34/2003. (VII. 29.) BM-PM együttes rendelet

az összekötő tisztviselők kihelyezéséről

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a Belügyminisztériumra, a Pénzügyminisztériumra, a rendőrségre, a határőrségre, valamint a vám- és pénzügyőrségre, illetőleg ezen szervek állományába tartozó hivatásos állományú tisztekre és köztisztviselőkre terjed ki.
(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a tartós külföldi szolgálatról szóló 31/2002. (III. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. §-ának (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet vagy más hivatalos kirendeltség és annak munkatársa.
(3) A békemissziós tevékenységgel összefüggésben külföldi szolgálatot teljesítők esetében ez a rendelet a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel együtt alkalmazható.
(4) A nemzetközi szervezethez kihelyezett olyan összekötő tisztviselőre, akinek a külföldi ellátását a nemzetközi szervezet biztosítja, csak az 1-10. §, a 11. § (1)-(3) bekezdése és a 31. § vonatkozik. Ha a nemzetközi szervezet az összekötő tisztviselő 2. § f) pontja szerinti együtt élő családtagjai ellátását nem biztosítja, az összekötő tisztviselőt megilleti a 14. §-ban meghatározott családtagi pótlék, valamint a 26. §-ban meghatározott iskoláztatási költség is.
2. § A rendelet alkalmazásában
a) tartós külföldi szolgálat: az a külföldi állomáshelyen teljesített szolgálat, amelynek tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja,
b) összekötő tisztviselő: a külföldi állomáshelyre kihelyezett képviselő, akinek feladata, hogy kapcsolatot tartson az adott állam bűnüldöző szerveivel vagy nemzetközi szervezettel abból a célból, hogy hozzájáruljon a bűncselekmények megelőzéséhez vagy nyomozásához (a továbbiakban: összekötő),
c) külföldi állomáshely: az a külföldi hivatal vagy iroda, amelyet az összekötői tevékenység ellátása érdekében nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján más állam bűnüldöző szervénél vagy nemzetközi bűnüldözési szervezetnél hoztak létre, vagy amelyet e célból rendelkezésre bocsátottak, valamint a nemzetközi szervezet központjában külföldön működő állandó összekötői képviselet,
d) kihelyezés: olyan munkáltatói intézkedés, illetve hivatásos állományú tisztek esetében olyan tartós vezénylés, amellyel a kihelyező szerv az összekötőt - beleegyezésével - tartós külföldi szolgálat ellátására rendeli,
e) kihelyező szerv: a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség,
f) együtt élő családtag: az összekötővel a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő, illetőleg általa eltartott házastársa és gyermeke,
g) harmadik ország: olyan állam, amely nem tagállama az Európai Uniónak.
3. § (1) Külföldi állomáshely létesítéséről nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a belügyminiszter, illetve a pénzügyminiszter (a továbbiakban együtt: miniszter) dönt.
(2) A külföldi állomáshely fenntartásához és működéséhez, az összekötőt e rendelet szerint megillető juttatásokhoz szükséges költségelőirányzatot a kihelyező szerv költségvetésében kell tervezni.
(3) A kihelyező szerv vezetője, illetve hivatásos állományú tiszt esetében a miniszter, a külföldi szolgálat idejére az összekötőnek a mellékletben meghatározott - nem diplomáciai - címet (munkaköri elnevezést) adományoz, melyet az összekötő hivatalos tevékenysége során belföldön és külföldön egyaránt használhat.

Az összekötő kihelyezése, ideiglenes hazarendelése, a kihelyezés megszűnése, megszüntetése

4. § (1) Összekötőként kihelyezni azt a köztisztviselőt vagy hivatásos állományú tisztet lehet, aki a kihelyezésbe beleegyezik és az alábbi feltételeknek eleget tesz:
a) jogszabályban, illetve a kihelyező szerv szabályzatában előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel és megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezik,
b) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen a tartós külföldi szolgálatra alkalmas,
c) a kihelyező szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek eleget tett,
d) a munkaköréhez előírt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapján megfelelt.
(2) A kihelyező szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely (beosztás) viszonyainak megfelelő egyéb feltételeket írhat elő. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés vagy teljesítésükre halasztás nem adható.
(3) Meghatározott állomáshelyek esetében a kihelyező szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja.
5. § (1) A tartós külföldi szolgálat időtartama alatt az összekötő a fogadó országot - hivatalos, illetve magáncélból egyaránt - csak a kihelyező szerv engedélyével hagyhatja el. A kérelemben és az engedélyben meg kell határozni az utazás célját, az úti célt, kezdő és befejező időpontját és módját. Az összekötő az engedélyben foglaltaktól nem térhet el.
(2) Ha az (1) bekezdésben előírt engedély előzetes megkérésére nincs lehetőség, az összekötő az első adandó alkalommal tájékoztatja a kihelyező szervet az (1) bekezdésben meghatározottakról.
(3) A kihelyező szerv az összekötőt ideiglenesen hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés):
a) a külföldi állomáshely helye szerinti országban bekövetkezett közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, súlyos járvány, fegyveres zavargás, illetve összeütközés vagy háború esetében, illetve a közigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból,
b) hazai gyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt,
c) szolgálati érdekből.
(4) Az ideiglenes hazarendelés időtartama - a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével - nem haladhatja meg a hazaérkezéstől számított 90 napot. Ezen időtartam alatt a kihelyező szerv vezetője dönt a külföldi szolgálat folytatásáról vagy a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti megszüntetés miniszternél történő kezdeményezéséről. A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a kihelyező szerv vezetője az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal további, legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (3) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés - a külföldi szolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges - körülményeiről a kihelyező szerv vezetőjét a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell.
(6) A külföldi szolgálat az összekötő egyetértésével meghosszabbítható.
6. § (1) A külföldi szolgálat megszűnik:
a) a kihelyező okiratban meghatározott idő lejártával,
b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a köztisztviselői, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszűnésével.
(2) A külföldi szolgálat megszüntethető:
a) a felek közös megegyezésével,
b) a kihelyezés visszavonásával,
c) az összekötő kérelmére.
(3) A külföldi szolgálat (2) bekezdés b) pontja alapján történő megszüntetéséhez az összekötő egyetértése nem szükséges.
7. § (1) A kihelyezés a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott visszavonással a külföldi szolgálat bármely szakaszában megszüntethető, ha
a) az összekötő ellen indított fegyelmi eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és külföldi szolgálatának folytatása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező szervtől nem várható el,
b) utóbb kiderül, hogy az összekötő a kihelyezés 4. § szerinti feltételeinek már a kihelyezéskor sem felelt meg,
c) az összekötő külföldi szolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott,
d) az összekötő az előírt időszakos vagy soron kívüli munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a külföldi szolgálat ellátására véglegesen vagy tartósan (90 napot meghaladóan) alkalmatlan, illetve ha a vizsgálatnak nem veti magát alá,
e) az összekötői állomáshely megszűnik, illetve működését bármely okból a miniszter tartósan (90 napot meghaladóan) szünetelteti,
f) kivételesen fontos szolgálati érdekből.
(2) A külföldi szolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetését a kihelyező szerv vezetője kezdeményezi, a kihelyezés visszavonással történő megszüntetéséről a miniszter dönt.
8. § (1) A kihelyező szerv a kihelyezés megszűnéséről, megszüntetéséről, illetve az áthelyezésről - amennyiben annak bekövetkezése előre látható - a tervezett időpontot legalább három hónappal megelőzően az összekötőt írásban értesíti.
(2) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külföldi szolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez az összekötő egyetértése szükséges.
(3) A kihelyezés elrendeléséről, megszüntetéséről, az áthelyezésről köztisztviselő esetében - a 7. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a kirendelő szerv vezetője, hivatásos állományú tiszt esetében a miniszter dönt.

Az összekötői feladatok ellátása

9. § (1) Az összekötő feladatait a jogszabályok, a nemzetközi szerződések, a munkaköri leírás, a minisztertől és a kihelyező szerv vezetőjétől kapott egyedi utasítások alapján látja el, figyelembe véve a fogadó szerv vagy nemzetközi szervezet által meghatározott követelményeket.
(2) Az összekötő az Európai Unió tagállamainak ugyanazon országba vagy nemzetközi szervezethez kihelyezett összekötőivel rendszeresen találkozik abból a célból, hogy kicseréljék információikat az adott országról, továbbá hogy egymásnak segítséget nyújtsanak.
(3) A harmadik országba kihelyezett összekötő az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett tájékoztatja a kihelyező szervet a tudomására jutott - az adott harmadik országban összekötővel nem rendelkező Európai uniós tagállamot érintő - súlyos bűnügyi fenyegetettségről. A kihelyező szerv értékeli az információt, és ha az érintett tagállam értesítését látja szükségesnek, a törvényben foglaltak szerint jár el. Amennyiben az Európai Unió érintett tagállama az adott harmadik országban összekötőt működtet, a tagállamot érintő információt közvetlenül az érintett tagállam összekötőjének kell átadni az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett, és egyidejűleg értesíteni kell a kihelyező szervet az információ tartalmáról és átadásáról.
(4) Az Európai Unió olyan tagállamától, amely nem tart fenn összekötőt az adott harmadik országban, az összekötőhöz érkező közvetlen megkeresést haladéktalanul a kihelyező szervhez kell továbbítani.

A kihelyezésről rendelkező okirat

10. § (1) A kihelyezésről, a kihelyezés megszűnéséről és megszüntetéséről, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezésről okiratban kell rendelkezni. Az okiratnak tartalmaznia kell a külföldi szolgálat ellátásával kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen:
a) a kihelyező szerv megnevezését;
b) az összekötő
ba) házassági nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét,
bb) hazai munkakörének megnevezését, hivatásos állományú tiszt esetében rendfokozatát,
bc) hazai besorolását, besorolási szorzószámát,
bd) hazai illetményét és egyéb járandóságait,
be) külföldi állomáshelyén betöltendő munkakörének megnevezését, munkaköri kulcsszámát és szorzószámát;
c) a külföldi állomáshely megnevezését;
d) külföldi szolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), a külföldi szolgálat várható időtartamát, illetve az áthelyezés napját;
e) az összekötő havi devizaellátmányát és e rendeletben meghatározott egyéb juttatásait;
f) az összekötővel együtt külföldön tartózkodó, ellátmányra vagy családtagi pótlékra jogosító családtagjai családi jogállását, a ba) pontban meghatározott adataikat és havi devizaellátmányukat vagy családtagi pótlékukat;
g) az állomáshelyre és a visszautazáshoz, valamint a szabadságra történő hazautazáshoz biztosított utazási napok számát;
h) az összekötő gyermekei külföldi - alap- és középfokú - oktatási költségei viselésének mértékét és időtartamát;
i) az összekötő és együtt élő családtagjai egészségügyi ellátásával kapcsolatos feltételeket;
j) az összekötő kötelezettségeit és jogosultságait, a külföldi szolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket;
k) az összekötő irányításának módját.
(2) A kihelyező okirathoz csatolni kell az összekötő részletes munkaköri leírását.
(3) A kihelyező okiratot a kihelyező szerv készíti el és köztisztviselő esetében a kihelyező szerv vezetője írja alá, hivatásos tiszt esetében a kihelyezendő írásos beleegyező nyilatkozatával együtt az okiratot fel kell terjeszteni az aláírásra jogosult miniszternek.

Járandóságok

11. § (1) Az összekötőt a hazai illetménye - a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint - a külföldi szolgálata időtartamára változatlanul megilleti.
(2) Az összekötő hazai illetményét a kiküldetés ideje alatt a személyi állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.
(3) Az összekötő a kiküldetés időtartama alatt a személyi állomány jutalmazási rendszerében előírtak szerint jutalmazható.
(4) A főtisztviselői, központi tiszti kinevezéssel rendelkező összekötő a tartós külföldi szolgálata alatt főtisztviselői, központi tiszti alapilletményre és a 12. § szerinti járandóságokra jogosult.
12. § A külföldi szolgálat tartalma alatt az összekötőt - a 11. § (1) bekezdésében, főtisztviselő vagy központi tiszt esetében a 11. § (4) bekezdésében foglalt illetményén felül - a maga és együtt élő családtagjai külföldi létfenntartásával, valamint a külföldi szolgálati tevékenységgel kapcsolatos költségeinek fedezésére szolgáló devizaellátmány, devizaellátmány-pótlék, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

