22/2004. (V. 18.) IM rendelet

a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 395. §-ának (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének o) pontjában, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT) egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet alkalmazása során]
„11. iratkezelési szabályzat: a bíróságok írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amelyet az OIT fogad el, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv;”
2. § A Büsz. 7. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az OIT által meghatározott tárgyalásmentes időszakokra vonatkozóan a megyei bíróság elnöke elrendelheti, hogy a 8 főnél kevesebb engedélyezett bírói létszámmal működő helyi bíróság (a továbbiakban: kisebb helyi bíróság) helyett az e bekezdésben foglalt feladatot a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, vagy e bíróság és mellette a megyei bíróság elnöke által kijelölt más helyi bíróság lássa el.”
3. § A Büsz. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben a Pp. 119/A. §-ának és a Be. 71/A. §-a (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
4. § A Büsz. 11. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó - ide nem értve az alkalmazott ügyvédet - kizárólag az e § (5) bekezdésében felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult; e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a dolgozó a munkaviszonyát igazolja. Az ügyvédjelölt azon a bíróságon ahol törvény alapján eljárhat, az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint, azon a bíróságon pedig ahol törvény alapján nem járhat el, az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.”
5. § A Büsz. 17. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„A bélyegzők
17. § (1) A bíróság körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a bíróságnak - és ha annak elnevezéséből a székhelye nem állapítható meg - a székhelyének a megjelölése (pl. Váci Városi Bíróság, Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét).
(2) Az azonos szövegű körbélyegzőket és lajstrombélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni.
(3) A bélyegzők elvesztését a bíróság elnöke részére haladéktalanul jelenteni kell. A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a körbélyegző és a lajstrombélyegző elvesztésének és érvénytelenítésének ténye a Bírósági Közlönyben közzétételre kerüljön.”
6. § A Büsz. 20. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A névjegyzék elektronikus úton is vezethető.”
7. § A Büsz. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet, kivéve, ha a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat vagy a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre (ügycsoport) szerinti külön lajstromozást rendel el.”
8. § (1) A Büsz. 35. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A külön jogszabályban meghatározott ‘A’ mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetében milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni.”
(2) A Büsz. 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Büntetőügyben az A/3. jelzésű értesítés alkalmazandó. A „saját kezéhez kézbesítendő” A/4. jelzésű értesítést kell használni a Be. 263. §-ának (2) bekezdése szerint a vádirat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 267. §-ának (3) bekezdése, a Be. 312. §-ának (1) bekezdése, és a Be. 343. §-ának (2) bekezdése szerinti felhívás kézbesítésekor, továbbá a feljelentőnek a Be. 502. §-ának (1) bekezdése szerinti meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 506. §-a szerint a tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, valamint ha azt a bíróság szükségesnek tartja. Az A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 544. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés kézbesítésekor.”
9. § A Büsz. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § Külföldi bíróságok polgári ügyiratai esetében - ha a postai szolgáltató által a sikertelen kézbesítés alkalmával elhelyezett értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követően a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen megjelölt „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldi - a bíróság az így visszaküldött ügyiratot tizenöt napig magánál tartja, és ha a címzett azt ez idő alatt sem veszi át, a bíróság úgy jár el, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna.”
10. § A Büsz. 39. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:]
„d) tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó, vagy intézkedést alkalmazó végzést;”
„f) az ügy áttételéről rendelkeztek, vagy más bíróságot jelöltek ki az eljárásra;”
11. § A Büsz. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adatlapokat az iroda továbbítja a bűnügyi nyilvántartás részére.”
12. § A Büsz. 53. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„53. § A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:
a) cégbejegyzési ügy,
b) fellebbezett cégbejegyzési ügy,
c) cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is,
d) fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást is,
e) végelszámolási kifogás,
f) fellebbezett végelszámolási kifogás,
g) egyéb cégügy,
h) fellebbezett egyéb cégügy,
i) a bíróság kijelölése,
j) felülvizsgálati ügy.”
13. § A Büsz. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:
a) felszámolási nemperes ügy,
b) felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás,
c) fellebbezett felszámolási nemperes ügy,
d) felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,
e) csődeljárási nemperes ügy,
f) csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás,
g) fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,
h) csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,
i) gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,
j) gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,
k) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye,
l) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügye,
m) bíróság kijelölése,
n) felülvizsgálati ügy,
o) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,
p) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult fellebbezett ügy,
q) vagyonrendezési nemperes ügy,
r) fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy.”
14. § A Büsz. 63. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A vagyonrendezési eljárásban a vagyonrendező kijelölésekor - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
15. § A Büsz. 72. §-ának i) és j) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
[A bv. csoport ügycsoportjai a következők:]
„i) egyéb bv. ügy,
j) fellebbezett egyéb bv. ügy.”
16. § A bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az ítélőtáblán az 1. számú melléklet I. részének 1/A. pontjában nem szereplő munkakörben foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottakra az I. rész 2-5. pontjaiban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.”
17. § Az R. 1. számú mellékletének I. része az 1. pontot követően e rendelet mellékletével egészül ki.
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Büsz. 4. §-ának (2) bekezdésében a „XLIV. törvény” szövegrész „XLI. törvény” szövegrészre,
b) a Büsz. harmadik része VII. fejezetének első, „A megyei (fővárosi) bíróság, mint cégbíróság ügyvitele” alcíme „A cégeljárás ügyvitele” alcímre,
c) a Büsz. 73. §-ának (5) bekezdésében „A bv. ügy” szövegrész „Az egyéb bv. ügy” szövegrészre,
d) az R. 5. §-ának (3) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon, a Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),” szövegrész a „Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a Fővárosi Bíróságon, a megyei bíróságokon (a továbbiakban együtt: bíróság),” szövegrészre,
e) az R. 6. §-ának (1) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság elnökénél, illetve a megyei bíróság elnökénél” szövegrész a „bíróság elnökénél” szövegrészre,
f) az R. 6. §-ának (1)-(3) bekezdésében, a 11. §-ának (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének c) pontjában, valamint 12. §-ában a „Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke,” szövegrész a „bíróság elnöke,” szövegrészre,
g) az R. 6. §-ának (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróságon, minden megyei bíróságon” szövegrész a „bíróságon” szóra,
h) az R. 10. §-ának (2) bekezdésében a „Legfelsőbb Bíróság elnöki, illetve a megyei bíróság elnöki” szövegrész a „bíróság elnöki” szövegrészre,
i) az R. 11. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „Legfelsőbb Bíróság elnöki iratai, a megyei bíróság elnöki iratai,” szövegrész a „bíróság elnöki iratai,” szövegrészre
változik.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Büsz. 29. §-a e) pontjának 8. alpontja és az R. 1. számú melléklete I. részének 2.6. pontja.