6/2003. (III. 7.) BM rendelet

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) módosításáról szóló 2002. évi XLV. törvény 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Az anyakönyv

1. § (1) A települési önkormányzat anyakönyvvezetője (a továbbiakban: anyakönyvvezető) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet.
(2) Külön házassági anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, fővárosi kerületben, ahol az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik a házasságkötésnél.
2. § (1) Az anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés és a haláleset adatait, valamint ezek változásait előre bekötött, lapszámozott és hitelesített anyakönyvekben vezeti.
(2) Az anyakönyv fedőtáblájának első oldala tartalmazza a község, város, megyei jogú város, főváros, fővárosi kerület (a továbbiakban: település) nevét, az anyakönyv megnevezését, továbbá azt az időpontot, amelytől kezdve az anyakönyvbe az adatokat bejegyzik. Ha a kötet megtelt, annak lezárása után az anyakönyvvezető a fedőlapon az utolsó bejegyzés időpontját is feltünteti.
(3) Azon településen, ahol több anyakönyvet vezetnek, a fedőtábla első oldalán az anyakönyvvezető megkülönböztető betűjelzést is feltüntet.

Az anyakönyv hitelesítése

3. § (1) Az anyakönyvet használatba vétele előtt, valamint újrakötés után a jegyző hitelesíti.
(2) A hitelesítési záradékot az anyakönyv első, számozatlan oldala tartalmazza. A jegyző az anyakönyv lapjainak számát számmal és betűvel is feltünteti, a záradékot keltezi, aláírja és hivatali bélyegzőjének lenyomatával látja el.
(3) E rendelet 7. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 90. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben az anyakönyvet a felettes szerv hitelesíti.

Az anyakönyv lezárása

4. § Az anyakönyveket le kell zárni:
a) év közben - ha megtelt - az anyakönyv utolsó, nem számozott oldalán;
b) minden év utolsó munkanapján, az utolsó alapbejegyzés után.

A szervezeti változások feljegyzése

5. § (1) Község, város, megyei jogú város és a fővárosi kerület területének vagy nevének megváltozását a változással érintett valamennyi anyakönyvvezető feltünteti az ott elsőként megkezdett, valamint a változás időpontjában vezetett születési, házassági és halotti anyakönyvek első, számozatlan oldalán és a változást megelőző utolsó alapbejegyzést követően.
(2) Az anyakönyvvezető a szervezeti változásról az illetékes megyei (fővárosi) levéltárat 60 napon belül értesíti.

Az anyakönyvvezető

6. § Az anyakönyvvezető megbízásából és felügyelete mellett, az anyakönyvbe más köztisztviselő is bejegyezhet. Az anyakönyvi bejegyzést ez esetben is az anyakönyvvezető írja alá és felel a bejegyzett adatok helyességéért.

Az anyakönyvvezető feladatai, helyettesítése és kizárása

7. § (1) Az anyakönyvvezető az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatán túl:
a) közreműködik a házasságkötésnél;
b) intézi az anyakönyvi igazgatással összefüggő ügyeket;
c) közreműködik - szükség szerint - a családi események társadalmi megünneplésében.
(2) Községben egy, városban, megyei jogú városban, fővárosban és a fővárosi kerületben legalább két anyakönyvvezetőt kell kinevezni.
(3) Ha a településen az anyakönyvezési feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása miatt nem láthatóak el, helyettesítésről a felügyeletet ellátó megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gondoskodik. Az anyakönyvi bejegyzést és az okiratot a helyettesítő anyakönyvvezető e minőségének feltüntetésével írja alá.
(4) Településrész kiválása és új településsé alakulása esetén - az új polgármesteri hivatal létrejöttéig, illetve az új település anyakönyvvezetőjének megbízásáig - helyettesítő anyakönyvvezetőt kell kijelölni, aki az új település anyakönyvi eseményeit külön anyakönyvben vezeti. Az új település anyakönyvvezetőjének megbízása után az érintett anyakönyveket az új település részére át kell adni.
(5) Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a házasság megkötésére abban az esetben is, ha az adott település anyakönyvvezetője az érintett kisebbségi nyelvet nem beszéli.
(6) Az anyakönyvvezető az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizárási szabályon túlmenően nem működhet közre egyeneságbeli rokona, örökbefogadó és nevelő szülője, örökbefogadott és nevelt gyermeke, testvére, továbbá élettársa és volt házastársa házasságkötésénél.

A hivatali időn túli munka

8. § Az anyakönyvvezető a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában megállapított hivatali munkaidőn túl is közreműködik a házasságkötésnél és a családi események társadalmi ünneplésénél. Ha a házasulók valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél.

A hivatali helyiség

9. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek olyan hivatali helyiség álljon rendelkezésére, amely tárgyalásra is alkalmas.
(2) A helyi önkormányzat gondoskodik a házasságkötésre, illetőleg a családi események társadalmi ünneplésére alkalmas helyiségről.

A hivatali felszerelés

10. § (1) Az anyakönyvvezető hivatali felszerelése:
a) a hivatalos bélyegző;
b) a nemzetiszínű vállszalag a Magyar Köztársaság címerével;
c) a rendszeresített íróeszköz;
d) a Magyar Köztársaság Helységnévtára és - lehetőség szerint - a korábbi helységnévtárak, valamint világatlasz;
e) az utónévjegyzékek;
f) az anyakönyvi nyomtatványkészlet;
g) a szükséges jogszabályok.
(2) Anyakönyvi bejegyzésre és anyakönyvi kivonat kiállítására csak központilag előállított nyomtatvány használható.
(3) Az anyakönyveket, az anyakönyvi alapiratokat és íróeszközt, a nyomtatványokat és az anyakönyvvezető hivatalos bélyegzőjét munkaidőn kívül tűzbiztos, jól zárható szekrényben vagy irattárolóban kell elhelyezni.
(4) Az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzője tartalmazza a működési területe szerinti település államigazgatási helységnevét és az anyakönyvvezető megjelölést, valamint a Magyar Köztársaság címerét.

Az illetékesség

11. § (1) A születést - ha az járművön történt - az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az anya a járművet elhagyta.
(2) Többes szüléskor mindegyik gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területén az utolsó gyermek született.
(3) Ismeretlen szülőktől származó gyermek születését az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek működési területét a gyámhatóság határozatában születési helyként megjelölte.
12. § (1) Ha a haláleset járművön történt, annak anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet a járműről leemelték.
(2) Talált holttest esetében az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a holttestet megtalálták.
(3) A halál tényének bírósági megállapítása esetén az anyakönyvi bejegyzésre az az anyakönyvvezető illetékes, akinek működési területén a bíróság határozata szerint a haláleset bekövetkezett. A bejegyzésre a fővárosi főjegyző az illetékes, ha a bíróság határozata szerint a haláleset helye külföldön van.
(4) Ha a bíróság holttá nyilvánító határozatot hozott, a halálesetet a meghalt, illetőleg az eltűnt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezető anyakönyvezi. Ha a születési hely külföldön van vagy ismeretlen, a fővárosi főjegyző jár el.

Az anyakönyvi bejegyzés és irat megtekintése

13. § (1) Az anyakönyvi bejegyzés, illetőleg irat megtekintésére kiadott engedély tartalmazza, hogy az mely bejegyzés vagy irat megtekintésére jogosít, és a betekintésre milyen hivatalos eljárásban van szükség. Az engedélyt az anyakönyvvezető bevonja és az alapiratok között elhelyezi.
(2) A levéltár őrizetében levő másodpéldány megtekintését a levéltár vezetője engedélyezi.
14. § Engedély nélkül iratbetekintési joga van:
a) a felettes szervnek;
b) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának, valamint a jegyzőnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatással összefüggésben;
c) a Belügyminisztérium anyakönyvi, állampolgársági és névváltoztatási ügyekben eljáró szervének;
d) a Központi Statisztikai Hivatalnak és területi szerveinek a népmozgalmi statisztikai adatszolgáltatás teljességi ellenőrzése céljából;
e) az adatvédelmi biztosnak.

A bejelentés

15. § (1) A születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt a szülők személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokiratok (különösen a szülők 300 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonata) alapján kell kitölteni. A haláleset bejelentésére szolgáló nyomtatványt az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokirat alapján kell kitölteni.
(2) A bejelentés tekintetében intézetnek kell tekinteni a kórházat, a szülőotthont, a szociális otthont vagy más egészségügyi intézetet.
(3) Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos, illetőleg a szülők bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” és az „Élveszületési lap” felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” és a „Halálozási lap” nyomtatványokat is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetőleg a halálesetet bejelentő személy aláírja.
(4) A születés, a házasságkötés és a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.

Az anyakönyvezés

16. § (1) Az anyakönyvvezető a bejelentések beérkezése, illetőleg a házasság megkötése sorrendjében anyakönyvez.
(2) Az anyakönyvezés - a kétnyelvű anyakönyvezés kivételével - a magyar ábécé betűivel, folyóírással történik, ügyelve annak tisztaságára, olvashatóságára és egyértelműségére. Az anyakönyvben bejegyzést áthúzni, leragasztani, fizikai, vegyi vagy más módon eltávolítani nem szabad.
(3) Anyakönyvezéshez csak az e célra rendszeresített íróeszköz használható.

Az anyakönyvezés elhalasztása

17. § (1) Ha a bejelentés az anyakönyvi adatokat hiányosan vagy tévesen tartalmazza, illetőleg azokat nem igazolták, a bejelentést az anyakönyvvezető - iktatást követően - a többi irattól elkülönítve kezeli, majd az anyakönyvezés után az alapiratok közé sorolja.
(2) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést, illetőleg a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi, az üresen maradó rovatokat kihúzza. A később megállapított hiányzó adatokat az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

Az állampolgárság anyakönyvezése

18. § (1) Az igazolt külföldi állampolgárságot, hontalanságot, valamint az ismeretlen állampolgárságot az anyakönyv „Megjegyzések” rovata tartalmazza.
(2) Amennyiben az anyakönyvi eljárásban - beleértve a felettes szerv eljárását és a hazai anyakönyvezést is - az eljárásban érintett személy magyar állampolgársága nem igazolt, de a kérelemhez mellékelt iratok alapján az állampolgárság megállapításához szükséges, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatok rendelkezésre állnak, az állampolgárság igazolása végett az iratokat mellékleteikkel együtt a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének kell felterjeszteni.
(3) A bevándorlási és letelepedési engedéllyel rendelkező - magukat magyar nemzetiségűnek valló - nem magyar állampolgárok kérhetik, hogy a magyar anyakönyvi bejegyzéseikben az utónevüknek megfelelő magyar utónév szerepeljen.
(4) A magyar állampolgárságot abban az esetben kell a születési anyakönyvbe feljegyezni, ha a magyar állampolgárságú gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, vagy ha a hontalan szülők Magyarországon született gyermekéről a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve megállapítja, hogy magyar állampolgárnak kell tekinteni.

Az alapbejegyzés

19. § (1) Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést a születési és a halotti anyakönyvbe bejelentésre, a házassági anyakönyvbe pedig a házasulók előtte tett egybehangzó kijelentése alapján anyakönyvezi. Hivatalból kell elvégezni az alapbejegyzés anyakönyvezését megkeresésre, a felettes szerv rendelkezése, más szerv értesítése alapján, vagy akkor, ha annak szükségessége más módon jut az anyakönyvvezető tudomására.
(2) Az anyakönyvvezető az alapbejegyzéskor az adatokat a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelően jegyzi be. Az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába fel kell tüntetni azt, ha az anyakönyvezés a bejegyzés ideje szerinti adatokkal történt.
(3) Ha a születés, illetőleg a haláleset anyakönyvezésekor a gyermek, illetőleg az elhalt személyazonosságának megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, és a hiányzó adatok előreláthatóan harminc napon belül nem állapíthatóak meg, az anyakönyvvezető az alapbejegyzést teljesíti.
(4) Az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával zárja le.

A helyesbítés, adatpótlás és kiegészítés

20. § (1) Ha az anyakönyvvezető az alapbejegyzést aláírásával még nem zárta le, a bejegyzett adatok helyesbítését vagy kiegészítését az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be.
(2) Az anyakönyv „Megjegyzések” és „Utólagos bejegyzések” rovatának adatait, továbbá az anyakönyvbe bejegyzett feljegyzéseket és záradékokat a már bejegyzett szöveg folytatásaként helyesbíti az anyakönyvvezető.
(3) A lezárt alap- vagy utólagos bejegyzés téves adatait csak kijavítani lehet, kivéve a folyószámhibát, és az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatán kívül teljesített feljegyzéseket, záradékokat.
21. § (1) Az anyakönyvi alapbejegyzésben az anyakönyvvezető kijavítás nélkül pótolhatja:
a) a saját aláírását és annak feltüntetését, hogy az anyakönyvbe helyettesítő anyakönyvvezetőként jegyzett be;
b) a házassági anyakönyvbe az aláírásra kötelezett, írni nem tudó személy kézjegye után, az aláírásra kötelezett nevét, a „kézjegyet tette” kifejezéssel.
(2) Ha az anyakönyvvezető hiányzó aláírása utólag nem pótolható, a bejegyzést a hiányt pótló anyakönyvvezető a keltezést feltüntetve írja alá.
22. § Ha a hivatalból történő hazai anyakönyvezés során valamely adat pontosan nem állapítható meg, és a hiányzó adat később feltételezhetően pótolható, az anyakönyvvezető a hiányzó adat rovatát üresen hagyja. A hiányzó adat megállapítását követően azt - helyesbítés és kijavítás mellőzésével - bejegyzi, egyidejűleg az adatok kiegészítésének tényét az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába feljegyzi.

Az utólagos bejegyzés

23. § (1) Utólagos bejegyzést - az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés kivételével - csak lezárt anyakönyvi alapbejegyzés tartalmazhat.
(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést saját hatáskörében teljesíti, illetőleg az apa adataival és a gyermek családi nevével a bejegyzést kiegészíti, kivéve, ha annak alapja külföldi okirat vagy külföldi állampolgár által tett apai elismerő nyilatkozat. Az utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető a keltezés feltüntetése után aláírja.
24. § (1) Az utólagos bejegyzést az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába, az 1907. január 1. előtti jegyzőkönyvi mintájú anyakönyvbe a lap szélére jegyzi fel az anyakönyvvezető.
(2) Ha az utólagos bejegyzéssel egyidejűleg valamely korábbi adat is megváltozik, arra az alapbejegyzés áthúzása nélkül, az utólagos bejegyzés szövegében kell utalni.
(3) Az anyakönyvvezető toldatot készít, ha az anyakönyv vagy az anyakönyvi másolat rovatában, illetőleg a lap szélén az utólagos bejegyzésre már nincs hely. A toldatot az anyakönyvhöz az érintett anyakönyvi bejegyzésnél rögzíteni kell, azon az anyakönyvi bélyegző lenyomatát olyan módon kell elhelyezni, hogy az az anyakönyv lapján és a toldaton is szerepeljen. A toldaton szerepelni kell az anyakönyv típusának, a bejegyzés évének és a folyószámnak is.
25. § (1) Az anyakönyvvezető a bejegyzést a felettes szerv utasítására teljesíti:
a) külföldi bíróság házassági ügyben hozott határozata;
b) külföldi okirat;
c) nem magyar állampolgár által tett teljes hatályú vagy házasságkötést megelőző eljárásban tett apai elismerő nyilatkozat alapján.
(2) Az anyakönyvvezető az (1) bekezdés szerinti esetben az iratokat és az alapbejegyzésről készült anyakönyvi másolatot felterjeszti az Igazságügyi Minisztériumhoz - ha az utólagos bejegyzés alapja külföldi bíróság házassági ügyben hozott határozata -, majd ezt követően a felettes szervhez.

Az anyakönyvezett adat kijavítása

26. § (1) Az anyakönyvi bejegyzést kérelemre vagy hivatalból ki kell javítani.
(2) A kijavítást az utólagos bejegyzés szabályai szerint kell teljesíteni.

Az anyakönyvezés helye és ideje

27. § (1) Az anyakönyvvezető a születési és a halotti anyakönyvbe a hivatali helyiségében, a házassági anyakönyvbe pedig a házasságkötés helyén jegyzi be az adatokat.
(2) Az anyakönyvezés idejét (év, hónap, nap) a születési és a halotti anyakönyv tartalmazza. A házassági anyakönyvben a bejegyzés idejét a „Megjegyzések” rovatban csak akkor tünteti fel az anyakönyvvezető, ha a házasság megkötésekor azt azonnal nem anyakönyvezték, vagy ha a házasságot újból kell anyakönyvezni.
(3) Az utólagos bejegyzés idejét az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés aláírását megelőzően tünteti fel.

Az anyakönyvi folyószám

28. § (1) Az anyakönyvi alapbejegyzések naptári évenként egyes folyószámmal kezdődnek.
(2) A tévedés miatt befejezetlen és ezért törölt alapbejegyzést, továbbá a tévedésből üresen hagyott lapot vagy vízszintes rovatot a folyószámozásnál figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A téves folyószámot az anyakönyvvezető - annak áthúzása nélkül - zárójel közé teszi, majd a helyes folyószámot a téves fölé írja.

A helységnév anyakönyvezése

29. § (1) Az anyakönyvvezető a helységnevet a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjában érvényes államigazgatási helységnév figyelembevételével jegyzi be.
(2) Az anyakönyvbe a születés, a házasságkötés és haláleset helyeként, továbbá lakóhelyként csak a helység nevét kell bejegyezni. A Budapest közigazgatási területén történt anyakönyvi eseményeknél az igazgatási kerület számát is fel kell tüntetni, megyei jogú városoknál abban az esetben, ha az az esemény időpontjában létezett és ismert.

A külföldi helységnév anyakönyvezése

30. § (1) A külföldi helységnevet az illető országban használatos módon kell anyakönyvezni. A hivatalos külföldi helységnév mellett - ha ismert - járulékosan (zárójelben) a magyar elnevezést is fel kell tüntetni, ha a településnek volt hivatalos magyar elnevezése.
(2) A külföldi helységnév után - ha az az iratokból megállapítható - a tartomány vagy szövetségi tagállam, valamint minden esetben az ország nevét zárójelben tünteti fel az anyakönyvvezető.
(3) Az ország nevét az anyakönyvi esemény időpontjában érvényes módon kell bejegyezni.

A lakóhely és a származási hely anyakönyvezése

31. § (1) Az anyakönyvbe lakóhelyként - a közelebbi lakcím megjelölése nélkül - a bejelentett lakóhelyet, ennek hiányában az utolsó bejelentett lakóhelyet tünteti fel az anyakönyvvezető.
(2) Abban az esetben, ha nincs utolsó bejelentett lakóhely, a bejelentett tartózkodási, ennek hiányában az utolsó bejelentett tartózkodási helyet kell bejegyezni.
(3) Hazai anyakönyvezési eljárásban, amennyiben a lakóhely nem ismert, származási helyként a születési helyet kell bejegyezni.

A családi állapot anyakönyvezése

32. § (1) Az anyakönyvvezető a házassági és a halotti anyakönyvbe a házastársak, illetőleg az elhalt családi állapotát „nőtlen”, „hajadon”, „özvegy”, „elvált”, a halotti anyakönyvbe ezen kívül „nős” vagy „férjes” szavakkal jegyzi be.
(2) Ha az elhalt személy tizennyolcadik életévét nem töltötte be, családi állapotának megjelölése a halotti anyakönyvben csak akkor szükséges, ha korábban házasságban élt.
(3) A tévesen holtnak nyilvánított személy családi állapotát, ha volt házastársa a holtnak nyilvánítás hatálya alatt ismét házasságot kötött - a korábbi házasságra utalóan - „házassága megszűnt” szavakkal jegyzi be az anyakönyvvezető.
(4) Az érvénytelen házasságot megelőző állapot szerint jegyzi be az anyakönyvvezető a házasságkötéskor és a haláleset anyakönyvezésekor annak a személynek a családi állapotát, akinek korábbi házasságát a bíróság érvénytelennek nyilvánította.

Az anyakönyvezett adatok összehasonlítása

33. § Az anyakönyvvezető az ugyanarra a személyre vonatkozó adatokat a korábbi bejegyzés adataival összehasonlítja, az esetleges eltéréseket helyesbíti, illetőleg kijavítja.

Az üres lapok, rovatok és megkezdett bejegyzések

34. § (1) Az anyakönyvvezető a tévedésből üresen maradt lapot vagy vízszintes rovatot egymást keresztező vonalakkal áthúzza, ennek tényét az „Utólagos bejegyzések” rovatban feltünteti.
(2) Ha az anyakönyv valamelyik rovatába nincs bejegyzendő adat, az anyakönyvvezető a rovatot aláírás előtt kihúzza. A „Megjegyzések” rovatnak üresen maradt részét ki kell húzni. Az „Utólagos bejegyzések” rovatot nem szabad áthúzni.
(3) A tévedésből megkezdett, de be nem fejezett alap- és utólagos bejegyzést az anyakönyvvezető törli, ennek okát az „Utólagos bejegyzések” rovatban feltünteti.

Közreműködés a házasságkötésnél

35. § A házasságkötésnél az anyakönyvvezető (a helyettesítéssel megbízott anyakönyvvezető) csak a saját, illetőleg a megbízója működési területe szerint illetékes települési önkormányzat területén járhat el.
36. § (1) A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal ismerteti a házasság törvényi akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harminc nap elteltével tűzheti ki.
(2) Az anyakönyvvezető felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire.
(3) A házassági szándék bejelentéséről felvett e rendelet 1. számú melléklete szerinti jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a házasulók a házasságkötést megelőző eljárásban tettek. Fel kell tüntetni a személyazonosság, állampolgárság, családi állapot és egyéb adatok igazolására bemutatott, becsatolt okiratok, okmányok megnevezését, számát, esetleg érvényességi idejét, az engedélyeket, felmentéseket, igazolásokat, továbbá a házasságkötés tervezett időpontját, a házasulandók és az anyakönyvvezető, valamint - ha a jegyzőkönyv felvételekor közreműködött - a tolmács aláírását. Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kisebbségi nyelven történő házasságkötés tényét, valamint az alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasságot valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén kötik.

Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén

37. § (1) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget és ez a házasuló nyilatkozik arról, hogy a házassági akadály alól - amennyiben a felmentésre a jogszabály lehetőséget ad - felmentést kapott, az anyakönyvvezető nem kérheti ennek okirattal való bizonyítását.
(2) Ha a házasulók valamelyikének egészségi állapota közeli halállal fenyeget, és orvos van jelen, vagy késedelem nélkül hívható, véleményét a házasuló állapotáról az anyakönyvvezető kikéri. Az írásban adott orvosi véleményt a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez kell csatolni. Orvosi vélemény hiányában az anyakönyvvezető tünteti fel a jegyzőkönyvben, hogy a közeli halállal fenyegető veszélyt minek alapján állapította meg.

A családi állapot, korábbi házasság megszűnésének igazolása

38. § (1) A korábbi házasság megszűnését az anyakönyvvezető megállapítja:
a) a volt házastárs halálát halotti vagy a házastárs halálát utólagos bejegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, továbbá a volt házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján;
b) a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági határozat, illetőleg az ezt tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat alapján.
(2) Az anyakönyvvezető az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja.
(3) A nőtlen, hajadon családi állapotot a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása alá tartozó személyek az abból kiállított hatósági bizonyítvánnyal, az abban nem szereplő személyek más közokirattal igazolják.
39. § (1) Ha valakit halotti anyakönyvi bejegyzés, holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító jogerős bírósági határozat alapján holtnak tekintenek, és házastársa újabb házasságot köt, a korábban kötött házasságot a tévesen megállapított haláleset időpontjától kezdődően akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az újabb házasságkötés után megállapítják, hogy a halottnak vélt személy életben van, és az újabb házasság egyébként nem érvénytelen.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi házasság megszűnése a volt házastárs újabb házasságkötését tanúsító anyakönyvi kivonattal és a hatálytalanná vált holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozattal igazolható.

Az anyakönyvvezető feladata a házasságkötést megelőző eljárás befejezésekor

40. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és mellékleteit a házasság megkötéséig - nyilvántartásba vétel nélkül - a többi anyakönyvi irattól elkülönítve őrzi.
(2) Az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt ismételten vizsgálja, hogy a házasságkötésnek nincs-e törvényi akadálya, illetőleg fennállnak-e a törvényes előfeltételek.

Nem magyar állampolgár házasságkötése

41. § (1) A külföldi állampolgár, a külföldön élő hontalan házasságkötésekor - ha tanúsítvánnyal igazolja, hogy házasságkötése a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba - az anyakönyvvezető vizsgálja, hogy a magyar családjogi törvényben foglalt házassági előfeltételek fennállnak-e.
(2) Az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e.
(3) A házasságkötés legkorábbi időpontjára vonatkozó harmincnapos várakozási határidőt az anyakönyvvezető valamennyi irat, valamint a felettes szerv nyilatkozata beérkezésétől számítja.
(4) Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítványt nem tudja beszerezni és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvét elkészíti és azt az iratokkal, valamint a „Jegyzék a tanúsítvány bemutatása alóli felmentési kérelem elbírálásához” nyomtatvánnyal és a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvvel együtt a felettes szervhez felterjeszti.

A tolmács közreműködése

42. § (1) A tolmács, illetőleg az idegen nyelvet értő és beszélő anyakönyvvezető az először magyar nyelven feltett kérdéseket a házasuló nyelvén közli, szükség esetén megmagyarázza, majd a házasuló nyelvén adott választ magyarul megismétli.
(2) Az anyakönyvvezető a tolmács közreműködését és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt - akkor is, ha beszéli a házasuló nyelvét s maga járt el tolmácsként - a házasságkötést megelőző eljárásról készült jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában is feltünteti.
(3) A némák és süketnémák házasságkötésekor a magyar nyelvet nem értő és nem beszélő házasságkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni; tolmácsként jelbeszédben jártas személy működik közre. Az írni-olvasni tudó süketnémához az anyakönyvvezető a kérdést írásban teszi fel, aki nyilatkozatát írásba foglalja. Az írásban feltett kérdést és a választ az anyakönyvvezető felolvassa, és a házasságkötést megelőző eljárás jegyzőkönyvéhez csatolja.
(4) A házasságkötési eljárásban a nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor minden esetben fel kell tüntetni - amennyiben tolmács alkalmazására nem került sor - a nem magyar állampolgárnak azt a nyilatkozatát, hogy a magyar nyelvet érti és beszéli.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat egyéb anyakönyvi eljárásokban is alkalmazni kell.

A házasság megkötése

43. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél a Magyar Köztársaság címerével ellátott nemzetiszínű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel.
(2) Az anyakönyvvezető gondoskodik arról, hogy a házasságkötés a törvényben előírt módon történjék, annak időtartama alatt a házasulók és a házassági tanúk, illetőleg - ha szükséges - a tolmács, a jelbeszédben jártas személy mindvégig folyamatosan jelen legyenek.
44. § (1) Az anyakönyvvezető a házasságból származó gyermekek családi nevéről szóló megállapodást a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be.
(2) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyvi alapbejegyzést a házasulók, a házassági tanúk és a tolmács aláírása után zárja le.

Az alapbejegyzés a születési anyakönyvbe

45. § (1) Ha a szülők a gyermek családi nevében megállapodtak a házasságkötéskor, ezt legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig okirattal vagy a megállapodást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal igazolják.
(2) Az apa családi nevét kell a gyermek családi neveként bejegyezni, ha egyik szülő sem él, vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg.
(3) A gyermek születési alapbejegyzésének teljesítésekor - ha a szülők kérik gyermekük születési családi nevének valamely kisebbségi anyanyelv szabályai szerinti bejegyzését, illetve születési családi és utónevének kisebbségi nyelven történő szerepeltetését is - e rendelet 60. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy a születési családi és utónév kisebbségi nyelven történő bejegyzését az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába kell teljesíteni.
46. § Többes szülés anyakönyvezésekor a gyermekek születését külön-külön kell bejegyezni, amennyiben az megállapítható, akkor a születés sorrendjében. A többes szülés tényét az anyakönyvvezető a „Megjegyzések” rovatban jelzi és egyben a testvérek születési anyakönyvi folyószámát is megjelöli.
47. § (1) A gyermek apjaként az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe annak a férfinak a személyi adatait jegyzi be, akit a gyermek apjának kell tekinteni.
(2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés szerint nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a születést az apa adatai nélkül anyakönyvezi.

A születés anyakönyvezése az apa adatai nélkül

48. § (1) Az anyakönyvvezető a gyermek családi neve, valamint az apa adatait tartalmazó rovatokat üresen hagyja és a bejegyzést aláírással nem zárja le, ha a születés anyakönyvezésekor a gyermek apját nem lehet megállapítani.
(2) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születésekről az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet. A nyilvántartást félévenként ellenőrzi, a hiányzó adatok beszerzésére az anyát vagy az ügyben eljáró gyámhatóságot ismételten felhívja. Ha a hiányzó adatokat a gyermek születésétől számított három éven belül nem jegyezte be, megkeresi a gyámhatóságot a képzelt apa adatainak hivatalból történő megállapítására.
(3) Ha az apa adatai nélkül anyakönyvezett születési alapbejegyzéshez utólagos bejegyzés szükséges, az utólagos bejegyzések általános szabályai irányadók. A gyermek apjának megállapítását követően a gyermek családi nevét és az apa adatait - a születés időpontjának megfelelően - az üresen hagyott rovatokba egyidejűleg jegyzi be az anyakönyvvezető, majd az alapbejegyzést aláírásával zárja le.
49. § (1) Az apa adatai nélküli születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető lezárja, ha
a) a gyermek az apa adatainak megállapítása előtt meghal;
b) a gyermeket az apa adatainak megállapítása előtt örökbe fogadták és az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként kell anyakönyvezni;
c) a gyermek nem magyar állampolgár és életének harmadik évét betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a születési anyakönyvbe a gyermek családi neve rovatba az anyakönyvvezető az anya születési családi nevét jegyzi be, az apa adataira vonatkozó rovatokat pedig kihúzza.

Az ismeretlen szülőktől származó gyermek születésének anyakönyvezése

50. § (1) Amennyiben az anyakönyvvezető ismeretlen szülőktől származó gyermek születéséről értesül, a születés anyakönyvezését legfeljebb harminc napra elhalasztja, a vér szerinti szülők, illetve a képzelt szülők adatainak megállapítása céljából pedig megkeresi az illetékes gyámhatóságot.
(2) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe a gyámhatóság által megállapított képzelt szülők adatait jegyzi be, ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen marad.

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat

51. § (1) Az anyakönyvvezető az apai elismerő nyilatkozatot tevő férfi figyelmét felhívja a nyilatkozat jogkövetkezményeire, és ennek megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíti. Tájékoztatja a nyilatkozót, hogy az apai elismerő és hozzájáruló nyilatkozatot a jegyzőkönyv aláírása után visszavonni nem lehet.
(2) Ha nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, arról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv mindkét példánya eredeti aláírásokat és a nyilatkozó személyi azonosítóját is tartalmazza, ha azzal rendelkezik.
(3) Ha a gyermek születését nem annál az anyakönyvvezetőnél jegyezték be, ahol a nyilatkozatot tették, a jegyzőkönyv első példányát a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni.
(4) A születendő gyermek érdekében tett apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt az anyának igazolnia kell terhességét és a szülés várható időpontját. A nyilatkozat első példányát az anyakönyvvezető az anyának adja át azzal, hogy gyermeke születésének bejelentéséhez azt csatolja.
(5) Ha a hozzájáruló nyilatkozat pótlása szükséges, az anyakönyvvezető a nyilatkozat egy példányát megküldi az illetékes gyámhatóságnak.
(6) Az anyakönyvvezető a hozzájáruló nyilatkozat felvételekor az anya családi állapotát és volt férje vonatkozásában esetlegesen fennálló apasági vélelem meglétét vizsgálja. Ha az anya korábban házasságban élt, az anyakönyvvezető a jegyzőkönyvben feltünteti a korábbi házasság megszűnésének tényét és ennek időpontját.

Az apa adatainak bejegyzése az anya utólagos házasságkötése alapján

52. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt és férjét a gyermek apjának kell tekinteni, az apa adatainak bejegyzését az anyakönyvvezető vagy a gyámhatóság hivatalból kezdeményezi.
(2) A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető a házasság megkötése után a házassági anyakönyvi másolatot és az apai elismerő nyilatkozatot megküldi a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Az 1974. július 1-jét megelőző időpontban kötött házasság esetén, a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető igazolást ad arról, hogy a vőlegény a házasságkötést megelőző eljárásban a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére nézve kizáró nyilatkozatot nem tett.
(3) Az anyakönyvvezető a házasság megkötése után bármelyik házastárs, az apai elismeréssel érintett gyermek, illetőleg az erre feljogosított hatóság kérésére hatósági bizonyítványt ad ki arról, hogy a férj a házasságkötést megelőzően a feleség gyermekére nézve milyen nyilatkozatot tett.

Képzelt apa bejegyzése

53. § (1) A születési anyakönyvbe a gyámhatóság jogerős határozata alapján képzelt apa adatait jegyzi be az anyakönyvvezető, ha
a) a gyermek életének harmadik évét betöltötte és az apa adatait még nem állapították meg;
b) a gyermeket örökbe fogadták és az örökbefogadó szülőket nem vér szerinti szülőkként jegyezték be az anyakönyvbe.
(2) Az anyának vagy a gyermek törvényes képviselőjének a kérésére a képzelt apa adatait - a gyámhatóság határozata alapján - a gyermek harmadik életévének betöltése előtt is bejegyzi az anyakönyvvezető.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az anyakönyvvezető a kérelemről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az anya születési helyét és idejét, szüleinek nevét, és az anya nyilatkozatát arról, hogy a gyermek a képzelt apa vagy az anya családi nevét viseli-e.
(4) A jegyzőkönyvet - kiegészítve a gyermek születési anyakönyvi bejegyzésének másolatával - az anyakönyvvezető a gyámhatóságnak küldi meg. Ha a születést máshol anyakönyvezték, a jegyzőkönyvet a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőnek kell megküldeni. A megkeresett anyakönyvvezető az iratokhoz csatolja a születési anyakönyvi másolatot és azokat megküldi az illetékes gyámhatóságnak.

Az alapbejegyzés a házassági anyakönyvbe

54. § (1) A házasságkötés anyakönyvezése a házasságkötéssel egyidejűleg történik.
(2) Ha az anyakönyvezésre megkeresés vagy hatósági rendelkezés, illetőleg utólagos anyakönyvezés alapján kerül sor, az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában tünteti fel a bejegyzés idejét.
(3) Az anyakönyvvezető mint névíró ír alá, ha a házasulók vagy a tanúk valamelyike írni, olvasni nem tudó személy.

Az alapbejegyzés a halotti anyakönyvbe

55. § (1) A holtnak nyilvánítás, illetőleg a halál tényének bírósági határozattal történt megállapításakor a halotti anyakönyv „Megjegyzések” rovatában az anyakönyvvezető a bíróság megnevezését, a határozat számát és jogerőre emelkedésének időpontját is feltünteti.
(2) Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe a meghalt személy nemét, ha nagykorú volt „férfi”, illetőleg „nő”, ha kiskorú „fiú”, illetőleg „leány” szavakkal jegyzi be.

A haláleset anyakönyvezése hiányos adatokkal

56. § (1) A halálesetet az anyakönyvvezető akkor anyakönyvezi, ha a szükséges adatok közül legalább a halott családi és utóneve, valamint a személyazonosság megállapítására alkalmas további egy adat ismert.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok nem ismeretesek, az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezését az esemény napjától számított legfeljebb harminc napra elhalasztja, majd ennek eredménytelen elteltével az ismeretlen holttest anyakönyvezésének szabályai szerint jegyzi be a halálesetet.

Az ismeretlen holttest

57. § (1) Az anyakönyvvezető a rendőrség által közölt adatok alapján a halotti anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be a halálesetet, ha az elhalt személyazonosságát harminc nap eltelte után nem lehet megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzés tartalmazza a rendőrség által közölt adatokat, az értesítést kiadó rendőrség megnevezését és ügyiratának számát.
(3) A meghalt személy adatait a rendőrség értesítése alapján az „Utólagos bejegyzések” rovatba jegyzi be az anyakönyvvezető, ha a hiányzó adatokat utólag megállapították.

Igazolás temetkezés céljára

58. § Az anyakönyvvezető a haláleset anyakönyvezése után, illetőleg ha az anyakönyvezést elhalasztja, a halottvizsgálati bizonyítvány negyedik példányára az anyakönyvi folyószámot, illetőleg az elhalasztás tényét feltünteti, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja.

Az alapbejegyzést követő feladatok

59. § (1) Az anyakönyvvezető a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezése után
a) kiadja az illetékmentes anyakönyvi kivonatot;
b) bevezeti az alapbejegyzést a betűrendes névmutatóba;
c) teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat.
(2) A házasságkötés anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető intézkedik a családi jogállás megváltozásának anyakönyvezéséről is, ha a feleség gyermekének családi jogállása a házasságkötéssel megváltozott.
(3) A haláleset anyakönyvezését követően az anyakönyvvezető az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) bejegyzi az általa vezetett születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a halálesetet;
b) bejegyzi az általa vezetett házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a házasság megszűnését.

Utólagos bejegyzés a születési anyakönyvbe

60. § (1) Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be
a) a belügyminiszter által engedélyezett születési családi vagy utónév változtatást a Belügyminisztérium, az állampolgársági eljárásban történt névmódosítást pedig más anyakönyvvezető értesítése alapján;
b) a születési családi és utónév örökbefogadás vagy örökbefogadás hatálytalanná válása, illetőleg megszűnése miatt bekövetkezett megváltozását az örökbefogadás, illetőleg az örökbefogadás megszűnésének bejegyzésével egyidejűleg;
c) a születési családi név megváltozását, ha annak a szülőnek az adatait, akinek a nevét a gyermek viseli, az anyakönyvből törölni kell, a törléssel egyidejűleg;
d) a születési családi név megváltozását, ha a gyermek családi jogállása megváltozott, vagy a gyámhivatal a gyermek apjaként képzelt apát állapított meg;
e) a gyermek nemének, valamint ezzel összefüggően utónevének megváltozását;
f) a bejegyzett személyi azonosító megváltozását;
g) az ismeretlen állampolgárságú gyermek vagy szülők ismertté vált állampolgárságát;
h) a megkülönböztető betűjel viselésére irányuló megerősítő nyilatkozatot, illetve a megkülönböztető betűjelet, ha az nem szerepel a bejegyzésben;
i) a bejegyzés kijavítását;
j) a bejegyzett személy halálát.
(2) A gyermek születési utónevének kisebbségi utónévre történő kijavítását, a születési családi névnek a kisebbségi anyanyelvi szabályok szerinti módra történő kijavítását, valamint a születési családi és utónév kisebbségi nyelven történő bejegyzését az „Utólagos bejegyzések” rovatban kell szerepeltetni.
(3) A kisebbségi utónévre történő kijavításnál az érintett országos kisebbségi önkormányzat
a) által összeállított utónévjegyzék,
b) állásfoglalása
az irányadó.
(4) A családi név kisebbségi anyanyelvi szabályok szerinti kijavításánál, valamint a kisebbségi nyelven történő bejegyzésnél - amennyiben megkeresés szükséges - elsősorban az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleménye vagy ennek hiányában, illetve, ha ez nem beszerezhető, akkor más szakértői vélemény alapján kell az utólagos bejegyzést teljesíteni.
61. § Az anyakönyvvezető a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének, illetve más anyakönyvvezetőnek az értesítése alapján jegyzi be a magyar állampolgárság megszerzését, megszűnését.

Utólagos bejegyzés a házassági anyakönyvbe

62. § (1) Az anyakönyvvezető a gyermekek családi nevéről történt megállapodást az „Utólagos bejegyzések” rovatba jegyzi be, ha a házasulók a házasság megkötésekor a házasságból származó közös gyermekek családi nevében nem állapodtak meg vagy korábbi megállapodásukat megváltoztatták.
(2) A házasságból származó közös gyermekek családi nevének bejegyzéséhez az alábbi okiratokat kell becsatolni:
a) a szülők megállapodásáról anyakönyvvezető által készített jegyzőkönyvet, vagy
b) a szülők által együttesen írásban tett, két tanú aláírásával hitelesített nyilatkozatot, vagy
c) a szülők megállapodását tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy
d) a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülő által írásban tett és két tanú aláírásával hitelesített vagy anyakönyvvezető által írásba foglalt szóbeli bejelentését, vagy
e) a szülők megállapodásának hiányában az illetékes gyámhatóság jogerős határozatát, vagy
f) a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezető értesítését.
(3) A közös gyermekek családi nevének bejegyzése előtt az anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy az anyakönyvezni kívánt családi név a névviselési szabályoknak megfelel-e. A bejegyzést megtagadja, ha az a névviselési szabályokba ütközik.
63. § (1) Ha a házastársaknak a házassági anyakönyvbe bejegyzett születési családi vagy utóneve, házassági neve, személyi azonosítója megváltozik, a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az új adatokat az anyakönyvvezető. A bejegyzést az anyakönyvvezető az alábbi okiratok alapján teljesíti:
a) a Belügyminisztérium névváltozási értesítése;
b) a bíróság jogerős határozata;
c) a családi helyzet megváltozásával összefüggő, névváltozást tartalmazó anyakönyvi okirat;
d) a házastársaknak a házassági névviselésre vonatkozó jegyzőkönyvbe foglalt - személyesen tett - bejelentése;
e) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szerv értesítése a személyi azonosító változásáról;
f) más anyakönyvvezető értesítése az állampolgársági eljárásban történt névmódosításról;
g) a születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése a rendelet 60. §-ának (2) bekezdése alapján történt változásokról.
(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a születési anyakönyvbe bejegyzett és a házassági anyakönyvben is szereplő téves adatok kijavítását.
64. § (1) Az anyakönyvvezető a házastárs halálát a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be, ha a házasság az egyik házastárs halálával szűnt meg.
(2) A magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének utólagos bejegyzése a fővárosi főjegyző értesítése alapján történik.
(3) A nem magyar állampolgár házastárs külföldön történt halálesetének bejegyzését - a külföldi okirat alapján - a felettes szerv rendeli el.
(4) Az utólagos bejegyzés tartalmazza:
a) a férj vagy a feleség halálesetének a tényét;
b) a haláleset időpontját;
c) a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószámát;
d) a halálesetet nyilvántartó anyakönyvvezető megnevezését, ha a házasságkötés és a haláleset helye nem azonos.
(5) A házastárs halálát, valamint születési nevük megváltozását nem kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe, ha a házasság már korábban megszűnt.
65. § Más anyakönyvvezető értesítése alapján kell bejegyezni a házassági anyakönyvbe a „házassága megszűnt” kifejezést, ha a holtnak nyilvánított személy házastársa újabb házasságot kötött, és a holtnak nyilvánító határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte.
66. § (1) Az anyakönyvvezető a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be azt, hogy a bíróság a házasságot jogerős határozatával felbontotta, illetőleg érvénytelenné nyilvánította.
(2) Az (1) bekezdés szerinti utólagos bejegyzés tartalmazza a bíróság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének napját, számát, valamint külföldi határozat esetén a nem magyar állampolgár házastárs házassági nevének megváltozását, ha az a határozatból megállapítható.
67. § (1) Ha a házastársak vagy azok egyike a magyar állampolgárságot megszerezte, e tényt az anyakönyvvezető - az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének helye szerinti anyakönyvvezető vagy a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének értesítése alapján - a házassági anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.
(2) A magyar állampolgárság megszűnésének tényét a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének értesítése alapján kell a házassági anyakönyvbe bejegyezni.
(3) A magyar állampolgárság megszűnését, megszerzését a házassági anyakönyvbe akkor is fel kell jegyezni, ha a házasság már megszűnt.
(4) A házassági anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az „Utólagos bejegyzések” rovat tartalmazza.

Utólagos bejegyzés a halotti anyakönyvbe

68. § A halotti anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be az anyakönyvvezető:
a) az ismeretlen holttest később megállapított személyi adatait;
b) a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító bírósági határozat hatályon kívül helyezését;
c) a magyar állampolgárság megszerzését a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervének vagy más anyakönyvvezetőnek az értesítése alapján;
d) a bejegyzett adat kijavítását.

A kijavítás

69. § Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, valamint a halotti anyakönyvbe bejegyzett adat kijavítását az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába, az utólagos bejegyzések szabályai szerint jegyzi be.

Utólagos bejegyzést követő feladatok

70. § (1) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést követően:
a) kiadja illetékmentesen az anyakönyvi kivonatot, ha a kijavításra vagy kiegészítésre az anyakönyvvezető vagy más szerv hibájából került sor;
b) bevezeti az utólagos bejegyzést a betűrendes névmutatóba, ha az névváltozással járt együtt;
c) teljesíti az előírt adatszolgáltatást.
(2) Az anyakönyvvezető a halotti anyakönyvbe teljesített utólagos bejegyzést követően az (1) bekezdésben foglaltakon túl intézkedik a születési és a házassági anyakönyv utólagos bejegyzésének kijavítására.

Utólagos anyakönyvezés

71. § (1) Utólagos anyakönyvezésnek van helye, ha a születést vagy a halálesetet annak napjától számított harminc napon belül vagy a házasságkötést a házasság megkötésekor azonnal nem anyakönyvezték.
(2) Utólagos anyakönyvezésnek az (1) bekezdés alapján is csak akkor van helye, ha a halálesetet kétséget kizáróan megállapították vagy a bíróság holtnak nyilvánító, illetőleg a halál tényét megállapító jogerős határozatot hozott.
72. § (1) Az utólagos anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, aki azokat az anyakönyveket őrzi, amelyekben a születést, a házasságkötést, illetőleg a halálesetet eredetileg anyakönyvezni kellett volna. Ha ez nem állapítható meg, vagy az eredetileg vezetett anyakönyvek külföldön vannak, a fővárosi főjegyző az illetékes.
(2) Utólagos anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell anyakönyvezni.
(3) Külföldön történt születés, házasságkötés vagy haláleset utólagos anyakönyvezésekor a hazai anyakönyvezés szabályai irányadók.

Az újból való anyakönyvezés

73. § A bejegyzést az anyakönyvvezető újból anyakönyvezi, ha
a) a vér szerinti szülő vagy szülők adatainak - esetleg a gyermek családi és utónevének - törlésével az örökbefogadó szülő vagy szülők, illetőleg egyedülálló örökbefogadó esetén az örökbefogadó szülő és a képzelt szülő adatait jegyzi be;
b) a bíróság jogerős határozata szerint az apaként vagy anyaként bejegyzett személyt törli, mert a gyermeknek nem apja, illetőleg az anyaként bejegyzett személy a gyermeknek nem anyja;
c) a képzelt szülő vagy szülők adatait törli és a megállapított vér szerinti szülő vagy szülők adatait jegyzi be;
d) a képzelt szülő vagy szülők adatait törli és szülőként az örökbefogadó szülő vagy szülők adatait jegyzi be;
e) olyan személy családi jogállását rendezik, akinek születését 1953. január 1-je előtt a szülők, illetőleg az apa adatai nélkül anyakönyvezték;
f) az örökbefogadás megszűnése miatt a vér szerinti szülőkként bejegyzett örökbefogadók adatait az anyakönyvből törli;
g) a vér szerinti apa adatait törli, mert a bíróság jogerősen holtnak nyilvánító vagy halál tényét megállapító határozata a halál napját a gyermek vélelmezett fogantatási idejét megelőző időpontban állapította meg;
h) az alapbejegyzést törli, mert az nem javítható ki, illetőleg nem egészíthető ki.
74. § (1) Az újból való anyakönyvezés annak az anyakönyvvezetőnek a feladata, akinek működési területén az anyakönyvi alapbejegyzést teljesítették, illetőleg a születést vagy halálesetet anyakönyvezni kellett volna.
(2) Az anyakönyvvezető, ha a bejegyzést maga nem teljesítheti, az újból való anyakönyvezésre megkeresi az illetékes anyakönyvvezetőt.
(3) Az újból való anyakönyvezéskor a születés, a házasságkötés, illetőleg a haláleset időpontjának megfelelő állapot szerint kell az adatokat az anyakönyvbe bejegyezni.
75. § Az újból való anyakönyvezés után a korábbi bejegyzést az anyakönyvből törölni kell. A törölt alapbejegyzés „Utólagos bejegyzések” rovatába be kell jegyezni az újból való anyakönyvezés tényét és okát; az anyakönyvezés évét, folyószámát, az esetleges új családi és utónevet. Ha az újból való anyakönyvezést másik anyakönyvvezető teljesítette, működési helyének a megnevezését is fel kell tüntetni.

Az utólagos bejegyzés újból való anyakönyvezése

76. § Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzés szövegét zárójelbe teszi és az új szöveget folytatólag bejegyzi, ha az újból való anyakönyvezés utólagos bejegyzést érint.

Az örökbefogadás anyakönyvezése

77. § (1) Az örökbefogadást a születési anyakönyvbe az anyakönyvvezető a gyámhatóság jogerős határozata alapján jegyzi be.
(2) Az anyakönyvvezető az örökbe fogadónak a gyámhatóság előtt előterjesztett kérelmére az örökbefogadás tényét a születési anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.
(3) Amennyiben a magyar állampolgár gyermeket nem magyar állampolgárságú szülők fogadják örökbe, a születési anyakönyv „Megjegyzések” rovatában a gyermek magyar állampolgárságát is szerepeltetni kell a szülők nem magyar állampolgársága mellett.

A hatálytalanná vált, megszűnt örökbefogadás anyakönyvezése

78. § (1) Ha az anyakönyvben az örökbefogadás tényét jegyezték fel, és az örökbefogadás hatálytalanná vált:
a) egyedülálló örökbe fogadó esetében az anyakönyvvezető az örökbefogadásra vonatkozó utólagos bejegyzést törli;
b) ha a gyermeket házastársak fogadták örökbe és az örökbefogadás csak az egyik szülőre nézve válik hatálytalanná, az örökbefogadás utólagos bejegyzéséből az erre a szülőre vonatkozó adatokat az anyakönyvvezető törli, és a gyermek születését - az örökbe fogadó szülőt a vér szerinti szülőként bejegyezve - újból anyakönyvezi, valamint az „Utólagos bejegyzések” rovatba a másik szülőt, mint örökbe fogadót feltünteti.
(2) Ha az örökbefogadás tényét anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzést törli.
(3) Ha az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték, és az örökbefogadás megszűnt, az anyakönyvvezető a bejegyzés törlését és a gyermek születését az örökbefogadást megelőző állapot adataival újból anyakönyvezi.
(4) Ha az örökbefogadás csak az apára vagy az anyára nézve szűnt meg, a születést újból kell anyakönyvezni. Ennek során a korábbi örökbe fogadó adatai helyébe képzelt szülő adatait kell anyakönyvezni.
(5) Ha az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként anyakönyvezték és az örökbefogadás megszűnt, de a születést eredetileg az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az újbóli anyakönyvezést képzelt apa adatainak gyámhatósági megállapításával egyidejűleg kell teljesíteni.
(6) Ha az örökbefogadás megszűnése miatt kell a születést újból anyakönyvezni és ennek során a gyermek apjának adatait meg lehet állapítani, azt anyakönyvezni kell.

Vér szerinti szülők adatainak megváltozása

79. § Az anyakönyvvezető az apa adatait - az utólagos bejegyzés szabályai szerint - törli, valamint a születést újból anyakönyvezi, ha a bíróság jogerős határozatával megállapítja, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként bejegyzett férfi a gyermeknek nem apja. Az újból való anyakönyvezéskor az apa adatait is be kell jegyezni, ha ezt megállapították vagy a gyermekre nézve teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek.

Képzelt szülők adatainak megváltozása

80. § (1) Az anyakönyvvezető - amennyiben a születést a vér szerinti szülők adataival még nem anyakönyvezték - az anyakönyvbe bejegyzett képzelt szülők adatait, az utólagos bejegyzés szabályai szerint törli, és a születést a megállapított vér szerinti szülők adataival újból anyakönyvezi.
(2) Az anyakönyvvezető az utólagos bejegyzések szabályai szerint a képzelt apa adatait törli, a születést a vér szerinti apa adataival újból anyakönyvezi, ha a születési anyakönyvbe képzelt apát jegyeztek be, és ezt követően a vér szerinti apa adatait megállapították.

A hazai anyakönyvezés

81. § (1) Az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésre irányuló kérelmet a fővárosi főjegyzőhöz terjeszti fel.
(2) A megkeresés tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a hazai anyakönyvbe a fővárosi főjegyző bejegyez. A megkereséshez mellékelni kell a hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott külföldi anyakönyvi okiratot, valamint a hazai anyakönyvi bejegyzéshez szükséges egyéb okiratokat.
(3) A fővárosi főjegyző megvizsgálja, hogy a megkeresés és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelelnek-e, szükség esetén a felterjesztőt a hiánypótlásra felhívja.
(4) Amennyiben a konzuli tisztviselő által felterjesztett kérelem mellékletei közül valamely magyar anyakönyvi okmány hiányzik, azt a fővárosi főjegyző beszerzi, feltéve, hogy a kérelmező az érintett anyakönyvi bejegyzés helyét és idejét pontosan közli.
(5) A honosított, visszahonosított személyek születésük hazai anyakönyvezése során nyilatkozhatnak arról, hogy a külföldi okiratban szereplő kettőnél több utónév közül melyik kettő kerüljön bejegyzésre a magyar anyakönyvbe.
(6) A hazai anyakönyvezés során az utólagos anyakönyvezés szabályai az irányadóak.

Az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést követő feladatok

82. § Az anyakönyvvezető az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést követően - értelemszerűen - ellátja az anyakönyvi alapbejegyzés teljesítése után szükséges feladatokat.

Az anyakönyvi okiratok kiállítása

83. § (1) Az anyakönyvi kivonat és értesítés kiállításakor az anyakönyvvezető a „Megjegyzések” és az „Utólagos bejegyzések”, továbbá az alapbejegyzés adatait együttesen veszi figyelembe.
(2) A törölt bejegyzésről csak anyakönyvi másolat állítható ki.
(3) Ha az anyakönyvvezetővel közölt időpontban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre - annak közlésével, hogy a kutatás mely évekre terjedt ki - az érdekeltet az eredménytelenségéről értesíteni kell.
(4) Az anyakönyvi okiraton fel kell tüntetni:
a) a község, város, fővárosi kerület nevét, község, város esetében a megye nevét is;
b) az okirat kiállításának idejét;
c) az anyakönyvvezető hivatalos körbélyegzőjének lenyomatát;
d) az okiratot kiállító anyakönyvvezető nevét és aláírását.
(5) Az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés számát a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni, ha az anyakönyvet két vagy több kötetben vezetik vagy vezették.
84. § (1) Az anyakönyvvezető az anyakönyvi okiratot az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül kiállítja, és az érdekeltnek elküldi, a személyesen jelen levő ügyfélnek az anyakönyvi kivonatot lehetőleg azonnal átadja. Anyakönyvi okiratot postai kézbesítéskor ajánlott levélben kell elküldeni.
(2) Az anyakönyvi kivonatot, másolatot és értesítést kizárólag gépírással, illetve elektronikus úton szabad kiállítani. Az aláírás alatt a nevet gépírással is szerepeltetni kell. Az anyakönyvi okiratban az üresen maradt rovatokat az anyakönyvvezető kihúzza.
(3) Az anyakönyvi okirat szövegét helyesbíteni vagy javítani, az anyakönyvi kivonatot egyszerre több példányban kitölteni nem szabad.
(4) A külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonaton, valamint az anyakönyvi értesítésen rövidítést alkalmazni nem lehet.

