219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a felszín alatti vizek védelméről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. §-ában, 36. §-ában és 110. §-a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja a felszín alatti vizek:
a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával,
b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével,
c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal,
d) a földtani közeg kármentesítésével
összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása.
2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra;
b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:
1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában előforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban;
2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemző, az (A) háttér-koncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstől független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történő terhelés hatására alakult ki;
3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét;
4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével;
5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;
6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m3/évben kifejezve;
7. nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrás: olyan szennyezőforrás, amelyet térben nagy kiterjedésű területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötődő terhelés nem határolható le;  [LÁBJEGYZET_2]
8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a műszaki védelemmel történő lerakást és tárolást is;
9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz;
10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki;
11. felszín alatti víz minőségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhető;
12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet;
13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képződményeken belül;
14. felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy időszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízből származó vízfelvételt igénylő növényfajokat magukba foglaló társulások és termőhelyek;
15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedő természetes eredetű képződmények (a talaj, a mederüledék, a kőzetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit);
16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú időszakra megállapított éves átlagos, m3/évben kifejezett értékéből a vele kapcsolatban levő felszíni vizek külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú időszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektől is függő szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték;
17. időszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül;
18. kármentesítés: műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében;
19. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és c), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek;
20. kockázat: szennyező anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínűsége;
21. kockázatos helyzetű víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzéséről szóló jelentés ilyennek minősít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot;
22. környezetvédelmi megelőző intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított műszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések teljesülésének elősegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy
a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyező anyag keletkezzen, valamint
b) megelőzze, minimalizálja a keletkező szennyező anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését;
23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegből, azon átszivárogva;
24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízből: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történő megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történő megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzetű növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz);
25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;
26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyező anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a levegőből történő kiülepedést;
27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízből: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízből (így például: termelőkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés);
28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha
a) a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerint a települési önkormányzat jegyzőjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan:
aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget,
ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m3/év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszűrésű, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem;
b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejűleg nem haladja meg;
29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek minőségi, illetőleg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszerű értéke, amelynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében;
30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségéből, illetőleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhető szintek arányából nyerhető;
31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását;
32. monitoring rendszer: a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő- (együtt észlelő-), ellenőrző hálózat;
33. műszaki védelem: a környezetvédelmi megelőző intézkedések közé tartozó olyan műszaki megoldások összessége, amelyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekből származó szennyező anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe;
34. pontszerű szennyezőforrás: kisebb kiterjedésű, adott tevékenységből származó, lehatárolható helyen található szennyezőforrás;
35. számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport;
36. szennyezés: szennyező anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét;
37. szennyezettség: szennyező anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja;
38. szennyező anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok;
39. szennyezőforrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amiből egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetőleg a földtani közeget, amely lehet: pontszerű vagy nem pontszerű (diffúz), illetőleg tényleges, illetőleg potenciális;
40. talaj: a földtani közeg legfelső rétege, melynek alapvető tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll;
41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve művelet megkezdése, végzése, bővítése, valamint meglévő létesítmények vagy műveletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára;
42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb időszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekből, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekből, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépő vízmennyiség;
43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményező közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység.

Környezeti célkitűzések

4. § (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében:
a) azok állapota ne romoljon;
b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon;
c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minőségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzetű víztestek kivételével teljesüljenek;
d) a kockázatos helyzetű víztestek állapota fokozatosan javuljon;
e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon.
(3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és minőségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg.
(4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban:
a) a hosszabb időszakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és
b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és
c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_5]  megállapított környezeti célkitűzések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelentős romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és
d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és
e) a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és
f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések akadálytalanul teljesülhetnek.
(5) Felszín alatti víztest jó minőségi állapotú, ha annak minőségi állapotjellemzőiben bekövetkező változások nem eredményezik:
a) a minőségi állapot jelentős és tartós romlását, és
b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és
c) jogszabályban, illetve vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott minőségi határértékektől való eltérést, és
d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  megállapított környezeti célkitűzések megsértését, sem azok ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentős romlását, és
e) a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémában, a víz minőségéből adódó károsodást,
és nem rontják a felhasználás lehetőségét.
(6) A kockázatos helyzetű víztestek esetében a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_7]  foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkitűzéstől.

Környezeti célkitűzések megvalósítása

5. § (1) A 4. §-ban megfogalmazott környezeti célkitűzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni.
(2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képződmény határait, a víz hőmérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyűjtő határait, a víz hidrodinamikai és minőségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon.
(3) A felszín alatti víztestek kijelöléséről, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kíséréséről a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik.
(5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozása érdekében.
(6) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni a pontszerű és a nem pontszerű (diffúz) szennyező forrásokból adódó terheléseket.
(7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt. 19. §-ával összhangban az (Mi) igénybevételi határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel:
a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes minőségét;
b) ne okozza a felszín alatti víz minőségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekből történő beszivárgással összefüggő változásokat is;
c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémát.
(8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_9]  szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és működtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévő talajvíz mennyiségi és minőségi állapotát, különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot.
6. § (1) A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzéséről szóló jelentés, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) és a vízügyi felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) intézkedéseket tesz:
a) a jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzői elérték a megfordítási pontot,
b) a kockázatos helyzetű víztestek állapotának javítására,
c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont:
a) a felszín alatti víztestek felső 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvédő szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a;
b) a felszín alatti víz hőmérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát.
(3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyelőség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltakat is.
(4) A kockázatos helyzetű víztestek esetében a felügyelőségnek és a felügyeletnek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján:
a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megőrzését;
b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal;
c) intézkednie kell a környezethasználók felelősségébe tartozó monitoring kiegészítéséről, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. § (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, valamint az országos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát;
d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó előírások módosítását;
e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket.
7. § (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem  [LÁBJEGYZET_11]  alatt álló területek figyelembevétele alapján.
(2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.
(3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelőség határozatában, a felügyelőségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál levő, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra.
(5) A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által - a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan.
(6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.
(7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé.
(8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_12]  szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésével egyidejűleg felülvizsgálja.

II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A felszín alatti vizek jó állapota

8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak
a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti  [LÁBJEGYZET_13]  legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;
b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást;
c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

A mennyiségi védelem

9. § (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység
a) nem okozhatja (Mi) igénybevételi határérték túllépését,
b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését.
(2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_14]  szerinti vízbázisvédelmi célkitűzések figyelembevételével végezhető.
(3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. § (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos
a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből;
b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedőrétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz;
c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti.
(4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken:
a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_15]  szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet;
b) akkor végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. § (1) bekezdés szerinti előírások teljesülése.
(5) A 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető:
a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhető felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében;
b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozást
ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű technológiával,
bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétől elkülönülő rendszerben,
bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során.

A minőségi védelem

10. § (1) A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység
a) végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható;
b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető;
c) nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet;
d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni.
(2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak
a) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése;
b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba;
c) szennyező anyagnak mélyművelésű bányában történő elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a műszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot;
d) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is).
(3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségű szennyező anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. § szerint engedélyezhető:
a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárására, valamint
b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyező anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz.
(4) Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelőség felmentést adhat a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_16]  az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelő kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében.
(5) Az időszakos vízfolyásba történő bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_17]  foglaltakat egyidejűleg kell alkalmazni.
(6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet.
(7) A tevékenység engedélyezése során a felügyelőség előírhatja a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást.
(8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik.
11. § (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése, vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, és amelyből a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték:
a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyező anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak,
b) természetes összetételű vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés elősegítésére,
c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal,
a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. § szerint engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás:
a) az adott tevékenységből származik és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és
b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és
c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá
d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött.

III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE

Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok

12. § (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m3/napban és m3/évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévő vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti
a) a környezeti célkitűzések elérését;
b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_18]  szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását.
(2) Nem ivóvíz-minőségű vízigény kielégítésére jó minőségű felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhető meg, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg.
(3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (Mi) igénybevételi határértéket.
(4) Nem végezhető olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminőséget, illetve a víztartó képződmények fedőrétegeinek természetes védőképességét.
(5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben előírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is.

Szennyező anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése

13. § (1) Szennyező anyag
a) elhelyezése,
b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése,
c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is,
d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése
engedélyköteles tevékenység.
(2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhető. A felügyelőség az eljárásban engedélyező hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt.
(4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére
a) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés,
b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek
esetében.
(5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplő engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is.
(6) A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől.
(7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_19]  szerinti jogosultsággal rendelkezők végezhetnek.
(8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelező, úgy a felügyelőség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_20]  szerinti eljárásban adja meg.
(9) A 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyelőség a Kvt. 73. §-a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok működési feltételeinek meghatározására.
(10) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyelőség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja.
(11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti elővizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyelőség állapítja meg.
(12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyező anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.

Az engedélyek kiadásának feltételei

14. § (1) Az engedélyező hatóság a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában előírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen:
a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelőző intézkedésekre, a műszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenőrzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó előírásokat;
b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket.
(2) Amennyiben a felügyelőség az engedélyező hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függően a felügyelet, valamint a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet.
(3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell működtetni az állapotjellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére.
(4) A 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követő 15 napon belül - a felügyelőséget. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változásokat az alap-adatlapon kell közölni.
15. § (1) A felügyelőség a Kvt. 72. § szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. § szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyező hatóság a 12. § (1) és a 13. § (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 79. §-a szerinti működési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenőrzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított.
(2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi.
(3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható.
(4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_21]  szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit.
(5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha
a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben támasztott követelményeknek;
b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik.
(6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A felszín alatti vizet veszélyeztető, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyező, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezi, ha
a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy
b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétlődő intézkedés ellenére is folytatódik, illetve
c) a környezethasználó nem teljesíti a kármegelőzés érdekében hatósági határozattal előírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminőségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá
d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegelőzés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétlődésének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye.
(8) Az engedélyben foglalt előírások, követelmények betartásának ellenőrzésére az engedélyező hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellenőrzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélytől való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellenőrzést, illetve a szakhatóság ellenőrzésről készített jegyzőkönyvének kézbevételét követő 30 napon belül intézkednie kell.

IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA

16. § (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit az „Alap-bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű bejelentőlapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve „Részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről” megnevezésű jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelőséghez (a továbbiakban: bejelentés).
(2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett
a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követően megkezdeni szándékozó, a 13. § (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség a 19. § (4) bekezdés szerint kötelez;
c) aki a 13. § (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez.
(3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó;
b) akit a felügyelőség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez;
c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyező anyagot helyez el
ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli,
cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti.
(4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelőség - az alap-adatlap, illetőleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez.
(5) Az alap-adatlapot, illetőleg a részletes-adatlapot a benyújtás időpontjában érvényes adatok közlésével:
a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként,
b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidőre
köteles benyújtani.
(6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-éig kell benyújtani.
(7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelőségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon.
17. § (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáról.
(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelős.
18. § (1) A felügyelőség az adatlapokat ellenőrzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja.
(2) A felügyelőség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az előírás betartására.
(3) A hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni.

V. A KIVIZSGÁLÁS

19. § (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszerű működésén kívülálló okokból bekövetkező szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyelőségnek. Egyidejűleg köteles azonnal befejezni a szennyező, károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdéséről, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_22]  foglaltaknak megfelelően a vízminőségi kárelhárítást.
(2) A felügyelőség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minőségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétől számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyelőség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg.
(4) A felügyelőség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történő benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetővé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére előírt határidő még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé.
(5) A felügyelőség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószínűsíthetősége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet készít.
(6) A szennyezettség valószínűsíthető:
a) a szennyezőforrások, a potenciális szennyezőforrások kibocsátásai, jellemzői, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy
b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján:
ba) ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy ponton két mintában, vagy
bb) termőföld talajában legalább öt mintában a szennyező anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket.
(7) A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet vagy az engedélyessel végeztethet.
(8) A felügyelőség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közreműködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyelőség köteles intézkedni.
(9) A kivizsgálás alapján a felügyelőség dönt
a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelőségéről;
b) az ügynek az engedélyező hatósághoz történő áttételéről;
c) rendkívüli, előre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékű, azonnali beavatkozást igénylő szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_23]  szerinti intézkedésről;
d) a szükséges felügyelőségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. §-a szerinti tartalommal történő engedélyezés alá vonásról a felügyelőség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának elrendeléséről, valamint a Kvt. 73. § alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek.
(10) A felügyelőség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határidő megállapításával műszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját.
(11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelező határozatban elrendelt műszaki intézkedések határidőre történő végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyelőség a 36. § (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki.
(12) A felügyelőség a 21. § (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását.
(13) A felügyelőség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követően a kötelezettséget megállapító határozatának
a) meghozatala előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelentőségét, illetőleg műemléki védelmét;
b) az érintett részére történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint a felügyeletet, védett természeti terület vagy természeti érték esetén a természetvédelmi hatóságot, valamint az eljárásban résztvevő más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát.

VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

20. § (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja:
a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele;
b) a szennyezettség kockázatának csökkentése;
c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Az OKKP a felelősségi körtől független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelős miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelősségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik.
(3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttműködve - a miniszter gondoskodik.
(4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelősségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítőben közzétenni.
(5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelősségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, előzetes egyszerűsített relatív kockázatbecslés és előminősítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi.
(6) Ha a 21. § (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelőség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is.
(7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. §-a szerinti környezetvédelmi program keretében:
a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elő;
b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti.

VII. A KÁRMENTESÍTÉS

21. § (1) A már bekövetkezett pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni.
(2) A kármentesítésre az köteles, aki
a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja;
b) a környezeti kárért fennálló felelősséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint
c) a Kvt. 101-102. §-a szerint felelősségre vonható.
(3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. § (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával.
(4) A kármentesítés szakaszai:
a) tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat;
b) műszaki beavatkozás;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring.
(5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető.
(6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást.
(7) A felügyelőség az e rendelet 22-30. §-aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részéről a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben.
(8) A felügyelőség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és működtetését írhatja elő.
(9) A (2) bekezdés szerinti felelős köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelőségnek megküldeni.
(10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható.

Tényfeltárás

22. § (1) A tényfeltárás során:
a) vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető;
b) külön jogszabály szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen.
(2) Az (1) bekezdés b) pontban említett vizsgálattól a hatóság eltekinthet, ha megalapozottan bizonyítható, hogy a vizsgált területen az (1) bekezdés a) pontja szerint vizsgált komponenseken kívül más - (B) szennyezettségi határértéket meghaladó - szennyező anyag a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben nem található.
(3) A hatóság a 21. § (4) bekezdés a) pontja szerinti felderítő és részletes tényfeltárást - a 19. § (9) bekezdés d) pontja alapján - elrendelő határozatának tartalmaznia kell:
a) a tényfeltárásra kötelezett megnevezését;
b) a valószínű szennyezettség által feltételezhetően érintett terület megjelölését;
c) a felszín alatti víz, a földtani közeg szennyezettsége valószínűségének megállapításakor figyelembe vett tényezőket, jellemzőiket, az ezekkel kapcsolatos eljárások, vizsgálatok megjelölésével, a kémiai vizsgálatok esetében, amennyiben azt külön jogszabály nem tartalmazza megadva a kívánatos kimutatási határértéket is;
d) tényfeltárási terv készítésének előírását, benyújtási határidejét, ha a szennyezettség kiterjedése, illetve a földtani felépítés és a vízföldtani viszonyok bonyolultsága azt szükségessé teszi;
e) a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét;
f) a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap benyújtásának előírását.
(4) A tényfeltárási tervnek tartalmaznia kell a tényfeltárással kapcsolatos mindazon munkát, amely a tényfeltárási záródokumentáció megalapozott összeállításához szükséges, beleértve a tényfeltáráshoz kapcsolódó monitoring rendszer tervét.
(5) A tényfeltárási tervet a (3) bekezdés szerinti határozatban megjelölt határidőre engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelőséghez. A hatóság a tényfeltárási terv engedélyezésre történő benyújtásától eltekinthet, ha a kármentesítés sürgőssége, a várható költség alacsony szintje, a szennyező anyagok kis száma, illetve csak a kötelezett tulajdonában álló területek érintettsége valószínűsíthető.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tényfeltárási tervet a felügyelőség minden esetben a közegészségügyi hatóság, illetve amennyiben az vízkivételt érint a felügyelet, valamint szennyezett termőtalaj esetén a talajvédelmi hatóság bevonásával határozattal fogadja el.
23. § (1) A tényfeltárási munkák megkezdését 8 napon belül, a tényfeltárás során észlelt bármilyen rendkívüli körülményt haladéktalanul be kell jelenteni a felügyelőségnek.
(2) A tényfeltárás során a kötelezett kezdeményezheti a részletes mennyiségi kockázatfelmérés módszerének egyeztetését a felügyelőséggel és a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságokkal.
(3) A feltárás során észleltek alapján, a tényfeltárásra kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben, a felügyelőség, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok utólagos értesítésével, 8 napon belül dönt a tényfeltárási tervtől való eltérés, illetve a terv módosításának elfogadásáról vagy elutasításáról.
(4) A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentációt a 7. számú melléklet szerint kell összeállítani, és be kell nyújtani a felügyelőséghez.
24. § (1) A (D) kármentesítési célállapot határérték - szükség esetén részterületenként és mélység szerint eltérő - kockázati alapon történő meghatározásánál figyelembe kell venni:
a) a terület földtani, vízföldtani viszonyait és érzékenységét;
b) a szennyező anyagokra vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket;
c) a szennyezettséget, károsodást megelőző korábbi, feltételezhető állapotot, továbbá az (Ab) bizonyított háttér-koncentráció értékeit;
d) a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá a környezeti állapot további romlásának tilalmát;
e) a szennyezett területen és a teljes hatásterületen folyó, illetve tervezett területhasználatokat a településrendezési tervek alapján, és ennek megfelelően a kockázat mértékét;
f) az alkalmazásra javasolt, bizonyítottan legjobb elérhető, kármentesítési műszaki beavatkozási technológiát;
g) amennyiben a szennyezettség, illetve a veszélyeztetettség mértéke szükségessé teszi
ga) a részletes mennyiségi kockázatfelmérés eredményét, illetve
gb) a kármentesítés műszaki beavatkozás pénzügyi-műszaki megvalósíthatóságát, költséghasznosságát.
(2) A (D) kármentesítési célállapot határérték:
a) nem lehet alacsonyabb, mint a bizonyított (Ab) háttér-koncentráció vagy az (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 23. § (2) bekezdése szerint egyeztetett részletes mennyiségi kockázatfelmérés alapján számított (D) kármentesítési célállapot határérték (mint alsó határ);
b) nem lehet magasabb, mint a felszín alatti vizek környezetvédelmi célkitűzéseinek és a területhasználatok, illetve a műszaki beavatkozás pénzügyi-műszaki megvalósíthatósága, költséghasznossága figyelembevételével, az a ténylegesen mért átlag koncentráció egy adott területen (térrészben), amely nem veszélyezteti a még nem szennyeződött környezeti elemeket, az emberi egészséget, az élővilágot, a vízkivételeket, továbbá a területhasználatot (mint felső határ).
(3) Az (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása során az (1) bekezdés ga) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.
25. § (1) A felügyelőség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint a 22. § (6) bekezdés szerinti szakhatóságok állásfoglalása - illetőleg a területhasználat tekintetében szükség esetén az érintett önkormányzat bevonásával, az érvényben lévő, illetve a tervezett településrendezési terv - figyelembevételével határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így:
a) a tényfeltárás folytatásáról;
b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetőleg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról;
c) a műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket;
d) a tényfeltárást követő kármentesítési monitoring elrendeléséről;
e) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség.
(2) A műszaki beavatkozás szükségességének megítélésére, a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló eljárásban a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok vesznek részt.

Műszaki beavatkozás

26. § (1) A 21. § (4) bekezdés b) pontja szerinti műszaki beavatkozás a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységekre vonatkozó hatósági határozat alapján kezdődik.
(2) A műszaki beavatkozási terv tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.
(3) A hatóság a műszaki beavatkozási terv alapján dönt a műszaki beavatkozás elrendeléséről.
(4) A műszaki beavatkozást elrendelő határozatnak - az Áe.-ben előírt tartalmi követelményeken túlmenően - tartalmaznia kell, az okozó (felelős) által benyújtott műszaki beavatkozási tervre alapozottan:
a) a szennyezett, károsodott terület megnevezését, azonosítóit, a (D) kármentesítési célállapot határértéket a műszaki beavatkozási terv készítését elrendelő határozatnak megfelelően, továbbá a terület érzékenységi besorolását;
b) indokolt esetben kötelezést a szennyezett, károsodott területtel összefüggésben a műszaki beavatkozási terv benyújtásáig végzett munkálatok dokumentálására, és annak a hatósághoz való benyújtására, kivéve, ha az ügyfél ezt már megtette;
c) kötelezést a szennyezett, károsodott, illetve a kármentesítési munkálatokkal érintett területnek a kármentesítés céljából történő szabaddá tételére;
d) a szennyező anyag mennyiségének, minőségének meghatározására vonatkozó előírásokat;
e) a műszaki beavatkozás kiviteli tervére, a munkák ütemezésére vonatkozó előírásokat;
f) a kitermelt szennyező anyag tárolási, ártalmatlanítási tervére vonatkozó előírásokat;
g) a kárenyhítés, illetve kárfelszámolás megkezdésének és végrehajtásának határidejét;
h) a tényfeltárást követően üzemeltetett kármentesítési monitoring elfogadását;
i) a műszaki beavatkozás időtartama alatt üzemelő kármentesítési monitoring kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat;
j) az ügy szempontjából fontos egyéb feladatok elrendelését (így például: a szennyezett terület megjelölését figyelmeztető táblákkal);
k) a 21. § (9) bekezdése alapján a külön jogszabály szerinti adatlapok benyújtásának előírását.
(5) A műszaki beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 munkanappal be kell jelenteni a felügyelőségnek, illetve a 22. § (6) bekezdés szerint érintett hatóságnak, amely a munkálatokat köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is végrehajtható. A műszaki beavatkozási munkákat dokumentálni kell, különösen építési, üzemi napló.
(6) A műszaki beavatkozás során észleltek alapján, a kötelezett kezdeményezésére, indokolt esetben a hatóság engedélyezi a műszaki beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását.
27. § (1) A műszaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelőségnek, és biztosítani kell az ellenőrző mintavétel lehetőségét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell az elrendelő határozat számát, tárgyát, a munka építési napló szerinti befejezésének időpontját, valamint a hatósági ellenőrző mintavétel biztosításának módját.
(3) Ellenőrző mintavételre a műszaki beavatkozási záródokumentáció elbírálásáig kerülhet sor.
28. § (1) A 9. számú melléklet szerinti tartalmú műszaki beavatkozási záródokumentációt a műszaki beavatkozási munkák befejezését követő 30 napon belül kell benyújtani a felügyelőséghez.
(2) A felügyelőség a műszaki beavatkozási záródokumentáció kézhezvételét követő 60 napon belül, a 22. § (6) bekezdés szerint érintett szakhatóságok bevonásával határoz:
a) a műszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a műszaki beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoringról, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.

Kármentesítési monitoring

29. § (1) A kármentesítés a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenőrzi.
(2) A kármentesítési monitoring a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felügyelőségi határozat részeként vagy attól független önálló határozat alapján folyik.
(3) A kármentesítési monitoring magában foglalja annak
a) tervezését;
b) megvalósítását;
c) működtetését;
d) felülvizsgálatát;
e) megszüntetését.
(4) A kármentesítési monitoringra vonatkozó adatszolgáltatás a 21. § (9) bekezdés alapján a külön jogszabály szerinti adatlap felhasználásával történik.
30. § (1) A monitoring magában foglalja:
a) a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését;
b) az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését;
c) a monitorozást elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást;
d) értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal;
e) a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését;
f) a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.
(2) A monitoring kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó tervet környezeti elemenként a 7. és 9. számú mellékletek szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(3) A monitoring üzemeltetése során jelentkező, a tervezettől eltérő körülmények esetén a monitorozás módosítására vonatkozó (1) bekezdés e) pont szerinti felülvizsgálatot azonnal el kell rendelni, és az üzemeltetést a módosított üzemeltetési terv szerint kell végezni.
(4) A kármentesítési monitoringot
a) a (D) kármentesítés célállapot határértékének elérését követően legalább 4 évig,
b) a tartós környezetkárosodás teljes időtartama alatt folytatni kell.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól a felügyelőség indokolt esetben eltérhet, különösen, ha a műszaki beavatkozás befejezése után az állapot megfigyeléséről más tevékenységhez kapcsolódó monitorozási kötelezettség keretében gondoskodnak.
(6) A kármentesítési monitoring jelentés, illetve záródokumentáció tartalmi követelményeit 10. számú melléklet határozza meg.
(7) A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a felügyelőség határozatot hoz:
a) szükség esetén a 21. § (4) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti kármentesítés végzéséről, esetleges kiegészítéséről;
b) a monitorozás folytatásáról;
c) a monitorozás befejezéséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.

A kármentesítéssel összefüggő egyes rendelkezések

31. § (1) A kármentesítés során az eredeti környezetéből (helyéről) kitermelt és a szennyezett területen a kívánt mértékig a legjobb elérhető technika alkalmazásával sem ártalmatlanítható, elszállított szennyező anyagok kezelésére a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) A vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_24]  szerinti kárelhárítási feladatok ellátása után hátra maradt szennyezettség vizsgálatára, kármentesítési feladataira e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) A kármentesítés során tervezési feladatokat a kármentesítés típusától függő külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_25]  szerinti felülvizsgálati, szakértői jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. Amennyiben a kármentesítés sajátosságai megkövetelik, a jogosultságoknak a kármentesítés adott szakaszának teljes folyamatát le kell fedniük.
(4) Kármentesítési műszaki beavatkozás során alkalmazott technológiai elemeknek rendelkezni kell az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKTVF) által, a technológia típusától függően az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet, illetve a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat bevonásával kiadott megfelelőség igazolással. Az OKTVF újszerű megoldások esetében korlátozott alkalmazási lehetőséget nyújtó megfelelőség igazolást is kiadhat. A felügyelőség a technológia bizonyos fokú módosítását próbaüzemként engedélyezheti, a műszaki beavatkozásra kiadott határozat határidején belül.
(5) A kötelezett a hatóság jóváhagyását követő 30 napon belül megküldi adatgyűjtés, további adatszolgáltatás céljából a tényfeltárási, műszaki beavatkozási, kármentesítési monitoring záródokumentáció egy példányát a VITUKI-nak.
(6) Többfajta tevékenységhez vagy mulasztáshoz kapcsolódó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrások összessége esetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak mellett a kármentesítést összehangoltan, több felelős esetében az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell végezni, a Kvt. 102. §-a szerint.
(7) A kármentesítés egyes szakaszainak befejeztével a kármentesítés során létesített, feleslegessé vált építményeket, létesítményeket meg kell szüntetni úgy, hogy azok ne jelentsenek veszélyt az épített és a természeti környezetre.
(8) A kármentesítési eljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódó vízilétesítmények külön jogszabály szerinti vízjogi engedélye a kármentesítési eljáráshoz kapcsolódó felügyelet szakhatósági állásfoglalással egyidejűleg akkor kérhető meg, ha a külön jogszabálynak  [LÁBJEGYZET_26]  megfelelő tartalmú tervdokumentációt is elkészítették és benyújtották.
32. § (1) Ha egy pontszerű szennyezőforrásból származó szennyezés tényfeltárása, monitorozása, illetve a műszaki beavatkozás elvégzése más tulajdonában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett tűrni köteles az államigazgatási határozat alapján végzett kármentesítési tevékenység végzését az ingatlanán.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti érintett ingatlan területén végzett kármentesítési tevékenység során okozott károkért az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kártalanítani kell. A kártalanítás mértékét és módját a kártérítés szabályai szerint kell meghatározni.
(4) A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.

VIII. A TARTÓS KÖRNYEZETI KÁROSODÁS

33. § (1) Tartós környezetkárosodásnak minősül, ha a rendelet hatálya alá tartozó tevékenység olyan szennyezettséget okozott a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben, amely a természeti folyamatok vagy műszaki beavatkozás révén a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül sem csökken a (D) kármentesítési célállapot határérték alá.
(2) A pontszerű szennyezőforráshoz tartozó tartós környezeti károsodás tényfeltárását követően a Kvt. 52. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni. A felügyelőség a tényfeltárás eredménye alapján határozatot hoz, és azt a vázrajzzal együtt megküldi az illetékes körzeti földhivatalnak a tartós környezetkárosodás tényének feljegyzése végett. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzésben a tartós környezetkárosodás tényének feltüntetése mellett utalni kell a tény jellegét és mértékét megállapító jogerős határozatra, illetve az annak mellékletét képező vázrajzra.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a károsodás jellegét és mértékét az alábbiak szerint:  [LÁBJEGYZET_27]
a) talaj, illetve földtani közeg szennyező anyag által okozott károsodását, vagy
b) felszín alatti víz szennyező anyag által okozott károsodását, illetve
c) az a) és b) pont szerinti károsodást együtt, és
d) a károsodást okozó szennyező anyag vagy anyagcsoport megnevezését és mértékét (minimális és maximális koncentráció) tételesen, valamint
e) a tartós környezetkárosodás miatt a határozatban, vagy jogszabály alapján tartós környezetkárosodással összefüggésben megállapított kötelezettségeket (így például: területhasználati korlátozásokat, meghatározott (D) kármentesítési célállapotot, illetve annak elérését, vagy egy adott telephelyre megállapított (E) egyedi szennyezettségi határértéket), továbbá a monitoringot, illetve
f) a tartósan károsodott földterület nagyságát, vagy a b) pont szerinti esetben a károsodott térrész felszíni vetületének nagyságát, a (6) bekezdés alapján annak változását.  [LÁBJEGYZET_28]
(4) Ha a károsodott területen több, különböző jellegű, illetve eltérő szennyező anyag által okozott tartós károsodás fordul elő, a (2) bekezdés szerinti határozatban valamennyit meg kell jelölni.  [LÁBJEGYZET_29]
(5) A földtani közegben, illetve a felszín alatti vízben a tartós környezetkárosodás fennállását a felügyelőség ellenőrzi:
a) ötévente rendszeresen;
b) a (3) bekezdés e) pontjában említett esetekben a jogerős kötelezettség megállapítását követő 30 napon belül;
c) hivatalból az ügyfél kérésére az általa szolgáltatott adatok (akkreditált mintavételezésre és vizsgálatokra) alapján;
d) ha a kármentesítési monitoring felszámolásra kerül.
(6) Az ellenőrzés eredménye alapján a felügyelőség intézkedik:
a) a tartós környezetkárosodás tényének ingatlan-nyilvántartásból való törléséről, ha a szennyezettség a (B) szennyezettségi határérték vagy ennél magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték alá csökkent;
b) a bejegyzett adatok nagyságrendet meghaladó változása esetén a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(7) A tartós károsodással érintett területek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg a hatóság megküldi határozatát a kármentesítés kötelezettjének, a terület tulajdonosának, használójának, továbbá az érintett önkormányzatnak és hatóságoknak. E szerint jár el a (6) bekezdés szerinti módosulások esetében is.

IX. A NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere (FAVI)

34. § (1) E rendelet tárgyával összefüggő irányítási, hatósági, szabályozási, nyilvántartási, tervezési, végrehajtási, ellenőrzési, statisztikai, tájékoztatási, adatszolgáltatási feladatok ellátása érdekében az érintett miniszterek gondoskodnak a nyilvántartási rendszerekhez való hozzáférésről és azok összehangolt működéséről.
(2) A felszín alatti vizek és víztestek állapotával és a földtani közeg minőségével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatásokért - az érintett miniszterek bevonásával - a miniszter a felelős.
(3) A miniszter a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával és kármentesítésével, továbbá mindezek hatásával összefüggő információk és adatok gyűjtésére, kezelésére és nyilvántartására az irányítása alatt álló központi és területi szervek útján állami feladatként, a Kvt. 49. § szerinti rendszer részeként, a Kvt. 66. § (2) bekezdése szerinti hatósági nyilvántartási rendszerrel összehangoltan működteti a Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerét (FAVI).
(4) A FAVI központja a minisztérium, regionális központjai a felügyelőségek.
(5) A FAVI az adminisztratív, azonosítási jellegű adatokon túlmenően a felszín alatti víz, a földtani közeg:
a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre (így például: az elhelyezésre, bevezetésre),
b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére,
c) állapotára,
d) állapotával kapcsolatos követelményekre,
e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre
vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer.
(6) A FAVI adatai
a) a felügyelőség által működtetett, valamint az adatszolgáltatások révén részére megküldött monitoring adatokból,
b) az e rendeletben szabályozott adatszolgáltatásokból,
c) a hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a minisztérium és szervei tevékenysége során keletkező adatokból,
d) más szervektől átvett adatokból
származnak.
(7) A FAVI feladatainak ellátásához szükséges, a már működő országos adatszolgáltatások, illetve információs rendszerek keretében gyűjtött adatokat más állami szervektől történő adatátvétellel, szükség esetén erről szóló megállapodás keretében kell biztosítani.
35. § (1) A FAVI részére történő adatszolgáltatás körébe tartozik:
a) a 13. § (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységek bejelentése;
b) a szennyezőforrások, szennyezett területek, kármentesítések országos számbavétele;
c) a 34. § (3) bekezdéshez kapcsolódó környezeti monitoring rendszerek adatszolgáltatása;
d) a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel kapcsolatos adatszolgáltatás.
(2) A 21. § (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok a FAVI-ba, ezen belül a FAVI-KÁRINFO alrendszerbe tartoznak.
(3) Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó dokumentumok archiválásáról, illetve az adatokat előállító és továbbító eljárások dokumentálásáról.
(4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltató érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltató a felelős.
(5) A felügyelőség az (1) bekezdés szerinti adatokat a FAVI nyilvántartási rendszer keretében rögzíti, értékeli és szolgáltatja.
(6) Az adatszolgáltatás módjának e rendeletben nem szabályozott részletes szabályai (különösen az adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapok, kitöltési útmutató) a Kvt. 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletében kerülnek közzétételre.
(7) A FAVI adatai nyilvánosak és közérdekűek vagy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény alapján minősítettek. Az egyedi azonosítókkal nem rendelkező adatai statisztikai célra felhasználhatók a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdésére is tekintettel.
(8) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(9) A Központi Statisztikai Hivatal jogosult külön jogszabály alapján a FAVI adatbázis adatait egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából, az adatvédelemre vonatkozó szabályok megtartása mellett - elektronikus módon is - átvenni.

X. A JOGKÖVETKEZMÉNYEK

A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos bírság

36. § (1) A tevékenységet folytató
a) a 10. § és a 11. § szerinti tilalmak megszegése,
b) jogerős kármentesítési műszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása,
c) az e rendeletben, illetve hatósági kötelezésben előírt adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása,
d) a 10. § és a 11. § szerinti előírások megszegése miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni.
(2) A bírság egyenlő:
a) az (1) bekezdés a) pont szerinti tényállás esetén a tilalom megszegési tényezővel (FABa);
b) az (1) bekezdés b) pont szerinti tényállás esetén a szennyezettségi, károsodási tényezővel (FABb).
(3) A tilalommegszegési tényező (FABa) számítását a 11. számú melléklet A) pontja tartalmazza.
(4) A szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) a 11. számú melléklet B) pontjában szereplő képlet szerinti számítás eredménye.
(5) A 11. számú melléklet I. pontjában és B) pontjában meghatározott képletet külön-külön kell alkalmazni
a) az egyes szennyező anyagokra,
b) felszín alatti víz szennyezésére, illetve károsodására, valamint a földtani közeg szennyezésére,
amelyek eredményeinek összege adja meg a fizetendő bírságot.

A bírság megállapításának szabályai

37. § (1) A tevékenység folytatóját a 36. § (1) bekezdés c) és d) pontjaival összhangban bírság megfizetésére kell kötelezni, ha a tevékenység folytatására vonatkozó előírásokat, illetve bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesítette, és a hatóság e rendelet [18. § (3) bekezdése, 19. § (9) bekezdés d) pontja, 22. § (3) bekezdése és 26. § (4) bekezdése] alapján az előírás betartását rendelte el.
(2) A bírság mértéke az (1) bekezdés szerinti tényállás esetén, a mulasztás, illetve az előírások megszegésének mértékétől függően 50 000-300 000 Ft közötti összeg.
(3) A felügyelőség az (1) bekezdés szerinti bírságot határozatban állapítja meg.
(4) A (3) bekezdés alapján kiadott határozatban megállapított határidő letelte után - a kötelezettség teljesítéséig - ismételhető.
38. § (1) A felügyelőség a 36. § (1) bekezdés szerinti bírságot az e rendelet 11. számú melléklete szerinti számításokhoz szükséges, hivatalból rendelkezésére álló, továbbá számára a tevékenységet folytató által szolgáltatott alapadatok ismeretében állapítja meg.
(2) Tilalom megszegése esetén a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot a felügyelőség a tényfeltárás vagy a szűkített tényfeltárás elfogadását követően hatósági határozatban állapítja meg.
(3) Ha a felügyelőség kármentesítési műszaki beavatkozást rendel el, és a kármentesítési kötelezettség teljesítésének időpontja vagy módja a határozatnak nem felel meg, akkor a hatóság e tény megállapítását követően a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot határozatban állapítja meg.
39. § (1) A felügyelőség a bírságot elrendelő hatósági határozatban a bírság megfizetésére legfeljebb 90 napos határidőt állapít meg.
(2) Korábban elszennyeződött területen, a korábbival azonos szennyező anyag szennyezés esetében, a korábbi szennyezésért nem felelős szennyezőre vonatkozó, a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság megállapításakor a szennyező anyag koncentrációjának, illetve az érintett terület nagyságának növekményét kell figyelembe venni.
(3) A felelőssel szemben ugyanazon a területen a korábban bekövetkezett és az új szennyezésért a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bírság ismételten is kivethető.
(4) A 31. § (6) bekezdés szerinti, több felelőshöz tartozó, egymással összefüggő hatású pontszerű szennyezőforrás esetében, a Kvt. 102. §-a szerint az egyetemleges felelősség érvényesítésével kell a 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírságot megállapítani.
(5) A bírságot a Környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat számlájára kell befizetni a felügyelőség által kivetett környezetvédelmi bírságokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

A bírság elrendelése szűkített tényfeltárás alapján

40. § (1) A felszín alatti vizekbe történő bevezetésre vonatkozó 10. § szerinti tilalom megszegése esetén, a felügyelőség a tevékenység folytatóját szűkített tényfeltárás elvégzésére kötelezheti.
(2) A szűkített tényfeltárás a felszín alatti vízbe közvetlenül bevezetett, illetőleg a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok minőségének, mennyiségének megállapítására, a felszín alatti vízbe jutó szennyező anyag lehatolási mélységének meghatározására terjed ki.
(3) A bírságot a felügyelőség a szűkített tényfeltárás elfogadását követően annak eredményei, illetve hatósági mérések alapján határozatban állapítja meg, függetlenül a kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésétől.
(4) Ha kármentesítési műszaki beavatkozás elrendelésére is sor kerül, a szennyezettségi, károsodási tényező (FABb) szerinti bírság elrendelése a 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

XI. VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

41. § (1) E rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - hatályát veszti.
(2) E rendelet
a) 2. számú melléklete 2005. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az R. 2. számú melléklete hatályát veszti;
b) 22. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2005. május 1-jén lépnek hatályba;
c) 31. §-ának (4) bekezdése szerinti megfelelőségigazolással 2006. május 1-jétől kell rendelkezni, kiadását 2005. május 1-jétől lehet kérelmezni.
(3) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeken a már minőségében károsodott felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége esetén, a 21. § (2) bekezdés szerinti kötelezettnek, legkésőbb 2015. december 22-ig biztosítania kell a szennyezettség megszüntetését, illetve a felügyelőség által meghatározott (E) egyedi szennyezettségi vagy (D) kármentesítési célállapot határérték elérését.
(4) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységeknek 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak.
(5) A (4) bekezdésben rögzített határidő nem vonatkozik a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_30]  meghatározott, az állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására.
(6) A 33. § szerinti tartósan károsodott - e rendelet hatálybalépéséig be nem jegyeztetett - területek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a felügyelőségnek legkésőbb 2005. december 31-ig intézkednie kell.
(7) Azon tevékenységeknek, melyekre a területérzékenységi besorolás e rendelet szerinti változása miatt szigorúbb követelmények vonatkoznak, legkésőbb 2007. október 31-ig meg kell felelni e rendelet előírásainak.
(8) E rendelet hatálybalépésekor:
a) már folyamatban levő a 13. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetében e rendelet előírásait a tevékenység felülvizsgálatát követően, illetve a kármenetesítések engedélyezése során a kármentesítés új szakaszától kell alkalmazni;
b) már folyamatban lévő a földtani közegbe, vagy a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetéssel, továbbá a 2. számú melléklet szerinti fokozottan érzékeny és érzékeny területeken levő időszakos vízfolyásba történő bevezetéssel járó tevékenységekre a felügyelőség a Kvt. 74. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatot rendel el 2005. december 31-ig, ha arra már korábban nem került sor;  [LÁBJEGYZET_31]
c) működő felszín alatti vízből történő felszíni víz pótlása természetvédelmi érdekből 2009. december 22-e után csak akkor folytatható, ha a vízgyűjtő-gazdálkodási terv azt tartalmazza.
(9) Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezet megnevezésének közzététele az R. alapján korábban már megtörtént és abban változás nem következett be, e rendelet hatálybalépésével a kijelölés jogfolytonosnak tekintendő.
(10) Európai Közösségi szabályozás hiányában legkésőbb 2005. december 22-ig meg kell határozni:
a) a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának megállapítására szolgáló követelményeket;
b) a jelentős és a tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat.
42. § A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. §-a az alábbi új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FAV Kr.) hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat a környezetvédelmi hatóság a FAV Kr. alapján kiadott engedélyeiben, szakhatósági állásfoglalásaiban (határozataiban) is elrendelheti.”
43. § (1) A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstv. vhr.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilatkozatot, illetőleg a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére külön jogszabályok figyelembevételével kötelezi. Talaj és felszín alatti vizek veszélyeztetése, szennyezettsége esetében a felügyelőségnek a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_32]  foglaltak szerint intézkednie kell. A kötelezés végrehajtásáról a felszámoló gondoskodik [Cstv. 48. § (3) bekezdés].”
(2) A Cstv. vhr. 2. számú melléklete I. fejezetének Vizek igénybevétele és terhelése című 2.2. pontja, illetve a Talajvédelem című 2.6. pontja a végén kiegészül egy új mondattal:
„A környezeti állapotvizsgálatnak meg kell felelnie a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_33]  tényfeltárási záródokumentációra vonatkozó tartalmi követelményeinek.”
44. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében a 4.4. Víz- és Talajvédelem megnevezésű pontban a 2. francia bekezdés szerinti szövegrész helyébe a következő három francia bekezdés lép:
kék
„- felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület határa (beleértve	V		V
a hidrogeológiai védőterületet is)
- kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület határa	•••V•••		•••V•••
- felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület határa.	oooVooo		oooVooo
45. § (1) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHM együttes rendelet mindazon előírása hatályát veszti, mely a (Ci) intézkedési szennyezettségi határérték alkalmazására vonatkozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett külön jogszabályban szabályozott határértékeket legkésőbb 2005. XII. 22-ig felül kell vizsgálni, figyelembe véve a tárgykörben az Európai Közösségek által elfogadott értékeket.
46. § Felszín alatti vizekbe történő - határon túlnyúló hatású - bevezetések esetében, a bevezetést engedélyezni szándékozó hatóság a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek köréről és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_34]  szabályai szerint jár el.
47. § (1) E rendelet alkalmazása során a mintavételezéseket, valamint a felszín alatti víz és földtani közeg vizsgálata esetén az érvényes szabványban elfogadott eljárások szerint kell eljárni.
(2) Az e rendelet alkalmazása során végzett vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati szabvány megnevezését és számát, szabvány hiányában meg kell adni az alkalmazott eljárás leírását.
(3) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti.
48. § Ez a rendelet az Európai Közösség alábbi jogszabályainak való megfelelést szolgálja:
a) a felszín alatti vizeknek egyes kockázatos anyagok által okozott szennyezésével szembeni védelméről szóló 80/68/EGK tanácsi irányelvvel,
b) a környezettel kapcsolatos egyes irányelvekben kért beszámolók egységesítésének és ésszerűsítésének megvalósításáról szóló 91/692/EGK tanácsi irányelvvel,
c) a vizeket érintő irányelvek kérdőíveiről szóló 95/337/EK bizottsági határozat,
d) a vízzel kapcsolatos európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel.

[LÁBJEGYZET_1] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/116.

[LÁBJEGYZET_3] 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól.

[LÁBJEGYZET_4] A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól.

[LÁBJEGYZET_6] 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól.

[LÁBJEGYZET_7] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_8] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LVIII. törvény 46. § (1) bek. b) pontja.

[LÁBJEGYZET_9] A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi XXXIX. törvény.

[LÁBJEGYZET_10] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_11] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. § (1) bek.

[LÁBJEGYZET_12] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_13] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. §.

[LÁBJEGYZET_14] A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_15] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_16] A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_17] 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_18] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_19] A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet.

[LÁBJEGYZET_20] Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_21] 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

[LÁBJEGYZET_22] A vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_23] A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény; a vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_24] A vízminőségi kárelhárításról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_25] 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet; 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés; 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet; 39/1999. (VII. 6.) GM rendelet; 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet; 38/1997. (XII. 18.) KTM-IKIM együttes rendelet; 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_26] 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_27] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/116.

[LÁBJEGYZET_28] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/116.

[LÁBJEGYZET_29] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/116.

[LÁBJEGYZET_30] A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.). Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pont.

[LÁBJEGYZET_31] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2004/116.

[LÁBJEGYZET_32] 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.

[LÁBJEGYZET_33] 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről.

[LÁBJEGYZET_34] A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.