104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Ez a rendelet szabályozza a borkészítésre alkalmas szőlő (Vitis) nemzetség fajai, fajhibridjei szőlőfajtáinak osztályba sorolását és az osztályba sorolás érdekében végzett vizsgálatokat.
2. § (1) A szőlőfajták osztályba sorolását a szinonim nevek egyidejű meghatározásával a 39/2001. (V. 14.) FVM rendelet alapján működő Szőlőfajta Használati Bizottság (a továbbiakban: SZHB) végzi. Az SZHB által osztályba sorolt fajták jegyzékét közigazgatási egységenként az 1. számú melléklet, a 3. § (2) bekezdésben említett termesztési alkalmassági vizsgálatokhoz használható összehasonlító fajták jegyzékét pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fajtajegyzék módosítására (kiegészítés, törlés, visszaminősítés) irányuló javaslatát az SZHB a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak küldi meg.
3. § (1) A borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat közigazgatási egységenként (megyénként) osztályba kell sorolni, figyelembe véve az adott termőhelyen a szőlőfajta termesztési alkalmasságát.
(2) Az összes osztályba sorolt szőlőfajtának a Vitis vinifera fajhoz kell tartoznia, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó fajok keresztezéséből kell származnia.
(3) Minőségi borok készítésére azon szőlőfajták sorolhatók be egy adott meghatározott termőhelyen, melyek a szőlőfajták osztályozásában - az adott közigazgatási egységben (megyében) - az ajánlott vagy az engedélyezett kategóriában szerepelnek.
4. § (1) Termesztési alkalmasság szerint a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat be kell sorolni ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett kategóriába.
(2) Egy adott közigazgatási egységben osztályba nem sorolt szőlőfajták akkor sorolhatók osztályba, ha a termesztési alkalmassági vizsgálatok alapján az értékmérő tulajdonságok összessége alapján köztermesztésre alkalmasak.
5. § (1) A szőlőfajták osztályba sorolásánál fel kell tüntetni a fajtanév mellett a szinonim nevet is, továbbá azt, hogy a fajta a borkészítésen kívül milyen más célra (csemegeszőlő, mazsola készítés, párlat előállítás, egyéb) használható fel.
(2) Osztályba nem sorolt, borkészítésre alkalmas szőlőfajta csak a 3. számú mellékletben részletezett termesztési alkalmassági vizsgálat eredménye alapján sorolható osztályba. Egy szőlőfajta osztályba sorolását a vizsgálat megindulását követő egymás utáni öt termőév után lehet kérelmezni.
(3) Osztályba sorolható továbbá egy adott közigazgatási egységben az a szőlőfajta, amelyet az azzal közvetlenül határos közigazgatási egység területére legalább öt éve osztályba soroltak.
(4) Az olyan szőlőfajtákból előállított termékek, amelyek esetében a (2) bekezdésben említett vizsgálatok és tudományos kísérletek, illetve keresztezési és szelekciós munkák vannak folyamatban, azonos elbírálás alá esnek az engedélyezett, osztályba sorolt szőlőfajtákból előállított termékekkel.
6. § (1) A szőlőfajta kategóriájának megváltoztatása ugyanazon közigazgatási egységben az alábbiak szerint történhet:
a) feljebb sorolható az engedélyezett kategóriából az ajánlottba, ha az adott közigazgatási egységben legalább öt évig engedélyezettként szerepelt és a termesztési tapasztalatok alapján az ajánlott fajta követelményeinek megfelelt;
b) visszaminősíthető az ajánlott és engedélyezett kategóriából alacsonyabb kategóriába, ha a gyakorlat azt mutatta, hogy a fajta nem felelt meg a besorolás szerinti kategória követelményeinek vagy a belőle készített termék minősége ezt indokolja.
(2) Ha a szőlőfajtát az adott közigazgatási egységben az ideiglenesen engedélyezett kategóriába visszaminősítették, a visszaminősítés napjától a fajtát nem szabad telepíteni vagy átoltásra felhasználni.
(3) Ha a szőlőfajtát termesztési alkalmassága vagy a belőle készült termék minősége miatt töröltek az osztályozásból, a visszaminősítéstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni az ültetvényt.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a Szőlőfajta Használati Bizottságról szóló 39/2001. (V. 14.) FVM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az SZHB megyénként meghatározza az ajánlott, az engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett szőlőfajták körét, és javaslatát megküldi a minisztériumnak a szükséges jogszabálymódosítás elkészítése céljából.”
(2) A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett kísérletek eredményét az SZHB folyamatosan értékeli, véleményezi és azok alapján dönt a fajták osztályba sorolásáról.
(3) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, szabályait tartalmazza:
a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet,
a termelési potenciálok részletes szabályairól szóló 1227/2000/EK bizottsági rendelet.