242/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet

a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a jegybanki funkció sajátosságaira tekintettel -, a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével, a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéb követelések között úton levő tételként kell nyilvántartani - tartozik egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.”
(2) A Rendelet 4. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az arany- és devizatartalékok között kell kimutatni:]
„a) a jegybanki célú aranykészletet, kivéve az érmeverésre szolgáló aranykészletet,”
(3) A Rendelet 4. §-a (4) bekezdése d) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az arany- és devizatartalékok között kell kimutatni:
d) „rendben lévő” minősítés esetén a konvertibilis és likvid devizaeszköznek minősülő]
„3. devizatartalék kezelési céllal vásárolt külföldi értékpapírok állományát, beleértve az ilyen értékpapírok 13. § (3) bekezdés szerint kölcsönbeadott állományát is.”
(4) A Rendelet 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között esedékes és pénzügyileg realizált kamatok és jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, továbbá a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének - nyereség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.”
2. § (1) A Rendelet 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A forintban fennálló egyéb betétek és kötelezettségek tételen belül kell nyilvántartani úton lévő tételként - követel egyenleg esetén - a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.”
(2) A Rendelet 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig felmerült, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között esedékes és kifizetett kamatok és jutalékok összegét, a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét, a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének - veszteség jellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget.”
(3) A Rendelet 5. §-a (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(10) A forint árfolyam kiegyenlítési tartaléka és a 6. § (5) bekezdése szerinti deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka külön-külön megállapított negatív egyenlegeinek a központi költségvetés által]
„a) a tárgyévet követő év március 31-éig megtérített összegét közvetlenül a megfelelő kiegyenlítési tartalék javára kell elszámolni és a tárgyévi mérlegben ennek megfelelően ki kell mutatni a forintban fennálló központi költségvetéssel szembeni követelések között;”
3. § A Rendelet 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A devizában fennálló, értékpapíron alapuló követeléseket, beleértve az ilyen értékpapírok kölcsönbeadott állományát és kivéve a visszavásárolt saját kibocsátású devizakötvényeket, piaci értéken kell kimutatni. Az MNB tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerinti értékelés alapján megállapított értékelési különbözetet a saját tőke részét képező deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába kell helyezni.”
4. § (1) A Rendelet 8. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(2) A kamatbevételek között kell kimutatni többek között:]
„g) az értékpapír kölcsön után kapott kölcsönzési díjat.”
(2) A Rendelet 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Kamatjellegű bevételek között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:]
„a) a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének - nyereségjellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,”
(3) A Rendelet 8. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(3) Kamatjellegű bevételek között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:]
„h) az olyan alapügyletekhez kapcsolódóan kapott (járó) jutalék és díjbevételeket, amely ügyletek után kamat is felszámításra került.”
(4) A Rendelet 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2)-(5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:
a) a forintban befolyt (járó) jutalékokat és forgalmi jutalékokat, postaforgalmi díjakat,
b) a devizában befolyt (járó) jutalékokat és költségtérítéseket, megbízási díjakat,
c) a kapott (járó) osztalékot,
d) a bankszámlákkal kapcsolatos külön kezelési díjakat,
e) az emissziós szolgáltatáshoz kapcsolódó (pénztári szolgálat, pénzszállítás, pénzfeldolgozás) bevételeket.
(8) A pénzügyi műveletek realizált árfolyamnyereségeként kell kimutatni az értékpapírok értékesítésének árfolyamnyereségét, függetlenül attól, hogy az értékpapír a mérlegben hol szerepel, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek bevételeibe tartozó, az (1)-(7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett bevételeket.”
5. § (1) A Rendelet 9. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(1) A kamatráfordítások között kell kimutatni többek között:]
„h) az értékpapír kölcsön után fizetett kölcsönzési díjat.”
(2) A Rendelet 9. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Kamatjellegű ráfordítások között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:]
„a) a bekerülési értéken nyilvántartott értékpapírok beszerzésének - veszteségjellegű - piaci értékkülönbözetéből a tárgyidőszakra jutó időarányos összeget,”
(3) A Rendelet 9. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) Kamatjellegű ráfordítások között - forintban, illetve devizában elszámolt részletezésben - kell nyilvántartásba venni:]
„h) az olyan alapügyletekhez kapcsolódóan fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordításokat, amely ügyletek után kamat is felszámításra került,”
(4) A Rendelet 9. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a bankjegy- és érmegyártás költségeit.
(6) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó ráfordítást és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjráfordítást, amely nem tartozik az (1)-(5) bekezdés szerinti ráfordítások közé, így különösen:
a) a forintban elszámolt jutalékokat és költségeket, az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatási ráfordításokat (ide nem értve az értékpapír értékesítés árfolyamveszteségét),
b) a devizában elszámolt jutalékokat és költségeket [a Nemzetközi Valuta Alappal, a Világbankkal és a SWIFT-tel (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) stb. kapcsolatos költségek],
c) a pénzcserével összefüggő ráfordításokat,
d) a fizetési forgalommal közvetlenül összefüggő ráfordításokat.”
(5) A Rendelet 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A pénzügyi műveletek realizált árfolyamveszteségeként kell kimutatni az értékpapírok értékesítésének árfolyamveszteségét, függetlenül attól, hogy az értékpapír a mérlegben hol szerepel, valamint a Tv. szerint a pénzügyi műveletek ráfordításaiba tartozó, az (1)-(7) bekezdésbe nem sorolt és az eredménykimutatásban külön tételként fel nem tüntetett ráfordításokat.”
6. § A Rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A deviza-külföldiekkel nemzetközi szerződés alapján kötött repóügyleteket a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontjában meghatározott, a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, a devizabelföldi hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött repóügyleteket a Tv. általános előírásai szerint kell elszámolni.”
7. § A Rendelet 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott előírásoktól eltérő feltételekkel megkötött nemzetközi szerződéseken alapuló értékpapír kölcsönügyleteket - a Tv. előírásaitól eltérően - mérlegen kívüli tételként számolja el. Az ilyen szerződések alapján kölcsönbeadott értékpapírokat nem vezeti ki a könyvekből, azok mérlegfordulónapi állományát a mérlegen kívüli követelések között mutatja ki és a kiegészítő mellékletben szerepelteti.”
8. § A Rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a következőket:
1. az MNB-nek a központi költségvetéssel, a belföldi hitelintézetekkel szembeni nettó pozíciójának és nettó kamategyenlegének alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit;
2. az MNB nettó deviza pozíciójának alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit;
3. a külföldi és belföldi hitelintézeti, az egyéb belföldi követelésekhez, a befektetésekhez, az értékpapírokhoz kapcsolódó értékvesztés elszámolást, illetve annak visszaírását, valamint a várható és jövőbeni kötelezettségekhez kapcsolódó céltartalékképzést, illetve -felhasználást, -felszabadítást;
4. az MNB részesedéseit és az abban bekövetkezett változások megjelölését, valamint a kapott osztalékot;
5. a saját tőke összetételét tőkeelemenként, azok változását;
6. a kiegyenlítési tartalék összetételét, elemeinek változását;
7. a követeléseknek és kötelezettségeknek az MNB számviteli politikájában meghatározott lejárat szerinti bontását;
8. a 13. § (3) bekezdése szerint kölcsönbeadott értékpapírok állományát;
9. az MNB tv.-ben meghatározott pénzbevonási nyereség tárgyévi alakulását és összegének felhasználását;
10. azokat az elemzéseket, amelyek bemutatják a makrogazdasági folyamatok hatását az MNB mérlegszerkezetére és eredményének alakulására.
(2) A kiegészítő mellékletnek nem képezi részét a cash-flow kimutatás.”
9. § A Rendelet 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint, a Rendelet 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

Hatálybalépés

10. § (1) E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet előírásait a 2003. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 4. §-ának (2) bekezdése és 8. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezés

11. § E rendelet hatálybalépésekor állományban lévő visszavásárolt saját kibocsátású devizakötvények bekerülési értéke az ezen kötvények 2003. december 31-i piaci értékkülönbözetének visszavezetése utáni könyv szerinti érték.