46/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(2) A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.
(3) A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére biztosítják
a) annak odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő helyiséget;
b) a helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét;
c) az érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést.
(4) A gyermekjogi képviselő által írásban tett észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt értesíteni.”
2. § Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A gyermekjóléti alapellátás - kivéve a gyermekek napközbeni ellátása - és a gyermekvédelmi szakellátás során a gyermekek élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) alapján létrejövő „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer (a továbbiakban: gyermekvédelmi nyilvántartás) szolgál.
(2) A gyermekvédelmi nyilvántartás célja, hogy biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetőleg lehetővé tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzését.”
3. § (1) Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) a három vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató gyermekjóléti szolgálatnál,
b) a tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
c) a tíz vagy ennél több nevelőszülő munkáját irányító gyermekvédelmi szolgáltatónál,
d) a tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál,
e) a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
csak az a 2. számú melléklet I. részében meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy tölthet be, aki szociális szakvizsgát tett. Ezek a követelmények a bölcsődei igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb vezetőre vonatkoznak.”
(2) Az R. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkáltató a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint - munkaruhát biztosít.”
(3) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal), illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9) bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel (a továbbiakban: Családpolitikai Intézet).
(2) Módszertani intézményi feladatok ellátására az a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény jelölhető ki, amely
a) külön jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,
b) legalább öt éve működik,
c) vezetője legalább ötéves szakmai és kétéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) a módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal rendelkezik.
(3) A módszertani intézmény
a) a Családpolitikai Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához;
b) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását;
c) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését;
d) elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására;
e) információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról;
f) szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához;
g) részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint a Családpolitikai Intézet által szervezett szakmai programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában,
h) szervezi a főiskolai és egyetemi hallgatók terepgyakorlatát.
(4) A módszertani intézmény a megyei gyámhivatal, valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó vagy a működést engedélyező jegyző felkérésére eseti megbízás alapján, térítés ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében.
(5) A módszertani intézmény a módszertani feladatok ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy eseti jelleggel más szolgáltatót is bevonhat. Az állandó jellegű munkakapcsolathoz a módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása szükséges.
(6) A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a fenntartónak, a Minisztériumnak, a Családpolitikai Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak.”
5. § (1) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekkel és családjával végzett szociális munkát (a továbbiakban: családgondozás) a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja vagy a gyermekjóléti szolgálattal megbízási jogviszonyban álló, a képesítési feltételeknek megfelelő személy látja el.”
(2) Az R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról.”
(3) Az R. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl a gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Így különösen elláthatja a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásainak, valamint az ifjúsági lelkisegély-telefonvonalnak a működtetését.”
6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az R. a 7. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Gyermekjóléti központ
7. § A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít.”
7. § Az R. a következő 7/A-7/D. §-okkal egészül ki:
„7/A. § (1) Az utcai és lakótelepi szociális munka célja
a) a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése,
b) a lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
(2) A gyermekjóléti központ az érintett gyermekek lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját szolgálatában szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük hasznos eltöltését segítő programokat. A gyermekjóléti központ a programokba lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja.
7/B. § (1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett
a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy
b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy
c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása.
(2) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja.
(3) A felek - hatósági eljárást mellőző - kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere. Kiképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek.
7/C. § (1) A kórházi szociális munka célja
a) a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése;
b) a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele.
(2) A gyermekjóléti központ szerződést köt az egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.
(3) A gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
7/D. § (1) A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
(2) A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható, közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget tudjon mozgósítani.”
8. § (1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát)
„b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban,”
(2) Az R. 11. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.
(3) A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális válsághelyzetben van.”
9. § Az R. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval.”
10. § Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket.”
11. § Az R. 13. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat)
„c) a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít.”
12. § (1) Az R. 14. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekjóléti szolgálat)
„b) felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére,”
(2) Az R. 14. §-ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt.”
13. § (1) Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 14. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.”
(2) Az R. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre módosul:
„(3) Az esetmegbeszélés történhet
a) lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés,
b) a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés
keretében.”
(3) Az R. 15. §-ának - (2) bekezdéssel átszámozott - (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen
a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését,
b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására.”
(4) Az R. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni
a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt,
b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit,
c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit,
d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit,
e) a gyámhatóság munkatársait,
f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét,
g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét,
h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.”
14. § Az R. 16. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít.”
15. § Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását.”
16. § Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen
a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását,
b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét,
c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat,
d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat,
e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát.”
17. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre.”
18. § (1) Az R. 21. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családgondozó a gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el.”
(2) Az R. 21. §-a (3) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gondozási-nevelési terv tartalmazza)
„b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával,”
„e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt,”
19. § Az R. 22. §-a (4) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó)
„a) írásban jelzi ezt a jegyzőnek,”
„c) javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a jegyzőnek, illetve a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.”
20. § (1) Az R. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés jelölése (4)-(6) bekezdésre módosul:
„(3) A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával.”
(2) Az R. 23. §-ának - (1) bekezdéssel átszámozott - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt
a) a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról,
b) a szülő életkörülményeinek alakulásáról.”
21. § Az R. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.”
22. § (1) Az R. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezi és működteti a helyettes szülői hálózatot, vagy önálló helyettes szülőt foglalkoztat. Helyettes szülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a helyettes szülőt feladatai ellátásában, illetve ellenőrzi tevékenységét.”
(2) Az R. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyettes szülői tanácsadó jelzi a gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, ha a helyettes szülő a gyermek teljes körű ellátását nem biztosítja megfelelően.”
23. § (1) Az R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen
a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
c) önálló családgondozó alkalmazásával.”
(2) Az R. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető.”
(3) Az R. 27. §-ának - (2) bekezdéssel átszámozott - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az a települési önkormányzat is szervezhet gyermekjóléti központot vagy speciális feladatokat részben ellátó gyermekjóléti szolgálatot, melynek területén 40 000-nél kevesebb állandó lakos él.”
24. § (1) Az R. 28. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ”
(2) Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt.”