A devizaellátmány, a családtagi pótlék, a devizaellátmány-pótlék

13. § (1) Az összekötő a külföldi szolgálat időtartamára devizaellátmányra jogosult.
(2) Az összekötő devizaellátmányának havi összege az alapellátmányról, a valuta-költségtérítésről és egyes állomáshelyekhez kapcsolódó további ellátmánypótlékokról szóló 5/1997. (XII. 29.) KüM rendeletben (a továbbiakban: KüM R.) országonként meghatározott alapellátmány és az összekötőre e rendelet mellékletében meghatározott munkaköri kulcsszámhoz tartozó szorzószám szorzata. A szorzószámot - a mellékletben meghatározott keretek között - az állomáshely sajátosságainak, illetve az összekötő munkaköri feladatainak megfelelően kell megállapítani, melyek változása esetén a szorzószám a külföldi szolgálat időtartama alatt módosítható.
(3) Az összekötőt munkaköri feladatainak megfelelően a mellékletben meghatározott munkakörbe kell besorolni.
(4) Az összekötő részére a devizaellátmány a külföldi szolgálat megkezdése napjától a külföldi szolgálat megszűnése (megszüntetése) napjáig jár. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.
(5) Az összekötő külföldi állomáshelyén részmunkaidőben foglalkoztatott családtagja is jogosult devizaellátmányra, melynek összegét a foglalkoztatás időtartamának figyelembevételével kell a Kr. 1. számú melléklete szerinti szorzószámok alapján megállapítani.
(6) A devizaellátmányt a KüM R. szerinti devizában úgy kell átutalni, hogy az az összekötő devizaszámláján legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napján megjelenjen. A külföldi szolgálat megszűnése (megszüntetése) esetén az ellátmány a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban is kifizethető.
14. § (1) Az összekötő részére a devizaellátmányon felül az engedéllyel külföldön vele egy háztartásban élő házastársa és az általa eltartott (2) bekezdés szerinti gyermeke után azok tényleges kiutazásától a végleges hazautazásukig - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - családtagi pótlék jár.
(2) Családtagi pótlék az összekötővel együtt élő gyermek után akkor jár, ha utána belföldön a családok támogatásáról szóló jogszabály szerint családi pótlék járna.
(3) Nem jár családtagi pótlék az után a családtag után, aki
a) a tárgyhónapban az állomáshely szerinti - a KüM R.-ben meghatározott - alapösszeget meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik;
b) bármely munkáltatónál külföldön teljes vagy napi 4 órát meghaladó munkaidőben dolgozik.
(4) A (3) bekezdés a) pontban szereplő jövedelem megszerzését az összekötő írásban köteles bejelenteni.
(5) A családtagi pótlék összege
a) házastárs után
aa) amennyiben nem rendelkezik külföldön szerzett jövedelemmel, az összekötő devizaellátmányának 25%-a,
ab) ha bármely munkáltatónál legfeljebb 4 órás részmunkaidőben dolgozik, az összekötő devizaellátmányának 12,5%-a;
b) a gyermek után a 2,5 szorzószámmal számított devizaellátmány
ba) 12. életév betöltéséig 10%-a,
bb) 12. életév betöltését követően 15%-a.
(6) Az összekötő nem jogosult családtagi pótlékra a hozzátartozója évi 90 napot meghaladó belföldi tartózkodása idejére. Többszöri távollét esetén a részidőket - az évi alap- és pótszabadság időtartama kivételével - évente össze kell számítani. A házastárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező szerv vezetője ezen időszak összeszámításától - legfeljebb évi 60 napig - eltekinthet. A családtagi pótlékra jogosult hozzátartozó belföldi tartózkodását az összekötő a hazautazás előtt 3 munkanappal a kihelyező szerv vezetőjének köteles írásban bejelenteni.
(7) Ha a családtagi pótlékra jogosító hozzátartozó a 18. § szerinti keresőképtelenség ideje alatt az állomáshelyen tartózkodik, a családtagi pótlékot változatlan összegben kell folyósítani.
15. § (1) A különösen nehéz körülmények között tartós külföldi szolgálatot teljesítő összekötő devizaellátmány-pótlékra jogosult. Az e körbe tartozó állomáshelyek körét és a devizaellátmány-pótlék állomáshelyenkénti összegét a KüM R. szerint kell megállapítani.
(2) A töredékhavi devizaellátmány-pótlék kiszámítására, valamint a devizaellátmány-pótlék átutalására a devizaellátmányra vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A devizaellátmány-pótlék nem képezi alapját a családtagi pótléknak és a devizaellátmány-előlegnek, egyebekben azonban a devizaellátmánnyal esik egy tekintet alá.
16. § (1) A devizaellátmány (a részmunkaidőben foglalkoztatottak devizaellátmányát is ideértve), a devizaellátmánypótlék és a családtagi pótlék összegének a személyi jövedelemadóról, valamint a társadalombiztosításról szóló rendelkezések alapján személyi jövedelemadó, illetőleg egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjköteles része után az összekötőnek a személyi jövedelemadót, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) meg kell fizetnie.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a devizaellátmány KüM R. szerinti alapösszegét kihelyezettenként bruttósítani kell a következők szerint:
a) az összekötő adóköteles jövedelméhez igazodó legmagasabb személyi jövedelemadó-kulcs és a járulékfizetésre kötelezetteknél az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapulvételével meg kell állapítani a bruttósítási együtthatót, amelyet a „bruttósítási együttható = 1 - (adókulcs% + járulék%) x adóköteles hányad% : 10000” képlet alapján kell kiszámítani,
b) a bruttósított alapösszeg a KüM R. szerinti alapösszeg és a bruttósítási együttható hányadosa.
(3) Az összekötő bruttó devizaellátmányát és bruttó családtagi pótlékát a bruttósított alapösszeg figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az összekötő részére kifizetésre kerülő (nettó) devizaellátmány és családtagi pótlék összegét a bruttósítás nélküli (nettó) alapellátmány alapján kell megállapítani és folyósítani.
(5) A (3) bekezdés szerinti bruttó és a (4) bekezdés szerinti nettó devizaellátmány és családtagi pótlék különbözetének forintra átszámított összegét személyi jövedelemadó-előlegként, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékként (magán-nyugdíjpénztári tagdíjként) kell befizetni és a kiküldöttnél elszámolni. A devizaellátmány-különbözetet a jogosultság időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaeladási-árfolyamon kell forintra átszámítani.
17. § (1) Az összekötőt az évi rendes szabadsága a kihelyezés időtartamára is megilleti. Az évi rendes szabadság időarányos részét a külföldi szolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külföldi szolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható.
(2) A külföldi szolgálat ideje alatt az évi rendes szabadság kivételének idejét a kihelyező szerv vezetője engedélyezi.
(3) Az összekötőt az évi rendes szabadsága vagy bármely okból történő ideiglenes hazatérése alatt - a betegség miatti hazatérés kivételével - a devizaellátmány változatlan összegben megilleti.

