19/2004. (VIII. 16.) HM rendelet

a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának g) pontjában, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-ának fa), fb) és fc) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 3. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E rendelet alkalmazásában
a) a HM központi pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó szerve a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal,
b) HM központi lakásgazdálkodási szerv a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Főosztály,
c) területi lakásgazdálkodási szerv a HM Ingatlankezelési Hivatal,
d) a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egysége a HM Ingatlankezelési Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály,
e) a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egysége a HM Ingatlankezelési Hivatal Lakhatás Támogató Osztály.”
2. § (1) Az R. 6/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E rendelet alkalmazásában lakásgazdálkodási körzetnek kell tekinteni:
a) a területileg illetékes, helyi lakásgazdálkodási szervként is működő helyőrség-parancsnokság székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.
(2) Az R. 6/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre változik:
„(4) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
a) a lakásgazdálkodási körzetbe tartozó településeket, továbbá
b) azokat a településeket, amelyek a szolgálati hely szerinti helyőrségi település közigazgatási határától közforgalom számára nyitott úton mért 40 km-es távolságon belül vannak, vagy
c) amelyektől a szolgálati hely szerinti helyőrségi település menetrend szerint közlekedő tömegközlekedési eszközzel - a járat üzemeltetője által közzétett menetrend szerint - legfeljebb egy óra alatt megközelíthető [az a)-c) pontok a továbbiakban együtt: vonzáskörzet].”
3. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy személy, vagy egy házaspár, vagy egy élettársi párkapcsolatban élő személyek - önállóan vagy együttesen - csak egy HM rendelkezésű lakást bérelhetnek határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig.”
4. § (1) Az R. 8. §-a (1) bekezdésének a), c)-d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező]
„a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült, vagy a házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;
c) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
d) házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve az ilyen lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
e) a lakásügyének a 158. § (1)-(2) bekezdései, továbbá a 159. § (2) bekezdése szerinti megoldásához a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott, vagy a házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült e támogatásban;”
5. § Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott kizáró okok alól a HM Központi Lakásbizottság, a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alól a helyőrségi, illetve Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság adhat felmentést a méltányolható körülmények, valamint a szolgálati és lakásgazdálkodási érdek együttes mérlegelésével. A honvédelmi miniszter a HM főosztályvezetői és a HM HVK csoportfőnökei, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek felmentési kérelmeit - a HM Központi Lakásbizottság vagy a helyőrségi, illetőleg Budapesten az illetékes keretgazda lakásbizottság javaslatának kikérése mellett - döntésre magához vonhatja. A felmentéssel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét (tartamát) és feltételeit e rendelet szabályai szerint meg kell határozni. A felmentő döntés alapján történt lakásjuttatás esetében a lakásbérlet tartama csak a felmentést adó bizottság, illetőleg honvédelmi miniszter újabb döntésével változtatható meg.”
6. § Az R. 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A haderő átalakítása, átszervezés, továbbá diszlokálás következtében más beosztásba kinevezett, áthelyezett, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezényelt személy részére az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott kizáró okok alól az új szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben betöltött beosztásának megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig szóló lakásjuttatásra is adható felmentés. Ebben az esetben a felmentésben részesült személyt a (4) bekezdés a)-c) pontjában megállapított visszafizetési kötelezettség nem terheli.”
7. § Az R. 28. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
„(4) A használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének a lakáscélú támogatást kérelmező által vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két év meghatározott időtartamra adható bérbe ugyanaz a lakás annak a személynek, aki a lakásbérleti szerződését a munkáltatói kölcsönre vagy vissza nem térítendő juttatásra való igényjogosultság megszerzése érdekében a bérbeadó szervvel megkötött megállapodásban közös megegyezéssel megszüntette. A határozott időtartamra létrejött lakásbérleti szerződés - kérelemre - indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb egy évvel a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységének előzetes hozzájárulásával hosszabbítható meg.”
8. § Az R. 29. §-a a következő új i) ponttal egészül ki:
(A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:)
„i) a HM Központi Lakásbizottságnak a 8. § (3)-(4) bekezdései szerint meghozott, határozatlan időtartamú lakásjuttatásra szóló felmentő döntése alapján.”
9. § (1) Az R. 30. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő]
„a) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 59. § (1) bekezdése szerinti felmentéssel vagy 63. §-a szerinti áthelyezéssel,”
(2) Az R. 30. § (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„így kell eljárni akkor is, ha a bérlő hivatásos katona volt, és az őt túlélő élettársa megfelel az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek.”
10. § Az R. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki e rendelet alapján elhelyezésre nem tarthat igényt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapítható lakbér kétszeresére növelt összegét köteles lakáshasználati díj címén havonta megfizetni. További 6 hónap elteltével a lakáshasználati díjat a lakásra megállapítható lakbér összegének háromszorosára kell növelni.”
11. § Az R. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § A HM rendelkezésű lakás jogcím nélküli használója e rendelet szerinti megfelelő elhelyezésre igényét csak akkor érvényesítheti, ha ő maga vagy a vele együttlakó házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - ugyanazon a településen nem rendelkezik a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, beköltözhető lakás tulajdonjogával vagy önkormányzati, illetőleg állami tulajdonú lakás határozatlan időtartamra vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jogával.”
12. § Az R. 96. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegeníthető, ha]
„c) a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő - a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó - felújítástól számított 10 év eltelt,”
13. § Az R. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 97. § (1) bekezdésének a) pontját, a 97. § (2) és (3) bekezdését, valamint a 99. § (1) bekezdését kell alkalmazni a személygépkocsi tároló helyiség elidegenítésére is.”
14. § Az R. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § (1) A lakóépület vagy lakás 99. § (1) és (2) bekezdésében említett természetes személy által történő megvásárlása esetén a vételárat a 103. § szerint megállapított forgalmi érték sávosan növekvő arányában kell meghatározni. Ha a forgalmi érték
a) 5 000 000 Ft vagy annál kevesebb, a vételár a forgalmi érték 30%-a;
b) 5 000 001-7 500 000 Ft, a vételár 1 500 000 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 35%-a;
c) 7 500 001-10 000 000 Ft, a vételár 2 375 000 Ft és a 7 500 000 Ft feletti rész 40%-a;
d) 10 000 001-12 500 000 Ft, a vételár 3 375 000 Ft és a 10 000 000 Ft felett rész 45%-a;
e) 12 500 001-15 000 000 Ft, a vételár 4 500 000 Ft és a 12 500 000 Ft feletti rész 50%-a;
f) 15 000 001-17 500 000 Ft, a vételár 5 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft feletti rész 55%-a;
g) 17 500 001-20 000 000 Ft, a vételár 7 125 000 Ft és a 17 500 000 Ft feletti rész 60%-a;
h) 20 000 000-25 000 000 Ft, a vételár 8 625 000 Ft és a 20 000 000 Ft feletti rész 65%-a;
i) 25 000 001-30 000 000 Ft, a vételár 11 875 000 Ft és a 25 000 000 Ft feletti rész 70%-a;
j) 30 000 000 Ft-nál több, a vételár 15 375 000 Ft és a 30 000 000 Ft feletti rész 80%-a.
(2) Ha a lakóépület vagy lakás megvásárlója nem a 99. § (1)-(2) bekezdésében említett természetes személy, a vételár a 103. § szerint megállapított forgalmi érték 100%-a.
(3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a 99. § (1) bekezdésében említett természetes személy vásárolja meg, a vételár a 103. § szerint megállapított forgalmi érték 80%-a, minden egyéb esetben 100%-a.
(4) Az üres állapotban értékesítésre kerülő lakás és helyiség vételára a forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a vételár a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.
(5) Ha az első pályázat során nem érkezik a forgalmi értéket elérő érvényes ajánlat, az újabb pályázaton a meghirdetett vételár legfeljebb a forgalmi érték 80%-ára mérsékelhető. Amennyiben az újabb pályázaton érvényes ajánlat a forgalmi érték 80%-át elérő vételárra sem érkezik, új értékbecslést kell készíttetni, és annak alapján a pályázatot ismételten lefolytatni.”
15. § Az R. a következő új 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) A 99. § (1)-(2) bekezdésében említett személyt a honvédelmi szervnél ténylegesen eltöltött és hitelt érdemlően igazolt szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti, továbbá munkavállalói jogviszonya után a lakóépület vagy lakás 104. § (1) bekezdése szerint megállapított vételárából árengedmény illeti meg.
(2) Az árengedmény mértéke
a) öt évnél több, de legfeljebb tíz év időtartamú jogviszony esetében 2,5%,
b) tíz évnél több, de legfeljebb tizenöt év időtartamú jogviszony esetében 5%,
c) tizenöt évnél több, de legfeljebb húsz év időtartamú jogviszony esetében 10%,
d) húsz évnél több, de legfeljebb huszonöt év időtartamú jogviszony esetében 12,5%,
e) huszonöt évnél hosszabb időtartamú jogviszony esetében 15%.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a honvédelmi szervnél különböző jogviszonyokban folyamatosan eltöltött szolgálati időt egybe kell számítani.”
16. § Az R. 105. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vételárhátraléknak a természetes személy által az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő egyösszegű kiegyenlítése esetén a fennálló tartozását
a) a szerződés megkötésétől számított öt éven belül 40%-kal,
b) a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után 30%-kal,
c) a szerződés megkötésétől számított tíz év eltelte után 20%-kal
csökkenteni kell.
(4) Ha a vevőnek vételárhátraléka van, de nincs részletfizetési késedelemben és az egyösszegű befizetés az egyéves törlesztő részletet meghaladja (rendkívüli törlesztés), a vételárhátralékából az egyösszegű befizetésnek a (3) bekezdés szerinti arányában a fennmaradó tartozását csökkenteni kell.”
17. § Az R. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A vételárhátralékot évi 4,5%-os kamattal terhelten kell megfizetni.”
18. § (1) Az R. 151. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, a 158. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott célra, vissza nem térítendő juttatásra jogosult”
(2) Az R. 151. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezés alatt álló hivatásos tiszt, ha a kérelmét a nyugállományba helyezéséről szóló parancs kézhezvételét követően a jogviszonya megszűnéséig benyújtotta,”
(3) Az R. 151. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A kérelem benyújtására nyitva álló határidőről az állományilletékes parancsnok a nyugállományba helyező parancs kihirdetésével egyidejűleg tájékoztatást ad.”
19. § (1) Az R. 159. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kölcsönszámítási alap a 158. §-ban felsoroltak igazolt költségének vagy vételárának
a) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), valamint a vele együttköltöző családtagja által bérelt lakás bérleti szerződésének (jogcím nélküli használatának) a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, továbbá
b) a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tulajdonában lévő lakáson az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja javára fennálló haszonélvezeti és egyéb használati jognak a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül történt megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint
c) az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a vele együttköltöző családtagja - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - tulajdonát képező lakás elidegenítéséből származó tiszta bevétellel
csökkentett összege. A tulajdont eredményező lakáscsere esetén pedig a cserélni kívánt lakások szerződésben kikötött értékének az igénylőt terhelő különbözete.”
(2) Az R. 159. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elidegenítésből származó tiszta bevételként kell számításba venni a kölcsönigénylést megelőző öt éven belül értékesített lakásnak az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati, valamint munkáltatói támogatás, továbbá kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti kölcsön összegével csökkentett eladási árát.”
20. § Az R. 159/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159/A. § A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 158. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 4 000 000 Ft, c)-f) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 3 000 000 Ft összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha
a) másik helyőrségbe (településre) a haderő átalakításával összefüggésben került kinevezésre, áthelyezésre, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra vezénylésre, és
b) a kölcsönt a helyőrség-változtatást követő egy éven belül az új szolgálati helye vonzáskörzetében lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri, továbbá
c) a helyőrség-változtatással összefüggésben a lakóhelye szerinti települést is megváltoztatja.”
21. § Az R. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„162. § (1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha
a) a 158. § (1) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjai szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy önkormányzati, továbbá állami tulajdonú lakás bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a meglévőt az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
b) a 158. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igénylés esetében ő maga, házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint együttköltöző családtagja a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakás tulajdonjogával, állandó használati jogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával nem rendelkezik, illetőleg a munkáltatói kölcsönre való igényjogosultság megszerzése érdekében a lakást elidegeníti, állandó használati jogát, haszonélvezeti jogát, bérleti jogviszonyát megszünteti,
c) megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban a méltányolható lakásigényre és építési költségre (vételárra) megállapított feltételeknek,
d) a szolgálati jogviszonyban álló kérelmező a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben, a köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló a munkahelye szerinti településen oldja meg a kölcsönnel a lakhatását,
e) az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető), valamint az illetékes helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság a kérelem teljesítését javasolja,
f) a hivatásos tiszt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezéséről szóló parancs (határozat) aláírása megtörtént, de a hivatásos szolgálati viszonya még nem szűnt meg, vagy a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig 5 év vagy annál kevesebb idő van hátra,
g) a szerződéses állomány tagja 5 évet már a szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt,
h) a honvédelmi szerv igénye szerint adóstársat vagy meghatározott számú kezest állít.
(2) Munkáltatói kölcsön nyújtható akkor is, ha az igénylőnek, házastársának (élettársának), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekének (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekének), valamint a vele együttköltöző családtagjának
a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
b) a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
c) 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik, vagy
d) 1988. december 31-e után haszonélvezettel terhelten örökölt lakásában a haszonélvező bent lakik.
(3) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha
a) a köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló számára a munkahelyi vezető igazolta, hogy a munkahelye szerinti településen kívüli lakóhely nem veszélyezteti a beosztásának (munkakörének) ellátását;
b) az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezése folyamatban van, feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.
(4) Az (1) bekezdés f) pontját nem kell alkalmazni, ha
a) a magántulajdonú lakással rendelkező hivatásos tiszt helyőrség-(település)változtatással is járó beosztásba kinevezésére, áthelyezésére vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával összefüggésben került sor, és
b) a munkáltatói kölcsönt a helyőrség-változtatást követő egy éven belül, az új szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben lévő lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti magántulajdonú lakásnak kell tekinteni az igénylő vagy a házastársa (élettársa), saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a vele közös háztartásban élő és vele együttköltöző családtagja - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - tulajdonában lévő lakást.
(6) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti jogosult munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni, és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.”
22. § Az R. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet - rendszeresített formanyomtatványon - az állományilletékes parancsnokhoz (munkahelyi vezetőhöz) kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva a helyőrségi (budapesti keretgazda) lakásbizottság útján továbbítja érdemi elbírálásra a területi lakásgazdálkodási szerv lakhatás-támogatási egységéhez.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és a kölcsön célját hitelesen igazoló iratokat, így különösen az adásvételi szerződést vagy előszerződést, jogerős hatósági engedélyt, költségvetést, ingatlan-nyilvántartási okiratot;
b) a 159/A. §, valamint a 162. § (4) bekezdés szerinti (szolgálati viszonyban álló) kérelmező esetében a kinevezési, áthelyezési, más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylési parancs (határozat) másolatát, valamint
c) a 162. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti igénylő kivételével az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) a szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg, vagy
d) a 159/A. § szerinti kölcsönigénylés esetében az állományilletékes parancsnok igazolását arról, hogy a tervezett lakásépítés (lakásvásárlás) az új szolgálati hely szerinti vonzáskörzetben valósul meg;
e) köztisztviselő, közalkalmazott vagy munkavállaló munkahely szerinti településen kívül tervezett lakásépítése, (vásárlása) esetében a munkahelyi vezető igazolását arról, hogy a munkahelyen kívüli lakhatás a munkakör (beosztás) ellátását nem veszélyezteti.”
23. § (1) Az R. 168. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett”
(2) Az R. 168. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett)
„c) az építkezés befejezését a kölcsönkérelmében vállalt időpontig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta,
d) a kölcsön megfizetésével késedelembe esik, és a felszólításban megjelölt határidőig sem tesz eleget a hátralékos részletfizetési kötelezettségének.”
(3) Az R. 168. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A (2) bekezdés c) pontjában megállapított határidő az eltelte előtt benyújtott kérelemre - indokolt esetben - építés esetén egy évvel, vásárlás esetén három hónappal hosszabbítható meg.”
24. § Az R. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 168. § (1) és (2) bekezdései szerinti esetekben a jóváírt engedménnyel megnövelt, még vissza nem térített kölcsönt az adós egy összegben köteles visszafizetni.”
25. § (1) Az R. 178. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„178. § (1) E rendelet alkalmazásában az albérleti díjon a honvédelmi szerv állományába tartozó hivatásos, valamint a (2) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő szerződéses szolgálati viszonyban álló tiszt, tiszthelyettes helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj összegét kell érteni.
(2) A hivatásos állomány tagját, továbbá a szerződéses állomány öt év szolgálatot már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt tagját - a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben kérelmére albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha szálló férőhelyen történő elhelyezése helyhiány vagy egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(3) A szálló férőhelyen történő elhelyezés lehetőségének kizárásáról a kérelmező egyéni és családi körülményeinek vizsgálata alapján az állományilletékes parancsnok dönt.”
(2) Az R. 178/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„178/A. § (1) Nem kaphat albérleti díj hozzájárulást, aki
a) a honvédelmi szervtől vissza nem térítendő juttatásban részesült;
b) a honvédelmi szervtől munkáltatói kölcsönt kapott;
c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a 9. §-ban megállapított jogos lakásigény mértéke alsó határának megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) tulajdonában - beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is - van ilyen lakás;
d) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogával rendelkezik, vagy házastársa (élettársa) rendelkezik e joggal;
e) az általa önállóan vagy a házastársával (élettársával) együttesen bérelt állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolta, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
f) házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást elővásárlási vagy vételi jog jogosultjaként a maga vagy más személy részére megvásárolt, illetve a lakás megvásárlásához más személy javára hozzájárult;
g) HM rendelkezésű lakás bérleti jogának (jogcím nélküli használatának) megszüntetéséért e rendelet szerinti kiürítési térítésben részesült, vagy házastársa (élettársa) - a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt - részesült a térítésben.
(2) Az (1) bekezdés b) és e)-g) pontjait nem kell alkalmazni, ha a hivatásos katona helyőrség (település) változtatással is járó másik beosztásba kinevezésére, áthelyezésére, rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylésére a haderő átalakításával összefüggésben, a szolgálat érdekében került sor.”
26. § (1) Az R. a következő új 178/B. §-sal egészül ki:
„178/B. § (1) A hozzájárulás szempontjából albérletnek kell tekinteni:
a) a magán-, állami, továbbá önkormányzati tulajdonú lakás egy részének bérletét;
b) a magántulajdonú lakás bérletét;
c) a szállodai vagy szállodai jellegű szobabérletet.
(2) A hozzájárulás mértéke a szerződéssel és számlával, illetőleg a (1) bekezdés c) pontja esetében a számlával igazolt, rezsiköltséget nem tartalmazó albérleti vagy bérleti díj, de legfeljebb a jogosult e rendelet 9. § (1) és (4) bekezdései alapján megállapítható jogos lakásigény mértékének alsó határával megegyező szobaszámú lakásra a (3)-(5) bekezdés szerint számított összeg.
(3) A jogos lakásigény mérték alsó határának figyelembevételével az albérleti díj hozzájárulás egy lakószoba esetén a jogszabályban megállapított mindenkori köztisztviselői illetményalap 1,4-szeres összege. Az így kiszámított összeget több lakószoba esetén egész lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 50%-ával, fél lakószobánként a köztisztviselői illetményalap 25%-ával kell megnövelni.
(4) Az albérleti díj hozzájárulás (3) bekezdés szerint számított összegét annak további 10-10%-ával meg kell növelni, ha
a) a bérlemény Budapesten vagy megyei jogú városban van;
b) a jogosult áthelyezése nem saját kérelmére történt, és ennek következtében a más településen lévő lakásában házastársát (élettársát) visszahagyva családjától külön él, feltéve, hogy bérleményében egy kizárólagos használatú lakószoba van.
(5) A (2)-(4) bekezdések alapján megállapított, illetve kiszámított albérleti díj hozzájárulás összegét a szociális körülmények figyelembevételével az állományilletékes parancsnok további 10%-kal kiegészítheti, ha a jogosult nevelési ellátásban részesül.”
(2) Az R. a következő új 178/C. §-sal egészül ki:
„178/C. § (1) A hozzájárulás iránti kérelmet rendszeresített formanyomtatványon, az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) útján az igénylő szolgálati helye (munkahelye) szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez kell benyújtani. A hozzájárulás lakásügyi feltételeinek fennállását
a) a 178/A. § (1) bekezdés a)-c) és e)-g) pontjai vonatkozásában a kérelmező nyilatkozata alapján,
b) a 178/A. § (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában a lakásgazdálkodási körzetében lévő HM rendelkezésű lakás esetében saját nyilvántartása, egyéb lakás esetében a kérelmező nyilatkozata alapján
a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolja. Ha a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy az albérleti díj hozzájárulás folyósításának feltételei nem állnak fent, erről a kizáró ok megjelölésével az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - értesíti.
(2) A hozzájárulás összegéről, annak folyósításáról az állományilletékes parancsnok (munkahelyi vezető) a kérelmező nyilatkozata és a helyi lakásgazdálkodási szerv igazolása alapján dönt és gondoskodik.”
(3) Az R. a következő új 178/D. §-sal egészül ki:
„178/D. § (1) A folyósítást meg kell szüntetni, ha
a) a hozzájárulásban részesülő személy a részére időközben a szolgálati helye szerinti lakásgazdálkodási körzetben felajánlott szállóférőhelyet vagy - ha jogos lakásigényléssel is rendelkezik - a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el;
b) a hozzájárulásban részesülő személy részére a honvédelmi szerv lakásvásárláshoz időközben munkáltatói kölcsönt vagy vissza nem térítendő juttatást nyújt, vagy a házastársát (élettársát) részesíti e támogatások valamelyikében;
c) a szolgálati helye szerinti vonzáskörzetben a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - időközben beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát megszerzi;
d) a hozzájárulásban részesülő személy vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást időközben a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul;
e) az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt időközben egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálatra vezénylik, feltéve, hogy családját az általa bérelt lakásban nem hagyja hátra;
f) az albérleti (bérleti) szerződés megszűnik, vagy azt a felek - közös megegyezéssel vagy az arra jogosult felmondásával - megszüntetik.
(2) Az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy az (1) bekezdés b)-d) és f) pontjaiban meghatározott megszüntető okok bekövetkezését haladéktalanul köteles a helyi lakásgazdálkodási szervnek és az állományilletékes parancsnokának (munkahelyi vezetőjének) bejelenteni. E kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett albérleti díj hozzájárulást egy összegben köteles visszafizetni. Erre az igazolás kiadásakor figyelmeztetni kell.”
(4) Az R. a következő új 178/E. §-sal egészül ki:
„178/E. § (1) A helyi lakásgazdálkodási szerv az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság fennállását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. Ennek során a 178/D. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjaiban meghatározott okok vonatkozásában az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személyt - 30 napos határidővel - nyilatkozattételre hívja fel. Amennyiben az albérleti díj hozzájárulásban részesülő személy a nyilatkozattételt elmulasztja, vagy a helyi lakásgazdálkodási szerv - a megtett nyilatkozat vagy saját nyilvántartásai, továbbá a rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - azt állapítja meg, hogy a hozzájárulásra való jogosultság feltételei már nem állnak fent, erről az állományilletékes parancsnokot (munkahelyi vezetőt) a folyósítás megszüntetése érdekében haladéktalanul értesíti.
(2) A 178/D. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti megszüntető ok bekövetkezése esetén az állományilletékes parancsnok - a helyi lakásgazdálkodási szerv egyidejű tájékoztatása mellett - önállóan intézkedik a hozzájárulás megszüntetésére. Ugyanígy kell eljárnia, ha a 178/D. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjaiban foglalt okok bekövetkezéséről a helyi lakásgazdálkodási szerv értesítését megelőzően szerez tudomást.
(3) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsönben vagy vissza nem térítendő juttatásban részesített személy részére - feltéve, hogy egyéb megszüntető ok nem következett be - a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást a használatbavételi (lakhatási) engedély megszerzésének vállalt időpontjáig, de legfeljebb a támogatás nyújtásától számított két évig még folyósítani kell.
(4) A hozzájárulás folyósításának módját, valamint a szükséges formanyomtatványokat a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője intézkedésben határozza meg.
(5) Az albérleti díj hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket az első beosztásba helyezett személyre megfelelő módon alkalmazni kell.”
(5) Az R. a következő új 178/F. §-sal egészül ki:
„178/F. § (1) Albérleti díj hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha
a) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, ő maga vagy a házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) nem rendelkezik önálló beköltözhető lakással, és
b) a munkahelye szerinti településen honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(2) A köztisztviselő az albérleti díj hozzájárulás iránt benyújtott - a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt - kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására.
(3) Az albérleti díj hozzájárulás mértékére és egyéb feltételeire a 178. § (3) bekezdésében, a 178/A. § (1) bekezdésének b)-g) pontjaiban, a 178/B. § (1)-(3) bekezdéseiben, a 178/B. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 178/B. § (5) bekezdésében, a 178/C. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 178/D. § (2) bekezdésében és a 178/E. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően - a munkahely szerinti településre, valamint arra a megyére kiterjedő hatállyal, ahol az van - kell alkalmazni.
(4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha
a) a köztisztviselő a munkahelye szerinti településen felajánlott szálló férőhelyet legalább két esetben nem fogadta el;
b) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt;
c) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa), továbbá saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) - beleértve a felsoroltak közös tulajdonszerzését is - beköltözhető lakás tulajdonjogát, illetve a HM rendelkezési körén kívül eső állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát szerzi meg;
d) a köztisztviselő vagy házastársa (élettársa) az önállóan vagy együttesen bérelt (jogcím nélkül használt) állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást a maga vagy más személy részére megvásárolja, illetve a megvásárláshoz más személy javára hozzájárul. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 178/E. § (3) bekezdésében foglaltak szerint folyósítható.”
27. § Az R. 183. §-ának p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:)
„p) döntést hoz a település(ek) másik helyi lakásgazdálkodási szerv ideiglenes illetékességébe utalásáról,”
28. § Az R. 190. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizottság a hatáskörében:)
„d) dönt a HM főosztályvezetői és a HM HVK csoportfőnökei, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a HM Központi Lakásbizottság elnökének, titkárának és az MH vezénylő zászlósának a lakásügyeiben,”
29. § Az R. 191/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„191/B. § (1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottság javaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában nyert besorolást.
(2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 3 év meghatározott időtartamra lehet bérbe adni. Ez az időtartam - az illetékes lakásbizottság javaslatára - indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.”
30. § Az R. 193. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„193. § A munkáltatói kölcsönre vonatkozó rendelkezések hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatások esetében a honvédelmi szervnél folyamatosan eltöltött jogviszony után járó engedmények jóváírására a kölcsönnyújtás időpontjában hatályos szabályok az irányadók.”
31. § Az R. 195. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapításakor a szerződéses katonának a honvédelmi szervnél szerződéses jogviszonyban eltöltött időtartamába bele kell számítani a Magyar Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.”

Átmeneti és záró rendelkezések

32. § (1) Ahol az R. a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét említi, azon a lakhatástámogatási egységét kell érteni.
(2) A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használóval a lakáshasználati díjnak az R. - e rendelet 10. §-ával módosított - 49. § (1) bekezdése alapján megállapított összegét a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv legkésőbb 2004. augusztus 31. napjáig közli. A jogcím nélküli használó az esetében a használat időtartamának megfelelően esedékes emelt összegű lakáshasználati díjat 2004. szeptember 1. napjától kezdődően köteles megfizetni.
33. § (1) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások elidegenítésére vonatkozóan az R. e rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 104-104/A. §-ainak, valamint 105. §-a (3)-(4) bekezdéseinek, továbbá 109. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépést követően tett vételi ajánlattal létrejövő adásvételi szerződés megkötése során kell alkalmazni.
(2) Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakás megvásárlására e rendelet hatálybalépése előtt létrejött adásvételi szerződés tekintetében továbbra is a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
34. § (1) Az R.-nek az albérleti díj hozzájárulásra való jogosultság megállapítására és megszűnésére vonatkozó, e rendelet 25-26. §-aival módosított rendelkezéseit 2004. szeptember 1. napjától - a már benyújtott, de érdemben még el nem bírált kérelmekre is kiterjedő hatállyal - kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt megítélt albérleti díj hozzájárulást az albérleti (bérleti) szerződés, illetve a hozzájárulásra való jogosultságnak az R. e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezései szerinti megszűnéséig változatlanul folyósítani kell. A jogosultság megszűnését követően ugyanazon személy által albérleti díj hozzájárulás iránt az (1) bekezdésben megállapított időpontot követően benyújtott kérelmet az R. e rendelettel módosított rendelkezései szerint kell elbírálni.
35. § Az e rendelet hatálybalépése előtt garzonházi elhelyezés céljából vállalt lakásbizottsági kötelezettségekre, továbbá a garzonházi lakás bérletére, a juttatásra vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a bérleti szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
36. § Az R. „A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések” című mellékletének utalt település rovata
a) a 30. pontban foglalt Miskolc helyőrségparancsnokság tekintetében „Gönc”,
b) a 36. pontban foglalt Pécs helyőrségparancsnokság tekintetében „Siklós”,
c) a 47. pontban foglalt Szombathely helyőrségparancsnokság tekintetében „Kőszeg” szövegrészekkel egészül ki.
37. § (1) A hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet (a továbbiakban: Szür.) 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138/A. § (1) A Hjt. 126/A. §-a szerinti kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállásának igazolására, jogszabályban meghatározott központi szervként a Honvédség központi személyügyi szerve jogosult.
(2) Az igazolásra vonatkozó kérelmet a hivatásos állomány tagja a HM HVK személyügyi csoportfőnöknek címezve az állományilletékes parancsnoknak nyújtja be.
(3) Az állományilletékes parancsnok három munkanapon belül a kérelmet és a személyügyi alapnyilvántartás alapján a Hjt. 126/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti nyilatkozatát közvetlenül juttatja el a Honvédség központi személyügyi szerve részére.
(4) A Honvédség központi személyügyi szerve 3 munkanapon, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a 7. számú melléklet szerinti igazolást a kérelmező részére - az állományilletékes parancsnok egyidejű tájékoztatása mellett - közvetlenül juttatja el.
(5) A hivatásos állomány tagja a Hjt. 126/A. § (5) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének közvetlenül a Honvédség központi személyügyi szerve felé írásban tesz eleget.”
(2) A Szür. 7. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
38. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a 32-34. §-aiban foglalt kivételekkel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 29. §-ának g) pontja, az R. 30/A. §-ában az R. 29. § c) pontjára történő hivatkozás és az R. mellékletének 27. pontja hatályát veszti.
(2) Az R.-ben a végrehajtás szabályozására felhatalmazott honvédelmi szervek e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek szabályozásaikat, továbbá az általuk alkalmazott formanyomtatványokat felülvizsgálni, és azok módosítását vagy újraalkotását elvégezni.