31/2003. (VII. 18.) BM rendelet

a belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. §-ában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a hivatásos állomány tagjainak, a köztisztviselők, közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére, az érintett érdek-képviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szállóférőhelyen történő elhelyezés annak a belügyi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személynek biztosítható, aki munka-, illetőleg szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkezik, lakhatását egyéb módon megoldani nem tudja.
(2) Előnyben kell részesíteni azt, aki a használati jogviszony időtartama alatt rendszeresen, havonta legalább ötezer forint összeg megtakarítással rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak azokra a kérelmezőkre, akik munka-, illetőleg szolgálati helyükön kívül önálló lakással rendelkeznek.
(4) A szállóférőhelyen történő elhelyezés iránti kérelmet a munkáltatói jogkört gyakorló vezető javaslatával ellátva az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelem elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult.
(5) A helyi lakásügyi szerv vezetője írásban értesíti
a) a kérelmezőt és a szállóval rendelkező szervet (a továbbiakban együtt: beutalásra jogosult szerv) a kijelölés tényéről és feltételeiről;
b) a kérelmezőt - szállóférőhely hiányában - a nyilvántartásba vételről.”
2. § Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beutalásra jogosult szerv a szállóférőhelyet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a leltári tárgyakkal együtt jegyzőkönyv szerint adja át a szállóférőhely használója részére.”
3. § Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szálló használójának halálát követően a lakóegységben maradt - a használó jogán a szállóférőhelyen tartózkodó - személyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 30 napon belül, amely időtartam írásbeli kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható - elhelyezési igény nélkül kötelesek a szállót elhagyni.”
4. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belügyi szervvel munka- és szolgálati jogviszonyban álló személy bérleti, albérleti hozzájárulásban részesíthető, ha szállón történő elhelyezése nem lehetséges.”
5. § Az R. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek tekintetében a hozzájárulás kifizetését az állományilletékes parancsnok - a szerv gazdasági vezetőjének hozzájárulásával - engedélyezi, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek vonatkozásában a hozzájárulás feltételeit és mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A hozzájárulás alapja a - rezsiköltséget nem tartalmazó - szerződéssel és számlával, illetőleg a (2) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt bérleti vagy albérleti díj.”
6. § Az R. a következő 14-20. §-okkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 14. § számozása 21. §-ra változik:
„14. § Kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli egyéni körülmények fennállása esetén a hozzájárulás összegét az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője - a dolgozó írásbeli kérelmére - a belügyminiszter előzetes engedélyével, a havi bérleti díj és a dolgozó által bérelt lakás alapterületével azonos belügyi vagyonkezelésű lakás havi lakbérének különbözeti összegének mértékéig, de havonta legfeljebb egyszázezer forint összegig kiegészítheti. A kiegészítés összegét a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok vagy a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.
15. § A belügyminiszter előzetes engedélyének beszerzéséhez a dolgozó írásbeli kérelmét - az e rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon - a munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti közvetlen vezetőjének részletes indokolásával ellátva, a szolgálati út betartásával a központi lakásügyi szervhez kell benyújtani.
16. § (1) A kérelem felterjesztésének együttes feltételei:
a) a kérelmet a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető záradékolja, amellyel igazolja a kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli, méltányolható egyéni körülmények fennállását;
b) a dolgozó nyilatkozatban vállalja, hogy a juttatást megalapozó körülmények megszűnéséről azonnal tájékozatja a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezetőt;
c) a bérelt lakrész, illetőleg lakás a dolgozó méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg;
d) a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerint illetékes gazdasági vezető írásbeli nyilatkozata, hogy a hozzájárulás kiegészítés összege a szervezet költségvetésében rendelkezésre áll.
(2) A központi lakásügyi szerv az (1) bekezdésben felsorolt bármelyik feltétel hiányában a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja.
17. § A belügyminiszter engedélye alapján a hozzájárulás kiegészítés legfeljebb egy évig folyósítható. A kivételes körülmények fennállását évenként felül kell vizsgálni. Az engedélyt megalapozó kivételes körülmények további fennállása esetén a kérelem ismételten benyújtható.
18. § A hozzájárulás kiegészítés iránti kérelem elbírálása szempontjából kivételes szolgálati érdeknek minősül különösen, ha a dolgozó jelenlegi szolgálati- vagy munkahelyére történő áthelyezése nem saját kérelmére történt, és szolgálati- vagy munkahelyének vonzáskörzetén kívüli településen önálló lakással rendelkezik.
19. § E rendelet alkalmazásában
a) méltányolható lakásigény mértéke a dolgozó és a vele együttköltöző családtagok számától függően a következő:
- egy vagy két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
- három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,
- minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa,
- három vagy több gyermeket nevelő családban minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértékének felső határa;
b) albérlet: a bérlő saját lakáshasználatát korlátozva, a lakása egy részét albérletbe adja. Az albérleti jogviszony járulékos jellegű, a bérlő jogán alapul;
c) lakásbérlet: az egész lakás kizárólagos használatba adása a bérlő részére. A lakásbérleti jogviszonyban a bérlő önálló jogcímen használja a lakást;
d) szolgálati- vagy munkahely vonzáskörzete: ahonnan a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra, a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van.
20. § A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az abban részesített személy a részére időközben felajánlott szállóférőhelyet vagy a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő BM rendelkezésű lakást legalább két esetben, alapos indok nélkül nem fogadja el.”
7. § Az R. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Beutalt kijelenti, hogy szolgálati-, illetőleg munkahelyén önálló lakással nem rendelkezik.”
8. § Az R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A beutalt kiköltözéskor köteles a lakóegységet rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek vagy megbízottjának átadni.”
9. § Az R. az e rendelet melléklete szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az R. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a 13. §-ának (5) bekezdése e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
(3) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.