96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet

az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, továbbá az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt.) 35. §-a (1) bekezdése a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatást nyújt (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató).
(2) A gyógyszertárak működésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) egészségügyi szakma: egészségügyi tevékenység folytatására jogosító szakképesítés és az adott egészségügyi tevékenység folytatásához külön jogszabályban előírt minimumfeltételek megléte esetén végzett egészségügyi szolgáltatások összessége, amelyet az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a - szakmai kamarákkal egyeztetett - rendelete az egészségügyi szakmai kódjegyzékben önálló szakmai kóddal nevesít;
b) egészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult városi (fővárosi kerületi), illetve a megyei (fővárosi) intézete;
c) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, az Eütv. 152. §-ának (2) bekezdése szerinti alapellátás esetén a körzet székhelye, székhelynek minősül továbbá a külföldi székhelyű egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének székhelye;
d) telephely: az egészségügyi szolgáltató székhelyétől földrajzilag elkülönült szervezeti egység, amely
da) az adott egészségügyi szolgáltatáshoz tartozó, egyes elkülöníthető tevékenységek folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, vagy
db) több egészségügyi szakmát művelő szolgáltató esetén egy vagy több meghatározott szakma műveléséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel
önállóan rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az Eütv.-ben és az Eüszt.-ben foglalt fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni.

Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája

3. § (1) Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezektől eltér.
(2) Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. Az egészségügyi szolgáltató hivatalos elnevezésén kívül a cégtáblán megtévesztő névhasználat nem szerepelhet. A „klinika” elnevezés kizárólag az Eüszt. 5. §-ában foglaltak szerint használható.
(3) Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát (szakmákat), továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét.
(4) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett nem közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét.
4. § Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg számára térítés ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről.

Egészségügyi tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálata

5. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében egészségügyi tevékenységet végző személy a tevékenységét akkor kezdheti meg, illetve akkor folytathatja, ha az alkalmassági vizsgálaton megfelelt.
(2) Az alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről rendelkező külön jogszabály szerint kell lefolytatni. A külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a nem szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak tekintetében.
(3) Az egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak - ideértve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjait is - alkalmassági vizsgálatát a szervezett munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni azzal, hogy a munkáltatói feladatokat a foglalkoztató egészségügyi szolgáltató látja el.
(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó nem szervezett munkavégzés keretében egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálatát első fokon a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OMFI) által kijelölt, területileg illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek szakorvosai végzik. Az OMFI a kijelölt szakellátó helyek jegyzékét az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közleményként közzéteszi. Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát az Országos Orvosszakértő Intézet végzi. Az első és másodfokú vizsgálat eseti térítési díja megegyezik a munkáltató által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - fizetendő „B” foglalkozás-egészségügyi osztály esetében évente egy főre fizetendő díjjal. Az alkalmatlanság, illetve korlátozott alkalmasság megállapításáról a végleges minősítést végző értesíti a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságot.
(5) Szervezett és nem szervezett munkavégzés keretében ugyanazt az egészségügyi tevékenységet folytató személy esetén a szervezett munkavégzés keretében megállapított alkalmasság alapján folytatható a nem szervezett munkavégzés is.
(6) A (2) bekezdésben hivatkozott jogszabályban megjelölt személyeken kívül soron kívüli alkalmassági vizsgálatot rendelhet el az egészségügyi hatóság is.

Működési engedélyhez kötött szolgáltatások

6. § (1) Egészségügyi szolgáltatás nyújtására - ha törvény másként nem rendelkezik - az e rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató jogosult. Működési engedély nélkül jogosultak részt venni az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai és a szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak, továbbá a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok.
(2) Nem kell külön működési engedélyt kiadni a bentlakásos szociális intézményeknek a külön jogszabályban meghatározott kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra.
(3) Az egészségügyi szolgáltató a tevékenységét csak érvényes felelősségbiztosítási szerződés birtokában kezdheti meg és folytathatja. Ha a felelősségbiztosítási szerződés bármely okból megszűnik, az egészségügyi szolgáltató köteles azt haladéktalanul bejelenteni a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak, egyúttal bemutatva az új felelősségbiztosítási szerződést.