A keresőképtelenség időtartamára járó juttatások

18. § (1) Az összekötőt a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára, legfeljebb 90 napig, külföldi állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben az összekötő nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti a külföldi állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.
(2) Ha a keresőképtelenség szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következménye, a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb 90 napig, a devizaellátmány 100%-a jár.

Költségtérítések

19. § (1) A kihelyező szerv köteles az utazási költséget megtéríteni:
a) az összekötő és családtagi pótlékra jogosító családtagja állomáshelyre történő első kiutazása és végleges hazautazása alkalmával (ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is),
b) az összekötő és az a) pont szerinti családtag szabadságra történő haza- és visszautazásakor évente egy alkalommal,
c) az összekötő ideiglenes hazarendelésekor,
d) az összekötő szülője, gyermeke, házastársa és annak szülője, továbbá testvére elhalálozása esetén,
e) a kihelyezett, valamint a) pont szerinti családtagjának (indokolt esetben kísérőjének) szülés, egészségügyi kivizsgálás vagy gyógykezelés céljából hazai intézetbe és az állomáshelyre való visszautazásakor.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kihelyező szerv indokolt esetben az összekötő egyéb utazási költségeihez is hozzájárulhat.
(3) Az összekötő és a családtagi pótlékra jogosító családtag hazai egészségügyi kivizsgálásra vagy gyógykezelésre való utazását, illetve kísérő igénybevételének szükségességét a kihelyező szerv egészségügyi szolgálatának a vezetője igazolja.
(4) Az utazásnál igénybe vehető szállítási eszközt a kihelyező szerv határozza meg.
20. § (1) Ha az összekötő külföldi szolgálata alatt kiküldetést teljesít, költségtérítésre és - a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint - külföldi napidíjra jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés és külföldi napidíj szempontjából külföldi szolgálatnak kell tekinteni azt is, ha az összekötő az állomáshely országában teljesít kiküldetést.
(3) Ha az összekötő az (1) bekezdés szerinti kiküldetést teljesít, a külföldi napidíj összege a KüM R.-ben meghatározott külföldi napidíjnak a 25%-a. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a 4 órát nem éri el. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát nem éri el.
(4) Az összekötő részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.
(5) Az összekötőt magyarországi szolgálati útja alkalmával a Magyarországon töltött időre a belföldi kiküldetésre vonatkozó szabályok szerinti térítések illetik meg.
21. § Az összekötő és a vele együtt élő családtagjai legszükségesebb ingóságai kiszállításának indokolt és számlával igazolt költségeit az állomáshelyre történő kiutazás és végleges hazautazás alkalmával a kihelyező szerv viseli.
22. § (1) Ha az összekötő az első kiutazásához, illetőleg az ideiglenes vagy végleges hazatéréséhez szolgálati gépjárművet vesz igénybe, részére és a vele együtt utazó, családtagi pótlékra jogosító családtagjai részére csak az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek (így különösen: üzemanyag, szállás, parkolás, autópálya díj) téríthetők, egyéb költségtérítésre nem jogosultak.
(2) Az összekötő részére saját gépjárművel történő utazása esetén az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok szerinti költségtérítés jár.
(3) Gépjárművel történő utazás esetén az utazás időtartamát és útvonalát a kihelyező szervnek kell meghatározni.

Elhelyezés

23. § (1) Az összekötőnek és a külföldi szolgálatteljesítés helyén vele engedéllyel együtt élő családtagjainak a kihelyező szerv köteles - az összekötő feladatkörének, a család összetételének, létszámának és az állományhely körülményeinek megfelelő - elhelyezést biztosítani. Az elhelyezés során az összekötő és családja részére biztosítani kell a folyamatosan, megfelelően karbantartott, berendezett lakást, az összekötő részére megfelelő munkakörülményeket nyújtó irodát, vagy az ezek biztosításához szükséges költségtérítést. Az összekötő tulajdonának védelme érdekében szükség szerint gondoskodni kell a technikai biztosítás feltételeiről.
(2) Az összekötő részére a lakásnak a kihelyező szerv által történő rendelkezésre bocsátásánál a lakásbérletről szóló belföldi jogszabályokban meghatározott lakásigény mértékét, a szolgálati követelményeket (protokolláris kötelezettségeket), gazdaságossági szempontokat, továbbá az állomáshelyen érvényesülő sajátosságokat kell figyelembe venni.
(3) A lakás- és irodaberendezési tárgyak cseréjéről vagy az ennek megfelelő költségtérítésről a kihelyező szerv gondoskodik.
24. § (1) A lakás- és a garázsbérlet bérleti díját, továbbá a lakásban elhelyezett, a kihelyező szerv tulajdonát képező berendezési és felszerelési vagyontárgyak, valamint az ingóságok és a garázs biztosítási díját, a lakás- és garázsbérletnél kifizetett letét összegét, illetőleg - ha az a rendeltetésszerű használat ellenére szükségessé vált - a lakásberendezés javításának és cseréjének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.
(2) A magántulajdonú vagyontárgyak biztosításának díja az összekötőt terheli.
(3) A lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások (így különösen: villany-, gáz-, víz- és csatornadíj, fűtés, hűtés, szemétszállítás) díja az összekötőt terheli. Amennyiben ezek együttes összege egy-egy naptári éven belül meghaladja az összekötő devizaellátmánya, devizaellátmány-pótléka és családtagi pótléka együttes nettó összegének (a továbbiakban: összellátmányának) az 5%-át, az ezt meghaladó részt a kihelyező szerv átvállalja.
(4) Amennyiben a lakbér a külön szolgáltatások alapdíját is magában foglalja, úgy a szolgáltatások díjául az összekötő összellátmányának 5%-át kitevő összeget kell megállapítani, amellyel a kihelyező szerv a lakbértérítés összegét csökkenti. Ennél kisebb mértékű díj megállapítása csak akkor engedélyezhető, ha a lakbérként térítendő összeg nem éri el a kiküldött összellátmányának 5%-át. Együtt élő házastársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a devizaellátmányuk együttes összegét kell alapul venni.
(5) A kihelyező szerv a telefonfelszerelés költségét, a készülék bérleti díját, a telefonállomás alapdíját, egy mobiltelefon beszerzési költségét, valamint - részletes számla vagy egyéb nyilvántartás alapján - a szolgálati beszélgetések díját megtéríti.
25. § (1) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit a kihelyező szerv viseli.
(2) A szállás, illetőleg a szálloda kategóriáját a kihelyező szerv által meghatározott szempontok alapján kell megválasztani.

Iskoláztatási költség

26. § (1) Az összekötőnek a vele külföldön tartózkodó és családtagi pótlékra jogosító gyermeke után az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű alap- és középfokú oktatási intézményben felmerülő tandíjköltséget - a (2) bekezdésben foglalt összeghatárig - meg kell téríteni, ha egészségügyi vagy más okból a helyi állami iskolarendszer nem vehető igénybe, vagy az is tandíjköteles.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tandíjköltség-térítés legmagasabb összege gyermekenként és tanévenként az adott országra a KüM R.-ben meghatározott alapösszeg háromszorosáig terjedhet. Ennél nagyobb költségtérítés csak a miniszter külön engedélye alapján folyósítható. A tandíjköltség-térítés összegét gyermekenként kell megállapítani és folyósítani. A tandíjköltség az éves (féléves) tandíjat és a beiratkozás díját foglalja magában. Nem lehet megtéríteni az oktatási intézmény által szervezett kirándulás, szabadidős programok, külön nyelvórák, iskolabusz költségeit.

Egyéb juttatások

27. § (1) Az összekötő részére külföldi szolgálata megkezdése alkalmával a kihelyező szerv vezetője kéthavi bruttó alapilletménye összegéig terjedő illetményelőleg folyósítását engedélyezheti a külföldi szolgálat időtartamának megfelelő, de legfeljebb 12 havi törlesztéssel.
(2) Az összekötő kérelmére, a külföldi szolgálat megkezdésekor, egyszeri alkalommal devizaellátmány-előleget kell folyósítani, melynek összege nem haladhatja meg a 2,5 szorzószámmal számított háromhavi devizaellátmány összegét.
(3) A kihelyező szerv az összekötő kérelmére - kizárólag gépkocsivásárlás céljából - a (2) bekezdésben meghatározottakon felül, 2,5 szorzószámmal számított további hathavi devizaellátmány-előleg folyósítását engedélyezheti, amelynek összege nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát.
(4) Az összekötő a devizaellátmány-előleg felhasználásával vásárolt gépkocsira - a devizaellátmány-előleg törlesztésének időtartamára - köteles a vásárlással egyidejűleg CASCO vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.
(5) A devizaellátmány-előleg kiszámításánál a családtagi pótlékot nem lehet figyelembe venni.
(6) A (2) bekezdés szerinti előleg legfeljebb tíz, a (3) bekezdés szerinti pedig legfeljebb harminchat havi részletre, ha a külföldi szolgálat tervezett időtartama ennél rövidebb, annak végéig engedélyezhető. A devizaellátmány-előleg törlesztését a felvételét követő negyedik hónapban kell megkezdeni, a törlesztésnek a hazatérés napjáig be kell fejeződnie.
(7) Amennyiben a külföldi szolgálat - előre nem látható okok miatt - a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, az összekötő az előleg fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében, vagy belföldön legkésőbb a külföldi szolgálat befejezésétől számított 30 napon belül a hazatérés időpontjában érvényes, az MNB által meghatározott devizaeladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni. Ha az összekötő a devizaellátmány-előleget a külföldi szolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külföldi szolgálat az összekötő önhibáján kívül a devizaellátmány-előleg visszafizetése előtt fejeződik be, a törlesztésre a kihelyező szerv a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.
(8) Az egy évet meg nem haladó időtartamú külföldi szolgálat esetén devizaellátmány-előleg nem adható.
28. § (1) A kihelyező szerv által meghatározott feltételekkel és a hazai gépjárműhasználatra vonatkozó szabályok figyelembevételével
a) az összekötő részére - a feladat jellegétől függően - a kihelyező szerv szolgálati gépjárművet biztosíthat,
b) a saját tulajdonú gépjármű szolgálati célú igénybevétele egyedi elbírálás alapján történhet,
c) a devizaelőleg felhasználásával vásárolt gépjárművet - a más jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében - az összekötő a kihelyező szerv utasítása alapján beosztásával összefüggő feladatai ellátására is köteles használni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű kötelező biztosításának, a külföldi állomáshely szerinti országban való forgalomba helyezésének költségeit a kihelyező szerv megtéríti.
29. § (1) Az összekötő külföldön történő elhalálozása esetén a vele a külföldi állomáshelyen egy háztartásban élő családtagja részére az elhalálozást követő 30 napra az elhalálozott devizaellátmányát, devizaellátmány-pótlékát és családtagi pótlékát ki kell fizetni.
(2) A családtagi pótlékra jogosító családtag külföldön történő elhalálozása esetén az összekötő részére az elhalálozást követő 30 napra az elhalálozott után járó családtagi pótlékot ki kell fizetni.
(3) Az összekötő külföldön történt elhalálozása esetén a hazaszállításról és a temetésről a kihelyező szerv gondoskodik. Az összekötő kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik az összekötő külföldön elhunyt, a 14. § (1) bekezdése szerinti családtagja hazaszállításáról és temetéséről.
(4) Az összekötő elhalálozása esetén az általa felvett illetményelőlegnek és devizaellátmány-előlegnek az elhalálozást követően esedékes, egyébként visszafizetendő részét a kihelyező szervnek visszafizetni nem kell. Az (1) bekezdés szerinti devizaellátmány-előleg levonással nem terhelhető.
30. § A kihelyező szerv az összekötő részére a protokolláris kötelezettségei ellátása érdekében költségkeretet engedélyezhet. Ennek összegét és elszámolási rendjét a kihelyező okiratban kell megállapítani.

Egészségügyi ellátás

31. § (1) Az összekötő és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára - a külföldön eltöltött időre - a kihelyező szerv a külföldi állomáshely szerinti ország egészségügyi ellátásának igénybevételére jogosító biztosítást köt, vagy ilyen biztosításnak a kihelyező költségén történő megkötését engedélyezi, amennyiben a külföldi állomáshely szerinti ország és a Magyar Köztársaság között az egészségügyi szolgáltatások kölcsönös igénybevételéről kétoldalú megállapodás, vagy kötelezően alkalmazandó európai uniós jogszabály nincs.
(2) Az (1) bekezdés szerinti biztosítás hiányában az összekötő és családtagi pótlékra jogosító családtagja a külföldi szolgálat alatt - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosult az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére.
(3) A kihelyező szerv az Ebtv.-ben meghatározott megtérítés érvényesítéséről e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást köt.
(4) E rendelet alkalmazásában munkahelyi balesetnek minősül
a) az Ebtv. 52-53. §-aiban meghatározott üzemi baleset,
b) az állomáshelyre történő kiutazás és visszautazás során bekövetkező baleset is, ha az útvonal és a közlekedési eszköz megválasztása a kirendelő szerv előírásainak megfelelően történt.
(5) Az összekötő és családtagi pótlékra jogosító családtagja javára - a külföldön eltöltött időre - a kihelyező szerv baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló balesetbiztosítást köt.
(6) Az összekötő és családtagi pótlékra jogosító családtagjai kötelesek a kiutazás előtt, valamint évente egyszer orvosi vizsgálaton megjelenni, és a szükséges kezeléseken részt venni.

Záró rendelkezések

32. § (1) Együtt élő házastársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 14. § (1) bekezdésében, a 21. §-ban és a 26. §-ban foglalt jogosultságok csak az egyiküket illetik meg, illetőleg a 24. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség egyiküket terheli.
(2) Ha az összekötő korábban megállapított összellátmányának összege nem éri el az e rendelet előírásai szerint megállapítható összellátmányának legkisebb összegét, az e rendelet szerint megállapított összellátmányára a hatálybalépést követő első hónaptól jogosult.
33. § Az összekötő az ellátmánnyal kapcsolatos túlfizetésből eredő, valamint a külföldön felmerült egyéb tartozását abban a pénznemben köteles megfizetni, amelyben a tartozás fennáll.
34. § A belügyminiszter és a pénzügyminiszter minden év január 31-éig tájékoztatja az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságát a harmadik országba kihelyezni kívánt összekötőkről és feladatukról, valamint az Európai Unió bármely tagállamával összekötők kihelyezéséről kötött együttműködési megállapodásról.
35. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő kihelyezések esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kihelyezett összekötő részére megállapított devizaellátmányt és egyéb juttatásokat csökkenteni, illetve visszavonni nem lehet.
(2) E rendelet 2. §-ának g) pontja, 9. §-ának (2)-(4) bekezdése és 34. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.