260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az e rendeletben előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a Felügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(4) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.
(5) A pénztár a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:
a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,
b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.”
2. § Az Ebr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár befektetett eszközeiből portfólió osztályokat képezhet.”
3. § (1) Az Ebr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztári befektetések 5. §-ban és 7. §-ban, valamint a 2. számú mellékletben megjelölt mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni.”
(2) Az Ebr. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai legfeljebb 5%-os mértékig térhetnek el a 2. számú mellékletben előírt mértékektől.”
4. § Az Ebr. 9. §-ának (2) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:)
„h) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket;
i) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását;
j) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában.”
5. § Az Ebr. 10. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,)
„f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.”
6. § Az Ebr. a II., a befektetési és likviditási szabályok című része a következő alcímmel és 19/A-19/D. §-sal egészül ki:
„Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös rendelkezések
19/A. § (1) A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat.
(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács - az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
19/B. § (1) Ha a pénztár portfóliója ingatlant is tartalmaz, akkor a pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A pénztárnak egyidejűleg csak egy ingatlanértékelője lehet.
(2) Az ingatlan értékelésével csak olyan büntetlen előéletű személy bízható meg, aki rendelkezik
a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;
b) egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi, építész vagy építő mérnöki diplomával, oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói végzettséggel;
c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.
(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.
19/C. § (1) Az ingatlanértékelő meghatározza
a) az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;
b) az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;
c) a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;
d) az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesítését;
e) bérbeadás esetén az elfogadható legkisebb bérleti díjat.
(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.
(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.
19/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét és csatolja
a) természetes személy esetén annak 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítványát, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát;
b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.
(2) A Felügyelet a megbízást a bejelentést követő 30 napon belül jóváhagyja vagy elutasítja. Amennyiben a Felügyelet a megbízást 30 napon belül nem utasítja el, akkor a megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni.”
7. § (1) Az Ebr. 21/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztárnak a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat tartalmazó szabályzatában rendelkeznie kell, hogy a tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően a tag meddig és milyen szolgáltatások igénybevételére jogosult. A tagsági jogviszony megszüntetésére irányuló bejelentést követően szolgáltatást igénybe venni a pénztár alapszabályában foglaltak szerinti ideig, de legfeljebb a bejelentés negyedévének utolsó napjáig lehet.”
(2) Az Ebr. 21/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Öpt. 51. §-a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat.”
8. § Az Ebr. 21/D. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pénztártagnak kiküldött számlaértesítőnek legalább a befizetésekre, a számla megterheléseire, a pénztár elérhetőségeire, továbbá egészségpénztárak esetén az egészségszámlán lekötött összegekre, azok lekötésének és a lekötés lejárati időpontjára vonatkozó adatokat kell tartalmaznia.”
9. § Az Ebr. a III., egyéb gazdálkodási szabályok című része a következő alcímmel és 21/E. §-sal egészül ki:
„Az egészségpénztárak által vezetett egyéni egészségszámla szabályai
21/E. § Az egészségpénztár Egészségszámla Kezelési Szabályzatban köteles rögzíteni az egyéni egészségszámla vezetésére vonatkozó azon szabályokat, amelynek alapján a pénztártag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mértékű adókedvezményt érvényesítheti.”
10. § Az Ebr. 22. §-át megelőző címe, valamint a 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A pénztárak biztosításmatematikai, szolgáltatásfinanszírozási előírásai és pénzügyi tervezésének egyes szabályai
22. § (1) A pénztár az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján a tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 4-7. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.”
11. § Az Ebr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 5-7. §-aiban, valamint a 2. számú mellékletben foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár a pénztári alapok tárgyévben képződő befektetett eszközeit csak az 1. számú melléklet 1. b), 1. c) és 1. d1)-d4) pontjaiban meghatározott befektetési formákba fektetheti.”
12. § Az Ebr. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § A pénztár az e rendeletben előírt befektetési arányoknak és formáknak legkésőbb 2004. június 30-ig köteles megfelelni.”
13. § Az Ebr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép, az Ebr. kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével, és ezzel egyidejűleg az Ebr. 2-6. mellékleteinek számozása 3-7. mellékletekre változik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ebr. 2. §-ának (3)-(4) bekezdése, 6/A. §-ának (1) és (3) bekezdései, 8. §-ának (4)-(5) bekezdése, 15. §-ának a) pontjában a „valamint portfólió osztályok szerinti megosztását” szövegrész, 15. §-ának d) pontja, 23. §-a (3) bekezdésének második mondata, valamint 23. §-ának (5) bekezdése.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ebr. 9. §-ának (1) bekezdésében a „3. f), 4. e), 4. f) és 4. g)” szövegrész helyébe az „és 1. h)” szövegrész lép, 11. §-ának (1) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szövegrész lép, 21. §-ának (2) bekezdésében „2. számú melléklet” szövegrész helyébe a „3. számú melléklet” szövegrész lép.