209/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet

az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőkről

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a nemzeti szakértőkre vonatkozó közösségi jogszabályok végrehajtására a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az uniós intézményekben nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú köztisztviselőkre és a küldő közigazgatási szervekre, továbbá a nemzeti szakértők jelölésében érintett szervekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. uniós intézmény: az Európai Uniót és annak jogelődjeit alapító nemzetközi szerződésekben nevesített intézmény, annak a szervei, továbbá az e szerződések alapján létrehozott szervek;
2. nemzeti szakértő: az uniós intézmény által határozott időre, nem képzési vagy gyakornoki célból foglalkoztatott köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya a küldő közigazgatási szervnél ez idő alatt is folyamatosan fennáll;
3. felhívás: az uniós intézmény nemzeti szakértői jelölésre felhívó dokumentuma;
4. küldő közigazgatási szerv: az a közigazgatási szerv, amely a nemzeti szakértővé történő jelölést kezdeményezte a nála közszolgálati jogviszonyban állók közül;
5. napidíjpótlékra jogosító személy: a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országban közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő
a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint
b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastárs gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermek);
6. napidíj: a nemzeti szakértő részére az uniós intézmény által, a szabályzata alapján fizetett napidíj;
7. Állandó Képviselet: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő állandó képviselete.

A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás

3. § (1) Az Állandó Képviselet - a külügyminiszter útján - a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a felhívásról, aki a jelölés érdekében megkeresi az érintett közigazgatási szerveket.
(2) A nemzeti szakértői jelölést a felhívásban megnevezett munkakörrel kapcsolatban érintett közigazgatási szerv vezetője kezdeményezheti a jelölni kívánt személy írásbeli hozzájárulásával.
(3) Nemzeti szakértőnek kizárólag olyan személy jelölhető, aki a munkakörhöz az uniós intézmény által előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel, gyakorlattal, továbbá a felhívásban megjelölt idegen nyelv megfelelő szintű ismeretével rendelkezik.
(4) A jelölést - az érintett közigazgatási szerv vezetőjének javaslata alapján - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a külügyminiszter útján, az Állandó Képviseleten keresztül teszi meg az uniós intézmény felé.
(5) Ha a feladat- és hatáskör szerint illetékes minisztérium, illetve közigazgatási szerv nem tud jelöltet állítani a határidő betartásához szükséges eljárási időn belül, értesíti a Miniszterelnöki Hivatalt, amely lehetőség szerint gondoskodik arról, hogy más érintett közigazgatási szerv tehessen javaslatot a jelölésre.
4. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról az uniós intézmény és a küldő közigazgatási szerv közötti megállapodás rendelkezik. E megállapodást a küldő közigazgatási szerv felhatalmazása alapján, az annak keretei között eljáró Állandó Képviselet is megkötheti.
(2) A megállapodásban meg kell határozni különösen:
a) a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot és a munkavégzés helyét;
b) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdő időpontját és időtartamát, illetve
c) a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbításának a lehetőségét.
(3) A küldő közigazgatási szerv - az uniós intézmény kérelmére - írásban nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat.
(4) A küldő közigazgatási szerv - a nemzeti szakértő hozzájárulásával - írásban tájékoztatja az uniós intézményt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonyának az uniós intézmény által kért lényeges elemeiről a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző 12 hónapra visszamenőleg.
(5) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására az (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a foglalkoztatás teljes időtartama a 4 évet nem haladhatja meg.
5. § (1) A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt a nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya folyamatosan fennáll. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére a köztisztviselő kinevezését közös megegyezéssel kell módosítani, a 4. § (1) bekezdésében említett megállapodásban foglaltaknak megfelelően.
(2) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladat ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.
(3) A nemzeti szakértő közszolgálati jogviszonya a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ideje alatt - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - felmentéssel nem szüntethető meg.
6. § Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv - a Miniszterelnöki Hivatal előzetes véleményének kikérésével - kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

Járandóságok

7. § A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a nemzeti szakértőt - a Ktv. szerinti illetményén, továbbá az uniós intézménynek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályzatában foglaltakon felül - az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
8. § (1) A nemzeti szakértőnek a napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár.
(2) A napidíjpótlék összege
a) napidíjpótlékra jogosító házastárs esetén a napidíj 20%-a;
b) napidíjpótlékra jogosító gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
ba) 12. életév betöltéséig 8%-a,
bb) 12. életév betöltését követően 10%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;
c) napidíjpótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a nemzeti szakértő napidíjának
ca) 12. életév betöltéséig 10%-a,
cb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig a gyermek iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 20. napjáig.
(4) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő házastárs és gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(5) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személy után a foglalkoztatás helye szerinti országtól való 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő - a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül - köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személyeknek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távollétének kezdő és befejező napját. E bekezdés nem vonatkozik a házastárs szülés miatti távollétére.
(6) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napján kell forintban, a nemzeti szakértő számlatulajdonos bankszámlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
9. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizetheti.
(2) Amennyiben a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdésben említett összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.
10. § Évente egy alkalommal a nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével.
11. § A nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv viseli - a tartós külszolgálatban levő köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint - a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor, feltéve, hogy azt az uniós intézmény nem téríti meg a nemzeti szakértő részére, ha
a) a nemzeti szakértő foglalkoztatásának időtartama kevesebb mint 2 év, vagy
b) a hazaköltözés a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnését megelőző 3 hónapnál korábban történik meg.
12. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó házastársa és gyermeke a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.
13. § A nemzeti szakértő, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében e rendeletnek megfelelően alkalmazandó a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése, illetve a 35. §-a.

Helyettesítés és költségviselés

14. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselőt határozott időtartamú - legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló - kinevezéssel helyettesítheti. A helyettesítő személy illetményének és járulékainak a fedezetére a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az illetménynek és járulékainak átvállalása a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig tart. A helyettesítés az engedélyezett költségvetési létszámkeretet nem érinti.
15. § (1) A 8., 10-14. §-okban meghatározott kiadásokat az érintett intézményekhez történő előirányzat-átcsoportosítással e rendelet hatálybalépésének az évében a központi költségvetés általános tartaléka, 2005. évtől a központi költségvetés céltartaléka terhére kell finanszírozni.
(2) A küldő közigazgatási szerv a tudomására jutástól számított 3 napon belül tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, illetve a 17. §-ban említett napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő tekintetében a külügyminisztert a nemzeti szakértővel összefüggő változásokról.
16. § Amennyiben a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő - e rendelet 10. és 11. §-ai szerinti - többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő

17. § (1) A jelölést kezdeményező közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára, a külügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes hozzájárulása esetén a köztisztviselő a 2. § 6. pont szerinti napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható.
(2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára - e rendelet 7-14. §-ai helyett - a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti ellátmány, ellátmánypótlék, ellátmányelőleg, utazási és szállítási költségtérítés, iskoláztatási költség, lakhatással összefüggő költségtérítés, valamint egészségügyi ellátás szabályait kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat az érintett közigazgatási szervekhez történő előirányzat-átcsoportosítással e rendelet hatálybalépésének az évében a központi költségvetés általános tartaléka, 2005. évtől a központi költségvetés Külügyminisztérium fejezet Külképviseletek igazgatása alcím terhére kell finanszírozni.
(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőkre - az e szakaszban foglalt eltérésekkel - a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

18. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó magyar jogszabályokon túl az uniós intézményeknek a nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályai is irányadóak.
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit e naptól az uniós intézménynél már nemzeti szakértői foglalkoztatási viszonyban álló köztisztviselőkre is alkalmazni kell.