27/2003. (VII. 4.) BM rendelet

a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A „kezdő vezetői engedély” minősítés kétéves időtartama az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen kiszabott járművezetéstől eltiltás, illetve a vezetői engedély külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott visszavonásának leteltét követően újra kezdődik.”
2. § Az R. 10. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) Legfeljebb hat hónapra kiszabott jármű-kategóriától, alkategóriától, kombinált kategóriától vagy járműfajtától való eltiltás esetén az ügyfél kérelmére ideiglenes vezetői engedély állítható ki.”
3. § (1) Az R. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt,)
„a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől jogerősen eltiltott, a határozatban meghatározott ideig, kivéve a 10. § (2) bekezdésében vagy a 32. §-ban szabályozott eseteket;”
(2) Az R. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt,)
„c) akinek a járművezetésre jogosító okmányát a hatóság jogerősen visszavonta, illetve - a honosítást kivéve - bevonta, annak időtartama alatt.”
4. § Az R. 17. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi vezetői engedély, ha a 16. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottaknak megfelel, vizsgakötelezettség nélkül cserélhető. A 16. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tagállamban kiállított vezetői engedély a kategóriabővítés szempontjából a képzés és vizsgáztatás folyamatában is megfelelőnek tekintendő.
(2) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyből a hiteles fordítást követően sem állapítható meg a járművezetési jogosultság tartalma a közlekedési igazgatási hatóság a cseréhez a tanfolyammentes gyakorlati vezetési, illetve közlekedési alapismeretekből történő vizsgát is megköveteli.
(3) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyből az egészségi alkalmasság időtartama nem állapítható meg, vagy az a magyar jogszabályban meghatározott időtartamtól eltér, az egészségi alkalmassági igazolást is be kell mutatni.”
5. § Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A honosítás során a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a magyar vezetői engedély kiadásakor a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) megküldi.”
6. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az a magyar állampolgár, aki külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik, a hazatérés bejelentését követő hat hónapon belül köteles magyar vezetői engedélyt kiváltani. A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a Hivatal azt viszonosság esetén a kiállító hatóságnak megküldi.
(2) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt külföldön cserélik ki és erről a Hivatalt értesítik, e tényt a nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt a honosító külföldi hatóság a Hivatalnak megküldi, annak kiállításától számított 10 évig új vezetői engedély kiállítása helyett, a visszahonosításra irányuló kérelem alapján, az eredeti okmányt kell visszaadni, feltéve, ha a vezetési jogosultság tartalma nem változott.”
7. § Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A járművezetésre jogosító okmányok birtokban tartására és leadására a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  rendelkezései értelemszerűen irányadóak.”
8. § Az R. 21. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(8) bekezdés számozása (4)-(9) bekezdésekre változik:
„(3) A közlekedési igazgatási hatóság a kérelemnek megfelelő adattartalmú elektronikus kérelmet állít elő. A vezetői engedély iránti kérelem személyes előterjesztésekor a közlekedési igazgatási hatóság a jogosultról arcképmás felvételt készít.”
9. § Az R. 24. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre:)
„a) az ideiglenes vezetői engedély a kiállításától számított hatvan napig, a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eltiltás időtartamáig, de legfeljebb hat hónapig.”
10. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A pályaalkalmassági minősítést és annak érvényességi idejét - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - a közlekedési hatóság jogerős határozata alapján kell a nyilvántartásba bejegyezni.
(2) A vezetői engedély cseréjekor a meglévő vezetői engedélyben szereplő bejegyzés alapján, továbbá az alábbi okiratok alapján lehet a következő PÁV kategóriákat a nyilvántartásba bejegyezni:
a) PÁV I. (első) kategória minősítés:
- 1978. április 1-je előtt vizsgázott és a vezetői engedélyben „Gépjármű-vezetői állás vállalására jogosult” szövegű bejegyzés,
- 1970. január 1-je előtti C kategóriás vizsgát igazoló vezetői engedély,
- 1969. július 1-je és 1978. április 1-je között kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”,
- PÁV I. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);
b) PÁV II. (második) kategória minősítés:
- PÁV II. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás);
c) PÁV III. (harmadik) kategória minősítés:
- az 1978. április 1-je után kiadott „Gépjármű-kezelői bizonyítvány”, valamint PÁV III. alkalmasságot tanúsító határozat (igazolás).
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedély cseréjével egyidejűleg a korábbi vezetői engedélybe bejegyzett pályaalkalmassági minősítésről igazolást ad ki.”
11. § (1) Az R. 27. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha)
„h) a vezetői engedély rongálódása miatt az okmány adattartalma kétséget kizáróan nem állapítható meg.”
(2) Az R. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben már a hatósági intézkedés során megállapítható, hogy a járművezető ellen ittas vezetés miatt szabálysértési eljárásnak van helye, továbbá az (1) bekezdés c), e)-h) pontjaiban meghatározott esetekben az elvett vezetői engedélyt a hatóság három munkanapon belül megküldi az elkövető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.”
12. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A rendőr a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, mellyel a 27. § (1) bekezdés f) és h) pontja esetén a lakóhelyig (telephelyig) lehet közlekedni.”
13. § Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Szünetel a vezetésre való jogosultság:
a) az alkalmatlanság időtartamáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan [15. § (1) bekezdés a)-d) pont], illetve a jármű vezetője nyilvánvalóan vezetésre képtelen állapotban van [28. § (2) bekezdés],
b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb három hónapra, ha járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §), járművezetés tiltott átengedése (Btk. 189. §), cserbenhagyás (Btk. 190. §) miatt büntetőeljárás indult,
c) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha a járművezető ellen a közúti közlekedés körében elkövetett segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), illetve közúti baleset okozása [Btk. 187. § (2) bekezdésében meghatározott minősített esetekben] vagy a b) pontban meghatározott bűncselekmények miatt azért folyik büntetőeljárás, mert az a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény esetén legalább súlyos testi sértést, egyebekben maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott,
d) az utánképzésen való részvétel igazolásáig, ha a járművezető külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  alapján engedélyét csak az utánképzésen való részvételt követően kaphatja vissza,
e) az alkalmas minősítésű igazolás bemutatásáig a 27. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban meghatározott esetben, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg,
f) érvényes vizsga letételéig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  alapján érvénytelenítette,
g) az ittas járművezetés esetén az orvosszakértői vélemény megérkezésének időpontjáig, kivéve, ha a b) pont szerint kell eljárni.
(2) A vezetői engedély visszavonására okot adó vezetési jogosultság szüneteléséről az eljáró hatóság értesíti az engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot:
a) az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a büntetőeljárás megindításáról szóló értesítés,
b) az (1) bekezdés a), d) és f) pontja esetén a jogerős határozat,
c) az (1) bekezdés g) pontja, illetve a 27. § (1) bekezdés f) pontja esetén a rendőri intézkedésről szóló jelentés, feljelentés megküldésével.
(3) A helyszínen elvett vezetői engedélyt a visszavonásra okot adó körülményről szóló tájékoztatással együtt az eljáró hatóság az engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak megküldi.
(4) Amennyiben a vezetői engedély visszavonásának feltételét az eljáró hatóság az eljárás megindítását követően észleli, az elvétel szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság intézkedik a vezetői engedély határozattal történő visszavonására, valamint a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonására és a vezetési jogosultság szünetelésének nyilvántartásba vételére. Amennyiben a visszavonás, illetve a bevonás feltételei fennállnak, de a vezetői engedély elvételére nem került sor, a közlekedési igazgatási hatóság kötelezi az eljárás alá vont személyt a vezetői engedélyének leadására.
(6) A járművezetésre jogosító okmány helyszíni, illetőleg az eljárás során történt elvételétől eltelt idő a vezetésre való jogosultság szünetelésének időtartamába beszámít.
(7) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén az ügyben eljáró ügyészség értesítése alapján a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adni.
(8) A közlekedési igazgatási hatóság a visszavonási határidő letelte után a vezetői engedélyt kérelemre, vagy a (7) bekezdésben meghatározott esetben visszaadja, ennek és a vezetési jogosultság folytatásának tényét a nyilvántartásba bejegyzi, és erről az eljáró hatóságot abban az esetben értesíti, ha a visszavonás alapját képező cselekmény miatti eljárás még folyamatban van.
(9) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben a szünetelés nyilvántartásba vételére, illetőleg annak megszűnésére az eljáró hatóság értesítése alapján kerül sor, de a vezetői engedély visszavonására a közlekedési igazgatási hatóság csak akkor intézkedik, amikor a visszavonás (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételének fennállásáról tájékoztatja az eljáró hatóság.
(10) A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.
(11) Amennyiben az eljárás alá vont külföldi állampolgárnak nincs magyarországi lakó- (tartózkodási) helye, vezetési jogosultság szünetelésének nyilvántartásba vételére a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság intézkedik.”
14. § Az R. 32. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben az eltiltás valamely nemzetközi vagy nemzeti kategória alá eső járműre terjed ki, a vezetői engedélyben kóddal jelölni kell, hogy az eltiltással érintett kategória (járműfajta) vezetésére az adott nemzetközi (nemzeti) kategóriára érvényesített vezetői engedély nem jogosít.”
15. § Az R. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A vezetői engedély az egészségügyi érvényességének lejárta után is visszaadható, ha a járművezető azt a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vezetési jogosultság gyakorlása érdekében kéri.”
16. § Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) Az eljáró hatóság soron kívüli orvosi vizsgálatot kezdeményezhet, ha
a) a járművezető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével halállal, tömegszerencsétlenséggel járó balesetet okozott,
b) a közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével gyanúsítható járművezető a járművezetést hátrányosan befolyásoló egészségi állapotára vagy gyógyszer hatására hivatkozik,
c) az eljárás során a járművezető betegségére, testi vagy szellemi, illetőleg érzékszervi fogyatékosságára vonatkozóan olyan tény merül fel, amely őt a járművezetésre egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.
(2) Az eljáró hatóság a járművezető rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatát kezdeményezheti,
a) ha a járművezető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott balesetet okozott, vagy
b) az eljárás során a járművezetést hátrányosan befolyásoló pszichés állapotára hivatkozik.”
17. § Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte ideiglenes behozatalban - feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni.”
18. § (1) Az R. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ügyfélnek kérelméhez csatolnia kell:
a) a jármű eredetének igazolása céljából annak jogszerű megszerzését igazoló okiratokat,
b) a jármű származásának igazolása céljából az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény 35. Cikkében foglalt forgalmi engedélyt, illetve az Egyezményhez nem csatlakozott országból származó használt jármű esetében a külföldi járműokmányt,
c) a kötelező felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvényt, ajánlatot, előfedezeti igazolást.”
(2) Az R. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldről behozott használt jármű törzskönyvének kiállítását megelőzően, illetőleg az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont használt jármű „V” betűjelű rendszámmal történő ellátását követően a Hivatal a jármű külföldi származását ellenőrzi. A közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okmányt és okiratot az ellenőrzés elvégzése érdekében a Hivatalnak megküldi, ezzel egyidejűleg a törzskönyv kiállítására irányuló eljárást a származás ellenőrzésének befejezéséig felfüggeszti.”
(3) Az R. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Hivatal az ellenőrzés elvégzése során a forgalmi engedély, illetőleg a jármű okmány és az abban foglaltak valódiságának megállapítása céljából a külföldi jármű nyilvántartások adatait felhasználhatja. A Hivatal intézkedik a jármű külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzése iránt. A Hivatal az ellenőrzés eredményéről határozatot hoz.”
(4) Az R. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A származás-ellenőrzésről hozott határozat jogerőre emelkedését követően a közlekedési igazgatási hatóság a felfüggesztett eljárást folytatja, melynek során dönt a törzskönyv kiállításáról vagy annak megtagadásáról.”
19. § (1) Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jármű forgalomba helyezését, illetve a forgalomban való további részvételét - a törzskönyv és a forgalmi engedély kiadását - a közlekedési igazgatási hatóság határozattal megtagadja, ha a jármű tulajdonjogát és származását hitelt érdemlően nem igazolják.”
(2) Az R. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a forgalmi engedély kiállítható annak, akinek a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság a lefoglalást megszüntető határozatában a járművet kiadni rendeli. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a jármű tulajdonjoga, eredete, a „törzskönyv kiadás megtagadva” bejegyzést a forgalmi engedélyben és a nyilvántartásban fel kell tüntetni.”
(3) Az R. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törzskönyv kiadására irányuló eljárás felfüggesztése esetén a jármű üzemben tartói joga, a törzskönyv kiadásának a (3) bekezdésben meghatározott okból történő megtagadása esetén a jármű tulajdonjoga - a törzskönyv kiadás további megtagadásának egyidejű bejegyzésével - átruházható.”
20. § (1) Az R. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakvéleményt a járműkísérő lapra kell felvezetni, ami tartalmazza a jármű azonosító és műszaki adatait, az alkalmazott vizsgálati eljárás megnevezését, a vizsgálat eredményét és az esetlegesen észlelt elváltozások okát. A jármű vizsgálatával egyidejűleg kiállított járműkísérő lap adatait informatikai úton a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul továbbítani kell a Hivatalnak.”
(2) Az R. 44. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előzetes eredetiség ellenőrzést - a (7)-(8) bekezdésben foglaltakat kivéve - el kell végezni:”
(3) Az R. 44. §-ának (5) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
„g) ha a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a Hivatal elrendeli.”
(4) Az R. 44. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartásba vételhez olyan szakvélemény fogadható el, amelynek kiállítása óta hatvan napnál több nem telt el. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás címén a hatóság őrizetében volt.”
(5) Az R. 44. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az előzetes eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha
a) annak jogalapja öröklés,
b) annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,
c) annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,
d) a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi,
e) annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog változása,
f) annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adás-vétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármű adás-vétel, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.”
(6) Az R. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A muzeális jellegű járművek forgalomba helyezése és tulajdonjog változása esetén az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.”
21. § Az R. a következő 44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) A szakértői állomás köteles a járműnyilvántartásban bejegyzett adatokat - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  meghatározott díj ellenében - ellenőrizni, a vizsgált jármű adataival, továbbá a gyártó által biztosított adatokkal összevetni, a vizsgálat eredményéről és a szakvélemény kiadásáról dokumentációt és nyilvántartást vezetni, valamint a „b”, illetve a „c” minősítésre okot adó körülményről a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni.
(2) A jogszabályban meghatározott szerződési feltételek teljesítését - különösen az adatkezelési és nyilvántartási kötelezettségek betartását, 8. számú mellékletben meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétét a Hivatal ellenőrzi.
(3) Az előírások súlyos megszegése, így különösen:
a) az adatvédelmi szabályok megsértése,
b) a nyilvántartás vezetésének elmulasztása,
c) a rendőrség értesítésének elmulasztása,
d) a reprodukálható dokumentáció rögzítésének hiánya,
e) az eredetiségvizsgálat során történő rosszhiszemű eljárás
esetén, a Hivatal intézkedhet a szakértői állomás tevékenységének megszüntetésére.”
22. § Az R. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A rendszámtáblának a gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság rendszámtáblával történő ellátása a Hivatal, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.”
23. § Az R. 47. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A rendszámtáblák típusai közötti váltást a közlekedési igazgatási hatóság az (1)-(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint engedélyezi.
(7) A korábban kiadott rendszámtáblát - minden esetben - az új rendszámtábla kiadásával egyidejűleg be kell vonni.”
24. § Az R. 48. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, kérelemre engedélyezhető a sorozatban előállítható, de még le nem gyártott rendszámtábla kiválasztása (egyénileg kiválasztott rendszámtábla), továbbá - ha közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik - a legalább 4, legfeljebb 5 folyamatos betűjelből és legalább 1, legfeljebb 2 folyamatos számjegyből, együttesen 6 jelből álló rendszámtábla legyártása és használata (egyedileg előállított rendszámtábla). Az egyedileg előállított rendszámtábla esetén a 0 (nulla) számjegy önállóan nem alkalmazható.”
25. § Az R. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszámtábla egyéni kiválasztására vagy egyedi legyártására irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóság a rendszámnyilvántartásban történő ellenőrzést követően - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott díj előzetes megfizetése mellett - veheti át.”
26. § (1) Az R. 50. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
„e) a tartósan belföldön üzemeltetett - az 52. § (2) bekezdés a) pontba nem tartozó, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású természetes személy tulajdonát képező jármű kivételével - külföldi tulajdonú járműre C kezdő betűjelű”
(különleges rendszámtáblát ad ki.)
(2) Az R. 50. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
„h) a muzeális jellegű járművekre OT betűjelű”
(különleges rendszámtáblát ad ki.)
(3) Az R. 50. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A DT, CK, HC betűjelű rendszámtábla a jármű forgalomból történő kivonása után a jogosult más járművére is felszerelhető. Amennyiben ez a rendszámtábla típusának változásával is együtt jár, kettő darab rendszámtábla legyártása is engedélyezhető.
(4) Az OT betűjelű rendszámot a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiállított „Műszaki Adatlap” alapján a Hivatal adja ki.”
27. § (1) Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy onnan végleg kivontak, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. Az ideiglenes rendszámtábla leírását a 10. számú melléklet tartalmazza.”
(2) Az R. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő járműre az E betűjelű rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a határvámhivatal adja ki.”
(3) Az R. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az E betűjelű rendszámtáblával a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: VPOP) a Hivatal látja el. A VPOP a rendszámtáblák elosztásáról és kiadásáról nyilvántartást vezet, melynek adatait heti rendszerességgel a Hivatal részére papíralapú vagy mágneses adathordozón megküldi. A nyilvántartás tartalmazza a jármű alvázszámát, gyártmányát, típusát, az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, a személyszállítási, teherszállítási, illetve vontatási tilalom alóli felmentést, valamint a vámeljárást kérő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, lakcímét, illetőleg telephelyének címét, valamint a kiadott rendszámot és annak érvényességi idejét.”
28. § Az R. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű rendszámot kell kiadni, amelynek érvényessége a vámhatóság által meghatározott visszaviteli határidőhöz igazodik.
(2) A V betűjelű rendszámot és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt az érvényesség lejártát követően vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalomba helyezés) le kell adni.”
29. § (1) Az R. 58. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a Z betűjelű rendszám kiadása a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő, külföldön tartózkodó jármű hazaszállításához szükséges, a rendszám külföldre történő kivitelére a közlekedési igazgatási hatóság külön engedélye szükséges.”
(2) Az R. 58. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Magyarországon még forgalomba nem helyezett gépjármű külföldre viteléhez és a 79. § b) pontjában meghatározott érvényességi időn belüli visszahozatalához - így különösen: kiállításra vitel, autóversenyen való részvétel - Z betűjelű rendszám adható ki.
(6) A Z betűjelű rendszámot és a forgalmi engedélyt a (3) és az (5) bekezdés esetén, érvényességének lejártát követő nyolc napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnak le kell adni.”
30. § Az R. 61. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A P betűjelű rendszámtáblával ellátott jármű esetén az (1) bekezdésben meghatározott személy- és teherszállítás, illetve vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármű ezen jellemzőinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban meghatározott korlátozásokon túl egyéb indokolt megszorításokat rendelhet el, így különösen útvonalbeli, területi és időbeli korlátozásokat írhat elő. Erről és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentésről határozatot hoz.”
31. § Az R. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) A Magyar Honvédség, a Rendőrség, a Határőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtási szervezet járműveire a különleges rendszámtáblát az országos parancsnoksága útján, közvetlenül a gyártótól is megrendelheti.
(2) A sorozatban előállított rendszámtáblákat a szolgálati járművekre
a) az (1) bekezdésben írt szervek, országos parancsnokságuk, illetve központi ellátásukat végző szerveik útján,
b) a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek a Hivatalon keresztül rendelhetik meg a gyártótól.”
32. § Az R. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedési igazgatási hatóság által kezelt címkekészlet kettő azonos sorszámú részből áll;
- egy darab rendszámtábla érvényesítő címke,
- egy darab műszaki érvényességet igazoló jelző csík.”
33. § (1) Az R. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A címke kiadásával egy időben a jelzőcsíkot a forgalmi engedélybe kell beragasztani.”
(2) Az R. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közlekedési igazgatási hatóságok érvényesítő címkével való ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik.”
34. § Az R. 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közlekedési igazgatási hatóság az ügy elintézése során a korábban már felhasznált járműkísérő lapot - amennyiben az az előző eljárás során kiadásra, illetve az ügyfélnek átadásra került - bevonja, és a keletkezett irattal a Hivatalnak megküldi.”
35. § Az R. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jármű elidegenítésekor, továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a Hivatalnak meg kell küldeni.”
36. § Az R. 72. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 64. §-ban meghatározott szervek, valamint egyéb állami szervek esetében az írásos hozzájárulást a jármű üzemeltetésére feljogosított szerv vezetőjének a gépjármű menetokmányába történő bejegyzése pótolhatja.”
37. § Az R. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A törzskönyv nem adható ki,
a) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_7]  meghatározott időpontig, ha a járművet a tulajdonos az állam által nyújtott járművásárlási támogatás felhasználásával vette,
b) a jármű V betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során,
c) a jármű DT, CK, HC betűjelű különleges rendszámtáblával történő ellátása során.”
38. § Az R. 77. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„77. § (1) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú járműre kiadott igazolólap, olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja.
(2) Az állandó és az ideiglenes forgalmi engedélyt, a lassú jármű igazolólapját a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.
(3) A forgalmi engedély lehet:
a) állandó (13. számú melléklet),
b) ideiglenes (14. számú melléklet).”
39. § (1) Az R. 78. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A közlekedési hatóság a jármű műszaki érvényességének határidejét a forgalmi engedélybe a Hivatal egyidejű értesítése mellett bejegyezheti. A jármű azonosító, műszaki adatainak, valamint motorjának egyedi azonosító jelében, illetve kódjában, és a műszaki vizsga záradék változásának esetén a közlekedési hatóság műszaki adatlapon - az ügyfél útján - értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot.”
(2) Az R. 78. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közlekedési igazgatási eljárás során az eljáró hatóság a közlekedési hatóságot szakhatóságként bevonhatja a járműnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében.”
40. § Az R. 80. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„80. § (1) Az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt (15. számú melléklet) a külföldről behozott E betűjelű rendszámtáblával ellátott járműre a Vám- és Pénzügyőrség szervei, a lejárt érvényességi idejű állandó forgalmi engedély pótlására a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.
(2) Az ideiglenes forgalomban tartási engedély a Magyar Köztársaság területén érvényes. Az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel ellátott jármű biztonságos közlekedésre alkalmas műszaki állapotáért a jármű üzemben tartója felelős. Az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel - kivéve a 61. § (1) bekezdés rendelkezéseit - a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos.
(3) A határvámhivatal által kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély 30 napos érvényességi idejét az illetékes közlekedési igazgatási hatóság egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.
(4) A határvámhivatal által kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és a hozzá tartozó E betűjelű rendszámtáblát a forgalomba helyezéssel egy időben, de legkésőbb az okmány érvényességi idejének lejártát követő nyolc napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni, amely a bevonással egyidejűleg ellenőrzi a rendszámtábla ellenértékének a kiegyenlítését.
(5) A határvámhivatal által tárgyév utolsó hónapjában kiadott E betűjelű rendszámtábla érvényességi ideje a hozzá rendelt első alkalommal kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi idejéhez igazodik.
(6) A forgalomba helyezett, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi ideje 3 nap, mely kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. A meghosszabbítás a 30 napot nem haladhatja meg.
(7) Ideiglenes rendszám kiadása nélkül három napig érvényes ideiglenes forgalomban tartási engedély adható ki az ügyfél kérelmére, ha a forgalmi engedély helyszíni elvételére a 84. § (1) bekezdés a), b), c), e) vagy l) pontjában meghatározott okok miatt került sor, és a műszaki vizsgához vagy a környezetvédelmi felülvizsgálathoz az engedély szükséges.”
41. § Az R. 81. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„81. § Az ideiglenes forgalmi engedély érvényességi ideje kérelemre - indokolt esetben - legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A P és az E betűjelű rendszámtábla esetében a meghosszabbítás nem haladhatja meg a tárgyév utolsó napját.”
42. § (1) Az R. 84. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőr a forgalmi engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) a járművet a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_8]  meghatározott engedély nélkül átalakították;
b) a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget;
c) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek;
d) a jármű vezetője nem tudja igazolni, hogy a jármű rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel, vagy a biztosítási fedezet fennállásáról szóló igazolással;
e) a jármű a forgalomba helyezést követő tizenöt nap elteltével úgy vesz részt a közúti forgalomban, hogy nem rendelkezik környezetvédelmi igazolólappal, vagy annak érvényessége legalább harminc napja lejárt;
f) a jármű tulajdonosa (üzemben tartója) a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, törzskönyvét, érvényesítő címkéjét meghamisította vagy azzal más módon visszaélt;
g) a járművel a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_9]  meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt, és az 50. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt különleges rendszámtábla leadása nem történt meg;
h) a járműre jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készüléket helyeztek el;
i) a járművön annak működési körére, funkciójára vonatkozóan jogosulatlanul megtévesztő jelzést, feliratot, tárgyat helyeztek el, vagy az üzemben tartó megtévesztésre alkalmas okmányt használt fel;
j) a jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzője bejelentési kötelezettségének a kötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül jogos indok nélkül vagy önhibájából nem tett eleget;
k) a forgalmi engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg;
l) a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár.
(2) Az (1) bekezdés d), e), f), i) és j) pontjaiban foglalt esetek kivételével a forgalmi engedély helyszíni elvételével egyidejűleg a címkét a rendszámtábláról el kell távolítani.”
(2) Az R. 84. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A rendőr a forgalmi engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait és a forgalmi engedély számát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel - az (1) bekezdés c) és l) pontjában foglalt kivétellel - a lakóhelyig vagy a telephelyig lehet közlekedni.”
(3) Az R. 84. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát a hatóság három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerinti illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.”
(4) Az R. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közlekedési igazgatási hatóságnak a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozata tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a jármű műszaki vizsgálatához [84. § (1) b), c), l) pontja], környezetvédelmi vizsgálatához [84. § (1) e) pont] szükségesek.”
43. § Az R. 88. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá, ha]
„f) a jármű üzemben tartója a körzetközponti jegyző felhívására nem igazolja az érvényes kötelező felelősségbiztosítás meglétét vagy a biztosítási fedezet fennállását,
g) a Muzeális Minősítő Bizottság a muzeális jellegű jármű igazolvány visszavonásáról értesíti.”
44. § Az R. 88. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A közlekedési igazgatási hatóság - amennyiben a rendőr a forgalmi engedélyt a 84. § (1) bekezdés d)-e), h)-j) pontjaiban meghatározott okok miatt vette el - a járművet a forgalomból kivonja, ha az üzemben tartó a rendőri intézkedéstől számított 30 napon belül nem igazolja, hogy a kivonás oka megszűnt.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén közlekedési igazgatási hatóság a szabálysértési hatóság értesítése alapján vonja ki a járművet a forgalomból.
(4) Amennyiben az arra feljogosított hatóság a lefoglalást a forgalomból történő kivonás mellőzésével rendelte el, annak tényét - az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével - csak a nyilvántartásban kell rögzíteni.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a 84. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben hivatalból jár el, ha eljárása során észlelte a forgalomból történő kivonás okát.”
45. § Az R. 89. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járművet - a kérelemre történő kivonás kivételével - a következő időtartamra kell kivonni a forgalomból:)
„a) a 84. § (1) bekezdés a)-c) és l) pontja és a 88. § (1) bekezdés g) pontja esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,
b) a 84. § (1) bekezdés d)-e) pontja, továbbá a 88. § a) és f) pontja esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásáig,”
46. § Az R. 90. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(2) A forgalomból történő kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének kezdő napjától számított nyolc munkanapon belül - amennyiben arra a helyszínen nem került sor - a forgalmi engedélyt le kell adni és a rendszámtáblát érvénytelenítésre be kell mutatni.”
47. § (1) Az R. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési igazgatási hatóság a P betűjelű rendszámtáblát hat hónapra visszavonhatja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.”
(2) Az R. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a jogosítottnak több P betűjelű rendszámtáblája van, a visszavonás valamennyi rendszámtáblára is kiterjedhet.”
48. § Az R. 92. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az ügyfél lakó-, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba veszi. A 84. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és a 88. § (1) bekezdés a) és f)-g) pontjában meghatározott esetben, ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot - a jármű műszaki alkalmasságának, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolásával - közlekedési igazgatási hatóság határozathozatalát vagy annak jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, a kivonást nem kell nyilvántartásba venni, és az eljárást meg kell szüntetni.”
49. § Az R. 93. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„93. § (1) Ha a jármű műszaki érvényességének ideje több mint öt éve lejárt, és az első forgalomba helyezéstől számítva több mint tizenöt év eltelt, a jármű adatait „fiktív kivonással” a Hivatal a nyilvántartásban archiválja.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság „hatósági fiktív kivonás” jelzéssel látja el a nyilvántartásban azt a járművet, melynek tulajdonjog-változása öt évnél régebben történt, ennek nyilvántartásban való átvezetéséről nem intézkedtek, és a gépjármű nem rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítással.”
50. § (1) Az R. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járművezető köteles a külön jogszabályban meghatározottakon túl:)
„a) a járművezetőnek vezetés közben magánál kell tartani a vezetésre jogosító okmányt, valamint
aa) a mozgáskorlátozottak esetén az orvosi alkalmasságára, a vezetési feltételekre vonatkozó külön jogszabályban előírt korlátozást tartalmazó mellékletet,
ab) a pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot vagy annak igazolását is, amennyiben a pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélyből nem derül ki,
ac) a 32. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eltiltó határozatot.”
(2) Az R. 96. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyidejűleg új (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5) és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(2) A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését az eladó a forgalmi engedély bejelentő lapjának vagy a tulajdonjog-változásról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésének tényét az érintett járműnél a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén a közlekedési igazgatási hatóság megküldi az illetékes önkormányzat adóhatóságának a bejelentő lapot vagy a tulajdonjog változását igazoló okiratot.
(5) A közúti közlekedési szolgáltatás végzésére jogosító engedély bevonása esetén, vagy annak lejártát követő 30 napon belül az 50. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt különleges rendszámtáblát az ilyen rendszámtábla kiadására illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közlekedési igazgatási hatóságnál selejtezés céljából le kell adni.”
51. § Az R. 97. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot - feltéve, hogy ilyennel rendelkezik -, valamint a 44. § (5) bekezdés f) pontja esetén az eladó által elvégeztetett eredetiség-ellenőrzés során - ha azt az eladó végeztette el - kiállított, szakértői véleményt tartalmazó járműkísérő lapot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.”
52. § Az R. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § A járművezetésre jogosító okmány, forgalmi engedély, törzskönyv, rendszám, valamint a járműkísérő lap elvesztése, megsemmisülése esetén, az okmány és a rendszám szám szerinti körözését a közlekedési igazgatási hatóság határozattal soron kívül elrendeli.”
53. § Az R. 100. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_10]  meghatározott esetben nem kell illetéket, illetőleg igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, olyan jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó nyilvántartási adat változásának bejegyzése miatt, ahol az adatváltozás díj vagy illeték megfizetésével járó, más hatóság eljárásától függ [így különösen: vontatási adatok, illetve a 78. § (5) bekezdés második mondatában meghatározott egyéb változások nyilvántartásba vétele], feltéve, hogy az nem jár az okmányok cseréjével.”
54. § (1) Az R. 100/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a jármű azonosító jele gyártásra visszavezethető okból hibás vagy hiányos;”
(2) Az R. 100/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a jármű utolsó tulajdonváltozása a nyilvántartás adatai szerint 1999. július 12-e előtt következett be,”
55. § Az R. a következő alcímmel, valamint 100/B. §-sal és 100/C. §-sal egészül ki:
„Különleges járműigazgatási szabályok
100/B. § (1) A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult járműkereskedő a Magyarországon már forgalomba helyezett használt jármű értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a járműkereskedők a használt járműveket egymás között értékesítik.
(3) A járműkereskedő tulajdonszerzését a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, azonban forgalmi engedélyt és törzskönyvet nem állít ki. A forgalmi engedély „Hivatalos bejegyzések” rovatában a tulajdonjog változását jelölni kell. A rendelkezés többszöri kereskedői tulajdonváltásra is vonatkozik.
100/C. § (1) A lassú járművek forgalomba helyezését a Hivatal vezetője az ügyfél nyilatkozatát mérlegelve engedélyezheti, ha a tulajdonszerzést vagy a vámkezelést nem tudja okirattal igazolni. A Hivatal ebben az esetben az előző tulajdonost (tulajdonosokat) nyilatkozattételre hívja fel, illetve megkeresi a vámhatóságot.
(2) A közúti tömegközlekedési személyszállítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek flottaüzemeltetéséből adódó különleges körülményekre tekintettel a gazdálkodó szerv a motorcserével kapcsolatos műszaki adat változását a változást követő tárgynegyedév utolsó napjáig jelentheti be.”
56. § Az R. 102. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A közlekedési igazgatási hatóság a régi típusú vezetői engedélybe, annak érvényességi idején belül bejegyezheti a különböző egészségügyi és egyéb korlátozásokat, így különösen: a jármű-kategóriától (alkategóriától), járműfajtától eltiltást, s egyéb változásokat.
(12) A közlekedési igazgatási hatóság a régi típusú forgalmi engedélybe, annak érvényességi idején belül az okmány cseréje nélkül bejegyzi, illetve törli azokat a korlátozásokat és adatokat, amelyek a 78. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat nem érintik, feltéve, hogy tulajdonjog-változás nem következett be.”
57. § Az R. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azokat a járműveket, amelyeket 2001. január 1-jéig helyeztek forgalomba, kérelemre vagy a járművel kapcsolatos közlekedési igazgatási ügyintézés alkalmával kell törzskönyvvel - feltéve, ha még törzskönyvvel nem rendelkezett vagy annak adattartalmában változás következett be -, új típusú forgalmi engedéllyel és érvényesítő címkével ellátni. A járművek új járműokmányok nélkül 2005. december 31-ig vehetnek részt a közúti forgalomban.”
58. § (1) Az R. 1. számú melléklete nemzetközi kategóriák cím alatt a „B” kategóriánál található szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„a) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amelyben a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc állandó ülőhely van.
b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg.
c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 3500 kg.”
(2) Az R. 1. számú melléklete nemzetközi kategóriák cím alatt az „E” kategóriánál található szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„- gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény (csak kombinált kategóriaként adható ki),
- kombinált kategóriák:
a) „B+E”: „B” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény a „B” járműkategória c) pontjában meghatározottak kivételével;
b) „C1 +E”: A „C1” alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege sem haladja meg a vontató jármű saját tömegét;
c) „C+E”: A „C” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény;
d) „D1+E”: A „D1” alkategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontató jármű saját tömegét, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják;
e) „D+E”: „D” kategóriába sorolt gépkocsiból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynél a pótkocsit nem személyszállításra használják.”
(3) Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(4) Az R. 3. számú mellékletének II. fejezete a következő rendelkezéssel egészül ki:
„4.5. A jártassági feltételek teljesítésének kell tekinteni azt az esetet is, ha a járművezető a feltételül szabott járműkategóriára érvényes vizsgával rendelkezik.”
(5) Az R. 5. számú melléklet 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Gépjárműszerelvények, melyeknél a vontató gépjármű megfelel a „B”, „C” vagy „D” kategóriáknak - melyre a vezető fel van jogosítva -, de maga a gépjárműszerelvény nem felel meg a kategóriák egyikének sem „E”.”
(6) Az R. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(7) Az R. 8. számú melléklet 2. pontjának b) és c) alpontja helyébe a következő szövegrész lép:
(2. Személyi feltételek
A szakértői állomás:)
„b) a vizsgálati technológiára és az ellenőrzési módszerekre (üzleti titok), valamint valamennyi a tevékenysége során megismert adatra nézve titoktartási kötelezettséget vállal (ez nem vonatkozik a közigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárások során történő tanúvallomásra és adatközlésre),
c) a tevékenységi körben érintett tulajdonos, cégjegyzésre jogosult képviselője, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy évente megújított bejegyzés nélküli hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.”
(8) Az R. 8. számú mellékletének „Az eredetiség ellenőrzés eredménye” cím alatti szövegrész a következő szövegrésszel egészül ki:
(Az eredetiség-ellenőrzés eredménye:)
»„D” minősítés
A járműhöz tartozó okmányban, illetőleg a járművön tapasztalt azonosító adat eltér a nyilvántartás adatától és a „b”, valamint a „c” minősítés esete nem áll fenn.”«
(9) Az R. 9. számú melléklete új 4. ponttal egészül ki és az eredeti 4. pont számozása 5-re változik:
„4. Az OT betűjelű rendszámtábla a betűjegyektől elkülönített, kötőjellel elválasztott két-két, összesen 4 számjegyet tartalmaz.”
(10) Az R. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(11) Az R. 13. számú mellékletének B. része az alábbiak szerint módosul:
„B. Az 1999. január 1-jétől bevezetett forgalmi engedély tartalmi elemei
„Jármű forgalmi engedély” megnevezés
„Certificat d’immartriculation” felirat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG megnevezés és felségjelzés
Műszaki lap első oldalán a jármű
A	- rendszáma
E	- alvázszáma
- motorszáma
- fajtája
D	- gyártmánya
- típusa
- színe
gyártási éve:
hengerűrtartalma: (cm3)
hajtóanyaga:
teljesítmény: (kW)
G	- saját tömege (kg)
F	- megengedett legnagyobb össztömege (kg)
szállítható személyek száma:
környezetvédelmi osztályba sorolása: (kódszáma)*
sebességváltójának típusa: (kódszáma)**
B	- első nyilvántartásba vételének időpontja
- forgalmi engedély száma.
Műszaki lap második oldalán:
- kiállítás kelte
- kiállító aláírása
- kiállító hatóság bélyegzőjének helye
H	- műszaki érvényessége
- érvényesítő címke sorszáma
vontatásra vonatkozó adatokat* * *.
Üzemben tartói lap első oldalán:
C	- üzemben tartó nevét, természetes személy neve, anyja neve, születési helye és ideje; jogi személy megnevezése
- üzemben tartó lakcíme, székhelye, telephelye
forgalmi engedély száma:
rendszám:
Üzemben tartói lap második oldalán
- elidegenítés dátuma:
- eladó aláírása:
Bejelentő lap első oldalán:
tulajdonos adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje
vevő adatai, neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme (székhelye, telephelye):
forgalmi engedély száma:
rendszám:
Bejelentő lap második oldalán a tudnivalókat:
elidegenítés időpontja:
az eladó és vevő aláírása:
Kódok:
*	Környezetvédelmi osztályba sorolás:
0:	katalizátor nélküli Otto-motoros
- jóváhagyási előírások szerint nem minősített dízelmotoros
- ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
1:	katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű Otto-motoros
2:	katalizátoros, szabályozott keverékképzés
3:	az ENSZ-EGB 83.01/C vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
4:	az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg 49.02B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, dízelmotoros
5:	tiszta gázüzemű vagy elektromos meghajtású, illetőleg hibrid (elektromos és Otto- vagy dízelmotoros) hajtású
6:	katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05/B előírás szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros
7:	az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D, illetőleg a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott dízelmotoros
8:	az ENSZ-EGB 83.05/C, 83.05/D vagy a 49.03/A és 51.02 előírás (EURO-III.) szerint jóváhagyott OBD-rendszerrel ellátott dízelmotoros
**	Sebességváltó típusa:
0:	mechanikus
1:	félautomata
2:	automata
3:	szekvenciális
***	Vontatásra vonatkozó adatok:
0:	fék nélküli
1:	ráfutófékes
2:	átmenőfékes össztömegű vontatmány
3:	nyeregterhelés”
(12) Az R. 15. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(13) Az R. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott egy alkalomra szóló forgalmi engedély a kiadásakor meghatározott érvényesség időpontjáig jogosít a közúti forgalomban történő részvételre.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 4. §-ának (2) bekezdésében „illetve a pályaalkalmassági” szövegrész, az R. 7. §-ának második mondata, az R. 10. §-ának (1) bekezdésében az „illetve a pályaalkalmasság” szövegrész, az R. 10. §-ának (3) bekezdésében „a pályaalkalmassági minősítéseket” szövegrész, az R. 16. §-ának (1) bekezdésében a „(nemzetközi vezetői engedély)”, valamint ugyanezen bekezdés e) pontjában az „(1) bekezdésében” szövegrész, az R. 18. §-ának (1) bekezdésében „az egészségi alkalmasságának megfelelő időtartamra és” szövegrész, az R. 24. §-ának (3) bekezdése, az R. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget” szövegrész, az R. 27. §-ának (2) bekezdéséből a „vagy az orvosi vizsgálat eredménye” szövegrész, az R. 30. §-ából az „így a honosítás során be nem vont vezetői engedélyre is” szövegrész, az R. 36. §-a, az R. 42. §-ának (7) bekezdése, az R. 44. §-ának (3) bekezdése, az R. 44. §-a (5) bekezdésének d) pontjában az „valamint a használt motor beépítését követően” szövegrész, valamint ugyanezen bekezdés e) pontjában az „és/vagy motor” szövegrész, az R. 48. §-ának (3) bekezdésében „az egyénileg kiválasztott, illetve az egyedileg előállított rendszámtábla tulajdonjogának változását” szövegrész, az R. 67. §-ának (3) és (4) bekezdése, az R. 69. §-ának (1) bekezdésében „vagy exportálásáig (reexportálásáig)” szövegrész, az R. 70. §-ának (2) bekezdése, az R. 74. §-a (4) bekezdésének második mondata és a 78. §-a (5) bekezdésének második mondata, az R. 88. §-ának c) pontjából a „mindenkori” szövegrész, az R. 99. §-a, az R. 102. §-ának (9) bekezdése, az R. 103. §-ának (2) bekezdése, az R. 104. §-a és az R. 105. §-a.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd: a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet 31. § (1)-(2) bekezdés, 32. §, 33. § (1)-(2) bekezdés, 34. § (4) bekezdés, 36-39. §.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény.

[LÁBJEGYZET_4] A közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] Lásd: a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról szóló 54/1999. (XII. 25.) BM rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] Lásd: a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_7] Lásd: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_8] Lásd: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHéM rendelet.

[LÁBJEGYZET_9] Lásd: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet.

[LÁBJEGYZET_10] Lásd: a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos egyes díjakról szóló 11/1998. (IV. 17.) KHVM-BM együttes rendelet.