7/2003. (VI. 27.) MeHVM-IM együttes rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

I. Fejezet

Katonai nyomozó hatóságok

1. § (1) A szolgálati viszony tartama alatt elkövetett katonai vétség megalapozott gyanúja miatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: szolgálatok) hivatásos állományú tagja ellen indított büntetőeljárásban - ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pont] - a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnokot [Be. 474. § (1) bekezdés], valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait e rendelet határozza meg.
(2) E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok):
a) az Információs Hivatal hivatásos állományú tagja tekintetében az Információs Hivatal főigazgatója,
b) a Nemzetbiztonsági Hivatal hivatásos állományú tagja tekintetében a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója,
c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagja tekintetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója.
(3) A parancsnok nyomozó hatósági jogkörét az e feladat ellátásával az 5. § (1) bekezdése szerint megbízott nyomozótiszt útján vagy személyesen gyakorolja.

A parancsnok hatásköre és illetékessége

2. § (1) A parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a katonai vétség miatt indult büntetőeljárásban.
(2) Nem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe a nyomozás és az eljárás során keletkezett iratokat a katonai ügyésznek kell felterjeszteni, ha
a) több gyanúsított esetén a gyanúsítottak különböző szolgálatokhoz tartoznak, így nincs olyan parancsnok, akinek hatásköre valamennyi gyanúsítottra kiterjedne;
b) a gyanúsított mellett a bűncselekmény elkövetésével (tettesként vagy részesként) más fegyveres szerv tagja [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés], a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja vagy polgári személy is alaposan gyanúsítható;
c) a tanúvédelmi programban való részvétel miatt a Be. 98/A. §-ának alkalmazása vagy a Be. IX. Fejezetének V. Címe szerinti bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szükséges az ügyben.
(3) Ha a katonai ügyész a nyomozás lefolytatását magához vonta, vagy a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn [Be. 38. § (1) bekezdés], a parancsnok a büntetőeljárás iratait az illetékes katonai ügyészhez terjeszti fel.
3. § (1) Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a gyanúsított bűncselekménye vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik nyomozási hatáskörébe, a feljelentést, illetőleg az eljárás során keletkezett iratokat három napon belül - sürgős esetekben haladéktalanul - a katonai ügyészhez terjeszti fel.
(2) Az ügy iratait - a nyomozás lefolytatása (folytatása) végett - a katonai ügyészhez kell felterjeszteni a 11. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben.
4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a gyanúsított szolgálati alárendeltségébe tartozik.
(2) Ha a gyanúsított szolgálati helye az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetése után megváltozott, a nyomozást az elkövetéskori parancsnok folytatja le, majd a nyomozás befejezése után a bűnügyi iratokat az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyészhez terjeszti fel.
(3) Több gyanúsított ellen indult bűnügyben - ha azok nem azonos parancsnok alárendeltségébe tartoznak - az a parancsnok folytatja le a nyomozást, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó katonai ügyész, több katonai ügyészséget érintő esetben a Katonai Főügyészség jelöli ki.
(4) Ha az elkövetéssel gyanúsítható személy ismeretlen, a nyomozás lefolytatására az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyész jelöli ki az eljáró parancsnokot. Az ismertté vált gyanúsított ügyének iratait - a katonai ügyész egyidejű értesítése mellett - további intézkedés végett a gyanúsított állomány szerint illetékes parancsnokához kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, a büntetőeljárást a nyomozás lefolytatására kijelölt parancsnok függeszti fel [Be. 188. § (1) bekezdés c) pontja].
(5) A parancsnok a Be. 170. §-ának (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetekben a szükséges nyomozati cselekményt bármely bűncselekmény észlelése esetén elvégzi, majd a Be. 170. §-ának (5) bekezdése szerint jár el.

