67/2003. (V. 15.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:
1. § A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők a)
„e) a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a második vagy további szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben”
(részt vevő, államilag finanszírozott helyre felvett magyar állampolgárságú, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók.)
2. § A Rendelet 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére a Kormány - az évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül - az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét egyes nappali, esti és levelező szakirányú továbbképzésekre és a második vagy további oklevél megszerzésére irányuló képzésekre kiterjesztheti.”
3. § A Rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami felsőoktatási intézményekben az évfolyamonként számított létszámot az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda által az Oktatási Minisztériumnak jelentett országos felvételi létszámból kiindulva - az adott szak, illetve szakpár képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő figyelembevételével - az Oktatási Minisztérium állapítja meg a létszámnak e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott, képzési formánként eltérő mértékű, évről évre történő csökkentésével.
(3) A nem állami felsőoktatási intézményekben a számított létszámot az adott költségvetési évet megelőző év októberi statisztikai hallgatói létszámából kell meghatározni, és az adott költségvetési év októberi statisztikai hallgatói létszámából számított létszámmal korrigálni.”
4. § (1) A Rendelet 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hallgató, amennyiben bármely államilag finanszírozott képzésben oklevél megszerzése nélkül - az első beíratkozást követően történő szak-, szakpár-, illetve intézményváltással - új felvételi eljárás eredményeképpen beíratkozik, akkor az új szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési ideig számít be a számított létszámba azzal, hogy - a (3), (4) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - ezen időtartamot csökkenteni kell a korábbi szakon folytatott tanulmányainak idejével.”
(2) A Rendelet 6. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben, ha belső felvétel alapján kerül a hallgató a második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakra, ezen szak szempontjából a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamig számít a számított létszámba. Az így kétszakossá váló hallgató finanszírozási szempontból csak addig tekinthető kétszakos képzésben résztvevőnek, ameddig a két szak párhuzamosan fut a szakok képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő szerint. E tekintetben a második tanári szak felvételét követően további szakmódosítás nem vehető figyelembe.”
5. § (1) A Rendelet 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyakorlati képzés normatív finanszírozása a képzés költségvetési támogatására szolgál. Ez a támogatási elem tartalmazza a tanárképzés és szakmai tanárképzés képesítési követelményeiben meghatározott tanári, illetve szakmai tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés (tanári modul) támogatását, az egyetemi szintű hittanár szaktanári moduljának támogatását, a főiskolai szintű hitéleti képzések tanári moduljának, illetve gyakorlati képzésének támogatását, valamint a nemzetiségi pedagógusképzés kiegészítő költségvetési támogatását is. A gyakorlati képzés normatív támogatása az államilag finanszírozott hallgatói létszám alapján, az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő időtartama alatt illeti meg a felsőoktatási intézményt.”
(2) A Rendelet 11. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A természettudományos és a műszaki szakcsoportba tartozó egyes szakokon folyó szakmai képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzések támogatása a természettudományos és a műszaki szakcsoportba tartozó egyes szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 4. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(5) Az egyetemi szintű testnevelő tanár és gyógytestnevelő tanár, a főiskolai szintű szakedző (edző), testnevelő tanár, rekreáció (testnevelés-rekreáció), konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, általános szociális munkás és szociálpedagógus szakokon folyó képzések képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 5. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.”
(3) A Rendelet 11. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a (6)-(7) bekezdés számozása (11)-(12) bekezdésre módosul:
„(6) Az egyetemi és főiskolai szintű nemzetiségi pedagógus-képzés nemzetiségi kiegészítő költségvetési támogatása a nemzetiségi pedagógus szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 6. pontjában szereplő normatíva értékének a szorzata. E rendelet alkalmazásában nemzetiségi pedagógus-képzésnek kell tekinteni az egyetemi szintű romológus képzést is.
(7) Az egyetemi szintű tanár- és szakmai tanárképzés képesítési követelményeiben meghatározott tanári képesítés, az egyetemi szintű hittanár képesítés megszerzésére irányuló képzés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés, valamint a főiskolai szintű tanár- és szakmai tanárképzés, a főiskolai szintű hitéleti képzés, továbbá a főiskolai szintű gyógypedagógiai szakokon folyó képzés, a tanító- és óvodapedagógus szakcsoportba tartozó szakokon folyó képzés képesítési követelményeiben meghatározott gyakorlati képzés támogatása - a főiskolai szintű testnevelő tanár, a rekreáció, a testnevelés-rekreáció szakok, valamint (8) és (9) bekezdésben foglaltak kivételével - az ezen képzésekhez tartozó szakok egyenértékű létszámának és az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva értékének a szorzata.
(8) Azokon a bölcsész szakcsoportba tartozó egyetemi szintű önálló vagy társított szakokon, melyek közül az egyik vagy mindkét szak tanárképes szak és a hallgató egyik vagy mindkét szakján választhatóan részt vehet a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, a tanári képesítés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának, az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva kétszeres értékének és az e rendelet 6. számú melléklete 1. pontjában meghatározott országos átlagos tanári képesítési arányszámnak a szorzata.
(9) Azokon az agrár, gazdasági és műszaki szakcsoportba tartozó egyetemi és főiskolai szintű szakokon, melyeken a hallgató választhatóan részt vehet a szakmai tanári képesítés megszerzésére irányuló képzésben is, a szakmai tanári képesítés és az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés támogatása az ezen szakok egyenértékű létszámának az e rendelet 5. számú melléklete 3. pontjában meghatározott normatíva kétszeres értékének, és az e rendelet 6. számú melléklete 2. pontjában meghatározott országos átlagos szakmai tanári képesítési arányszámnak a szorzata. A főiskolai szintű mérnöktanári (agrár) és mérnöktanári (műszaki) szakra e § (7) bekezdése szerint jár a tanárképzési gyakorlati támogatás.
(10) A gyakorlati képzés normatív támogatása egy-egy szak esetén az (1)-(9) és a (11) bekezdések alapján legfeljebb két jogcímen adható.”
6. § A Rendelet a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott fogyatékossággal élő hallgatók után adott normatív támogatás az e rendeletben szabályozott államilag finanszírozott képzésben részt vevők mellett kiterjed a költségtérítéses képzésben, illetve a távoktatási képzési formában felvett hallgatókra is.
(2) A fogyatékossággal élő hallgatók után adott normatív támogatás kizárólag az alábbi, a fogyatékossággal élő hallgatók képzését támogató tevékenységekre vagy eszközök beszerzésére használható fel:
a) a fogyatékossággal élő hallgatók képzését közvetlenül segítő tárgyi eszközök vásárlására, melyek az intézmény tulajdonát képezik, valamint sérülésspecifikus képzési anyagok kidolgozására,
b) a fogyatékossággal élő hallgatót rendszeresen segítő személy (pl. szakember, rokon, hallgatótárs, jelnyelvi tolmács) díjazására, dologi kiadására,
c) a fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor díjazására,
d) közlekedésükben akadályozott hallgatók szállításához való hozzájárulásra.
(3) A fogyatékossággal élő hallgatók normatív támogatása nem használható fel olyan feladatok megvalósítására, melyekre egyéb költségvetési támogatási forrás már biztosított.”
7. § (1) A Rendelet 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. számú melléklet a képzési és fenntartási normatív támogatást meghatározó normatívák és a fogyatékossággal élő hallgatók létszáma alapján adott kiegészítő normatív támogatás értékeit tartalmazza. A 2. számú melléklet a felsőoktatásban működő szakok finanszírozási csoportba sorolását, a 3. számú melléklet az egyenértékű hallgatói létszám meghatározásához szükséges - a képzési formákhoz és a szakokhoz rendelhető - szorzószámokat tartalmazza. A 4. számú melléklet az országos lemorzsolódási arányokat határozza meg, az 5. számú melléklet a gyakorlati képzések normatíváinak értékét állapítja meg, míg a 6. számú melléklet képzési formánként az országos átlagos tanári, illetve szakmai tanári képesítési arányszámot adja meg. A tanári, illetve szakmai tanári képesítési arányszám az adott szakhoz kötődően választhatóan tanári oklevelet is szerzettek száma és az adott szakon oklevelet szerzettek összlétszámából származtatható.”
(2) A Rendelet 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami felsőoktatási intézményekben - évfolyamonként bontva - a 2003. évben számított hallgatói létszám a következő:
- az 1998. októberi statisztikai létszámnak az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott szerinti csökkentett létszáma,
- az 1999-2001. évre a felvételi eljárás során felvett hallgatói létszámnak az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak szerint csökkentett létszáma, továbbá
- a 2002. évi felvételi eljárás során felvett hallgatói létszám,
mindegyik évfolyam esetében az adott szak, illetve szakpár képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő figyelembevételével.”
8. § A Rendelet a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) E rendelet alkalmazásában megkezdett félévnek minősül az a félév, amelyre a hallgató beíratkozott, és a beiratkozástól számított 60 napon belül az intézménynél nem kérte az adott félévre hallgatói jogviszonyának szüneteltetését.
(2) Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában közismereti tanári szakként azokat az egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakokat kell figyelembe venni, amelyeken a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 17. §-ának (1) bekezdése c)-e) pontjainak képesítési előírásai szerint az ötödik-tizenkettedik évfolyamokon pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szerezhető, továbbá a gyógypedagógus szakképzettség tanári szakágon.”
9. § A Rendelet 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ez a rendelet 2003. december 31. napján hatályát veszti.”
10. § A Rendelet 1-5. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-5. számú mellékletei lépnek, egyidejűleg a Rendelet kiegészül e rendelet 6. számú mellékletével kiadott 6. számú melléklettel.
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2003. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet, továbbá a Rendeletet módosító, a Magyar Akkreditációs Bizottság működéséről szóló 199/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 34. §-a és az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdése c) pontja 2003. december 31. napján hatályát veszti.
(3) Az állami felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján biztosított támogatása nem lépheti túl a 2003. évre tervezett képzési és fenntartási előirányzataként - beleértve a klinika, a tangazdaság támogatását is - 2003. január 1-jén az intézmény költségvetésében szereplő, a címen tervezett támogatás együttes összegének 100 százalékát.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 5. §-ának (4) bekezdése, 6. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, a 6. §-ának (9) bekezdése, valamint a 12. §-ának (3), (5) és (8) bekezdése.
(5) A Rendelet 3. §-a (3) bekezdésében a „8 félévesnél rövidebb képzés esetén 2 félévvel, 8 vagy annál több féléves képzés esetén 3 félévvel” szövegrész helyébe a „8 féléves vagy annál rövidebb képzés esetén 2 félévvel, 8 félévet meghaladó képzés esetén 3 félévvel” szövegrész; a 6. §-a (6) bekezdésében a „felvett hallgatók 4 félévig” szövegrész helyébe a „felvett hallgatók legfeljebb 4 félévig” szövegrész; 6. §-a (8) bekezdésében a „minden év augusztus 15-éig” szövegrész helyébe a „minden év szeptember 30-áig” szövegrész; a 12. §-a (7) bekezdésében a „mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékos hallgatók” szövegrész helyébe a „fogyatékossággal élő hallgatók” szövegrész lép.