(3) Az R. 28. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ vezetőjének feladata különösen”
„b) a családgondozók számára legalább havonta kétszer szakmai megbeszélések szervezése, melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése,”
25. § Az R. 29. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d)-f) ponttal egészül ki:
„(1) A gyermekjóléti szolgálat vagy központ családgondozója számára a munkavégzéshez biztosítani kell”
„a) olyan önálló infrastruktúrával ellátott, akár több családgondozó elhelyezésére is alkalmas irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek,”
„d) a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát,
e) a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen a külterületen dolgozó családgondozó esetében,
f) lehetőség szerint szupervíziót, melynek célja a családgondozó mentálhigiénéjének karbantartása, a kiégés megelőzése.”
26. § Az R. 30. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, valamint 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A más intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálat vagy központ
30. § (1) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatait más intézmény (pl. családsegítő szolgálat) keretében látja el, az önálló gyermekjóléti szolgálatra vagy központra vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatainak ellátását is.
(3) Az intézményben biztosítani kell a gyermekjóléti szolgálat vagy központ önálló szakmai egységként történő működtetését. Önálló szakmai egységet legalább három főállásban foglalkoztatott szakember alkot, akik közül egy elláthatja a szakmai egység vezetését is.
(4) Ha a gyermekjóléti szolgálat vagy központ családsegítő szolgálat keretében működik a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott családsegítés feladatán túl a gyermekjóléti szolgálat feladatait is ellátja.”
27. § Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az önálló családgondozó számára különálló irodai helyiséget kell biztosítani, egyebekben rá nézve - a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az önálló gyermekjóléti szolgálat családgondozójára vonatkozó rendelkezések az irányadóak (29. §).”
28. § Az R. 35. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(3) A bölcsőde vállalhatja a hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik.
(4) A bölcsőde szervezetileg működhet
a) önálló bölcsődeként,
b) Bölcsődei Igazgatóság, illetve Egyesített Bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,
c) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.”
29. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bölcsődébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.”
30. § Az R. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell)
„b) az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.”
31. § Az R. 41. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogyatékos gyermek habilitációs céllal a korai fejlesztés feltételeivel rendelkező bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható, ha
a) a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében erre javaslatot tesz, és
b) a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét.
(2) A fogyatékos gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban vagy fejlesztő felkészítésben legfeljebb a hatodik életévének betöltését követő augusztus 31-éig vehet részt. A gyermek képességeiről ötödik életévének betöltésekor a szakértői bizottságnak szakvéleményben kell ismételten nyilatkoznia.”
32. § Az R. 45. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tisztifőorvos feladata ellátása érdekében közreműködésre felkérheti a regionális módszertani bölcsődét vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt.”
33. § (1) Az R. 47. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Családi napköziben ellátást csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat,
a) aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére, és
b) akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint
c) aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
d) aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.
(2) A családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik.”
(2) Az R. 47. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a családi napközit működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a vele közös háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.”
34. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek.
(2) A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható.
(3) Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő.
(4) A családi napköziben a (2)-(3) bekezdésben meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van.”
35. § (1) Az R. 51. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
„(1) Az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére
a) a fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető,”
„c) napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondozásra szoruló”
(gyermek számára.)
(2) Az R. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre módosul:
„(3) A tankötelezettségét - szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani.”
36. § Az R. a következő 51/A-51/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Alternatív napközbeni ellátás
51/A. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott tevékenységek (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhetőek minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá játszótereken.
(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.
(3) Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen
a) a sport- és szabadidő-tevékenységekhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás,
b) a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív családi játéktár, valamint a játszótérprogramok,
c) az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.
51/B. § (1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban. A nyári napközis otthon és nyári napközis tábor működtetésére az alternatív napközbeni ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az általuk ellátott gyermekek családjával, valamint az illetékes oktatási-nevelési intézménnyel, gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő, illetőleg egészségügyi vagy más szolgáltatást nyújtó személlyel, szervezettel, különösen, ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul.
51/C. § (1) Az alternatív napközbeni ellátásban foglalkoztatottakra a 2. számú mellékletben a gyermekjóléti szolgáltatás családgondozójára, illetve pszichológiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai tanácsadójára vagy a gyermekvédelmi asszisztensre, a gyermekfelügyelőre, a gondozóra, a családgondozó asszisztensre meghatározott képesítési előírások az irányadóak. Az 51/A. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti foglalkozások vezetését csak felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember láthatja el.
(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik.”
37. § Az R. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átmeneti gondozás során a gyermek számára a 76-82. §-ban részletezett ellátást kell nyújtani, amiről az ellátást nyújtó megállapodást köt a szülővel.”
38. § (1) Az R. 53. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltatást nyújtó az átmeneti gondozás megkezdésekor - ha az előre láthatólag egy hónapnál hosszabb időtartamú lesz - a gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozó bevonásával, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve három héten belül elkészíti a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési tervet.”
(2) Az R. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozásába be kell vonni a terv megvalósításában részt vevő szakembereket, valamint lehetőség szerint a gyermek szülőjét (törvényes képviselőjét).
(4) Az átmeneti gondozást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladataira a 84. § (1) bekezdésének a) és e) pontjai értelemszerűen irányadóak.”
39. § Az R. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A helyettes szülő alkalmasságának megállapítására, illetve felkészítésére a 95. §-ban, valamint a külön jogszabályban meghatározottak az irányadók.
(2) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt mint helyettes szülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartásba veszi. Ezzel egyidejűleg a működtető megállapodást köt a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel [Gyvt. 66/O. § (1) bek.].
(3) Amennyiben a helyettes szülőnél további gyermeket helyeznek el átmeneti gondozás céljából, a működtető - a Gyvt.-ben foglaltak szerint - módosítja a helyettes szülői megállapodást.
(4) Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve helyettes szülői hálózatot működtető a helyettes szülő folyamatos szakmai segítéséről, illetve ellenőrzéséről a 25. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodik.”
40. § Az R. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó, lehetőség szerint a szülővel vagy más törvényes képviselővel közösen elkészítik - az 53. §-ban foglaltak szerint - a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét.”
41. § Az R. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(3) Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve helyettes szülői hálózatot működtető gyermekek átmeneti otthonára az 59-61. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandóak.”
42. § Az R. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családok átmeneti otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője, illetve a várandós anya számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51. §-ának (3) bekezdése szerinti átmeneti gondozást.”
43. § Az R. 70. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gyermekük születéséig közös lakószobában is elhelyezhetők.”
