltak szerint kell eljárni.
7. § (1) A hőkezelő üzemben, standardizáló központban, a tejfeldolgozó üzemben (a továbbiakban: létesítmény) szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal - a jelen rendelet 17. §-ában foglaltak figyelembevételével - a hatósági állatorvos helyszíni élelmiszer-higiéniai szemlét köteles végezni, amelynek során ellenőrzi:
a) az állat-egészségügyi és járványvédelmi szabályok betartását,
b) a tej állapotát befolyásoló takarmányozást,
c) a tejelő beteg állatok elkülönítését és azok elkülönített fejésének, valamint tejük kezelésének feltételeit,
d) az alkalmazott állatgyógyászati készítményekre vonatkozó élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartását,
e) a tej állapotát károsan befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a tőgygyulladás előfordulására,
f) a nyers tej kezelésének, átvételének, tárolásának, szállításának technológiai, higiéniai feltételrendszerét, szükség esetén laboratóriumi vizsgálat igénybevételével is,
g) a létesítményekben végzett nyers tej vizsgálatokat, különös tekintettel a vizsgálatok szakszerűségére, azok bizonylatolására és az eredmények alakulására,
h) a takarmányozásra is alkalmatlan nyers tej ártalmatlanításának végrehajtását,
i) a tisztítást és a fertőtlenítést,
j) a létesítmények vizének az erre vonatkozó rendelet szerinti minőségét, szennyvízkezelés körülményeit.
A hatósági állatorvos az élelmiszer-higiéniai szemle során szúrópróbaszerűen mintát vesz.
(2) Az élelmiszer-higiéniai szemléről az élelmiszer-higiéniai kirendeltség vezetője (ahol nem kirendeltségi szervezésben látják el az üzem felügyeletét: a kerületi főállatorvos) részére írásbeli jelentést kell készíteni.
(3) Az élelmiszer-higiéniai szemléről és mintavételről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az (1) bekezdés szerinti higiéniai hiányosság esetén azok megszüntetésére a létesítmény vezetőjét írásban kell felszólítani, hogy a végrehajtási határidő és felelős megnevezésével intézkedési tervet készítsen; súlyosabb esetben a nyers tej forgalmazását és további feldolgozás céljára történő átadását meg kell tiltani.
(4) A jelen rendelet kihirdetését követő egy év eltelte után a 3. számú melléklet, III. fejezet 3., 4. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.
8. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek meg kell felelnie az 1. számú mellékletben és a jelen rendelet kihirdetését követő egy év eltelte után a 3. számú melléklet I. fejezetében foglaltaknak.
(2) Ha a nyers tejet nem adják el a fogyasztónak a fejés befejezését követő két órán belül, akkor azt a 2. számú melléklet VI. fejezetében foglaltak szerint kell lehűteni.
9. § A tejellenőrzés során az állat-egészségügyi hatóság által vett hatósági minták vizsgálatának elvégzése a 4. számú mellékletben foglalt intézmények hatáskörébe tartozik. A vizsgálati eredményeket félévente az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI) összesíti, és megküldi a minisztériumnak.

A közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra kerülő nyers tej elbírálása a fogyaszthatóság szempontjából

10. § (1) A nyers tej közvetlen fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra:
a) nyers állapotban alkalmas,
b) hőkezelés után alkalmas, vagy
c) alkalmatlan
elbírálású lehet.
(2) A nyers tej közvetlen fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra hőkezelés után alkalmas, ha
a) az 5. számú melléklet 2.1. pontjában felsorolt fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állattól fejték,
b) az 5. számú melléklet 2.1. pontjában fel nem sorolt kórokozót és még megtűrhető feltételesen kórokozó mikrobákat tartalmaz, feltéve, hogy az alkalmazott hőkezeléssel a fertőzöttség olyan mértékben csökkenthető, hogy a további felhasználás egészségügyi kockázattal nem jár.
(3) A nyers tej közvetlen fogyasztásra vagy élelmiszeripari feldolgozásra alkalmatlan, ha
a) olyan állattól fejték, amely az 5. számú melléklet 1.1. pontjában felsorolt betegségben szenved, vagy a betegségre gyanús;
b) az ellést megelőzően vagy követően az 5. számú melléklet 1.2. pontjában meghatározott időn belül fejték;
c) a nyers tejből az 5. számú melléklet 1.3. pontban meghatározott baktérium vagy anyag mutatható ki;
d) érzékszervi vizsgálat alapján az 5. számú melléklet 1.4. pontban meghatározott bármelyik jellemzőt tekintve is hibás;
e) forgalomba hozatala tiltott módon történt;
f) olyan létesítményből származik, amelytől történő tejátvételt a hatósági állatorvos a jelen rendelet alapján felfüggesztette, vagy nem engedélyezte;
g) fejését, kezelését olyan személy végezte, aki nem felel meg a 3. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

A hőkezelt fogyasztói tej és a tej alapú termékek előállításának élelmiszer-higiéniai követelményei

11. § (1) Hőkezelt tej és tej alapú termékek csak engedélyezett és rendszeres állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai ellenőrzés alatt álló hőkezelő üzemben és tejfeldolgozó üzemben gyárthatók.
(2) A hatósági állatorvos köteles ellenőrizni, hogy a tej alapú termékek előállítása az élelmiszer-higiéniai szabályok betartásával történjék.
(3) A létesítmény vezetője köteles a hatósági állatorvos részére az ellenőrzéshez szükséges mértékig díjmentesen gondoskodni
a) a vizsgálat feltételeiről, segéderőről, a hatósági állatorvos kizárólagos használatára szolgáló helyiségről (iroda, öltöző);
b) a fogyasztásra alkalmatlan, a fogyasztásra csak hőkezelés után alkalmas nyers tej és tej alapú termékek elkülönített gyűjtéséhez és tárolásához szükséges eszközökről, berendezésekről;
c) a lefoglalt nyers tej és tej alapú termékek átmeneti, elkülönített tárolására szolgáló helyről, eszközökről, berendezésekről.
(4) A hatósági állatorvos a 18. §-ban foglaltak figyelembevételével a létesítményekben szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal helyszíni élelmiszer-higiéniai szemlét köteles végezni. Az élelmiszer-higiéniai szemle során a hatósági állatorvos ellenőrzi
a) a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek megelőzésére, leküzdésére vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések betartását,
b) a tej alapú termékek előállítását, szükség szerint laboratóriumi vizsgálattal is kiegészítve,
c) a nyers tej és tej alapú termékek üzemi vizsgálatát (az önellenőrzést), különös tekintettel annak szakszerűségére, bizonylatolására és az eredmények alakulására,
d) az emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermékek és hulladékok tárolását, esetleges feldolgozását és szállítását, ártalmatlanítását,
e) a tisztítást és fertőtlenítést,
f) a létesítmények vizének az erre vonatkozó rendelet szerinti minőségét,
g) a szennyvízkezelés körülményeit,
h) a dolgozók személyi higiéniáját.
12. § (1) Az élelmiszer-higiéniai szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. A 11. § (4) bekezdése szerinti higiéniai kifogásoltság esetén azok megszüntetésére a létesítmény vezetőjét írásban fel kell szólítani, a végrehajtási határidő és a felelős megjelölésével. Súlyosabb esetben a nyers tej átvételét, illetve a tej alapú termékek előállítását vagy forgalmazását meg kell tiltani.
(2) A helyszíni szemle eredményéről az élelmiszer-higiéniai kirendeltség vezetője (ahol nem kirendeltségi szervezésben látják el az üzem felügyeletét: a kerületi főállatorvos) részére írásbeli jelentést kell készíteni.
(3) A nyers tej feldolgozásának megkezdése előtt és a feldolgozás alatt a létesítmények önellenőrzése során érzékszervileg hibásnak, vagy egyéb állat-egészségügyi és higiéniai okból hibásnak talált tejet, tej alapú terméket, valamint az azokkal kapcsolatos esetleges eljárást a tejfeldolgozó köteles az ellenőrző hatósági állatorvosnak azonnal bejelenteni.
(4) Az exportra szánt termék élelmiszer-higiéniai követelmények teljesítésének előzetes vizsgálatát és félévenkénti felülvizsgálatát az állomás az OÉVI bevonásával végzi.

A hőkezelt fogyasztói tej és tej alapú termékek elbírálása a fogyaszthatóság szempontjából

13. § (1) A fogyaszthatóság szempontjából
a) a hőkezelt tej és tej alapú termék fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas,
b) a hőkezelt tej fogyasztásra ismételt hőkezelés után alkalmas, vagy
c) a hőkezelt tej és tej alapú termék fogyasztásra alkalmatlan
elbírálású lehet.
(2) A hőkezelt tej fogyasztásra csak ismételt hőkezelés után alkalmas, ha
a) az első hőkezelés eredménytelen volt (foszfatáz-próba pozitív);
b) az első hőkezelés óta 48 óra eltelt és a fogyaszthatósági idő lejártáig a forgalomba hozatal nem oldható meg;
c) az állat-egészségügyi hatóság az ismételt hőkezelést elrendeli; ismételt hőkezelésre csak egy esetben kerülhet sor, ennek eredménytelensége esetén a terméket emberi fogyasztásra felhasználni tilos.
(3) A hőkezelt tej és tej alapú termék fogyasztásra alkalmatlan, ha
a) kórokozó mikroorganizmust vagy annak toxinját tartalmazza;
b) a feltételes kórokozó mikrobák száma a jelen rendelet kihirdetését követő egy év eltelte után a 3. számú melléklet II. fejezetében meghatározott értéket meghaladja;
c) élősködővel, rovarral vagy azok különböző fejlődési formáival, illetve testrészeivel, továbbá szabad szemmel látható anyaggal szennyezett;
d) rendellenes állományú, színű, szagú vagy ízű;
e) egészségre ártalmas vegyianyag-maradékot vagy más idegen anyagot (beleértve a radioizotóp szennyezettséget) a külön jogszabályokban meghatározott mértéken felüli mennyiségben tartalmaz;
f) mosószer-, fertőtlenítőszer-maradványt vagy öblítővizet tartalmaz;
g) csomagolása sérült, aminek következtében a termék szennyeződött;
h) származási helye nem állapítható meg;
i) eredeti állapotát vegyi anyag hozzáadásával károsan befolyásolták;
j) az 5. § (1) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő helyen termelték, illetve állították elő;
k) a nyers tejet vagy a tej alapú terméket olyan személy kezelte, aki nem felel meg a 3. § (4) bekezdésében előírt feltételeknek;
l) a feldolgozásra szánt nyers tej olyan tejtermelő gazdaságból vagy tejgyűjtőből származik, amelynek tejátvételét a jelen rendelet alapján felfüggesztették, vagy nem engedélyezték;
m) fogyaszthatósági határideje vagy minőségmegőrzési időtartama lejárt.
(4) A nyers tej és tej alapú termékek előállításra szolgáló üzemi tej fölözése vagy baktofugálása során keletkezett dobiszapot, illetve baktofugátumot élelmiszer-előállításra felhasználni tilos, azokkal az állati eredetű hulladékokra és melléktermékekre előírtak szerint kell eljárni.

A tej alapú termékek forgalmazásának feltételei

14. § (1) Tej alapú termék kizárólag akkor forgalmazható, ha
a) olyan nyers tejből vagy üzemi tejből állították elő, amely megfelel a jelen rendelet 3-10. §-aiban meghatározott feltételeknek;
b) olyan tejfeldolgozó üzemben állították elő, amelyet a jelen rendelet 6. számú mellékletében előírtak alapján létesítettek, az állomás engedélyezte, és rendszeresen ellenőrzi, s a minisztérium a 18. § szerint nyilvántartásba vette;
c) a fogyaszthatóság elbírálása szempontjából fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas;
d) kielégíti az 1. számú melléklet higiéniai-mikrobiológiai előírásait;
e) csomagolása és jelölése a külön jogszabályokban előírtak mellett a 7. számú melléklet követelményeinek megfelel;
f) tárolása és szállítása a 8. számú melléklet szerint történik.
(2) A nem hőkezelt alapanyagokból előállított, vagy gyártásuk során nem hőkezelt tej alapú termékeknek is meg kell felelniük az 1. számú melléklet higiéniai-mikrobiológiai követelményeinek.
(3) A kereskedelmi forgalmazásra szánt tej alapú termékeket kísérőokmánnyal, a 9. számú melléklet szerinti tejszállítási igazolvánnyal kell ellátni.
(4) A közvetlenül értékesítő és csak a saját termelőhelye nyers tejét felhasználó tejfeldolgozó üzem is köteles betartani az (1)-(3) bekezdés előírásait.
(5) A legalább 60 napig érlelt sajtok előállításánál a jelen rendeletben előírt hűtési, tárolási és hőkezelési követelményektől az állat-egészségügyi hatóság engedélyével lehet eltérni, ha
a) a gyártáshoz felhasznált nyers tej megfelel a jelen rendelet 3-10. §-aiban meghatározott követelményeknek;
b) a termék a fogyaszthatóság elbírálása szempontjából fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas;
c) a termék higiéniai-mikrobiológiai jellemzői megfelelnek az 1. számú melléklet és a külön jogszabály követelményeinek.
15. § (1) A hagyományos tej alapú termékek előállítására vonatkozóan a jelen rendeletben előírt hűtési, tárolási és hőkezelési követelményektől el lehet térni, ha
a) a gyártáshoz felhasznált nyers tej megfelel a 3-10. §-okban meghatározott követelményeknek,
b) a termék előállítása pontosan meghatározott és dokumentált eljárás szerint történt.
(2) A hagyományos tej alapú termékek fizikai-kémiai jellemzőit, higiéniai-mikrobiológiai követelményeit a Magyar Élelmiszerkönyvben kell meghatározni.
(3) Azon hagyományos tej alapú termékek esetében, amelyek előállítása során a termelő eltér a jelen rendeletben előírt hűtési, tárolási, hőkezelési követelményektől az OÉVI szakvéleménye szükséges.

A hőkezelt fogyasztói tej forgalmazásának feltételei

16. § (1) Hőkezelt fogyasztói tej kizárólag akkor forgalmazható, ha
a) olyan nyers tejből állították elő, amely megfelel a 3-10. §-okban meghatározott előírásoknak,
b) olyan hőkezelő üzemben vagy tejfeldolgozó üzemben állították elő, amelyet a 6. számú mellékletben előírtak alapján létesítettek, az állomás engedélyezett, és rendszeresen ellenőriz, s a minisztérium a 18. §-ban foglaltak szerint nyilvántartásba vett,
c) hőkezelése az 1. számú melléklet előírásai szerint történt,
d) a fogyaszthatóság elbírálása szempontjából fogyasztásra feltétel nélkül alkalmas,
e) kielégíti az 1. számú melléklet fizikai-kémiai és higiéniai-mikrobiológiai előírásait,
f) csomagolása és jelölése a 7. számú melléklet követelményeinek megfelel,
g) tárolása és szállítása a 8. számú melléklet szerint történik,
h) megfelel a külön jogszabályok előírásainak.
(2) A kereskedelmi forgalmazásra szánt hőkezelt tejet kísérőokmánnyal, tejszállítási igazolvánnyal kell ellátni, amit a fuvarlevélhez kell csatolni. A tejszállítási igazolványon fel kell tüntetni a 7. számú melléklet II. fejezete szerinti jelölést és a hőkezelés módját.
(3) A kísérőokmányt az átvevőnek legalább egy évig meg kell őriznie, és az állomás hatósági állatorvosának - kérésére - be kell mutatnia.
(4) Nem kell tejszállítási igazolványt kiállítani, ha a tejet a termelő közvetlenül a végső fogyasztóhoz szállítja.
(5) A közvetlenül értékesítő és csak a saját termelőhelye nyers tejét felhasználó hőkezelő üzem a 10. számú melléklet 1. pontja szerinti állatorvosi igazolással hozhat terméket forgalomba.

A nyers tej forgalmazásának feltételei

17. § Közvetlen emberi fogyasztás céljára csak olyan nyers tej forgalmazható
a) amely megfelel a 3-10. §-okban meghatározott követelményeknek;
b) amelyet a 2. számú melléklet VII. fejezet előírásai szerint értékesítenek;
c) a jelen rendelet kihirdetését követően egy év elteltével megfelel a 3. számú mellékletben előírt mikrobiológiai és minőségi követelményeknek;
d) jelölése a rendelet 7. számú melléklete szerint történik;
e) szállítása - a termelői és tejházi értékesítés kivételével - tejszállítási igazolvánnyal történik.

A tejtermelő gazdaság, a tejház, a tejgyűjtő, a hőkezelő üzem, a standardizáló központ és a tejfeldolgozó üzem hatósági nyilvántartásba vételének és ellenőrzésének követelményei

