278/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a), b) és h) pontjaiban, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:]
„l) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesztési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont; 54. § (1)-(6); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2)”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3), (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6), (7), (8); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (4); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7), (8); 59. §; 60. § (2)-(3); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. § (1)-(6); 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3)”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
2/A. §; 3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-19. pontok, (9), (10); 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (3); 54. § (7); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 61. § (2); 64. § (4)-(5); 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(11); 178. § (1) b)-e), (3)”
5. § Az R. 5. §-a a következő 7-12. ponttal egészül ki:
[5. § E rendelet alkalmazásában:]
„7. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.
a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,
b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.
c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket.
8. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint.
9. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 8. pont szerinti értékhatárát.
10. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken).
11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el.
12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 66. § (11) bekezdése szerinti fogalom.”
6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-l) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(3) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint részjogkörű költségvetési egysége éves és féléves költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv külön is köteles elkészíteni saját éves és féléves költségvetési beszámolóját.
(4) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is - beszámolóit tartalmazza.
(7) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.
(8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(9) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete felügyeletét ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (összevonás, beolvasztás, egyesülés) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve a felügyeleti szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(10) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(11) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de a felügyeletét ellátó szerv változik, akkor az átadó felügyeleti szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.”
7. § Az R. 8. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait.
(17) Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit:
a) a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) értékelésének elveit,
b) az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerése igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét,
c) az államháztartás szervezete adós minősítési szempontjait [fizetőképesség megítélése (a pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós-e, az adós csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e), milyen fizetési garanciákat, biztosítékokat kötöttek ki a szerződésben, milyen esély van a követelések érvényesítésére],
d) követeléstípusonként (adós, illetve vevőcsoportonként) a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait (milyen követeléseket kell az adott csoportba sorolni, a főkönyvi könyvelésben elkülöníteni, milyen szempontok alapján kell a követelések értékének százalékában az értékvesztés összegét meghatározni).”
8. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, az 1. § a)-b), d)-f) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önálló költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § a), d)-e) és h)-l) pontjaiban foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 2. § 3. pontja szerinti, illetve az 1. § b) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az Ámr. 13. § (5)-(6) bekezdése szerinti felügyeleti szervnek megküldeni.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott [a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány (tájékoztató és űrlapgarnitúra) szerinti] formában és tartalommal készítik el. A rendelet mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját, a beszámoló elkészítését követő 15 munkanapon belül a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz továbbítja.
(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások, körjegyzőségek) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: a területileg illetékes Igazgatósághoz).
(6) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(7) Az elkülönített állami pénzalapokról - a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek - a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az éves beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.
(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a könyvvizsgálat befejezését megelőzően - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(9) A társadalombiztosítási alapok a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(10) Az Igazgatóságok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(11) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez 120 napon belül köteles megküldeni.”
9. § Az R. 11. §-ának (3)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok összesített éves költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A pénzforgalmi jelentés az Ámr. 1/a. számú melléklete szerinti kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(4) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített eredménykimutatás (a 16. számú melléklet).
(5) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli mérlegből, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező számszerű kimutatásokból áll.
(8) A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni).
(9) A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.
(10) Az 1. § (1) bekezdésének h), i) és k)-l) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(11) Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.”
10. § Az R. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMOGA Garancia Részlege által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.”
11. § Az R. 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.”
12. § (1) Az R. 22. §-a (1) bekezdése d) pontjának dg) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg az (1) bekezdés d) pontja kiegészül a következő dh)-di) alponttal:”
[22. § (1) A követelések között kell kimutatni
d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a]
„dg) támogatási programelőlegeket,
dh) szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,
di) különféle egyéb követeléseket.”
(2) Az R. 22. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.
(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.
(7) A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.
(8) A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.
(9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.
(10) A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.
(11) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.”
13. § (1) Az R. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt,
b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt,
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító),
d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:
da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,
db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,
dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),
dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,
de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,
df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,
dg) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dh) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
di) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dj) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dk) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket, illetve
dn) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket).”
(2) Az R. 26. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.
(8) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(9) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(10) A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, bankszámlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.
(11) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő bankszámlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.”
14. § Az R. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.”
15. § (1) Az R. 30. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.”
(2) Az R. 30. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. § (2)-(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia.
(11) A (10) bekezdésben foglaltakat a helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes ingatlanok esetében nem alkalmazhatják.
(12) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni.”
16. § Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) - a megbízható és valós összkép érdekében -, az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).”
17. § Az R. 32/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel - a 30. § (12) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.”
18. § Az R. 34. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(4) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.”
19. § Az R. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.”
20. § (1) Az R. 38. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.”
(2) Az R. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (6)-(11) bekezdés számozása (7)-(12) bekezdésekre változik:
„(6) Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
h) a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
l) a dologi kiadásokból:
- 5%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 15%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 25%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérleg-fordulónapi értékelésekor - az egyéb dologi kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az egyéb bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
n) a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,
o) tárgyévben elengedett követelések értéke,
p) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke.”
21. § (1) Az R. 40. §-a (2) bekezdése a következő m)-n) ponttal egészül ki:
[Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása:]
„m) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságszolgálatának évenkénti alakulása.
n) A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása.”
(2) Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:
- a pénzforgalom egyeztetése,
- az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása,
- a befektetett eszközök, készletek, követelések és értékpapírok értékvesztésének alakulása,
- a követelések, a kötelezettségek részletezése,
- az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, a koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
- a kötelezettségvállalások állományának alakulása [csak az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt alapok esetében].”
(3) Az R. 40. §-ának (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, az eredménykimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.
(6) Ha az államháztartás szervezete a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, az új módszert és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.
(7) Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott az Európai Uniós támogatási programok [Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), EMOGA Garancia Részlegéből nyújtott piaci, közvetlen termelői, illetve vidékfejlesztési, a Belső politikák jogcímen nyújtott, a PHARE, ISPA, SAPARD], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.
(8) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia az alapítványok által ellátott feladatokra - az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket.
(9) A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete
a) 100%-os
b) 75%-on felüli,
c) 50%-on felüli, illetve
d) 25%-on felüli
részesedéssel rendelkezik.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.”
22. § (1) Az R. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív hozzájárulások és támogatások alapját képező mutatószámok és feladatmutatók állományának alakulását, valamint ezzel összefüggésben az állami hozzájárulás, továbbá a céltámogatás, a címzett támogatás és a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok elszámolását, az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások, központosított előirányzatok, egyéb kötött felhasználású előirányzatok maradványainak elszámolását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.”
(2) Az R. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az ellátási szektorra vonatkozóan a társadalombiztosítási követelések részletezését a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni.
(7) A helyi (helyi kisebbségi) önkormányzatok adósságszolgálatának évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni.
(8) A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 23. számú melléklet szerint kell bemutatni.”
23. § Az R. a 45. §-a után a következő címmel és 45/A-45/C. §-sal egészül ki:
„NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ÉS KÖZZÉTÉTEL
Letétbe helyezés
45/A. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a saját és az 1. § (1) bekezdésének a), d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, illetve a helyi önkormányzatok (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó), a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti költségvetési szervek (társulások, körjegyzőségek) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóinak, valamint az 1. § (1) bekezdésének e), f) és h)-k) pontja szerinti államháztartás szervezetei az éves és a féléves költségvetési beszámolóiknak a Magyar Államkincstárhoz (a területileg illetékes Igazgatóságaihoz) történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.
(2) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak - beleértve az Ötv. 92/A. § (1) bekezdése szerint kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c), g) pontja szerinti államháztartás szervezete a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is magában foglaló könyvvizsgálói jelentést tartalmazó éves költségvetési beszámoló, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési beszámolója, valamint társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a Pénzügyminisztériumhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolójának a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.
(5) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolójának a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.
(6) A Magyar Államkincstárhoz (a területileg illetékes Igazgatóságaihoz), a Pénzügyminisztériumhoz, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalhoz benyújtott (megküldött) éves költségvetési beszámoló, illetve az alapok és a társadalombiztosítás éves konszolidált költségvetési beszámolója adatai nyilvánosak, azokról az Ámr. 157/D. §-a szerinti államháztartási szervezettől bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet.
(7) Az államháztartás szervezete a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már letétbe helyezett éves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, illetve konszolidált éves költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni.
(8) Az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, illetve a konszolidált éves költségvetési beszámoló ismételt letétbe helyezéséhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezése a Pénzügyminisztériumnál, illetve az Állami Számvevőszéknél.
Közzététel
45/B. § (1) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett önkormányzatok az Ötv. 92/A. § (1) bekezdése szerint - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - kötelesek közzétenni.
(2) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolót ismételten közzé kell tenni.
(3) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés közzététele.
(4) Ha az államháztartás szervezete közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a záradék megadását elutasította, akkor az államháztartás szervezete az általa készített egyszerűsített költségvetési beszámolóján köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
Közérdekű adatok közzététele
45/C. § Az államháztartás szervezetei közérdekű adataikat az Ámr. 22. számú melléklete szerint kötelesek közzétenni.”
24. § (1) Az R. 46. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a költségvetési évről készített 1. § (1) bekezdés g) pontja szerinti szervezet éves költségvetési beszámolója, az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója, továbbá az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet konszolidált éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete (a konszolidálásba bevont államháztartás szervezete együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről.
(2) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatnál a könyvvizsgáló feladata az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata is.”
(2) Az R. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.”
25. § (1) Az R. a 46. §-a után a következő alcímmel és 46/A-46/B. §-sal egészül ki:
„Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
46/A. § (1) Az államháztartás szervezetétől független könyvvizsgáló feladata az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló valódiságának és szabályszerűségének [a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés (kimutatás), a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzatmaradvány-kimutatás, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet] felülvizsgálata, a számviteli törvény és e rendelet, valamint az alapító okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves költségvetési beszámolóról, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
(2) A konszolidált éves költségvetési beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont államháztartás szervezete könyvvizsgálójával annak érdekében, hogy a konszolidált éves költségvetési beszámolóba összefoglalt éves költségvetési beszámolók adatai megfeleljenek a konszolidált éves költségvetési beszámolókészítés követelményeinek, és a konszolidálásba bevont államháztartás szervezetei figyelembe vegyék a konszolidált éves költségvetési beszámoló készítésének a rájuk vonatkozó előírásait. Ez azonban a konszolidált éves költségvetési beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét nem korlátozza.
(3) A konszolidálásba bevont államháztartás szervezete könyvvizsgálója köteles a konszolidált éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgálóval együttműködni annak érdekében, hogy a konszolidált éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet adjon a konszolidálásba bevont államháztartás szervezetei együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
(4) A könyvvizsgáló az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.
(5) A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:
a) a könyvvizsgálói jelentés címzettjét;
b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló azonosítóit (különösen melyik államháztartás szervezete, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik költségvetési évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);
c) az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
d) az éves költségvetési beszámolóhoz, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, a konszolidált éves költségvetési beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetve e rendeletben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
e) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
f) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
g) a könyvvizsgálatért személyében, felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, címét, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
h) könyvvizsgálói társaság esetén a - g) pontban foglaltakon túlmenően - társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát is.
(6) Ha a kiegészítő mellékletben az államháztartás szervezete nem vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző költségvetési évre, továbbá az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg a hátrányos változásokra.
(7) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, az alapító okirat megsértéséről vagy olyan tényről szerez tudomást, amely az államháztartás szervezete jövőbeni helyzetét hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni.
46/B. § (1) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves költségvetési beszámoló (az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló) az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az éves költségvetési beszámolóban (az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban) foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a független könyvvizsgálói jelentésben a következőket is tartalmazó hitelesítő záradékot ad: „A könyvvizsgálat során az államháztartás szervezete éves költségvetési beszámolóját (egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját), annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves költségvetési beszámolót (az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót) a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves költségvetési beszámoló (az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló) az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”
(2) Az Ötv. 92/A. §-ának (1)-(2) bekezdés szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatoknál a könyvvizsgáló jelentésének tartalmaznia kell, hogy az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak-e.
(3) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a konszolidált éves költségvetési beszámoló a konszolidálásba bevont államháztartás szervezeteinek együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért a konszolidált éves költségvetési beszámolóban foglaltakkal egyetért, a konszolidált éves költségvetési beszámolóhoz kapcsolódóan a független könyvvizsgálói jelentésben a következőket is tartalmazó hitelesítő záradékot ad: „A könyvvizsgálat során a konszolidált éves költségvetési beszámolót, annak részeit és tételeit, azok bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a konszolidált éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek figyelembevételével állították össze. A konszolidált éves költségvetési beszámoló a konszolidálásba bevont államháztartás szervezetei együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.
(4) Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásainak és a valóságnak, akkor a független könyvvizsgálói jelentésben a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.
(5) Ha a könyvvizsgáló nem tud a független könyvvizsgálói jelentésben záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását, az elutasítás okainak részletes feltüntetésével kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
(6) Amennyiben az államháztartás szervezete felügyeleti szerve [helyi (helyi kisebbségi) önkormányzat esetében annak képviselő-testülete] az előterjesztett éves költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, konszolidált éves költségvetési beszámoló adatainak módosítását kezdeményezi, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a független könyvvizsgálói jelentésben az adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves költségvetési beszámolóhoz, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, konszolidált éves költségvetési beszámolóhoz a valóságnak megfelelően kell a független könyvvizsgálói jelentést és ennek részét képező könyvvizsgálói záradékot - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - újra elkészítenie.”
26. § (1) Az R. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az államháztartás szervezete az e rendelet szerinti számviteli nyilvántartását köteles oly módon részletezni, hogy abban a kezelésére bízott fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos adatok legalább fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön rendelkezésre álljanak.”
(2) Az R. 47. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az államháztartás szervezete az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően elszámolni, illetve azt analitikus nyilvántartással alátámasztani.
(5) Az Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő és az EU felé történő elkülönített eredményszemléletű beszámolást és könyvvezetést végző államháztartás szervezete köteles legalább negyedévente az EU felé készített, elkülönített, eredményszemléletű, illetve az e rendelet szerinti módosított teljesítésszemléletű főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését elvégezni.”
27. § Az R. jelenlegi 51. § szövege (1) bekezdésre változik és az 51. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az államháztartás szervezetének a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradványkimutatás, az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.”
28. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 3. számú melléklet „Előirányzat-maradvány alakulása (az alaptevékenység szakfeladataira)” a következő 16. sorral egészül ki:
„16. Zárolt előirányzatok összege”
(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 2 számú melléklete lép.
(4) Az R. 8. számú melléklete A/1), E/1), F)-H) pontjainak helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(5) Az R. 8. számú melléklete e rendelet 4. számú mellékletében foglaltakkal egészül ki.
(6) Az R. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
(7) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
(8) Az R. 18. számú melléklete „a) Követelések részletezése” kimutatás helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.
(9) Az R. 19. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.
(10) Az R. e rendelet 9. számú melléklete szerinti 22. számú melléklettel egészül ki.
(11) Az R. e rendelet 10. számú melléklete szerinti 23. számú melléklettel egészül ki.
(12) A R. 9. számú „Számlakeret-tükör” melléklete e rendelet 11. számú melléklete szerint módosul.
Hatálybalépés
29. § (1) E rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - először a 2004. évről készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 15. § (2) bekezdését, 21. § (1) bekezdésével módosított R. 40. § (2) bekezdés m) pontját, 22. § (1)-(3) bekezdését, a 3-9. számú mellékletekben foglaltakat a 2003. évről összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 37. § (4) bekezdése és az R. 7. számú melléklete.