251/2004. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendeletben foglalt feltételek alapján állami támogatás vehető igénybe a Magyar Köztársaság területén lévő lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű beruházásokra. Állami támogatást vehetnek igénybe továbbá a települési önkormányzatok bérlakásállományuk növelésére, nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítésére, lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására, valamint korszerűsítésére, városrehabilitáció keretében lakóépülettömbök korszerűsítésére, felújítására, megyei önkormányzatok idősek otthona, az egyházak nyugdíjasházak vagy idősek otthona létesítésére, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésére és felújítására. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása.”
(2) Az R. 1. §-ának (4) bekezdése a következő új 5-8. pontokkal egészül ki:
„5. Hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelően;
6. Jelzálog-hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően;
7. Támogatott személy: a magyar állampolgár, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt;
8. Külföldi: az a természetes személy, aki a 7. pont szerint nem minősül támogatott személynek.
2. § Az R. 2. §-a (1) bekezdésének utolsó tagmondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel]
„nagykorú támogatott személy, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú támogatott személy veheti igénybe.”
3. § (1) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kedvezmény a következő célokra nyújtható:]
„d) a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50% arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás teljes vételárát a vásárlására fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.”
(2) Az R. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti, számításba véve a születés időpontjában meglévő (1) bekezdés szerinti gyermekeiket és személyi feltételeiket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezményt a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott és a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A 12. §, illetve a 13. § szerinti kölcsönök esetében a gyermek születésének időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés a 20. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül történik, a kedvezmény - az adós választása szerint - az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.”
(3) Az R. 5/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén - jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama egy gyermek esetében négy év, két gyermek esetében nyolc év. A gyermek(ek) vállalt határidőig történő igazolt megszületése esetén a megelőlegező kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül.”
4. § (1) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:”
(2) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:]
„c) legalább egyik adósa támogatott személy vagy külföldi, aki a 2. § (5) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezik.”
(3) Az R. 12. §-a (1) bekezdésének g) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
[Az állam a támogatott személyek részére nyújtott lakáscélú jelzáloghitelek kamatainak csökkentése érdekében jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatásával támogatást nyújt. A támogatást a kibocsátó jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevelei után jogosult igénybe venni, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
g) ügyleti kamata és a támogatás időtartama alatt - a szerződésszegést, valamint az előtörlesztési díjat kivéve - bármilyen címen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes éves mértéke legfeljebb a (3) bekezdés szerinti állampapírhozam 110 százaléka, növelve 4 százalékponttal, csökkentve a (3) bekezdés szerinti kamattámogatással]
„Az ügyleti kamat, a költség és az egyéb ellenszolgáltatások együttes mértékének maximumát egy meghatározott ideig állandó kamatozású jelzáloghitel-ügylet esetén szerződéskötéskor és a kamatperiódus lejártakor, az akkor érvényes - a (3) bekezdés alapján számított - állampapírhozam alapján kell meghatározni.”
(4) Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(2) A kamattámogatást a jelzáloghitel-ügylethez kapcsolódó jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 20 évére, az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-állományt meg nem haladó összegű jelzáloglevél-állomány után lehet igénybe venni. A jelzáloghitel-ügyletek forrásául a támogatás időtartama alatt több, különböző alkalommal kibocsátott jelzáloglevél is szolgálhat.”
(5) Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(3) A kamattámogatás mértékének meghatározása:
A kamattámogatás mértéke megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál a jelen bekezdés szerinti állampapírhozam 60%-ával, használt lakás vásárlásánál, bővítésénél, korszerűsítésénél annak 40%-ával.
Állampapírhozamként az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK Rt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott állampapír-aukciókon kialakult átlaghozamok az adott aukción elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagát kell figyelembe venni. A támogatás mértékét a hitelügylethez kapcsolódó jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre, ilyen hiányában pedig a legközelebbi futamidőre vonatkozó állampapírhozam alapulvételével kell meghatározni azzal, hogy amennyiben két legközelebbi futamidő is felmerül, akkor az ezekhez tartozó állampapírhozamok számtani átlagát kell figyelembe venni. Futamidőként a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 49. pontja szerinti hátralévő átlagos futamidőt kell figyelembe venni. A támogatás mértékét fix kamatozású jelzáloglevéllel biztosított forrás esetén a jelzáloglevél kibocsátásakor érvényes állampapírhozam alapján kell meghatározni a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb 20 évre.”
(6) Az R. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet azon jelzáloglevél állománya után is jogosult az e § szerinti kamattámogatást igénybe venni, amely vagy
a) hitelintézet, illetve biztosító által nyújtott kölcsönügyletek megvásárlását, vagy
b) hitelintézet javára, Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló jelzálogjog megvásárlását
finanszírozza, és a megvásárolt követelés, illetve a megvásárolt önálló jelzálogjog által biztosított követelés legkésőbb a megvásárlásának időpontjától mindenben megfelel az (1) bekezdésben, kiegészítő kamattámogatású kölcsönök esetében a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
(7) Az R. 12. §-a új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A támogatott kölcsön forrásául szolgáló jelzáloglevelek - ügyletek során történő - figyelembevételének részletes szabályairól, valamint a kamattámogatás egységes elszámolási rendjéről a jelzálog-hitelintézetek a Pénzügyminisztériummal megállapodást kötnek.”
5. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított - általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén a 12. § (1) bekezdésének b), valamint e)-f) pontjaiban foglalt feltételek mellett új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha legalább egyikük támogatott személy, vagy a gyermeket nevelő támogatott személy.
Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe a 2. § (5) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező külföldi házaspár vagy a gyermeket nevelő külföldi személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) összege legfeljebb 15 millió forint, mely kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. A kiegészítő kamattámogatásos kölcsönnel érintett ingatlanban a jogosult igénylőknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. A kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, annak élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat). Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni.”
(2) Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiegészítő kamattámogatás a (2) bekezdésben meghatározott állampapírhozam 60%-a. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy 1 havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része.”
(3) Az R. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kamat- és költségmértéket a kölcsön kamatainak változásánál, illetőleg a hitelező által választott ügyleti vagy üzleti év fordulójának napján, az akkor fennálló tőketartozásra kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti - a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának megfelelően számított - az állampapír átlaghozamot az ÁKK Rt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Ezt a közzététel naptári hónapját követő hónapban kell alkalmazni.”
6. § (1) Az R. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. §-ának 2.3 pontjában meghatározottak az irányadók.”
(2) Az R. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek, vagy egyedi szennyvízelvezetés építéséhez a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70%-át, a második öt évében 35%-át - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés a hitelintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege a közcélú szennyvízközmű beruházás összköltségének legfeljebb 65%-a. A kölcsön folyósítása szakaszosan - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján - történik. Új települési szennyvízközmű-rendszer megvalósítása esetén a kamatkedvezmény igénybevételének feltétele az önkormányzat arról tett nyilatkozata, hogy a beruházás üzembe helyezésétől számított öt éven belül csatornadíj-támogatásra nem tart igényt. E hitel törlesztését az utolsó folyósítást követő ötvennégy hónapon belül meg kell kezdeni.”
(3) Az R. 16. §-a kiegészül az alábbi (7)-(8) bekezdésekkel, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(7) A (6) bekezdés szerinti új települési szennyvízközmű-rendszer beruházásnak minősül az a fejlesztés, amelynek keretében az ellátatlan településen szennyvízcsatorna-hálózat épül és/vagy új tisztítómű létesül, vagy meglévő tisztítómű kapacitásbővítése valósul meg.
(8) A hitelkérelem elbírálása során a szennyvízközmű-rendszerek akkor részesülhetnek a (6) bekezdés szerinti kedvezményes hitelben, amennyiben a beruházás költségei nem haladják meg a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 5. számú mellékletének 2. pontja szerinti fajlagos költségeket. Az európai uniós támogatásban részesülő beruházások esetében a beruházás költségeinek meg kell felelniük az elismerhető költségekre vonatkozó európai uniós jogszabályok előírásainak.”
7. § Az R. 18. §-ának (2) bekezdése a következő új ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a következők szerint kell igazolni:]
„f) a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállását munkáltatói igazolással.”
8. § (1) Az R. 20. §-a (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha]
„c) a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtetőnek felróható okból hiúsul meg,”
(2) Az R. 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság intézkedik.”
9. § Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„A visszafizetési kötelezettség érvényesítése iránt a pénzügyi intézmény felmondását követően a Kincstári Vagyoni Igazgatóság intézkedik.”
10. § Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a kedvezmény, az adó-visszatérítési támogatás és a kamattámogatás a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt nyújtható. A munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállását évente január 31-éig igazolni kell. A támogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyában bekövetkező változást 8 napon belül a támogatást folyósító hitelintézetnek köteles bejelenteni.
(2) Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, és 6 hónapon belül nem létesít újabb munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt, az igénybe vett kedvezmény, az akadálymentesítési támogatás, valamint adó-visszatérítési támogatás összegének - a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított - arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 6 hónapos határidő lejártától kell számítani.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján visszafizetésre kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a támogatásnak a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony létesítésétől az annak megszűnését követő hatodik hónapig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik.
(4) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, és 6 hónapon belül nem létesít újabb munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt, a 6 hónapos határidő lejártát követően az újabb munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony létesítéséig az állam 12. §-ban, valamint a 13. §-ban meghatározott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást.
(5) Amennyiben a megelőlegező kölcsön adós nem magyar állampolgár támogatott személy munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, és 6 hónapon belül nem létesít újabb munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt, valamint a gyermekvállalást nem vagy csak részben teljesítette, köteles a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 6 hónapos határidő lejártát követően a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni. Ha a gyermekvállalást a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony megszűnte előtt, vagy ezt követő 6 hónapon belül teljesíti, a visszafizetésre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni.”
11. § (1) Az R. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az építkezés idejére és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre és az adó-visszatérítési támogatásra, továbbá az 5/A. § (8) bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg biztosítékaként a Magyar Állam javára az épülő, a felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az 5/A. §, illetve a 12. § és a 13. § alapján felvett, illetőleg a 12. §-ban foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára előzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára a Magyar Államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre az ingatlanra - az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig - az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.”
(2) Az R. 24. §-a a következő (11), (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) A 12., 13., 15., 16., 22. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök csak forintban nyújthatók és a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. A támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem a Magyar Állam nem visel.
(12) Amennyiben 12. és 13. §-ok szerinti kamattámogatott kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevél nem forintban került kibocsátásra, úgy a kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet a jelzáloglevelet a számviteli szabályoknak mindenben megfelelő deviza csereügylet útján forintosítsa, és a támogatás időtartama alatt árfolyamkockázatot sem a hitelt igénybe vevő támogatott személy, sem a Magyar Állam ne viseljen.
(13) A hitelintézet a támogatások folyósításáról és az azokkal való elszámolásának rendjéről a Pénzügyminisztériummal szerződést köt.”
12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 6. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott hitelkérelmek esetében kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 30. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata a hatályát veszti.
(4) Ez a rendelet a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.