280/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), p), r), s), u), v)-w), xa), z), valamint zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed]
„n) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott analitikus nyilvántartó helyekre e rendelet 145. §-ában foglalt időközi mérlegjelentéshez történő adatszolgáltatás tekintetében.
Indok: új jogszabály lép hatályba.”
2. § Az Ámr. 2. §-ának 3-4., 10., 17., 44., 47., 50-51., valamint 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő 61-71. pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában]
„3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a MeH Nemzetbiztonsági Iroda, az Esélyegyenlőség cím tekintetében az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, az EU Integráció cím tekintetében az EU Integrációért felelős tárca nélküli miniszter Titkársága, a XX. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF), valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsorolt szervek vezetői, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az azok irányításában közreműködő politikai államtitkár, az Esélyegyenlőség cím tekintetében az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter, az EU Integráció cím tekintetében az EU integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, a XX. fejezetnél a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda tekintetében a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF, valamint az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;”
„10. ellenőrzést végző szerv: külső ellenőrzést végző szerv az Állami Számvevőszék, belső ellenőrzést végeznek a fejezet felügyeletét ellátó szervek és a költségvetési szervek belső ellenőrzési szervei, a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, hatósági ellenőrzést végez a vám-, az adóhatóság, az ONYF, illetve az OEP és igazgatási szervei, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatok tekintetében ellenőrzéseket végez a Kincstár;”
„17. elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek, az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységének; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok) - a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő - költségvetése;”
„44. beszedő szervezet: az államháztartás közteherbevételeinek (adók, járulékok, illetékek, egyéb adó jellegű bevételek) és az Európai Unió tradicionális saját forrásainak beszedését végző és az adósok nyilvántartását vezető szervezetek: az állami és önkormányzati adóhatóság, a vámszervek, az illetékhivatalok, továbbá minisztériumok azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében, amelyeknek bevételei köztehernek minősülnek, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az ONYF, az OEP és a helyi igazgatási szerveik;”
„47. támogatási intenzitás: az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban meghatározottak szerint számított támogatási mérték;”
„50. OEP nettó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban finanszírozott önkormányzati költségvetési rend szerint működő egészségügyi intézmények;
51. OEP bruttó finanszírozási kör: az Egészségbiztosítási Alapból a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott, az 50. pont hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók;”
„56. támogatási célelőirányzat: a fejezet költségvetésében megtervezett, részben vagy egészben központosított bevétellel ellentételezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat, melynek felhasználási céljait, a kedvezményezettek körét külön jogszabály átfogóan szabályozza;”
„61. beváltóhely: a Magyar Posta Rt. postahelyei;
62. folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE): az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés;
63. kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését;
64. gazdaságosság: egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálása a megfelelő minőség biztosítása mellett;
65. hatékonyság: egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat;
66. eredményesség: egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat;
67. kötelezettségvállalás dokumentuma: a kinevezési okirat, a szerződés, a megállapodás, a visszaigazolt megrendelés, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és a Kincstárnak az adott évben december 20-áig bejelentett e rendelet 72. §-ában szereplő Engedélyokirat, illetve Alapokmány, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma;
68. előzetes kötelezettségvállalás: a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra;
69. az Európai Unió tradicionális saját forrásai: a 2000/597/EK tanácsi határozat 2. Cikke értelmében a nem tagállamokból (harmadik országból) származó import utáni vámok, mezőgazdasági vámok, valamint a cukor, izoglükóz és inulin illetékek;
70. egyéb levonások: az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatót megillető tárgyhavi bruttó finanszírozási összegből az OEP által jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban visszavonandó összegek;
71. jelentősebb vállalati beruházás: az a beruházási projekt, amelynek elszámolható költsége legalább 500 millió forint, de nem minősül nagyberuházásnak.”
3. § Az Ámr. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetés államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását
a) a központi kezelésű előirányzatok,
b) a fejezeti kezelésű előirányzatok,
c) a központi költségvetési szervek előirányzatai,
d) a köztestületi költségvetési szervek előirányzatai,
e) az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatai és azok teljesítésének teljes körű, bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi tervezése, pénzügyi lebonyolítása, illetve elszámolása alkotják.”
4. § Az Ámr. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit is érvényesíteni.”
5. § Az Ámr. 10. §-a (4) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell]
„c) a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes - alaptevékenységtől elhatárolt - felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetőinek ezzel kapcsolatos feladatait,”
„g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot,”
6. § Az Ámr. 14. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik, és az így átszámozott (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Valamely költségvetési szerv szakmai irányítása alatt álló területi szervként működő részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti feladatokat saját gazdasági szervezeti egység létrehozásával is elláthatja. A szervezeti egység vezetője ellenjegyzési jogosultsággal a 18. § (7) bekezdése, a 134. § (2) bekezdése és a 137. § (1) bekezdése alapján abban az esetben rendelkezhet, ha őt az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági vezetője kijelöli. A szervezeti egység vezetőjének képesítési követelményére a 18. § (4) bekezdésének rendelkezése az irányadó.
(7) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint
b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.”
7. § (1) Az Ámr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat, amely - a FEUVE kivételével - részben történhet vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül.”
(2) Az Ámr. 17. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A területi szervezeti hálózattal rendelkező költségvetési szerv területi szerve - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - gazdasági szervezeti egységgel rendelkezhet. A területi szerv gazdasági szervezeti egysége végzi az (1) bekezdésben meghatározott feladatoknak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körét a költségvetési szerv területi szerve vonatkozásában. A gazdasági szervezet - a szervezeti és működési szabályzatban, valamint a gazdasági szervezet ügyrendjében meghatározott módon - szakmai irányítást gyakorol a területi szerv gazdasági szervezeti egysége felett.”
8. § Az Ámr. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A területi szerv gazdasági szervezeti egységének a vezetője felelős a 17. § (2) bekezdése alapján meghatározott feladatok végrehajtásáért a költségvetési szerv területi szervének vonatkozásában. A szervezeti egység vezetője ellenjegyzési jogosultsággal a (7) bekezdés, a 134. § (2) bekezdése és a 137. § (1) bekezdése alapján rendelkezhet. A szervezeti egység vezetőjének képesítési követelményére a (4) bekezdés rendelkezése az irányadó.”
9. § Az Ámr. 29. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül]
„k) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.”
10. § Az Ámr. 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyomtatványgarnitúrákat és a költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztatót a Pénzügyminisztérium honlapján teszi közzé.”
11. § Az Ámr. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetési szervek, az alapok összeállított, tartalmi és formai szempontból ellenőrzött, illetve feldolgozott költségvetését a fejezet felügyeletét ellátó szerv - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - február 28-áig a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz nyújtja be oly módon, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése együttesen foglalja magában a saját és a részjogkörű költségvetési egysége, valamint a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv(ek) előirányzatait. Adatszolgáltatás céljából az önállóan és a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervek költségvetéseit külön-külön is be kell nyújtani a Kincstárnak.”
12. § (1) Az Ámr. 46. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezetek intézményei közötti, az intézménytől más fejezet fejezeti kezelésű előirányzatára és a fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott megállapodáson alapuló átcsoportosítást - az előirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges - a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt előirányzat-módosítás tekintetében az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.”
(2) Az Ámr. 46. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során]
„d) az európai uniós támogatások előirányzatainak államháztartáson belüli felhasználását pénzeszközátadással kell rendezni.”
(3) Az Ámr. 46. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából, a totó játékadóból, valamint a sorsolásos játékok adójából származó bevétel költségvetési törvényben meghatározott részének a Sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatai a felsorolt bevételek túlteljesülését követően, annak mértékéig növelhetők. Az előirányzatok módosítása a Kincstár értesítése alapján a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára, a pénzügyminiszter egyetértésével történik.”
13. § Az Ámr. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés általános tartalékának felhasználásáról - a pénzügyminiszter, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által benyújtott előterjesztés alapján - a Kormány határozatban dönt. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének az előterjesztésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján a fejezet költségvetésében az igényelt feladat ellátására felhasználható szabad előirányzat, pénzeszköz nem áll rendelkezésre.”
14. § (1) Az Ámr. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik
a) a fejezeti kezelésű címzetlen és címzett előirányzatok terhére, továbbá címen belül a költségvetési szervek között átcsoportosítással pótelőirányzatot vagy új előirányzatot engedélyezhet;
b) a kiadási és az ahhoz kapcsolódó bevételi előirányzatok növelésével többletfeladatot rendelhet el;
c) feladatok, illetve bevételek elmaradása esetén - értékelés alapján - a bevételek és a kiadások előirányzatát a támogatási előirányzat egyidejű változtatásával vagy változtatása nélkül csökkentheti;
d) a jóváhagyott előirányzatok felhasználását - amennyiben azokat bizonyos feltételhez köti - indokolt esetben év közben időszakosan korlátozhatja vagy saját rendelkezésébe vonhatja. Ezen intézkedéséről költségvetési szervét és a Kincstárt egyidejűleg értesíteni köteles;
e) a felújítás előirányzata terhére a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosítást engedélyezhet a működési költségvetés javára.”
(2) Az Ámr. 48. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyeleti szerv - ha az előirányzat-módosítási jogosultságot magához vonta - év közben a költségvetési szerv tervezett, illetve a módosított előirányzatát meghaladó többletbevételéből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát legfeljebb”
15. § Az Ámr. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezet felügyeletét ellátó szerv jogi és természetes személyek javára - a központi költségvetési szervek kivételével, figyelemmel a 46. § (6) bekezdésének d) pontjára - előirányzat-módosítás nélkül, közvetlenül teljesíthet kifizetéseket.”
16. § (1) Az Ámr. 51. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját előirányzat-módosítási hatáskörében - a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - bevételi és kiadási előirányzatának fő összegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő részelőirányzatokat felemelheti]
„c) bevételi többletéből az Áht. 93. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.”
(2) Az Ámr. 51. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A központi költségvetési szerv a dologi kiadások körében megtervezett részelőirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. A szellemi tevékenység végzésére kifizetés jogcímen megtervezett előirányzat kizárólag a személyi juttatások előirányzata terhére növelhető. A szolgáltatási kiadások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek előirányzatai körében előirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat anélkül felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv ezen éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.”
17. § Az Ámr. 52/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Helyszíni vizsgálat esetén az Igazgatóság erre írásbeli felhatalmazással rendelkező, vizsgálatot végző munkatársa (a továbbiakban: vizsgáló) jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat, iparűzési adóerőképességre vonatkozó adatszolgáltatást és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók, iparűzési adóerőképesség teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát.”
18. § Az Ámr. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosításhoz az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.”
19. § (1) Az Ámr. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők]
„b) az állami (hatósági, engedélyezési, ellenőrzési) feladatok díjbevételei;”
(2) Az Ámr. 57. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.
(8) Amennyiben a költségvetési szerv meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, az ezzel összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is.
(9) A (7)-(8) bekezdés szerinti költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.
(10) A központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatok terhére az Áht. 94. §-a (4) bekezdésének c) pontja és (5) bekezdésének c) pontja szerint nyújtható támogatás értékhatára támogatott szervezetenként évente 7 millió forint.
(11) Az Áht. 24. §-ának (8) bekezdésében előírt szabályozásban külön kell rendelkezni a nem pályázati úton felhasználásra kerülő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének rendjéről.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott tartalmú szabályozás hiányában a Kormány - a pénzügyminiszter javaslatára - elrendelheti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának felfüggesztését.”
20. § Az Ámr. 58. §-ának (3) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszeres személyi juttatások körébe tartozik a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak alapilletménye - ideértve az egy havi külön juttatást is -, illetménykiegészítése, illetménypótléka, illetve azok a juttatások, amelyek részükre havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre.”
„(7) A létszám-előirányzat magában foglalja a (2) bekezdés szerinti személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható - és a feladatok ellátásához a felügyeleti szerv által, illetve jogszabályok alapján a költségvetés tervezésekor meghatározott - költségvetési engedélyezett létszámkeretet (álláshelyet) és az éves átlagos statisztikai állományi létszámot (a továbbiakban: átlaglétszám). Tájékoztató jelleggel be kell mutatni a tárgyév első napján foglalkoztatott tényleges és munkajogi nyitólétszámot, valamint az év utolsó napján nyilvántartott tényleges és munkajogi zárólétszámot, továbbá - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a betöltetlen álláshelyek számát az érvényes előmeneteli rendszer főbb munkaköri csoportjaira, besorolási, fizetési osztályaira, fokozataira vonatkozó előírások figyelembevételével.”
21. § Az Ámr. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból - figyelemmel az e § (5) bekezdésében foglaltakra - e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom. E rendelkezések nem vonatkoznak azon költségvetési szervekre, amelyeknél törvény az eredeti rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-át meghaladó összegű jutalom kifizetését teszi lehetővé.”
22. § Az Ámr. 61. §-át megelőző cím és a 61. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„Közalapítvány, gazdálkodó szervezet alapításának, abban való részesedésszerzésnek, valamint a gazdálkodó szervezet átalakulásának szabályai
61. § (1) Ha a központi költségvetési szerv gazdálkodó szervezetben vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben
a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért és egyéb tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetését kikötni;
b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni.
(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vagy költségvetési szerve gazdálkodó szervezetet kíván alapítani, vagy abban tagsági (részvényesi) jogviszonyt létesíteni, illetve részesedést szerezni, továbbá átalakulását kezdeményezni, a Kormány előterjesztésben kérelmét köteles a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) tervezetéhez kapcsolt
a) a feladatellátás tartalmát, jellemzőit, feltételeit - e rendelet 18. számú melléklete szerinti formában és tartalommal - leíró és értékelő részletes indokolással,
b) a feladatok költségeit, bevételeit középtávon tartalmazó üzleti tervvel
alátámasztani.
(3) Közalapítvány Kormány által történő létrehozása esetén az előterjesztés tartalmára az e rendelet 18. számú mellékletében foglaltakat kell megfelelően irányadónak tekinteni.”
23. § Az Ámr. 63/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári vagyont értékesítő központi költségvetési szervnek a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel központi költségvetést megillető - költségvetési törvényben, illetve az Áht. 109/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott - hányadát a bevétel jóváírását követő 15 napon belül kell befizetnie, amennyiben nem nyújt be visszahagyási kérelmet.”
24. § (1) Az Ámr. 66. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján - a pénzügyminiszter a tárgyévet követő év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a cél jellegű előirányzatok maradványát is, kivéve
a) az Áht. 93. §-ának (5) bekezdésében foglalt előirányzat-maradványt,
b) a beruházások, a több éven keresztül megvalósuló felújítások és beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlások, a többéves megvalósítással kiírt pályázatok, valamint a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, a nemzetközi támogatások társfinanszírozási része, illetve a vis maior helyzetek miatti előirányzat-maradványt, valamint
c) azon b) pontba nem tartozó összeget, amelyre - központi költségvetési szervek esetében - kötelezettséget vállaltak, de annak szakmai, műszaki teljesítésére nem került sor a tárgyévet követő év június 30-áig.”
(2) Az Ámr. 66. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés szerint jóváhagyásra nem került előirányzat-maradványokról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik az (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti maradvány esetében a fejezetek részére történő megállapításáról vagy elvonásáról,
b) b)-c) pontja szerinti maradvány esetében az elvonásáról, illetve a feladat további finanszírozásáról.”
(3) Az Ámr. 66. §-a (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg]
„c) amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből nem használt fel a létszámfeltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt, illetve azt nem használták fel az 59. § (5) bekezdésében foglalt feladatra;”
25. § Az Ámr. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a vállalkozási tevékenység eredménye negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv alapító okiratában a vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív eredményére a korábbi év(ek)ben képzett és fel nem használt vállalkozási tartaléka nem nyújt fedezetet, akkor a veszteséget az alaptevékenysége tartaléka terhére köteles rendezni.”
26. § Az Ámr. 69. §-a (2) bekezdése c) pontjának 5-6. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti összeg - a következő sorrendben - felhasználható]
[a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen]
„5. gazdálkodó szervezetben való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,
6. gazdálkodó szervezetben pénzbeli hozzájárulásra, tőkeemelésre, alapítvány támogatására.”
27. § Az Ámr. 70. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A feladatfinanszírozásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni]
„c) a PHARE és ISPA/Kohéziós alap támogatásával megvalósuló programokra a külön jogszabályban foglaltak szerint,
d) a nemzetközi fejlesztési intézmények (Világbank, Európai Beruházási Bank, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Európa Tanács Fejlesztési Bank, Észak-európai Beruházási Bank, Kreditanstalt für Wiederaufbau stb.) pénzeszközeiből (hitel és vissza nem térítendő támogatás) megvalósuló feladatokra, a pénzügyminiszter döntése szerint.”
28. § Az Ámr. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzat meghatározott része felett a rendelkezési jogot egy-egy részfeladatra Engedélyokiratban, illetve Alapokmányban adhatja át. A nem az adott fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által megvalósítandó részfeladat Engedélyezési okiratát, illetve Alapokmányát az előirányzatot átadó és átvevő fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy annak megbízottja együtt írja alá. Az utalványozási jog részfeladatot megvalósító államháztartáson kívüli szervezetnek - az Európai Unióból származó támogatások kivételével - nem adható át. Egyéb előirányzatok esetében ez alól - egyedi elbírálás alapján - a pénzügyminiszter adhat felmentést.”
29. § Az Ámr. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kincstár a kifizetéseket az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (számlát, részszámlát, a kötelezettségvállalási bizonylatot, saját megvalósítás esetén számlát helyettesítő okmányt), lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás esetén a 100. § (1)-(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni.”
30. § Az Ámr. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit - a 93/B. §-ban foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.”
31. § (1) Az Ámr. 79. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege, b) pontja és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott előirányzatért (operatív programért) kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője (a továbbiakban együtt: előirányzat kezelője) az éves költségvetési tervezés keretében”
„b) kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a pályázati felhívások tervezetét. Ennek során alkalmazza az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatásokhoz - a (10) bekezdésben, valamint az állami támogatásokra vonatkozó közösségi vívmányokban foglaltakra is figyelemmel - a pályázati felhíváson belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön pályázati felhívástervezeteket készít. A Római Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, a Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabályban meghatározott eljárásrendet veszi figyelembe.”
„(2) Az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az elkészített pályázati felhívás tervezetét és a Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend által előírt űrlapot az előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vagy az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője az éves költségvetés elfogadását követően és a pályázati felhívás kiadását megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére. A pályázati felhívás tervezetet a Kincstár az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) kompatibilitás szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Egyetértése, illetve a Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint a pénzügyminiszter, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a pályázati felhívás adatait az OTMR-be. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a pályázati felhívás tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 napon belül kell nyilatkoznia.”
(2) Az Ámr. 79. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A területfejlesztési tanácsok a rendelkezési jogkörükbe utalt, a központi költségvetés részét képező előirányzatok felhasználásával összefüggő pályázati felhívásokat kötelesek összehangolni a kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatok terhére a központi szervek által meghirdetett pályázati felhívásokkal.”
(3) Az Ámr. 79. §-ának (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény, pályázat esetén az egyes támogatási igények tekintetében a döntéseket az érintett előirányzatok kezelői közösen és/vagy külön-külön - az adott előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint is - meghozhatják. Ez utóbbi esetben tájékoztatni kötelesek egymást a meghozott döntésekről.
(9) Több előirányzatra is benyújtott támogatási igény esetén az érintett előirányzat kezelője, illetve az általa szerződéskötésre felhatalmazott szerv külön-külön kötnek szerződést a támogatás igénylőjével. Az előirányzatok kezelői összehangoltan ellenőrzik a támogatási szerződésben meghatározott program, projekt megvalósulását és a támogatások felhasználását. Az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról (szerződésszegés) kötelesek tájékoztatni egymást.
(10) A Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti támogatások minősítéséért és halmozott támogatások esetén a támogatási intenzitás mértékének betartásáért a támogatáskoordinátor a felelős.”
32. § Az Ámr. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az előirányzatok fejlesztési támogatási célú felhasználása során - amely előirányzatok tekintetében ez célszerűen megvalósítható - az összehangolást közös pályázati rendszerek működtetésével is biztosítani kell. A jelentősebb vállalati beruházásokhoz támogatás elsősorban közösen meghirdetett és finanszírozott pályázati rendszerben nyújtható.”
„(3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg.”
33. § Az Ámr. 81. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A döntéshozatal eljárási rendjét és gyakoriságát jogszabályban kell meghatározni.”
34. § Az Ámr. 82. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A jelentősebb vállalati beruházások esetében
a) a támogatási igény elbírálására - amennyiben a pályázat befogadásra került - a pályázat benyújtásától számított 45 nap áll rendelkezésre,
b) pályázat kizárólag a külön jogszabályban meghatározott közreműködő szervezetnél nyújtható be, amely azt haladéktalanul továbbítja a pályázati döntések előkészítésére jogosult előirányzat kezelőjének vagy az előirányzat felett rendelkezési, döntési jogosultsággal felruházott szervnek, testületnek,
c) a döntéshozó a támogatási döntésről a döntéstől számított 5 munkanapon belül tájékoztatja a b) pontban megjelölt szervezetet, amely arról haladéktalanul értesíti a pályázót.”
35. § Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni]
„a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről; valamint, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,”
36. § (1) Az Ámr. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A támogatásra benyújtott pályázatok elbírálása során a pályázatokról szóló döntések előkészítése - figyelemmel a 79. § (2) bekezdése szerinti szabályozásban foglalt követelményekre is - az előirányzat kezelőjének, illetve az előirányzat felett rendelkezési, döntési joggal felruházott szerv, illetőleg testület, valamint a döntés-előkészítésre feljogosított szervezet feladata és felelőssége.”
„(11) A pályázat elbírálásában, illetve a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban részt vevő személyek nem vonhatók be ugyanazon pályázat alapján megkötött támogatási szerződések megvalósításának ellenőrzésébe.”
37. § (1) Az Ámr. 87. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a szerződéskötés feltétele]
„a) 30 napnál nem régebbi igazolás az állami és a székhely, valamint a pályázat megvalósítási helye szerinti önkormányzati adóhatóságtól, vámhatóságtól, illetékhivataltól, illetőleg az illetékes társadalombiztosítási szervtől (a továbbiakban együtt: adóhatóság), hogy hatáskörükbe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása a kedvezményezettnek nincs, vagy arra az illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett,”
(2) Az Ámr. 87. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszűnéséről az előirányzat kezelője, illetve a szerződéskötésre feljogosított szerv a szükséges adatokat tartalmazó dokumentumok csatolásával és elektronikus úton is 5 munkanapon belül - az e rendelet 8/b. számú mellékletében meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapon - értesíti az OTMR-t.
(8) A Kincstár a köztartozások, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen a tartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága részére.
(9) Amennyiben a program, projekt összköltsége (kiadása) csökken a tervezetthez képest, a támogatási összeget - a szerződés módosításával - a projekt összköltsége csökkentésének arányában az előirányzat kezelőjének is csökkentenie kell, több támogatási forrás esetén az eredeti támogatási arányoknak megfelelően. Ha az adott pályázati rendszerben a program megvalósításához a lehetséges legnagyobb támogatási összeg került jóváhagyásra, az előirányzat kezelője jogosult a támogatás csökkentés mértékének meghatározására.”
38. § Az Ámr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. (1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. Természetbeni telephely juttatás esetén vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítási jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerződésben a forráskezelőnek.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás támogatási szerződésben meghatározott időpontig történő elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell az előirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. § (4)-(5) bekezdésében megjelölt előirányzat javára és módon befizetni az eladó részére történő teljesítést követő 5 munkanapon belül.”
39. § Az Ámr. 91. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett - az EU Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap külön jogszabályban meghatározott támogatásaiból, az abban szabályozott eljárásrend szerint részesülő kedvezményezettek kivételével, - a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét - a 79. § (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon - igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel.
(6) Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (3) bekezdés szerinti mértékű előleg a projekt megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, illetve az időarányos saját forrással való elszámolást követően. A támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Költségvetési szerv részére a 75% előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogtalanul igénybe vett előirányzat átadó fejezet részére történő átcsoportosításáról.”
40. § Az Ámr. 92. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint a Kincstár e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR részére, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, illetve az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR tájékoztatása elektronikus módon és folyamatosan történik.”
41. § Az Ámr. 93/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásokra vonatkozó különös szabályok
93/A. § A támogatások szabályainak megalkotásakor a Római Szerződés 87. Cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kell eljárni.”
42. § Az Ámr. 97. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére]
„f) az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésében említett közhasznú társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát”
[vezethet.]
43. § (1) Az Ámr. 98. §-ának (1) bekezdése a következő m)-n) pontokkal egészül ki:
[A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következő számlákat vezetheti]
„m) Strukturális Alapok pénzforgalmi lebonyolítási számla,
n) Kohéziós Alap pénzforgalmi lebonyolítási számla.”
(2) Az Ámr. 98. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A Strukturális Alapok pénzforgalmi lebonyolítási számla az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott programok lebonyolítására szolgál. A fejezet részére több pénzforgalmi számla is vezethető.
(17) A Kohéziós Alap pénzforgalmi lebonyolítási számla az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott programok lebonyolítására szolgál. A fejezet részére több pénzforgalmi számla is vezethető.”
44. § (1) Az Ámr. 99. §-ának (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
[A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához]
„l) céltartalék számlát,
m) EMOGA Garancia Részleg pénzforgalmi lebonyolítási számlát,
n) EMOGA pénzforgalmi megelőlegezési számlát”
[vezethet.]
(2) Az Ámr. 99. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kincstári kártyafedezeti számla a kincstári kártyával történő kifizetések pénzügyi fedezetének elkülönített kezelésére szolgáló, kártyatípusonként nyitható számla. A pénzügyi fedezet biztosításáról a számlatulajdonos a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája vagy letéti számlája terhére benyújtott átutalási megbízással köteles gondoskodni. A számlatulajdonos a kártyafedezeti számlára elkülönített fedezetet a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet útján vezetheti vissza a kártyafedezeti számlához kapcsolódó megfelelő kincstári számla javára. A központi költségvetési szerv számára a pénzügyminiszter, a pénzforgalmi számlatulajdonos számára a Kincstár elnökének engedélyével indokolt esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethető.”
(3) Az Ámr. 99. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(17) A céltartalék számla az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségvetési szervek részére a felügyeleti szerv engedélyével nyitható, illetve szüntethető meg. A számla a felügyeleti szerv által jóváhagyott felújítási és beszerzési, illetve vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok megvalósítását célzó összegek elkülönített kezelésére szolgál. A számlán lévő összeg az előirányzat-maradvány elszámolása során kötelezettségvállalásként kimutatható, ha az előirányzat rendelkezésre áll.
(18) Az EMOGA pénzforgalmi lebonyolítási számla az EU EMOGA Garancia Részlegéhez kapcsolódó program keretében nyújtott támogatás fogadásának és kifizetésének lebonyolítására szolgál. Az akkreditált intézmény részére több lebonyolítási számla is nyitható.
(19) Az EMOGA pénzforgalmi megelőlegezési számla az EU EMOGA Garancia Részlegéhez kapcsolódó költségvetésen kívül kezelt támogatások megelőlegezésére, az akkreditált intézmény részére nyitható.”