Az anyakönyvi kivonat tartalma

85. § (1) Az e rendelet 2. számú melléklete szerinti anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anyakönyvbe 1953. január 1-je előtt bejegyzett címeket, rangokat és egyéb jelzéseket - a betűjel jogszerű viselését kivéve - az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivonatban a születés, a házasságkötés és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni.
(2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések” rovatába a külföldi és ismeretlen állampolgárságon, valamint a hontalanság tényén kívül csak az alábbi adatokat szabad bejegyezni:
a) a születési anyakönyvi kivonatba a bejegyzett személy halálát és a 2002. december 15-e előtt történt utónév módosítást a hatálybalépés megjelölésével;
b) az örökbefogadás tényét;
c) az örökbefogadott gyermek magyar állampolgárságát, amennyiben nem magyar állampolgárságú szülők fogadták örökbe;
d) a hontalan szülők Magyarországon született gyermekének magyar állampolgárságát;
e) a házassági anyakönyvi kivonatba a születendő gyermekek családi nevét, a házasság megszűnését, érvénytelenné nyilvánítását, a házastársak házassági nevének módosítását a hatálybalépés megjelölésével, a feleség eltiltását a házassági név viselésétől;
f) a halotti anyakönyvi kivonatba a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírósági megállapítását.
(3) Ha a születési anyakönyvbe az apa adatait még nem jegyezték be, a gyermek családi neveként az anyakönyvi kivonatba az anya családi nevét kell feltüntetni.
(4) Az anyakönyvi kivonatban nem szabad feltüntetni az anyakönyvbe 1947. június 1-je előtt bejegyzett, és később meg nem erősített apai elismerést, továbbá annak alapján a gyermek családi neveként az elismerő apa családi nevét.

Az illetékmentes anyakönyvi kivonat

86. § (1) Az illetékmentes anyakönyvi kivonatot a bejelentésre kötelezettnek vagy meghatalmazottjának kell átadni. Ha a születést vagy a halálesetet intézet jelentette be, és a gyermek szülei, illetőleg a meghalt személy hozzátartozója nyolc napon belül az anyakönyvi kivonatot nem veszi át, azt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnek kell megküldeni az anyakönyvi kivonat átadása céljából.
(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem teljesítése esetén az anyakönyvvezető az érintett személy részére egy ízben illetékmentes anyakönyvi kivonatot állít ki.

Az anyakönyvi másolat

87. § (1) Anyakönyvi másolatot csak az arra jogosult szerv részére, hivatalos célra szabad kiállítani.
(2) Az anyakönyvi másolat - a korábbi, a vallásra, címekre, rangokra vonatkozó bejegyzéseket kivéve - az alapbejegyzést, valamint az esetleges utólagos bejegyzéseket teljes szövegükben, szó szerint tartalmazza. A születési anyakönyvi másolaton a születés, a házassági anyakönyvi másolaton a házasságkötés, a halotti anyakönyvi másolaton pedig a haláleset évét és napját betűkkel is ki kell írni. A felettes szerv, valamint a Belügyminisztérium anyakönyvi, névváltoztatási és állampolgársági ügyekben eljáró szerve teljes adatkörű anyakönyvi másolat kiállítására is utasítást adhat.

Az anyakönyvi értesítés

88. § (1) Az anyakönyvi értesítés az anyakönyvbe bejegyzett lényeges adatokat tartalmazza.
(2) Anyakönyvi értesítést adatszolgáltatás céljára, hivatalos megkeresésre, az arra jogosult szerv részére szabad kiállítani. Anyakönyvi értesítést kell kiállítani akkor is, ha nem tűnik ki, hogy a hivatalos szerv milyen anyakönyvi okirat kiadását kezdeményezte.

Az anyakönyvi kivonatok tőszelvényei

89. § (1) Az anyakönyvi kivonat nyomtatványok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A tőszelvényeket - beszerzésük után - nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszerzés és a használatbavétel idejét, az utolsó kivonat kiadásának időpontját, a tömbben szereplő kivonatok számtartományát.
(3) A tőszelvényen fel kell tüntetni, hogy a kivonatot ki és mikor vette át, valamint azt a tényt - amennyiben nem a bejegyzésben lévő személy az átvevő -, hogy a kivonatban szereplő személlyel milyen rokoni vagy jogi kapcsolatban áll.
(4) Amennyiben az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem postai úton érkezik, a beiktatott kérelem ügyiratszámát kell a tőszelvényen feltüntetni.
(5) A tőszelvények és az anyakönyvi kivonatok kiállítására irányuló kérelmek selejtezési ideje öt év.

Az anyakönyv pótlása

90. § (1) Az anyakönyv újból való összeállításához szükséges adatokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, az anyakönyvi irattár, az anyakönyv levéltári másodpéldánya, más szerveknél található iratok felhasználásával, a lakosság birtokában levő anyakönyvi kivonatokba való betekintéssel és az érdekelt személyek meghallgatásával gyűjti össze az anyakönyvvezető.
(2) Az anyakönyvvezető az adatgyűjtés befejezése után - a felettes szerv útmutatása szerint - az anyakönyv tervezetét a beszerzett adatok alapján időrendben összeállítja, majd kihirdeti, hogy harminc napig mindenki a saját személyére vonatkozó adatokat megtekinthesse. Kiskorú személy születési anyakönyvi bejegyzése esetén a megtekintésre a törvényes képviselő, elhalt személy esetén pedig a közeli hozzátartozó jogosult. Az anyakönyvvezető a téves adatfelvételt - a helyes adat igazolása után - a tervezeten kijavítja.
(3) A tervezet alapján - a harminc nap eltelte, illetőleg az adatigazolások elbírálása után - az új anyakönyvet az anyakönyvvezető készíti el. Az új anyakönyvet a felettes szerv zárja le és hitelesíti. A hitelesítés után az anyakönyvet az anyakönyvvezető őrzi.

A névmutató

91. § (1) A születési, a házassági és a halotti anyakönyvekbe történő bejegyzésekről anyakönyvenként betűrendes névmutatót vezet az anyakönyvvezető.
(2) A névmutatóba a születési családi név kezdőbetűjének megfelelően - a megkülönböztető betűjel figyelmen kívül hagyásával - az alapbejegyzést követően, az anyakönyvvezető azonnal bejegyzi annak a személynek a születési családi és utónevét, akit anyakönyveztek.
(3) A névmutatóban történő bejegyzés a (2) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza az alapbejegyzés anyakönyvi számát, a születési névmutatóban a gyermek anyjának, a házassági névmutatóban a másik házastársnak, a halotti névmutatóban az elhalt személy anyjának születési családi és utónevét.
(4) A névmutató egy kötetben több év adatait is tartalmazhatja. A későbbi évek bejegyzései számára a névmutatóban minden év végén, valamennyi betűnél megfelelő mennyiségű rovatot üresen kell hagyni.
92. § (1) A több tagú családi nevet mindegyik név alatt bejegyzi a névmutatóba az anyakönyvvezető.
(2) Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születés esetén a gyermek családi nevét az anya születési családi neve szerint jegyzi be a névmutatóba az anyakönyvvezető.
(3) A születési családi név megváltozásakor az új családi nevet az anyakönyvvezető bejegyzi az alapbejegyzés éve szerinti névmutatóba. Az új nevet a névmutatóba a korábban bejegyzett névnél is fel kell tüntetni a „Megjegyzés” rovatban. Az utónév megváltozását csak a korábbi névnél kell a névmutató „Megjegyzés” rovatába bejegyezni.
(4) A születési nevet is fel kell tüntetni a házassági nevet viselő személy halálának anyakönyvezése után a halotti névmutatóba.
(5) Ha az elhalt személyazonossága nem volt megállapítható, „Névtelen” megjelöléssel az „N” betű alatt jegyzi be az adatokat az anyakönyvvezető a névmutatóba. Ha az elhalt személyazonosságát megállapították, azt az általános szabályok szerint kell bejegyezni, és az „N” betű alatt fel kell tüntetni a családi nevet.
93. § (1) Ha a születést, a házasságkötést vagy a halálesetet nem abban az évben jegyezték be az anyakönyvbe, amelyben az történt, a bejegyzést mindkét évi névmutatóba be kell vezetni.
(2) Újból való anyakönyvezéskor az új alapbejegyzésnek megfelelő évi névmutatóba is be kell jegyezni a szükséges adatokat. A névmutató „Megjegyzés” rovatában fel kell tüntetni a korábbi bejegyzés évét és anyakönyvi folyószámát, valamint névváltozás esetén a korábbi nevet is. A korábbi bejegyzésnél az anyakönyvi bejegyzés folyószámát és évét át kell húzni, fölé kell írni az új anyakönyvi folyószámot és évet. A „Megjegyzés” rovatban fel kell jegyezni névváltozás esetén az új születési családi nevet is.

Az apa adatai nélkül anyakönyvezett születések nyilvántartása

94. § (1) Az anyakönyvvezető nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül teljesített születési bejegyzésekről.
(2) Az apa adatai nélkül teljesített születési bejegyzésekről vezetett nyilvántartás „Egyéb megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni, hogy a gyermek családi jogállásának rendezésére hol folyik eljárás. Ugyanitt kell feljegyezni a sürgetéseket, továbbá azt is, ha a gyermek családjogi helyzetének rendezésével az apa adatait és a gyermek családi nevét az anyakönyvbe bejegyezték. A nyilvántartást minden év végén le kell zárni. Ha valamennyi bejegyzett gyermek családi jogállását rendezték, a nyilvántartást nem selejtezhető iratként az anyakönyvek mellett kell őrizni.

Iratnyilvántartás

95. § (1) Az anyakönyvi ügyekben keletkezett irat anyakönyvi számot vagy iktatószámot kap.
(2) Az anyakönyvi szám az anyakönyvi alapbejegyzés folyószáma és évszáma, amely az anyakönyv megnevezését is tartalmazza.
(3) A házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, az azon alapuló anyakönyvi bejegyzés teljesítéséig - iktatás nélkül - külön kezeli az anyakönyvvezető. Az alapbejegyzéskor az iratot anyakönyvi számmal kell ellátni, és az anyakönyvi irattárba kell helyezni. Az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni azokat az iratokat is, amelyek alapján valamelyik anyakönyvbe utólagos bejegyzést (kijavítást vagy kiegészítést) teljesítettek.

Az anyakönyvi irattár

96. § (1) Az anyakönyvi eljárás befejezése után az alap- vagy utólagos bejegyzés alapját képező iratokat az anyakönyvi irattárban kell elhelyezni.
(2) Az anyakönyvi irattárban az iratokat az anyakönyvi típusonként, három csoportban, évek szerint és az anyakönyvi folyószámok emelkedő sorrendjében kell elhelyezni.
(3) Azt az iratot, amelynek alapján az anyakönyvbe utólagos bejegyzést teljesítettek, az alapbejegyzés anyakönyvi folyószámán az alapbejegyzés irataival együtt kell őrizni.
(4) Újból való anyakönyvezéskor a korábbi bejegyzés alapiratait az irattárból ki kell emelni, azokat az újból való anyakönyvezés irataival együtt az új anyakönyvezés évének és anyakönyvi folyószámának megfelelő helyen kell az anyakönyvi irattárban őrizni. A törölt bejegyzés folyószámánál iratpótlót kell elhelyezni.
(5) Ha korábban nem anyakönyvi számon kezelt iratot az anyakönyvi irattárba helyezik el, az iktatószámot áthúzva, az anyakönyvi folyószámot felette kell feltüntetni. Egyidejűleg az iktatókönyvben és az előadói íven fel kell jegyezni, hogy az iratot az anyakönyvi irattárban milyen folyószám alatt helyezték el.
(6) Azt az iratot, amely házassági anyakönyvi bejegyzésen kívül más anyakönyvi bejegyzésnek is alapirata, a házassági anyakönyvi iratoknál helyezi el az anyakönyvvezető.
(7) Azt az iratot, amelynek alapján anyakönyvi bejegyzést nem teljesítettek, valamint azt a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet, amelynek alapján a házasságot nem kötötték meg, iktatás után az irattárban kell elhelyezni.

Iratok kiadása az anyakönyvi irattárból

97. § Az anyakönyvi irattárból - kivételes esetben - hatóság (különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóságok, nemzetbiztonsági szervek) írásbeli megkeresésére szabad iratot kiadni. Az anyakönyvvezető átmenetileg iratpótlót és a kiadott iratok fénymásolatát helyezi el, valamint gondoskodik arról, hogy az iratok az anyakönyvi irattárba visszakerüljenek.

Az iratselejtezés

98. § Az anyakönyvi irattárban elhelyezett iratok nem selejtezhetők és azokat az anyakönyvvel együtt kell őrizni.

Adatszolgáltatás az anyakönyvvezetőnek

99. § (1) A születési anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőt értesíti a közös gyermekek családi nevének bejegyzéséről, ha a gyermek házasságban élő szülőktől származott, és a szülők nem viselnek közös házassági nevet, feltéve, hogy a gyermek névviselésére vonatkozóan a házassági anyakönyvben még nincs bejegyzés, vagy a korábbi megállapodást a szülők megváltoztatták.
(2) A születést nyilvántartó anyakönyvvezető értesíti a házasságkötést, az érintett személy gyermekeinek születését, valamint az érintett személy halálesetét nyilvántartó anyakönyvvezetőt a születési anyakönyvbe feljegyzett adatok kijavításáról, ha az iratokból kitűnik, hogy az érintett személy házasságot kötött, vagy gyermekei vannak.
(3) A halotti anyakönyvbe bejegyzést teljesítő anyakönyvvezető értesíti az elhalt személy születését, valamint a házasságkötését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság fennállt a haláleset időpontjában, amennyiben a születés és a házasságkötés Magyarországon történt vagy annak hazai anyakönyvezését elvégezték.
(4) Az anyakönyvvezető az (1) és (2) bekezdésekben előírt adatszolgáltatást az anyakönyvi másolat, a (3) bekezdésben előírt adatszolgáltatást anyakönyvi értesítés megküldésével teljesíti a bejegyzést követő öt munkanapon belül.

Adatszolgáltatás a levéltárnak

100. § (1) Az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegét az anyakönyvvezető azonnal átvezeti az „Utólagos bejegyzések jegyzékébe” (a továbbiakban: jegyzék).
(2) A jegyzéket a fővárosi kerületi és a városi anyakönyvvezető minden félév, a többi anyakönyvvezető minden év végén lezárja, egyezteti és hitelesíti. A hitelesített jegyzéket a tárgy félévet, illetőleg évet követő hónap utolsó napjáig az illetékes levéltárnak az anyakönyvvezető átadja. Ha a jelentési időszak alatt az anyakönyvbe utólagos bejegyzés nem volt, erről a levéltárat értesíti.
(3) A tévesen megkezdett, de be nem fejezett utólagos bejegyzést a jegyzék nem tartalmazza. A jegyzéken elkövetett hiba esetén a rovatot az anyakönyvvezető áthúzza, és a hitelesítés után feltünteti, hogy a törlés hivatalosan történt.
(4) Az 1980. december 31-ig anyakönyvezett születés esetén, ha a gyermek apjának adatait a gyermek születésének anyakönyvezése után jegyezték be az anyakönyvbe, vagy ha az apa adatai nélkül teljesített születési anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető aláírásával lezárta, erről a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az (1) bekezdés szerinti jegyzékhez csatolva küldi meg a levéltárnak. A fővárosi főjegyző az adatok kiegészítéséről a jegyzékhez csatolt anyakönyvi másolattal értesíti a levéltárat.

Adatszolgáltatás a gyámhatóságnak

101. § (1) Ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, az anyakönyvvezető a bejegyzésről anyakönyvi másolatot állít ki, és azt az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnak öt munkanapon belül megküldi.
(2) Ha az anyakönyvvezető az apa adatait az (1) bekezdés szerinti anyakönyvi másolat elküldése után jegyzi be a születési anyakönyvbe, a bejegyzésről anyakönyvi értesítést állít ki, és azt a gyámhatóságnak a bejegyzést követő munkanapon megküldi. Az értesítésen feltünteti, hogy az apa adatait milyen jogcímen és mely hatóság, milyen számú intézkedése alapján jegyezte be a születési anyakönyvbe.
(3) Ha kiskorú személy köt házasságot, a házasságkötésről az anyakönyvvezető anyakönyvi értesítést állít ki, és azt öt munkanapon belül a házasságkötést engedélyező gyámhivatalnak megküldi. Az értesítésen a gyámhivatal határozatának számát fel kell tüntetni.

Adatszolgáltatás a külföldi állampolgárról

102. § Az anyakönyvvezető - a menekültként elismert személyek kivételével - a külföldi állampolgár anyakönyvi eseményéről anyakönyvi másolatot és anyakönyvi kivonatot állít ki, és azt öt munkanapon belül a felettes szervhez felterjeszti. A felettes szerv az anyakönyvi kivonatokat 30 napon belül - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságának megküldi. Amennyiben az illetékes idegen államnak Magyarországon nincs külképviselete, a kivonatokat a Külügyminisztériumnak kell megküldeni.

Átmeneti rendelkezések

103. § (1) Az 1947. június 1-je előtt tett és a gyermek születési anyakönyvébe bejegyzett apai elismerő nyilatkozatot az anyakönyvvezető törli, a születés újból való anyakönyvezésével egyidejűleg, ha
a) az apa adatait utólag bejegyzik;
b) a gyámhatóság képzelt apát állapít meg;
c) az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyzik be.
(2) Ha a gyermek anyja 1947. június 1-je előtt kötött utólagos házasságot, a férjet a házasságkötés alapján akkor lehet a gyermek apjaként - a születés újból való anyakönyvezése során - anyakönyvezni, ha
a) a férj a gyermeket magáénak elismerte, és az elismerést az anyakönyvbe bejegyezték;
b) a férj a gyermeket anyakönyvvezető, gyámhatóság, bíróság, közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal a magáénak elismerte, bár a nyilatkozatot az anyakönyvbe nem jegyezték fel;
c) jogerős bírósági határozat megállapította, hogy az utólagos házasságkötés folytán a férjet kell a gyermek apjának tekinteni.
(3) A (2) bekezdés alapján az apa adatainak bejegyzését a gyermek, a gyermek halála esetén leszármazója, továbbá a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
(4) Az 1947. június 1. előtt teljesített születési anyakönyvi bejegyzésben, ha az ismeretlen szülőktől származóként vagy az apa adatai nélkül anyakönyvezték, csak az érdekeltek kérelmére kell a képzelt szülők, illetőleg a képzelt apa adatait bejegyezni.

Záró rendelkezések

104. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az anyakönyvezésnél és az anyakönyvi okiratok kiállításánál a 3. számú melléklet szerinti rövidítéseket kell használni. Az anyakönyvi záradékok és bejegyzések mintáját a rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell alkalmazni.
(4) Személyi azonosító hiányában a születés évét, hónapját és napját arab számokkal írva kell anyakönyvezni.