30/2004. (XII. 6.) HM rendelet

a fokozottan veszélyes, valamint az egészségkárosító beosztások köréről, az azokhoz kapcsolódó részletes, valamint a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 72. §-ában foglaltakra, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (3) bekezdésére, a fokozott megterhelés elismerése és ellentételezése érdekében a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Honvédségnél (a Honvédelmi Minisztériumban, a minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezetekben, a Magyar Honvédség katonai szervezeteiben), valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekben (a továbbiakban együtt: szervezetek) belföldön szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonákra, valamint közalkalmazottakra és munkavállalókra (a továbbiakban együtt: személyi állomány) terjed ki.
(2) E rendelet szabályait a külföldön teljesített szolgálat kockázatbecslési eljárása során alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz (berendezés, gép, készülék, szerszám), munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve;
b) kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása;
c) kockázatértékelés: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenység;
d) egészségkárosító kockázati tényező: minden olyan anyag vagy készítmény, körülmény, amely az emberi szervezetre gyakorolt (fizikai, kémiai, biológiai stb.) hatása révén veszélyforrást képviselhet;
e) egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett munkakör: mindazon szolgálati beosztás, munkakör, ahol a munkavégzésre a munkaidő egészében vagy egy részében, az e rendelet mellékletben meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, illetve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, és amelynek viselése egyidejűleg fokozott megterhelést jelent a munkavállalóra;
f) fokozottan veszélyes munkakör: olyan egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett szolgálati beosztás, munkakör, amelynek ellátásával kapcsolatos tevékenység - a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl - életveszéllyel is járhat, illetve a védelem egyéni védőeszközzel nem biztosítható, vagy az egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használata esetén az expozíciós idő csökkentésére nincs lehetőség;
g) expozíció: a munka- vagy szolgálati helyen jelen lévő egészségkárosító hatásnak való kitettség, amely a személyi állományt (az adott munka-, szolgálati környezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszköz nélkül) éri;
h) expozíciós idő: az egészségkárosító hatásnak kitett beosztásban eltöltött órákban, napokban, hetekben kifejezett időtartam;
i) föld alatti létesítmény: az MH föld alatti védett létesítményei, ahol kizárólag mesterséges fény és klimatikus viszonyok között folyik a szolgálati tevékenység, munkavégzés.

Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával kapcsolatos eljárás rendje

3. § (1) Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munkavédelmi feladatokat a honvédelmi miniszter a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján látja el.
(2) Az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításával összefüggő tárcaszintű munka-egészségügyi feladatokat hatósági jogkörben külön jogszabály szerint  [LÁBJEGYZET_1]  az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) látja el.
(3) A Hivatal, illetve a Szolgálat a számukra meghatározott hatósági feladatok végrehajtása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. Az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a jogorvoslati eljárásban is a fenti törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A felügyeleti jogkört gyakorló Szolgálat és Hivatal jogosult és köteles a beosztott életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető személy vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója ellen büntető- vagy fegyelmi eljárást kezdeményezni.
4. § (1) A Szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a személyi állomány egészségi állapotát veszélyeztető fizikai, kémiai, biológiai és környezeti természetű kockázati tényezőket és azok egészségi állapotra gyakorolt hatásait. Intézkedik, illetve javaslatokat tesz a veszélyeztető tényezők megszüntetésére, az egészségkárosító kockázatok csökkentésére.
(2) A Szolgálat végrehajtja:
a) az egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett, illetve az egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatára kötelezett egyes beosztások, munkakörök minősítéséhez szükséges vizsgálatokat;
b) a katonai tevékenységgel összefüggő zajszint és rezgésterhelés meghatározását, a határértékek betartása lehetőségeinek vizsgálatát;
c) az ergometriai és ergonómiai vizsgálatokat;
d) a munka-egészségügyi tevékenység körébe tartozó expozíciós méréseket;
e) a vizsgálati eredmények alapján (a mérési jegyzőkönyvek csatolásával) az adott munkakör betöltőjét érő egészségi ártalmak fennállásának határozatban történő rögzítését;
f) a radioaktív anyagokkal és az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekkel, valamint elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos közegészségügyi feladatokat;
g) a szolgálati, illetve foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében a munkavégzésből származó megterhelésekkel, munkakörnyezeti kóroki tényezőkkel kapcsolatos határértékek és a megelőzésre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzését, és gondoskodik ezen előírásoknak a személyi állománnyal való megismertetéséről, oktatásáról.
(3) A Szolgálat az (1)-(2) bekezdés szerinti feladatai ellátása során együttműködik a honvédelmi ágazat munkavédelmi felügyeletét ellátó Hivatallal.
5. § A Hivatal - a Szolgálat megkeresésére - szakértőként vesz részt a Szolgálat által az egyes munkakörök minősítésével kapcsolatban hozott határozat ellen indult jogorvoslati eljárásban, és szakvéleményt ad ki a vitás kérdésekben. A Szolgálat az általa végrehajtott mérések alapján határozatban állapítja meg a kockázati tényezők fennállását vagy hiányát.
6. § (1) Az állományilletékes parancsnok (vezető) feladata
a) a (2)-(3) bekezdés szerint az egyes munkakörök minősítésének kezdeményezése,
b) az egészségkárosító kockázati tényezők megállapításához szükséges információk megadása, a helyszíni vizsgálatok során a mérések végrehajtásához szükséges - hatáskörébe tartozó - feltételek biztosítása,
c) a Szolgálat által kiadott határozat alapján a 2. § e) és f) pontjai szerinti szolgálati beosztások, munkakörök, valamint az azok ellátásáért jogszabály alapján járó pénz-, természetbeni és egyéb juttatásokra (pl. korkedvezmény, kedvezményesen számított szolgálati idő) való jogosultság megállapítása,
d) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében a Szolgálat, illetve a Hivatal által meghatározottak végrehajtása.
(2) Az egyes munkakörök minősítését az állományilletékes parancsnok (vezető) kezdeményezi 2006. december 31-ig a Szolgálatnál. Az írásbeli kezdeményezésnek tartalmaznia kell az egészségkárosító kockázati tényező jellegére, valamint a védőeszközök állandó vagy tartós használatára vonatkozó utalást is.
(3) A minősítést az állományilletékes parancsnoknál (vezetőnél) a munkavállaló, annak munkavédelmi képviselője és a munkavállalói érdekvédelmi szervezet is kezdeményezheti. E kezdeményezés esetén az állományilletékes parancsnok (vezető) a (2) bekezdés szerint köteles eljárni.
(4) Az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit elsősorban szervezési intézkedésekkel kell megteremteni. Ezeken túlmenően kollektív védelemmel vagy egyéni védőeszközökkel kell biztosítani a kockázati tényezők minimalizálását.
7. § Az állományilletékes parancsnok (vezető) - külön jogszabály szerint  [LÁBJEGYZET_2]  - tájékoztatja a személyi állomány tagját a munkakör egészségkárosító jellegéről.

A csökkentett napi munka-, szolgálatteljesítési, illetve az expozíciós idő megállapítása

8. § Az expozíciós idő mértékének megállapításánál az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet, valamint a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet szabályai szerint kell eljárni.

A veszélyes, fokozottan veszélyes munkakört betöltők számára biztosított juttatások

9. § (1) A Hjt. 99. §-ának (1) bekezdésében a hivatásos és szerződéses állomány részére meghatározott pótszabadság meghatározásakor az alábbi szempontokat kell - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - együttesen figyelembe venni:
a) az éves munkaidőkeretből a pótszabadságra jogosító beosztásban az előző évben ténylegesen eltöltött órák száma:
a Hjt. 99. § (1) bekezdés
a) pont	b) pont
alá tartozók részére
0-100 óra esetében	0 nap	0 nap
101-400 óra esetében	1 nap	3 nap
401-800 óra esetében további	1 nap	1 nap
801-1200 óra esetében további	1 nap	1 nap
1201-1600 óra esetében további	1 nap	1 nap
1601-	óra esetében további	1 nap	1 nap
b) a pótlékra jogosító beosztásban eltöltött évek száma:
a Hjt. 99. § (1) bekezdés
a) pont	b) pont
alá tartozók részére
0-3 év esetében további	1 nap	1 nap
4-6 év esetében további	1 nap	1 nap
7-10 év esetében további	1 nap	1 nap
11-14 év esetében további	1 nap	2 nap
15-	év esetében további	1 nap	2 nap
Összesen:	5 nap	7 nap
Mindösszesen:	10 nap	14 nap
(2) Az állományilletékes parancsnok (vezető) által meghatározott fokozottan veszélyes munkakört betöltők az éves munkaidőkerettől, illetve a pótlékra jogosító beosztásban eltöltött évektől függetlenül jogosultak a 10, illetve 14 nap pótszabadságra.
10. § (1) Azt a közalkalmazottat, aki föld alatti létesítményben állandó jelleggel dolgozik, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltölt, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.
(2) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom. Ha a közalkalmazott munkaviszonya év közben kezdődött, részére a fenti jogcímen megállapított pótszabadság időarányos része jár.
11. § (1) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A pótszabadság - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a munkavállalót az Mt. 131. §-ban meghatározott szabadságon felül, és a többféle címen járó pótszabadság egymás mellett is megilleti.
(3) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére az (1) bekezdés szerinti pótszabadság arányos része jár.
12. § (1) A katonai szervezetek egészségkárosító hatás kockázatának kitett beosztásaiban és munkaköreiben az egyéni védőeszközök állandó vagy tartós használatát a kollektív szerződés, illetve az állományilletékes parancsnok (vezető) határozza meg, tekintettel az egészségkárosító veszély (kockázat) mértékére. Az egyes beosztások meghatározásánál a Hivatal, valamint a Szolgálat véleményét ki kell kérni.
(2) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító beosztásokat (munkaköröket) a jogszabályi feltételek teljesülése esetén
a) a hivatásos és szerződéses katonák esetében az állományilletékes parancsnok,
b) közalkalmazottak esetében a kollektív szerződés, ennek hiányában az állományilletékes parancsnok,
c) a munkavállalók esetében a kollektív szerződés alapján az állományilletékes parancsnok
állapítja meg.
13. § (1) A Magyar Honvédségnél rendszeresített egyes beosztástípusokra vonatkozó egységes, részletes követelmények gyűjteményét tartalmazó jegyzékben  [LÁBJEGYZET_3]  (Ált. 5.) szereplő veszélyesnek vagy fokozottan veszélyesnek minősített beosztásokban szolgálatot teljesítők - ha a munkaidejük több mint 50%-ában vagy ionizáló sugárzásnak kitett beosztásokban legalább 3 órában a veszélyes munkahelyen kell tartózkodniuk - az egészségkárosító veszélynek kitett beosztásokban szolgálatot teljesítők pótlékára (a továbbiakban: egészségi veszélyességi pótlék) jogosultak.
(2) Az egészségi veszélyességi pótlék havi mértéke
a) a hivatásos és szerződéses katonák esetében a Hjt. 114. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a köztisztviselői illetményalap 45%-a,
b) közalkalmazottak esetében a Kjt. 72. § (3) bekezdése szerint a közalkalmazotti pótlékalap 100%-a,
c) munkavállalók esetében a pótlék akkor folyósítható, ha azt a kollektív szerződés külön szabályozza. A pótlék havi mértéke a köztisztviselői illetményalap legfeljebb 45%-a.
(3) Az egészségi veszélyességi pótlék a hivatásos és szerződéses katonák esetében napokra is megállapítható, ennek egy napi mértéke a havi pótlékösszeg egy huszonnegyed része.
14. § Az egészségi veszélynek kitett beosztásokban (munkakörökben) szolgálatot teljesítők közül a melléklet 1/b) és 2/a) pontjaiban felsorolt egészségkárosító kockázati tényezők között tevékenykedők - a fokozottan veszélyes munkakörben foglalkoztatottak - csak csökkentett szolgálatteljesítési (munka-) időben foglalkoztathatók, amelynek időtartama legfeljebb napi 6 óra.
15. § A melléklet szerinti veszélyes beosztásokban szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák szolgálati idejét - ha a foglalkoztatásuk megfelel a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 40. §-ában meghatározott feltételeknek - a Hjt. 262. § (1) bekezdésének c) pontja alapján kell számítani arra az időszakra, amelyre az egészségi veszélyességi pótlék teljes hónapra fennáll.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségkárosító kockázati tényezőknek kitett, illetve a védőeszköz állandó vagy tartós használatára kötelezett egyes munkakörök minősítésének rendjéről szóló 53/1996. (HK 22.) HM utasítás, valamint az egyes személyügyi igazgatási feladatok végrehajtásáról szóló 9/2003. (HK 7.) HM utasítás 2. § (4) bekezdése és 8. § (3)-(4) bekezdése a hatályát veszti.
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 21/2000. (VIII. 18.) HM rendelet 7. § (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A HM MÉHH illetékessége kiterjed a Magyar Honvédség azon állományára is, amely a szövetséges fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldi irányítás alatt áll, függetlenül a szolgálatteljesítés földrajzi helyszínétől.”
(3) Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Az egészségi veszélyességi pótlékra jogosító körülményeket - a helyszíni vizsgálat alapján, az országos szakmai gyakorlatot figyelembe véve - az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálata állapítja meg. Vitás kérdéseknél a HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatal véleményét ki kell kérni. A katonai beosztások minősítésénél a honvédelmi miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.”
(4) Ahol jogszabály HM Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Hivatalt (HM MMEH), illetve HM Költségvetési és Munkaügyi Ellenőrzési Hivatal Munkabiztonsági Igazgatóságot (HM KMEH MBI) említ, ott HM Munkabiztonsági és Építésügyi Hatósági Hivatalt (HM MÉHH) kell érteni.
(5) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál végzett felügyeleti tevékenységbe csak a honvédelmi miniszter engedélyével és csak olyan személy vonható be, akinél a „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt nem tárt fel.

[LÁBJEGYZET_1] A Magyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi követelményekről, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való együttműködésének rendjéről szóló 21/2003. (VI. 24.) HM-ESzCsM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] A Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] Kiadva az 57/2004. (HK 14.) HM utasítással.