45. § (1) Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő l) ponttal egészül ki, és a jelenlegi l) pont számozása m) pontra változik:
[A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint:]
„j) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési számlát, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési számlát, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési számlát, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési számlát, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési számlát,”
„l) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére,”
(2) Az Ámr. 103. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A helyi önkormányzat a (2) és (6) bekezdésben felsorolt számlákon kívül a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására]
„d) más szerv által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások - kizárólag az önkormányzatot megillető köztartozások kivételével - befizetésére idegen bevételek elszámolási számlát,”
46. § Az Ámr. 109. §-ának (5), (8)-(9) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kincstár a felügyeleti szerv adatszolgáltatása alapján automatikusan keretet nyit egy havi külön juttatásra és a munkaadókat terhelő járulékra.”
„(8) A (7) bekezdés vonatkozásában a fejezet összes előirányzat-felhasználási keretének megállapítása során a fejezet előirányzatai közül figyelmen kívül kell hagyni a központi kezelésű előirányzatokat, a feladatfinanszírozásba bevont előirányzatokat, az európai uniós támogatással megvalósuló programokra tervezett előirányzatokat, a támogatási célelőirányzatok központosított bevétellel finanszírozott kiadási előirányzatát, valamint a fejezeti tartalék előirányzatot.
(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül a nem feladatfinanszírozás körébe tartozó, a fejezethez vagy más fejezethez tartozó költségvetési szerv részére előirányzat-módosítással átadott előirányzatok finanszírozása a módosítást követően időarányosan történik az (1) bekezdésben foglaltak szerint. A Kormány határozatában megjelölt fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a felügyeleti szerv rendelkezése szerinti ütemezésben történik az előirányzatok finanszírozása. A finanszírozáshoz be kell nyújtani a Kincstár részére a pénzügyminiszter rendeletében előírt okmányt.”
„(11) A támogatási célelőirányzatoknak a központosított bevételhez kapcsolt támogatási előirányzata a tényleges teljesítés mértékéig vehető igénybe. A költségvetési szerv az általa beszedett támogatási célelőirányzathoz kapcsolódó központosított bevételt köteles minden hónap 27-éig a megfelelő nemzetgazdasági számlára átutalni. A Kincstár a jelölt időpontig beérkezett bevételek együttes eredeti előirányzatának mértékéig automatikusan, az azt meghaladó bevétel terhére az előirányzat-módosítás végrehajtását követően bocsátja rendelkezésre az előirányzat-felhasználási keretet.”
47. § Az Ámr. 114. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Egészségbiztosítási Alapot terhelő nyugellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az ÁPV Rt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó előtti kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.”
48. § Az Ámr. 115. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő
a) gyógyító-megelőző ellátások együttes összege az éves előirányzat 5%-ánál, a gyógyszertámogatás együttes összege, és a gyógyászati segédeszköz-támogatás együttes összege az éves előirányzat 10%-ánál alacsonyabb mértékben haladják meg az időarányos szintet, a Kincstár a finanszírozási tervet tartalmilag és formailag elbírálja, véleményezi és a Pénzügyminisztérium részére jóváhagyás céljából megküldi,
b) zárt előirányzatok az a) pontban meghatározottnál nagyobb mértékben haladják meg az időarányos szintet, a Pénzügyminisztérium az előirányzat-felhasználási keret meghatározásához szükséges kormánydöntést kezdeményez. A finanszírozási tervhez mellékelni kell az OEP előirányzat-túllépést alátámasztó részletes indokolását.”
49. § (1) Az Ámr. 117. §-a (1), (4)-(5) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok terhére teljesülő kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.”
„(4) Az OEP és az ONYF a fedezet biztosítása céljából - az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján - megfelelő kiadási számláinak terhére, a Kincstár felé a megfelelő lebonyolítási számla javára:
a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátások előirányzatai terhére nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények tárgyhavi támogatás esedékes bruttó finanszírozási összeg egyéb levonások után fennmaradó rész 50%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjára, a további rész átvezetéséről tárgyhónap 19-éig rendelkezik,
b) az a) pont szerint meghatározott intézmények, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről tárgyhónap 19-éig rendelkezik.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott elszámolások összegének figyelembevételével a Kincstár minden hó 22. napjáig, december hónapban 20-áig az utalást teljesíti.”
„(7) A (12) bekezdés szerint kiutalandó járandóság előleg visszavonásáról az OEP egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.”
(2) Az Ámr. 117. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az OEP a (4) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben, a Kincstár a 10/b. és 10/c. számú mellékletben megjelölt banki napoktól eltérő időpontban finanszírozási összeg átutalásról rendelkezhet, illetve a jogosultak részére utalást teljesíthet a hónap 5-éig esedékes járandóságok kifizetése érdekében a pénzügyminiszter jóváhagyása alapján.
(12) Az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjának felhatalmazása alapján a december 20-a után kiutalható járandóság előleg az érintett szolgáltató utalási évre vonatkozó 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a.”
50. § Az Ámr. 124. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az illetékhivatal az illetékbeszedési számlára érkezett, más illetékhivatal illetékességébe tartozó, gépjárműszerzés utáni befizetésből származó illetékbevételt a beérkezést követő hónap 10. napjáig utalja át az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára.”
51. § Az Ámr. 126. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor]
„b) a központi költségvetésből az önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívásnak az Igazgatósághoz történő megérkezésétől, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül utalja át.”
52. § Az Ámr. 128. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe]
„b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható a beváltóhelyeken, a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál.”
53. § Az Ámr. 129. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet]
„j) biztosítja a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS termináljainál a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását.”
54. § Az Ámr. 130. §-a b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kincstár
a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet adatszolgáltatása alapján]
„4. jóváírja a kártyabirtokos által a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáknál és POS termináloknál befizetett készpénz összegét,”
55. § Az Ámr. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kártyafedezeti számlatulajdonos szerződésszegés esetén a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézetnél és a Kincstárnál kezdeményezheti a kincstári kártyák letiltását.”
56. § Az Ámr. 134. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés ezzel egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:
[Központi költségvetési szerv esetén éven túli kötelezettség vállalható]
„c) az intézményi beruházásokkal, a több éven keresztül megvalósuló beruházásokkal, felújításokkal, beruházást helyettesítő szolgáltatás vásárlásokkal összefüggésben - figyelemmel az Áht. 12/A. §-ában és 22-23. §-ában foglaltakra,
d) a nemzetközi támogatások társfinanszírozási részével és a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekkel összefüggésben.”
57. § Az Ámr. a következő 138/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok kötelezettségvállalásának szabályai
138/A. § (1) A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű, többéves kiadási kötelezettséget jelentő fejlesztési programok kötelezettségvállalása az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - figyelemmel az Áht. 22-23. §-okban foglaltakra - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történhet.
(2) A Kormány az egyedileg jóváhagyott fejlesztésről, illetve az annak megvalósítását elősegítő - az államháztartás alrendszereit terhelő, éven túli - fizetési kötelezettségvállalásról szóló határozatát a Magyar Közlönyben teszi közzé.
(3) A (2) bekezdésben foglalt határozatnak tartalmaznia kell:
a) az egyedileg jóváhagyott fejlesztés célját,
b) a megvalósítás időtartamát, határidejét,
c) a kötelezettségvállalás formáját, a kötelezettségvállalást tartalmazó szerződés megkötésére feljogosított személyt, szervezetet,
d) több fejezet, költségvetési szerv vagy egyéb hazai, illetve nemzetközi szervezet támogatásával megvalósuló program esetén a kormányzati koordinálást végző felelőst.
(4) A Kormány a (2) bekezdésben foglalt határozatában a kötelezettség vállalásához kapcsolódóan feltételeket is megállapíthat.
(5) A Kormány (2) bekezdésben említett határozatában foglalt döntését megalapozó előterjesztést a tárgyéven túli fizetési kötelezettség célja, illetve a kötelezettségvállalással biztosítandó jogviszony tartalma szerint illetékes - kormány-előterjesztés benyújtására jogosult - szerv vagy személy a pénzügyminiszterrel együttesen nyújtja be a Kormányhoz. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a tárgyéven túli fizetési kötelezettség vállalására irányuló javaslat részletes indokolását, ideértve az állami szerepvállalás formájának indokolását,
b) a korábban a tárca fejezetében szereplő előirányzatok terhére vállalt tárgyéven túli fizetési kötelezettségek tényéről és körülményeiről szóló tájékoztatást, ezen belül elkülönítve az előterjesztésben szereplő programhoz hasonló célú tárgyéven túli fizetési kötelezettségeket,
c) minden egyéb olyan tényt, adatot, amely a kötelezettségvállalás szempontjából jelentős, ideértve az évekre lebontott részletes pénzügyi és kifizetési tervet, annak a központi költségvetésre gyakorolt hatását,
d) fejlesztési program célját, részletes tartalmát, a kezdeti és a célállapotot úgy, hogy az a megvalósítás során folyamatosan mérhető és ellenőrizhető legyen,
e) a megvalósítás időtartamát, határidejét,
f) a végrehajtásról készítendő időközi, illetve befejezéskori szakmai értékelés módját, valamint annak tartalmi és formai követelményeit,
g) a program megvalósításához szükséges államháztartáson belüli és kívüli források megoszlását, az állami szerepvállalás, kötelezettségvállalás célszerűségét, indokoltságát, formáját, mértékét, az államháztartás egyes alrendszereit terhelő kötelezettségvállalás legnagyobb összegét éves bontásban,
h) hatástanulmányt a program javasolt finanszírozása esetén az állami feladatellátás hatékonyságának alakulásáról.
(6) A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásokat a Kincstár tartja nyilván, ideértve a kötelezettségvállalások állományáról történő információszolgáltatást is.
(7) A tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalásról szóló szerződés megkötését követően a szerződő költségvetési szerv köteles a Kincstárat tájékoztatni a programmal kapcsolatos kötelezettségvállalások mértékéről és üteméről, valamint számára a szerződés egy példányát megküldeni. Minden, a kötelezettségvállalások mérték és/vagy ütemét érintő változásról a Kincstárat tájékoztatni kell.”
58. § Az Ámr. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést - a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, az I-V. hónapjáról június 15. napjáig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 15. napjáig.”
59. § Az Ámr. a következő XIII/A. fejezettel és az azt követő címmel egészül ki:
„XIII/A. Fejezet
A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
145/A. § (1) A költségvetési szerv vezetője a szerv gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét.
(2) A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.
(3) A FEUVE rendszer kialakítása és működtetése során a költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat.
(4) A FEUVE fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső pénzügyi ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.
(5) A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely e rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi.
Ellenőrzési nyomvonal
145/B. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv e rendelet 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.
Kockázatkezelés
145/C. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni.
(2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.
(3) A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.
(4) A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.”
60. § (1) Az Ámr. 149. §-ának (2) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki, és a jelenlegi c) pont számozása d) pontra változik:
[A költségvetési szerv felügyeleti szerve a költségvetési szervei részére]
„c) előírja, hogy az Áht. 97. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek megfelelően értékelje a FEUVE rendszer működését, és az éves költségvetési beszámolóval együttesen küldje meg a felügyeleti szervnek,”
(2) Az Ámr. 149. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi költségvetési szervnek és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelőjének legkésőbb június 30-áig értékelnie kell, hogy a jogszabály által rábízott, továbbá az általa alapított, vagy a tulajdonosi részesedés formájában érdekeltségi körébe tartozó gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, alapítványok működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét, a részükre nyújtott támogatás hogyan hatott e szervezetek által végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezőségre, a vagyon változására.”
„(8) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott értékelés alapján a felügyeleti szerv az éves összefoglaló jelentését megküldi a Pénzügyminisztérium részére a tárgyévet követő év május 31-éig.
(9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezés helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek felügyeleti szerveire nem alkalmazandó.”
61. § Az Ámr. 154. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedő részekből áll]
„a) a költségvetési szervek teljes köréről vezetett törzskönyvi nyilvántartás;”
62. § Az Ámr. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek teljes köréről a Kincstár törzskönyvi nyilvántartást vezet, az Áht. 88. §-ának (5) bekezdésében és a 88/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait és az adatszolgáltatás rendjét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) Központi költségvetési szerv alapításakor a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjaiban megjelölt költségvetési szerv esetében hitelintézetnél csak akkor nyitható számla, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.”
63. § Az Ámr. 160. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, alapok, központi kezelésű előirányzatot kezelők (a továbbiakban: az államháztartás alrendszereibe tartozók) és az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetek adminisztratív (azonosító) jellegű adatairól a pénzügyminiszter nyilvántartásokat vezet.”
64. § Az Ámr. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező és kincstári költségvetéssel nem rendelkező költségvetési szerv köteles a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó tárgyévben saját költségvetési előirányzatai terhére megvalósuló közbeszerzései törvényben meghatározott egyedi értékhatárt elérő dologi és intézményi felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásait egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül.”
65. § Az Ámr. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozással, valamint a különféle nemzetközi hitelekkel és segélyekkel kapcsolatos kiadásokról és forrásokról az e rendelet 17. számú melléklete szerinti, illetve a nemzetközi pénzügyi intézmények által megkívánt formában és tartalommal a hitel- vagy segélyprogramban érintett minisztériumoknak, illetve más költségvetési szerveknek - beleértve azok előkészítését is - adatszolgáltatást kell teljesíteni és megküldeni a Pénzügyminisztérium, valamint a KPSZE vagy az illetékes fejezeti Végrehajtó Egység részére.”
66. § Az Ámr. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„168. § A 18. § (4) bekezdésében és a 135. § (2) bekezdésében meghatározott iskolai végzettség és képesítési előírás nem vonatkozik a községi, nagyközségi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. Más költségvetési szervek esetében a felügyeleti szerv vezetője indokolt esetben, az adott szervnél már foglalkoztatottak, továbbá a 14. § (6) bekezdésben említett szervezeti egységek vezetői részére felmentést adhat az előírt iskolai végzettség és képesítési előírás alól, központi költségvetési szerv esetében - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre általánosan szabályozott módon.”
67. § Az Ámr. 1/a. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép. Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak. Az Ámr. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép. Az Ámr. 5. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosulnak. Az Ámr. 7. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 8/a) számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 10/b) számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 10/c) számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 12/a-c) számú melléklete helyébe e rendelet 10/a)-c) számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete, 17. számú melléklete helyébe e rendelet 12. számú melléklete, 18. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 19. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép. Az Ámr. 22. számú melléklete e rendelet 15. számú melléklete szerint módosul.  [LÁBJEGYZET_1]

Záró rendelkezések

68. § (1) E rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Ámr 2. §-ának 47. pontja, 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) és (10) bekezdése, valamint 93/A. §-a és az azt megelőző cím a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3) Az Ámr. 138/A. §-ának (6) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(4) Az Ámr. 149. §-a (2) bekezdésének c) pontjában és 149. §-ának (8) bekezdésében meghatározottakat először a 2004. évre vonatkozó költségvetési beszámolók elkészítése során kell alkalmazni.
(5) Az Ámr. 145/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak, a 145/A. § (5) bekezdésében meghatározott szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének, a 145/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési nyomvonal, valamint a 145/C. §-ban a kockázatelemzéssel kapcsolatban meghatározottak elkészítésének határideje a 145/A. § (3) bekezdésében, illetve a 145/C. § (4) bekezdésében megjelölt módszertani útmutatók közzétételétől számított 60 nap.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámr. 66. §-ának (11) bekezdése és 159. §-a.
(7) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámr. 2. §-a 30. pontjának második mondata, 45. és 46. pontja.
(8) Az Ámr. 46. §-a (6) bekezdésének a) pontjában foglalt előirányzat-módosítási kötelezettséget az éves előirányzatot meghaladó felhasználásra nem kell alkalmazni a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím Polgári szolgálat tekintetében.
(9) Az Ámr. 117. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott fedezetbiztosítási célú átvezetések aránya 2004. január és február hónapban a tárgyhónap első munkanapjára 40%, a tárgyhónap 19-éig 60%.
(10) Az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének felhatalmazása alapján az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézmények részére 2003. december 20-a után kiutalt éves gazdálkodási előlegnek az OEP - az Ámr. 117. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2004. évben
a) a január havi utalásnál az előleg 1/12 részének,
b) a február-augusztus havi utalásoknál a fennmaradó összegnek egyenlő részletekben történő
visszavonásáról gondoskodik.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/4.