19/2004. (VI. 14.) OM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló - többször módosított - 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed]
„b) az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban: a) és b) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],”
(2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed]
„h) a konduktív pedagógiai intézetekre [a továbbiakban a c)-h) pont alattiak együtt: pedagógiai szakszolgálat intézményei; az a)-h) pont alattiak együtt: közoktatási intézmény],”
2. § (1) Az R 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi;”
[végzettség]
(2) Az R. 2. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
„c) terapeuta munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakos terapeuta,” [végzettség.]
(3) Az R. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás esetén a (3) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett pedagógus-szakvizsgára, pszichológus végzettség esetén klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói pszichológus szakvizsgára van szükség.”
3. § Az R. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben az (1) és (3)-(6) bekezdésben meghatározott pedagógus végzettség és szakképzettség megléte mellett az intézményvezetői megbízás feltétele a pedagógus-szakvizsga megléte. Ha a vezetői megbízást pszichológus kapja, klinikai, pedagógiai vagy tanácsadói szakvizsgával kell rendelkeznie. A gyermekpszichiáter szakképesítéshez további szakvizsga meglétére nincs szükség az igazgatói megbízáshoz.”
4. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.”
(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval.”
5. § (1) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat tartja fenn, az (l)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés esetében a közoktatási törvény 82. §-ának (2) bekezdésében szabályozott - a működés megkezdéséhez szükséges - engedélyezési, a többi pedagógiai szakszolgálat esetében a közoktatási törvény 37. §-ának (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni. A rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani.”
(2) Az R. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (l)-(4) és (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem közoktatási intézmények tekintetében, ha részt vesznek a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladataiban. A nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a nyilvántartásba vételről szóló határozatban a főjegyző engedélyezi a feladatellátásban való közreműködést.”
(3) Az R. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A főjegyző az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt nem önkormányzati fenntartású nem közoktatási intézményekben ellátott korai fejlesztés és gondozás, illetve fejlesztő felkészítés tekintetében is gyakorolja a (8)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy intézkedési jogosultsága csak a közoktatási törvényben meghatározott tevékenységre terjed ki.”
6. § (1) Az R. 8. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA”
(2) Az R. 8. §-a (11) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek állapotát abban az évben, amelyben ötödik életévét eléri, január-május hónapban felülvizsgálja annak meghatározása céljából, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben vagy fejlesztő felkészítésben kell-e részt vennie.”
7. § Az R. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A sajátos nevelési igény vizsgálata, megállapítása
10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) a hallás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
b) a látás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
c) a mozgás-, értelem- és személyiségvizsgálat,
d) a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálat.
(2) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) az értelmi fogyatékosság megállapítása vagy kizárása,
b) az autizmus - gyermekpszichiátriai szakorvosi véleménnyel megerősített - megállapítása vagy kizárása,
c) a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság [közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdés 29. b) pontja] megállapítása vagy kizárása.
(3) A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs feladatok között ellátható a beszéd-, értelem-, személyiségvizsgálat feladata, amennyiben a megyei önkormányzat a feladat ellátását vállalja. A megyei önkormányzat e döntéséről a fővárosi önkormányzatot értesíti.
(4) Halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vizsgálat lefolytatása a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A gyermek, tanuló első vizsgálatát végző szakértői és rehabilitációs bizottság kezdeményezi a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.”
8. § (1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a sajátos nevelési igény fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul.”
(2) Az R. 12. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a szülőnek a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól.”
(3) Az R. 12. § ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében a kérelemhez csatolni kell az e rendelet 5. számú melléklete szerinti orvosi adatlapot, melyet a szülő a gyermek háziorvosától - szükség esetén a (3) bekezdésben jelölt intézmény közreműködésével, az iskola-egészségügyi dokumentációból - szerez be.”
9. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti. Amennyiben az ötödik életévüket 2004. szeptember 1-je után betöltő gyermekek esetében nem áll rendelkezésére az e rendelet 5. számú mellékletét képező orvosi adatlap, úgy a hiány pótlását kérve értesíti a szülőt, illetve a 12. § (3) bekezdésben jelölt intézményt, hogy annak hiányában a vizsgálat nem végezhető el.
(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni.
(3) A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből a tanuló teljesítményének értékelése, minősítése alóli mentesítés céljából szakértői vizsgálat indítható:
a) az iskolai oktatás első-hatodik évfolyamán január 3 l-ig szükség szerint bármikor,
b) az a) pontban meghatározott időpontot követően annak a tanévnek március 31. napjáig, amelyben az adott tantárgy tanulását a tanuló megkezdte.
(4) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság eljárását a (3) bekezdésben meghatározott célból, az ott megjelölt időponttól eltérő, későbbi időpontban indítják, be kell csatolni az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét. Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag - a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. Az elutasításáról szóló döntést írásba kell foglalni. A döntés tekintetében a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(5) A szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek első vizsgálata alapján enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt az e rendelet 5. számú melléklete szerint kiállított orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a gyermek a lakóhelye szerinti vagy választott óvodában vesz részt további óvodai nevelésben, illetve a tanuló a lakóhelye szerinti vagy választott iskolában kezdi meg, illetve folytatja tankötelezettségének teljesítését. A vizsgálat alapján - amennyiben a vizsgálat eredményeként az enyhe értelmi fogyatékosság gyanúja egyértelműen nem zárható ki, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek, tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. A folyamatos figyelemmel kísérés folyhat az óvodában vagy az iskolában. A folyamatos figyelemmel kísérés időtartama a vizsgálatot követő első nevelési év, illetve tanév, amely az alapfokú oktatás bevezető és kezdő szakaszában legfeljebb egy tanévvel meghosszabbítható. A folyamatosan figyelemmel kísért gyermek vizsgálatát - a statisztikai adatszolgáltatás során is - lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani.
(6) A folyamatos figyelemmel kísérés alatt a gyermek, tanuló a többi gyermekkel, tanulóval együtt részt vesz az óvodai foglalkozásokon, illetve a tanítási órákon. Ez idő alatt egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésben vesz részt a szakvéleményben foglaltak szerint.
(7) A folyamatos figyelemmel kísérés kezdetén a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló állapota alapján meghatározza a nevelésével, oktatásával kapcsolatos teendőket és a megfigyelésben közreműködő pedagógus feladatait.
(8) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a szakértői és rehabilitációs bizottság képviselője legalább két alkalommal, az óvodai foglalkozáson, illetve a tanítási órán megfigyeli a gyermeket, tanulót. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegezése eredményeképpen - készíti el szakértői véleményét.
(9) A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus - a szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása szerint - a gyermek, tanuló fejlődéséről rendszeresen, legalább negyedévente részletes értékelést készít. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.
(10) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a nevelési tanácsadó kezdeményezésére készít szakvéleményt, a nevelési tanácsadó által már elvégzett vizsgálatokat nem kell megismételnie, elégséges azokat szükség szerint kiegészítenie.”
10. § (1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell]
„j) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre,”
(2) Az R. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban részt vehet, tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül.”
(3) Az R. 14. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat polgármesterének.”
11. § Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői véleményben foglaltakat a szülővel ismertetni kell, és a szakértői vélemény egy példányát részére át kell adni vagy meg kell küldeni. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az abban foglaltakkal egyetért és egyetértését aláírásával igazolja. Fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője - az e rendelet 18. §-ának b) pontja alapján - köteles erről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt tájékoztatni. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében. A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását.”
12. § Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek óvodai nevelésben kell részt vennie, és a gyermek fejlettségéről a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti. A jegyzőt abban az esetben is értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában.”
13. § (1) Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.”
(2) Az R. 17. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői és rehabilitációs bizottság eltekinthet.”
14. § (1) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lep:
„(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:”
(2) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az óvodai foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:]
„b) az óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,”
(3) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, ezt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell e rendelet 8. §-ának (14) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul.”
15. § Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendelet 15. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a alapján indított eljárásban a jegyző megkeresésére szakértőként jár el az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság. A jegyző megkeresésének teljesítésében nem vehet részt az, aki a vitatott szakvélemény meghozatalában közreműködött.
(2) A jegyző határozata ellen benyújtott fellebbezés alapján indított eljárásban - a közigazgatási hivatal megkeresésére - szakértőként az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény (a továbbiakban: Szakmai Szolgáltató Intézmény) jár el.”
16. § (1) Az R. 22. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség vizsgálata, a nevelési tanácsadás”
(2) Az R. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni]
„b) az óvoda vezetőjének megkeresésére az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés céljából,”
(3) Az R. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Attól az évtől, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti - az e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a nevelési tanácsadó javaslatára maradhat még augusztus 31. után egy nevelési évig az óvodában. A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíteni kell, ha a gyermek a közoktatási törvény 24. §-ának (5) bekezdése alapján a hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában.”
(4) Az R. 22. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél a sajátos nevelési igény valószínűsíthető, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésre álló egyéb iratokat pedig megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. Javaslatával egyidejűleg köteles a szülőt tájékoztatni a vizsgálatok eredményei alapján lehetséges következményekről, a vizsgálattal és annak megállapításaival kapcsolatos jogairól. Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatának eredménye alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyermek, tanuló ellátása nem tartozik a feladatkörébe, az iratokat részletes indokolásával, kiegészítő vizsgálatainak eredményeivel együtt - a szülő egyidejű értesítése mellett - visszaküldi a nevelési tanácsadónak. A szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a nevelési tanácsadó közötti vitában - bármelyik fél megkeresésére - a Szakmai Szolgáltató Intézmény dönt.
(6) Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó foglalkozáson, és tankötelezettségét abban az évben, amelyikben a hatodik életévét betöltötte nem tudta megkezdeni, mivel az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a nevelési tanácsadó kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés visszavonását. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét az óvodába be kell íratnia.”
17. § (1) Az R. 23. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:]
„d) annak megállapítását, hogy a gyermek a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra,
e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított rehabilitációs célú - képességfejlesztő terápia, pszichoterápia stb. - foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,”
(2) Az R. 23. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A nevelési tanácsadó]
„b) rehabilitációs célú - képességfejlesztő terápiás, pszichoterápiás stb. - foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót vezet”
18. § Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók részére a pedagógiai szakszolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény igénybevételével összefüggő utazási költség megtérítéséhez szükséges igazolást központilag kiadott nyomtatvány felhasználásával kell kiállítani. Az utazás szükségességét és úti célját a szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg a bizottság által kiadott beutalón. Az igénybevétellel összefüggő utazás tényét az ellátást nyújtó intézmény igazolja.”
19. § (1) Az R. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]
„a) a bölcsődei ellátásban hatéves korig való részvételhez, sajátos nevelési igényű gyermek részére,”
(2) Az R. 26. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt]
„c) a súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autista és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához,
d) magasabb összegű családi pótlék megállapításához a szakértői és rehabilitációs bizottság orvosa súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosság esetén igazolást ad ki.”
20. § (1) Az R. 1. számú mellékletének a „PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK” címet követő „Szakértői és rehabilitációs bizottság” alcímében az I. 1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. 1. Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta): 3
A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a három főből egy fő logopédusi szakképesítéssel”
(2) Az R. - az e rendelet 1. és 2. számú mellékleteként kiadott - 5. és 6. számú melléklettel egészül ki.

Hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 27. §-ának ötödik gondolatjelében foglalt szövegrész, és egyidejűleg az R. 22. § (7) bekezdésének harmadik mondatában, valamint 23. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a „szakértői vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” kifejezés lép.
(3) 2004. szeptember 1-jén lép hatályba az e rendelet 8. §-ával megállapított R. 12. §-a (4) bekezdésének második mondata, az e rendelet 9. §-ával megállapított R. 13. §-a (1) bekezdésének második mondata és (5), (6) bekezdése, továbbá az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott R. 5. számú melléklete.
(4) Az R. 1. számú mellékletének a „PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK” főcímet követő „Szakértői és rehabilitációs bizottság” alcím I. 1. pontjában az e rendelet 20. §-ának (1) bekezdésével megállapított - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a logopédiai szakképesítéssel rendelkezők alkalmazására vonatkozó - előírás 2006. szeptember l-jétől lép hatályba.