44. § (1) Az R. 71. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családok átmeneti otthona a gyermek számára a teljes körű ellátást az 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtja, a szülő, illetve a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya számára pedig biztosítja”
(2) Az R. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülő munkavégzése vagy egyéb indokolt távolléte, illetve akadályoztatása esetén a családok átmeneti otthona segítséget nyújt a szülőnek gyermeke ellátásához, gondozásához, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban.”
45. § Az R. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A családok átmeneti otthona a 71. §-ban foglaltak mellett pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt, így különösen a fiatal szülő, a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára.”
46. § Az R. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gondozott gyermek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani, a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően.”
47. § Az R. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § A különleges vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik.”
48. § (1) Az R. 82. §-a (1) bekezdésének első mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3 éven felüli gondozott gyermeket személyes szükségleteinek kielégítésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - havonta zsebpénzzel kell ellátni.”
(A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének)
„a) 5%-ánál a 3-10 éves,”
(gyermek esetében.)
(2) Az R. 82. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zsebpénznek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli összegét a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével”
(3) Az R. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés jelölése (4)-(6) bekezdésre módosul:
„(3) A gondozási helyéről önkényesen eltávozott (szökött) gondozott gyermeket a szökés időtartama alatt zsebpénz nem illeti meg.”
(4) Az R. 82. §-ának - (3) bekezdéssel átszámozott - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint a 3-6 éves korú gondozott gyermek részére a zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználását.”
49. § (1) Az R. 84. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ellátás megkezdésekor a rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, el kell készíteni a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási-nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási-nevelési tervet.”
(2) Az R. 84. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az ellátást nyújtó)
„c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja
ca) a háztartási teendők végzésébe,
cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe,
cc) a pénzkezelésbe.”
50. § Az R. 86. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről a szülőt (törvényes képviselőt), valamint gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is értesíteni kell.”
51. § Az R. 87. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eltávozásra, szabadságra vitel alkalmankénti időpontját és módját a gyermekotthon, illetve a fogyatékosokat ápoló-gondozó intézmény, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény) házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás határozza meg.”
52. § Az R. 89. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre módosul:
„(2) A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.”
53. § Az R. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozással kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.”
54. § (1) Az R. 92. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára)
„a) szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, vagy sorkatonai idejét tölti, továbbá”
(2) Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külső férőhely működtetője lakhatási lehetőségről gondoskodik és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Ha a fiatal felnőtt ellátásához zsebpénz biztosítása is szükséges, annak összege nem lehet kevesebb a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéknél.”
(3) Az R. 92. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés jelölése (7)-(8) bekezdésre módosul:
„(3) A fiatal felnőtt kérelmére az ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról, ha a fiatal felnőtt a Gyvt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van, és elhelyezése az ellátást nyújtó férőhelyén megoldható.
(4) Az ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. §-a (10) bekezdésének c) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.
(5) Ha az ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indokolásával együtt az intézmény érdek-képviseleti fóruma elé terjeszti.
(6) Az érdek-képviseleti fórum a kérelmet és az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról.”
55. § Az R. 94. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az SZMSZ mellékleteként szabályozni kell a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. §-ában meghatározott költségtérítés feltételeit.”
56. § (1) Az R. 95. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa végzi. A háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved-e”
(2) Az R. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a nevelőszülői hálózat működtetője a nevelőszülői tevékenység ellátása, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.”
(3) Az R. 95. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nevelőszülő háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.”
57. § Az R. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § (1) Ha a nevelőszülői feladat ellátására a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmas, a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a jelentkezőt a nevelőszülői tanfolyam időpontjáról.
(2) A nevelőszülői tanfolyamot a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megszervezni.
(3) A nevelőszülő működésétől kezdődően félévente legalább hat órában továbbképzésen vesz részt.”
58. § Az R. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) A működtető a Gyvt. 66/K. §-ában meghatározott esetekben gondozó foglalkoztatásával segíti a hivatásos nevelőszülőt feladatai folyamatos ellátásában.
(2) A hivatásos nevelőszülő 30 napot meghaladó betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a működtető tájékoztatja a gyámhivatalt, illetve szükség szerint kezdeményezi a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek tartózkodási helyének vagy elhelyezésének megváltoztatását, és ennek érdekében elhelyezési értekezlet összehívását.”
59. § Az R. 100. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen)
„e) ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e,
f) a 89. § szerinti családgondozás.”
60. § Az R. 101. §-a (2) bekezdésének b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti]
„b) a szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,”
„f) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.”
61. § (1) Az R. 103. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető hozzájárulásával előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg.”
(2) Az R. 103. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő a működtető hozzájárulásával az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást nyújt.”
62. § Az R. 105. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre módosul:
„(3) Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.
(4) Ha a nevelőszülői hálózatot működtető az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
63. § Az R. 106. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti)
„b) a szakszolgálatot az 5. számú melléklet szerinti adatlapon,”
„e) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.”
64. § (1) Az R. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely
a) a gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,
b) a fiatal felnőtt számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet.”
(2) Az R. 109. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) Külső férőhelyen csak utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára biztosítható lakhatás.”
(3) Az R. 109. §-a - (2) bekezdéssel átszámozott - (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek szerint, és az adott szolgáltatás végzésére feljogosító működési engedély alapján alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást is, így különösen gyermekek és várandós anyák átmeneti gondozását.”
65. § (1) Az R. 113. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt intézmény befogadó gyermekotthonként is működik.”
(2) Az R. 113. §-a - (1) bekezdéssel átszámozott - (3) bekezdésének b) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti)
„b) a szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,”
„f) a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét.”
66. § (1) Az R. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekotthon - ha rendelkezik a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel - a védőnő, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadhatja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket.”
(2) Az R. 116. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát is.”
67. § Az R. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) A gyermekotthon legfeljebb 3 napra átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani.
(2) A gyermekotthon a befogadásról értesíti a gyermek szülőjének lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, valamint a gondozási napok nyilvántartása érdekében a szakszolgálatot.”
68. § Az R. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és a bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befogadó gyermekotthon ideiglenesen befogadja”
„b) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért, ideiglenes gondozást igénylő gyermeket.”
69. § Az R. 120. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a gyermekotthon haladéktalanul értesíti)
„b) a szakszolgálatot az 5. számú melléklet szerinti adatlapon,”
„d) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.”
70. § (1) Az R. 124. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el, kivéve a 126. § (5) bekezdésében, a 128. § (1) bekezdésében és a 128/A. § (2)-(4) bekezdésében foglalt eseteket.”
(2) Az R. 124. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kiskorú elhelyezését, valamint az utógondozói ellátásban részesülő szülők és gyermekük együttes elhelyezését - a 128. § (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak figyelembevételével - erre a célra kialakított helyiségben kell biztosítani.”
(3) Az R. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A csoport számára - a 128. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel - önálló lakóteret kell biztosítani, amely hálószobákból, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenkénti WC helyiségekből áll, továbbá a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszerelt. Egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igényt a 6. számú melléklet tartalmazza.”
(4) Az R. 124. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A befogadó gyermekotthonban a csoportok számától függetlenül ki kell alakítani a (6) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt helyiségeket. A szakszolgálat keretében működő befogadó gyermekotthonban a csoport elhelyezésére szolgáló lakótérben nem kell konyhát/étkezőt kialakítani, amennyiben az elhelyezést biztosító épületben a gyermekek étkeztetése megoldható.
(9) Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosított lakhatás esetében a gyermekotthon, utógondozó otthon vezetője lakásbérleti szerződést köt az ingatlan tulajdonosával. A külső férőhelynek száraznak, világosnak, jól fűthetőnek kell lennie, és rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési, valamint használati tárgyakkal. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igényt a 6. számú melléklet tartalmazza.”
71. § Az R. a következő 125/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A csoportgazdálkodás
125/A. § (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon, illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból.
(2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.”
72. § Az R. 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § (1) A speciális gyermekotthon a szakellátás keretében
a) a súlyos pszichés tüneteket mutató,
b) a súlyos disszociális tüneteket mutató,
c) a pszichoaktív szerekkel küzdő
12. életévét - kivételesen indokolt esetben 10. életévét - betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodó speciális ellátást biztosít.
(2) A speciális gyermekotthonban legfeljebb 40 fő helyezhető el.
(3) A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja feladatkörébe tartozik a gyermekről való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a speciális gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve ha a gyermeknek a speciális gondozást nem igénylő gondozott gyermekektől való külön elhelyezése szükséges, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését, vagy elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.
(4) A gondozott gyermek elhelyezéséről az (1) bekezdésben meghatározott problématípusok szerint elkülönítetten kell gondoskodni.
(5) A speciális ellátást igénylő gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban. A csoportban csak azonos nemű gyermekek helyezhetők el.
(6) A speciális gyermekotthonban, illetve gyermekotthon speciális csoportjában egy hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el.
(7) A speciális gyermekotthonban, illetve gyermekotthon speciális csoportjában a gondozott gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára biztosítandó önálló helyiségre vonatkozóan a 124. § (7) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(8) A speciális gyermekotthonban a gyermekcsoportok számától függetlenül ki kell alakítani a 124. § (6) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott helyiségeket.
(9) A speciális gyermekotthonban ki kell alakítani olyan, a lakótérhez kapcsolódó, de attól zárhatóan elválasztott, önálló lakószobából, fürdőszobából és WC-ből álló biztonsági elkülönítőt, amelyben a Gyvt. 81/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 81/B. §-ának (3) bekezdése alapján személyes szabadságában korlátozott átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban: nevelésbe vett) gyermek tartózkodhat. A biztonsági elkülönítőt úgy kell kialakítani, hogy az abban tartózkodó nevelésbe vett gyermek magában kárt ne tehessen.
(10) Amennyiben a speciális gyermekotthon a Gyvt. 58. §-ának (3) bekezdése alapján bentlakásos ellátás keretében a nevelésbe vett gyermek személyiségvizsgálatát végzi, biztosítani kell a vizsgálandó gyermeknek a speciális gyermekotthonban lévő többi gyermektől elkülönítetten történő elhelyezésének lehetőségét.”
73. § Az R. a következő 126/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Nevelési felügyelet
126/A. § (1) A Gyvt. 81/A. §-ának (1) bekezdésében körülírt magatartást tanúsító nevelésbe vett gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy orvosa kezdeményezésére a speciális gyermekotthon vezetője, illetve annak távollétében az ügyeletes vezető írásban rendelheti el, kijelölve a helyiséget, ahol a nevelésbe vett gyermeknek tartózkodnia kell.
(2) A személyes szabadság korlátozásának elrendeléséről, valamint annak okáról a speciális gyermekotthon vezetője a Gyvt. 81/A. § (2) bekezdésben megjelölteken kívül tájékoztatja a nevelésbe vett gyermeket is. A speciális gyermekotthon vezetője biztosítja, hogy a gyermekjogi képviselő a személyes szabadságában korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon.
(3) Amennyiben a személyes szabadság korlátozása során a speciális gyermekotthon vezetője a nevelésbe vett gyermek tartózkodási helyeként a biztonsági elkülönítőt jelöli ki, a személyes szabadság korlátozásának elrendelésével egyidejűleg intézkedni kell a nevelésbe vett gyermek haladéktalan orvosi vizsgálatáról.
(4) A nevelésbe vett gyermek a biztonsági elkülönítőben az orvos által szükségesnek tartott ideig, de legfeljebb 24 óráig tartózkodhat. Amennyiben a nevelésbe vett gyermek magatartása ezt követően sem rendeződik, kezelését fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni.
(5) Személyes szabadsága korlátozásának időtartama alatt a nevelésbe vett gyermek nem hagyhatja el a speciális gyermekotthon területét, illetve köteles a speciális gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségben - szükség szerint a biztonsági elkülönítőben - tartózkodni.
(6) A nevelési felügyelet alatt a speciális gyermekotthon vezetője gondoskodik a Gyvt. 81/B. § (3) bekezdésén alapuló gyámhivatali határozatban foglaltak végrehajtásáról.”
74. § (1) Az R. 127. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Különleges gyermekotthon”
(2) Az R. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„127. § (1) A különleges gyermekotthon, a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében
a) a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti,
b) a tartósan beteg, illetve fogyatékos
gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít.
(2) A különleges gyermekotthon vállalhatja a 6 éven aluli, fogyatékos és részterületen fejlődési elmaradást mutató gyermekek korai fejlesztését, gondozását, a képzési kötelezett gyermekek gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik.”
75. § (1) Az R. 128. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (1)-(2) bekezdés jelölése (4)-(5) bekezdésre módosul:
„(1) A 3 év alatti gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban.
(2) A kizárólag 3 éven aluli gondozott gyermekekből álló csoport elhelyezésére és kizárólagos használatára biztosítani kell a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint:
a) egy csoportszobát, amely alvásra, játszásra és étkezésre szolgál,
b) a csoportszobával egybenyíló fürdőszobát,
c) teraszt, a levegőztetés céljára,
d) játszásra alkalmas kertterületet.
(3) A helyiség berendezését a gondozott gyermekek korösszetételének és fejlettségi szintjének megfelelően kell kialakítani, és a növekedő gyermekek igényei szerint kell változtatni.”
(2) Az R. 128. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a gyermekotthon vállalja a kiskorú gondozott szülő és 3 év alatti gyermekének együttes elhelyezését, biztosítania kell az (4) bekezdés aa) és ab) alpontja, valamint c) pontja szerinti feltételeket, illetve az (4) bekezdés ac) alpontja alapján a szülő távollétében gondoskodnia kell a gyermek folyamatos felügyeletéről.”
76. § Az R. a következő 128/A. §-sal egészül ki:
„128/A. § (1) A különleges gyermekotthon vagy a gyermekotthon különleges csoportja feladatkörébe tartozik a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekről való gondoskodás, habilitáció és rehabilitáció is, ha a gyermek állapota nem indokolja az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges.
(2) A különleges ellátást igénylő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb
a) 8 tartósan beteg, vagy
b) 8 középsúlyosan, súlyosan fogyatékos vagy
c) 10 enyhén fogyatékos
gyermek helyezhető el.
(3) A különleges ellátást nem igénylő gyermekek 12 fős csoportjában legfeljebb 4 fogyatékos gyermek helyezhető el.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott csoport létszámát csökkenteni kell
a) 1 fővel, ha 1 vagy 2 fő,
b) 2 fővel, ha 3 vagy 4 fő
fogyatékos gyermeket helyeznek el a csoportban.
(5) A különleges ellátást igénylő gyermekek elhelyezésére szolgáló lakótérre a 124. § (4) bekezdésében foglaltak, a munkatársak számára biztosítandó önálló helyiségre a 124. § (7) bekezdésében foglaltak, illetve a több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonra a 124. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
77. § Az R. a következő 129/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
129/A. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata
a) szakvéleményt készíteni a nevelésbevételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság (a továbbiakban: megyei bizottság), illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium speciális gyermekotthonait (a továbbiakban: a Minisztérium gyermekotthona) javasolja,
b) felülvizsgálni a megyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása tárgyában született szakvéleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték,
c) a gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készíteni az új elhelyezési tervhez a Gyer. 106. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Az országos bizottság szakvéleménye tartalmazza, hogy a gyermek állapota igényli-e a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezését, továbbá az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, illetve annak módosítására vonatkozó javaslatot.
(3) Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezését, aki
a) súlyos neurotikus, pszichotikus állapota,
b) súlyos erőszakos cselekmények elkövetése,
c) pszichoaktív szerek használata
miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.
(4) Az országos bizottság a Minisztérium gyermekotthonának értesítése alapján nyilvántartást vezet a gyermekotthon üres férőhelyeiről.
(5) Az országos bizottság az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakvéleményének megküldésével egyidejűleg arról is tájékoztatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy a Minisztérium melyik gyermekotthona, mely időponttól kezdve tudja fogadni a gyermeket. Az országos bizottság a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatáról és az elhelyezés javasolt időpontjáról értesíti a Minisztérium gyermekotthonát is.
(6) Amennyiben nincs üres férőhely, az országos bizottság felkéri a gyermekotthont, hogy az általa elhelyezni javasolt gyermeket vegye fel a várakozók nyilvántartásába, és férőhely szabaddá válása esetén haladéktalanul tájékoztassa a gyermek elhelyezésében illetékes gyámhivatalt. Erről a bizottság értesíti a tőle szakvéleményt kérő szakszolgálatot, illetve gyámhivatalt.
(7) Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy a gyermek teljes körű ellátása a speciális gyermekotthonban, illetve a gyermekotthon speciális csoportjában haladja meg a 2 évet [Gyvt. 58. § (2) bek.]. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a gyermek terápiája még nem fejeződött be, és személyiségállapota miatt nem alkalmas a normál csoportban a többi gyermekkel való együttélésre.
(8) Az országos bizottság minden év január 31-éig beszámolót készít a miniszter számára az előző évben végzett munkájáról.”
78. § Az R. 130. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A Minisztérium gyermekotthona
130. § (1) A Minisztérium országos illetékességgel speciális gyermekotthonokat működtet.
(2) A Minisztérium gyermekotthonának működésére a speciális gyermekotthonra vonatkozó rendelkezéseket a 131-135. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
79. § Az R. 131-135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A Minisztérium gyermekotthona annak a 12. - kivételesen indokolt esetben 10. - életévét betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, akinek gondozási helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakvéleménye alapján - a Minisztérium gyermekotthonát jelölte meg.
(2) A Minisztérium gyermekotthona a speciális ellátás keretében a gyermek állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki
a) súlyos neurotikus, illetve pszichotikus állapota, vagy
b) súlyos erőszakos cselekmények elkövetése, vagy
c) pszichoaktív szerek rendszeres használata, vagy
d) szerzett immunhiányos tünetegyüttesben való megbetegedése
miatt különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.
(3) A gyermekek elhelyezéséről a (2) bekezdésben meghatározott problématípusok szerint elkülönítetten kell gondoskodni.
(4) A Minisztérium gyermekotthona az üres férőhelyeiről folyamatosan tájékoztatja az országos bizottságot.
(5) A Minisztérium gyermekotthona nyilvántartást vezet azokról a gyermekekről, akiknek az elhelyezésére az országos bizottság javaslatot tett, de férőhely hiányában elhelyezésükre csak későbbi időpontban kerülhet sor (várakozó lista). A Minisztérium gyermekotthona haladéktalanul értesíti a várakozó listán szereplő gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a törvényes képviselőt, ha a gyermeket fogadni tudja.
132. § Ha a gyám a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezését tartja indokoltnak, javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének megváltoztatására.
133. § (1) A gyámhivatalnak a gondozási helyet kijelölő, vagy a gondozási hely megváltoztatását elrendelő határozata alapján a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium gyermekotthonába történő kíséréséről.
(2) A Minisztérium gyermekotthonában elrendelt nevelési felügyelet végrehajtására a 126/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
134. § (1) A Minisztérium gyermekotthonában a nevelésbe vett gyermek az ott történő elhelyezését szükségessé tevő ok megszűnéséig, de legfeljebb 2 évig tartózkodhat.
(2) Az igazgató, amennyiben a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezését már nem tartja indokoltnak, javasolhatja a gyámhivatalnak a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének megváltoztatását.
(3) Ha a gyámhivatal - az országos bizottság véleményének figyelembevételével - határozatot hoz a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról, a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a gyámhivatal határozatában megjelölt új gondozási helyére való kíséréséről.
135. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium gyermekotthonában történő tartózkodása a gyermek speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia, vagy tanulmányainak befejezése érdekében nagykorúvá válását követően is indokolt, a gyermekotthon igazgatója a nevelésbe vett gyermek nagykorúságának elérése előtt 3 hónappal javaslatot tesz a gyámnak a gyermek utógondozói ellátásra történő felterjesztésére. A Minisztérium gyermekotthonának igazgatója a javaslattal együtt megküldi a nevelésbe vett gyermek utógondozói ellátásra való befogadásáról szóló nyilatkozatot.
(2) Ha a Minisztérium gyermekotthonában elhelyezett, utógondozói ellátott fiatal felnőtt speciális szükségleteihez, állapotához igazodó terápia befejeződött, vagy tanulmányait befejezte, de utógondozói ellátása továbbra is indokolt, ez irányú kérelmét az utógondozást elrendelő gyámhivatalnál terjesztheti elő.”
80. § Az R. 136. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell)
„f) egyes nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával, a Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti hivatásos gyámsággal,”
„i) a megyei bizottság működtetésével”
(kapcsolatos feladatokat.)
81. § (1) Az R. 137. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat által működtetett megyei bizottság - a gyámhivatal megkeresésére - a gyermekre vonatkozóan szakvéleményt ad, és javaslatot tesz az elhelyezés formájára. A szakszolgálat ennek alapján készíti el az elhelyezési javaslatot.”
(2) Az R. 137. §-ának (4)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti részvizsgálatok elvégzésétől akkor lehet eltekinteni, ha két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. A vizsgálatok eredményei alapján a megyei bizottság szakvéleményt készít.
(5) Fogyatékos gyermek esetében a szakszolgálat a megyei bizottság részére beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt.
(6) A Gyvt. 82. §-ának (7) bekezdésében meghatározott 5 tagból álló megyei bizottság elvégzi a speciális ellátást igénylő gyermek személyiségvizsgálatát, és szakvéleményének kialakítását követően javaslatot tesz a gyermek állapotának leginkább megfelelő elhelyezési formára.
(7) Ha a megyei bizottság a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat - a megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével - értesíti az országos bizottságot, és felkéri szakvélemény elkészítésére.
(8) Ha az országos bizottság szakvéleménye alapján is indokolt a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium gyermekotthonát kijelölni, a szakszolgálat erre irányuló javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Ha az országos bizottság szakvéleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre tesz javaslatot.
(9) Az elhelyezési javaslat előkészítése során a szakszolgálat figyelembe veszi a gyámhivatal által rendelkezésére bocsátott, az esetleges korábbi gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratokat, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket befogadó gyermekotthon vezetőjének írásos összefoglalóját a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól.
(10) Az elhelyezési javaslatot a szakszolgálat a Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével készíti el, és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különleges, illetve speciális ellátást igénylő gyermek hozzájusson az állapotának megfelelő ellátáshoz. Több telephellyel működő gyermekotthon esetében az elhelyezési javaslatot telephelyekre vonatkozóan kell megtenni.
(11) Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az értekezletre meg kell hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat, illetve a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét vagy a javasolni kívánt nevelőszülőt és működtetőjének képviselőjét, akiknek a szakszolgálat által előterjesztett elhelyezési javaslatra vonatkozó véleményét írásban kell rögzíteni. A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési értekezletre a fentieken kívül meg kell hívni a gyermekjogi képviselőt is. A javasolni kívánt gondozási hely képviselője - fenntartója egyetértésével - vállalhatja a más megye (illetve a főváros) ellátási kötelezettsége alá tartozó gyermek befogadását.
(12) Az elhelyezési javaslatot a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapjának kitöltésével kell elkészíteni. Az elhelyezési javaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül kell a gyámhivatal részére megküldeni.”
82. § Az R. 138. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a gondozási hely megváltoztatására irányuló javaslat a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezésre irányul, az országos bizottság szakvéleményét figyelembe véve a szakszolgálat a 137. § (8) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”
83. § Az R. 139. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve elkészíti - a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a hivatásos gyám bevonásával - a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet.”
84. § Az R. 140. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési tervnek - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a speciális gyermekotthoni elhelyezés várható idejét, a speciális ellátást szükségessé tevő problémát, továbbá annak a személynek, nevelőszülőnek vagy gyermekotthonnak a megjelölését, ahova a speciális gyermekotthoni elhelyezés megszüntetését követően a gyermek kerülni fog.”
85. § Az R. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálat - a megyei, fővárosi önkormányzat vagy más működtető felkérésére - javaslatot készít az ideiglenes elhelyezést igénylő,
a) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért,
b) ideiglenes hatállyal elhelyezett,
c) gondozási helyéről önkényesen eltávozó gondozott
gyermeket ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére.”
86. § Az R. 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nevelőszülői tanácsadó hivatásos gyámi, vagyonkezelő, gyámi-gondozói tanácsadói, illetve eseti gondnoki feladatot nem láthat el.”
87. § (1) Az R. 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(7) bekezdés jelölése (4)-(8) bekezdésre módosul:
„(3) A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra.”
(2) Az R. 145. §-ának - (1) bekezdéssel átszámozott - (8) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A szakszolgálati javaslatban ki kell térni arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó
a) milyen életkorú,
b) sérült vagy fogyatékos
gyermek örökbefogadására alkalmas.”
88. § Az R. 146. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakszolgálat a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni szándékozót és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.”
89. § (1) Az R. 150. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálat gyámi gondozói tanácsadója a gyermeki jogok érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segíti és ellenőrzi a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását.
(2) A gyámi gondozói tanácsadó az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkozik a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. A látogatás keretében
a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel folytatott - ha a gyermek kéri, vagy a gyámi gondozói tanácsadó szükségesnek tartja négyszemközti - beszélgetés során tájékozódik a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, esetleges problémáiról; a gyermek kérésére közreműködik a gyermek és a gondozó, illetve a gyám között felmerült vitás kérdések tisztázásában,
b) a gondozó, illetve a gyám felkérésére részt vesz a gondozó intézmény szakmai fórumain,
c) a gyám felkérésére segítséget nyújt az egyes jognyilatkozatok megtételéhez szükséges gyámi álláspont kialakításában,
d) a gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik
da) a gyermeki jogok érvényesülésének biztosításáról,
db) a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról,
dc) az egyéni elhelyezési, valamint az egyéni gondozási-nevelési tervben foglaltak megvalósulásáról,
dd) a 83-85. §-ban szabályozott gondozási-nevelési feladatok ellátásáról, valamint a 87-89. §-ban rögzített családi kapcsolatok alakulásáról.
(3) A gyámi gondozói tanácsadó a látogatás során szerzett tapasztalatait, megállapításait, illetve a gyermek érdekében tett intézkedéseit írásban dokumentálja. A szakszolgálat ennek alapján teszi meg a (4)-(5) bekezdésben, valamint a 151-152. §-ban meghatározott intézkedéseit.”
(2) Az R. 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (5) bekezdésre módosul:
„(4) A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt
a) a gyám tevékenységéről,
b) a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról,
c) a szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel való együttműködéséről,
d) a gyermeknek a kijelölt gondozási helyre történő beilleszkedéséről.”
90. § Az R. 151. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakszolgálat a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 48/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy a szakszolgálat által vezetett nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.”
91. § (1) Az R. 153. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Amennyiben a gondozott gyermek gondozási helye nem gyermekotthonban, illetve nem nevelőszülőnél van, a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során”
(2) Az R. 153. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szakszolgálat utógondozója a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a fiatal felnőtt utógondozását.
(4) Ha a szakszolgálat az utógondozó ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
92. § (1) Az R. 155. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálat az otthont nyújtó ellátást biztosító értesítése alapján nyilvántartást vezet
a) az otthont nyújtó ellátásban, átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban részesülő gyermekek, fiatal felnőttek gondozási napjainak számáról,
b) az üres férőhelyekről, elkülönítve egymástól az ideiglenes gondozási feladatokat ellátó nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban rendelkezésre álló üres férőhelyeket.
(2) A szakszolgálat nyilvántartást vezet a hivatásos gyámi, vagyonkezelő eseti gondnoki, eseti gondnoki feladatok ellátására kirendelhető személyekről és működési területükről.”
(2) Az R. 155. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre módosul:
„(3) A szakszolgálat megszervezi a hivatali időn túl működő ügyeleti szolgálat működését.”
93. § Az R. 157. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„A (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, a határozott időre szóló vezetői megbízás lejártát követően, megszakítás nélkül újabb vezetői megbízást elnyerő személyt szakképzettnek kell tekinteni.”
94. § Az R. 159. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálybalépésekor már működő intézmény fenntartója az 1. számú mellékletben a bölcsődei ellátásra, valamint a szakellátás formáira előírt létszámminimum-követelmények végrehajtásáról az alábbi ütemezés szerint gondoskodik:)
„b) a szakmai munkakörökben alkalmazottak létszáma 2004. december 31-ig el kell hogy érje az 1. számú melléklet szerinti létszámot.”
95. § Az R. 163. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szakellátást olyan - magasabb vezető által irányított - önálló intézmény biztosítja, amely több gyermekotthont is magában foglal, az intézményben önálló szakmai egységeket kell kialakítani, amelyek
a) legfeljebb 40 gyermeket befogadó gyermekotthonból, illetőleg különleges, vagy speciális otthonból, vagy
b) legfeljebb összesen 48 gyermeket befogadó lakásotthonokból
állnak.”
96. § Az R. 164-165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„164. § Ha az általános iskolai és diákotthoni (kollégiumi) feladatot ellátó nevelési-oktatási intézmény átalakul többcélú - iskolai, diákotthoni (kollégiumi) és gyermekotthoni feladatot ellátó - közoktatási intézménnyé [Gyvt. 156. § (4) bek. a) pontja], a gyermekotthont a 163. §-ban meghatározott szakmai egységként kell létrehozni.
165. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete II. pontjában meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeknek az e rendelet 62. §-a szerinti gyermekek átmeneti otthona, a 109. §-a szerinti gyermekotthon (lakásotthon, speciális gyermekotthon, különleges gyermekotthon, utógondozó otthon), valamint a 136. §-a szerinti szakszolgálat minősül.
(2) A Kt. 1. számú mellékletének Harmadik részében a Pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök cím alatt megjelölt kollégiumi nevelő számára előírt heti kötelező óraszámot - az (1) bekezdésben meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben - a nevelő és a pszichológus munkakörben foglalkoztatottra kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben a gyógypedagógus (logopédus) heti kötelező óraszáma 19 óra.”
97. § Az R. 1-5. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-5. számú mellékletei lépnek, egyidejűleg az R. kiegészül e rendelet 6. számú mellékletével.
98. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az R. - e rendelet 96. §-ával megállapított - 165. §-ának (3) bekezdése 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, 6-7. §-a, 23-24. §-a, 25. §-ának (1) bekezdése, 26. §-a, 73-74. §-a, 76. §-a, valamint az R.-nek e rendelet 79. §-ával megállapított 133. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) E rendelet hatálybalépése után foglalkoztatási jogviszonyt az adott munkakörre előírt szakképesítéssel nem rendelkező személlyel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltak fennállása esetén lehet létesíteni.
(5) E rendelet hatálybalépésekor már működő intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, megbízásos jogviszonyban álló személyek az R. 3. §-ának - e rendelet 3. §-ának (3) bekezdésével megállapított - (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül kötelesek megtenni.
(6) E rendelet hatálybalépésekor alkalmazásban álló, az R. - e rendelet 97. §-ával megállapított - 1. számú mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott dolgozók létszáma az ellátott gyermekek számához viszonyítva nem csökkenhet.
(7) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézményeknek az R.
a) 66. §-ában,
b) 70. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdésében,
c) 70. §-ának - e rendelet 43. §-ával módosított - (3) bekezdésében,
d) 124. §-ának (1) bekezdésében,
e) 124. §-ának - e rendelet 70. §-ának (1) bekezdésével módosított - (2) bekezdésében,
f) 124. §-ának - e rendelet 70. §-ának (3) bekezdésével módosított - (4) bekezdésében,
g) 124. §-ának (6)-(7) bekezdésében,
h) 124. §-ának - e rendelet 70. §-ának (4) bekezdésével megállapított - (8) bekezdésében,
i) 125. §-ának (3) bekezdésében,
j) e rendelet 72. §-ával módosított 126. §-ának (2) bekezdésében,
k) 128. §-ának - e rendelet 75. §-ának (1) bekezdésével megállapított új - (1)-(2) bekezdésében,
l) e rendelet 76. §-ával megállapított 128/A. §-ának (2)-(5) bekezdésében
foglaltaknak 2004. december 31-ig kell megfelelniük, azonban a szolgáltatások színvonala nem romolhat.
(8) Az R. 82. §-a - e rendelet 48. §-ának (1) bekezdésével módosított - (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű zsebpénzt a 3-6 éves, gondozott gyermekek számára 2004. január 1-jétől kell biztosítani.
99. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
a) 17. §-ának (1) bekezdésében az „illetve a speciális szolgálat” szövegrész,
b) 41. §-a (4) bekezdésének második mondatában az „illetve a törvényes képviselőt tájékoztatni kell a gyermek más intézményben való elhelyezésének lehetőségéről és módjáról” szövegrész,
c) 47. §-ának (3) bekezdése,
d) 86. §-ának (3) bekezdésében „az (1) bekezdés szerint” szövegrész,
e) 146. §-ának (5) bekezdése,
f) 157. §-ának (5)-(9) bekezdése,
g) 158. §-a,
h) 159. §-ának (2) bekezdése,
i) 160-162. §-a.
(2) Az R.
1. 15. §-ának - e rendelet 13. §-ának (2) bekezdésével átszámozott - (5) bekezdésében a „hivatásos pártfogóját” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelőjét” szövegrész,
2. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „helyes” szövegrész helyébe a „kedvező” szövegrész,
3. 39. §-ának (1) bekezdésében a „kezelőorvosának” szövegrész helyébe a „házi gyermekorvos vagy a háziorvos” szövegrész,
4. 39. §-ának (2) bekezdésében a „kezelőorvos” szövegrész helyébe a „házi gyermekorvos vagy a háziorvos” szövegrész,
5. 40. §-ának (4) bekezdésében a „Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban: Módszertani Intézet)” szövegrész helyébe a „Családpolitikai Intézet” szövegrész,
6. 48. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-ának (4) bekezdésében, valamint 148. §-ában, a „Módszertani Intézet” szövegrész helyébe a „Családpolitikai Intézet” szövegrész,
7. 51. §-ának - e rendelet 35. §-ának (2) bekezdésével átszámozott - (6) bekezdésében a „3. számú melléklete” szövegrész helyébe a „4. számú melléklete” szövegrész,
8. 52. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „pótolja” szövegrész helyébe a „helyettesítse” szövegrész,
9. 52. §-ának (4) bekezdésében a „személyek” szövegrész helyébe a „személyek, illetve intézmények” szövegrész,
10. 57. §-ának (1) bekezdésében a „lakhatást” szövegrész helyébe a „lakhatást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást)” szövegrész,
11. 57. §-ának (2) és (4) bekezdésében az „átmeneti” szövegrész helyébe az „ideiglenes” szövegrész,
12. 62. §-ának (1) bekezdésében a „folytonos munkarend” szövegrész helyébe a „megszakítás nélküli munkarend”,
13. 82. §-ának - e rendelet 48. §-ának (3) bekezdésével átszámozott - (4) bekezdésében a „4. számú mellékletben” szövegrész helyébe a „3. számú mellékletben” szövegrész,
14. 97. §-ának (2) bekezdésében a „(Nevr. 2. §)” szövegrész helyébe a „[Gyvt. 66/A. § (1) bek.]” szövegrész,
15. 97. §-ának (3) bekezdésében a „Nevr.” szövegrész helyébe a „Gyvt.” szövegrész,
16. 100. §-ának (3) bekezdésében a „Nevr. 10. § (7) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Gyvt. 66/E. §-ának (7) bekezdésében” szövegrész,
17. 104. §-ának (1) és (2) bekezdésében „a speciális ellátást” szövegrész helyébe a „különleges ellátást” szövegrész,
18. 106. §-ának (3) bekezdésében a „Nevr. 10. § (1) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „Gyvt. 66/E. §-a (1) bekezdésének d) pontjában” szövegrész,
19. 108. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 122. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 129. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „Gyvt. 93. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „Gyvt. 93. §-ának (9) bekezdése” szövegrész,
20. 129. §-ának (4) bekezdésében a „102. § (2)-(5) bekezdései” szövegrész helyébe a „103. § (2)-(5) bekezdései” szövegrész,
21. 138. §-ának (2) bekezdésében a „(7)-(8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(10)-(11) bekezdésében” szövegrész,
22. 143. §-ának (2) bekezdésében a „gondozással” szövegrész helyébe az „elhelyezéssel” szövegrész,
23. 143. §-a (3) bekezdésének felvezető mondatában, továbbá (4) bekezdésének első mondatában a „gondozás” szövegrész helyébe az „elhelyezés” szövegrész,
24. 143. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „gondozására” szövegrész helyébe az „elhelyezésére” szövegrész,
25. 145. §-ának (1) bekezdésében a „Módszertani Intézet” szövegrész helyébe a „Családpolitikai Intézetet” szövegrész,
26. 146. §-ának (3) bekezdésében, 147. §-ának (8) és (10) bekezdésében a „Módszertani Intézetet” szövegrész helyébe a „Családpolitikai Intézetet” szövegrész,
27. 146. §-ának (6) bekezdésében „a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe „az Ar.” szövegrész,
28. 147. §-ának (7) bekezdésében a „[Gyer. 45. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Gyer. 45. § (8) bekezdés]” szövegrész
lép.