214/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet

az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról

Az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról a Kormány a következőket rendeli el:
1. § Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A támogatás célja az ózdi martinsalak felhasználása következtében legveszélyesebb műszaki állapotba került lakóingatlanokban élők lakhatási feltételeinek biztosítása.
(2) Támogatásban részesíthető mindazon károsult lakástulajdonos, akinél a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) által megrendelt szakértői vizsgálat megállapította, hogy az ózdi martinsalak felhasználása miatt, az építési engedéllyel épített, általa lakott lakását, lakóépületét kár érte.
(3) A támogatás vissza nem térítendő állami támogatás, amelynek folyósítása készpénzben, önkormányzat útján történik.
(4) A támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására vagy a károsodott ingatlan helyreállítására fordítható.
(5) Az állami támogatás nem használható fel nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, melléképület építéséhez, helyreállításához.
(6) A támogatási célra a költségvetési törvényben a tárgyévre biztosított központosított előirányzat a károsodás fokának sorrendjében az e rendelet szerinti „E”, „D”, „C”, illetve „B” kategóriába sorolt ingatlanok tulajdonosainak támogatására használható fel.
(7) A (4) bekezdés szerinti támogatás akkor folyósítható, ha a tulajdonos vállalja, hogy a lakóingatlan 5 éven belüli elidegenítése esetén a támogatás összegét az állam részére visszafizeti, és hozzájárul ahhoz, hogy ennek biztosítékaként az újonnan épített vagy használtan vásárolt, illetve a helyreállított lakóingatlanra jelzálogjog, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre a Magyar Állam javára. Az állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, továbbá törlése iránt a jegyző intézkedik.”
2. § Az R. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a károsult a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján adó-visszatérítési támogatást vesz igénybe új lakása építéséhez, akkor a támogatás ezen összeggel csökken.”
3. § (1) Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás a károsodott lakás alapterülete után állapítható meg, feltéve, hogy az nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény felső határának megfelelő lakásméretet.”
(2) Az R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bontással együtt kalkulált újjáépítési költség megtérítésére fordított támogatás, illetve a használt lakások vásárlása esetén a támogatás mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti mértékű lakásnagyságra eső részt, illetve a korábbi lakás komfortfokozatának megfelelő mértéket és a támogatás mértéke nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti bruttó 140 000 Ft összeget.”
(3) Az R. 3. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosítottság és a méltányolható lakásigény megállapítása szempontjából figyelembe vehető családtagok számának megítélésénél a kárbejelentés időpontja az irányadó.”
4. § Az R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szakértői vizsgálat óta eltelt időszakban az épület az állagromlás miatt életveszélyessé és azonnal bontandóvá vált, akkor az épület az I. fokú építési hatóság bontási határozata alapján is „E” kategóriába sorolható. Az épületkategória az időszakos és soron kívüli szakértői vizsgálat alapján is módosulhat. A soron kívüli átsorolást a károsult saját költségére kezdeményezheti. Ha a kérelem megalapozott, a BM OKF a szakértői díjat a károsultnak visszatéríti.”
5. § Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A használt lakást vásárló tulajdonosok támogatásának feltétele, hogy a visszamaradó ingatlanokat (telek és felépítmény) a károsult az illetékes települési önkormányzat részére ingyenes tulajdonszerzés céljából felajánlja. Amennyiben az önkormányzat az ingatlant nem fogadja el, az ingyenesen állami tulajdonba kerül.”
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A települési önkormányzat részére a támogatás folyósítását a BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) kezdeményezi.
(2) A támogatási összeg megállapításának elsődleges szempontja a károsodott épületek - hibák mértéke szerinti - kategóriába tartozása. Amennyiben a rendelkezésre álló központosított előirányzat az azonos kategóriába tartozó összes épület helyreállításának támogatására nem nyújt fedezetet, akkor a támogatás összegének megállapításánál elsősorban az életveszélyessé nyilvánított épületeket kell alapul venni.
(3) A támogatás felhasználásának jogszerűségét a BM OKF vizsgálhatja.
(4) Egyedi elbírálás szerint támogatásban részesülhet az a tulajdonos,
a) akinek sor-, társas- és ikerház építésű lakóingatlana nem ózdi martinsalak felhasználásával épült, de az az azzal érintkező és martinsalak felhasználásával épített lakóingatlan károsodása vagy bontása következtében károsodott, vagy elbontandóvá vált. A támogatás mértékére az e rendeletben foglaltak az irányadóak,
b) aki a károsodott ingatlanát korábban - saját költségére - helyreállította, vagy azt az ózdi martinsalak felhasználásával összefüggő életveszély kialakulása miatt engedéllyel elbontotta.
(5) A (4) bekezdés szerinti egyedi kárenyhítési összeg mértékének megállapítása, folyósítása, kifizetése és elszámolása, valamint a felhasználás ellenőrzése az elbírálás idején hatályban lévő szabályok szerint történik. A (4) bekezdés b) pont szerinti - saját költségre történő - helyreállítás vagy elbontás esetén a helyreállítást, illetve elbontást megelőző szakértői vizsgálat alapján megállapított kategória besorolásának megfelelően kell a támogatás összegét megállapítani, mely nem haladhatja meg a helyreállítási vagy építési költség összegét, illetve a vásárolt lakóingatlan vételárát.”
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.