18. § (1) Az állomásnak a jelen rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül el kell készítenie a korábban engedélyezett tejtermelő gazdaságok, tejházak, tejgyűjtők hőkezelő üzemek, standardizáló központok és tejfeldolgozó üzemek (a továbbiakban: létesítmények) jegyzékét. A jegyzékben szereplő létesítményeket a minisztérium nyilvántartásba veszi, és nyilvántartási számmal látja el. Közfogyasztásra kizárólag a nyilvántartásban szereplő létesítményből származó terméket lehet forgalomba hozni.
(2) Az élelmiszer-higiéniai kirendeltség vezetője (ahol nem kirendeltségi szervezésben látják el az üzem felügyeletét: a kerületi főállatorvos) - a legalább negyedévente egyszer, vagy szükség szerint a hatósági állatorvos által tartott helyszíni élelmiszer-higiéniai szemle és az arról készült jelentés alapján - ellenőrzi a létesítmények engedélyezésével és üzemelésével kapcsolatos, a 2. és 6. számú mellékletben meghatározott higiéniai előírások betartását.
(3) Az ellenőrző állatorvosi hatósági személyek részére a létesítmény egész területére szabad bejárást kell biztosítani.
(4) Az ellenőrző állatorvosi hatósági személyek az élelmiszer-higiéniai szemle alkalmával jogosultak betekinteni minden olyan, a létesítéssel, az üzemeltetéssel, a termeléssel és a forgalmazással összefüggő dokumentumba, amely a jelen rendeletben és a vonatkozó külön jogszabályokban előírt élelmiszer-higiéniai követelmények ellenőrzéséhez szükséges.
(5) Az ellenőrző állatorvosi hatósági személyek a helyszíni szemle során mintát vehet a laboratóriumi vizsgálatok céljából, továbbá ellenőrzi
a) az épületek és berendezések higiéniai állapotát;
b) a nyers tej, a hőkezelt tej és a tej alapú termékek mikrobiológiai és higiéniai állapotát;
c) a hermetikusan zárt tárolóeszközök tisztaságát, véletlenszerű mintavétellel;
d) a nyers tej, hőkezelt tej és a tej alapú termékek hőkezelésének megfelelőségét;
e) a nyers tej, hőkezelt tej és a tej alapú termékek egészségügyi jelölésének szabályszerűségét;
f) a tárolási, szállítási előírások betartását;
g) a létesítmény által végzett önellenőrzések hatékonyságát, ennek során megvizsgálja az eredményeket.
(6) Ha a hatósági állatorvos megállapítja, hogy az érintett létesítmény tevékenysége nem felel meg a jelen rendeletben és a külön jogszabályban előírt feltételeknek, vagy a munkáját akadályozzák
a) a termelést vagy a forgalmazást korlátozó intézkedéseket hozhat,
b) a korlátozó intézkedések eredménytelensége esetén javaslatot tehet az állomásnak az érintett hőkezelő üzem, standardizáló központ, tejfeldolgozó üzem engedélyének ideiglenes visszavonására, vagy a tejtermelő gazdaság tejgyűjtő nyilvántartásból való törlésére.
(7) Jogszabálysértés esetén az állat-egészségügyi hatóság bármilyen, e rendelet szerinti és általa szükségesnek ítélt ellenőrzést és eljárást lefolytathat.

A tejtermelő gazdaság, a tejház, a tejgyűjtő, a standardizáló központ, a hőkezelő üzem és a tejfeldolgozó üzem önellenőrzési kötelezettségei

19. § (1) A létesítmény üzemeltetője (vezetője) a jelen rendelet rendelkezéseinek betartása érdekében köteles folyamatosan önellenőrzést végezni. Az önellenőrzés részletes követelményeit a 2. és 6. számú melléklet tartalmazza. Az önellenőrzés megtörténtét és dokumentálását az ellenőrző hatósági állatorvos köteles folyamatosan figyelemmel kísérni.
(2) A létesítmény üzemeltetője (vezetője) az önellenőrzést az alábbiak szerint köteles végezni:
a) meg kell határoznia a kritikus pontokat a létesítményben;
b) ki kell dolgoznia, és alkalmaznia kell a kritikus pontokra irányuló ellenőrzési módszereket és eljárásokat;
c) mintát kell vennie a 4. számú mellékletben felsorolt laboratóriumban történő elemzés céljából;
d) a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatnia, és két évig meg kell őriznie a vizsgálatok eredményéről készülő írásos dokumentációt; a dokumentáció megőrzési időtartama - olyan tej alapú termék esetén, amely nem tárolható szobahőmérsékleten - a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő lejárta után két hónap;
e) tárolóeszközönként vett mintából szúrópróbaszerűen ellenőrizni köteles a nyers tej mikrobaszámát, szomatikus sejtszámát, gátlóanyag-tartalmát, amely értékeknek meg kell felelniük a jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott minőségi követelményeknek;
f) az ellenőrző vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetnie;
g) a fogyasztók egészségét veszélyeztető állapot esetén, ezt jelenteni köteles az állomásnak, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) Intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ intézete);
h) közvetlen humán-egészségügyi veszély esetén vissza kell vonnia a forgalomból mindazokat a termékeket, amelyek technológiai szempontból hasonló körülmények között készültek, valamint értesíteni kell az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvosát. A visszavont terméket a hatósági állatorvos zárolja. Az állat-egészségügyi hatóság döntése alapján a terméket megsemmisítik, vagy nem emberi fogyasztásra felhasználják, illetve újra feldolgozzák.
(3) Az üzemeltetőnek (vezetőnek) biztosítania kell az egészségügyi jelölés használatát a jelen rendelet 7. számú mellékletének II. fejezetében előírtak szerint.
(4) Az üzemeltetőnek képzést kell biztosítania az alkalmazottak számára a higiénikus élelmiszer-előállítás termelési feltételeiről, kivéve, ha az alkalmazottak már rendelkeznek ilyen képzettséggel, és ezt igazolni tudják. Az oktatási anyagot az ÁNTSZ intézete és az állomás hagyja jóvá. Az ÁNTSZ intézete és az állomás által végzett oktatás díjköteles.
(5) Ha a jelen rendelet rendelkezéseit nem teljesítik, az állomás az ellenőrzés eredménye alapján elrendelheti a létesítmény engedélyének ideiglenes visszavonását, súlyosabb esetben a létesítménynek a nyilvántartásból való törlését.

A tisztítás, a fertőtlenítés és a személyi higiénia általános követelményei

20. § (1) A tejtermelő gazdaság, a tejház, a tejgyűjtő, a hőkezelő üzem, a standardizáló központ, a tejfeldolgozó üzem területét, épületeit, helyiségeit és a nyers tejjel, a hőkezelt fogyasztói tejjel vagy a tej alapú termékkel rendeltetésszerűen érintkező berendezéseket, eszközöket 2. számú melléklet IV. fejezet 10. pontjában és a 6. számú melléklet I. fejezet 4-5. pontjaiban foglaltak figyelembevételével kell tisztítani és fertőtleníteni.
(2) A jelen rendeletben meghatározott termékek kezelését végző valamennyi személy a 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles igazolni, hogy munkavégzésének egészségügyi akadálya nincs.

A nyers tej, a hőkezelt fogyasztói tej és a tej alapú termékek exportálásának, importálásának követelményei

21. § (1) E rendeletben meghatározott termékeket csak azok a kezelő- és tejfeldolgozó üzemek exportálhatják
a) amelyek létesítése, üzemeltetése megfelel e rendelet és a külön jogszabályok vonatkozó előírásainak,
b) amelyeket az exportengedélyezési eljárás után a minisztérium nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőriz,
c) amelyek létesítése és üzemeltetése az a)-b) pontokban előírt feltételeken kívül megfelel a célország által meghatározott egyéb követelményeknek is.
(2) A jelen rendeletben meghatározott termékek csak akkor exportálhatók, ha azok fizikai-kémiai, higiéniai-mikrobiológiai jellemzői megfelelnek e rendeletben foglaltaknak és a célország vonatkozó előírásainak.
(3) Az exportra kerülő termékeket az állomás ellenőrzi.
(4) Az exportra kerülő termékeket az állomás hatósági állatorvosának igazolásaival kell ellátni. Az igazolásokat a célország előírásainak megfelelően kell kiállítani. Az igazolás mintákat az FVM hivatalos lapjában jelenteti meg.
(5) A jelen rendeletben meghatározott termékek csak akkor importálhatók, ha
a) azokat olyan üzemben állították elő, amelyek létesítése, nyilvántartása és üzemeltetése garantálja a termék jelen rendeletben és vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott minőségének biztosítását;
b) érzékszervi, fizikai, kémiai, higiéniai és mikrobiológiai minőségük e rendelet és a külön jogszabályok előírásainak megfelelnek;
c) az előállító ország hatósága az importált termékeket a szükséges igazolással ellátta.

A nemzeti referencia laboratórium és feladatai

22. § (1) A nyers tej, a hőkezelt fogyasztói tej és a tej alapú termékek fizikai, kémiai, higiéniai és mikrobiológiai vizsgálatával és elemzésével összefüggő referencialaboratóriumi feladatokat az OÉVI (a továbbiakban: referencialaboratórium) látja el.
(2) Az OÉVI referencialaboratórium feladatai:
a) azon laboratóriumok tevékenységének koordinálása, amelyek a kémiai és bakterológiai határértékeket ellenőrzik, és e rendeletben előírt vizsgálatokat végzik,
b) segítséget nyújt az állat-egészségügyi hatóságnak a tej és a tej alapú termékek ellenőrzésének megszervezésében,
c) időnként összehasonlító vizsgálatokat végez,
d) az EU központi referencialaboratóriuma által adott információk továbbítása az állat-egészségügyi hatóságoknak és a tej, illetve a tej alapú termékek elemzését és vizsgálatát végző laboratóriumoknak,
e) körvizsgálatok szervezése és ellenőrzése,
f) nyers tej vizsgálatával összefüggő oktatási, képzési tevékenység jóváhagyása és ellenőrzése.
(3) Az OÉVI további feladatai:
a) az állat-egészségügyi hatóság munkájának támogatása, elsősorban a tejtermelő gazdaságok, tejházak, a tejgyűjtők, a hőkezelő üzemek, a standardizáló központok, valamint a tejfeldolgozó üzemek létesítésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok,
b) a jelen rendeletben meghatározott tej és tej alapú termékek vegyi maradékanyag-radioaktív kontamináns tartalmának monitoring rendszerű vizsgálata,
c) a tej ellenőrző laboratóriumok által megküldött gátló, maradékanyag-vizsgálati eredmények félévenkénti összesítésének országos értékelése,
d) a tejüzemek higiéniai állapotának megítélése.

Hőkezelő üzem, tejfeldolgozó üzem osztályba sorolása

23. § (1) Nagyüzem az a hőkezelő üzem vagy tejfeldolgozó üzem, amely egy naptári évben 2 000 000 liternél több nyers tejet dolgoz fel.
(2) Közepes méretű üzem az a hőkezelő üzem vagy tejfeldolgozó üzem, amely egy naptári évben minimum 500 000 liter, maximum 2 000 000 liter nyers tejet dolgoz fel.
(3) Kisüzem az a hőkezelő üzem vagy tejfeldolgozó üzem, amely egy naptári évben 500 000 liternél kevesebb nyers tejet dolgoz fel.
24. § (1) Az állomás felmentést adhat e rendelet 6. számú melléklet II. fejezetének és külön jogszabályban a létesítésre és az üzemeltetésre vonatkozó előírások alkalmazása alól.
(2) A felmentés csak akkor adható meg, ha az nem érinti az élelmiszer-biztonságot, az alapvető műszaki, technológiai feltételeket, az előállított hőkezelt fogyasztói tej vagy tej alapú termék minőségét az üzemi és a személyi higiéniát, valamint a közegészségügyi, járványügyi biztonságot.
(3) A hőkezelő üzem, tejfeldolgozó üzem a felmentés megadását az állomástól írásban kérheti. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a létesítmény nyilvántartási számát (a jelen rendelet hatálybalépését követő 90 napig az engedélyezési számát),
b) a kérelem benyújtását megelőző évben feldolgozott tej mennyiségét igazoló dokumentumokat,
c) a létesítményben előállított termékek jegyzékét és azok éves mennyiségét,
d) a felmentések körét,
e) az állomás azonnali írásbeli értesítésére vonatkozó kötelezvényt, ha a feldolgozott nyers tej éves mennyisége meghaladja közepes méretű üzem esetén a 2 000 000 litert, kisüzem esetén az 500 000 litert.
A felmentés megadásához az állomás a kérelmezőtől további adatokat és információkat kérhet.
(4) Az állomás a hőkezelő üzemek és a tejfeldolgozó üzemek osztályba sorolását szükség szerint, de évente legalább egyszer felülvizsgálja.

Napi 200 liter alatt termelő tejgazdaságok

25. § Napi 200 liter alatt termelő, közvetlen piaci értékesítésre szánt tejet és tej alapú terméket előállító gazdaságokra vonatkozó előírásokat a 10. számú melléklet tartalmazza.

Tejgyűjtőre, hőkezelő üzemre, standardizáló központra és tejfeldolgozó üzemre vonatkozó általános előírások

26. § (1) A tejtartályok, berendezések és munkaeszközök más élelmiszerek előállításához is felhasználhatók, feltéve hogy minden intézkedést meghoznak a fogyasztói tej vagy tej alapú termékek szennyeződésének vagy minőségromlásának megakadályozására.
(2) A tejhez használt tartályokon egyértelmű jelzést kell alkalmazni arra vonatkozólag, hogy csak élelmiszer szállítására lehet azokat használni.
(3) Azokban a létesítményekben, ahol olyan élelmiszereket gyártanak, amelyek a tej és tej alapú termékek mellett egyéb hőkezelésnek vagy más, ugyanilyen hatású kezelésnek alá nem vetett összetevőket is tartalmaznak, az ilyen tejet, tej alapú termékeket és egyéb összetevőket külön kell tárolni, hogy egymást ne szennyezzék.

A nyers tej, a hőkezelt fogyasztói tej és a tej alapú termékek forgalmazásának és árusításának általános feltételei

27. § (1) Nyers tejet, hőkezelt tejet, tej alapú terméket árusítani külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
(2) Tejet, tej alapú terméket üzletben és más árusítóhelyen, raktárban az ott tárolt élelmiszerektől és anyagoktól elkülönítetten kell elhelyezni, és óvni kell a szennyeződéstől. Az olyan élelmiszert és anyagot, amelytől a tej és tej alapú termék idegen szagot vagy ízt vehet fel, külön légtérben kell tárolni.
(3) A tejet és a tej alapú terméket csak eredeti fogyasztási csomagolásban, vagy az árusítás érdekében megbontva, erre a célra használt tiszta, zárható tartályban szabad tárolni, illetve tiszta fehér ruhában szabad árusítani.
(4) A tej és tej alapú termék kiméréséhez csak ép, tiszta, rozsdamentes eszközöket szabad használni. Az árut közvetlenül kézzel érinteni, ízlelésre felkínálni nem szabad.

Bírság

28. § Ha az élelmiszer-ellenőrző hatóság a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy
a) közvetlen emberi fogyasztásra, hőkezelt fogyasztói tej vagy tej alapú termék előállítására olyan nyers tejet használnak fel, amely nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) a nyers tej, hőkezelt tej, tej alapú termék előállítása vagy forgalmazása nem felel meg a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek,
c) a nyers tej, a hőkezelt tej és tej alapú termékek kísérő dokumentuma vagy jelölése nem tartalmazza azok valós állapotát,
az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény VI. fejezetében foglalt hatósági intézkedéseket tehet és minőségvédelmi bírságot szabhat ki.

Záró rendelkezések

29. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
a) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 739-742. §-ai, a 743. § (1)-(3) és (6) bekezdései, a 744-746. §-a és a 774-777. §-a,
b) az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének 5. számú függeléke.
(2) E rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja, 13. § (3) bekezdés b) pontja, 19. § (2) bekezdés e) pontja, valamint e rendelet 3. számú melléklete a rendelet kihirdetését követő egy év elteltével lép hatályba, amivel egyidejűleg hatályát veszti
a) az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 743. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint
b) az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet 1. számú melléklet, II. fejezet 3. pontja.
(3) A rendelet 7. számú melléklet II. fejezet 9. pontja az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg valamennyi közfogyasztásra kerülő, e rendelet által szabályozott termék esetében lép hatályba, beleértve a hazai piacon forgalmazott termékeket is.
(4) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 743. §-ának (6) bekezdése helyébe a rendelet kihirdetését követő egy évig a következő rendelkezés lép:
„(6) A felfüggesztés megszüntetéséről a termelő, illetve a forgalmazó kezdeményezésére és költségére, jelen rendelet 4. számú mellékletében kijelölt laboratóriumokban elvégzett ellenőrző vizsgálat eredménye és a helyszíni szemle alapján az állomás dönt. Ha a vizsgálat eredményét az érdekelt kifogásolja, újabb vizsgálatot kell elvégezni.”
30. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 92/46/EGK számú irányelve a nyers tej, a hőkezelt tej és tej alapú termékek előállításának és forgalmazásának higiéniai előírásairól,
- a Tanács 94/71/EK irányelve a nyers tej, a hőkezelt tej és a tej alapú termékek termelésének és forgalomba hozatalának egészségügyi szabályairól szóló, a 92/46/EGK számú irányelv módosításáról,
- a 94/330/EK határozat a Tanács 92/46/EGK számú irányelve 5. cikkely 9. pontjának módosításáról a fagyáspontra vonatkozóan,
- a 95/165/EK számú Bizottsági Határozat a tej alapú termékeket előállító egyes létesítmények számára nyújtható derogációk egységes feltételrendszeréről.