97/2003. (XII. 18.) GKM rendelet

a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 56. §-ának (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendeletet a szolgáltató által - közvetlenül vagy közvetve - a háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott földgáz, illetve propán- és bután gáz, valamint ezek elegye (a továbbiakban: propán-bután gáz) után járó támogatás elszámolása során kell alkalmazni.”
2. § Az R. 2. §-ának a), c) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„a) háztartási (lakossági) fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő háztartási célú használója, továbbá a földgáz alapú hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) a háztartási célú hőértékesítés mértékéig, valamint a társasházi fogyasztói közösség. E rendelet alkalmazásában társasháznak minősülnek a lakószövetkezeti lakóépületek és azok az egyéb lakóépületek, amelyek műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaznak, továbbá azok az önálló ingatlanok, amelyek lakóépületet tartalmaznak.
Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül.”
„c) kedvezményes időszak: minden év október 1. napját követő első leolvasástól számított 12 hónap. Mérő nélküli fogyasztási hely esetén minden október 1-jét követő 12 hónap;”
„i) szolgáltató: a közüzemi gázszolgáltatók, a földgázkereskedők és a vezetékes propán-bután gáz elosztók és szolgáltatók;”
3. § Az R. 2. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„j) hőszolgáltatás: háztartási fogyasztók hővel, illetve melegített vízzel történő ellátása, amennyiben az nem a társasház üzemeltetésében álló hőtermelő berendezéssel történik, és nem tartozik a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény hatálya alá;
k) háztartási cél:
- a lakások háztartási, főzési, sütési, fűtési, használati melegvíz szolgáltató (konyhai, fürdőszobai) és hűtési berendezéseinek fogyasztása,
- a lakóépületben a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek (pl. lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi tároló, gépkocsi tároló, kapualj, központi berendezések helyiségei) fűtését szolgáló berendezések.”
4. § Az R. 3. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társasházi fogyasztói közösségek jogosultságának igazolásához a közös képviselő, vagy a képviselettel megbízott személy vagy szervezet a lakások számát, és a külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek földgázfelhasználásának két tizedes jegy pontossággal megadott arányát igazoló nyilatkozatot ad a szolgáltató részére. A lakás és nem lakás céljára szolgáló külön tulajdonú helyiségek fogyasztásának arányát - amennyiben erről a társasház alapító okirata vagy egyéb, a fogyasztók közötti szerződés másként nem rendelkezik - a helyiségek légköbméterben mért térfogata arányában kell megállapítani. A szolgáltató nyilatkozat hiányában támogatást nem érvényesít. A nyilatkozat tartalmáért annak benyújtója felel.
(4) Támogatással számolható el a háztartási célra hőt, illetve távhőt termelő berendezések földgázfelhasználása. Egyidejűleg egyéb célú hő- és távhőtermelés esetén a földgázfelhasználásnak a háztartási célra értékesített hőmennyiséggel arányos része részesülhet a támogatásban. A hőtermelő - ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató azonos - köteles a jogosultság igazolásához az általa termelt, háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség százalékos arányáról két tizedesjegy pontossággal a szolgáltató részére nyilatkozatot adni. Abban az esetben, ha a hőtermelő és a távhőszolgáltató nem azonos, a távhőszolgáltató a hőtermelőnek adja át a nyilatkozathoz szükséges igazolást az általa a hőtermelőtől vásárolt hőből háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség százalékos arányáról és a hőtermelő a távhőszolgáltató igazolása alapján köteles a nyilatkozatot a szolgáltató részére megadni. Nyilatkozat nélkül támogatás nem számolható el.”
5. § Az R. 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Mérő nélküli fogyasztási hely esetén a jogszabályban megállapított számlázandó havi átalány fogyasztás a támogatás kiszámításának alapja.”
6. § Az R. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatás mértékének kiszámítása az alábbiak szerint történik:)
„c) a háztartási célra hőt vagy távhőt termelő berendezések földgázfelhasználásának a háztartási célra értékesített hőmennyiséggel arányos része részesülhet az 1. számú mellékletben meghatározott támogatásban.”
7. § Az R. 4. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyasztói gázszámlán, illetve részszámlán a támogatás értékével a számla végösszegét kell csökkenteni.
(5) Új fogyasztási hely bekapcsolása esetén - a háztartási célra hőt vagy távhőt termelő berendezések földgázfelhasználásának kivételével - töredék kedvezményes időszak kezdődik. A kedvezményes időszak kezdete a bekapcsolás időpontja. A töredék időszakra a 2. számú melléklet fogyasztási jelleggörbéje alapján számított, csökkentett éves támogatás számolható el a fogyasztási sávok szerint. A töredék kedvezményes időszak vége havi leolvasási rendszer esetén a bekapcsolást követő október 1-je utáni első leolvasás tervezett időpontja, nem havi leolvasási rendszer esetén a bekapcsolást követő első leolvasás tervezett időpontja. Ettől az időponttól teljes kedvezményes időszak indul.”
8. § Az R. 5. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Távhőszolgáltatás, illetve hőszolgáltatás esetén a távhőszolgáltató, illetve hőszolgáltató a fogyasztásmérés alapján meghatározza az általa háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség arányát. A távhőszolgáltató, illetve hőszolgáltató ezen hőmennyiségarányok figyelembevételével adja meg az általa termelt hőenergia vonatkozásában a szolgáltató részére a 3. § (4) bekezdésében szereplő nyilatkozatot, illetve hővásárlása esetén adja át a hőtermelő részére a nyilatkozathoz szükséges igazolást. A hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is), amennyiben villamos energiát és hőenergiát kapcsoltan termel, abban az esetben a kapcsolt energia termeléséhez felhasznált gázenergia mennyiségéből meghatározza a hőtermelésre eső arányos gázenergia mennyiséget, majd ebből a háztartási és nem háztartási célra értékesített hőmennyiség aránya, illetve a távhőszolgáltatótól kapott igazolás alapján megállapítja a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló gázenergia mennyiséget, melyről a 3. § (4) bekezdése szerint a szolgáltató részére nyilatkozatot ad. A nyilatkozat alapján a szolgáltató a hőtermelő (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) részére kiállított számlában érvényesíti az 1. számú mellékletben meghatározott támogatást.
(4) Fogyasztó személyében bekövetkezett változáskor a korábbi fogyasztó által fogyasztott gázmennyiségtől indulva kell tovább érvényesíteni a támogatás számítását a kedvezményes időszak végéig. Elszámolási rendszerek közötti változtatáskor az eredeti rendszernek megfelelően kell zárni a kedvezményes időszakot, el kell számolni a támogatással. Az új elszámolási rendszerbe lépéskor töredék kedvezményes időszak kezdődik és a 4. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
9. § Az R. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az a földgáz alapú hőtermelő, amely nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe, az általa termelt gőz vagy melegített víz távhőszolgáltatónak történő értékesítése során köteles a (3) bekezdés szerint a részére érvényesített támogatás teljes összegét a távhőszolgáltató részére kiállított számlákban érvényesíteni. Amennyiben a hőértékesítés nem közvetlenül távhőszolgáltatónak történik, akkor a fenti támogatást (kedvezményt) minden egyes értékesítési lépcsőhöz tartozó számlákban érvényesíteni kell. A támogatás (kedvezmény) érvényesítését a - földgáz beszerzési és a hő értékesítési (továbbértékesítési) - számlákból egyértelműen levezethető módon kell végrehajtani.”
10. § Az R. 6. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nagyobb eltérés esetén a 6. § (1) bekezdés szerinti megosztási eljárást kell alkalmazni.”
11. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hőtermelők (ideértve a hőtermelő távhőszolgáltatókat is) a háztartási távhőfogyasztók fogyasztói számlái korrekciójából, illetve kerekítéseiből adódó eltéréseket visszamenőlegesen, legkésőbb a kedvezményes időszakot követően egyszer, november 30-áig, de kedvezményes időszakon belül leggyakrabban havonta egyszer a szolgáltatókkal elszámolhatják.”
12. § Az R. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mérő nélküli fogyasztási hely esetén a támogatásváltozás hatálybalépésének időpontjától jogosult a szolgáltató az új támogatásmértéket alkalmazni.”
13. § Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgáltató vagy megbízottja köteles az általa kibocsátott fogyasztói számlán külön feltüntetni a támogatás nettó összegét, a támogatásra eső általános forgalmi adó összegét és a támogatás összegét, valamint a támogatással csökkentett fizetendő összeget.”
14. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
15. § (1) E rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) az R. 2. §-a h) pontjában és az R. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „bruttó” szövegrész;
b) a hatósági energiaárakkal összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet 2. §-a.