169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet

a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet, valamint egyes további kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja:
1. § Az R. 1. §-a a következő f)-h) pontokkal egészül ki:
(A belügyminiszter - az érintett miniszterekkel együttműködve - a jogszabályban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében, szakterületét illetően)
„f) előkészíti - az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával együttműködve - a nukleáris baleset-elhárítási nemzeti politikát érintő kormányzati döntéseket, és koordinálja a kormányzati szervek nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait;
g) ellátja az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét, és jóváhagyja az Atomenergia Koordinációs Tanács ügyrendjét;
h) együttműködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel a Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek, valamint a kormányzati informatika összhangja érdekében.”
2. § Az R. 2. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A belügyminiszter az Alkotmányban szabályozott minősített időszaki és honvédelmi feladatai körében)
„f) ellátja a veszélyhelyzetet el nem érő katasztrófahelyzet esetén a külön jogszabályban megállapított katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzoltó szervezetekkel kapcsolatos hatásköreit.”
3. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A belügyminiszter a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörében)
„m) közreműködik a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében.”
4. § (1) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A belügyminiszter építésügyi feladatkörében”
(2) Az R. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belügyminiszter építésügyi feladatkörében)
„c) elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, az épített környezet emberhez méltó, akadálymentes és esztétikus kialakítását, az értékes települési hagyományok megőrzését, a korszerű műszaki és szervezési megoldások elterjesztését, ennek érdekében együttműködik a nemzeti kulturális örökség miniszterével, a települési önkormányzatokkal, a településtudomány, az építéstervezés és kivitelezés szakmai társadalmi szervezeteivel, szakmai önkormányzataival (kamaráival).”
(3) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„a) kialakítja a településrendezéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket, és megállapítja a településtervezési jogosultság feltételeit;”
(4) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint - elfogadásuk előtt - a területi főépítészek útján, illetőleg közvetlenül véleményezi a településrendezési terveket, előkészíti a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal együttműködve a területi főépítészekkel kapcsolatos jogi szabályozást;”
(5) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„e) gondoskodik az épületek, az ahhoz kapcsolódó zöldterületek és zöldfelületek, továbbá - a sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre és területekre vonatkozó külön jogszabályok felhatalmazása esetén - más építmények”
(6) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„j) kialakítja és ellátja az építésügy területére vonatkozó szakmai képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat. Az építésügyi ágazat tekintetében meghatározza a szakmai tantárgyakat, kidolgoztatja a szakmai tantárgyak központi programjainak (tanterveinek) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit, továbbképzéseket szervez a tanácsadók, továbbá a szakmai, elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok számára, szervezi a hatáskörébe tartozó tanulmányi versenyeket;”
(7) Az R. 4. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„q) a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal együttműködve működteti - országos illetékességgel - a központi településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsokat, valamint - a területi főépítészek útján - regionális illetékességgel a terület- és településrendezési, építészeti-műszaki területi tervtanácsokat;”
(8) Az R. 4. §-ának (2) bekezdése a következő v)-zs) pontokkal egészül ki:
[A belügyminiszter az (1) bekezdés szerinti feladatkörében]
„v) egyetértési jogot gyakorol a sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályozási feladatok esetén;
z) ellátja a hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a alapján a szakképesítésért felelős miniszter feladatait;
zs) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában.”
(9) Az R. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A belügyminiszter - a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen - rendeletben megállapítja az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait.”
5. § Az R. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[6. § (1) A belügyminiszter közigazgatás-szervezési feladatkörében]
„b) irányítja a Magyar Közigazgatási Intézetet, irányítási jogkörét a közigazgatás fejlesztést és korszerűsítést szolgáló szakmai kutatási tevékenység tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közreműködésével gyakorolja. A miniszterek intézményirányító tevékenységét Irányító Tanács segíti, amelynek elnökét a belügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel való egyetértésben bízza meg. Tagjai a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárai. Az Irányító Tanács tagjai számának szükségessé váló növeléséről a két miniszter együtt dönt. Az Irányító Tanács a miniszterek szakmai javaslattevő és véleményező szerve, az Irányító Tanács feladatait az Intézet alapító okirata tartalmazza;”
6. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő új c)-e) pontokkal, a jelenlegi c)-i) pontok jelölése f)-l) pontra változik:
(A belügyminiszter a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatkörében)
„b) előkészíti a rendőrség jogállásával, feladatkörével, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást és egyéb kormányzati döntéseket;
c) kiemelt figyelmet fordít a bűnmegelőzési tevékenységre; ennek keretében közreműködik a bűnmegelőzéssel kapcsolatos jogi szabályozásban, az eredményes bűnmegelőzési tevékenység érdekében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság társelnökeként részt vesz a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok tárcák közötti irányításában, a hatékony társadalmi fellépés összehangolásában, irányítja a felügyelete alá tartozó rendvédelmi és egyéb államigazgatási szervek bűnmegelőző tevékenységét, azok együttműködését az önkormányzatokkal, a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel, ellátja és végrehajtja a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő tárca feladatokat;
d) nemzeti szinten koordinálja a határon átnyúló szervezett bűnözés megelőzésének tárcák közötti feladatait, valamint a rendvédelmi szerveknek az üzleti szférával folytatott bűnmegelőzési együttműködés kérdéseit;
e) irányítja az EU keretében folytatott bűnmegelőzési együttműködés belügyminiszteri hatáskörbe utalt területeit, a nemzetközi bűnmegelőzési hálózat hazai kapcsolattartójaként eleget tesz a jogszabályokból és nemzetközi szerződésekből az országra háruló együttműködési kötelezettségeknek;”
(2) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése a következő m) és n) pontokkal egészül ki:
(A belügyminiszter az élet- és vagyonbiztonság védelmére irányuló feladati körében)
„m) biztosítja a RODOS valósidejű nukleáris baleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit, felügyeli annak tevékenységét, kapcsolatot tart az európai adatcsere központokkal;
n) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit.”
7. § Az R. 8. §-a a következő új m) ponttal egészül ki és a jelenlegi m) pont jelölése n) pontra változik:
(A belügyminiszter az e rendelet 2-7. §-ában fel nem sorolt igazgatási területeken adódó feladatai körében, az önkormányzatok esetén azok érdekszövetségeivel is együttműködve)
„m) előkészíti a temetkezéssel, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást;”
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 4. § (2) bekezdésének b) pontjából a „megállapítja az ezekkel együtt járó kártalanítások szakmai szabályait” szövegrész és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalról szóló 135/2003. (VIII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésének a) pontja, valamint a kiemelt főtisztviselők és a központi tisztikar működtetéséről szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti;
b) a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A középtávú terv előkészítése a Magyar Közigazgatási Intézet, illetve a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: a MEH államtitkára) közreműködésével a belügyminiszter feladata. A belügyminiszter által beterjesztett középtávú tervet a Kormány határozattal fogadja el. A belügyminiszter felelős a tervben foglaltak megszervezéséért és végrehajtásának ellenőrzéséért.”;
c) a Kormányrendelet 16. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a belügyminiszter döntése alapján a következőkre használható fel]
„h) a Kollégium, az OKV szakbizottságai és elnöksége működési költségeire, valamint a Magyar Közigazgatási Intézet működésének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokra;”
d) a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
„g) a közigazgatás-fejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatai tekintetében közreműködik a Magyar Közigazgatási Intézet szakmai irányításában.”;
e) a kiemelt főtisztviselők és a központi tisztikar működtetéséről szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A főtisztviselői kar számára éves továbbképzési tervet kell készíteni, amely része a Miniszterelnöki Hivatal éves továbbképzési tervének. A jóváhagyott továbbképzési tervet meg kell küldeni az érintettek, valamint a főtisztviselőket foglalkoztató szervek vezetői számára. Az érintett szervek vezetői kötelesek biztosítani a főtisztviselői kar tagja számára előírt kötelező továbbképzéseken történő részvételt. A kötelező továbbképzésen való részvétel alól - rendkívüli és méltányolható esetben - felmentést a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter adhat.
(2) A főtisztviselői kar számára előírt továbbképzéseket a Miniszterelnöki Hivatal szervezi, a továbbképzések pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében kell megtervezni és kezelni.”