23/2003. (VI. 26.) IM rendelet

a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosításáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének l) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének l) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem:”
2. § A Rendelet 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az értesítőlap pontos és haladéktalan kiállításáért a tanács elnöke, illetőleg az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. Az értesítőlapot a tanács elnöke vagy a bírósági ügyintéző írja alá, és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. Az iratboríték belső oldalán az igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az értesítőlapok átvételét a kezelőiroda vezetője a feljegyzés mellett, az aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével igazolja.”
3. § A Rendelet 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza)
„c) a kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az alkalmazott intézkedést, illetőleg a rendbírságot, az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet beszámítását (Btk. 99. §), a járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli,”
4. § (1) A Rendelet 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, illetőleg jogegységi eljárás (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, illetőleg az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot (határozatot) kaptak. A Legfelsőbb Bíróság határozatának megküldéséről az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság gondoskodik.”
(2) A Rendelet 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik:
„(7) A (6) bekezdésben szabályozott estekben, ha a terhelt fogva van, a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki a szabadítás, illetőleg elbocsátás iránt. Ha a terheltet előállították, a tanács elnöke az értesítőlapot és a határozat rendelkező részének jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát, az előállítást foganatosító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr), illetőleg rendőrnek adja át. Ha a terhelt előállítására nem került sor az értesítőlapot telefaxon meg kell küldeni a fogva tartást foganatosító szervnek, és azt rövid úton is meg kell erősíteni. A bíróság a továbbiakban a 11. § értelemszerű alkalmazásával jár el.”
(3) A Rendelet 4. §-ának (9) bekezdése helyébe - amelynek számozását e rendelet 4. §-ának (2) bekezdése módosította - a következő rendelkezés lép, és a Rendelet 4. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha perújítás, illetőleg felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 399. § (1) bek., 421. §], erről - határozatának megküldésével - haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát, közérdekű munka, illetőleg pártfogó felügyelet esetén a Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) hivatalát (a továbbiakban: pártfogó felügyelői hivatal).
(10) Ha a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla a felülvizsgálati eljárás során (Be. 414. §) a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt előzetes letartóztatását, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el [Be. 426. § (4) bek.], a tanács elnöke az előzetes letartóztatásról, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, illetőleg rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, az IMEI-nek küldi meg.”
5. § A Rendelet 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen)
„a) a bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a bv. intézetnek, a pártfogó felügyelői hivatalnak, vagy más szervnek,”
6. § (1) A Rendelet 9. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetőleg bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy)
„b) az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést,
c) az elítélt nem töltött-e előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására kerülhet sor.”
(2) A Rendelet 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti]
„c) az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben töltött időt,”
(3) A Rendelet 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti)
„f) ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 82. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik pártfogó felügyelői hivatal hajtja végre,”
(4) A Rendelet 9. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti)
„j) ha a büntetőeljárásban - amelyben a szabadságvesztést kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék elfogadása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölésével.”
(5) A Rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét [Be. 596. § (1) bek.], illetőleg a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést [Be. 596. § (3)-(4) bek.] rendeli el, ezt a tanács elnöke - az intézkedés ellenőrzésére jogosult rendőrség megjelölésével - az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti.”
7. § (1) A Rendelet 10. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel feltételes szabadságra lenne bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti.”
(2) A Rendelet 10. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az elítélt szabadlábon van, és előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt töltött, hogy feltételes szabadságra bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti.”
(3) A Rendelet 10. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette.”
(4) A Rendelet 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a bíróság az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában azt tünteti fel, hogy az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött időre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.”
8. § A Rendelet 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt - kivételes esetben pótlólag - átadja, illetve megküldi a bv. csoportnak az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát, az elítélt személyről készült pártfogó felügyelői véleményt, valamint az elítélt személy mentális és testi állapotáról (elmeállapotáról, alkoholizmusáról, kábítószer-fogyasztásáról, egészségi állapotáról stb.) készült szakvélemény másodpéldányát vagy fénymásolatát, továbbá fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmányt (pártfogó felügyelői véleményt), és - ha ezek az iratok a bíróság rendelkezésére állnak - az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakvélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát.”
9. § A Rendelet 14. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A megyei bíróság, az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet
14. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a megyei bíróság első, illetőleg másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át.
(2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát.”
10. § A Rendelet 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 11. § (1) bekezdése szerint jár el.”
11. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Az ítélet-(határozat-)kiadmány és az egyéb iratok megküldésére a 12. § (3) bekezdésében, továbbá a 13. § (6) bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 13. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a megyei bíróság, az ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság hozta.”
12. § (1) A Rendelet 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet beszámításáról utólag határoz (Be. 576. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.”
(2) A Rendelet 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet utólagos beszámítása folytán az elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 10. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
13. § A Rendelet 22. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az elsőfokú bírósággal.”
14. § A Rendelet 23. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy)
„b) az elítélt az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel kitöltötte-e a szabadságvesztést,
c) az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idő figyelembevételével sor kerülhet-e az elítélt feltételes szabadságra bocsátására,”
15. § A Rendelet 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Ha az elítélt az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel kitöltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra a bv. bíró nem vezet rendelvényt.
(2) A bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg, amely az elítéltet az előzetes fogva tartásból elbocsátotta, illetőleg amely a házi őrizetet megelőzően a fogva tartást foganatosította. Ha az elítélt az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdán, illetőleg a fiatalkorúak javítóintézetében töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére egyébként kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni.
(3) Ha az elítélt a jogerősen kiszabott szabadságvesztést a házi őrizetben töltött idővel töltötte ki, a bv. bíró az értesítőlapot, a határozat kiadmányokat és az egyéb iratokat a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg.”
16. § A Rendelet 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt annyi időt töltött előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben, hogy feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a bv. intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. Ha az előzetes letartóztatást nem a bv. intézetben foganatosították, illetőleg az elítélt kizárólag házi őrizetben volt, a bv. bíró a bv. intézet megkeresését mellőzi, és a továbbiakban a 40. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
17. § A Rendelet 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bíróság a 4. § (9) bekezdése szerint a szabadságvesztés félbeszakításról értesíti a bv. csoportot, a bv. előadó ezt haladéktalanul, írásban közli a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézettel.”
18. § (1) A Rendelet 40. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„40. § (1) A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött időre figyelemmel az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható.
(2) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet, ha a terhelt szabadlábon van, a terheltet, illetőleg ha fiatalkorú, törvényes képviselőjét, az ügyészt, továbbá ha a pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a pártfogó felügyelőt értesíti.
(3) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt a feltételes szabadság kedvezményéből a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontjai valamelyikének, illetve a Btk. 47/C. § (2) bekezdésének fennállása miatt az ítélet meghozatalakor kizárt lett volna, a Be. 557. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt első fokú bíróságot keresi meg, és az első fokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti. Ha a bv. bíró a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.”
(2) A Rendelet 40. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ebben az esetben a bv. bíró elrendelheti pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.”
19. § A Rendelet 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § Ha a bv. bíró, illetőleg a másodfokú bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a végzését megküldi annak a pártfogó felügyelői hivatalnak, amely az elítélt pártfogó felügyeletét végrehajtotta.”
20. § A Rendelet 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény; ha nem készült, feltünteti az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat is, valamint az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.”
21. § A Rendelet 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a helyi bíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 11. § értelemszerű alkalmazásával jár el.”
22. § A Rendelet 59. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet
59. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedik jogerőre, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla az 56. §, az 57. § (1) bekezdése és az 58. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A továbbiakban az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság határozatának végrehajtásáról gondoskodó bíróság az 58. §-ban írtak szerint intézkedik.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 437. §-a alapján szabja ki.”
23. § A Rendelet 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az értesítőlapot más megyei bíróság, az ítélőtábla, vagy a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.”
24. § A Rendelet 63. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy nincs-e a közérdekű munka végrehajtását kizáró ok [Btk. 66. § és Bv. tvr. 66. § (3) bek. a)-c) pontja], illetőleg a beszámítás folytán az elítélt az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben töltött idővel nem töltötte-e ki a közérdekű munka tartamát, továbbá azt, hogy az alapügyben eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására.
(2) A bv. bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló értesítőlapot és egyéb iratokat megküldi a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalnak azzal, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyre vonatkozóan harminc napon belül készítsen pártfogó felügyelői véleményt, amelyhez csatolni kell a (4) bekezdésben írt feljegyzést és jegyzőkönyvet.
(3) A bv. előadó és a pártfogó felügyelői hivatal nyilvántartást vezet azokról az intézményekről és gazdálkodó szervezetekről, amelyek közérdekű munkára elítéltek munkáját igénylik (a továbbiakban: munkahely).
(4) A pártfogó felügyelő a kiválasztott munkahellyel egyezteti, hogy mely időponttól, milyen közérdekű munkára van igénye. A munkahely nyilatkozatáról a pártfogó felügyelő feljegyzést készít. A pártfogó felügyelő - a szükséghez képest - az elítéltet meghallgatja a tartózkodási helye, a munkahelye, az egészségi állapota és szakképzettsége tekintetében. Az elítélt meghallgatásáról a pártfogó felügyelő jegyzőkönyvet készít.
(5) A bv. bíró - ha meghallgatást tart - a pártfogó felügyelő javaslatától számított nyolc napon belül kitűzi a meghallgatást, és harminc napon belül kijelöli a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet. A meghallgatásra az elítéltet megidézi, és arról az ügyészt értesíti.
(6) A bv. bíró a munkahely kijelöléséről szóló végzését megküldi az elítéltnek, az első fokon eljárt bíróságnak, az ügyésznek, és a pártfogó felügyelőnek.”
25. § (1) A Rendelet 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bv. bíró)
„b) végzésében közli a közérdekű munkára ítélést, a munkahelynek megküldi a munkahely kijelöléséről szóló végzést, tájékoztatja a kiszabott közérdekű munka tartamáról, továbbá arról, hogy az elítélt mikor köteles a büntetést megkezdeni,”
(2) A Rendelet 64. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A pártfogó felügyelő javasolhatja a lakcímfigyelés, a körözés, illetőleg az elfogatóparancs visszavonását, ha ezen intézkedések megszüntetésének okát észleli.”
26. § A Rendelet 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § Ha a büntetések és intézkedések végrehajtása során a Pártfogó Felügyelői Szolgálatra háruló feladatokról szóló külön jogszabály rendelkezése szerint a közérdekű munka véghajtásának félbeszakítására kerülhet sor, a bv. bíró, ha az elítéltet más ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, a közérdekű munka végrehajtását a szabadságvesztés végrehajtásának befejezéséig, ha az elítélt sorkatonai szolgálatra vonul be, illetőleg gyermekgondozási díjban vagy segélyben részesül, a Bv. tvr. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ideig félbeszakítja.”
27. § A Rendelet 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és azt a pártfogó felügyelői hivatalt, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrzi.”
28. § A Rendelet 69. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a bv. bíró az ügyész indítványára, a pártfogó felügyelői vélemény alapján, illetőleg a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére, a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz.
(2) Az új munkahely kijelölése kérdésében a pártfogó felügyelő akkor is pártfogó felügyelői véleményt készít, ha az új munkahely kijelölését a munkahely vagy az elítélt kéri, és beszerzi a bv. bíró döntéséhez szükséges bizonyítékokat.
(3) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtására más munkahelyet jelöl ki, a végzést megküldi az eredetileg kijelölt munkahelynek. A továbbiakban a bv. csoport a 64. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(4) Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más pártfogó felügyelői hivatal az illetékes, a pártfogó felügyelő a 65. §-ban foglaltak teljesítésére és a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére az ügy iratait annak a pártfogó felügyelői hivatalnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az új munkahely működik.”
29. § A Rendelet 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a pártfogó felügyelői hivatalnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.”
30. § A Rendelet 73. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról) külön egységes értesítőlapot kell kiállítani.”
31. § A Rendelet 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nem kell egységes értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha annak végrehajtását a bíróság felfüggesztette, vagy a pénzbüntetést az előzetes fogva tartással, illetőleg házi őrizettel teljes egészében lerovottnak nyilvánította.”
32. § A Rendelet 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § Az ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság az általa kiállított egységes értesítőlapot, illetve a 73. § (3) bekezdésében írt határozatkiadmányt az első fokon eljárt bíróságnak - gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg, amely a továbbiakban a 75. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.”
33. § A Rendelet 86. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, vagy a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bek., 281. § (3) bek.] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, az ötezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását - a végrehajtási eljárást elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik.”
34. § (1) A Rendelet 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (1) Ha a bíróság a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bek., 281. § (3) bek.] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, az erről szóló jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát két példányban a BGH-nak küldi meg.”
(2) A Rendelet 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a terhelt, a védő, a szakértő, a tanú vagy a kiskorú gondozója a felhívás ellenére nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a BGH az összeg behajtása végett a bíróság határozatának hiteles másolata két példányát - az addig teljesített részbeni befizetés adatainak közlése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának küldi meg.”
35. § A Rendelet 91. §-a, és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költségének megfizetése
91. § (1) A büntetőügyben a bíróság által alkalmazott rendbírság [Be. 161. § (1) bekezdés], az elővezetéssel [Be. 69. § (1) bek. és 162. §] kapcsolatban felmerült költség, valamint a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság, illetőleg rendbírság, a polgári eljárásban a fél és a szakértő elővezetésével felmerült költség esetén az egységes értesítőlapot az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH eljárására a 77. § (1)-(5) bekezdésében és - a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a 79. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a bíróság a büntetőügyben rendbírságot alkalmazott, az egységes értesítőlapon azt is feltünteti, ha a rendbírság meg nem fizetése esetén elzárásra átváltoztatásnak van helye [Be. 161. § (5) bek.]. A rendbírság meg nem fizetése esetén a BGH értesíti azt a bíróságot, amelynek eljárásában a rendbírság végrehajthatóvá vált [Be. 590. § (1) bek.]. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz.
(3) A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 39. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(4) Ha a rendbírságot az ügyész szabta ki [Be. 161. § (3) bekezdés], és a jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát megküldte a BGH-nak, a BGH a 90. § (2) bekezdésének alkalmazásával jár el. A rendbírság meg nem fizetése esetén a BGH értesíti az ügyészt. Az ügyész - a Be. 161. §-ának (6) bekezdése szerint - indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. A bíróság a továbbiakban a (2) bekezdés szerint jár el.”
36. § A Rendelet 94. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kitiltás lejáratának napját is, ha]
„a) azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogva tartással, illetőleg házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,”
37. § (1) A Rendelet 95. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az előzetes fogva tartással, házi őrizettel kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés mellett alkalmazott mellékbüntetés, illetve főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és kiutasítás”
(2) A Rendelet 95. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha]
„a) a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással, illetőleg házi őrizettel teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,”
(3) A Rendelet 95. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) ha kitiltást alkalmazott, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetőleg a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak,”
38. § A Rendelet 97. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság az értesítőlapot - mellékbüntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,)
„b) amelyet az előzetes fogva tartással, illetőleg házi őrizettel kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.”
39. § A Rendelet 105. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a szükséges adatok (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, munkahelyi vélemény, erkölcsi bizonyítvány, a büntetés-végrehajtási intézet véleménye, korábbi ítélet kiadmánya) beszerzését, illetőleg, ha ez szükséges volt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését követően a kérelmet a büntetőügy irataival vagy résziratával soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti az igazságügyminiszterhez.”
40. § A Rendelet a következő 106/A. §-sal egészül ki:
„106/A. § (1) Ha az igazságügyminiszter a Be. 598. §-a (2) bekezdésének rendelkezése alapján a szabadlábon lévő elítéltnek a büntetés-végrehajtás központi kórházában történő szakorvosi vizsgálatát rendelte el, az Igazságügyi Minisztérium erről írásban értesíti a büntetés-végrehajtás központi kórházát.
(2) Eljárási kegyelmi kérelem esetén, ha a bíróság a kegyelmi felterjesztésben megjelöli a kitűzött tárgyalás időpontját, az Igazságügyi Minisztérium az iratok hozzá érkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, hogy a tárgyalás kitűzött időpontjáig a kegyelmi eljárás várhatóan befejeződik-e.”
41. § A Rendelet 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az értesítőlaphoz mellékelni kell az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is.”
42. § A Rendelet 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlapot és az iratokat az Országos Mentőszolgálatnak kell megküldeni azzal, hogy a beteget - szükség esetén a rendőrség közreműködésével - szállítsák be az IMEI-be.”
43. § (1) A Rendelet 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) A bíróság a Btk. 72. §-ának (6) bekezdése, illetve a Btk. 89. §-ának (6) bekezdése, fiatalkorú esetében a Btk. 119. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt - ideértve a pártfogó felügyelet utólagos elrendelését is (Be. 567. §) - pártfogó felügyeletről két példányban állít ki értesítőlapot.”
(2) A Rendelet 115. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pártfogó felügyeletet jogerősen elrendelő bíróság kezelő irodája a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról ötnaponként gyűjtőjegyzéket készít. A kezelőiroda a gyűjtőjegyzéket, a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal postai küldeményként megküldi az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalnak.
(4) Ha a bíróságtól a pártfogó felügyelet elrendeléséről érkezik értesítőlap, a pártfogó felügyelői hivatal a 61-62. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.”
(3) A Rendelet 115. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag, a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokat (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, rendőri információ, munkahelyi vélemény stb.) is megküldi annak a pártfogó felügyelői hivatalnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.”
44. § A Rendelet 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„122. § (1) Ha a bíróság pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben a próbaidő tartamát meghosszabbítja, vele szemben büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz [Be. 568. § (1) bek.] - a szükséges értesítőlapok kiállítása és megküldése mellett - a határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a pártfogó felügyelői hivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt rendelkezést tartalmazó határozat a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedik jogerőre, a határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság küldi meg.”
45. § A Rendelet 123. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A külön magatartási szabályokra a bv. intézet és az intézeti tanács az előterjesztésben, illetve a pártfogó felügyelő tehet javaslatot.”
46. § A Rendelet 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„125. § A pártfogó felügyelet alá helyezés ügyében tartott meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Egy példányt a javaslathoz csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek, illetőleg a javítóintézetnek, egy példányt pedig az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalnak küld meg.”
47. § (1) A Rendelet 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ügyész, a pártfogó felügyelő vagy a rendőrség javaslatot tesz a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatására, illetőleg azt a pártfogolt kéri, a bv. bíró harminc napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról értesíti az ügyészt és a pártfogó felügyelőt. A pártfogoltat idézi vagy értesíti, a fiatalkorú pártfogoltat és pártfogó felügyelőjét, valamint a meghallgatni kívánt más személyeket megidézi.”
(2) A Rendelet 126. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bv. bíró a határozatát a meghallgatáson jelenlevők előtt kihirdeti és indokolja. A határozat egy kiadmányát a pártfogoltnak, a pártfogó felügyelőnek és az érdekelt szerveknek megküldi.
(4) Ha a bíróság a Be. 572. §-a szerinti eljárásban a büntetés végrehajtását nem rendeli el, de a magatartási szabályokat módosítja [Bv. tvr. 101. § (3) bekezdés], határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a pártfogó felügyelői hivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyelet végrehajtja.”
48. § A Rendelet 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fiatalkorúnak az intézetbe szállításáról
a) a bíróság megkeresése alapján a rendőrség,
b) ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását a bíróság bv. intézetben rendelte végrehajtani, a bv. intézet,
c) a bíróság megbízása alapján, a bíróság által megjelölt határidőn - legfeljebb nyolc napon - belül, halasztás vagy a végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése esetén a halasztás lejáratát, illetve a jogerős határozat kézhezvételét követő napon a törvényes képviselő gondoskodik.”
49. § A Rendelet 131. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról értesíti a javítóintézet igazgatóját, a fiatalkorú törvényes képviselőjét, az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalt és az ügyészt.”
50. § (1) A Rendelet 132. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bv. bíró a meghallgatásról a fiatalkorú törvényes képviselőjét és az elítélt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalt is értesíti.”
(2) A Rendelet 132. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bv. bíró jogerős határozatát a pártfogó felügyelői hivatalnak és annak az intézetnek küldi meg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.”
51. § (1) A Rendelet 135. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a bíróság óvadék elfogadása mellett szüntette meg az előzetes letartóztatást, az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.”
(2) A Rendelet 135. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az óvadék elfogadásáról és az előzetes letartóztatás megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedett, a bíróság az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.”
52. § (1) A Rendelet 136. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az értesítőlap tartalmazza:]
„b) a terhelt nevét és a Be. 117. §-a (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait,”
(2) A Rendelet 136. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, és a jelenlegi j)-k) pontok jelölése k)-l) pontokra módosul:
[(1) Az értesítőlap tartalmazza:]
„j) ha a terhelttel szemben más ügyben házi őrizetet rendeltek el, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság megjelölését,”
(3) A Rendelet 136. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság az ítélet meghozatala után határoz az előzetes letartóztatás kérdésében, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza a kiszabott büntetést, az előzetes fogva tartás, illetőleg a házi őrizet beszámítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.”
(4) A Rendelet 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) Ha a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről óvadék megfizetése mellett határoz, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza az óvadék befizetésének tényét, valamint az óvadék elfogadása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölését.”
53. § A Rendelet 137. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a Be. 131. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság az előzetes letartóztatás elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról a Be. 210-211. §-a szerinti eljárásban dönt, az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a gyanúsítottat előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bíróság az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról meghallgatáson kívül határoz, az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.”
54. § (1) A Rendelet 142. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az előzetes letartóztatás tartama a vádirat benyújtása után az elrendeléstől vagy a fenntartástól számítva egy évet meghalad, a bíróság a határidő lejárta előtt egy hónappal az ügy iratait az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata végett a másodfokú bíróságnak küldi meg. [Be. 132. § (1) bek. b) pont]”
(2) A Rendelet 142. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás felülvizsgálata alapján hozott határozatról értesítőlapot állít ki, amelyet a bv. intézetnek küld meg.”
55. § A Rendelet a következő 145/A. §-sal egészül ki:
„145/A. § Ha a bíróság a védőt a Be. 135. §-ának (4) bekezdése alapján az eljárásból kizárja, a bíróság határozatának két kiadmányát haladéktalanul megküldi a fogva tartást foganatosító szervnek.”
56. § A Rendelet 146. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a terhelt az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésekor előzetes letartóztatásban, illetőleg házi őrizetben van, a bíróság az értesítőlapon rendelkezik az előzetes letartóztatás, illetőleg a házi őrizet megszüntetéséről.”
57. § A Rendelet 148. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A lakhelyelhagyási tilalom”
58. § A Rendelet a következő 148/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A házi őrizet
148/A. § (1) Ha a bíróság a terhelt házi őrizetét rendelte el, határozatát megküldi a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, egyebekben a házi őrizet végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint jár el.
(2) Ha a bíróság a Be. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárásban az előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet rendelt el, és az ügyész fellebbezést jelentett be, a határozatot nem kell megküldeni. Ebben az esetben a határozatot az a bíróság küldi meg, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.”
59. § A Rendelet a következő alcímmel és 149/A. §-sal egészül ki:
„Az óvadék
149/A. § (1) Ha az óvadék elfogadását elrendelő határozat [Be. 147. § (1) bek.] jogerőre emelkedik, a bíróság a végzés eredeti aláírással ellátott két kiadmányát kézbesíti az óvadékot letevőnek.
(2) Az óvadék letétbe helyezéséről külön jogszabály rendelkezik. A kezelőiroda haladéktalanul - lehetőség szerint egy órán belül - bemutatja a tanács elnökének a külön jogszabály szerint az óvadékot bevételező, azt letétként kezelő bíróság (a továbbiakban: letétkezelő bíróság) által megküldött, az óvadék befizetéséről kiállított igazolást (a továbbiakban: befizetési lap).
(3) A terheltet előállító bv. őr, illetve rendőr, továbbá az előzetes letartóztatás foganatosítása végett jelen lévő rendőr a bíróság rendelkezése szerint a terheltet mindaddig nem engedi szabadon, amíg - az óvadék befizetésének igazolása alapján - a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlap, illetőleg jogerős határozata két kiadmányának átadásával így nem rendelkezik.
(4) Ha az óvadék befizetéséig a terhelt fogva van, és az óvadék befizetését igazolták, a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítő telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével haladéktalanul értesíti az előzetes letartóztatást foganatosító szervet. Az előzetes letartóztatást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti az értesítő szerv kilétét. A bíróság ezt követően a 140. § (1) bekezdése szerint jár el.
(5) Ha az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatását mellőző, illetőleg megszüntetését kimondó határozat ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, az a bíróság, amelynek eljárásában az óvadék elfogadása jogerőre emelkedett, az óvadék befizetésének igazolását követően, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről kiállított értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton való megerősítésével haladéktalanul értesíti a fogva tartást foganatosító szervet. A fogva tartást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti, hogy mely szerv értesíti.
(6) Ha az óvadék elfogadását elrendelő határozatot a vádirat benyújtása előtt hozta a bíróság, a befizetési lap másolatát megküldi az eljáró nyomozóhatóságnak a nyomozati iratokhoz történő csatolás végett.”
60. § A Rendelet a következő 149/B. §-sal egészül ki:
„149/B. § (1) Ha az óvadék összegét a letevőnek a Be. 148. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kell visszaadni, az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában a bíróság arról is rendelkezik, hogy az óvadék a letevőnek visszajár.
(2) Ha a terhelt előzetes letartóztatását más büntetőügyben rendelték el, az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadék elfogadása tárgyában első fokon határozott. Az óvadék elfogadását elrendelő elsőfokú bíróság, illetőleg a vádirat benyújtását követően az eljáró bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról.
(3) A Be. 148. §-a (2) bekezdésének b) pontja esetén az óvadék visszaadását megalapozó határozatot hozó ügyész határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadék elfogadása tárgyában első fokon határozott. Ennek alapján az óvadék elfogadását elrendelő elsőfokú bíróság határoz az óvadék visszaadásáról.
(4) A Be. 148. §-a (2) bekezdésének c) pontja esetén a jogerős határozatot meghozó bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról. Szabadságvesztés kiszabása esetén a határozat meghozatalára mindaddig nem kerülhet sor, amíg a befogadásról a bíróságot nem értesítették [Be. 148. § (3) bek.]. Az ügyben első fokon eljáró bíróság dönt az óvadék visszaadásáról, ha az iratok időközben visszakerültek a bíróságra.
(5) Az óvadék visszaadását kimondó határozat a Be. vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza:
a) az óvadék összegét betűvel és számmal kiírva,
b) a letétkezelő bíróság megnevezését,
c) az óvadék befizetésének időpontját,
d) az óvadék letéti nyilvántartási tételszámát,
e) az óvadékot letevő természetes személynek a nevét, a lakóhelyét, a személyazonosságának igazolására szolgáló okmány számát, és ha banki átutalást kért a bankszámlaszámát; jogi személy esetén az elnevezését, székhelyét és bankszámlaszámát,
f) az óvadék visszaadásának módját, ha a letevő a befizetéskori nyilatkozatához képest annak más módját kérte.
(6) A bíróság az óvadék visszaadásáról rendelkező jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.
(7) Ha a Be. 148. §-ának (4) bekezdése értelmében az óvadék letevője elveszti a jogát az óvadék visszaadására, a Be. 148. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a terhelt előzetes letartóztatását elrendelő bíróság határozatában erről külön rendelkezik. A határozatnak tartalmaznia kell az (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat. A bíróság jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.”
61. § A Rendelet a következő alcímmel és 149/B. §-sal egészül ki:
„A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés
149/B. § (1) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendelése esetén [Be. 596. § (3)-(4) bek.] a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki.
(2) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendeléséről kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság haladéktalanul megküldi a szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.”
62. § A Rendelet 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői hivatalt, illetőleg fiatalkorú esetén a megyei rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, és megküldi a pártfogó felügyelet alatt álló szolgálati jellemzését.”
63. § A Rendelet e rendelet mellékletével egészül ki.
64. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a) a Rendelet 4. §-a (5) bekezdésében a „Be. 378/A. §-a” szövegrész a „Be. 575. §-a” szövegre, a 18. §-a (1) bekezdésében a „Be. 397. §-a (4) bekezdése” szövegrész a „Be. 596. §-a (1) bekezdése” szövegre, a 19. §-a (1) bekezdésében a „(Be. 359. §)” szövegrész a „(Be. 557. §)” szövegre, a 19. §-a (2) bekezdésében a „(Be. 362. §)” szövegrész a „(Be. 559. §)” szövegre, a 19. §-a (3) bekezdésében a „(Be. 377. §)” szövegrész „(Be. 572. §) szövegre, a 19. §-a (4) bekezdésében a „(Be. 378/A. §)” szövegrész a „(Be. 575. §)” szövegre, 20. §-a (2) bekezdésében a „(Be. 360. §)” szövegrész a „(Be. 558. §)” szövegre, a 25. §-a (3) bekezdésében a „Be. 397. §-ának (3) bekezdése” szövegrész a „Be. 590. §-ának (3) bekezdése” szövegre, a 60. §-ában a „Be. 393/B. §-ának (3) bekezdése” szövegrész a „Be. 587. §-ának (3) bekezdése” szövegre, a 64. §-ának (4) bekezdésében a „Be. 397. §-ának (3) bekezdése” szövegrész a „Be. 590 §-ának (3) bekezdése” szövegre, a 73. §-ának (6) bekezdésében a „(Be. 386. §)” szövegrész a „(Be. 585. §)” szövegre, a 84. §-ának (2)-(3) bekezdésében a „Be. 382. §-a” szövegrész a „Be. 578. §-a” szövegre, a 87. §-ának (1) bekezdésében a „[Be. 393/A. § (1) bek.]” szövegrész a „[Be. 586. § (1) bek.]” szövegre, a 87. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „[Be. 269. § (2) bek.]” szövegrész a „[Be. 347. § (2) bek.]” szövegre, a 88. §-ának (4) bekezdésében a „[Be. 393/B. § (4) bek.]” szövegrész a „[Be. 587. § (4) bek.]” szövegre, a 88. §-ának (5) bekezdésében a „(Be. 393/B. § (3) bek.]” szövegrész a „[Be. 587. § (3) bek.]” szövegre, a 89. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 216. §-ának (1) bekezdése” szövegrész a „Be. 337. §-ának (1) bekezdése” szövegre, a 91. §-ának (1)-(2) bekezdésében a „[Be. 108. § (1) bekezdés]” szövegrész a „[Be. 161. § (1) bek.]” szövegre, a 96. §-ának (1)-(2) bekezdésében a „[Be. 223. § (2) bek.]” szövegrészek a „[Be. 596. § (8) bek.]” szövegre, a 130. §-ában a „Be. 370. §-a” szövegrész a „Be. 564. §-a” szövegre, 104. §-ában a „Be. 370/A. §-a, illetőleg a Be. 370/B. §-a” szövegrész a „Be. 565. §-a” szövegre, a 113. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 373. §-a” szövegrész a „Be. 566. §-a” szövegre, a 113. §-ának (3) bekezdésében a „(Be. 269. § (2) bek.]” szövegrész a „[Be. 347. § (2) bek.]” szövegre, a 134. §-ában a „[189. § (3) bek.]” szövegrész a „[Be. 245. § (4) bek.]” szövegre, a 135. §-ának (2) bekezdésében a „[Be. 379/B. § (4) bek.]” szövegrész a „[Be. 215. § (5) bek.] szövegre, a 139. §-ában a „Be. 99/C. §-ának (2) bekezdése” szövegrész a „Be. 139. §-a” szövegre, a 147. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 74. §-a” szövegrész a „Be. 107. §-a” szövegre, a 148. §-ának (2) bekezdésében a „Be. 379/A. §-a” szövegrész a „Be. 130. §-ának (2) bekezdése” szövegre, a 149. §-ának (1) bekezdésében a „99/D. § (1) vagy (2) bekezdése” szövegrész a „Be. 146. § (1) bekezdése szövegre, a 149. § (2) bekezdésében a „(Be. 99/E. § és 99/F. §)” szövegrész a „[Be. 146. § (8)-(9) bek.]” szövegre, a 149. §-ának (4) bekezdésében a „(Be. 99/E. §-a vagy 99/F. §-a” szövegrész a „Be. 146. §-ának (8) vagy (9) bek.-re” szövegre módosul,
b) a Rendelet 6. §-ának (4) bekezdésében, a 64. §-ának (3) bekezdésében a „hivatásos pártfogó” szövegrészek a „pártfogó felügyelő” szövegekre, a 65. §-ának (1)-(7) bekezdésében, a 66. §-ának (1) bekezdésében, a 66. §-ának (3) bekezdésében, a 66. §-a (5) bekezdésének első mondatában, a 67. §-ának (1) bekezdésében, a 67. §-ának (2) bekezdésében, a 70. §-a (1) bekezdésének első mondatában, a 70. § (2) bekezdésében, a 72. §-ának (6) bekezdésében, a 72. §-ának (1)-(2) bekezdésében a „hivatásos pártfogó” szövegrész a „pártfogó felügyelő” szövegre, valamint a 72. §-ának (3) bekezdésében a „hivatásos pártfogónak” szövegrész a „pártfogó felügyelőnek” szövegre, a 95. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „feladatokat” szövegrész a „feladatokat” szövegre, a 115. §-ának (6) bekezdésében a „hivatásos pártfogónak” szövegrész a „pártfogó felügyelőnek” szövegre módosul,
c) a Rendelet 128. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „intézet” szövegrész a „javítóintézet” szövegre, az „intézetbe” szövegrész a „javítóintézetbe” szövegre, a 128. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „intézet” szövegrész a „javítóintézet” szövegre, a 129. §-ának (2) bekezdésében az „intézetbe” szöveg, a „javítóintézetbe” szövegre, a 129. §-ának (3) bekezdésében az „intézet” szövegrész a „javítóintézetbe” szövegre, a 130. §-ának (3) bekezdésében az „intézetnek” szövegrész a „javítóintézetnek” szövegre módosul,
d) a Rendelet 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja, a 6. §-ának (1) bekezdésében a „hivatásos pártfogó” szövegrész 6. §-ának (4) bekezdése, a 14. §-ának (3) bekezdése, a 64. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 65. §-a és az azt megelőző alcím, 66. §-a, 70. §-a, 116-121. §-a, a 148. §-ának (5) bekezdése, valamint a 159. §-a és az azt megelőző alcím a hatályát veszti.
(2) A Rendelet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Igazságügyi Közlönyben közzé kell tenni.