28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az érintett miniszterekkel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, ha
aa) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, illetőleg kötelezettségek terhelik,
ab) létesítménye vagy terméke, illetőleg tevékenysége vízszennyezést okoz, illetve okozhat,
ac) a külön jogszabály szerinti csapadékvíz- és szennyvízelvezető műbe, valamint a szennyvíztisztító telep nélküli közüzemi szolgáltatást biztosító szennyvízelvezető, -gyűjtő rendszerbe (a továbbiakban együtt: közcsatornába) szennyvizet, illetve használt vizet bocsát,
ad) zárt gyűjtőben gyűjtött szennyvizet (szippantott szennyvizet) közcsatornába, vagy közös üzemi szennyvíz-, illetve csapadékvíz-elvezető hálózatba bocsát;
b) a felszíni vizekre, a csapadékvíz, szennyvíz elvezetését, tisztítását szolgáló vízi közművekre, a közüzeminek nem minősülő üzemi (ipari) csatornára, szennyvíztisztítóra, azok kibocsátására.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a természetes és mesterséges eredetű radioaktív anyagoktól eredő vízszennyezésre,
b) az egyedi házi szennyvízkibocsátásokra.

Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:
a) technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra az 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték,
b) területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a 2. számú melléklet szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték,
c) egyedi határérték: közvetlen bevezetés esetén, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) által az 5. számú melléklet szerint megállapítható, egy adott szennyező anyagra vonatkozó ideiglenes kibocsátási koncentráció érték,
d) egyedi küszöbérték: közcsatornára való vezetés esetén, a hatóság által megállapítható, egy adott szennyező anyagra vonatkozó ideiglenes bebocsátási koncentráció érték,
e) felszíni vízbe történő bevezetés előtti hely: a befogadóba vezetés előtt található utolsó csatornaakna, illetve mintavételi pont. Közcsatornára vagy közös üzemi csatornára vezetés esetében, ha a befogadóba vezetés előtt a szennyvíz egy adott szennyező anyagára tisztítás nem történik, akkor a közcsatornába, illetve a közös üzemi csatornába való vezetés előtti utolsó mintavételi pont,
f) elkeveredés előtti pont: különböző tevékenységekből eredő szennyvíz- (használt víz-) áramok szennyvízelvezető csatornában történő egyesítése (keverése) előtti mintavételi pont,
g) keletkezési hely: olyan mintavételi pont, ahol egy adott kibocsátó hely szennyvizének jellemzői ellenőrizhetők, mielőtt a szennyvíz bármely más eredetű szennyvízzel keveredne,
h) egyesített szennyvíz: különböző kibocsátó helyekről származó szennyvizek közösen elvezetett elegye,
i) keverék (elegy) számítás: egyesített szennyvizek megengedhető határértékének meghatározása.

A határértékek általános alkalmazási szabályai

3. § (1) A hatóság kibocsátási határértéket (küszöbértéket) csak az adott kibocsátásra jellemző szennyező anyagokra állapíthat meg. A rendelet által megállapított technológiai határértékeken felül, az adott kibocsátásra jellemző további szennyező anyagokra területi, illetve egyedi határértékek is megállapíthatók.
(2) A hatóság a különböző eredetű szennyvizek előkezelés nélküli egyesítését olyan szennyvizek esetén engedélyezheti a kibocsátó számára, amelyekre az 1. számú melléklet technológiai határértéket állapít meg. A kibocsátónak előzetesen számítással igazolnia kell, hogy az egyesített szennyvíz kezelése után, az adott szennyező anyagra vonatkozó mennyiségi terhelés legalább annyival csökken, mint amennyi az elkeveredés előtti pontra a különböző eredetű szennyvizekre előírt követelmények betartásával elérhető lenne.
(3) A keletkezési helyre előírt határértékek esetében csak a szükséges előkezelés után engedélyezhető a szennyvizek egyesítése és további közös kezelése.
(4) A keletkezési helyre, illetve az elkeveredés előtti pontra vonatkozó technológiai határértékeket és a mintavételezés egyes szabályait az 1. számú melléklet III. Rész vonatkozó fejezeteinek D) és E) pontjaiban foglaltak szerint kell alkalmazni.
(5) Szennyvizek (használt vizek) hasznosításra történő átvétele esetén a hatóság az egyedi határértékeket az átvevő tevékenységéből eredő koncentrációnövekményre állapítja meg.
(6) A 2000 LE terhelési kapacitásúnál kisebb települési szennyvíztisztítókra az összes nitrogénre megállapított határértékek a november 15. és április 30. közötti időszakban nem érvényesek.
(7) A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 19. §-ának (2) bekezdése alkalmazása során a befogadó terhelhetőségének meghatározásánál figyelembe kell venni:
a) a befogadó sajátos viszonyait, különösen a mértékadó vízhozam és az átlagos szennyvízmennyiség arányát,
b) a szennyvízbevezetés módját (parti vagy sodorvonali),
c) a befogadó vizének hasznosítási szempontjait,
d) a szennyvíz lebomlási jellemzőit,
e) a szennyvíz közegészségügyi szempontból való ártalmasságát,
f) a szennyvíztisztító berendezés tisztítási hatásfokát.

A kibocsátási határértékek megállapításainak egyedi szabályai

4. § (1) Közös üzemi csatornán elvezetett különböző eredetű technológiai szennyvizek együttes kezelésére (előtisztítására, tisztítására) létesített szennyvíztisztító kibocsátására vonatkozó határértékeket keverékszámítással kell meghatározni. A számításnál a különböző tevékenységekből eredő szennyvízáramok egyes szennyező anyagaira külön-külön meghatározott határértékeket kell figyelembe venni, és a közös szennyvíztisztító, illetve előtisztító kibocsátására vonatkozó határértékeket a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.  [LÁBJEGYZET_1]
(2) Hasznosításra átadott, illetve átvett szennyvizekre, illetve használt vizekre vonatkozóan határérték akkor állapítható meg, ha azzal a hatóság új üzemek esetében a létesítési eljárás során egyetértett, illetve meglévő létesítmények esetében a hasznosítás indokoltságát és feltételeit a hasznosító és az átadó között létrejött szerződés bemutatásával igazolják.
(3) Közcsatornán hasznosításra szennyvíz nem adható át.
5. § (1) A közcsatornába vezethető szennyező anyag típusát és megengedett koncentrációját (küszöbérték) a 4. számú melléklet határozza meg.
(2) A hatóság a 4. számú mellékletben egy adott szennyező anyagra meghatározott küszöbértéktől magasabb küszöbértéket (egyedi küszöbérték) is engedélyezhet, ha a települési tisztító a nagyobb terhelést fogadni és tisztítani képes, továbbá a szolgáltató a kibocsátóval erre vonatkozóan szerződést kötött és azt a kibocsátó az engedélykérelemhez csatolja.
6. § Közvetlen bevezetés esetén az egyedi határértéket az Fvr. 19. §-a alapján kell megállapítani az 5. számú mellékletben az adott szennyező anyagra megállapított legkisebb és legnagyobb értékek között.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) Azon határértékeket megállapító határozatok érvényességét, melyeket a hatóság a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet és a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet alapján állapított meg, e rendelet hatálybalépése nem érinti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet, valamint a módosításáról szóló 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével.  [LÁBJEGYZET_2]
(4) Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) a kibocsátási határértékek szempontjából a Tanács egyes, a Közösség vizeibe kibocsátott veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló 76/464/EGK irányelve, 3. cikk,
b) a Tanács a klór-alkáli elektrolízisből származó higanykibocsátás határértékeiről és minőségi követelményeiről szóló 82/176/EGK irányelve, 1. melléklete,
c) a Tanács a kadmiumkibocsátási határértékekről és minőségi követelményekről szóló 83/513/EGK irányelve, 1. melléklete,
d) a Tanács a klór-alkáli elektrolízis iparon kívüli higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi követelményekről szóló 84/156/EGK irányelve,
e) a Tanács a hexaklór-ciklohexán kibocsátási határértékekről és minőségi követelményekről szóló 84/491/EGK irányelve, 1. melléklete,
f) a Tanács a 76/464/EGK irányelv mellékletében foglalt I. listán szereplő egyes veszélyes anyagok vizekbe történő kibocsátásának határértékeiről és minőségi követelményeiről szóló 86/280/EGK irányelve, 1. melléklete A fejezet, 2. melléklet A fejezet,
g) a Tanács a 76/464/EGK irányelv mellékletében foglalt I. listán szereplő egyes veszélyes anyagok vizekbe történő kibocsátásának határértékeiről és minőségi követelményeiről szóló 86/280/EGK irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 88/347/EGK irányelve,
h) a Tanács a 76/464/EGK irányelv mellékletében foglalt I. listán szereplő egyes veszélyes anyagok vizekbe történő kibocsátásának határértékeiről és minőségi követelményeiről szóló 86/280/EGK irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 90/415/EGK irányelve,
i) a Tanács a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelve, 1. melléklete,
j) az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek szempontjából a Tanács az integrált szennyezésmegelőzésről és -ellenőrzésről szóló 96/61/EK irányelve,
k) a Tanács a vízpolitika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK irányelve 11. cikk, 3. bekezdése; IX. és X. melléklet.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/12.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2005/12.