264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet

az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről

A Kormány a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 8. § (2) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a rendelet 1. számú mellékletének A) részében meghatározott kategóriákba (a továbbiakban: elektromos berendezéskategória) tartozó elektromos és elektronikai berendezésekre,
b) a belőlük származó hulladékokra, és
c) az ezen hulladékokkal kapcsolatos visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységekre.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a honvédelmi és nemzetbiztonsági célú elektromos és elektronikai berendezésekre, valamint azon elektromos és elektronikai berendezésre, amely e rendelet hatálya alá nem tartozó dolog alkotórésze vagy tartozéka.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is (a továbbiakban: elektromos berendezés);
b) háztartási elektromos berendezés: e rendelet 1. számú mellékletének B) részében meghatározott elektromos berendezés, annak kereskedelmi, ipari, illetve intézményi alkalmazása esetén is (a továbbiakban: háztartási berendezés);
c) történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napját megelőzően gyártott elektromos berendezésből származó hulladék;
d) import: az elektromos berendezés kereskedelmi célú beszállítása az Európai Közösség vámhatárán át a Magyar Köztársaság területére;
e) export: az elektromos berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú kiszállítása az Európai Közösség vámhatárán át;
f) gyártó: a Hgt. 3. §-ának e) pontjában meghatározott gyártó, valamint az elektromos berendezést forgalomba hozó, ideértve a más gyártó által előállított elektromos berendezést saját márkanév alatt továbbforgalmazót is, kivéve, ha az elektromos berendezésen az eredeti gyártó neve feltüntetésre kerül;
g) kereskedő: az elektromos berendezést fogyasztónak értékesítő forgalmazó;
h) részben történő újrahasználat: az elektromos berendezésből származó hulladék valamely alkotórészének eredeti célra történő ismételt felhasználása.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége

3. § (1) A gyártó - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles
a) az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot,
b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot,
c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot
visszavenni (visszavételi kötelezettség).
(2) A gyártó megtagadhatja az elektromos berendezés visszavételét, amennyiben a visszavételi, a begyűjtési és hasznosítási kötelezettség teljesítése az emberi egészségre, illetve a környezetre súlyos veszélyt jelenthet.
(3) A gyártó köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről elektromos berendezéskategóriánként legalább e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (begyűjtési kötelezettség).
(4) A gyártó a begyűjtési kötelezettségének teljesítése során - a 2008. év kivételével - e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél legfeljebb 2% ponttal kevesebbet is teljesíthet.
(5) Amennyiben a gyártó e rendelet 2. számú mellékletének A) táblázatában meghatározott, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértékénél a (4) bekezdésben foglaltak alapján kevesebbet teljesített, akkor a tárgyévet követő évben a begyűjtendő hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége a tárgyévi begyűjtési kötelezettség mennyisége és a tárgyévben begyűjtött mennyiség közötti különbözettel nő.
(6) A gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget a (3) bekezdésben, illetve az (5) bekezdésben foglaltak alapján, a tárgyév február 20. napjáig elektromos berendezéskategóriánként maga állapítja meg.
(7) Amennyiben a gyártó a begyűjtési helyet, illetve több gyártó a közösen kialakított begyűjtési helyet olyan önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként létesíti és üzemelteti, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően az elektromos berendezésből származó hulladékot elszállításig tárolják, illetve további újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra előkészítik, köteles a környezetvédelmi hatóság engedélyét beszerezni.
(8) A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Ha az elektromos berendezés nem tartalmazza az elektromos berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket, a gyártó köteles visszavenni a hulladékot, azonban a kezelés költségeivel arányos díjat számíthat fel.
4. § (1) A gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos berendezéskategóriánként - legalább e rendelet 2. számú mellékletének B) táblázatában meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodni (hasznosítási kötelezettség).
(2) Az újrafeldolgozási arányba be kell számítani az elektromos berendezés részben történő újrahasználatát is.
(3) A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül az elektromos berendezésből származó hulladéknak az Európai Közösség más tagállamában történő, az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály szerinti szállítólevéllel igazolt hasznosítása is.
(4) Az elektromos berendezésből származó hulladék hasznosítási célú exportja akkor minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló külön jogszabály alapján a kísérődokumentumokkal igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás és az újrafeldolgozás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételekkel történik.
(5) Az elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználatának elsőbbséget kell biztosítani, azonban 2008. december 31-ig a hulladékká vált elektromos berendezés teljes egészében történő újrahasználata nem minősül a hasznosítási kötelezettség teljesítésének.
5. § A gyártó köteles a visszavett és begyűjtött, nem hasznosított hulladéknak a Hgt. előírásai szerinti ártalmatlanításáról gondoskodni (ártalmatlanítási kötelezettség).
6. § A 3-5. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítését az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) külön jogszabály alapján ellenőrzi.

A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének átruházása

7. § (1) A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését az e rendeletben meghatározott feltételekkel:
a) a 8. § szerinti átvevőre megállapodásban részben vagy együttesen, vagy
b) kizárólag erre a célra létrehozott, a Hgt. 11. §-ban meghatározott kezelést koordináló szervezetre (a továbbiakban: koordináló szervezet) együttesen
átruházhatja.
(2) Az átvevőre, valamint a koordináló szervezetre az átruházott kötelezettség tekintetében a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. § (1) Átvevő lehet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárki, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel és a külön jogszabályban megjelölt szakképzettséggel, illetve ilyen szakembert a tevékenység végzése során alkalmaz.
(2) Nem lehet átvevő, aki gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a környezet védelmére vonatkozó jogszabály előírásainak megsértésével kapcsolatban három évnél nem régebben meghozott jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.
9. § (1) A gyártó és az átvevő között kötött megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettség megjelölését, az ezzel érintett elektromos berendezéskategóriát és mennyiséget, valamint az átvevőnek az átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.
(2) A gyártónak a megkötött megállapodást jóváhagyás céljából be kell nyújtania a Főfelügyelőségnek.
(3) A gyártó köteles a megállapodás módosítását és megszűnését azok bekövetkeztének időpontjától számított 15 napon belül bejelenteni a Főfelügyelőségnek.
(4) A Főfelügyelőség a megállapodást, illetve annak módosítását a benyújtását követő 30 napon belül jóváhagyja, amennyiben annak tartalma megfelel az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele

10. § (1) A gyártót, valamint a koordináló szervezetet a Főfelügyelőség nyilvántartásba veszi.
(2) A gyártó - a 19. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - legkésőbb az elektromos berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig köteles a Főfelügyelőségnél - e rendelet 5. számú mellékletében foglalt adattartalommal - nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtani.
(3) A koordináló szervezet a megalakulását követő 8 napon belül köteles a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtani, amelyben meg kell jelölnie az azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát), valamint a működési területét. A kérelemhez csatolni kell az alapszabály vagy az alapító okirat másolatát, a jogerős bírósági bejegyzését igazoló okmányokat, az üzletszabályzat tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is, valamint a koordináló szervezet tagjainak azonosító adatait (nevét, székhelyét, adószámát).
(4) A Főfelügyelőség a koordináló szervezetet első alkalommal két évre veszi nyilvántartásba, mely lejártát követően öt évenként, öt év időtartamra, több alkalommal meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek.
(5) Az a koordináló szervezet vehető nyilvántartásba amely:
a) a közhasznú szervezetekről szóló külön jogszabály szerint közhasznú jogállásúnak minősül,
b) szolgáltatását bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén,
c) az alaptevékenységhez szükséges mértékű - legalább hetvenötmillió forint - alaptőkével rendelkezik.
(6) A koordináló szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(7) A gyártó, illetve a koordináló szervezet a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat köteles a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül a Főfelügyelőségnek bejelenteni.
11. § (1) A Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételről - a 19. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt és a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a gyártónak, illetve a koordináló szervezetnek nyilvántartási számot ad ki.
(2) A Főfelügyelőség elutasítja a koordináló szervezet nyilvántartásba vétel iránti kérelmét, ha az nem felel meg a 10. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(3) A Főfelügyelőség törli a nyilvántartásból a gyártót, ha megszünteti az elektromos berendezés gyártását, illetve a koordináló szervezetet, ha a nyilvántartásba vételnek a 10. § (5) bekezdésében meghatározott feltételei már nem állnak fent.

A gyártó adatszolgáltatásának ellenőrzése

12. § A Főfelügyelőség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenőrizheti. Az ellenőrzés során az adatszolgáltatás alapjául szolgáló dokumentációkat az ellenőrzött gyártó a Főfelügyelőség képviselőjének köteles bemutatni.

A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

13. § (1) A gyártó köteles a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni (tájékoztatási kötelezettség).
(2) A gyártó köteles a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen - amennyiben a terméken nem lehetséges annak csomagolásán - jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni:
a) az e rendelet 3. számú mellékletében feltüntetett ábrát,
b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölését, továbbá
c) az arra való utalást, hogy az elektromos berendezést 2005. augusztus 13. napjától gyártották.
(3) A gyártó köteles a fogyasztót magyar nyelven tájékoztatni arról, hogy
a) az elektromos berendezésből származó hulladékok a környezetre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik;
b) az elektromos berendezés veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt tartalmaz-e;
c) az elektromos berendezés nem helyezhető el a települési szilárd hulladékokkal együtt, hanem gyűjtése elkülönítve történik, amelyet e rendelet 3. számú melléklete szerinti ábra jelez;
d) az elkülönített gyűjtés tekintetében visszavételi és begyűjtési rendszer áll rendelkezésre;
e) tevékenységükkel milyen szerepet vállalnak az elektromos berendezésből származó hulladékok mennyiségének csökkentésében, újrahasználatában, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban.
(4) A gyártó köteles a hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségével összefüggő, az elektromos berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos berendezés forgalomba hozatalától számított egy éven belül az átvevőnek, a kezelést koordináló szervezetnek, illetve a hasznosítást végzőnek átadni.

A kereskedő kötelezettségei

14. § (1) Új háztartási berendezés értékesítésekor a legalább 35 m2 alapterületű eladótérrel - kizárólag információs (IT) és távközlési berendezések, cikkek forgalmazása esetén legalább 25 m2 alapterületű eladótérrel - rendelkező kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. Kizárólag rádiótelefon értékesítésével foglalkozó kereskedő az eladótér alapterületétől függetlenül köteles az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni.
(2) A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet.
(3) A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a közte és a kereskedő között létrejött értékesítési szerződésben meghatározott elektromos berendezés mennyiségének megfelelő, a kereskedő által az (1) bekezdésében foglaltak alapján átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni.

A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek

15. § (1) A gyártó viseli
a) az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék,
b) a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék,
c) az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék
visszavételének, begyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeit.
(2) A nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa, amennyiben a hulladékká váló elektromos berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú berendezéssel köteles a hulladékká váló berendezést a megfelelő begyűjtőhelyen elhelyezni és annak hasznosítási, illetve ártalmatlanítási költségeit megfizetni.

Biztosítékadási kötelezettség

16. § (1) A gyártó köteles a háztartási berendezésre vonatkozó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége ellátásának biztosítására biztosítékot képezni. A biztosíték mértékét és számításának módját e rendelet 4. számú melléklete határozza meg.
(2) A gyártó, ha a tárgyévet megelőző év december 31. napján a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, a tárgyév február 20. napjáig köteles a tárgyévre vonatkozó biztosítékot képezni.
(3) Az a gyártó, aki tevékenységét év közben kezdi meg, havonta köteles biztosítékot képezni.
(4) A biztosíték formája elkülönített pénzbetét vagy hitelintézettel, illetve biztosítóval - az (1) bekezdésben foglaltak céljára - kötött szerződés lehet.
(5) A tárgyévi biztosítékot a gyártó a Főfelügyelőség egyetértésével használhatja fel, ha a tárgyévi visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségének eleget tett és az erre vonatkozó, a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást benyújtotta.
(6) A tárgyévi biztosíték felhasználását a gyártó a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti. A Főfelügyelőség az egyetértéséről a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig dönt.
(7) Nem kell biztosítékot képeznie a gyártónak, ha visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét koordináló szervezetre átruházza, továbbá a koordináló szervezetnek.

Jogkövetkezmények

17. § (1) Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, ha a gyártó, illetve az átvevő vagy a koordináló szervezet a megállapodás alapján a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget, a visszavételi, hasznosítási, ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti:
a) annak ellátásáról a gyártó, illetve átvevő által nyújtott biztosíték terhére, vagy a koordináló szervezet költségére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik, és
b) külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.
(2) A Főfelügyelőség, ha a gyártó a 10. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, külön jogszabályban meghatározott mértékű hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg.

Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé

18. § A 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról - a 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló 2004/249/EK bizottsági határozat alapján - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet
a) 3-4. §-a, 6. §-a, 14-15. §-a, 16. §-ának (1) és (3)-(7) bekezdése, 2. számú melléklete, valamint 4. számú melléklete 2005. augusztus 13-án,
b) 16. §-ának (2) bekezdése 2006. február 20-án
lép hatályba.
(3) Ha a gyártó e rendelet hatálybalépésének időpontjában már e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, legkésőbb 2004. december 31-ig köteles a Főfelügyelőségnél nyilvántartásba vétel céljából bejelentkezni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a Főfelügyelőség a bejelentéstől számított 90 napon belül dönt a nyilvántartásba vételről.
(5) Az a gyártó, aki 2005. augusztus 13. napján e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, 2006. február 20. napjáig havonta köteles biztosítékot képezni.
(6) Az elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költség 2011. február 13-ig - a „Háztartási nagygépek” elektromos berendezéskategóriába tartozó termék esetén 2013. február 13-ig - tüntethető fel elkülönítetten az elektromos berendezés árában (elkülönített díj). Az elkülönített díj nem haladhatja meg a visszavétellel, begyűjtéssel, hasznosítással és ártalmatlanítással kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.
20. § (1) A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (3) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:
[(3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke:]
„h) az elektromos és elektronikus berendezések (a továbbiakban: elektromos berendezés) forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények, illetve az ilyen berendezések hulladékainak visszavételére vonatkozó jogszabályi előírások nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén:
ha) ha a gyártó a tárgyévi begyűjtendő hulladékmennyiséget nem teljesíti: 350 000 forint,
hb) ha a gyártó a visszavételi, vagy a kereskedő az átvételi kötelezettségét nem teljesíti: 25 000 forint,
hc) ha a gyártó a hasznosítási, valamint az ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az elektromos berendezésben a veszélyes anyagok alkalmazásának külön jogszabályban meghatározott határértékét túllépi 300 000 forint,
hd) ha a gyártó a bejelentkezési, valamint az adatszolgáltatási kötelességét nem teljesíti: 200 000 forint.”
(2) Az R. mellékletének 3. pontjában a V szorzószám értékét meghatározó táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:
[A hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező V szorzószám értékét a következő táblázat alapján kell meghatározni:]
„
V értéke:
Veszélyes hulladékok esetén	10
Külön jogszabály szerint visszavételre, meghatározott arányban hasznosításra kötelezett nem veszélyes hulladékok, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény hatálya alá tartozó, hulladékként nem veszélyes hulladéknak minősülő termékek hulladékai, az elektromos és elektronikus berendezések forgalmazásával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények nem megfelelő teljesítése esetén, valamint egyéb jogszabályban meghatározott, különleges kezelést igénylő (pl. lerakóban nem ártalmatlanítható nem veszélyes hulladékok, nem veszélyes egészségügyi hulladékok) nem veszélyes hulladékkategóriák esetén	2,5
Települési hulladékok esetén	1,5
Egyéb nem veszélyes hulladékok esetén	1”
(3) Az R. mellékletének 3. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
„e) Az 1. § (3) bekezdésének h) pontjában foglalt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik:
M = V x Me,t
ha) és hc) esetekben az Me,t értéke egyenlő az elektromos berendezés, illetve a hulladék tonnában kifejezett tömegével;
hb) esetben az Me,t értéke egyenlő a berendezések számával;
hd) esetben az Me,t értéke 1.”
21. § Ez a rendelet - az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003. december 8-i 2003/108/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelv módosításáról;
c) a Tanács 2004. március 30-i 2004/312/EK határozata a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről.