79/2003. (VI. 6.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének j) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adósokat az adásvételi szerződés megkötését vagy új lakás építése esetén a használatbavételi engedély kiadását követően született gyermekek után is megilleti - a születés időpontjában meglévő, az (1) bekezdés szerinti gyermekeiket és személyi feltételeiket számításba véve - a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály szerinti összegű kedvezmény, valamint a 13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összege.”
2. § Az R. 12. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés új e)-g) pontokkal egészül ki:
„b) lakásvásárlás esetén az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem - a Ptk. 685. § b) pontja szerinti - közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését;
c) legalább egyik adósa devizabelföldi magánszemély;
d) összege nem haladja meg a 15 millió forintot;
e) lakás építése, vásárlása, bővítése esetén - a 20. § (3) bekezdés kivételével - az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 12. §, illetőleg a 13. §, valamint a korábban hatályban volt jogszabályok alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, illetve
ea) ha az e) pontban szereplő személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, és együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik,
eb) az ea) pont szerint vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. §-a szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül;
f) az e) pontban foglalt feltétel nem vonatkozik arra a szülőre, nagyszülőre, aki csak nagykorú gyermekének, unokájának államilag támogatott kölcsön ügyletében - tulajdont nem szerző - adóstárs, vagy a 12. §, illetőleg a 13. § alapján azzá válik;
g) ügyleti kamata és a támogatás időtartama alatt - a szerződésszegést, valamint az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke
ga) új lakás építése, vásárlása esetén legfeljebb 5 százalék,
gb) használt lakás vásárlása, lakásbővítés és lakáskorszerűsítés esetén legfeljebb 6 százalék.”
3. § Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 12. § új (4) és (10) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(8) bekezdések megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:
„(3) A kamattámogatás mértékének meghatározása:
a) A kamattámogatás mértéke megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet forrását képező, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatával, használt lakás vásárlásánál, bővítésnél, korszerűsítésnél ennél 1 százalékponttal kevesebb, de legfeljebb
b) új lakás építésénél, vásárlásánál a jelen bekezdés szerinti állampapírhozam 105%-a, használt lakás vásárlásánál, bővítésnél, korszerűsítésnél az így számítottnál 1 százalékponttal kevesebb.
Állampapírhozamként az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott állampapír aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát kell figyelembe venni. A támogatás mértékét a forrásul szolgáló jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre, ilyen hiányában pedig a legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírhozam alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidő is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. Futamidőként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 49. pontja szerinti hátralévő átlagos futamidőt kell figyelembe venni. A támogatás mértékét fix kamatozású jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre.
(4) Amennyiben a jelzáloglevél kiegészítő kamattámogatású kölcsön forrásául szolgál, a kamattámogatás 3 százalékponttal kevesebb, mint a (3) bekezdés szerinti támogatás.”
„(10) A (3) bekezdés szerinti - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának megfelelően számított - állampapírhozamokat az ÁKK Rt. az internetes honlapján minden hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Ezt a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.”
4. § Az R. 12. §-ának új sorszám szerinti (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiegészítő kamattámogatású kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél-állomány után akkor vehető igénybe kamattámogatás, ha a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet az (1) bekezdés ga) pontjában, valamint a 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.
(7) A követelés vagy önálló jelzálogjog megvásárlása miatt felmerült költségek megtérítésére a jelzálog-hitelintézet a megvásárlás időpontjában az érintett kölcsönszerződés alapján fennálló tőketartozás 0,5%-át fizeti meg a követelést, illetve önálló jelzálogjogot eladó hitelintézet számára, ha e hitelintézet az ügyfél által fizetendő kamatot és költséget a 12. §, illetőleg a 13. § alapján határozta meg. Ezen összeget a jelzálog-hitelintézet utólag igényelheti a Magyar Államkincstártól (a továbbiakban: MÁK).”
5. § Az R. 12. §-ának új sorszám szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés alkalmazásánál korszerűsítés a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.”
6. § Az R. 13. §-ának (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított - általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén a 12. § (1) bekezdésének b), valamint e)-f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük devizabelföldi, valamint a gyermeket nevelő devizabelföldi személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) összege legfeljebb 15 millió forint, mely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.
(2) A kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy a támogatás időtartama alatt a kamat és a törlesztés folyamán - a szerződésszegést, valamint jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke nem haladja meg
a) a változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Rt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét,
b) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Rt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott ötéves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét.
(3) A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdésben meghatározott állampapírhozam 2 százalékponttal csökkentett mértéke, amely a támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkenti. Amennyiben a hitel forrása a 12. §-ban meghatározott támogatott forrás, akkor a kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdésben meghatározott állampapírhozam 3,5 százalékponttal csökkentett mértéke. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kamat és költség mértéket a kölcsön kamatainak változásánál, illetőleg a hitelező által választott üzleti év fordulójának napján, az akkor fennálló tőketartozásra kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának megfelelően számított - állampapír átlaghozamot az ÁKK Rt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Ezt a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.”
7. § Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építési költségek (eladási ár) legfeljebb 70%-át kitevő és lakásonként 15 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. A kamattámogatás összegét a 13. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni. A kölcsön folyósítása szakaszosan - készültségi fokkal arányosan - történik.”
8. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § új (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„18. § (1) A közvetlen támogatások és a kamattámogatások igénybevételi feltételeinek meglétét a folyósító hitelintézet vagy a kölcsönt nyújtó biztosítóintézet (a továbbiakban együtt: hitelintézet) köteles ellenőrizni. A lakásépítési kedvezmény - e rendelet 7. §-ában szabályozott - személyi feltételeinek meglétét az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője igazolja a folyósító hitelintézetnek.”
„(4) Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott közvetlen támogatáshoz, illetőleg kamattámogatáshoz, akkor az igénylő a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk. 232. §-a szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.
(5) A folyósító hitelintézet felelős a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A hitelintézet felelőssége nem terjed ki a 12. § (9) bekezdése szerinti megfelelőségi igazolás ellenőrzésére.
(6) A közvetlen támogatásokat, a kamattámogatásokat és a költségtérítést az állam nevében a MÁK nyújtja a folyósító hitelintézet havi elszámolása alapján.
(7) A hitelintézet havi rendszerességgel megküldi a MÁK-nak a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatású kölcsönök, a lakásépítési kedvezmény, a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön és az akadálymentesítési támogatás új igénybevevőinek adatait. A hitelintézet a folyósított támogatások összegeiről és a támogatott kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedévet követő hónap elszámolásával egyidejűleg a Pénzügyminisztériumnak adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatások rendjét és tartalmát a pénzügyminiszter határozza meg. Az adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a pénzügyminiszter a támogatás folyósítását felfüggeszti.
(8) A hitelintézet (6) bekezdés szerinti elszámolását az illetékes állami adóhatóság ellenőrzi.”
9. § Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Lakásépítés, lakásbővítés, korszerűsítés, továbbá új lakásnak magánszemélytől való vásárlása esetén a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kölcsönök akkor folyósíthatók, ha az építő (építtető)
a) a folyósító hitelintézetnek a lakás teljes felépítéséhez - részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez -, valamint a lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez szükséges összes vásárolt anyag, illetőleg igénybe vett szolgáltatás jogszerű eredetét igazoló, saját nevére, félig kész lakóépület megvásárlása esetén az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat, illetőleg számlát helyettesítő okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, a nem vásárolt anyagok és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről írásban nyilatkozik, továbbá
b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás, illetőleg a 12. § és 13. § szerinti kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze és az eredményéről a folyósító hitelintézetet tájékoztassa.”
10. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(7) bekezdések jelölése (4)-(8) bekezdésekre változik:
„(2) A támogatásra jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani. Új lakás építése vagy vásárlása esetén a kölcsönigénylő a 12. §-ban, illetőleg a 13. §-ban szabályozott kölcsönt veheti igénybe, de a kölcsönök összege együttesen nem haladhatja meg a 15 millió forintot.
(3) Lakás bővítése esetén a 12. § szabályai szerinti kölcsön akkor is igénybe vehető, ha az igénylőnek ugyanezen lakás vásárlását vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsöne még fennáll. Ez esetben a bővítési kölcsön összege nem haladhatja meg a 15 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerződéskötéskori összegének különbözetét.”
11. § Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a helyi támogatásban részesülő személy lakásépítési kedvezményt, illetőleg adó-visszatérítési támogatást vagy hitelintézeti kölcsönt vesz igénybe, a helyi támogatás összegét a kedvezményt vagy kölcsönt folyósító hitelintézet - jelzálog-hitelintézet kivételével - útján kell nyújtani.”
12. § Az R. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az építkezés idejére és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre és az adó-visszatérítési támogatásra, továbbá az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg biztosítékaként az állam javára, az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az 5/A. §, illetve a 12. § és a 13. § alapján felvett, illetőleg a 12. §-ban foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára előzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára az államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra - az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig - az állam javára elidegenítési tilalmat kell bejegyezni. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési, illetve terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.”
13. § Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Az állam megtéríti a hitelintézetnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott, a hitelintézettől felvett és a számviteli törvény rendelkezései szerint behajthatatlanná vált kölcsön, valamint - a tőke összegének legfeljebb felét elérő mértékig - járulékai együttes összegének 80%-át, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához az 5. § (4) bekezdése szerinti lakásépítési kedvezményt is igénybe vette.”
14. § (1) Ez a rendelet - az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba. Rendelkezéseit - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatálybalépést követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni. Az (5) bekezdés a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kölcsönkérelemnek az minősül, amelyhez az igénylő csatolta legalább
a) használt lakás, valamint használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlása esetén a földhivatalhoz igazoltan benyújtott adásvételi szerződést,
b) használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakás megvásárlása esetén az ügyvéd által ellenjegyzett szerződést,
c) lakásépítés, -bővítés esetén a jogerős építési engedélyt,
és a hitelintézet szabályzata alapján a kölcsönkérelmet befogadta.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kölcsönkérelmek alapján folyósított kölcsönök futamidejének első 5 évében a rendelet jelen módosítás hatálybalépése előtt érvényes rendelkezései az irányadóak mind az adósok által fizetendő díjak, mind pedig az állami támogatás mértéke tekintetében. A támogatás további időszakára az adósok által fizetendő díjak tekintetében az R. 12. §-ának új (1) bekezdés gb) pontjában meghatározott rendelkezéseket, az állami támogatás tekintetében pedig az R. 12. §-ának új (3) bekezdésében - a használt lakásra vonatkozó -, illetve (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kölcsönkérelmek esetén az e rendelet hatálybalépéséig még meg nem vásárolt követelés, illetve önálló jelzálogjog költségtérítésére az R. 12. §-ának e rendelet hatálybalépéséig érvényes (6) bekezdését oly módon kell alkalmazni, hogy a költségtérítés mértéke a tőketartozás 0,5%-a.
(5) A 2003. év júniusára irányadó - az R. 12. § (3) bekezdése és az R. 13. § (3) bekezdése szerinti - állampapírhozamot az ÁKK Rt. e rendelet kihirdetése napját követő első munkanapon teszi közzé. A 2003. év júliusára irányadó állampapírhozamot az AKK Rt. e rendelet hatálybalépéséig teszi közzé.