37/2003. (IV. 4.) FVM rendelet

a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet módosításáról

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § (1) Az R. 1. §-ának 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. Fertőzött körzet: fertőzött termőhelyek által alkotott, járványtanilag egységes terület.
11. Helyi piac: növény, növényi termék és egyéb anyag nem kereskedelmi célú eladására szolgáló, egy adott megyére, illetve a szomszédos megyékre kiterjedő értékesítési vonzáskörzet.”
(2) Az R. 1. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:
„28. Növényútlevél: hatósági címke (okmány, felirat), amely bizonyítja, hogy e rendelet előírásait betartották, és amelyet az Európai Unió szintjén rendszeresítettek a különböző típusú növényekre, növényi termékekre, és amelyet az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) hatósága készít el és bocsát ki az ezt szabályozó rendelkezésekkel összhangban.
29. Ültetés (telepítés, vetés): olyan művelet, amelynek célja a növények kihelyezése későbbi növekedésük, szaporodásuk vagy szaporításuk biztosítására.
30. Ültetésre (telepítésre, vetésre) szánt növény: már elültetett növény, amelyet behozatalát követően továbbra is elültetett állapotban szándékoznak tartani, illetve át kívánnak ültetni, vagy olyan növény, amely behozatala idején nincsen elültetve, azt követően azonban elültetik.
31. Fa csomagolóanyag: egy áru megtartására, megóvására vagy szállítására használt faanyag vagy fatermék, beleértve az alátétfát is, a papírtermék kivételével.
32. Szállítás közbeni fogyasztás: a szaporítóanyag kivételével a vizsgálatköteles áru szállítás során való étkezési vagy takarmányozási célú felhasználása.”
2. § Az R. 2. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti bekezdés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok összehangolásáért és végrehajtásáért, valamint a nemzetközi kapcsolattartásért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a felelős. E feladatot a minisztérium a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) és a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok (a továbbiakban: Szolgálat) útján látja el.
(3) Az Európai Unió Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) által felhatalmazott szakértő jogosult Magyarországon a növény-egészségügyi közösségi előírások betartását, valamint a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni.”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Tilos az 1. számú melléklet A. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, országon belüli szállítása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása.
(2) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek Magyarországra történő behozatala, valamint országon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet A. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a nem ültetésre szánt növényeknél, az 1. számú melléklet A. részében vagy a 2. számú melléklet A. részében felsorolt azon zárlati károsítókkal való csekély mértékű fertőzöttség esetén, amelyek korábban a tagállamok növény-egészségügyi hatóságainak egyetértésével kerültek meghatározásra.
(4) Tilos az 1. számú melléklet B. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának védett zónába történő behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek védett zónában történő engedély nélküli fenntartása és szaporítása.
(5) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek védett zónába történő bevitele, és azon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet B. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.
(6) A Központi Szolgálat megtilthatja, vagy külön engedélyhez kötheti:
a) az 1. és a 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók Magyarországra történő behurcolását, terjedésének elősegítését, valamint ezek engedély nélküli fenntartását és szaporítását,
b) a 2. számú mellékletben felsorolt növényen, növényi terméken kívüli vizsgálatköteles áru Magyarországra történő behozatalát, ha az a 2. számú mellékletben meghatározott zárlati károsítók behurcolásával vagy elterjedésével járhat,
c) az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt izolált állapotban lévő zárlati károsítók Magyarországra történő behurcolását, terjedésének elősegítését, valamint ezek engedély nélküli fenntartását és szaporítását.”
4. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet A. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból Magyarországra behozni tilos.
(2) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet B. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból az Európai Unió védett zónáiba beszállítani tilos.”
5. § Az R. az 5. §-t követően a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet Magyarországra behozni, illetve Magyarországon és a tagállamokban szállítani.
(2) Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet a felsorolt védett zónákba beszállítani.
(3) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.
5/B. § (1) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét a Magyarországon, illetve Magyarországra vagy valamely tagállamba történő szállítása előtt növény-egészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy
a) azok nem fertőzöttek az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt károsítókkal,
b) a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,
c) az 5. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru megfelel az ott meghatározott különleges előírásoknak.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áruk csak a vizsgálatköteles áru származási helye szerinti hatóság által, vagy felügyelete mellett kiállított érvényes növényútlevéllel szállíthatók.
(3) Ha a növény-egészségügyi ellenőrzések során az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában vagy a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt zárlati károsítókat mutatnak ki, akkor a növényútlevél kiadásának feltételei nem állnak fenn.
(4) A 6. számú melléklet B. részében felsorolt és az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatala előtt növény-egészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy:
a) azok nem fertőzöttek az 1. számú mellékletben felsorolt károsítókkal,
b) a 2. számú mellékletében felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,
c) az 5. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áruk megfelelnek az ott meghatározott különleges előírásoknak.
(5) Behozatali forgalomban a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növény-egészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.
(6) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, a (4) és (5) bekezdés előírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor vizsgálatköteles árut két tagállam között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül, továbbá növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.
(7) A minisztérium előírhatja, hogy behozatali forgalomban a 6. számú melléklet B. részében felsoroltakon kívüli más vizsgálatköteles árut is növény-egészségügyi ellenőrzésben részesítsenek, amennyiben feltételezhető, hogy zárlati károsító behurcolásának veszélye áll fenn.
(8) Amennyiben az ellenőrzés befejezésekor nem állapítható meg kétséget kizáróan a vizsgálatköteles áru azonossága, különös tekintettel annak nemzetségére, fajára vagy származására, az adott szállítmányt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut tartalmaz.”
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Amennyiben a növényvédelmi felügyelő zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel - egyidejű mintavétel mellett - termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalomba hozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) rendelhet el. Ha a korlátozás emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes szervének is be kell jelenteni.”
7. § Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növény-egészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.”
8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § Az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában meghatározott zárlati károsítókra vonatkozó növény-egészségügyi előírásokat, a korlátozást, valamint a zárlati intézkedéseket a 7. számú melléklet tartalmazza.”
9. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot, ha
a) a fertőzés 6 hónapon belül megszüntethető, a növényvédelmi felügyelő,
b) a fertőzés megszüntetése 6 hónapnál hosszabb időt igényel, az illetékes Szolgálat vezetője
rendelheti el.”
10. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell, illetve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió területének megvédését. Az intézkedésekről a Központi Szolgálat tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
(2) Az (1) bekezdés alapján foganatosított intézkedések védekezési költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli közvetlen veszély áll fenn, akkor a Központi Szolgálat azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőnek tartott intézkedésekről. Amennyiben ezek az intézkedések nem megfelelő módon vagy időben kerülnek bevezetésre, a Központi Szolgálat átmeneti jelleggel bármilyen további szükségesnek tartott rendelkezést hozhat, amíg a Bizottság nem intézkedik a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 16. cikkének (3) bekezdése alapján.”
11. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növény-egészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.
(2) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növény-egészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.
(3) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén az illetékes Szolgálat korlátozást rendel el, és haladéktalanul értesíti a minisztériumot és a Központi Szolgálatot.
(4) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú mellékletben fel nem sorolt károsító megjelenéséről, valamint az elterjedésének megakadályozására tett intézkedésekről a minisztérium azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően értesíti a meghatározott szervezeteket és intézményeket.
(5) A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt károsítók első előfordulásáról, valamint az 1. számú melléklet A. részének II. szakaszában és a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában vagy a B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történő megjelenéséről, ahol azok korábban nem voltak jelen, a minisztérium értesíti a Bizottságot és a tagállamokat, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően a meghatározott szervezeteket és intézményeket.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott károsítóktól való mentesítésről, illetve azok terjedésének megakadályozására tett intézkedésekről a minisztérium tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
(7) Vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos tilalma vagy korlátozása miatti feltartóztatásáról tájékoztatni kell a feladó tagállamot. Kivételt képeznek azok az intézkedések, amelyek azonnali végrehajtását kellett elrendelni a fertőzés körülményeinek feltárására, a hasonló esetek megelőzése érdekében. Az elrendelt intézkedéseknek arányban kell állniuk az adott esetben becsült kockázattal.
(8) Az irányelv 15. cikk (1) bekezdése alapján engedélyezett eltérésekről a minisztérium értesíti a Bizottságot.”
12. § Az R. a „Külön engedéllyel történő behozatal” alcímet megelőzően a következő alcímmel és 14/A-14/C. §-sal egészül ki:
„Védett zóna
14/A. § (1) A minisztérium a Bizottság jóváhagyásával védett zónát jelölhet ki.
(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol
a) a tagállamokban előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek,
b) fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsítók bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén.
(3) Egy övezetnek az Európai Unióban védett zónaként történő elismeréséhez
a) a kérelmezőnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatalos ellenőrzési programot kell készítenie, amelynek igazolnia kell, hogy egy vagy több károsító, amelyekre az övezetet védett zónaként kívánják elismertetni, nem telepedett meg vagy előfordulása nem járványszerű,
b) az a) pont szerinti programot a Központi Szolgálatnak az illetékes Szolgálatok bevonásával folyamatosan ellenőriznie kell.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) felmérést az érintett károsító biológiájának, valamint az érintett övezet agronómiájának és környezetének megismerésére, melyek esetében megfelelő elemző módszerek alkalmazásával meg kell vizsgálni a termesztő közeget és a termést, amennyiben szükséges, laboratóriumi tesztelést kell végezni,
b) egy állandó rendszert, amely évente legalább egy alkalommal, a megfelelő időben biztosítja a rendszeres felmérést azon károsító felderítése érdekében, amelyre az övezetet védett zónaként szándékoznak elismertetni,
c) egy nyilvántartási rendszert, amely a felmérési eredmények adatait tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést az illetékes Szolgálat végzi el. A Bizottságot értesíteni kell a felmérési módszerről, valamint annak végrehajtásáról, és a Bizottság szakértői számára hozzáférhetővé kell tenni a felmérési módszert, annak végrehajtását, eredményeit.
(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést az állatvilág olyan, fonálférgeken kívüli károsítói esetében, amelyek az erdei növények vagy növényi termékek szempontjából fontosak, és amelyek általában a szabadban termesztett növényeket károsítják, a következők szerint kell végrehajtani:
a) a felmérést az érintett övezetben kell elvégezni,
b) a felmérési módszernek olyan terven kell alapulnia, amelyben a megfigyelési pontok meghatározása az érintett övezetet lefedő földrajzi hálót követi; minden pontnál fel kell jegyezni a sorszámot, a tényleges szélességi és hosszúsági koordinátákat, a topográfiát és, ahol szükséges, a helyszín leírását; amennyiben indokolt, kiegészítő információk gyűjthetők a megfigyelési pontok megjelölésével, továbbá minderről térkép készíthető,
c) a megfigyelési pont kiválasztásához az alábbi feltételeket kell figyelembe venni:
ca) a pontot körülvevő területnek elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a pont kiválasztása lehetséges legyen,
cb) általában a pontnak az a) pont szerinti területen kell lennie, hogy a megfelelő felmérési műveleteket el lehessen végezni,
cc) különleges esetekben, amennyiben indokolt, más pontok választhatók, például olyan helyen, ahol a károsító esetleges behurcolásának kockázata nagy,
d) amennyiben indokolt, meteorológiai és talajtani (elsősorban csapadék és hőmérséklet, valamint fizikai-kémiai) adatokat kell gyűjteni leginkább a megfigyelési ponton, de ugyanez egy olyan közeli állomásról is begyűjthető, ahol a felsorolt változókat rendszeresen mérik; fel kell jegyezni a szélsőséges eseteket (pl. szárazság, nagy mennyiségű csapadék stb.) is, amelyek valószínűleg befolyásolják a megfigyelést,
e) a felmérésnek, valamennyi megfigyelési ponton biztosítania kell a következőket:
ea) reprezentatív mennyiségű növényt és növényi terméket vegyen alapul,
eb) az érintett károsítónál egy vagy több fontosabb gazdanövényt, illetve növényi terméket vegyen alapul; amennyiben indokolt, más gazdanövényeket is vegyen figyelembe,
ec) a tünetek várható előfordulásának idejében tartalmazzon vizuális szemlét, hogy meghatározhatók legyenek az érintett károsító tünetei, kétség esetén pedig minták laboratóriumi tesztelését,
f) amennyiben indokolt, a megfigyelési pontokon az érintett károsítók begyűjtésére csapdákat kell használni, amelyek típusa és száma, valamint a csapdázás módja tekintetében a károsító biológiáját figyelembe kell venni.
(7) Amennyiben indokolt, a Központi Szolgálat további intézkedéseket foganatosít a (3) bekezdésben megállapított követelmények betartásához.
14/B. § (1) Az olyan védett zónán kívülről származó, a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk esetében, amelyeket a védett zónára érvényes növényútlevél nélkül a védett zónán keresztül szállítanak a védett zónán kívüli végső rendeltetési helyre, az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
a) az alkalmazott csomagolóanyagnak és, ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járműnek tisztának, zárlati károsítóktól mentesnek, valamint a károsítók terjedésének veszélyét kizáró természetűnek kell lennie,
b) a védett zónán belül a károsítók elterjedése veszélyének kizárása és a csomagolóanyag azonossága változatlanságának biztosítására a csomagolás után - a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelően - azonnal le kell zárni a csomagolóanyagot, vagy ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járművet, továbbá lezárva kell tartani a védett zónán keresztüli szállítás során,
c) a vizsgálatköteles árut olyan okmánynak kell kísérni, amelyet rendszerint kereskedelmi célokra használnak, és amelyen feltüntetik, hogy a vizsgálatköteles áru az adott védett zónán kívülről származik, és a rendeltetési helye az adott védett zónán kívül van.
(2) Ha az adott zónán belül szervezett hivatalos ellenőrzés alatt megállapításra kerül, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények, akkor a csomagolást haladéktalanul pecséttel kell ellátni, és a vizsgálatköteles árut hatósági felügyelet mellett kell szállítani az adott védett zónán kívül eső rendeltetési helyre.
14/C. § (1) A Központi Szolgálat az egyes zárlati károsítók figyelembevételével megvizsgálhatja, hogy alkalmazhatóak-e a védett zónára vonatkozó ellenőrzési szabályoknál kevésbé szigorú feltételek a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt olyan vizsgálatköteles árura, amely a vizsgálatköteles árura létrehozott védett zónából származik, és azon belül kerül szállításra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kevésbé szigorú feltétel a 34. § és 35. §-ban hivatkozott hatósági ellenőrzés alkalmazását jelenti a Központi Szolgálat ellenőrzése mellett.”
13. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A Központi Szolgálat az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a vizsgálatköteles árut a tagállamokon kívüli szomszédos ország határzónájában termesztik, állítják elő vagy használják fel, és Magyarország területének határzónába eső részében történő feldolgozásra hozzák be.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a behozatalra szánt vizsgálatköteles áru tudományos nevét és mennyiségét,
c) az előállítás helyét,
d) a rendeltetési címet és a későbbi felhasználás helyét,
e) a behozatal részletes indoklását.
(3) A Központi Szolgálat az engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.
(4) Az engedély kiadása után a Központi Szolgálat nyilvántartásba veszi a feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adatait. Ezeket az adatokat rendszeresen karbantartja és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.”
14. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1-6. számú mellékletben meghatározott tilalmazott károsítónak, vizsgálatköteles árunak, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a Központi Szolgálat engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a Központi Szolgálat kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár. Amennyiben a károsító Magyarországon nem honos, a behozatalhoz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM) hozzájárulása is szükséges.”
(2) Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áru belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján kiállított növényútlevélnek kell kísérnie. A növény-egészségügyi előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.”
15. § (1) Az R. 18. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell]
„e) a megsemmisítés, illetve az egyéb engedélyezett feldolgozás módját.”
(2) Az R. 18. §-ának (5) bekezdésében a „KöM” szövegrész helyébe a „KvVM” szövegrész lép.
16. § Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Iroda a jóváhagyott összeget - a számlák beérkezésétől számított harminc napon belül - a feladatot ellátó vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet részére kifizeti.”
17. § (1) Az R. 21. §-ának (4) bekezdésében a „tulajdonos (birtokos)” szövegrész helyébe a „földhasználó, termelő” szövegrész lép.
(2) Az R. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kártalanítási igény benyújtásakor két példányban kell csatolni valamennyi, a megsemmisített vizsgálatköteles áru származásával, növény-egészségügyi ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumot, valamint a megsemmisítés vagy engedélyezett felhasználás során keletkezett valamennyi okiratot, beleértve a végső elszámolást is.”
18. § (1) Az R. 22. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:]
„d) egyéves, illetve évelő kultúrák esetében a szaporító- vagy ültetvényanyagnak az a) vagy b) pont alapján meghatározott beszerzési költsége, kiegészítve a vetés (ültetés) és a növényápolás költségeivel, valamint évelő kultúrák esetében egy év becsült elmaradt hasznával,”
(2) Az R. 22. §-ának (4) bekezdésében a „tulajdonos” szó helyébe a „termelő” szó lép.
(3) Az R. 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a határozat a fertőzött termék megsemmisítését ipari feldolgozás vagy más irányú felhasználás útján is lehetővé teszi, akkor a termelő köteles a tőle elvárható módon mindent megtenni a feldolgozás, illetve a más irányú felhasználás realizálása érdekében. Az ennek során keletkezett árbevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult piaci értéket, a becsült kártérítési összegből le kell vonni.”
19. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezés 7. számú mellékletben meghatározott előírásai lehetővé teszik, a Szolgálat rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó vizsgálatköteles áruk felhasználásáról és forgalomba hozataláról.
(2) A termelő az (1) bekezdés alapján felszabadított, valamint a továbbszaporításból kivont, de egyéb célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles árut köteles a tőle elvárható módon kezelni, és piaci áron értékesíteni.
(3) A felszabadított, illetve más célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles áru értékesítéséből származó bevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult piaci értéket a becsült kártérítési összegből le kell vonni.
(4) Valamely zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt, a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás.”
20. § (1) Az R. 25. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdonos (birtokos)” szövegrész helyébe a „termelő” szó lép.
(2) Az R. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kártalanítási határozatban megjelölt összeget az Iroda a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a termelőnek kifizeti.”
21. § Az R. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növény-egészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a növényvédelmi felügyelő forgalombahozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.”
22. § (1) Az R. 33. §-ának (1) bekezdésében a „9. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „6. számú melléklet A. részében” szövegrész lép.
(2) Az R. 33. §-a (1) bekezdésének első mondata a „használatában lévő terményraktár, malom és takarmánykeverő” kifejezést követően a következő szövegrésszel egészül ki:
„továbbá feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzem”
(3) Az R. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,
a) mentesül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség és a növény-egészségügyi ellenőrzési kötelezettség alól az a kistermelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét - a szaporítóanyag kivételével - saját fogyasztásra használja vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesíti végső felhasználó számára (helyi forgalmazás),
b) az (1) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek - a szaporítóanyag kivételével -, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.”
(4) Az R. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 33. § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Központi Szolgálat az általa karbantartott országos nyilvántartást kérésre hozzáférhetővé teszi a Bizottság számára.
(8) A minisztérium a 6. számú melléklet A. részében fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében - a nyilvántartásra kötelezetteken kívül - azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi, illetve termőhelyi, tárolóhelyi ellenőrzési kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.
(9) Azokat a növényeket, növényi termékeket, amelyekre a (8) bekezdés felhatalmazása alapján különleges rendelkezések alkalmazhatók, a 16. számú melléklet tartalmazza.”
23. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(1) A nyilvántartásra kötelezett köteles]
„h) értesíteni az illetékes Szolgálatot valamely zárlati károsító, annak tünete, illetve bármely más növényi rendellenesség előfordulásáról.”
24. § Az R. a következő Ötödik fejezettel (36/A-36/G. §-sal) egészül ki, egyidejűleg az Ötödik-Nyolcadik fejezet számozása Hatodik-Kilencedik fejezetre változik:
„Ötödik fejezet
NÖVÉNYÚTLEVÉL
36/A. § (1) A vizsgált burgonya vetőgumó tételek esetében növényútlevelet kell kiadni, ha a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növény-egészségügyi feltételek teljesülnek.
(2) A 18. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk esetében növényútlevelet kell kiadni, ha a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növény-egészségügyi feltételek teljesülnek.
(3) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áru esetében növényútlevelet kell kiadni, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növény-egészségügyi feltételek teljesülnek.
(4) A vizsgálatköteles árukat vásárló termelő köteles a növényútlevelet legalább egy évig megőrizni, és annak számát nyilvántartásába bejegyezni.
(5) Ha az ellenőrzés során nem vizsgálják a védett zónákra vonatkozó különleges előírások teljesülését, a kiadott növényútlevél nem érvényes ezekre a zónákra, és a növényútlevelet az ilyen esetekre fenntartott jelöléssel kell ellátni.
36/B. § (1) A növényútlevél hatósági címkéből és a 17. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó kísérő okmányból áll. A hatósági címkét csak egyszer lehet felhasználni, és megfelelő anyagból kell készíteni. A hatósági öntapadós címkék használata engedélyhez kötött. A kísérő okmány bármely olyan okmány lehet, amelyet általában kereskedelmi célra használnak. A kísérő okmányra akkor nincs szükség, ha a 17. számú mellékletben meghatározott valamennyi adat a hatósági címkén szerepel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat nyomtatott formában, az Európai Unió legalább egyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni. Az elültetésre szánt a burgonya vetőgumóhoz kiadott növényútlevél esetében ez a külön jogszabályban előírt hatósági címke. A burgonya vetőgumónak a védett zónába történő beszállításra és a szállításra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelését a címkén, vagy bármely más kereskedelmi dokumentumon fel kell tüntetni.
(3) Amikor a növényútlevél a hatósági címkéből és a kísérő okmányból áll, akkor
a) a növényútlevél hatósági címke részének legalább a 17. számú melléklet 1-5. pontjában felsorolt adatokat,
b) a növényútlevél kísérő okmány részének legalább a 17. számú melléklet 1-10. pontjában felsorolt adatokat kell tartalmaznia.
(4) A 17. számú mellékletben felsoroltakon kívüli bármely adat, amely egyéb jogszabály szerint a címkén feltüntetendő, illetve feltüntethető, szintén megadható a növényútlevél kísérő okmány részében, de világosan el kell különíteni a 17. számú mellékletben meghatározott adatoktól.
(5) A 18. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árukra vonatkozó növényútlevélnek a 18. számú melléklet B. részében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
36/C. § A növényútlevelet
a) a Szolgálat, vagy
b) fémzárolt szaporítóanyag esetén, amennyiben a növény-egészségügyi feltételek teljesítését a Szolgálat igazolta, az OMMI,
c) a Szolgálat eseti felhatalmazása alapján a termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy az importőr
állítja ki, illetve tárolja.
36/D. § (1) A növényútlevél kiállításán annak elkészítését, az adatok kitöltését és a növényútlevélnek a kérelmező számára történő rendelkezésre bocsátását kell érteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a 36/C. § a) és b) pontjában meghatározott hatóságok:
a) gondoskodnak arról, hogy a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr a növényútlevél kiállításáért vagy pótlásáért hozzájuk folyamodjon,
b) ahol szükséges, az 5/B. § (1) és (3) bekezdésében előírt és a 34. § és a 35. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott ellenőrzések, vagy a 33. §-ban, illetve a 36/E. §-ban meghatározott követelmények alapján meghatározzák a vizsgálatköteles árukra alkalmazandó korlátozásokat, és ennek megfelelően a növényútlevél területi érvényességét, vagy meghatározzák az említett növényútlevél pótlását, valamint a kitöltendő adatok körét,
c) gondoskodnak arról, hogy az információt nyomtatott betűkkel vagy teljes egészében írógéppel töltsék ki; a növények vagy növényi termékek tudományos nevét latinul kell feltüntetni; az igazolatlan módosítások vagy törlések érvénytelenné teszik a növényútlevelet,
d) gondoskodnak arról, hogy ha a vizsgálatköteles árut az adott védett zónára megfelelőnek találták, az erre vonatkozó kódot a ’ZP’ (zona protecta) megkülönböztető jelzéssel feltüntessék a növényútlevélen, amely azt jelenti, hogy a termék alkalmas a védett zónába való belépésre,
e) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevelet az Európai Unión kívülről származó engedélyköteles termék számára adnak ki, a növényútlevelet a származási ország vagy, ahol ez szükséges, a növényútlevélen szereplő küldő ország feltüntetésével használják,
f) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevelet pótolni kell, a 36/B. § (1) bekezdése szerinti növényútlevelet használják; az eredetileg nyilvántartásba vett előállító vagy importőr kódját feltüntessék a növényútlevélen az ’RP’ (replacement passport) megkülönböztető jelzéssel, ami azt jelenti, hogy a növényútlevél egy másik növényútlevél pótlására szolgál,
g) eljuttatják a növényútlevelet a felhasználókhoz, vagy felhatalmazzák a 36/C. § c) pontja szerinti termelőt, előállítót, felvásárlót, gyűjtőraktározót, forgalmazót vagy importőrt, hogy ennek megfelelően használja,
h) gondoskodnak arról, hogy a növényútlevél címke részét a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr úgy csatolja a növényekhez, növényi termékekhez vagy más anyagokhoz, azok csomagolásához vagy az azokat szállító járműhöz, hogy ne lehessen a címkét újra felhasználni.
(3) Ha a 36/C. § c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr olyan védett zónába szándékozik vizsgálatköteles árut szállítani, ahová nem rendelkezik érvényes növényútlevéllel, az illetékes Szolgálat megvizsgálja azt és meghatározza, hogy a termék alkalmas-e az adott védett zónába való belépésre. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kiszállítást megelőzően időben tájékoztatnia kell az illetékes Szolgálatot ilyen irányú szándékáról, és azzal egyidőben folyamodnia kell a megfelelő növényútlevélért.
36/E. § (1) A 6. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk - a 33. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti helyi forgalmazás kivételével - csak akkor szállíthatók Magyarországon, illetve az Európai Unióban, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.
(2) A 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és akkor szállíthatók a védett zónán belül, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.
(3) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, ha azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.
(4) A növényútlevél egy későbbi időpontban és az Európai Unió bármely részében felcserélhető egy másik növényútlevéllel az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:
a) a növényútlevél csak a szállítmányok felosztása, több szállítmány vagy azok részeinek összevonása, vagy a szállítmányok növény-egészségügyi állapotának megváltozása esetén cserélhető ki, az 5. számú melléklet szerinti különleges előírások sérelme nélkül,
b) a csere kizárólag a hatósági termelői nyilvántartásba bejegyzett termelőnél lehetséges,
c) a helyettesítő útlevelet a kérelmező telephelye szerint illetékes Szolgálat adhatja ki abban az esetben, ha az érintett termék azonossága garantálható, illetve az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt károsítók fertőzésének veszélye nem állt fenn a feladás óta,
d) a helyettesítő útlevélnek tartalmaznia kell a csereútlevélre vonatkozó jelölést, az eredeti termelő nyilvántartási számát, valamint - a növény-egészségügyi állapot megváltozása esetén - az adott változásért felelős termelő nyilvántartási számát.
36/F. § (1) A növényútlevél nem adható ki, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növény-egészségügyi feltételek nem teljesülnek.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a termelő által termesztett, előállított vagy felhasznált, valamint a termelő telephelyén más módon jelen lévő növények, növényi termékek egy része, illetve az ott használt termesztő közeg egy része nem járhat a zárlati károsítók terjesztésnek kockázatával, a növényútlevél ezekre a részekre kiadható.
(3) Ha a növényútlevél kiadásának növény-egészségügyi feltételei nem állnak fenn, az alábbi hatósági intézkedéseket kell alkalmazni:
a) megfelelő kezelés után, a kezelés eredményessége esetén a növényútlevél kiadása,
b) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására olyan területre, ahol az nem jelent további növény-egészségügyi veszélyt,
c) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására az ipari feldolgozás helyszínére,
d) megsemmisítés.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a termelő tevékenységét teljes egészében vagy részben fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem igazolható, hogy a zárlati károsítók terjedésének veszélyét elhárította. A felfüggesztés tartama alatt a 36/E. § előírásai nem alkalmazhatók.
(5) Ha a növény-egészségügyi ellenőrzés alapján a vizsgált termékek az 1. számú vagy a 2. számú mellékletben felsorolt károsítókkal fertőzöttek, akkor a (2)-(4) bekezdésben, a 6-8. §-ban, valamint a 7. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
36/G. § (1) Magyarországon növényútlevéllel szállított termékek esetében szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni e rendelet előírásainak betartása érdekében, különös tekintettel a 36/E. §-ra. Az ellenőrzéseket a termékek származásától függetlenül és bármiféle megkülönböztetés nélkül az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) eseti ellenőrzés, amely bármikor és bárhol végrehajtható, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot szállítanak,
b) eseti ellenőrzés olyan telephelyen, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot termesztenek, állítanak elő, tárolnak vagy eladásra felkínálnak, továbbá a vásárló telephelyén,
c) esetenkénti ellenőrzés bármely más, nem növény-egészségügyi okból végzett okmányellenőrzéssel egyidejűleg.
(2) A 33. § (1) bekezdésének megfelelően hatósági nyilvántartásba vett telephelyen az ellenőrzéseket rendszeresen el kell végezni, míg a 33. § (8) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett telephelyen azok rendszeresen elvégezhetők.
(3) Célirányos ellenőrzést kell végezni, ha felmerül a gyanú, hogy e rendelet előírásait nem tartották be.
(4) A vizsgálatköteles árut a termelési és értékesítési lánc minden szakaszában hozzáférhetővé kell tenni a növényvédelmi felügyelő részére, aki jogosult elvégezni az érintett növény-egészségügyi ellenőrzéshez szükséges valamennyi vizsgálatot, beleértve a növényútlevéllel és a nyilvántartással kapcsolatos ellenőrzést is.
(5) A növény-egészségügyi ellenőrzéseket a Bizottság által kijelölt szakértők is elvégezhetik.
(6) Ha a növény-egészségügyi ellenőrzések során zárlati károsítók terjesztésének kockázata állapítható meg, akkor a 36/F. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.
(7) A vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során a növényútlevél meglétét ellenőrizheti. Amennyiben a növényútlevéllel szállítható vizsgálatköteles áru esetében a vámhatóság a növényútlevél hiányát észleli, az illetékes Szolgálat intézkedéséig az áru további felhasználását korlátozza.”
25. § Az R. 37. §-át megelőző fejezetcím, alcím és az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Hatodik fejezet
NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS A VIZSGÁLATKÖTELES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA VAGY FUVAROZÁSA ESETÉN
Általános szabályok
37. § (1) A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - növény-egészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.
(2) A nyersfából készült fa csomagolóanyagokat a célország előírása szerinti kezelésben kell részesíteni, és a célország által megkövetelt jelölést kell alkalmazni. A csomagolóanyagot előállító termelő felelős azért, hogy a csomagolóanyag megfelelő fából készüljön és az előírt jelölés szerepeljen rajta.”
26. § Az R. 41. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A határkirendeltségre vasúton érkező küldemény növény-egészségügyi ellenőrzését azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. Az ellenőrzést a technikai időn belül kell elvégezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni, és a növény-egészségügyi határkirendeltség tároló vágányára kell irányítani.
(7) Közúti teherjárművel érkező küldemény ellenőrzéséhez a járművet a növény-egészségügyi határkirendeltség rakodójához kell irányítani.”
27. § Az R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) Behozatali és átmenő forgalomban csak olyan növény-egészségügyi vagy re-export növény-egészségügyi bizonyítvány fogadható el,
a) amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állított ki a származási vagy feladó ország növény-egészségügyi hatósága,
b) amelyben a növényeket és a károsítókat nemzetközileg elfogadott tudományos nevükön is feltüntették,
c) amelyet magyar vagy az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén állítottak ki,
d) amelyet a bélyegző és az aláírás kivételével, nagybetűkkel vagy géppel töltöttek ki,
e) amely tartalmazza a 11. számú mellékletben foglaltakat.
(2) Az igazolatlan változások vagy törlések érvénytelenné teszik a bizonyítványt.
(3) A növény-egészségügyi bizonyítványról csak úgy adható ki másolat, ha azon nyomtatással vagy bélyegzéssel szerepel a „másolat” vagy „duplikátum” szó.
(4) Az olyan vizsgálatköteles áru esetében, amelyre az 5. számú melléklet A. részében meghatározott különleges előírások vonatkoznak, a növény-egészségügyi bizonyítványt abban az országban kell kiállítani, amelyből a hivatkozott termék származik, az alábbiak kivételével:
a) faanyag esetében, amennyiben az 5. számú melléklet A. részében meghatározott különleges előírás alapján elegendő, ha a faanyag kéregtelen,
b) más esetekben pedig akkor, ha az 5. számú melléklet A. részében meghatározott különleges előírások a származási helyen kívül máshol is teljesíthetők.
(5) A (4) bekezdés előírásai vonatkoznak az 5. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles áruknak olyan tagállamokba történő behozatalára is, amelyek szerepelnek az 5. számú melléklet B. részében.
(6) Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a növény-egészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a Központi Szolgálat által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növény-egészségügyi hatósága feltüntetni.”
28. § Az R. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) Harmadik országból postacsomagban szállított, növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény a határon csak növény-egészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növény-egészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.
(2) Valamely tagállamból postacsomagban szállított, növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény csak növényútlevéllel szállítható Magyarországon.”
29. § Az R. a 44. §-t követően a következő 44/A-44/C. §-sal egészül ki:
„44/A. § E rendelet alkalmazásában a feltartóztatás az 53/A. § (2) bekezdése alapján végrehajtott vagy végrehajtandó eljárást jelenti harmadik országból érkező, a rendelet előírásainak nem megfelelő vizsgálatköteles áruból álló vagy zárlati károsítót tartalmazó szállítmány egészével, vagy annak egy részével kapcsolatban.
44/B. § (1) A Szolgálat feltartóztatás esetén az erről szóló bejelentést legkésőbb 2 nappal a feltartóztatás napját követően megküldi a Központi Szolgálat, valamint valamennyi magyar növény-egészségügyi határkirendeltség részére, a növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növény-egészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével. Amennyiben lehetséges, a visszautasítással együtt járó feltartóztatást ennél is gyorsabban be kell jelenteni, a növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növény-egészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével.
(2) A Központi Szolgálat a Szolgálattól kapott bejelentést haladéktalanul továbbítja a többi tagállam kijelölt központi hatósága felé, továbbá a Bizottság részére.
(3) Egy másik tagállamtól kapott feltartóztatási bejelentés átvételekor a Központi Szolgálat az ezzel kapcsolatos adatokat haladéktalanul elküldi az illetékes Szolgálatnak és az érintett növény-egészségügyi határkirendeltségekre.
44/C. § (1) A feltartóztatás bejelentését a 19. számú mellékletben szereplő mintának megfelelő űrlapon kell megtenni, hiánytalanul kitöltve, a Bizottság által a szakértőknek és nemzeti felügyelőknek kiadott útmutatókban foglalt ajánlásokkal összhangban.
(2) Amennyiben lehetséges, a Központi Szolgálat a harmadik országokból érkező és közvetlen növény-egészségügyi veszélyt jelentő szállítmány vagy károsító feltartóztatásának bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez a Bizottság által létrehozott hálózatot veszi igénybe.”
30. § Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Egy raktéren belül valamely szállítmányrész zárlati károsítóval való fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.”
31. § Az R. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. §-ban, valamint az 5/A. §-ban foglaltak kivételével nem engedélyköteles.”
32. § Az R. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk, valamint a szállítóeszköz növény-egészségügyi ellenőrzése kiterjed
a) a termék származásának és azonosságának megállapítására,
b) növény-egészségügyi követelmények teljesítését igazoló okmányok ellenőrzésére,
c) zárlati károsítóktól való mentesség megállapítására.
(2) A termék származásának és azonosságának megállapítását, az okmányok, valamint a 4. számú mellékletben meghatározott tilalmak betartásának biztosítására vonatkozó ellenőrzéseket a vámigazgatási eljárással azonos helyen és időben kell elvégezni.
(3) A zárlati károsítóktól való mentesség megállapítására vonatkozó növény-egészségügyi vizsgálatokat a (2) bekezdésben meghatározott helyen, annak közelében vagy a rendeltetési helyen kell elvégezni.”
33. § Az R. az 53. §-t követően a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) Ha a behozatali forgalomban a növény-egészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru megfelel e rendelet előírásainak, akkor a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árukra is vonatkoznak a 36/A. § (3) és (4) bekezdésében és a 36/E. § (4) bekezdésében meghatározott előírások, amennyiben a vizsgálatköteles áru megtalálható a 6. számú melléklet A. részében.
(2) Ha a behozatali forgalomban a növény-egészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru nem felelt meg e rendelet előírásainak - az a)-c) és e) pontok esetén a vámelőírások figyelembevételével - az alábbi hatósági intézkedések egyikét vagy közülük többet kell foganatosítani:
a) megfelelő kezelés, amennyiben a rendelet előírásai teljesíthetővé válnak,
b) a fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása a szállítmányból,
c) korlátozás elrendelése, amíg a növény-egészségügyi vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak,
d) a vizsgálatköteles áru Európai Unión kívüli rendeltetési helyre történő szállítására vonatkozó engedély megtagadása, a vizsgálatköteles áru visszautasítása,
e) megsemmisítés.
(3) A fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása után a behozatalra alkalmas tétel az 54. § rendelkezései alapján léptethető be Magyarországra.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítás, valamint a d) pontja szerinti visszautasítás esetén a külföldi növény-egészségügyi vagy re-export növény-egészségügyi bizonyítványt érvényteleníteni kell. Érvénytelenítéskor a bizonyítvány első oldalán, jól látható helyen a növényvédelmi felügyelőnek egy háromszögletű, piros színű bélyegzőlenyomatát kell elhelyeznie „érvénytelen bizonyítvány” felirattal. A bélyegzőn nagybetűkkel szerepelnie kell a növényvédelmi hatóság nevének és a visszautasítás dátumának.”
34. § (1) Az R. 54. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A behozatali küldemény korlátozás nélkül, véglegesen beléptethető Magyarországra, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy
a) a feladó állam hatósági növény-egészségügyi bizonyítványa kíséri, és az előírt növény-egészségügyi igazolásokat tartalmazza,
b) mentes zárlati károsítóktól, valamint megfelel a behozatalra vonatkozó különleges növény-egészségügyi előírásoknak,”
(2) Az R. 54. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A véglegesen beléptetett, az EPPO-n kívüli területekről szállított vetőmagvak és lágyszárú dísznövények érkezéséről a belföldiesítést végző növényvédelmi felügyelő köteles értesíteni az illetékes Szolgálatot, és részére elküldeni az eredeti külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt.
(3) A véglegesen beléptetett küldemény fuvarokmányának első három oldalán, valamint külföldi növény-egészségügyi, illetve re-export bizonyítványán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: »A magyar növény-egészségügyi rendelkezéseknek megfelel. Felhasználható.« Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.”
35. § Az R. 55. §-a (1) bekezdésének első mondatában és (2) bekezdésének első mondatában az „országba” szó helyébe a „Magyarországra” szó lép.
36. § (1) Az R. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A berakóhelyen a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult ellenőrzésről a kilépő növény-egészségügyi határkirendeltség szerinti illetékes Szolgálatot - a kilépő növény-egészségügyi határkirendeltség és a feladó egyidejű, írásban történő értesítése mellett - írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határkirendeltség az ellenőrzést emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.”
(2) Az R. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 6. számú mellékletben fel nem sorolt, a célország előírásai szerint növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményt kivitel céljából más megyében lévő gyűjtőhelyre, feladóhelyre vagy vámszabad területre csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szabad szállítani.”
37. § Az R. 61. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növény-egészségügyi ellenőrzésnek alávetni, illetve nem alkalmazhatók az 5. § (1) bekezdésében foglaltak.
(2) Növény-egészségügyi ellenőrzést kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati károsító általi fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják - kivéve a határvámhivatal ellenőrző vizsgálata során történő felbontást -, illetve ha a küldemény újrafeladásához új növény-egészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növény-egészségügyi határkirendeltséget, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növény-egészségügyi ellenőrzését. Azon ellenőrzésköteles átmenő szállítmány magyar növény-egészségügyi bizonyítványához, amely növény-egészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.”
38. § Az R. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1)-(3), (6) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.”
39. § Az R. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § E rendelet a Magyar Köztársaság, illetve az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 69/464/EGK irányelve a burgonyarák elleni védekezésről,
b) a Tanács 69/465/EGK irányelve a közönséges burgonya-fonálféreg elleni védekezésről,
c) a Bizottság 92/70/EGK irányelve a Közösségben található védett övezetek elismeréséhez végzendő vizsgálatok részletes szabályainak meghatározásáról,
d) a Bizottság 92/90/EGK irányelve a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,
e) a Bizottság 92/105/EGK irányelve meghatározott növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növény-egészségügyi igazolások szabványosítási mértékének megállapításáról, valamint az ilyen növény-egészségügyi igazolások kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról,
f) a Bizottság 93/50/EGK irányelve a 77/93/EGK tanácsi irányelv V. számú mellékletének „A” részében fel nem sorolt egyes növények termesztői, illetve az ilyen növények termesztési körzeteiben lévő raktárak vagy szállítási központok hivatalos nyilvántartásba vételéről,
g) a Bizottság 93/51/EGK irányelve egyes növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak valamely védett övezeten keresztül történő szállítására, valamint az ilyen védett övezetből származó növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak az ilyen védett övezeten belül történő mozgatására vonatkozó szabályok megállapításáról,
h) a Tanács 93/85/EGK irányelve a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről,
i) a Bizottság 94/3/EK irányelve a harmadik országból érkező és közvetlen növény-egészségügyi veszéllyel fenyegető szállítmány vagy károsító szervezet feltartóztatására vonatkozó bejelentési eljárás megállapításáról,
j) a Bizottság 95/44/EK irányelve a 77/93/EGK tanácsi irányelv I. és V. mellékletében felsorolt egyes káros szervezeteknek, növényeknek, növényi termékeknek és egyéb tárgyaknak vizsgálati, tudományos vagy fajtaszelekciós munka céljából a Közösségbe vagy annak egyes védett övezeteibe történő bevezetését, illetve a Közösségen vagy annak egyes védett övezetein belül történő mozgatását lehetővé tévő feltételek létrehozásáról,
k) a Bizottság 98/22/EK irányelve a harmadik országokból érkező növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon a rendeltetési helyükön kívüli közösségi ellenőrző állomásokon végzett növény-egészségügyi vizsgálatok minimális feltételeiről,
l) a Tanács 98/57/EK irányelve a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. ellenőrzéséről,
m) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről, valamint az azt módosító, a Bizottság 2001/33/EK, 2002/28/EK és a 2002/36/EK irányelve,
n) a Bizottság 2001/32/EK irányelve a Közösségen belül található, különleges növény-egészségügyi kockázatnak kitett zónák elismeréséről és a 92/76/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint az azt módosító, a Bizottság 2002/29/EK irányelve.”
40. § (1) Az R. 1. és 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. és 2. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4-6. számú melléklete helyébe e rendelet 3-5. számú melléklete lép.
(3) Az R. 7-11. és 13. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 14. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.
(5) Az R. e rendelet 8-11. számú melléklete szerinti 16-19. számú melléklettel egészül ki.
41. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 24. §-sal beiktatott 36/A. § (2) bekezdése, valamint a 10. számú melléklettel beiktatott 18. számú melléklet A. részének II. szakasza 2003. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az R.-nek a 2. §-sal beiktatott 2. §-ának (3) bekezdése, a 3-13. §, a 14. § (2) bekezdése, a 22. § (1) és (4) bekezdése, az R.-nek a 24. §-sal beiktatott 36/A. § (3) és (5) bekezdése, 36/B. § (1)-(4) bekezdése, 36/D. § (2) bekezdése, 36/E. §, 36/F. § (1) és (4) bekezdése, 36/G. § (1)-(2) és (5) bekezdése, a 27-29. §, a 31. §, a 33. §, a 34. § (1) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 40. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 1-5. számú melléklet, a 6. számú melléklet I. 1-3., 5., 6., 9. pontja, 13. pontjának 1.2.1.18. alpontja, 14. pontjának 1.2.2.4. alpontja, 20-30. pontja, III. 4. és 5. pontja, az R.-nek a 7. számú melléklettel beiktatott 14. számú mellékletének II. fejezete, valamint a 8. és 9. számú melléklet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) Az R. 4. §-a, 36/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, 36/B. §-ának (5) bekezdése, továbbá az R. 3. számú melléklete, 7. számú mellékletének „Vizsgálatköteles nem zárlati károsítók” fejezetcíme és 2.1-2.4. pontjai, az R. 14. számú mellékletének I. fejezete és 18. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.