280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet

a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-ának (7) bekezdése p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Budapest és vonzáskörzete - amely Budapest - Dunakeszi - Fót - Csömör - Kistarcsa - Kerepes - Pécel - Vecsés - Gyál - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Diósd - Érd - Halásztelek - Törökbálint - Budaörs - Budakeszi - Solymár - Üröm - Budakalász - Pomáz - Szentendre -,
b) a 100 000-nél több lakosú városok
közigazgatási területén belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények,
c) a fő közlekedési létesítmény
által a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség területén végzett katonai tevékenységek közben keletkező zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.
(3) A stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezett
a) Budapest vonzáskörzetéhez tartozó települések, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti városok esetén a települési önkormányzat, Budapest esetén a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: kötelezett önkormányzat),
b) fő közlekedési létesítmény esetén a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: fő közlekedési létesítmény kötelezettje).
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területekre stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni.
(2) Budapest és vonzáskörzetéhez tartozó települések a rájuk vonatkozó stratégiai zajtérképének, az ahhoz felhasznált forgalmi adatok és az érintett lakosság száma meghatározása módjának, valamint a számításhoz használt számítógépes programnak - a települések tekintetében - egymással megegyezőnek kell lennie.
(3) A kötelezett az országhatárt érintő stratégiai zajtérkép, illetve és intézkedési terv készítése során együttműködik a szomszédos tagállam által kijelölt kötelezettel.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:
a) környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj;
b) káros hatás: a zajnak az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása;
c) zajjellemző: a környezeti zaj leírására szolgáló, a káros hatással arányos fizikai mennyiség;
d) értékelés: a zajjellemző értékének vagy az ahhoz kapcsolódó káros hatás számítási, mérési módszere, előrejelzése, becslése;
e) Lden napi (napközben-este-éjszaka) zajjellemző: a teljes napi zajterhelésre vonatkozó zajjellemző;
f) Lnapköz (napközbeni, 0600-1800) zajjellemző: a napközbeni időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;
g) Leste (esti, 1800-2200) zajjellemző: az esti időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;
h) Léjjel (éjszakai, 2200-0600) zajjellemző: az éjszakai időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;
i) terhelés-hatás: a zajjellemző és a káros hatás közötti összefüggés;
j) csendes terület: a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete által, külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények körül kijelölt csendes övezet;
k) nagyforgalmú közút: országos közút - az utolsó három év átlagából figyelembe vett mérési adatai alapján - évi hárommilliónál több gépjármű áthaladását meghaladó forgalmi szakasza;
l) nagyforgalmú vasút: olyan vasútvonal, amelyen évente 30 000-nél több vonatszerelvény halad át;
m) fő repülőtér: olyan polgári repülőtér, ahol évente az aktuális évet megelőző 3 év átlagában a repülőgépek egy naptári évben több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás és felszállás) hajtanak végre, kivéve az olyan, kizárólag kiképzési célt szolgáló oktatási és gyakorlási célú repülési műveleteket, amelyeket 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel hajtanak végre;
n) fő közlekedési létesítmény: a nagyforgalmú közút, nagyforgalmú vasút és fő repülőtér együttesen;
o) egyéb közlekedési létesítmény: a kötelezett önkormányzat közigazgatási területén található minden közút, vasút, repülőtér a fő közlekedési létesítmények kivételével;
p) stratégiai zajtérkép: a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép;
q) zajterhelési zajtérkép: a meghatározott vonatkoztatási időre, meghatározott állapotot ábrázoló stratégiai zajtérkép, amely a vizsgált terület különböző környezeti zajforrásai által okozott zajterhelést, mutatja be zajszintövezetekkel, illetve zajszintgörbékkel;
r) konfliktustérkép: a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép;
s) üzemi létesítmény: a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató létesítmény.

A stratégiai zajtérképre vonatkozó rendelkezések

4. § (1) A kötelezett önkormányzatnak és a fő közlekedési létesítmény kötelezettjének az alábbi típusú stratégiai zajtérképeket kell elkészíteni:
a) zajterhelési zajtérkép és
b) konfliktustérkép
(a továbbiakban együtt: stratégiai zajtérkép).
(2) A stratégiai zajtérképet a kötelezett önkormányzat a közigazgatási területén található
a) nagyforgalmú közutak, valamint a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra,
b) nagyforgalmú vasutak kivételével a vasutakra,
c) a fő repülőtér kivételével valamennyi repülőtérre,
d) üzemi létesítményekre
vonatkozóan külön-külön készíti el.
(3) A stratégiai zajtérkép zajjellemzőit külön jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelő topográfiai alaptérképen kell megjeleníteni.
(4) A stratégiai zajtérkép minimális tartalmi követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. § (1) Stratégiai zajtérképet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_6]  szerinti környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői működésre jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.
(2) Amennyiben a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt, illetőleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia a stratégiai zajtérkép készítésével.
(3) A káros hatások értékelésével kapcsolatos szempontokat az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A stratégiai zajtérkép készítésénél és felülvizsgálatánál
a) az e rendelet 3. számú mellékletében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Lden és Léjjel zajjellemzőket kell alkalmazni;
b) a 14. § (2) és (4) bekezdéseiben megjelölt határidőt megelőző naptári évben fennálló helyzetet kell bemutatni.
(5) Amennyiben az előző naptári évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, akkor azokat a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni, amely azonban nem lehet régebbi, mint a 14. § (2) és (4) bekezdései szerinti határidőt megelőző negyedik naptári év.
(6) A stratégiai zajtérképekkel kapcsolatos részletes tartalmi követelményeket külön jogszabály állapítja meg.
(7) A stratégiai zajtérkép eredményeit a külön jogszabály szerinti szöveges értékelésben kell összefoglalni.
6. § (1) A kötelezett önkormányzat stratégiai zajtérképének készítéséhez az alábbi adatokat kell használni:
a) az egyéb közlekedési létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti, valamint külön jogszabályban meghatározott forgalmi adatok,
b) üzemi létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott, e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adatok,
c) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.
(2) Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképének készítéséhez az alábbi adatok használhatók fel:
a) az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti forgalmi adatok,
b) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.
(3) Ha valamely közútra - nagyforgalmú közút kivételével - annak kezelőjénél nem állnak rendelkezésre forgalmi adatok, a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett maga is végezhet forgalomszámlálást. A közút forgalmára vonatkozó adatoknak - a mérések időbeli eloszlását tekintve - reprezentatívnak kell lennie. A vizsgálati szakaszok meghatározása során a forgalmi adatokat minden homogén szakaszra külön kell vizsgálni. Homogénnek számít az a szakasz, amelyen belül a forgalom ingadozása nem haladja meg az 5%-ot.
7. § (1) A stratégiai zajtérképet a kötelezett a 14. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott határidőt legalább 3 hónappal megelőzően megküldi a környezetvédelmi felügyelőségnek.
(2) A zajtérképhez csatolni kell:
a) a felhasznált forgalmi adatokat,
b) a stratégiai zajtérképet készítő szakértői engedélyének hiteles másolatát,
c) az 5. § (7) bekezdésben meghatározott szöveges értékelést.
(3) A kötelezett önkormányzatok stratégiai zajtérképét - a környezetvédelmi felügyelőségnek az (5) bekezdésében meghatározott véleményének figyelembevételével - a kötelezett önkormányzatok képviselő-testületei, illetve közgyűlése fogadja el. A fő közlekedési létesítményekre készült stratégiai zajtérképet a környezetvédelmi felügyelőség hagyja jóvá.
(4) A környezetvédelmi felügyelőség fő közlekedési létesítményekre a stratégiai zajtérképet abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben
a) az elkészült az adott területekre,
b) azok a közigazgatási területek határán összeilleszthetők,
c) az arra jogosult készítette,
d) készítéséhez a 6. § szerinti adatokat használták fel.
e) az és az ahhoz készített szöveges értékelés megfelel az e rendelet és a külön jogszabály szerinti követelményeknek.
(5) A kötelezett önkormányzatok stratégiai zajtérképét a környezetvédelmi felügyelőség a (4) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a benyújtást követő 2 hónapon belül véleményezi.
(6) A fő közlekedési létesítményekre készült stratégiai zajtérképet a fő közlekedési létesítmény kötelezettje - a 14. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) és az érintett önkormányzatok részére 1-1 példányban, nyomtatva és elektronikus formában megküldi.
(7) A kötelezett önkormányzatok a fő közlekedési létesítményekre vonatkozó stratégiai zajtérképpel kiegészített, stratégiai zajtérképét - a 14. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a Minisztérium részére 3 példányban, nyomtatott és elektronikus formában megküldik.
(8) A stratégiai zajtérképeket a Minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi.
8. § (1) A véglegesített stratégiai zajtérképet ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.
(2) A stratégiai zajtérkép felülvizsgálatára és módosítására a stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az intézkedési tervre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) Intézkedési tervet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  szerinti környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői működésre jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.
(2) Amennyiben az intézkedési terv készítésére kötelezett szervezet alkalmazásában nem áll az (1) bekezdésben meghatározott szakértő, úgy az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő természetes személyt, illetőleg gazdálkodó szervezetet vagy más jogi személyt kell megbíznia az intézkedési terv készítésével.
(3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat:
a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,
b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.
(4) Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó és zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket rangsorolva kell meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják:
a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,
b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.
(5) Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket kell rangsorolva meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják:
a) üzemi létesítmény esetén Lden = 56 dB, Léjjel = 50 dB,
b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB.
(6) Az intézkedési tervnek meg kell felelnie az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott követelményeknek.

Zajbizottság

10. § (1) Az intézkedési terv megalapozása érdekében az intézkedési terv készítésére kötelezett fő közlekedési létesítmény kötelezettje - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - zajbizottságot hozhat létre.
(2) A zajbizottság konzultatív, érdekegyeztető és tanácsadó testület, amely az intézkedési tervekkel kapcsolatos zajkérdések tekintetében véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik.
(3) A zajbizottság tagja közúti és vasúti intézkedési terv készítése esetén:
a) a fő közlekedési létesítmény kötelezettjének egy-egy képviselője,
b) az érintett önkormányzatokat képviselő egy-egy fő.
(4) Minden esetben a zajbizottságba, valamint a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  szerinti zajvédelmi bizottságba be kell vonni
a) a civil szervezetek képviselőit, legfeljebb 3 főt,
b) a környezetvédelmi felügyelőség egy képviselőjét,
c) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézetének (a továbbiakban: ÁNTSZ megyei intézet) egy képviselőjét,
d) legalább egy, a 9. § (1) bekezdésben meghatározott szakértőt.
(5) A zajbizottság ügyrendjét és működési szabályait maga állapítja meg.
(6) A fő repülőtérre vonatkozó intézkedési terv készítésébe a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_9]  szerinti zajvédelmi bizottságot kell bevonni.
(7) Az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására bizottságot hozhat létre, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 24. §-a szerint. A bizottság nem képviselő tagjának megválasztható a (4) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselője.
11. § (1) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje, illetve az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat jegyzője a 10. §-ban meghatározott zajbizottsághoz - fő repülőtér esetén a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  szerinti zajvédelmi bizottsághoz - véleményezésre benyújtja az intézkedési terv tervezetét (a továbbiakban: intézkedési tervjavaslat).
(2) Fő közlekedési létesítmény kötelezettje az intézkedési tervjavaslatot véleményezésre a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak is benyújtja.
(3) A kötelezett önkormányzat az intézkedési tervjavaslatot - a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_11]  meghatározottakon kívül - véleményezésre megküldi
a) az illetékes ÁNTSZ megyei intézet,
b) az elsőfokú közlekedési hatóság,
c) az illetékes kistérségi fejlesztési tanácsok,
d) az illetékes megyei területfejlesztési tanácsok részére.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetek az intézkedési tervjavaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezik. Amennyiben valamely szervezet az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(5) Az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzat helyben szokásos módon köteles tájékoztatni az érintett közvéleményt
a) az intézkedési tervet megalapozó, elfogadott, az adott területre vonatkozó stratégiai zajtérképek megtekintésének lehetőségéről (helyéről, idejéről);
b) az intézkedési tervjavaslat tartalmáról, valamint az abban foglalt célokról.
(6) Az intézkedési tervjavaslattal kapcsolatos észrevételek megtételére a közzététel időpontjától számított 30 napot kell biztosítani.
(7) A közvélemény (5) bekezdésnek megfelelő tartalmú tájékoztatása érdekében a fő közlekedési létesítmény kötelezettje tájékoztatja az érintett önkormányzatot, amely 8 napon belül tájékoztatja a közvéleményt.
(8) Az intézkedési tervjavaslatról közölt információnak jól érthetőnek kell lennie.
(9) A legfontosabb témakörökről a kötelezett önkormányzat, illetve a fő közlekedési létesítmény kötelezettje összefoglalót készít.
(10) A kötelezett önkormányzat, illetve a fő közlekedési létesítmény kötelezettje a vélemények figyelembevételével véglegesíti az intézkedési tervet.
12. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott területek esetén a saját területükre vonatkozó véglegesített intézkedési tervet a kötelezett önkormányzatok képviselő-testületei, illetve közgyűlése fogadja el.
(2) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje a véglegesített intézkedési tervet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz nyújtja be. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az intézkedési tervet állásfoglalásával ellátva 30 napon belül továbbítja a környezetvédelmi felügyelőséghez. A véglegesített intézkedési tervet a környezetvédelmi felügyelőség határozatban jóváhagyja.
(3) A kötelezett önkormányzat az (1) bekezdés szerint elfogadott intézkedési tervet a környezetvédelmi felügyelőség részére 3 példányban nyomtatva, és egy példányban elektronikus formában megküldi.
(4) Fő közlekedési létesítmények kötelezettje a (2) bekezdés szerint jóváhagyott intézkedési tervet az érintett önkormányzatoknak 1-1 példányban nyomtatva, a környezetvédelmi felügyelőség részére elektronikus formában megküldi.
13. § (1) Az intézkedési tervet felül kell vizsgálni, és szükség szerint azokat módosítani kell, ha a meglévő zajhelyzetet befolyásoló jelentősebb változások következnek be, illetve a jóváhagyásuk dátumát követően ötévente.
(2) Jelentősnek tekinthető a változás, ha a zajterhelés értéke 10 dB-lel növekszik a korábban megállapított zajterheléshez képest.
(3) A felülvizsgálat során külön-külön kell bemutatni az üzemi és közlekedési zajforrások esetén a meglévő zajterhelést megváltoztató tényezőket, és a megváltozott zajterhelést figyelembe véve át kell dolgozni vagy ki kell egészíteni az intézkedési tervet a 9. § figyelembevételével.

Határidők

14. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter
a) 2005. április 30-ig, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában, valamint annak honlapján közzéteszi a Magyarország területén lévő, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közút, 60 000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonal és a fő repülőterek, valamint az ilyen forgalmú fő közlekedési létesítmények kötelezettjeinek listáját;
b) 2008. október 31-ig, majd azt követően ötévente a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján közzéteszi a Magyarország területén található valamennyi nagyforgalmú közút és nagyforgalmú vasútvonal és fő repülőtér, valamint a fő közlekedési létesítmények kötelezettjeinek listáját.
(2) 2007. június 30-ig a véglegesített stratégiai zajtérképeket a kötelezett benyújtja a Minisztérium részére:
a) az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, illetve a 250 000-nél több lakosú városokra vonatkozóan;
b) minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, évente 60 000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan.
(3) 2008. július 18-ig a környezetvédelmi felügyelőség átadja a Minisztérium részére a jóváhagyott intézkedési tervet
a) az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területre, illetve a 250 000-nél több lakosú városokra vonatkozóan;
b) minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútra, 60 000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalra és a fő repülőterekre vonatkozóan.
(4) 2012. június 30-ig a véglegesített stratégiai zajtérképeket a kötelezett önkormányzat, valamint a fő közlekedési létesítmény kötelezettje benyújtja a Minisztérium részére:
a) az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre,
b) valamennyi nagyforgalmú közútra és valamennyi nagyforgalmú vasútvonalra és fő repülőtérre vonatkozóan.
(5) 2013. július 18-ig a környezetvédelmi felügyelőség átadja a Minisztérium részére az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területekre, valamint a fő közlekedési létesítményekre vonatkozó intézkedési tervet.
(6) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott területeken működő üzemi létesítmények üzemeltetője a stratégiai zajtérkép készítését megelőző év december 31-ig köteles az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kitölteni, illetve az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezni, és a kötelezett önkormányzat részére megküldeni.
(7) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter
a) e rendelet hatálybalépését követően - legkésőbb 2005. július 18-ig - tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)
aa) az 1. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezetti körről, továbbá a stratégiai zajtérképek és intézkedési terv jóváhagyásának és nyilvántartásának e rendelet szerinti szabályairól,
ab) az e rendeletben a közúti és vasúti zajra, a repülőterek környezetében a repülőgépek által keltett zajra és az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Lden és Léjjel zajjellemzők alapján meghatározott stratégiai küszöbértékeiről;
b) 2005. június 30-ig, majd azt követően ötévente tájékoztatja a Bizottságot a Magyarország területén lévő minden, évente 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító nagyforgalmú közútról, 60 000 szerelvénynél többet áteresztő nagyforgalmú vasútvonalról és a fő repülőterekről, valamint minden, 250 000-nél több lakost számláló településről és vonzáskörzetéről;
c) 2008. december 31-ig, majd azt követően ötévente tájékoztatja a Bizottságot a Magyarország területén található valamennyi, az 1. § a)-b) pontokban meghatározott területről és a nagyforgalmú közútról és nagyforgalmú vasútvonalról és fő repülőtérről;
d) az e rendelet 6. számú melléklete szerinti adatokról,
da) a stratégiai zajtérképekre vonatkozóan a (2) és a (4) bekezdések szerinti dátumoktól számított 6 hónapon belül,
db) az intézkedési tervre vonatkozóan a (3) és az (5) bekezdések szerinti dátumoktól számított 6 hónapon belül.

Záró rendelkezések

15. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet - a Kvt.-vel és a környezeti zaj értékelésére és kezelésére szolgáló stratégiai zajtérképek tartalmi és formai követelményeiről, valamint a stratégiai zajtérképek készítéséhez alkalmazott számítási és vizsgálati módszerekről szóló környezetvédelmi és vízügyi miniszteri rendelettel együtt - a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény.

[LÁBJEGYZET_4] Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] A környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés.

[LÁBJEGYZET_7] A környezet- és természetvédelem egyes szakterületein szakértői működés engedélyezéséről szóló 6/1985. (XII. 28.) OKTH rendelkezés.

[LÁBJEGYZET_8] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_9] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_10] A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_11] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.