86/2003. (VII. 24.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet

a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ét.) 27. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Köztársaság területén
a) közfogyasztásra szánt, illetve forgalomba hozott dohánytermékekre és dohány-adalékanyagokra,
b) export célra előállított cigarettákra
kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a nem kereskedelmi forgalomban vámkezelt dohánytermékekre.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Dohányzásra szánt dohánytermékek:
a) cigaretta: dohányrúd, melynek dohányvágatból vagy dohányvágatból és dohányfóliából készült töltetét hosszanti részén ragasztott cigarettapapír vagy dohányfólia borítja, és nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek;
b) szivar: dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült, illetve dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal;
c) szivarka:
ca) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; a burok és a boríték dohányfóliából készült, és egy termék tömege - a filter és a szopóka nélkül - nem lehet kevesebb 1,2 g-nál, és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel,
cb) dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is, amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát; egy termék tömege - a filter vagy a szopóka nélkül - nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél;
d) fogyasztási dohány: további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat
da) finomra vágott fogyasztási dohány (cigarettadohány): olyan fogyasztási dohány, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességűre vágott,
db) pipadohány: pipában történő elszívásra szolgáló fogyasztási dohány.
2. Füst nélküli dohánytermékek:
a) rágásra szolgáló dohánytermék: a formázott rágódohány,
b) tüsszentésre szolgáló dohánytermék: a por alakú burnót,
c) szájon át fogyasztott dohánytermék: a dohányzásra, illetve rágásra szánt termékeken kívül minden szájon át való használatra szánt, teljes egészében vagy részben dohányból készült, porított vagy szemcsés, illetve e két forma bármely kombinációja révén előállított termék, különösen a zacskóban vagy likacsos szerkezetű zacskóban, valamint az élelmiszerhez hasonló formában kiszerelt termék.
3. Összetevő: bármely olyan anyag vagy alkotóelem - kivéve a dohánylevelet vagy a dohánynövény egyéb természetes vagy feldolgozott részét -, amelyet egy dohánytermék gyártásához használnak fel, és amely a késztermékben - akár megváltozott formában - van jelen, beleértve a papírt, a füstszűrőt, a nyomdafestéket és a ragasztóanyagokat is.
4. Dohánytermék gyártásához felhasznált nyers- és adalékanyagok:
a) nyersdohány: a Nicotiana tabacum fajhoz tartozó, ipari feldolgozásra alkalmas növény természetes vagy mesterséges úton szárított levele,
b) fermentált, érlelt dohány (a továbbiakban: dohány): az a nyersdohány, amelyben a szárítást követően hő fejlődés és szárazanyag-veszteség mellett olyan változások játszódtak le, amelynek következtében a dohánytermék élvezeti célra alkalmassá vált,
c) dohányfólia: kötő- és adalékanyagok felhasználásával, szárazanyagra számítva legalább 75%-ban dohányból készült papírszerű lemez vagy szalag,
d) dohányvágat: egyenletes szélességű szálakra vágott dohány vagy egyenletes szélességűre vágott dohányfólia,
e) cigarettapapír: olyan méretre vágott, speciális papír, amit a dohányvágat burkolására használnak,
f) dohány-adalékanyag: minden, a dohánytól eltérő anyag, amelyet a dohánytermékhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás és a csomagolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja.
5. Füstszűrő: a cigaretta, szivar, szivarka azon része, amely a dohányterméken áthaladó főfüst szűrésére szolgál.
6. Szopóka: a cigarettához, szivarhoz, szivarkához rögzített rész, amely közvetlenül a szájjal érintkezik.
7. Nikotin: a száraz főfüst-kondenzátum nikotin-alkaloidtartalma.
8. Kátrány: a nikotinmentes száraz főfüst-kondenzátum.
9. Szénmonoxid: a cigaretta főfüst gázfázisának alkotórésze.
10. Idegen anyag: a termesztés és feldolgozás során a nyersanyagba, illetve a késztermékbe került, egyszerű fizikai módszerekkel elkülöníthető, nem dohány eredetű anyag.
11. Fogyasztói csomagolási egység: a dohánytermékek kötelező csomagolása során alkalmazott legkisebb csomagolási egység:
a) cigaretta esetében legfeljebb 50 db cigarettát tartalmazó csomag,
b) szivar esetében darab vagy doboz,
c) szivarka esetében doboz,
d) fogyasztási dohány, füst nélküli dohánytermékek esetében tasak vagy doboz.
12. Gyűjtőcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység.
13. Szállítási csomagolás: a termék szállításához kialakított, de kiskereskedelmi forgalomba nem kerülő csomagolás (pl. cigarettaszállítási gyűjtőláda).
14. Szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott fogalom.
15. Importáló: az a személy, aki - a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett - először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen.

A dohánytermék gyártásának, importálásának feltételei

3. § (1) Dohányterméket előállító új üzem létesítése esetén - a Jöt. rendelkezéseinek betartása mellett - vagy a rendelet hatálybalépésekor már meglévő üzem olyan mértékű átalakítása esetén, amely az Ét. 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltoztatásával jár, az építésügyi engedélyezési eljárás során az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulását az 1. számú melléklet szerinti adatok alapján adja meg.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt hatóságok, amennyiben ez a szakhatósági hozzájárulás megadásához szükséges, helyszíni szemlét tartanak.
4. § (1) A dohányterméket előállítónak (a továbbiakban: gyártó) a dohánytermék gyártásának megkezdése előtt, az importálónak a dohánytermék belföldi forgalom számára történő vámkezelése előtt valamennyi dohánytermékről a 2. számú melléklet szerinti gyártmánylapot/regisztációs lapot (a továbbiakban: regisztációs lap) kell kiállítania.
(2) A regisztrációs lap egy példányát a dohányterméket előállító üzemben, az importáló székhelyén, illetve a raktározás helyén a hatósági ellenőrzés számára is hozzáférhető módon kell megőrizni mindaddig, amíg a dohánytermék gyártása, importálása folyik, illetve a dohánytermék forgalomban van.
(3) A gyártó, illetve az importáló köteles a szabadforgalomba bocsátás előtt a regisztrációs lap egy további példányát nyilvántartásba vétel céljából megküldeni az illetékes Állomásnak.
5. § (1) A dohánytermék gyártásához engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. Az adalékanyagoknak az engedélyben rögzített feltételektől eltérő alkalmazása tilos.
(2) A 3. számú mellékletben nem szereplő, illetve felhasználási engedéllyel nem rendelkező adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználó, a forgalmazó vagy a gyártó kérelmére a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (a továbbiakban: OÉTI) engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti tartalommal az OÉTI-hez kell benyújtani. Nem szükséges engedélyt kérni a nyersdohány természetes részeinek felhasználásához.
(3) A dohánytermék hozzáadott tiltott adalékanyagokat, idegen anyagokat nem tartalmazhat. A tiltott adalékanyagok listáját az 5. számú melléklet tartalmazza.

Határértékek

6. § A szabadforgalomba bocsátott cigaretta főfüstje nem tartalmazhat cigarettánként többet, mint
a) 10 mg kátrányt,
b) 1 mg nikotint,
c) 10 mg szénmonoxidot.

Jelölés

7. § (1) A fogyasztói csomagolási egységen jelölni kell:
a) a dohánytermék nevét;
b) a dohánytermék megnevezését a következők szerint: „cigaretta”, „szivar”, „szivarka”, „pipadohány”, „cigarettadohány”, „rágódohány”, „burnót”;
c) a gyártó azonosítását lehetővé tevő nevét és címét;
d) a darabszámot (cigaretta, szivar, szivarka) vagy tömeget (fogyasztási dohány, burnót, rágódohány);
e) füstszűrős termék esetén a „füstszűrő(s)” vagy „filter(es)” szót;
f) cigaretta esetében a főfüst kátrány, nikotin és szénmonoxid tartalmának számszerű értékét a következők szerint:
fa) „Kátrány X mg/cigaretta” (ahol X egészre kerekített szám),
fb) „Nikotin Y mg/cigaretta” (ahol Y egy tizedes jeggyel megadott, kerekített szám),
fc) „Szénmonoxid Z mg/cigaretta” (ahol Z egészre kerekített szám);
g) a gyártás időpontját (az év, a hónap és a nap feltüntetésével) és helyét vagy tételszámot, illetve kódolt megjelölést, amelyből a gyártás helye és ideje megállapítható;
h) az általános egészségvédő figyelmeztetést
ha) dohányzásra szánt dohánytermék esetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerint,
hb) füst nélküli dohánytermék esetében: „Ez a dohánytermék károsíthatja egészségét és függőséget okoz.”;
i) dohányzásra szánt dohánytermék esetében a Tv.-ben felsorolt, szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratok közül kiválasztott figyelmeztetést.
8. § (1) A gyűjtőcsomagon a 7. § a)-d), h)-i) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni a fogyasztói csomagolási egységeknél meghatározott feltételekkel. Nem kötelező a gyűjtőcsomagoláson jelölést alkalmazni, ha a benne levő fogyasztói csomagolási egységek jelölése kívülről is jól olvasható.
(2) A szállítási csomagoláson a 7. § a)-d) pontja szerinti jelöléseket kell alkalmazni.
9. § A cigaretta-főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom számszerű értékét a fogyasztói csomag egyik keskenyebb oldalára kell nyomtatni. A feliratnak az adott oldal felületének legalább 10%-át kell kitennie.
10. § (1) Fogyasztói csomagolási egység tekintetében az általános és a szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztetést (a továbbiakban együtt: egészségvédő figyelmeztetések) a Tv. szerint kell feltüntetni.
(2) Gyűjtőcsomag esetében az általános egészségvédő figyelmeztetést a legnagyobb felületű, általában a termék nevét is tartalmazó oldalon kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 30%-át tegye ki. Az alternatív általános egészségvédő figyelmeztetéseket váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése biztosított legyen.
(3) A szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot a termék gyűjtőcsomagjának másik legnagyobb felületű oldalán kell feltüntetni úgy, hogy a felirat a felület legalább 40%-át tegye ki. A szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratokat váltakozva kell alkalmazni úgy, hogy azok rendszeres megjelenése biztosított legyen.
(4) A cigaretta kivételével a többi olyan dohánytermék fogyasztói csomagolási egységén, ahol a legszembetűnőbb felület mérete nagyobb, mint 75 cm2, az egészségvédő figyelmeztetéseknek az egyes felületeken legalább 22,5 cm2 nagyságú területet le kell fednie.
(5) Az egészségvédő figyelmeztetéseket és a 7. § f) pontja szerinti értékfeltüntetést fehér alapon fekete, kövérített Helvetica betűtípussal kell nyomtatni. A feliratot kis betűvel kell szedni, kivéve a szöveg kezdőbetűjét és azt az esetet, amikor a nagybetű használatát nyelvtani szabály követeli meg. A feliratot - a füst nélküli dohánytermékek kivételével - legalább 3 mm és legfeljebb 4 mm vastag, fekete vonallal határolt keretben kell elhelyezni, amely semmiképpen sem zavarhatja az egészségvédő figyelmeztetések szövegét és az értékfeltüntetést. A keret az előírt felületbe beszámít. A szöveget a nyomtatására fenntartott területen középre zárva, a csomag felső szélével párhuzamosan kell elhelyezni. Olyan betűméretet kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a szöveg a rendelkezésre álló felület lehető legnagyobb hányadát foglalja el.
(6) Az egészségvédő figyelmeztetéseket és az értékfeltüntetést a dohánytermék adójegyére nyomtatni tilos. A feliratok nyomtatásának eltávolíthatatlannak, törölhetetlennek kell lennie, azokat más írás vagy képanyag, illetve a csomagfelbontó szalag nem takarhatja, nem homályosíthatja el, és nem szakíthatja meg. A cigarettát kivéve egyéb dohánytermékek esetében a feliratok a csomagra eltávolíthatatlanul rögzített matricán is elhelyezhetők.
(7) Az egészségvédő figyelmeztetések váltakozva való alkalmazását előíró kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében a gyártó és importáló köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből időtartamonként megállapíthatóak az alkalmazott egészségvédő figyelmeztetések.
11. § (1) A csomagoláson az előírt jelöléseken túl csak olyan további tájékoztatás megengedett, amely nem vezeti félre a fogyasztót.
(2) Tilos a dohánytermék csomagolásán arra utaló szöveg vagy jelzés alkalmazása, hogy egy adott dohánytermék más dohányterméknél kevésbé ártalmas.
(3) Nem minősül a (2) bekezdés szerinti utalásnak azon kifejezések használata, amelyek olyan védjegyeztetett márkanevek elválaszthatatlan részét képezik, amelyeket e rendelet hatálybalépését megelőzően használtak, illetve védjegyeztettek, és amelyek nem az adott cigaretta kátrány- és nikotintartalmára vonatkoznak.
12. § A belföldön előállított külföldi védjegyoltalommal rendelkező dohánytermékek a magyar nyelvű értékfeltüntetés, illetve az egészségvédő figyelmeztetések mellett idegen nyelvű jelöléssel is forgalomba hozhatók.

A forgalomba hozatal feltételei

13. § Csak olyan dohánytermék bocsátható szabadforgalomba, illetve forgalmazható, amely megfelel e rendelet előírásainak és a regisztrációs lapon feltüntetetteknek.
14. § Dohánytermék minőségének megőrzéséhez szükséges tárolási körülményeket a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítani kell. A szállítási csomagoláshoz használt gyűjtőládát legalább 10 cm magasságú, légkicserélődést elősegítő alátéten kell tárolni. A tárolási körülményeket, azoknak a dohánytermékek minőségére gyakorolt hatását a forgalmazó köteles rendszeresen ellenőrizni.
15. § Dohánytermék - a darabonként értékesíthető, szivargyűrűvel ellátott szivar kivételével - csak eredeti fogyasztói csomagolási egységben vagy gyűjtőcsomagban hozható forgalomba, a forgalmazás során nem csomagolható át, a gyűjtőcsomag olyan felbontását kivéve, amely a fogyasztói csomagolási egységekre való szétválasztást eredményezi. A fogyasztói csomagolási egység nem bontható meg.
16. § Import dohánytermék a külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén akkor bocsátható szabadforgalomba, ha megfelel e rendelet előírásainak, a fogyasztói csomagolási egységen és a gyűjtőcsomagon szerepelnek a magyar nyelvű egészségvédő figyelmeztetések, cigaretta esetében az értékfeltüntetés is, továbbá az importáló megnevezése és címe. A feltételek biztosításáért az importáló a felelős.

A dohánytermékek ellenőrzése

17. § (1) Az előállított dohánytermékek minőségét és a regisztrációs lap adatainak való megfelelését a gyártó és az importáló köteles ellenőrizni. A gyártó és az importáló a szükséges vizsgálatokat saját laboratóriumában végezheti, vagy más, erre alkalmas laboratóriumokban végeztetheti.
(2) A cigaretta-főfüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom értékeit a Heves megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (a továbbiakban: Heves megyei Állomás) mint hatósági laboratórium vizsgálhatja és igazolhatja. A Heves megyei Állomás hatósági laboratóriuma a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) részére készített éves jelentésben megadja az előállított dohánytermékek mért adatait a kátrány, nikotin és szén-monoxid tekintetében. A Heves megyei Állomás hatósági laboratóriuma egyedi ügyekben, a dohánytermékek adójogi besorolása vonatkozásában szakhatóságként működik közre a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felkérése alapján.
(3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az Európai Unió valamely tagállamának illetékes hatósága által akkreditált laboratórium is jogosult a cigaretta-főfüst kátrány, nikotin és szén-monoxid értékeinek vizsgálatára és igazolására.
(4) E rendelet előírásainak alkalmazása szempontjából a 6. számú mellékletben felsorolt nemzeti szabványok irányadóak.
(5) A csomagoláson közölt értékfeltüntetések megfelelőségét az MSZ ISO 8243 szabvány szerint kell igazolni.

Adatszolgáltatás

18. § (1) A dohánytermék gyártójának és importálójának évente be kell nyújtania a Minisztérium számára a (2)-(4) bekezdés szerinti listákat, amelyek tartalmazzák a dohánytermékekben található, a megelőző naptári évben a gyártás során felhasznált összes összetevőt és azok mennyiségét.
(2) A dohánytermék gyártójának, importálójának az általa gyártott, forgalmazott összes dohánytermék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található dohány-adalékanyagokról. A lista a dohány-adalékanyagokat abc sorrendben tartalmazza, azok maximális mennyiségét (a termékben előforduló legmagasabb szintet alapul véve) és a funkcióit is meghatározva, a 7. számú melléklet szerinti formában.
(3) A dohánytermék gyártójának, importálójának az általa gyártott, forgalmazott összes termék vonatkozásában összesített listát kell készítenie a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli összetevőkről. A listának tartalmaznia kell az egyes csoportokban található összetevők maximális mennyiségét (a termékben előforduló legmagasabb szintet alapul véve), funkcióit is meghatározva, a 8. számú melléklet szerinti formában.
(4) A dohánytermék gyártójának, importálójának az általa gyártott, forgalmazott egyes termékek vonatkozásában terméklistát kell készítenie a dohánytermékben és a dohányterméken található dohány-adalékanyagokról. A listának tartalmaznia kell minden egyes adalékanyag megnevezését, valamint egy külön kategóriát az ízanyagoknak, a 9. számú melléklet szerinti tartalommal.
(5) A listákat ki kell egészíteni az összetevőkre, valamint a funkciójukból eredően keletkező égéstermékeikre vonatkozó toxikológiai adatokkal, amennyiben azok a gyártó vagy az importáló rendelkezésére állnak.
19. § (1) A Minisztérium a fogyasztók tájékoztatása érdekében gondoskodik a gyártók és az importálók által szolgáltatott információ és az egyes termékek összetevőiről összeállított, a termékből származó kátrány, nikotin és szén-monoxid mennyiségeket tartalmazó lista megfelelő módon történő nyilvánosságra hozataláról, amely során azonban a termékreceptekről közölt, üzleti titkot képző információkat nem hoz nyilvánosságra. A Minisztérium tájékoztatja az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztériumot, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot is.
(2) A Minisztérium megküldi az Európai Bizottságnak a 18. §-ban meghatározott adatokat.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6-12. § 2004. január 1-jén, a 19. § (2) bekezdése pedig a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba; a rendelet határértékekre, illetve jelölésre vonatkozó előírásainak megfelelő termékek azonban a rendelet hatálybalépését követően már szabadforgalomba bocsáthatóak és forgalmazhatóak.
(3) A dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről szóló 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1-5. §-a, 15-20. §-a és 1-5. számú melléklete, valamint az azt módosító 43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 21-23. §-a e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, az R. 6-14. §-a és 21. §-a pedig 2004. január 1-jével hatályát veszti.
(4) Szájon át fogyasztott dohánytermék 2003. szeptember 30-ig gyártható, illetve bocsátható szabadforgalomba, és 2003. december 31-ig forgalmazható.
(5) A Magyar Köztársaság területén gyártott, de kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén kívül forgalomba hozott cigaretták tekintetében a 6. §-ban meghatározott határértékeket 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
(6) Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek megfelelnek az R. dohánytermékek csomagolására, jelölésére vonatkozó, valamint a cigaretta kátránytartalmát meghatározó rendelkezéseinek, 2004. április 30-ig forgalmazhatóak.
(7) Azok a nem cigaretta dohánytermékek, amelyek megfelelnek az R. dohánytermékek csomagolására, jelölésére vonatkozó rendelkezéseinek, 2004. április 30-ig gyárthatók, illetve bocsáthatók szabadforgalomba, és 2004. szeptember 30-ig forgalmazhatóak.
(8) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 2004. december 31-ig kell teljesíteni.
21. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelvével.