25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet

a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (8) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) szerint stratégiai zajtérkép (a továbbiakban: zajtérkép) készítésére kötelezett
aa) települési önkormányzatra és
ab) fő közlekedési létesítmény kötelezettjére
(a továbbiakban együtt: kötelezett),
b) a zajtérkép készítésével kapcsolatos tevékenységekre.

A zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezések

2. § (1) A zajtérképet a helyszínt és a geometriai adatokat az egységes ország vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadó, állami alapadatokra épülő, digitális formátumú térképre kell építeni, amelyben:
a) a vizsgált terület pontos határvonalát kell jelölni;
b) a hangterjedés szempontjából jelentős elnyelő felületeket (így például: talaj, növényzet) körül kell határolni;
c) a terepfelszín magassági viszonyait megfelelően kifejező - 5 méter vagy ennél szükségszerűen kisebb szintkülönbségekkel (így például: 1 méter, 0,5 méter) meghatározott - szintvonalakat grafikusan meg kell jeleníteni, valamint a jellemző pontok - beleértve az épületek meghatározó legmagasabb pontjainak a mindenkori terepfelszínhez viszonyított - magassági adatait is jelölni kell;
d) a terjedési úton lévő jelentős, a hangterjedést befolyásoló természetes képződményeket és mesterséges létesítményeket, műtárgyakat be kell jelölni (így például: domb, rézsű, töltés, bevágás, zajárnyékoló fal, építmény, épület, híd);
e) az utakat, illetve ezek hálózatát meg kell adni;
f) a forgalomszabályozási, forgalomirányítási és más, a forgalmat befolyásoló intézkedéseket (így például: a csomópontok altípusa, körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) jelölni kell;
g) a vasúti hálózatot meg kell adni;
h) a repülőtér területét körül kell határolni, ezen belül a kifutópályát, épületeket, építményeket jelölni kell;
i) az üzemi létesítmény területén belül található épületeket és építményeket meg kell adni.
(2) Az adatokat a fenti csoportosítás szerinti rétegekben (layer) kell elkülöníteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti térkép méretaránya legalább 1:10000.
(4) Az adatok jellemző pontossága 0,5-1 méter.
(5) Minden digitalizált objektumot az azonosíthatóság érdekében külön jellel kell ellátni.
(6) A digitalizált adatokat úgy kell bemutatni, hogy a zajforrások egyértelműen azonosíthatók legyenek.
(7) A digitális térkép információit a zajtérkép készítése előtt bejárással ellenőrizni kell.

A közútra vonatkozó adatok

3. § (1) A közúttól származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 1. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni.
(2) A közutak zajkibocsátására jellemző adatokat a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni. Amennyiben a zajtérképet készítő szakértő megítélése szerint a közúti zaj mérésére van szükség, akkor azt a 3. számú melléklet szerint kell elvégezni.
(3) A vizsgált közút környezetét legalább olyan távolságban kell a vizsgálatba bevonni, ahol a zajjellemző 45 dB vagy annál nagyobb.
(4) A villamos-, HÉV-közlekedés adatait a 2. számú melléklet szerint kell számításba venni.
(5) A villamos- és HÉV-közlekedéstől származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 2. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni.
(6) A közlekedési hálózatot közel egyenes vonalakkal, az akusztikai középvonalban x-y-z koordinátákkal kell digitalizálni.

A vasútra vonatkozó adatok

4. § (1) A vasúti közlekedéstől származó zajterhelés számítására az 1. számú melléklet 3. táblázatában szereplő adatokat kell kitölteni.
(2) A vasútvonal zajkibocsátására jellemző adatokat a 4. számú melléklet szerint kell meghatározni. Amennyiben a zajtérképet készítő szakértő megítélése szerint a vasúti zaj mérésére van szükség, akkor azt az 5. számú melléklet szerint kell elvégezni.
(3) A vizsgált vasútvonal környezetét legalább olyan távolságban kell a vizsgálatba bevonni, ahol a zajjellemző 45 dB vagy nagyobb.
(4) A vizsgált területen átmenő teljes vasúti hálózatot közel egyenes vonalakkal az akusztikai középvonalban x-y-z koordinátákkal kell digitalizálni.

A repülőtérre vonatkozó adatok

5. § A repülőterektől származó zaj zajtérképezéséhez a külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_1]  szerinti adatokat kell alkalmazni. Az adatokat a Zr. szerinti zajjellemzők kiszámításához az azok vonatkoztatási idejének (egy év összesített napközbeni, esti, éjszakai időszakai átlaga) alapulvételével a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  foglaltak szerint kell meghatározni.

Az üzemi létesítményre vonatkozó adatok

6. § Az üzemi létesítmények zajkibocsátásának a 6. számú mellékletben meghatározottak szerinti számításához a Zr. szerinti adatokat kell felhasználni.

A zajjellemzők és a terjedési modell

7. § (1) A zajtérképen a zajterhelést a Zr. szerinti Lden és Léjjel zajjellemzők alapján kell bemutatni.
(2) A zajjellemzők meghatározásához az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az év a zajkibocsátás vonatkozásában a Zr.-ben meghatározott zajtérkép-készítési kötelezettséget megelőző naptári év, a meteorológiai körülmények vonatkozásában egy átlagos év,
b) a zajhatásnak leginkább kitett homlokzati felület az adott zajforráshoz legközelebb elhelyezkedő külső falfelület.
(3) A meteorológiai körülményeket a 7. számú melléklet 8. pontja szerint kell figyelembe venni.
(4) A zajtérkép elkészítésének céljait szolgáló zajterhelés mérésénél a mérési pontnak legalább 1,5 méterrel a talajszint felett kell lennie. Ha a mérés nem 4 méter magasságban történik, akkor az eredményt 4 méternek megfelelő magasságra és a beeső hangra korrigálni kell.
(5) Az értékelési pont magasságát a zajhatásnak leginkább kitett felület esetében a talajszint fölött 4,0 ±0,2 (azaz 3,8-4,2) méter közötti magasságban kell meghatározni.
(6) A zajterjedést a 7. számú melléklet szerinti zajterjedés-számítási módszerrel kell kiszámítani.

A zajtérkép megjelenítése

8. § (1) A zajtérképeket legfeljebb 10 0 méteres, derékszögű raszterháló alkalmazásával kell készíteni. A raszterháló helyzetét rögzíteni kell az EOV koordináta-rendszerben.
(2) A számítási eredményeket raszterpontonként digitálisan kell tárolni. A raszterpontokban számított eredményekből az 5 dB-es lépcsők szerinti zajszintgörbék bázispontjait interpolációval kell meghatározni. Az azonos zajszintű bázispontokat összekötő zajszintgörbék felrajzolásához olyan harmadfokú görbét eredményező interpoláló eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a görbe egyes szakaszai töréspont nélkül illeszkednek egymáshoz.
(3) A zajszintgörbék által határolt sávokat az MSZ ISO 1996-2 szabvány 1. táblázata szerinti színskálával kell megjelentetni az alábbiak szerint:
a) 35 dB alatt világoszöld
b) 35-40 dB között zöld
c) 40-45 dB között sötétzöld
d) 45-50 dB között sárga
e) 50-55 dB között okkersárga
f) 55-60 dB között narancssárga
g) 60-65 dB között cinóber
h) 65-70 dB között kármin
i) 70-75 dB között lila
j) 75-80 dB között kék
k) 80-85 dB között sötétkék.
(4) Az alkalmazott szinttartományokat a térképen fel kell tüntetni.
(5) A konfliktustérképen az érintett lakosság, valamint az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számát 5 dB-es lépcsők szerinti tartományban kell táblázatosán megadni, közlekedési létesítmények esetében érintett településenként külön-külön és összesítve is. A számadatokat a legközelebbi 100-ra kell fel- vagy lekerekíteni.
(6) A rendelkezésre álló adatok alapján meg kell határozni azon lakosok számát, akik a Zr.-ben megfogalmazott csendes homlokzatú, valamint a legzajosabb homlokzatú lakóházakban élnek.

Dokumentáció

9. § (1) A zajtérképek készítéséhez felhasznált adatokat dokumentálni és legalább a zajtérképek következő felülvizsgálatának elvégzéséig archiválni kell.
(2) A dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) zajkibocsátási adatok tekintetében:
aa) a közúti, vasúti, légi közlekedés zajkibocsátásának számításához felhasznált valamennyi adat táblázatos formában,
ab) üzemi létesítmények zajkibocsátási adatai Zr.-ben meghatározott adatokkal táblázatos formában, az adatok származási helyének (így például: irodalom, mérés, adatbank) megadásával, a számításba vett korrekciókkal.
b) a 2. § (1) bekezdés szerinti térkép megnevezése, számlázási helyének, műszaki jellemzőinek megadása,
c) a domborzati modell megnevezése a térkép szállítójának megadása szerint,
d) a számítás módszerének megadása (így például: hivatkozás e rendeletre és a vonatkozó műszaki előírásra),
e) a számítási paraméterek megadása,
f) az alkalmazott számítógépes program megnevezése,
g) a pontosságot, a számítás eredményét befolyásoló tényezők, jellemzők (így például: a hangvisszaverődés számítási módja, az esetleges elhanyagolt zajforrások) megadása.

Az intézkedési terv készítésének szabályai

10. § (1) Az intézkedési terv készítése során - a Zr.-ben foglaltakon túl - a hatékony zajcsökkentést célzó intézkedéseket együttesen kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések különösen:
a) forgalomtervezés,
b) területhasználat-tervezés,
c) műszaki intézkedések a zajforrásoknál,
d) csendesebb zajforrások kiválasztása és előnyben részesítése,
e) a zaj csökkentése terjedés közben,
f) szabályozási vagy gazdasági intézkedések, ösztönzők.
(3) A zajforrásnál elvégzett, megelőzést célzó zajcsökkentési intézkedésnek az intézkedési tervben elsőbbséget kell biztosítani.
(4) Az intézkedési tervnek zajforrásonként különösen az alábbi zajcsökkentést célzó intézkedéseket kell tartalmazni:
a) közúti közlekedés tekintetében:
aa) a forgalomsűrűség csökkentése,
ab) a nehézjárművek részarányának csökkentése,
ac) sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás,
ad) a járműpark felújítása,
ae) az útburkolat cseréje;
b) vasúti közlekedés tekintetében:
ba) a sín és a kerék érdességének csökkentése,
bb) sebességkorlátozás,
bc) a kerekek árnyékolása, a felfüggesztés optimalizálása,
bd) a pálya optimalizálása és csillapítása,
be) a vágányok alépítményeinek megválasztása,
bf) a járművek fejlesztése,
bg) az aerodinamikai zaj csökkentése;
c) légi közlekedés tekintetében:
ca) a repülési eljárások optimalizálása,
cb) az előírásokat nem teljesítő repülőgépek üzemének korlátozása;
d) üzemi létesítmények tekintetében:
da) zajszegény gépek, berendezések alkalmazása;
db) a zajforrások épületen belüli elhelyezése vagy burkolása.
(5) Az intézkedési tervben a zaj csökkentésére különösen az alábbi várostervezési intézkedések alkalmazhatók:
a) a domborzat és az épületek árnyékoló hatásának kihasználása,
b) az épületek védendő homlokzatának tájolása,
c) forgalomcsökkentés,
d) városközpontok decentralizálása. •

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet - a Kvt.-vel és a Zr.-rel együtt - a környezeti zaj értékeléséről és.kezeléséről szóló 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet és a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet.