25/2003. (IV. 25.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet

a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet módosításáról

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § A magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 14/1998. (VI. 24.) KHVM-HM-KTM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe az azt megelőző „Az ellenőrzött légtér” alcím elhagyásával a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, ellenőrzött és nem ellenőrzött légtérre oszlik.
(2) A magyar légtéren belül a földtől a légi közlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig - a Budapest Repüléstájékoztató Körzet (a továbbiakban: Budapest FIR) - légiforgalmi szolgálat működik.”
2. § Az R. a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:
„Az ellenőrzött légtér
1/A. § (1) Ellenőrzött légtérnek minősül:
a) a repülőtéri irányító körzet, amely polgári (CTR) vagy katonai (MCTR) körzet;
b) közelkörzeti irányítói körzet, amely polgári (TMA) vagy katonai (MTMA) körzet;
c) egyéb irányítói körzet (CTA).
(2) A légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat megfelelő ellátása érdekében az irányítói körzetek vagy egyes repülőtéri irányító körzetek oldalhatárai - az érintett szomszédos államok között megkötött kétoldalú nemzetközi légiközlekedési megállapodás kiegészítésével - Budapest FIR határaitól eltérő oldalhatárokkal is meghatározhatók.
(3) Az állami légi jármű által igénybe vett időszakosan korlátozott légtér [7. § (1) bek.] az üzemelési ideje alatt ellenőrzött légtérnek minősül.
(4) A repülőtéri irányító körzet ellenőrzött légtere a föld vagy a víz felszínétől egy meghatározott felső magasságig terjed. Felső határa megegyezik az adott repülőtéri irányító körzet feletti ellenőrzött légtér alsó határával.
(5) A közelkörzeti irányítói körzet alsó határa a földrajzi viszonyoknak és a légi forgalomnak megfelelően változik, de sehol sem alacsonyabb 200 m-nél a terep felszíne felett.
(6) Az egyéb irányítói körzet alsó határa a Budapest FIR-ben egységesen 9500’ (2900 m) AMSL és a felső határa FL 520 (15 600 m).”
3. § Az R. 2. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Budapest TMA-t érintő vagy közvetlen közelében végrehajtásra kerülő vitorlázó repülést meghatározott kiterjedésű és üzemidejű vitorlázó légtér védi (LH-G..).
(4) A műrepülést végző légi járműveket meghatározott kiterjedésű műrepülő légtér védi (LH-A..).
(5) Az ellenőrzött és nem ellenőrzött légterek kijelölésére és módosítására a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: NLKB) tesz javaslatot.”
4. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légtér, továbbá az időszakosan korlátozott légtér [7. § (1) bek.] oldal- és magassági határait a 2. számú melléklet tartalmazza.”
5. § Az R. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A repülések tervezhetősége és a végrehajtásuk ellenőrizhetősége céljából - különös figyelemmel a nemzetközi tranzitrepülésekre - az NLKB előzetes tájékoztatása mellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Honvédelmi Minisztérium egyetértésével ATS útvonalakat és jelentőpontokat jelöl ki a nemzetközi egyeztetéseknek megfelelően. A magyar légtérnek azt a részét, ahol a légiforgalmi szolgálatokat a szomszédos országok illetékes légiforgalmi szolgálati egységei látják el (ATS átruházás) a 2. számú melléklet tartalmazza.”
6. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A korlátozott légtér igénybevételére - az államhatármenti korlátozott légtér kivételével - a légiközlekedési hatóság ad engedélyt. Az elemi csapás, tömegszerencsétlenség vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentés, továbbá életmentés, sürgős betegszállítás, valamint rendészeti vagy külön törvény alapján bűnüldözés feladata céljából végzett repülés esetén a korlátozott légtér igénybevételéhez előzetes engedély nem szükséges.”
7. § Az R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az időszakosan korlátozott légtérben katonai repülésirányító szolgálatot kell nyújtani. Egyéb légi jármű az üzemidő alatt a légteret csak az illetékes katonai repülésirányító szolgálat engedélyével veheti igénybe.”
8. § Az R. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A légtér osztályozására és szerkezetére vonatkozó adatokat (az ellenőrzött és a nem ellenőrzött légterek oldal- és magassági határai, légi útvonalak, jelentőpontok, nem ellenőrzött repülőterek forgalmi körei stb.), valamint a tiltott, korlátozott, veszélyes és időszakosan korlátozott légterek adatait a légiközlekedési hatóság az AIP-ben (Lt. 72. §) közzéteszi.”
9. § Az R. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Állami légi járművel a budapesti Széchenyi-Lánchíd budai hídfőjétől mért 30 km sugarú kör által határolt terület felett a hangsebességnél nagyobb sebességgel repülni tilos.”
10. § Az R. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az érintett katonai egységeknek - a kiképzési feladatoknak megfelelő - az időszakosan korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó napi terveiket, a tervezett igénybevételt megelőző nap 12 óráig (helyi idő) továbbítaniuk kell a Légtérgazdálkodó Csoport (a továbbiakban: AMC) számára.
(2) Az időszakosan korlátozott légtér igénylésének tartalmaznia kell:
a) a légtér azonosító jelét;
b) az igénybevétel kezdési és befejezési időpontjait UTC-ben;
c) az igényelt légtér alsó és felső határát;
d) a légtérben tervezett feladat jellegét.
(3) Az AMC a beérkező igények összehangolása után az igények elfogadásáról, illetve korlátozásáról, tiltásáról az igénylőket értesíti.
(4) Az elfogadott légtérigényt törölni kell, ha bizonyossá válik, hogy a tervezett feladat végrehajtására nem kerül sor.”
11. § Az R. 14. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az időszakosan korlátozott légtér igénybevételének megkezdése előtt legalább 30 perccel az igénybe vevő köteles a kezdés időpontját az ügyeletes ATC SV-vel egyeztetni.
(2) Ha az igénybe vevő az ügyeletes ATC SV-vel egyeztetett kezdési időponthoz képest a légtér igénybevételét 30 percen belül nem kezdi meg, új kezdési időpontot kell egyeztetnie.
(3) Az igénybe vevő az alábbi információkat köteles továbbítani az ügyeletes ATC SV számára:
a) az újrakezdés tervezett időpontját, ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel;
b) az engedélyezett légtér méretének csökkentését a tényleges feladat függvényében;
c) a légtér igénybevételének befejezését.”
12. § Az R. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A katonai, a rendvédelmi és az egyéb jogosult szervek a veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó terveiket a szolgálati út betartásával az igénybevétel tervezett időpontját megelőzően legalább tíz nappal kötelesek megküldeni az AMC-nek.
(2) Az előre nem tervezett feladatok végrehajtásához veszélyes légtér igénybevételére vonatkozó pótigényt csak a haderőnemi parancsnokok, illetve az egyéb igénybevételre jogosult szervek esetében azok felügyeletét végző szervek vezetőjének jóváhagyásával lehet benyújtani az AMC-hez, legalább 5 munkanappal a feladat tervezett végrehajtását megelőzően.
(3) A veszélyes légterek hétfő 06.00 órától péntek 22.00 óra helyi időpontok közötti időszakra igényelhetők.”
13. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(1) A veszélyes légtér igénylésének tartalmaznia kell:]
„e) a lövészetvezető, lőtéri repülésvezető elérhetőségét.”
(2) Az R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az AMC a szükséges igénylési adatok összesítése után gondoskodik a veszélyes légterek NOTAM-ban történő közzétételéről.”
14. § Az R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A veszélyes légtér tényleges üzemének kezdetét és végét külön jelezni nem kell, ha az üzemelés az igényelt kezdési időponttól számított 30 percen belül megkezdődik, illetve a feladat végrehajtása nem több mint fél órával hamarabb fejeződik be.
(2) A veszélyes légtér üzemét az igényelt kezdési időpont előtt megkezdeni, illetve az igényelt befejezési időponton túl folytatni tilos.
(3) Ha a veszélyes légtér igénybevételét az igényelt befejezési időpont előtt több mint 30 perccel befejezik, erről az AMC-t azonnal tájékoztatni kell.”
15. § (1) Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Légtér eseti igénybevételére történő, a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a katonai légügyi hatósághoz legalább tíz munkanappal a tervezett igénybevétel előtt kell benyújtani a (3) bekezdésben foglalt adatok megadásával. Az engedélyt a katonai légügyi hatóság a légiközlekedési hatóság szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével adja ki maximum 30 naptári nap időtartamra.”
(2) Az R. 18. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A légtér eseti igénybevételéhez engedélyt kell kérni:]
„e) minden olyan esetben, amikor az élet- és vagyonbiztonság, valamint a légi közlekedés biztonságának védelme érdekében szükséges.”
(3) Az R. 18. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:]
„e) a légtér igénybevételéért felelős személy nevét és elérhetőségét.”
(4) Az R. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A katonai légügyi hatóság gondoskodik az általa kijelölt légtér NOTAM-ban történő közzétételéről.”
16. § (1) Az R. 20. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„2. AMC (Airspace Management Cell): a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat szervezetén belül működő légtérgazdálkodó csoport;”
(2) Az R. 20. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„9. Budapest FIR (Budapest Repüléstájékoztató Körzet): a Magyar Köztársaság államhatára által körbezárt terület, amelyen belül a légi közlekedés számára fizikailag igénybe vehető magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak;”
(3) Az R. 20. §-ának 20-21. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„20. légiforgalmi szolgálati egység: gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányító, légiforgalmi tanácsadó, repüléstájékoztató és riasztó egységet vagy a légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;
21. katonai repülésirányító szolgálat: gyűjtőfogalom, amely jelenthet katonai légiforgalmi irányító, illetve légvédelmi irányító szolgálatot;”
(4) Az R. 20. §-a a következő 32-33. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„32. Budapest ATS Központ: a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat szervezetén belül működő integrált, polgári-katonai operatív egység;
33. ATC SV (Air Traffic Control supervisor): a Budapest ATS Központ légiforgalmi szolgálatainak operatív munkáját felügyelő felelős személy.”
17. § (1) Az R. 1-2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-2. számú melléklete lép.
(2) Az R. 3. számú melléklete „Korlátozott légterek” alcímének LH-R9 azonosítóval jelzett sorának helyébe a következő rendelkezés lép:
„LH-R9	Tiszaújváros 3 km sugarú kör a 475454N 0210214E középpont körül	7500’ (2300 m) AMSLGND	250 kt-nál (IAS) kisebb sebességű légi járművek számára”
(3) Az R. 3. számú mellékletének „Korlátozott légterek” alcíme a következő sorral egészül ki:
„Azonosítója/típusa	Neve/oldalhatárai	Felső/alsó határa	Korlátozás/veszély jellege
Határsáv	A Magyar Köztársaság államhatárától, az ország belseje felé mért 10 km-es mélységű sáv	UNLGND	A Katonai Légügyi Hivatal előzetes engedélyével vehető igénybe. A nemzetközi határkeresztező repülés továbbá, elemi csapás, tömeg-szerencsétlenség vagy repülőbaleset következményeinek felszámolását szolgáló kutatás-mentés, továbbá életmentés, sürgős betegszállítás, valamint rendészeti vagy külön törvény alapján bűnüldözés feladata céljából végzett repülés esetén az államhatár menti korlátozott légtér igénybevételéhez előzetes engedély nem szükséges”

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. május 15-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 12. §-a, az R. 3. számú melléklete „Korlátozott légterek” alcímének LH-R2, LH-R7, LH-R13, LH-R17, LH-R18, LH-R19, LH-R20, LH-R21 azonosítóval jelzett sorai és „Veszélyes légterek” alcímének LH-D5, LH-D26, LH-D35, LH-D51, LH-D54 azonosítóval jelzett sorai.
(2) A 2. számú mellékletben foglalt „ATS átruházás” fejezet e rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
(3) A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet mellékletének 2. fejezete az alábbi 2.1.7.2. ponttal egészül ki:
„2.1.7.2. A műrepülések végrehajtása során, a külön erre a célra kijelölt légtérben csak a feladatot végrehajtó légi jármű vagy kötelék tartózkodhat.”
(4) A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet melléklete „Q” függelékének 178-as pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„178. Távrepülés
Az indulási repülőtér forgalmi körét vagy légterét elhagyó légi járművel végzett sportcélú repülés.”

[LÁBJEGYZET_1] A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése.