167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet

az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az élelmiszer összetevőit e § és az 1-5. számú mellékletek szerint kell feltüntetni.
(2) Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében:
a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát,
b) szénsavas víz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták,
c) erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá,
d) sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel,
e) egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően kötelező az összetevők felsorolása, ha a termék tartalmaz a 4. számú mellékletben felsorolt, illetve abból származó összetevőt, és az élelmiszer megnevezése nem tartalmaz egyértelmű utalást az érintett összetevőre.
(4) Összetevőnek minősül mindazon anyag, az adalékanyagokat is beleértve, amelyet az élelmiszer előállításához használnak fel, még ha az megváltoztatott formában van is jelen a végtermékben. Ha egy összetevő eredetileg több anyagból készült, úgy ezeket az anyagokat is az élelmiszerhez felhasználtnak kell tekinteni.
(5) Nem minősül összetevőnek:
a) az élelmiszer előállítása során kivont, majd később azonos mennyiségben visszajuttatott anyag,
b) az az adalékanyag, amely az adott élelmiszer egy vagy több összetevőjében jelen volt, de a fogyasztásra kész élelmiszerben technológiai funkcióval nem rendelkezik, illetve a technológiai segédanyag,
c) az az anyag, amelyet az adalék- vagy aromaanyagok oldószereként vagy hordozójaként a feltétlenül szükséges mennyiségben használtak fel,
d) az az adalékanyagnak nem minősülő anyag, amelyet a technológiai segédanyagokhoz hasonló módon és céllal használnak fel, és amely a késztermékben is jelen van, még ha módosult formában is.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, összetevőnek minősül az (5) bekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott olyan anyag, amely a késztermékben is jelen van, még ha módosult formában is, amennyiben a 4. számú mellékletben felsorolt összetevőből származik. Ezt az anyagot az eredeti összetevő megnevezésére tett egyértelmű utalással fel kell tüntetni az adott termékjelölésén.
(7) Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállításkori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az „Összetevők” szót követően kell feltüntetni. A felsorolásnál azonban
a) az előállításhoz felhasznált vizet és illó termékeket a késztermékben meghatározható tömegük szerint kell a felsorolásban megemlíteni; az élelmiszer előállításához felhasznált vízmennyiséget az összes többi hozzáadott összetevőnek a végtermék összmennyiségéből történő levonásával határozzák meg; nem szükséges figyelembe venni a felsorolásnál az előállításhoz felhasznált vizet, ha mennyisége az élelmiszer 5%-át nem haladja meg,
b) a koncentrált vagy dehidratált formában felhasznált és az előállítás folyamán eredeti állapotukba visszaállított összetevőket a koncentrálást vagy dehidratálást megelőző tömegarányuknak megfelelő sorrendben is fel lehet tüntetni,
c) azon koncentrált vagy dehidratált élelmiszerek esetében, amelyek víz hozzáadásával hozhatók eredeti állapotba, a felhasznált anyagok a hidratált termékben előforduló mennyiségük sorrendjében is felsorolhatók azzal a feltétellel, hogy az összetevők listáját a „hidratált termék összetevői:” vagy a „felhasználásra kész termék összetevői:” kifejezés vezeti be,
d) olyan gyümölcs-, zöldség- vagy gombakeverékek esetében, ahol egyik komponens sincs jelentős túlsúlyban, az összetevők felsorolásában megengedett a „gyümölcs”, „zöldség” vagy „gomba” gyűjtőnév használata, amelyet a „változó arányban” kifejezés, majd a termékben ténylegesen jelen lévő gyümölcsök, zöldségek, illetve gombák felsorolása követ közvetlenül; ebben az esetben a felhasznált gyümölcsök, zöldségek és gombák össztömegét alapul véve kell a keverékeket szerepeltetni az összetevők felsorolásában,
e) olyan fűszer- és fűszernövény keverékek esetében, ahol egyik komponens sincs jelentős tömeg szerinti túlsúlyban, az összetevők tetszőleges sorrendben sorolhatók fel, amennyiben a felsorolást a „változó arányban” kifejezés kíséri,
f) a késztermék kevesebb, mint 2%-át alkotó összetevőket a többi összetevő után tetszőleges sorrendben is fel lehet sorolni,
g) azok az egymáshoz hasonló, illetve egymással helyettesíthető, a késztermék kevesebb, mint 2%-át alkotó összetevők, amelyeket élelmiszer előállítása során úgy tudnak felhasználni, hogy az nem módosítja az élelmiszer összetételét, jellegét vagy értékét, az összetevők felsorolásakor a következőképpen is feltüntethetők: „...-t és/vagy ....-t tartalmaz”, feltéve, hogy a késztermék legalább egyet a legfeljebb két ilyen összetevő közül tartalmaz. Ez a rendelkezés nem alkalmazható az adalékanyagokra és a 4. számú mellékletben felsorolt összetevőkre.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a víz hozzáadását nem kell feltüntetni,
a) ha az előállítás folyamán a víz csak arra szolgál, hogy koncentrált vagy dehidratált formában lévő összetevőt az eredeti állapotába visszaállítsa,
b) olyan felöntőlé esetében, amelyet szokás szerint nem fogyasztanak el az élelmiszerrel.
(9) A 4. számú mellékletben felsorolt összetevőket az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetében a „tartalmaz” szót megelőzően kell feltüntetni. Ha azonban az összetevő neve már szerepel az összetevők felsorolásában, illetve az ital megnevezésében, a külön jelzés nem kötelező.
(10) Az összetevők megnevezését a 6. § szerint kell megadni, azonban:
a) az 1. számú mellékletben felsorolt élelmiszereket összetevőként, az ott rögzített gyűjtőnevek használatával is fel lehet tüntetni, kivéve, ha a felhasznált anyagok között a 4. számú mellékletben felsorolt, illetve abból származó összetevő is van, és az élelmiszer megnevezése nem tartalmaz egyértelmű utalást az érintett összetevőre; az 1. számú mellékletben szereplő „keményítő” megnevezést mindig ki kell egészíteni a növényi eredet megjelölésével, abban az esetben, ha a felhasznált anyag glutént tartalmazhat,
b) a 2. számú mellékletben felsorolt összetevőket csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és E számuk szerint kell szerepeltetni a felsorolásban; ha valamelyik összetevő több csoporthoz tartozik, akkor az összetevőnek az adott élelmiszerre gyakorolt elsődleges hatásának megfelelő csoport nevét kell feltüntetni; a 2. számú mellékletben szereplő „módosított keményítő” megnevezést mindig ki kell egészíteni a növényi eredet megjelölésével, abban az esetben, ha a felhasznált anyag glutént tartalmazhat,
c) az aromaanyagokat a 3. számú melléklet szerint kell feltüntetni.
(11) A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, valamint egyéb jogszabályok bizonyos élelmiszerek esetén előírhatják, hogy a termék megnevezését egy vagy több meghatározott összetevő nevével ki kell egészíteni.
(12) Ha egy összetevő eredetileg több anyagból készült, az összetett anyag neve akkor szerepelhet a felhasznált anyagok felsorolásában, ha névhasználata már megszokott, és nevét összetevőinek felsorolása követi. Ez a felsorolás nem kötelező, ha
a) az összetett anyag összetételét jogszabály határozza meg, és a késztermék kevesebb, mint 2%-át alkotja; ez azonban az (5) és (6) bekezdés figyelembevétele mellett nem vonatkozik az adalékanyagokra,
b) az összetett anyag fűszerek, illetve fűszernövények keverékéből áll, és a késztermék kevesebb, mint 2%-át alkotja; ez azonban az (5) és (6) bekezdés figyelembevétele mellett nem vonatkozik az adalékanyagokra,
c) az összetett anyag olyan élelmiszer, amelynek felhasznált anyagait a vonatkozó előírások szerint nem kell megadni.
(13) A (12) bekezdéstől eltérően kötelező a felsorolás, ha az összetett anyag valamelyik összetevője szerepel a 4. számú mellékletben, illetve a 4. számú mellékletben felsorolt összetevőből származik, és az élelmiszer megnevezése nem tartalmaz egyértelmű utalást az érintett összetevőre.
(14) Édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra), glicirrizin savat vagy annak ammónium sóját tartalmazó élelmiszerek jelölését az 5. számú melléklet szerint kell kiegészíteni.”
2. § Az R. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdést nem kell alkalmazni]
„c) a 7. § (7) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott esetekben.”
3. § Az R. 10. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Az alábbi élelmiszerek esetén - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - nem szükséges a minőségmegőrzési időt megjelölni:]
„e) sütőipari termékek és cukrászsütemények, amelyek - természetükből adódóan - a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek,”
4. § Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 89/396/EGK irányelve (1989. június 14.) az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről, valamint az azt módosító 91/238/EGK (1991. április 22.), valamint a 92/1 l/EGK (1992. március 3.) tanácsi irányelvek,
b) a Bizottság 94/54/EK irányelve (1994. november 18.) a 79/112/EGK tanácsi irányelvben előírtaktól eltérő adatok bizonyos élelmiszerek címkézésén való kötelező feltüntetéséről,
c) a Bizottság 1999/10/EK irányelve (1999. március 8.) az élelmiszerek címkézéséről szóló 79/112/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseitől való eltérésről,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 2001/101/EK (2001. november 26.) bizottsági irányelv, továbbá a 2001/101/EK irányelvet módosító 2002/86/EK (2002. november 6.) bizottsági irányelv,
e) a Bizottság 2002/67/EK irányelve (2002. július 18.) a kinint és koffeint tartalmazó élelmiszerek címkézéséről,
f) az Európai Parlament és a Tanács 2003/89/EK irányelve (2003. november 10.) a 2000/13/EK irányelv élelmiszer-összetevők feltüntetése tekintetében történő módosításáról,
g) a Bizottság 2004/77/EK irányelve (2004. április 29.) a 94/54/EK irányelvnek a glicirrizin savat és annak ammónium sóját tartalmazó egyes élelmiszerek címkézése tekintetében történő módosításáról.”
5. § (1) Az R. e rendelet 1. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
(2) Az R. e rendelet 2. számú melléklete szerinti 5. számú melléklettel egészül ki.
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet
a) 3. §-a a kihirdetés napján,
b) 1. §-ának az R. 7. §-a (14) bekezdését megállapító rendelkezése, 4. §-ának az R. 19. §-a (4) bekezdésének g) pontját megállapító rendelkezése, 5. §-ának (2) bekezdése, valamint 2. számú melléklete 2005. május 20-án lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 1. számú melléklete táblázatának 16. „Valamennyi kandírozott vagy cukrozott gyümölcs, ha mennyisége a késztermék 10%-át nem haladja meg” sora, és 17. „Zöldségfélékből készült keverékek, ha arányuk az összetevők 10%-át nem haladja meg” sora, valamint
b) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet [a továbbiakban: 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet] 33. §-ának (5) bekezdése
hatályát veszti.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM együttes rendelet 33. §-ának (4) bekezdésében a „táplálkozási javaslattal” kifejezés helyébe a „tápanyag-összetételre vonatkozó állítással” kifejezés lép.
(5) E rendelet 1. §-ával módosított, az R. 7. §-ának (1)-(13) bekezdéseiben meghatározott új rendelkezéseknek nem megfelelő jelölésű termékek 2005. november 25-ig előállíthatóak, és az eddig előállított termékek 2005. november 25. után is forgalomba hozhatóak.
(6) E rendelet 1. §-ával módosított, az R. 7. §-ának (14) bekezdésében, illetve e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott előírásoknak nem megfelelő jelölésű termékek 2006. május 20-ig előállíthatóak, és az eddig előállított termékek 2006. május 20-át követően is forgalomba hozhatóak.