235/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes egyetértésével - a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Korm. Rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra.”
2. § (1) A Korm. Rendelet 2. §-ának (3) bekezdése első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a Bit. 1. számú melléklete A/8-9. és 18. pontja szerinti biztosítási tevékenységet végző biztosító egyesület, amelynek két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértéket.”
(2) A Korm. Rendelet 2. §-a (6) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
„a mérleg szerinti eredmény élet-, nem életbiztosítási ágra, valamint nem biztosítási tevékenységre történő megosztásának módszerét, vetítési alapját,”
3. § A Korm. Rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az élet- és nem életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem életbiztosítás, nem biztosítási tevékenység és összesen bontásban köteles elkészíteni. A nem biztosítási tevékenység oszlopban a biztosítási tevékenységnek nem minősülő - a Bit. alapján - a biztosító által végezhető egyéb tevékenységekhez kapcsolódó eszközök és források mutathatók ki.”
4. § A Korm. Rendelet 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni a Bit. 3. §-a 4. pontjában meghatározott életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetéseket. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (források D. mérlegtétele) azonos összegben, a Tv. 57. §-a és 59/A-59/F. §-a ezekre nem alkalmazható. Ezen befektetések bekerülési (beszerzési) értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.”
5. § A Korm. Rendelet 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A saját tőkén belül a valós értékelés értékelési tartalékáról, valamint az eredménytartalékról vezetett számviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a valós értéken történő értékelés során keletkezett értékelési különbözetek életbiztosítási ághoz, nem életbiztosítási ághoz és nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó részletezésben megállapíthatóak legyenek és azokat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.”
6. § A Korm. Rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a Tv. 59/A-59/F. §-ának előírásait a következők figyelembevételével alkalmazhatja:
Ha a biztosító a valós értéken történő értékelés szabályait - a számviteli politikájában rögzített döntése szerint - alkalmazza, a valós értéken történő értékelés bevezetésének időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően - a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében - nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.
A Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti biztosító a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében a Tv. 59/F. § (3) bekezdése szerint nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.”
7. § (1) A Korm. Rendelet 9. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell továbbá kimutatni
a) a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között:
aa) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbeadónál a kapott kölcsönzési díjat,
ab) a valós értéken történő értékelés esetén
- a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözetét és záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
- a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
ac) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek értékelésekor várható és záráskor realizált nyereséget;
b) a B/02/c) Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei között
ba) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamnyereségét,
bb) a szállításos repóügylet árfolyamnyereségét,
bc) a valós értéken történő értékelés esetén
- a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált nyereségét,
- a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
- a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
- a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
bd) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál
- a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrészének zárásakor realizált nyereségét,
- az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét.”
(2) A Korm. Rendelet 9. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell továbbá kimutatni
a) a B/11/a) Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat soron
aa) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbevevőnél a fizetett kölcsönzési díjat,
ab) az óvadéki repóügylet miatt fizetett kamatot,
ac) a valós értéken történő értékelés esetén
- a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözetét és záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
- a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
ad) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek értékeléskor várható és záráskor realizált veszteségét;
b) a B/11/c) Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai között
ba) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamveszteségét,
bb) a szállításos repóügylet árfolyamveszteségét, a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált veszteségét,
bc) a valós értéken történő értékelés esetén
- a nem kamatfedezeti célra kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
- a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
- a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
bd) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál
- a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrészének zárásakor realizált veszteségét,
- az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét.”
(3) A Korm. Rendelet 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések bekerülési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke között különbözetet is, ha az utóbbi a több.
Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések bekerülési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek, valamint a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.”
8. § A Korm. Rendelet 9. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (10)-(14) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdés számozása (15)-(16) bekezdésre változik:
„(9) A B/12. Befektetések nem realizált vesztesége soron kell kimutatni az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő szerződői javára végrehajtott befektetések piaci értéke és beszerzési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több.
Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylet negatív értékelési különbözetét és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet ráfordításcsökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét - a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben - és a kereskedési célú származékos ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét - a várható kötelezettségekre képzett céltartalékkal szemben - szintén itt kell kimutatni.
(10) A C/01. Kapott osztalék és részesedés soron kell kimutatni valós értéken történő értékelés esetén a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az előbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek, valamint a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.
(11) A C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan
a) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbeadónál a kapott kölcsönzési díjat,
b) a valós értéken történő értékelés esetén
ba) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözetét és záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
bb) a kamat fedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
c) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál a kamatfedezeti ügyletek várható és záráskor realizált nyereségét.
(12) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01-03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni többek között a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási árral kell számolni az árfolyam-különbözet megállapításánál.
Itt kell kimutatni továbbá a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan
a) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamnyereségét a kölcsönbeadónál,
b) a szállításos repóügylet árfolyamnyereségét,
c) a valós értéken történő értékelés esetén
ca) a kereskedési célú származékos ügylet záráskor realizált nyereségét,
cb) a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylet záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
cc) a nem kamatfedezeti céllal kötött, nem eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
cd) a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált veszteségét bevételt csökkentő tételként,
d) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál
da) a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrészének záráskor realizált nyereségét,
db) egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét.
(13) A C/07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan
a) az értékpapír kölcsönügylet esetében a kölcsönbevevőnél a fizetett kölcsönzési díjat,
b) az óvadéki repóügylet után fizetett kamatot,
c) a valós értéken történő értékelés esetén
ca) a kereskedési célú befektetések valós értéken történő értékelés szerinti értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet,
cb) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és záráskor realizált nyereséget ráfordítást csökkentő tételként, a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet ráfordítást csökkentő tételként,
cd) a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
d) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál
da) az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben,
db) a kereskedési célú származékos ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét a várható kötelezettségekre képzett céltartalékkal szemben,
dc) a kamatfedezeti ügylet mérlegfordulónapon várható és záráskor realizált veszteségét.
(14) A C/09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan
a) az értékpapír kölcsönügylet árfolyamveszteségét a kölcsönbeadónál,
b) a szállításos repóügylet árfolyamveszteségét,
c) a valós értéken történő értékelés esetén
ca) a kereskedési célú származékos ügyletek záráskor realizált veszteségét,
cb) a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletek záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
cc) a nem kamatfedezeti céllal kötött, nem eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
cd) a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletének záráskor realizált nyereségét ráfordítást csökkentő tételként,
d) a valós értéken történő értékelést nem alkalmazó biztosítónál
da) a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrészének záráskor realizált veszteségét,
db) az egyéb fedezeti ügyletek záráskor realizált veszteségét.”
9. § A Korm. Rendelet 13. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosító az értékpapír kölcsönügylet, a repóügylet és a származékos ügylet elszámolására a Tv. előírásain túlmenően a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait köteles értelemszerűen alkalmazni.
(4) Az értékpapír kölcsönügyletből eredő követelést az egyéb befektetéseken belül egyéb kölcsönként, a kötelezettséget a hitelek között, a kapott, illetve fizetett kölcsönzési díjat az életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, illetve a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni.
A kölcsönbeadónál jelentkező árfolyam-különbözetet az értékpapír-értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.
(5) Az óvadéki repóügyletből eredő kötelezettséget a kötelezettségeken belül hitelként kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet után fizetett kamatot életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A szállításos repóügylethez kapcsolódó árfolyam-különbözetet az értékpapír-értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.
(6) A valós értéken történő értékelés esetén:
a) a kereskedési célú származékos ügyletekhez kapcsolódó
aa) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált nyereségeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül kapott osztalék és részesedésként,
ab) záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeként,
ac) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált veszteségeként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításként,
ad) záráskor realizált árfolyamveszteségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításaként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításaként
kell elszámolni;
b) a kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó
ba) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként,
bb) záráskor realizált árfolyamnyereséget a ba) pont szerint,
bc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként,
bd) záráskor realizált árfolyamveszteséget a bc) pont szerint
kell elszámolni;
c) a nem kamatfedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó
ca) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált veszteségét csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként,
cb) záráskor realizált árfolyamnyereségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításait csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításait csökkentő tételként,
cc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási ágnál a befektetések nem realizált nyereségét csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott osztalék és részesedést csökkentő tételként,
cd) záráskor realizált árfolyamveszteségét életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeit csökkentő tételként, illetve nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételeit csökkentő tételként
kell elszámolni;
d) a kamatfedezeti céllal kötött cash-flow fedezeti kamat-swap ügyletekhez kapcsolódó
da) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az értékelési tartalékon belüli valós értékelés értékelési tartalékával szemben,
db) záráskor realizált árfolyamnyereséget a ba) pont szerint,
dc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az értékelési tartalékon belüli valós értékelés értékelési tartalékával szemben,
dd) záráskor realizált árfolyamveszteséget a bc) pont szerint
kell elszámolni;
e) a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó
ea) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,
eb) záráskor realizált árfolyamnyereségét életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a cb) pont szerint,
ec) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a dc) pont szerint,
ed) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a cd) pont szerint
kell elszámolni;
f) a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével járó alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódó
fa) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,
fb) záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az alapügylet zárásakor keletkező eszköz értékét csökkentő, kötelezettség értékét növelő tételként,
fc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál a dc) pont szerint,
fd) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási, illetve nem életbiztosítási ágnál az alapügylet zárásakor keletkező eszköz értékét növelő, kötelezettség értékét csökkentő tételként
kell elszámolni;
g) a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletéhez kapcsolódó
ga) pozitív értékelési különbözetet életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a da) pont szerint,
gb) záráskor realizált árfolyamnyereséget életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a cb) pont szerint,  [LÁBJEGYZET_1]
gc) negatív értékelési különbözetet életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a dc) szerint,
gd) záráskor realizált árfolyamveszteséget életbiztosítási és nem életbiztosítási ágnál a cd) pont szerint
kell elszámolni.
(7) A valós értéken történő értékelés esetén a saját tőkéhez (nem biztosítástechnikai tartalékokhoz) kapcsolódó befektetésként eszközölt származékos ügyletek értékeléskori és záráskori eredményének elszámolására a (6) bekezdésben meghatározott, a nem életbiztosítási ághoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(8) Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:
a) az ügyleteket a kötés napján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni a kötési árfolyamon;
b) a leszállítási ügyleteket (az ügylet tárgyától függetlenül) az ügyletek zárásakor (a lejárat, az opció lehívása, az ellenügylet kötésének időpontjában) az azonnali adásvételi ügyletek általános szabályai szerint kell elszámolni, a mérleg fordulónapján azok várható eredményét nem lehet elszámolni;
c) az elszámolási ügyletek zárásakor az ügylet tárgyának (függetlenül annak jellegétől) záráskori piaci ára és kötési árfolyama (ára) közötti különbözetben kapott összeget (nyereséget) a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségeként vagy a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között, a fizetett összeget (veszteséget) a befektetések értékesítésének árfolyamveszteségeként vagy a befektetések működési és fenntartási ráfordítása, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni életbiztosítási ágnál, annak biztosítástechnikai eredményén belül, nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül, függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési célú vagy fedezeti célú;
d) a c) pont szerinti elszámoláskor a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordítása, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között a kamatfedezeti ügyletek eredményét, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségeként, illetve árfolyamveszteségeként a kereskedési célú, valamint a nem kamat fedezeti célú egyéb fedezeti ügyletek eredményét kell elszámolni;
e) a kereskedési célú elszámolási ügyletek várható veszteségét a mérleg fordulónapján céltartalékképzésként el kell számolni a befektetések nem realizált veszteségével, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokkal szemben, ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárult le, az ügylet tárgyának mérleg-fordulónapi piaci ára és kötési árfolyama(ára) közötti különbözet összegében. Ha az ügylet a mérlegkészítés időszakában lezárult, akkor a záráskor realizált veszteség mérleg-fordulónapjáig időarányosan meghatározott összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a befektetések nem realizált veszteségével, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokkal szemben az életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül, illetve a nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül;
f) az e) pont szerinti ügyletek várható nyereségét a mérleg fordulónapján csak abban az esetben lehet elszámolni, ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig lezárult. A várható nyereséget a ténylegesen realizált eredmény mérleg fordulónapjáig időarányosan meghatározott összegében kell elszámolni aktív időbeli elhatárolásként a befektetések nem realizált nyereségeként, illetve kapott osztalék és részesedésként az életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül, illetve a nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül;
g) a fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható veszteségét, ha az ügylet a mérlegkészítés időszakában lezárult, akkor a realizált veszteség mérleg fordulónapjáig időarányosan meghatározott összegében, ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárult le, akkor az ügylet tárgyának a mérleg-fordulónapi piaci ára és kötési árfolyama (ára) közötti különbözet összegében, de legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt nyereségének összegéig életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált veszteségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben függetlenül attól, hogy kamat fedezeti vagy egyéb fedezeti célú az ügylet;
h) a fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható nyereségét, ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig lezárult, akkor a realizált nyereség mérleg fordulónapjáig időarányosan meghatározott összegében, ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárult le, akkor az ügylet tárgyának mérleg-fordulónapi piaci ára és kötési árfolyama (ára) közötti különbözet összegében, de legfeljebb a fedezett alapügylet tárgyévben elszámolt veszteségének összegéig életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált nyereségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint kapott osztalék és részesedésként a nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben;
i) a fedezeti ügyleteket azok megkötésekor megkülönböztetett jelzéssel kell ellátni és egyértelműen hozzá kell rendelni a fedezett alapügylethez, tételhez. A fedezeti ügyleteket kamatfedezeti, valamint egyéb fedezeti ügyletek közé kell sorolni, és azok mérleg fordulónapján várható, illetve a záráskor realizált eredményét minden esetben a tárgyévi eredményben kell elszámolni a c), g)-h) pontok szerint. A fedezeti ügyletek a fedezeti ügylet kötésekor már létező vagy azzal egyidejűleg kötött alapügyleteket fedezhetnek, előre jelzett ügyleteket nem.
(9) A fedezeti ügyletekhez vezetett analitikus nyilvántartásban, illetve a fedezeti dokumentációban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a matematikai tartalékok, valamint az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék fedezetét képező eszközökhöz kapcsolódó fedezeti ügyletek várható eredménye, illetve értékelési különbözete (az ügylet piaci értéke) az értékelés időpontjában, illetve a lejárati idő alatt bármikor megállapítható legyen függetlenül attól, hogy a biztosító alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést.”
10. § (1) A Korm. Rendelet 14. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14. § A kiegészítő mellékletben a Tv. 88-94. és más §-aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmenően - a Tv. 88. § (6), 90. § (2), 92. §, 93. § (2), (5)-(6) bekezdése kivételével - be kell mutatni:]
„l) az elszámolt jutalékokat, melyek magukban foglalják az üzletkötői, szerzési-, megújítási- és portfoliókezeléssel kapcsolatos jutalékokat is;”
(2) A Korm. Rendelet 14. §-a az alábbi o)-s) pontokkal egészül ki:
„o) allokált bevételek esetén az átvitel okát és az elszámolás alapját;
p) ha a mérlegben az eszközök B. Befektetések mérlegcsoportban a befektetések bekerülési értéken kerültek kimutatásra, azok piaci értékét;
r) ha a mérlegben az eszközök B. Befektetések mérlegcsoportban a befektetések piaci értéken kerültek kimutatásra, azok bekerülési értékét;
s) az élet és nem életbiztosítási ágra számított szavatoló tőke szükségletét, valamint az élet és nem életbiztosítási ágnál a rendelkezésre álló szavatoló tőke összegét.”
11. § A Korm. Rendelet az alábbi 14/A. §-al egészül ki:
„14/A. § A kiegészítő mellékletben be kell mutatni továbbá:
a) Nem életbiztosítási ágnál
1. elszámolt bruttó díjak
2. megszolgált bruttó díjak
3. bruttó kárráfordítások
4. biztosítási tevékenység bruttó működési költségei
5. viszontbiztosítási egyenleg
összegét.
Ezen adatokat a direkt és a viszontbiztosításba vett biztosításokra külön-külön kell megadni, ha a viszontbiztosításba vett biztosítások elérik az elszámolt bruttó díjak összegének legalább 10%-át.
A direkt biztosítások adatait a Bit. 1. számú melléklet A) pontja szerinti ágazatokra megbontva kell bemutatni. Nem szükséges a direkt biztosítások előbb felsorolt ágazat szerinti megbontása akkor, ha az adott biztosítási ágazat elszámolt bruttó díja a 2,5 mrd Ft-ot nem haladja meg. A biztosítónak ugyanakkor minden esetben a három legnagyobb biztosítási ágazat adatait be kell mutatnia.
Bruttó kárráfordítás: eredménykimutatás A/04/a/aa) 1., az A/04/a/ab), az A/04/a/ac) és az A/04/b/ba) sorának együttes összege.
b) Életbiztosítási ágnál
I. Elszámolt bruttó díjak
Az elszámolt bruttó díjakat a direkt és a viszontbiztosításba vett biztosításokra külön-külön kell megadni, ha a viszontbiztosításba vett biztosítások elérik az elszámolt bruttó biztosítási díjak legalább 10%-át.
A direkt biztosítások adatait az alábbiak szerint kell csoportosítani:
1. egyéni szerződések díjai,
csoportos szerződések díjai;
2. rendszeres díjfizetésű,
egyszeri díjfizetésű;
3. nyereségrészesedés nélkül kötött szerződések díjai,
nyereségrészesedéssel kötött szerződések díjai,
befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjai.
Az 1., 2. és 3. pontokban foglalt tételekre vonatkozó információk elhagyhatók, ha azok aránya a direkt biztosítás elszámolt bruttó díjának a 10%-át nem haladja meg.
II. Viszontbiztosítások egyenlege
c) Minden esetben a direkt biztosítások elszámolt bruttó díjait
- belföldi,
- Európai Unió más tagállamai,
- harmadik ország
szerinti megbontásban be kell mutatni. Ezen információk elhagyhatók, ha azok aránya a teljes elszámolt bruttó díjak 5%-át nem haladja meg.  [LÁBJEGYZET_2]
d) A kölcsönbe adott és a kölcsönbe vett értékpapírok állományát élet- és nem életbiztosítási ághoz, illetve saját tőkéhez kapcsolódó befektetéseket érintő bontásban, továbbá a nyugdíjpénztárak részére kezelt vagyont érintő - a mérlegben meg nem jelenő - kölcsönök részletezésben, könyv szerinti és piaci értéken, értékpapír fajtánként tovább részletezve be kell mutatni.
e) A másodlagos értékpapírok állományát könyv szerinti értéken és piaci értéken értékpapír fajtánkénti részletezésben be kell mutatni.
f) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön-külön a pénztár tulajdonát képező eszközök tárgyév január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását, valamint a vagyonkezelési szerződés alapján kötött és a mérleg fordulónapján le nem zárt (érvényben lévő) határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken be kell mutatni.
g) A Bit. 136. §-ának (4) bekezdésében és 137. §-ának (5) bekezdésében foglalt követelmények teljesülésével összefüggésben, minden határidős, opciós és swap ügylet mérleg-fordulónapi várható eredményének (a valós értéken értékelt származékos ügyletek értékelési különbözetének) összegét - mint piaci értéket -, külön kiemelve a bruttó biztosítástechnikai tartalékok és azon belül a matematikai tartalékok fedezetét képező eszközökkel kapcsolatos fedezeti ügyletek várható eredményének (értékelési különbözetének) összegét, továbbá a bruttó biztosítástechnikai tartalékok és azon belül a matematikai tartalékok fedezetét képező eszközök mérleg-fordulónapi piaci értékét be kell mutatni.”
12. § A Korm. Rendelet 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A biztosító anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat), függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő biztosító és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában, a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.”
13. § A Korm. Rendelet l-3. számú melléklete e rendelet 1-3. számú melléklete szerint módosul, ezzel egyidejűleg a 4. számú melléklet 1. pontjában a sorhivatkozás VII. pontra, a 2. pontjában VII. pontra, az 5. pontjában VIII. pontra változik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 1. §-a, 2. §-ának (1) bekezdése, 4. §-a, valamint 11. §-a az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E rendelet 5-8., 13. és 15. §-ában foglaltak a 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(4) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjával egyidejűleg a Korm. Rendelet 4. §-ának (5) bekezdésében a „38.” szövegrész helyébe a „29.” szövegrész, az 5. §-ának (1) bekezdésében az „1.” szövegrész helyébe a „2.” szövegrész, az 5. §-ának (2) bekezdésében a „75.” szövegrész helyébe a „117.” szövegrész, a 14. §-ának m) pontjában a „78. § (6)” szövegrész helyébe a „124. § (5)” szövegrész lép. Ezzel egyidejűleg az 5. § (7) bekezdésében „a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli” szövegrész hatályát veszti.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Korm. Rendelet 4. §-ának (9) bekezdésében a „díjtartalékból” szövegrész helyébe a „tartalékból” szövegrész, a 4. §-ának (11) bekezdésében a „tárgyévben” szövegrész helyébe a „mérlegfordulónapot megelőzően” szövegrész, a 7. §-ának (5) bekezdésében a „bejelentett” szövegrész helyébe a „bekövetkezett” szövegrész, az 1. számú melléklet Eszközök D/III. mérlegsorban a „díjtartalékból” szövegrész helyébe a „tartalékból” szövegrész lép. Ezzel egyidejűleg a Korm. Rendelet 2. számú mellékletének Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó - A/01. és B/01. sor tartalmára vonatkozó - előírásaiból a „Az A/01/c) és B/01/c) soron kell szerepeltetnie a biztosítónak a matematikai tartalékok között megképzett meg nem szolgált díjak tartalékának változását.” szövegrész hatályát veszti.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűlég a Korm. Rendelet 14. §-ának e) és i) pontja hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezés

15. § A biztosítónak a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek Tv. 60. § (2) bekezdése és a Korm. Rendelet 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséhez kapcsolódó - 2004. január 1-je előtti előírások alapján a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott - különbözetet maximum 5 év alatt, a számviteli politikában meghatározott módon kell megszüntetnie.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/2.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/2.