Engedélyezési eljárás

7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint az ÁNTSZ feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A működési engedély kiadására
a) a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a védőnői szolgálatok, a fogorvosi és a foglalkozás-egészségügyi alapellátás, az iskola- és ifjúság-egészségügyi, továbbá az egy egészségügyi szakma keretében végzett járóbeteg-szakellátás esetén, a városi (fővárosi kerületi) tiszti főorvos (a továbbiakban együtt: városi tiszti főorvos),
b) az a) pontban nem említett egészségügyi szolgáltatások esetén a megyei, (fővárosi) tiszti főorvos (a továbbiakban együtt: megyei tiszti főorvos)
jogosult.
(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes városi, illetve megyei tiszti főorvos adja ki.
(4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a székhelyén is nyújt szolgáltatást és telephellyel, illetve több telephellyel is rendelkezik, a működési engedélyt a székhelyre és a telephely(ek)re külön-külön, a székhely, illetőleg a telephely szerint illetékes városi vagy megyei tiszti főorvos adja ki.
(5) Ha az egészségügyi szolgáltató székhelyére, illetőleg telephelyére vonatkozó működési engedélyek kiadása ugyanazon egészségügyi hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozik, a működési engedélyek egy okiratba foglalhatók.
(6) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek számára nyújtott egészségügyi szolgáltatás esetén az egészségügyi hatóság a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek egészségügyi szakmai szervével együttműködve folytatja le az engedélyezési eljárást.
(7) Az egészségügyi hatóság - külön jogszabályban foglaltak szerint - szakhatóságként közreműködik a bentlakásos szociális intézmények működésének engedélyezésében.
8. § (1) A kérelemben fel kell tüntetni
a) a kérelmező
aa) nevét,
ab) székhelyét (telephelyét),
ac) magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatokat,
ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzékszám, bírósági nyilvántartásba vétel száma vagy bírósági, hatósági nyilvántartásba vételhez nem kötött szolgáltató esetén az alapító okirat), képviselője nevét, elérhetőségét, a képviselet jellegét, tartalmát;
b) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;
c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét;
d) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, nyilatkozatot az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről;
e) amennyiben az egészségügyi szolgáltató területi (ágazati) ellátási kötelezettséggel fog működni a tervezett ellátási körzetet (ellátotti kört);
f) a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;
g) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatásokhoz az Eüszt. 27. §-a alapján közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő által ellátott szolgáltatásokat;
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának a 20. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okai;
i) a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
Több szervezeti egységből álló egészségügyi szolgáltató esetén a c)-d) pontokban foglalt adatokat szervezeti egységenként kell feltüntetni.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az egészségügyi ellátási kötelezettség szerződéses teljesítése esetén az Eüszt. 13. § (1) bekezdése a) pontja szerinti megállapodást, vagy az Eüszt. 14. §-a szerinti egészségügyi ellátási szerződést vagy előszerződést,
b) közreműködő igénybevétele esetén a közreműködői szerződést (előszerződést),
c) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek - ideértve az ingatlant is - használatának jogcímét igazoló iratot,
d) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződése másolatát, illetőleg azt a nyilatkozatot, hogy a felelősségbiztosítási szerződést a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül bemutatja az egészségügyi hatóságnak.
(3) Egyéni egészségügyi vállalkozás iránti kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok mellett mellékelnie kell az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolvány, - és ha ez nem tartalmazza - a szakképesítést igazoló okirat hiteles másolatát.
9. § Az engedélyezési eljárás során az egészségügyi hatóság - ha ez a tárgyi feltételek megvizsgálásához szükséges - helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle során ellenőrizni kell, hogy
a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó - a miniszter rendeletében meghatározott - személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,
b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e az építésügyi, szakmai és közegészségügyi előírásoknak,
c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.
10. § (1) A helyszíni szemle időpontjáról a szemlét megelőzően legalább 5 munkanappal értesíteni kell a kérelmezőt.
(2) A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben az ellátni kívánt egészségügyi szakmákra külön-külön rögzíteni kell a szemle megállapításait. A jegyzőkönyvet a helyszíni szemlét végzőkön kívül a szemlén jelen lévő kérelmező vagy a kérelemben bejelentett képviselője, illetve írásban meghatalmazott képviselője, ennek hiányában a helyszínen lévő felelős vezetője írja alá azzal, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal kapcsolatban észrevételeket tehet.

A működési engedély

11. § (1) A városi, illetve a megyei tiszti főorvos a kérelem és a helyszíni szemle megállapításai alapján, ha a kérelmező
a) maradéktalanul megfelel a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,
b) a kérelemben megjelölt szakmán belül csak egyes szolgáltatások tekintetében felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt ezekre a szolgáltatásokra
adja meg.
(2) A működési engedély tartalmazza
a) az egészségügyi szolgáltató 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmákat és a szakmákhoz tartozó szolgáltatásokat, az ellátás progresszivitási szintjét és az ellátás formáját,
c) ha az egészségügyi szolgáltató területi (ágazati) ellátási kötelezettséggel működik, az ellátási körzet (ellátotti kör) pontos megjelölését,
d) az egyes szolgáltatások ellátásának pontos helyszínét,
e) az egyes szolgáltatások személyi feltételeinek teljesítéséhez szükséges előírásokat,
f) a rendelési időt és a rendelkezésre állás idejét,
g) az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés módját,
h) az egészségügyi alapellátásban folytatott szakmák esetén a helyettesítés rendjét,
i) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az egészségügyi tevékenység TEÁOR számát.
Több szervezeti egységből álló egészségügyi szolgáltató esetén a c)-f) pontokban foglaltakat szervezeti egységenként kell feltüntetni.
(3) Az egészségügyi hatóság a működési engedély egy példányát megküldi
a) a kérelmező egészségügyi szolgáltatónak,
b) az Eüszt. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés alapján közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervnek,
c) közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén a területileg illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak (Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóságnak),
d) az egészségügyi szolgáltatók és a működési engedélyek nyilvántartását vezető szervnek,
e) gazdasági társaság, közhasznú társaság esetén a cégbíróságnak, egyéb - bírósági vagy más hatósági nyilvántartásban jogszabály előírása alapján nyilvántartott - szervezet esetén a nyilvántartást vezető szervnek,
f) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a vállalkozói engedélyt kiadó jegyzőnek, illetőleg a működési nyilvántartás vezetőjének.
(4) Amennyiben a kérelmező nem felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedély iránti kérelmet - a 12. § (1) bekezdésében és a 13. §-ban meghatározott esetek kivételével - a városi vagy megyei tiszti főorvos határozatban elutasítja. Az elutasító határozatot - a (3) bekezdés d) pontjában foglalt szervet kivéve - meg kell küldeni mindazoknak a szerveknek, melyek a működési engedély egy példányát megkapják.

Ideiglenes működési engedély

12. § (1) A működéshez szükséges egyes tárgyi vagy szakmai környezeti feltételek vagy a szolgáltató folyamatos és biztonságos működését nem veszélyeztető egészségügyi szakdolgozói létszám hiánya esetén - ellátási érdekből - a megyei, illetve városi tiszti főorvos egészségügyi közszolgáltatást nyújtó, már működő egészségügyi szolgáltató részére - a helyszíni szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére adott határidő egyidejű kitűzésével - ideiglenes működési engedélyt adhat.
(2) A hiányosságok megszüntetésére kitűzött határidő legfeljebb a miniszter rendeletében meghatározott időpontig terjedhet.
(3) Az ideiglenes működési engedély a (2) bekezdés szerint meghatározott határidőt követő 4. hónap 1. napjáig érvényes.
(4) Ha az egészségügyi szolgáltatást nyújtó költségvetési szervet a helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint megszünteti és a feladat ellátására az Eüszt. 31. § (3) bekezdése szerint új szervezetet hoz létre, vagy a költségvetési szervét átszervezi, illetve a miniszter az Áht. 91/A. § szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó központi költségvetési szervet megszünteti, és új szervezetet hoz létre, akkor az új szervezetet, valamint az Eüszt. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás vagy egészségügyi ellátási szerződés alapján egészségügyi közszolgáltatást teljesítő egészségügyi szolgáltatót az ideiglenes működési engedélyre való jogosultság szempontjából már működő egészségügyi szolgáltatónak kell tekinteni. Az ideiglenes működési engedélyben a hiányosságok megszüntetésére
a) létszámhiány esetén három hónapig,
b) a tárgyi vagy szakmai környezeti feltételek hiánya esetén
ba) alapellátás esetén legfeljebb 6 hónapig,
bb) járóbeteg-szakellátás esetén legfeljebb egy évig,
bc) fekvőbeteg-szakellátás esetén legfeljebb három évig
terjedő határidő adható, feltéve, hogy ez az időtartam nem haladja meg a miniszter rendeletében a tárgyi és szakmai környezeti feltételek, illetőleg a létszámkövetelmények teljesítésére meghatározott időpontot.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal hosszabbítható meg, legfeljebb az ott meghatározott időtartamig.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti új egészségügyi szolgáltató ugyanazon a helyszínen, változatlan tevékenységre és változatlan tárgyi feltételek mellett kér működési engedélyt, az egészségügyi hatóság a személyi feltételek megléte esetén a helyszíni szemle mellőzésével is kiadhatja a működési engedélyt a korábbival megegyezően.
(7) Ha az egészségügyi szolgáltató pótolta azokat a hiányosságokat, melyek miatt csak ideiglenes működési engedélyt kaphatott, a városi, illetve megyei tiszti főorvos a 14. §-ban foglaltak szerint - az ideiglenes működési engedély visszavonása mellett - kiadja az egészségügyi szolgáltató számára a működési engedélyt.
(8) Az ideiglenes működési engedélyt ellátási érdekből akkor lehet kiadni, ha az egészségügyi szolgáltató nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételeknek, azonban az egészségügyi közszolgáltatás keretében más módon nem biztosítható a területi ellátási kötelezettségébe tartozó betegek ellátásának biztonsága és folyamatossága.

Átmeneti működési engedély

13. § Ha az egészségügyi szakmára nincs meghatározva szakmai minimumfeltétel, ennek kiadásáig az egészségügyi szolgáltató átmeneti működési engedélyt kaphat. A minimumfeltételről szóló jogszabály hatálybalépését követően, az egészségügyi szolgáltató kérelmére az illetékes egészségügyi hatóság a 15. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja az átmeneti működési engedélyt. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei tiszti főorvos az átmeneti működési engedély visszavonása mellett működési engedélyt ad ki. A 12. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén ideiglenes működési engedély is kiadható.

Működési engedély módosítása a szolgáltatónál bekövetkezett változás miatt

14. § (1) Az egészségügyi szolgáltató minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedély kiadásának feltételeit, illetve a működési engedélyben szereplő adatokat, szakmákat vagy szolgáltatásokat, köteles előzetesen írásban bejelenteni az egészségügyi hatóságnak. Az előre nem tervezhető eseményeket, azok észlelését követő öt munkanapon belül kell bejelenteni. Amennyiben a változás érinti a működési engedély 11. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmát, a bejelentéssel egyidejűleg kérni kell a működési engedély módosítását.
(2) A külön jogszabályban meghatározott minimumfeltételek, illetve az ideiglenes működési engedélyben előírt feltételek határidőre történő megvalósítását az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató bejelenti az egészségügyi hatóságnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az engedélyező egészségügyi hatóság helyszíni szemle lefolytatásával, illetve amennyiben a bejelentés jellegéből adódóan az nem szükséges, annak mellőzésével
a) a bejelentést írásban tudomásul veszi, vagy
b) a működési engedélyt módosítja, vagy
c) a működési engedélyt visszavonja.
(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés esetén az egészségügyi hatóság a bejelentéstől számított 60 napon belül helyszíni szemlét tart, és annak eredménye alapján meghozza a (3) bekezdés szerinti döntését.
(5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát követően legfeljebb a 12. § (3) bekezdésében megjelölt határidőig jogosult egészségügyi szolgáltatás nyújtására, kivéve, ha az egészségügyi hatóság a működési engedélyt visszavonja.

A működési engedély módosítása a minimumfeltételek változása miatt

15. § (1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály jelenik meg, az egészségügyi hatóság a jogszabály hatálybalépésétől számított 15 napon belül levélben tájékoztatja az érintett egészségügyi szolgáltatókat a változásról. Az egészségügyi szolgáltató a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül, legkésőbb azonban - a tájékoztatás kézhezvételétől függetlenül - a jogszabály hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését. Ha a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei tiszti főorvos a működési engedélyét a bejelentéstől számított 60 napon belül módosítja. Az egészségügyi hatóság a bejelentést helyszíni szemle keretében ellenőrizheti.
(2) Ha az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdésben számára meghatározott határidőn belül nem kéri a működési engedélye felülvizsgálatát, az engedély a jogszabály hatálybalépésétől számított 60. nap lejártával érvényét veszti.
(3) A működési engedély 14. §, illetőleg az (1) bekezdés szerinti módosítását meg kell küldeni a 11. § (3) bekezdésben meghatározottaknak.

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának ellenőrzése

16. § (1) Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében foglaltak szerinti működését az egészségügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.
(2) Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy
a) az egészségügyi szolgáltatónál nem állnak rendelkezésre a működési engedély kiadásakor meglévő feltételek, a működési engedélyt kiadó tiszti főorvos határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a hiányosságok megszüntetésére,
b) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben megjelölt egészségügyi szolgáltatásokat a működési engedélyben foglaltaktól eltérően látja el, a működési engedélyt kiadó tiszti főorvos határidő kitűzésével kötelezi az engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésre,
c) a szolgáltatás nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak, a tiszti főorvos megteszi a külön jogszabályban meghatározott intézkedéseket.
(3) Az egészségügyi szolgáltató működését a szolgáltatás helye szerint illetékes városi intézet akkor is ellenőrizheti, ha a szolgáltatásra jogosító működési engedélyt a megyei tiszti főorvos adta ki. A városi intézet az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül megküldi az engedélyt kiadó egészségügyi hatóság részére.
(4) Az egészségügyi hatóság a tapasztalt közegészségügyi hiányosságok esetén saját hatáskörben intézkedik, és erről értesíti a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságot. Egyéb hiányosság esetén intézkedést kezdeményez a működési engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnál.
17. § (1) Az egészségügyi szolgáltató ellenőrzését az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak a minisztérium hivatalos lapjában is közzétett útmutatója szerint, a megyei intézetek által készített éves munkatervben foglaltak alapján összehangoltan kell lefolytatni.
(2) Az egészségügyi hatóság illetékes szerve soron kívüli ellenőrzést folytat le rendkívüli esemény, valamint panaszbejelentés kivizsgálására.

Az egészségügyi szolgáltató tevékenységének szüneteltetése és felfüggesztése

18. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatást végző szolgáltató a működési engedélyében szereplő bármely egészségügyi szolgáltatás ellátását a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulásával szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi hatóságnak. A bejelentéshez csatolni kell a közszolgáltatásért felelős szerv hozzájárulását.
(2) Az egészségügyi szolgáltatónak az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelésétől számított öt munkanapon belül be kell jelentenie az engedélyt kiadó egészségügyi hatóságnak és a közszolgáltatásért felelős szervnek.
(3) Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja.
(4) A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő és a várható befejezés időpontját. Az egészségügyi szolgáltatás újbóli megkezdését be kell jelenteni az egészségügyi hatóságnak, amennyiben ez eltér az előzetes bejelentésben feltüntetett időponttól.
(5) Az egészségügyi hatóság határidő tűzésével felfüggeszti egyes szolgáltatások nyújtását, ha az egészségügyi szolgáltató ellenőrzése során megállapítja, hogy egyes személyi, illetőleg a tárgyi feltételek átmenetileg hiányoznak. Ha az egészségügyi szolgáltató az előírt határidőn belül a hiányt nem pótolta, a működési engedély módosítását vagy visszavonását kell kérni. A felfüggesztésről szóló határozatot meg kell küldeni a 11. § (3) b)-c) pontjában felsorolt szerveknek is.

A működési engedély visszavonása

19. § (1) Az egészségügyi hatóság a működési engedélyt visszavonja, ha
a) azt az egészségügyi szolgáltató kéri,
b) az egészségügyi szolgáltató megszűnik,
c) egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványát visszavonták,
d) az egyéni vállalkozót törölték az orvosok vagy az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásából,
e) az egészségügyi szolgáltató már nem felel meg a működési engedélyhez szükséges feltételeknek, és a kitűzött határidőre a hiányosságokat nem szüntette meg,
f) az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a kitűzött határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek,
g) az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a kitűzött határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását,
h) a működési engedély a 15. § (2) bekezdése szerint érvényét veszítette,
i) az egészségügyi szolgáltató nem rendelkezik érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,
j) az egészségügyi szolgáltató bejelentés nélkül legalább hat hónapja szünetelteti a tevékenységét,
k) a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti.
(2) A működési engedély visszavonásáról a működési engedélyt kiadó tiszti főorvos határozattal intézkedik. A visszavonásról értesíteni kell a 11. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásának, illetőleg a jogosulatlan egészségügyi szolgáltatás nyújtásának jogkövetkezményei

20. § (1) A működési engedély kiadására jogosult egészségügyi hatóság bírságot szab ki, ha az egészségügyi szolgáltató a 8. § (2) bekezdés d) pontjában, a 14. § (1)-(2) bekezdésében és a 18. § (1)-(2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy valótlan adat közlésével az egészségügyi hatóságot megtéveszti. A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a 22. § szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak kétszerese, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén pedig ötszöröse. A bírság összegének megállapításához az igazgatási szolgáltatási díjnak a bírság kiszabásakor az egészségügyi szolgáltató valamennyi szolgáltatása alapján irányadó mértékét kell figyelembe venni.
(2) Nem kaphat működési engedélyt
a) az a magánszemély, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, közhasznú társaság, melynek személyesen közreműködő tagját kuruzslás miatt elítélték, vagy akivel szemben egészségügyi tevékenység jogosulatlan végzése miatt szabálysértési büntetést szabtak ki, az ítélet, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,
b) az a magánszemély vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, melynek egészségügyi szolgáltatásra jogosító működési engedélyét a 19. § (1) bekezdés g) pontja alapján vonták vissza, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

Nyilvántartás

21. § Az ÁNTSZ az egészségügyi szolgáltatókról és a működési engedélyekről a külön jogszabály szerint nyilvántartást vezet.

Eljárási díj

22. § A működési engedély kiállításáért, módosításáért, kicseréléséért az egészségügyi szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

Záró és átmeneti rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) A rendelet működési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban lévő ügyben alvállalkozói működési engedély nem adható ki.
(3) A rendelet hatálybalépésének napján érvényes - az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyről és az egyéni vállalkozás keretében végezhető egészségügyi szolgáltatásról szóló 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdésével hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kiadott - működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató működési engedélyét az első változásbejelentés alkalmával kell kicserélni. A kicserélés iránti kérelmet az egészségügyi hatóság 60 napon belül bírálja el.
(4) E rendelet hatálybalépésekor működő egészségügyi szolgáltató tájékoztató tábláján - a „klinika” elnevezés kivételével - a hatálybalépést követő 60 napon belül kell feltüntetni a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt információkat.
24. § (1) Alvállalkozói működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató működési engedélye legkésőbb 2004. december 31-én érvényét veszti.
(2) Szakellátás körében ügyelet végzésére kiadott működési engedély, alvállalkozói működési engedély határideje e jogszabály erejénél fogva 2004. december 31-ig meghosszabbodik, kivéve, ha az egészségügyi hatóság a működési engedélyt a 19. § alapján korábban visszavonja.
(3) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató különböző telephelyekre, fióktelephelyekre egy működési engedéllyel rendelkezik az illetékes egészségügyi hatóság 2004. december 31-ig hivatalból kicseréli a működési engedélyt.
25. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet
a) 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az engedélyező hatóság az elvi működési engedély kiadásához beszerzi]
„a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes
aa) városi, fővárosi kerületi intézetének a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szociális intézmény esetében a közegészségügyi követelmények,
ab) megyei intézetének a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szociális intézmény esetében a közegészségügyi követelmények és a szociális intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek, ”
[teljesítését igazoló szakhatósági előzetes hozzájárulását. A szakhatóság a megkeresést harminc napon belül köteles teljesíteni.]
b) 14. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt ellenőrzések során a bentlakásos szociális intézményben a külön jogszabály szerinti kötelező egészségügyi ellátások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását a működési engedélyeztetésben szakhatóságként közreműködő ÁNTSZ intézetek ellenőrzik.”
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, a működési engedélyről és az egyéni vállalkozás keretében végezhető egészségügyi szolgáltatásról szóló 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet,
b) az egyetemi klinikai központ alapításával, működésével, megszűnésével, valamint az egyetem és az egyetemi klinikai központ együttműködésével kapcsolatos részletszabályokról szóló 116/2002. (V. 15.) Korm. rendelet,
c) az orvosi tevékenység ellátásáról szóló szerződés részletes szabályairól szóló 70/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet, továbbá
d) az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló 2001. évi CVII. törvény végrehajtásáról rendelkező egyes kormányrendeletek alkalmazásának elhalasztásáról szóló 163/2002. (VII. 26.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 297/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet.