24/2004. (IV. 23.) PM rendelet

a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról

A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) 43. §-ának a), c) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

I. A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG SZERVEINEK HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

Általános rendelkezések

1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a VPtv. 2. §-ában meghatározott feladatokat ellátó hatósági jogkörrel rendelkező, továbbá hatósági jogkörrel nem rendelkező szervekből áll.
(2) Hatósági jogkörrel rendelkezik a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) és mint felsőfokú szerv, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).
(3) A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervei: a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságai, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja, a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervei: a fővámhivatalok, a vámhivatalok, a regionális nyomozó hivatalok, a regionális jövedéki központok, a Fővárosi Szabálysértési Hivatal, a Vámáruraktár és a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal.
(5) A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező szerveit - az országos parancsnokság kivételével a pénzügyminiszter hozza létre és szünteti meg.
(6) A hatósági jogkörrel nem rendelkező szerveket, - amelyeknek feladata a Vám- és Pénzügyőrség technikai, anyagi eszközzel való ellátása, pénzügyi, gazdálkodási feladatok végzése, továbbá az állomány képzése és továbbképzése, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás megszervezése - továbbá a hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervek kirendeltségeit az országos parancsnok hozza létre és szünteti meg.

Az országos parancsnok

2. § (1) Az országos parancsnok másodfokon jár el az országos parancsnokság határozatai ellen benyújtott fellebbezések tekintetében, valamint felügyeleti jogkört gyakorol az országos parancsnokság által hozott, de bíróság által felül nem vizsgált határozatok esetében.
(2) Az országos parancsnok dönt a jogszabály által munkáltatói jogkörébe utalt ügyekben.

A Vám- és Pénzügyőrség felsőfokú szerve

3. § (1) Az országos parancsnokság székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére.
(2) Az országos parancsnokság feladata és hatásköre:
a) első fokon dönt azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály elsőfokú hatósági jogkörébe utal,
b) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, másodfokon jár el a hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervek első fokon hozott közigazgatási határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok esetében,
c) felügyeleti jogkört gyakorol a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben,
d) végzi a vám és a vámmal együtt beszedendő nem közösségi adók és díjak vonatkozásában a felülellenőrzést,
e) biztosítja és koordinálja a Vám- és Pénzügyőrség alsó- és középfokú szerveinek működését, továbbá végzi e szervek tevékenységének irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,
f) intézi a jogszabály által feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
g) közreműködik a Vám- és Pénzügyőrség feladatát és hatáskörét, továbbá a működését meghatározó jogszabályok előkészítésében,
h) képviseli a Vám- és Pénzügyőrséget a nemzetközi ügyekben, közreműködik a nemzetközi kapcsolattartásban, különös tekintettel az Európai Unió szerveivel történő kapcsolattartásra,
i) végzi az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat,
j) végzi a jogszabály által feladatkörébe utalt egyéb feladatokat.

A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervei

4. § A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szervei:
a) a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Parancsnoksága, székhelye Szeged, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területére,
b) a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnoksága, székhelye Debrecen, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,
c) a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Parancsnoksága, székhelye Miskolc, illetékessége kiterjed Heves megye, Nógrád megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére,
d) a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém megye, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére,
e) a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed - a h) pontban foglaltak kivételével Budapest és Pest megye közigazgatás, illetve az e rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében a Magyar Köztársaság területére,
f) a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnoksága, székhelyei Szombathely és Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területére,
g) a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Parancsnoksága, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területére,
h) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnokság, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér zárt területére, valamint a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére,
i) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére,
j) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége a jogszabályban meghatározott bűncselekmények esetén a Magyar Köztársaság területére terjed ki, továbbá Budapest és Pest megye területén ellátja a helyi nyomozó hatósági feladatokat,
k) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed - a 8. § d) pontjában foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság területére,
l) a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére,
m) a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére,
n) a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed a Magyar Köztársaság területére.
5. § (1) A regionális parancsnokságok és a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnokság - az e)-g) pontokban foglaltak kivételével - feladata és hatásköre:
a) eljárnak a jogszabály által elsőfokú hatáskörükbe utalt ügyekben,
b) elbírálják - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az irányításuk alá tartozó alsó fokú szervek elsőfokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatokat, gyakorolják a jogszabályban biztosított felügyeleti jogkörüket,
c) irányítják, felügyelik és ellenőrzik a működési területükön létesített alsó fokú szervek tevékenységét,
d) intézik a külön jogszabállyal feladatkörükbe utalt szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
e) végzik az utólagos ellenőrzéseket,
f) végzik az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegéből (a továbbiakban: EMOGA Garanciarészleg) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket,
g) ellátják a nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
h) eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörükbe utal.
(2) A Vám- és Pénzügyőrség Közép Magyarországi Regionális Parancsnokság feladata és hatásköre az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) végzi a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,
b) felügyeleti jogkört gyakorol a regionális jövedéki központoknak a jövedéki folyószámlákat érintő tevékenysége felett,
c) másodfokon jár el a regionális jövedéki központok elsőfokú határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében és gyakorolja a jogszabályban biztosított felügyeleti jogkörét,
d) az ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekre vagy szabálytalanságokra vonatkozó eljárás lefolytatása és a tagállamokkal történő koordináció végrehajtása,
e) a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása, amelyek tekintetében a 17. számú Vámhivatal jogutódjaként jár el,
f) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
6. § A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága feladata és hatásköre:
a) másodfokon jár el a regionális parancsnokságok által az utólagos ellenőrzés során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében, és gyakorolja felügyeleti jogkörét,
b) a Vám- és Pénzügyőrség utólagos ellenőrzési tervének előkészítése és jóváhagyásra történő előterjesztése,
c) a vámigazgatási területhez tartozó kockázatelemzési tevékenység koordinálása,
d) közösségi jogszabályban felhatalmazott szervezet megkeresésére ellenőrzés lefolytatása,
e) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 4045/89/EGK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatok (Különleges Szolgálat) ellátása,
f) az utólagos ellenőrzések lefolytatása,
g) az EMOGA Garanciarészlegéből finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzések lefolytatása,
h) nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzése,
i) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
7. § A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága feladata és hatásköre:
a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a regionális nyomozó hivatalok és a határátkelőhelyeken működő vámhivatalok nyomozóhatósági tevékenységét,
b) intézi a külön jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
c) végzi a jogszabály által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint,
d) a Vámáruraktár tekintetében az 5. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltak végrehajtása,
e) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
8. § A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága feladata és hatásköre:
a) pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó jogszabályokban előírt ellenőrzések végzése,
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény által a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzése érdekében végzett ellenőrzés során bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítása, és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtétele,
c) a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatóságai által elrendelt személyi védelem ellátása, anyagi javak, értékek őrzése, kísérése,
d) a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága és a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnoksága illetékességi területén mélységi ellenőrzési feladatok végrehajtása,
e) a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatalánál folyamatban lévő szabálysértési ügyben az elrendelt elővezetés végrehajtása,
f) jogszabály által előírt ellenőrzési feladatok végrehajtása.
9. § A Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága feladata és hatásköre:
a) a kintlévőségről, a jövedéki köztartozásról szóló hatósági bizonyítvány kiadása,
b) az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott visszatartási jog gyakorlása,
c) az elévült tartozatlan vámteher és vámbiztosíték befizetés, túlfizetés és a fel nem használt vámbiztosíték törlése,
d) a vámhatóság késedelmes teljesítése esetén a kamat megállapítása és fizetése, illetve a jogszabályban meghatározott esetben a kamat vagy a késedelmi pótlék megállapítása,
e) az Európai Unió költségvetésébe fizetendő összegekről az adatnyilvántartási rendszer működtetése,
f) a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számlák nyilvántartása,
g) intézi a külön jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
h) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
10. § A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladata és hatásköre:
a) a kötelező tarifális és származás felvilágosítás kiadása,
b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálása és szakvéleményezése,
c) ügyféli kérelemre szakvélemény kiadása,
d) a termékazonosításhoz szükséges állásfoglalások kiadása,
e) a jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzése,
f) a jövedéki és az abból előállított termékek kötelező érvényű vámtarifa-besorolásának kiadása,
g) intézi a jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
h) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
11. § A Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja feladata és hatásköre:
a) az Európai Közösség tagállama illetékes hatóságának megkeresésére intézkedik a jövedéki adótartozás, valamint a tartozás végrehajtásával kapcsolatos költségek végrehajtása iránt,
b) a termékmérleg jogcímkódok rendelkezésre bocsátása,
c) a termékkísérő okmány, az egyszerűsített kísérőokmány és a borkísérő okmány számítógéppel történő előállításának, illetve az előbbiek sorszámtartományának engedélyezése,
d) az Európai Uniós tagsággal kapcsolatosan a nemzeti jövedéki ügyfélszolgálati rendszer működtetése,
e) a nemzeti és a közösségi jövedéki adatbázisok kezelése, fenntartása, a jövedéki szakterület nemzeti informatikai rendszere fejlesztésének előkészítése,
f) az Európai Bizottság, valamint a tagállamok közötti, a feladatkörébe utalt jövedéki igazgatási együttműködés lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos közösségi informatikai rendszerek működtetése,
g) jövedéki központi kockázatelemzések elkészítése és kockázatelemzési módszerek kidolgozása,
h) intézi a jogszabállyal feladatkörébe utalt szakmai, szervezési, szolgálati, személyügyi, fegyelmi, oktatási, gazdálkodási és egyéb ügyeket,
i) eljár azokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A Vám- és Pénzügyőrség hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervei

12. § (1) A hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervek feladata és hatásköre:
a) végzik az áruk vámkezelését, kiszabják, beszedik, visszafizetik, elengedik és könyvelik a vámot - továbbá, ha jogszabály a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalja - a nem közösségi adókat, díjakat és az egyéb költségeket, határoznak a vámfelügyelet kérdésében,
b) ellátják a jövedéki ellenőrzéssel és adóztatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat,
c) intézkedéseket tesznek a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére,
d) törvényben meghatározott körben nyomozó, továbbá szabálysértési hatósági jogkört gyakorolnak,
e) végzik a lefoglalt dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,
f) az ügyfelek részére megadják a termékazonosításhoz szükséges tájékoztatást,
g) törlik az általuk kiszabott, de elévült tartozásokat,
h) végzik a mélységi ellenőrzéseket,
i) eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket a közösségi vámjogszabályok, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet hatáskörükbe utal.
(2) A regionális jövedéki központok feladata és hatásköre a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben foglaltakon túl kiterjed az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényben meghatározott adóztatási feladatokra.
(3) A kirendeltség annak az alsó fokú szervnek a nevében és illetékességi területén jár el, amelynek a szervezetébe tartozik.
(4) A hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervek felsorolását és illetékességét - az e rendelet 13. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az alsó fokú szervek illetékessége

13. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség fővámhivatalainak illetékessége és székhelye - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - a következők:
a) Fővámhivatal Szeged, székhelye Szeged, illetékessége kiterjed Csongrád megye közigazgatási területére,
b) Fővámhivatal Békéscsaba, székhelye Békéscsaba, illetékessége kiterjed Békés megye közigazgatási területére,
c) Fővámhivatal Kecskemét, székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun megye közigazgatási területére,
d) Fővámhivatal Székesfehérvár, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Fejér megye közigazgatási területére,
e) Fővámhivatal Tatabánya, székhelye Tatabánya, illetékessége kiterjed Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére,
f) Fővámhivatal Veszprém, székhelye Veszprém, illetékessége kiterjed Veszprém megye közigazgatási területére,
g) Fővámhivatal Pécs, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya megye közigazgatási területére, kivéve a Vámhivatal Mohács illetékességi területét,
h) Fővámhivatal Szekszárd, székhelye Szekszárd, illetékessége kiterjed Tolna megye közigazgatási területére,
i) Fővámhivatal Kaposvár, székhelye Kaposvár, illetékessége kiterjed Somogy megye közigazgatási területére,
j) Fővámhivatal Miskolc, székhelye Miskolc, illetékessége kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére,
k) Fővámhivatal Eger, székhelye Eger, illetékessége kiterjed Heves megye közigazgatási területére,
l) Fővámhivatal Salgótarján, székhelye Salgótarján, illetékessége kiterjed Nógrád megye közigazgatási területére,
m) Fővámhivatal Debrecen, székhelye Debrecen, illetékessége kiterjed Hajdú-Bihar megye közigazgatási területére,
n) Fővámhivatal Nyíregyháza, székhelye Nyíregyháza, illetékessége kiterjed Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,
o) Fővámhivatal Szolnok, székhelye Szolnok, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területére,
p) Fővámhivatal Szombathely, székhelye Szombathely, illetékessége kiterjed Vas megye közigazgatási területére,
q) Fővámhivatal Zalaegerszeg, székhelye Zalaegerszeg, illetékessége kiterjed Zala megye közigazgatási területére,
r) Fővámhivatal Győr, székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területére.
(2) A budapesti és Pest megyei fővámhivatalok, hivatalok, Vámáruraktár, továbbá a határátkelőhelyeken működő vámhivatalok illetékességét és székhelyét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség regionális jövedéki központjainak székhelye és illetékessége a következő:
a) Regionális Jövedéki Központ Kecskemét, székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére,
b) Regionális Jövedéki Központ Pécs, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területére,
c) Regionális Jövedéki Központ Nyíregyháza, székhelye Nyíregyháza, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,
d) Regionális Jövedéki Központ Eger, székhelye Eger illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére,
e) Regionális Jövedéki Központ Székesfehérvár, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére,
f) Regionális Jövedéki Központ Budapest, székhelye Budapest, illetékessége kiterjed Budapest és Pest megye közigazgatási területére,
g) Regionális Jövedéki Központ Győr, székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye közigazgatási területére.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalainak székhelye és illetékessége:
a) Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Eger, illetékessége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területére,
b) Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Nyíregyháza, illetékessége kiterjed Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,
c) Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Kecskemét, illetékessége kiterjed Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közigazgatási területére,
d) Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Székesfehérvár, illetékessége kiterjed Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye közigazgatási területére,
e) Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Győr, illetékessége kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye közigazgatási területére,
f) Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala, székhelye Pécs, illetékessége kiterjed Baranya, Somogy és Tolna megye közigazgatási területére.

Különös illetékességek

14. § A külföldön működő magyar, illetőleg a Magyar Köztársaság területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.
15. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetőleg általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk tekintetében - amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik - a területileg illetékes fővámhivatal, a budapesti és Pest megyei székhelyű (lakhelyű, telephelyű) személyek, szervezetek, képviseletek esetében a Magánforgalmi Fővámhivatal, légi forgalomban érkező és kiküldésre kerülő áruk esetében székhelytől, telephelytől függetlenül az 1. és 2. számú Repülőtéri Vámhivatal az illetékes.
(2) Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes fővámhivatal, Budapesten a Magánforgalmi Fővámhivatal, Pest megyében Dél-Pest térségi Fővámhivatal az illetékes.
(3) Természetes személyek által harmadik országból behozott gépjárművek vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes fővámhivatal, Budapesten és Pest megyében a Magánforgalmi Fővámhivatal az illetékes.
(4) Amennyiben nemzetközi egyezmény eltérően nem rendelkezik az EU tagországain kívüli állampolgár által hat hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjármű ideiglenes behozatal vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes fővámhivatal, Budapesten és Pest megyében a Magánforgalmi Fővámhivatal az illetékes.
16. § (1) A büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabására és beszedésére a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerint illetékes fővámhivatal, Budapesten és Pest megyében a Magánforgalmi Fővámhivatal az illetékes.
(2) A légitársaságok részére légi forgalomban érkező és az azok részére feladott árukkal kapcsolatos vámeljárások lefolytatására a repülőtér felügyeletét ellátó fővámhivatal/vámhivatal az illetékes.
(3) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra - a szakosított vámkezelő helyen vámeljárás alá vonásra kerülő, valamint az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével - az a fővámhivatal/vámhivatal illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.
(4) A kumulációs vám kiszabására és visszafizetésére:
a) normál eljárásban a vámraktárt felügyelő fővámhivatal,
b) az árut aktív feldolgozási eljárásban nyilvántartó fővámhivatal,
c) Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal
az illetékes.
(5) A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben a vámhatóság számára meghatározott hitelezői feladatok elvégzésére a megyeszékhelyen működő, Budapest közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal, Pest megye közigazgatási területén a Buda-térségi Fővámhivatal illetékes.
(6) A jövedéki ügyben érintett személyek részére a vámazonosító számot (VPID) a kérelmező székhelye, lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes regionális jövedéki központ hivatalból adja ki.
(7) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes fővámhivatal, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal adhat ki.
(8) Az áru közösségi helyzetének igazolására, az áru bemutatásának helye szerint területileg illetékes fővámhivatal, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal jogosult.
(9) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére - kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik - a kérelmező könyvelési helye szerint illetékes fővámhivatal, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal jogosult.
(10) Az államháztartási bevételi számlára történő előírás nélküli téves befizetés kérelemre történő visszautalására a befizető székhelye szerint illetékes fővámhivatal, magyarországi székhely hiányában a 17. számú Fővámhivatal illetékes.
17. § (1) A vámraktár engedélyezése iránti kérelmet a személy könyvelési helye szerint illetékes fővámhivatalhoz, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatalhoz kell benyújtani.
(2) Ha a kérelmező könyvelése nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a kérelmet ahhoz a fővámhivatalhoz, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatalhoz kell benyújtani, amely a vámraktár helyén illetékes.
(3) Gazdasági vámeljárás - az ideiglenes behozatal kivételével - és meghatározott célú felhasználásra történő szabadforgalomba bocsátás egyedi engedélyének kiadására a kérelmező könyvelési helye szerint illetékes fővámhivatal, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal jogosult.

Kizárólagos illetékesség

18. § A 17. számú Fővámhivatal illetékes kizárólag:
a) a magyar exportőr által más tagállamban kért és a tagállam vámhatósága által megküldött kiviteli vámeljárások Egységes Vámokmány feldolgozására,
b) a közösségi vámjogszabályok végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezésére,
c) különleges zárak jóváhagyására,
d) a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendelet 183. Cikk (4) bekezdése szerinti gyűjtő árunyilatkozat számítógépes úton történő megtételének engedélyezésére,
e) normál eljárás keretében a közösségi árutovábbítási eljárásra a továbbítási bejelentő elektronikus úton történő bejelentésének engedélyezésére,
f) TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezésére,
g) kezességvállalás engedélyezésére,
h) elektronikus vám elé állítás engedélyezésére,
i) vámszabad terület és vámszabad raktár engedélyezésére,
j) vámmentes vámkezelésre jogosító általános engedély kiadására.
19. § (1) A kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti regionális parancsnokság, illetve - amennyiben a kérelmező székhelye (lakóhelye) az illetékességi területén van - a Vám- és Pénzügyőrség Központi Repülőtéri Parancsnoksága az illetékes:
a) összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség engedélyezésére,
b) különleges zárak alkalmazásának engedélyezésére,
c) engedélyezett feladó státusz engedélyezésére,
d) engedélyezett címzett státusz engedélyezésére,
e) az áruk közösségi jellegére vonatkozóan engedélyezett feladó által adott igazolás engedélyezésére,
f) elfogadott exportőri tevékenység engedélyezésére,
g) könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezésére,
h) vámügynöki tevékenység engedélyezésére.
(2) Az utólagos ellenőrzéseket a személy könyvelési helye, a székhelye, telephelye szerint illetékes regionális parancsnokság végzi.
(3) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben foglalt feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben
a) Pest-megye és Budapest közigazgatási területét kivéve a fővámhivatal,
b) Pest-megye és Budapest közigazgatási területén - a Buda-térségi és a Dél-Pest térségi Fővámhivatal illetékességi területét kivéve - a Magánforgalmi Fővámhivatal,
c) a saját illetékességi területén a Buda-térségi Fővámhivatal és a Dél-Pest térségi Fővámhivatal
jár el.
20. § (1) A fokozott ellenőrzés alá eső termékek vámeljárás alá vonására kijelölt vámhivatalokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A postaforgalomra vonatkozó illetékességi szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

II. KÜLÖNLEGES ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK ENGEDÉLYEZÉSÉVEL ÉS IGÉNYBEVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

21. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnek a titkos információgyűjtés folytatására felhatalmazott szerve e rendeletben foglaltak szerint kérheti a VPtv. 31. §-ban foglalt bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtési eszközök és módszerek (a továbbiakban: különleges eszközök) alkalmazásának bírói engedélyezését.
(2) A felhatalmazott szerv vezetője a kérelmet írásban, a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság - a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt - bírájánál (a továbbiakban: bíró) terjeszti elő.
(3) A kérelem indokolásában a VPtv. 32. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon kívül ki kell térni:
a) az alkalmazás alapjául szolgáló bűncselekmény gyanújára okot adó tényállásra, valamint annak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti minősítésére,
b) arra a körülményre, hogy a bűncselekményt a nemzetközi bűnüldözéssel kapcsolatba hozhatóan, illetve sorozatban, vagy szervezetten követték-e el,
c) a kérelem elbírálása szempontjából fontos egyéb körülményekre, továbbá
d) a sürgősségi elrendelés esetén ennek okára és az elrendelés időpontjára.
(4) A kérelmet három számozott példányban kell elkészíteni, és ezeket a titkos ügykezelés szabályai szerint kell a bírónak megküldeni. Az elbírálás után a kérelemből két példányt az előterjesztő részére kell megküldeni.
22. § (1) Az alkalmazásra vagy alkalmazás meghosszabbítására irányuló kérelmet az alkalmazás javasolt időpontja, illetve az engedély lejárta előtt legalább 72 órával kell benyújtani.
(2) A különleges eszközök alkalmazásával rögzített információk megsemmisítését a VPtv. előírásai és a titkos ügykezelés szabályai szerint kell végrehajtani.
23. § Amennyiben a bíró a különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet elutasítja, de olyan új tény merül fel, amely a különleges eszköz alkalmazását szükségessé teszi, újabb kérelem terjeszthető elő.
24. § Az engedélyt kérő szerv vezetője az engedélyt tartalmazó végzés, a kérelem és a szolgálati jegy egy példányának, sürgősségi elrendelés esetén az elrendelő határozat és a szolgálati jegy egy példányának megküldésével intézkedik a feladat végrehajtására kijelölt szervezetnél a különleges eszköz alkalmazására.

III. A VÁMINFORMÁCIÓS RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

25. § (1) A vám és a - Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt - mezőgazdasági ügyekre vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a Vám- és Pénzügyőrségnek a tagállami vámhatóságokkal és az Európai Bizottsággal való együttműködésére az egyes tagállamok, továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti hivatalos segítségre a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám és mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK rendeletben, valamint az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló nemzetközi Egyezményben (a továbbiakban: CIS) foglaltak az irányadók.
(2) A váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat az Európai Unió Csalásellenes Hivatal által 2002. október 29-én kiadott Váminformációs Rendszer Műveleti Eljárások Kézikönyve (a továbbiakban: Kézikönyv) tartalmazza, amelynek alkalmazására vonatkozó feltételeket az országos parancsnok állapítja meg.
26. § (1) A Kézikönyvben meghatározott regisztrált felhasználókat, kiemelt felhasználókat, továbbá a CIS rendszer üzemelését biztosító terminálok fizikai elhelyezését az országos parancsnok jelöli ki.
(2) Az (1) bekezdésben említett kiemelt felhasználók:
a) Váminformációs Rendszer összekötő tiszt,
b) engedélyező,
c) informatikai menedzser,
d) Váminformációs Rendszer koordinátor.
(3) A CIS rendszer alkalmazása során felmerülő problémák - beleértve a szoftver, hardver és az adatátviteli problémákat is - első szintű megoldási helye a Vám- és Pénzügyőrség CIS „Szakmai, technikai segítségnyújtás”-a (Help Desk-je).
27. § (1) A váminformációs rendszerben minősített adatot továbbítani az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 5/A-I. §-aiban meghatározottak, továbbá a hivatkozott törvény 18. §-ának (3)-(6) bekezdésében foglaltak szerint lehet.
(2) A minősítési jelölés alkalmazása során a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet 19. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) A váminformációs rendszerben vámtitkot a Vtv. 16. §-ának (6) bekezdése alapján lehet átadni.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet 5. §-a (1) bekezdésének e), f) és g) pontja, a 6. §-ának a) pontja, továbbá a 13. § (1) és (4) bekezdése 2004. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet 6. §-ának f)-h) pontja, valamint az 1. számú melléklete 2004. augusztus 1-jén hatályát veszti.
(4) E rendelet 16. §-ának (6) bekezdése, valamint 17-19. §-ai, valamint a 30. §-ának (3) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vám- és Pénzügyőrség által alkalmazható különleges eszközök és módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos szabályokról szóló 21/1999. (IX. 30.) PM rendelet hatályát veszti.
(6) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 25/A. §-a és az előtte lévő alcíme a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. A hatályon kívül helyezés napján folyamatban lévő behozatali engedélyezésre vonatkozó eljárásokat meg kell szüntetni.

Módosuló jogszabályok

29. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 82. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(1) Azon árunál, amely esetében a csatlakozási szerződés IV. 5. Vámunió mellékletében vámjogi rendeltetés kijelölésére vonatkozó átmeneti szabályozás nem került meghatározásra, a csatlakozást követően haladéktalanul, de legkésőbb a csatlakozást követő 21. napig az áru közösségi státuszát igazolni kell, vagy vámjogi rendeletetését kell számára kijelölni.”
(2) Ahol az R. vagy jogszabály Egységes Vámáru-nyilatkozatot említ, azon Egységes Vámokmányt kell érteni.
(3) Az R. 2. számú mellékletében felsorolt számlaszámok és számla elnevezéshez kiegészítésként elsőként az alábbi számlaszámot és számla elnevezést kell felvenni:
„10032000-01820203-0000000 VPOP Uniós vámbevételek lebonyolítási számla”