A nyomozótiszt

5. § (1) A parancsnok a nyomozótisztet - alárendeltjei közül - a szervezet létszámára (sajátosságaira) is figyelemmel szükséges számban
a) jogi egyetemi vagy rendőrtiszti főiskolai végzettségű,
b) arra alkalmas tiszti rendfokozatú hivatásos állományú tagjai
közül a katonai ügyész előzetes egyetértésével, írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki és bízza meg.
(2) A nyomozótiszt kijelöléséhez és megbízásához a parancsnoknak előzetesen be kell szerezni a katonai ügyész egyetértését.
(3) A nyomozótisztet a parancsnok írásbeli parancsban (határozatban) jelöli ki. A kijelölésről a parancsnok a katonai ügyészt a parancs egy példányának megküldésével értesíti.
(4) A nyomozótisztet a katonai ügyészség arcképes „Nyomozótiszti igazolvány”-nyal látja el.
(5) A nyomozótiszti megbízás megszűnik, ha azt a parancsnok visszavonja. A parancsnok erről a katonai ügyészt nyolc napon belül értesíti, egyben a bevont nyomozótiszti igazolványt számára visszaküldi.
6. § (1) A nyomozótiszt rendszeres (szervezett) szakmai képzéséről a parancsnok, illetve a katonai ügyészség gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti képzéséhez, továbbá a nyomozói feladat végzéséhez szükséges időbeli, személyi, valamint dologi feltételeket a parancsnok biztosítja.
7. § Nyomozótisztként - a Be. 38. §-ában meghatározott kizáró okokon túl - nem járhat el, akinek a gyanúsított szolgálati elöljárója [Hszt. 2. § d) pont].
8. § A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el, aki irányítja a nyomozást és ellenőrzi annak törvényességét. A nyomozótiszt köteles a parancsnokot a nyomozás minden lényeges körülményeiről tájékoztatni.
9. § A nyomozótiszt a nyomozás elrendelésétől folyamatosan végzi azokat a nyomozati cselekményeket, amelyek nem a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartoznak. A 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatok, valamint előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el.

II. Fejezet

A parancsnoki nyomozás

10. § A parancsnoki nyomozás során a Be. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
11. § (1) A nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik:
a) a nyomozótiszt kizárása [Be. 39. § (2) bekezdés];
b) a védő kirendelése, a kirendelés alóli felmentése és a kirendelt védő díjának megállapítása [Be. 48. § (1)-(3), (6) és (9) bekezdés];
c) az igazolási kérelem elbírálása [Be. 66. § (1) bekezdés];
d) tanú és szakértő mentességre történő hivatkozásának elbírálása [Be. 94. §, Be. 113. § (3) bekezdés];
e) a feljelentés áttétele [Be. 172. § (3) bekezdés] és elutasítása [Be. 174. § (2) bekezdés, Be. 485. §];
f) a nyomozás elrendelése [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 190. § (2) bekezdés, Be. 192. § (1) bekezdés];
g) a nyomozás felfüggesztése, illetve folytatásának elrendelése [Be. 189. § (1)-(2) bekezdés];
h) a szakértő kirendelése, kizárása, valamint felmentése, illetve díjának megállapítása [Be. 102. § (1) bekezdés, Be. 103. § (3) bekezdés, Be. 104. § (2) bekezdés, Be. 105. § (6) bekezdés];
i) a gyanúsított őrizetbevétele és az őrizet megszüntetése [Be. 127. § (1) bekezdés];
j) a lefoglalás [Be. 151. § (2) bekezdés], a biztosítási intézkedés [Be. 160. § (2) bekezdés] elrendelése és megszüntetése;
k) a házkutatás [Be. 149. § (3) bekezdés], a motozás [Be. 150. § (2) bekezdés] és az elővezetés [Be. 162. § (2) bekezdés] elrendelése;
l) számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés [Be. 158/A. § (2) bekezdés] elrendelése;
m) a nyomozás befejezése és az iratok ismertetése után az iratoknak a katonai ügyészhez - vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálási javaslattal - való megküldése [Be. 193. § (5) bekezdés, illetve Be. 485/A. § (2) bekezdés];
n) a panasz elbírálása, illetve annak elbírálás végett történő felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés], valamint a panasz ellenvetésként történő elbírálása (Be. 196. §);
o) a határozat végrehajtásának felfüggesztése [Be. 195. § (3) bekezdés].
(2) A parancsnok - a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - a katonai ügyészhez indokolt előterjesztést tesz:
a) a parancsnok kizárására [Be. 38. §, 39. § (2) bekezdés];
b) a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelmének (Be. 98. §), illetve a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §) vagy a tanúvédelmi programba történő felvétel (Be. 98/A. §) kezdeményezésére;
c) a terhelt vagy a védő más szakértő kirendelésére irányuló indítványának elbírálására [Be. 111. § (2) bekezdés];
d) az elmeállapot megfigyelésére [Be. 107. § (1) bekezdés];
e) az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására [Be. 131. § (1) bekezdés], valamint megszüntetésére [Be. 136. § (3) bekezdés];
f) a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének kezdeményezésére [Be. 137. § (2) bekezdés], annak - a terhelt kérelmére történő - részleges feloldására [Be. 137. § (7) bekezdés], illetve megszüntetésére [Be. 137. § (8) bekezdés];
g) az úti okmány elvételére, illetve az elvétel megszüntetésére [Be. 146. § (1), (4) bekezdés];
h) idézéssel szembeni mulasztás esetén (Be. 69. §) rendbírság kiszabására [Be. 161. § (3) bekezdés];
i) a nyomozás határidejének meghosszabbítására [Be. 176. § (1) bekezdés];
j) a nyomozásnak a Btk. 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt történő megszüntetésére (Be. 487. §);
k) a panasz elbírálására [Be. 195. § (4) bekezdés];
l) ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozására [Be. 140. § (3) bekezdés].
12. § (1) A parancsnok a nyomozás elrendeléséről készített feljegyzését [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve a feljelentés elutasításáról szóló határozatát [Be. 174. § (2), (4) bekezdés] a katonai ügyésznek huszonnégy órán belül felterjeszti, illetve a döntéséről szóló értesítést az érdekelteknek megküldi.
(2) Ha a nyomozást a parancsnok felfüggeszti [Be. 189. § (1) bekezdés] vagy a nyomozást megszünteti [Be. 190. § (1)-(2) bekezdés], az erről szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul felterjeszti [Be. 189. § (1) bekezdés, illetve Be. 190. § (2) bekezdés].
13. § A gyanúsított őrizetbe vételének elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a Be. 128. § (2)-(3) bekezdésében rögzített kötelezettségek betartására.
14. § (1) A parancsnok a nyomozás során a katonai ügyész szakmai segítségét kérheti.
(2) Ha a katonai ügyész nyomoz, a Be. 28. §-ának (5) bekezdése alapján nyomozási cselekmény elvégzésére utasított parancsnok a katonai ügyész iránymutatása szerint jár el.
15. § Ha a nyomozást az elrendeléstől számított két hónapon belül nem fejezi be, a parancsnok e határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a nyomozás határidejének meghosszabbítására a katonai ügyészhez előterjesztést tesz. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még szükséges, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is.
16. § (1) A nyomozótiszt a jelentősebb tárgyi súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan két hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően haladéktalanul nyomozási tervet készít és azt jóváhagyás végett bemutatja a parancsnoknak.
(2) A nyomozási terv tartalmazza a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat. Az eljárás során feltárt új adatok és szempontok figyelembevételével a tervet szükség szerint módosítani kell.
(3) A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani
a) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, illetve a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet, valamint az ujj- és tenyérnyomat vétel, a fényképkészítés, valamint a DNS mintavétel szabályairól szóló 8/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet rendelkezéseinek betartására, továbbá
b) a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében.
(4) Az újabb bűncselekmények megelőzése végett a (3) bekezdés b) pontja alapján tett intézkedésekről - vagy azzal kapcsolatos javaslatáról - a parancsnok a katonai ügyészt értesíti.
17. § Az eljárás során egyes nyomozási cselekményekről készített iratokat három példányban, az érdekelteknek a Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat pedig ezen felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.

Kényszerintézkedések a nyomozás során

18. § (1) A parancsnok az általa elrendelt őrizetbe vételről a katonai ügyészt haladéktalanul értesíti.
(2) Ha a parancsnok a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, egyben - az addig keletkezett iratokat mellékelve - arra írásban javaslatot tesz.
(3) Ha az őrizetbe vételkor már megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének a kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül meg kell küldeni a katonai ügyészhez.
(4) A parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a katonai ügyésznek, ha az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek.
(5) A parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a nyomozási iratok egy példányával együtt - a letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a katonai ügyészségnek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még végrehajtásra váró nyomozási cselekmények tervét is.
19. § A hivatásos állomány tagjának őrizetét rendőrségi fogdában, előzetes letartóztatását katonai fogházban kell foganatosítani.

A gyanúsított védekezési joga gyakorlásának biztosítása

20. § (1) A parancsnoki nyomozás során a gyanúsítottat megilleti a védelem joga (Be. 5. §). Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el, akinek jogaira és kötelességeire a Be. 44-50. §-a az irányadó.
(2) A gyanúsított és védője a nyomozás államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irataiba a Be. rendelkezései szerint jogosult betekinteni. Az ilyen tartalmú iratokról másolat készítésére, továbbá az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítésére a Be. szabályai az irányadóak.
(3) Ha a gyanúsított olyan nyomozási cselekményen vesz részt vagy kíván részt venni, amelyen a Be. részvételét kötelezővé, illetve lehetővé teszi, annak tartamára számára szolgálatmentességet kell biztosítani.

Jogorvoslat a nyomozás során

21. § (1) A nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, illetve a tett intézkedést vagy annak elmulasztása miatt bejelentett ellenvetést - amennyiben annak három napon belül nem ad helyt - a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal, illetve ellenvetéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi katonai ügyészhez.
(2) A gyanúsítottnak vagy más érdekeltnek a nyomozás során szóban tett panaszát írásba kell foglalni.

A nyilvánosság tájékoztatása a nyomozás során

22. § A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a Be. 74/A. §-a alapján a parancsnok ad tájékoztatást.

Nyomozási iratok megküldése a nyomozás befejezése után

23. § (1) A nyomozás befejezésétől számított három napon belül a parancsnok az eljárás során keletkezett iratok két példányát a katonai ügyésznek megküldi, az iratok harmadik példányát pedig irattározza.
(2) A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a bűnügyi nyilvántartás gyanúsítottra vonatkozó értesítését, a gyanúsított minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló okmányok másolatát, az illetményéről szóló igazolást, valamint a bűnjeljegyzéket, végül a bűnügyi költségjegyzéket. A bűnjelet a nyomozási iratokkal együtt kell megküldeni. Amennyiben a bűnjel csatolása - annak jellegénél fogva - nem lehetséges, vagy más fontos ok azt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozás irataival megküldeni.
(3) Ha a parancsnok lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, a nyomozási iratokat a katonai ügyészhez a Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára vonatkozó javaslattal küldi meg.

Bűncselekmény elbírálása fegyelmi eljárásban

24. § Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a parancsnok a fenyítés kiszabását követően az erről szóló határozatot a Be. 485/A. § (5) bekezdése alapján a katonai ügyésznek küldi meg.

Iratkezelési szabályok

25. § A nyomozás során személyes adatokat is tartalmazó iratokba történő betekintés csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhető, illetve az ilyen iratok csak olyan szerveknek küldhetők meg, amelyek törvény alapján jogosultak az iratokban szereplő személyes adatok megismerésére (kezelésére). Egyéb esetben, ha az érintett a különleges személyes adatok kezeléséhez nem járult hozzá, a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni.
26. § A nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni.

Titokvédelmi rendelkezések

27. § A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat illetéktelen személy részére ne váljon hozzáférhetővé.
28. § A nyomozati szakban keletkezett államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok biztonsági minősítését - a hatályos titokköri jegyzéknek megfelelően - a szolgálatok titokvédelmi szabályzatainak alapján a parancsnok határozza meg. A biztonsági minősítés megváltoztatására - indokolt esetben - az eljáró nyomozótiszt javaslatot tesz. A biztonsági minősítés a gyanúsított és védője a 20. § (2) bekezdés szerinti jogai gyakorlásának azonban nem lehet akadálya.

Bűnügyi költségek

29. § (1) A nyomozás során felmerült bűnügyi költségeket a szolgálat gazdasági vezetője utalvány alapján előlegezi meg.
(2) A bűnügyi költségeket költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell, a költségjegyzék a nyomozás iratai között kerül elhelyezésre.

Záró rendelkezések

30. § Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek nyomozásáról szóló 3/2000. (II. 25.) TNM-IM együttes rendelet hatályát veszti.