Átmeneti rendelkezések

30. § (1) A folyamatban lévő utólagos ellenőrzési ügyekben az eljárás megindításakor hatályos hatásköri és illetékességi szabályokat kell alkalmazni.
(2) A 17. számú Fővámhivatal végzi Magyarország európai uniós csatlakozása előtt az 1., 3., 5., 6., 10. számú, a szobi, a ceglédi, a váci, valamint a Buda-környéki Vámhivataloknál megindított vámigazgatási eljárások és vámeljárások tekintetében a jogorvoslati és utólagos eljárásokat (vámvisszatérítés, helyesbítés, elszámolás), illetve hatósági intézkedéseket.
(3) A személyek részére a vámazonosító szám (VPID) előzetes kiadását a kérelmező székhelye szerinti fővámhivatal, Budapest és Pest megye közigazgatási területén a 17. számú Fővámhivatal végzi.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Központja hatáskörébe tartozó elévült vámtartozások törlésére a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága jogosult.
31. § (1) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a Vám- és Pénzügyőrség megszűnő szervei és azok jogutódjai:
a) Vámhivatal Nagyatád jogutódja Vámhivatal Kaposvár,
b) Vámhivatal Hódmezővásárhely és Vámhivatal Szentes jogutódja Vámhivatal Szeged,
c) Vámhivatal Jászberény jogutódja Vámhivatal Szolnok,
d) Vámhivatal Balassagyarmat jogutódja Vámhivatal Salgótarján,
e) Vámhivatal Bánréve és Vámhivatal Hidasnémeti jogutódja Vámhivatal Miskolc,
f) Vámhivatal Komárom jogutódja Vámhivatal Tatabánya,
g) Vámhivatal Pápa és Vámhivatal Tapolca jogutódja Vámhivatal Veszprém,
h) Vámhivatal Bajánsenye jogutódja Vámhivatal Szombathely,
i) Vámhivatal Vámosszabadi, Vámhivatal Kópháza, Vámhivatal Mosonmagyaróvár jogutódja Vámhivatal Győr.
(2) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a Vám- és Pénzügyőrség megszűnő szervei helyébe átszervezés miatt a következő - azonos jogállású - szervek lépnek:
a) a 16. számú Vámhivatal jogutódja - a jövedéki és energia adóügy, valamint jövedéki engedélyezés kivételével - a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal,
b) az 1. számú Vámhivatal, a 3. számú Vámhivatal, a 10. számú Vámhivatal és vámigazgatási ügyekben a Vámhivatal Cegléd jogutódja a Dél-Pest térségi Fővámhivatal,
c) a Vámhivatal Cegléd jogutódja - vámigazgatási ügyek kivételével - Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal,
d) a 7. számú Vámhivatal, a 9. számú Vámhivatal valamint a 14. számú Vámhivatal jogutódja a Magánforgalmi Fővámhivatal,
e) a Buda-környéki Vámhivatal és az 5. számú Vámhivatal jogutódja a Buda-térségi Fővámhivatal,
f) a 6. számú Vámhivatal, a Vámhivatal Vác és a Vámhivatal Szob jogutódja az Észak-Pest térségi Fővámhivatal,
g) a Jövedéki Központ Kecskemét jogutódja - jövedéki és energia adóügy, valamint a jövedéki engedélyezés tekintetében - a Regionális Jövedéki Központ Kecskemét,
h) Jövedéki Központ Kecskemét jogutódja jövedéki ügyek tekintetében a Vámhivatal Kecskemét,
i) a 18. számú Vámhivatal jogutódja - jövedéki és energia adóügy, valamint a jövedéki engedélyezés kivételével - a 18. számú Fővámhivatal,
j) a 17. számú Vámhivatal jogutódja - az 5. § (2) bekezdésének e) pontja kivételével - a 17. számú Fővámhivatal.
(3) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében a megyeszékhelyi vámhivatalok, a 16. és a 18. számú Vámhivatal jogutódja jövedéki és energia adóügy, valamint a jövedéki engedélyezés tekintetében, a területileg illetékes regionális jövedéki központok.
(4) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás következtében átszervezés útján - vámigazgatási ügyekben a jogutód szervek a következők:
a) Vámhivatal Siófok jogutódja Vámhivatal Kaposvár,
b) Vámhivatal Kiskunhalas jogutódja Vámhivatal Kecskemét,
c) Vámhivatal Berettyóújfalu jogutódja Vámhivatal Debrecen,
d) Vámhivatal Mátészalka jogutódja Vámhivatal Nyíregyháza,
e) Vámhivatal Gyöngyös jogutódja Vámhivatal Eger,
f) Vámhivatal Sátoraljaújhely és Vámhivatal Tiszaújváros jogutódja Vámhivatal Miskolc.
32. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség 2004. augusztus 1-jével megszűnő szervei és azok jogutódjai:
a) Vámhivatal Orosháza jogutódja Fővámhivatal Békéscsaba,
b) Vámhivatal Kelebia jogutódja Vámhivatal Tompa,
c) Vámhivatal Baja, Kiskőrösi Jövedéki Hivatal, Vámhivatal Kiskunhalas jogutódja Fővámhivatal Kecskemét,
d) Vámhivatal Esztergom jogutódja Fővámhivatal Tatabánya,
e) Vámhivatal Dunaújváros jogutódja Fővámhivatal Székesfehérvár,
f) Vámhivatal Tiszaújváros, Szerencsi Jövedéki Hivatal és Vámhivatal Sátoraljaújhely jogutódja Fővámhivatal Miskolc,
g) Vámhivatal Gyöngyös jogutódja Fővámhivatal Eger,
h) Vámhivatal Berettyóújfalu jogutódja Fővámhivatal Debrecen,
i) Vámhivatal Kisvárda jogutódja Fővámhivatal Nyíregyháza,
j) Vámhivatal Mátészalka jogutódja Tiborszállás és Vállalj határátkelőhely kivételével Fővámhivatal Nyíregyháza,
k) Vámhivatal Mátészalka jogutódja Tiborszállás és Vállalj határátkelőhely tekintetében Vámhivatal Csengersima,
l) Vámhivatal Siófok jogutódja Fővámhivatal Kaposvár,
m) Vámhivatal Nagykanizsa és Vámhivatal Rédics jogutódja Fővámhivatal Zalaegerszeg,
n) Vámhivatal Sopron, Vámhivatal Hegyeshalom és Vámhivatal Rajka jogutódja Fővámhivatal Győr,
o) Vámhivatal Murakeresztúr jogutódja Vámhivatal Letenye,
p) Vámhivatal Szentgotthárd jogutódja Fővámhivatal Szombathely,
q) Bács-Kiskun megyei Nyomozó Hivatal, Békés megyei Nyomozó Hivatal és a Csongrád megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatala,
r) Baranya megyei Nyomozó Hivatal, Somogy megyei Nyomozó Hivatal és a Tolna megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala,
s) Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nyomozó Hivatal, Hajdú-Bihar megyei Nyomozó Hivatal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Nyomozó Hivatala,
t) Heves megyei Nyomozó Hivatal, Nógrád megyei Nyomozó Hivatal és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Észak-Magyarországi Regionális Nyomozó Hivatala,
u) Veszprém megyei Nyomozó Hivatal, Fejér megyei Nyomozó Hivatal és a Komárom-Esztergom megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Közép-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala,
v) Győr-Moson-Sopron megyei Nyomozó Hivatal, Vas megyei Nyomozó Hivatal és a Zala megyei Nyomozó Hivatal jogutódja a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-Dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala.
(2) 2004. augusztus 1-jétől a Vám- és Pénzügyőrség szervei helyébe átszervezés miatt a következő - azonos jogállású - szervek lépnek:
a) Vámhivatal Szeged jogutódja a Fővámhivatal Szeged,
b) Vámhivatal Békéscsaba jogutódja a Fővámhivatal Békéscsaba,
c) Vámhivatal Kecskemét jogutódja a Fővámhivatal Kecskemét,
d) Vámhivatal Székesfehérvár jogutódja a Fővámhivatal Székesfehérvár,
e) Vámhivatal Tatabánya jogutódja a Fővámhivatal Tatabánya,
f) Vámhivatal Veszprém jogutódja a Fővámhivatal Veszprém,
g) Vámhivatal Pécs jogutódja a Fővámhivatal Pécs,
h) Vámhivatal Szekszárd jogutódja a Fővámhivatal Szekszárd,
i) Vámhivatal Kaposvár jogutódja a Fővámhivatal Kaposvár,
j) Vámhivatal Miskolc jogutódja a Fővámhivatal Miskolc,
k) Vámhivatal Eger jogutódja a Fővámhivatal Eger,
l) Vámhivatal Salgótarján jogutódja a Fővámhivatal Salgótarján,
m) Vámhivatal Debrecen jogutódja a Fővámhivatal Debrecen,
n) Vámhivatal Nyíregyháza jogutódja a Fővámhivatal Nyíregyháza,
o) Vámhivatal Szolnok jogutódja a Fővámhivatal Szolnok,
p) Vámhivatal Szombathely jogutódja a Fővámhivatal Szombathely,
q) Vámhivatal Zalaegerszeg jogutódja a Fővámhivatal Zalaegerszeg,
r) Vámhivatal Győr jogutódja a Fővámhivatal Győr.