30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. § (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya
a) a felszín alatti víztestek (a továbbiakban: víztest)
aa) kijelölésével,
ab) állapotának jellemzésével, értékelésével,
ac) monitorozásával,
ad) az aa)-ac) pontban meghatározottak felülvizsgálatával,
b) a felszín alatti vizek vizsgálatával és monitorozásával,
c) az a)-b) pontok szerinti feladatok végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésével, feldolgozásával, szolgáltatásával
összefüggő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.

A víztest kijelölése

2. § (1) A víztest kijelölése magában foglalja annak térbeli lehatárolását, elhelyezkedésének térképi rögzítését, továbbá azonosítását.
(2) Az országhatárral osztott víztest kijelölését egyeztetni kell az érintett országgal, amelyről a Magyar Geológiai Szolgálat keretében működő Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezetek révén, a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározottakra tekintettel.
(3) A víztestet a földrajzi elhelyezkedésre utaló névvel és azonosító kóddal kell ellátni.
(4) A víztest síkbeli határait, valamint - ahol ismert a vertikális elhatárolást jelentő felületeket térinformatikai rendszerben, legalább M = 1:500 000 méretaránynak megfelelő felbontású és tartalmú digitális térképi adatbázisban kell megadni.
(5) A víztest határait és azonosítását tartalmazó dokumentum a nyilvánosság, a (4) bekezdés szerinti digitális térképi adatbázis az adatforgalomban részt vevő költségvetési szerv, továbbá a miniszter, valamint más érintett miniszter irányítása alá tartozó szerv számára hozzáférhető.
3. § (1) A víztest kijelölését
a) a víztartó képződmény típusa és előfordulása alapján
aa) a karsztos,
ab) a medence területek porózus és nem karsztos,
ac) az aa)-ab) pontok szerinti vizek kivételével a hegyvidéki területek kőzeteiben lévő vizek,
b) a víztartó képződményből felszínre kerülő víz hőmérséklete alapján
ba) a 30 °C-ot meg nem haladó hőmérsékletű, hideg
bb) a 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű, termál
vizek,
c) az a) és b) víztartó képződményeken belül a felszín alatti vízgyűjtők, az áramlási viszonyok, a földtani felépítés és a természetes vízkémiai összetétel együttese alapján kell elvégezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti víztartó képződmény olyan felszín alatti kőzetréteg vagy kőzetrétegek együttese, amely porozitása és áteresztőképessége lehetővé teszi a 10 m3/napot meghaladó vízkitermelést vagy több mint 50 személy ivóvízellátását.
(3) A kijelölés folyamán figyelembe kell venni, hogy
a) a (2) bekezdésben meghatározott víztartó képződménynek, és
b) minden, napi 100 m3-nél több víz kivételére alkalmas víztartó képződménynek
valamely kijelölt víztesthez kell tartoznia.
(4) A kijelölést felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell az alábbiak szerint:
a) a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  szerinti kockázatos helyzetűnek azonosított víztestek 7. § szerinti értékelése során, amennyiben a víztest egyes, azonos tulajdonságú részei jól elkülöníthetők egymástól, vagy
b) az országhatárokkal osztott víztestek esetében a 2. § (2) bekezdése szerinti egyeztetés keretében, vagy
c) amennyiben a víztest egyes részein a 9. § szerinti értékelés olyan mértékű különbségeket mutat, amely miatt a 11. § szerinti minősítés már nem végezhető el a víztestre összegzett formában, vagy
d) a kijelölés során felhasznált mennyiségi vagy minőségi alapinformációk változása miatt, vagy
e) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez kapcsolódóan a részletesebb tartalmú további jellemzés, illetve az állapotértékelés alkalmával.

A víztest állapotának jellemzése

4. § A kijelölést követően a víztestek állapotát jellemezni kell, kiemelt figyelemmel:
a) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  kijelölt és nyilvántartott védelem alatt álló területekre,
b) a kockázatos helyzetű víztestekre,
c) az országhatárral osztott víztest azon részére, amelyre a tevékenységből származó hatások az országhatáron átterjedhetnek,
d) a víztest azon részére, amelytől felszíni víztest utánpótlódása vagy szárazföldi élővilág fennmaradása közvetlenül függ.
5. § (1) Az első jellemzést valamennyi víztestre vonatkozóan el kell végezni, melynek során a rendelkezésre álló, egyéb céllal gyűjtött hidrológiai, hidrogeológiai, földtani, talajtani, területhasználati információkra, a felszín alatti vizek terhelésére és igénybevételére vonatkozó ismeretekre, az ökoszisztémák megfigyelésére, a meglévő monitoring adatokra, továbbá a nagyobb térségeket felölelő, különböző szempontok szerint készített országos szintű feldolgozások felhasználhatóak. Az első jellemzés során a kockázatos helyzetű víztesteket azonosítani kell.
(2) Az első jellemzés tartalmi és formai követelményeit e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.
(3) Az első jellemzés során a kockázatos helyzetű víztestet a következő szempontok szerint kell azonosítani:
a) víz(nyomás)szint kedvezőtlen változása;
b) a vízkivételek és a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  szerinti hasznosítható felszín alatti vízkészlet összehasonlítása;
c) vízkivételeknek és a bizonyított és a valószínűsíthető terheléseknek, ezen belül a diffúz és a pontszerű szennyező forrásoknak
ca) a felszín alatti vizek mennyiségére és minőségére,
cb) a felszíni víz állapotára,
cc) a felszín alatti vizektől függő vízi vagy szárazföldi ökoszisztémákra
gyakorolt hatása;
d) a fedőréteg jellege, az áramlási viszonyok és a hidrogeológiai védettség;
e) a víztest minőségi állapota, illetve a szennyezettség bekövetkeztének veszélye különösen a tartós környezetkárosodások, szennyezett területek következtében;
f) az a)-e) pontokban foglalt bármely szempont szerinti értékeléshez szükséges rendelkezésre álló adat elégtelensége.
6. § (1) Az első jellemzésre alapozva további jellemzést kell készíteni valamennyi kockázatos helyzetű víztest, valamint az országhatárral osztott víztest esetében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott víztestek közé nem tartozó víztestre kiterjedően a további jellemzést a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor kell elvégezni.
(3) A további jellemzés célja, hogy
a) pontosabban lehessen mérlegelni azt, hogy a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  szerinti jó állapotot a víztest az ott meghatározott határidőre eléri-e,
b) meg lehessen határozni a környezeti célkitűzések elérése érdekében teendő intézkedéseket,
c) a kockázatos helyzetű víztestek azonosítása az 5. § (3) bekezdésében foglalt szempontok szerint megtörténjen, amennyiben az az első jellemzés során nem valósult meg,
d) a 4. § (1), az 5. § (1) és (3) bekezdésben meghatározottak elemzése, a víztest természetes állapottól való eltérésének mértéke, valamint ezek okainak vizsgálata megvalósuljon.
(4) A további jellemzést a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  foglaltak, valamint az 1. számú melléklet 2. pontja szerinti tartalmi követelmények alapján kell elvégezni. A további jellemzés során felhasználhatók a talajok minőségével összefüggő adatok, nyilvántartások és a monitoring rendszer, az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő adatok, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások és információs rendszerek, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó adatok és monitoring rendszerek, a vízgazdálkodással, a felszín alatti vizekkel, valamint a földtani közeggel kapcsolatos adatok, nyilvántartások, a természetes gyógytényezőkre vonatkozó nyilvántartások, a Magyar Geológiai Szolgálat által gyűjtött adatok. A további jellemzés során szükség szerint kiegészítő feltárást és adatgyűjtést lehet végezni.
7. § A kockázatos helyzetűnek azonosított víztestek esetében a további jellemzés keretében részletesen kell elemezni a természetes állapottól való eltérés mértékét, a kockázatos helyzetet előidéző okokat és hatásokat a víztesten belül azokra a területekre összpontosítva, ahol
a) a kedvezőtlen víz(nyomás)szint-változás tartósan tapasztalható,
b) a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák sérültek,
c) a felszín alatti víz elszennyeződött vagy tartós minőségromlás, tartós környezeti károsodás alakult ki.

Kockázatos helyzetű víztest

8. § (1) Kockázatos helyzetű a víztest, amennyiben
a) adathiány miatt, vagy
b) az első jellemzés alapján, vagy
c) a további jellemzés alapján;
és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerinti intézkedési programok ellenére nem valószínűsíthető a jó állapot elérése 2015. december 22-ig.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak felülvizsgálata, a környezeti célkitűzések teljesülésének ellenőrzése a miniszter által, a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  szerint közzétételre kerülő
a) a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának megállapítására szolgáló követelmények, és
b) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosítására és a tendenciák megfordítási pontjának meghatározására szolgáló kritériumok, továbbá
c) a 16. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti módszertan alapján történik.
(3) A (2) bekezdés alapján meg kell határozni a kockázatos helyzetű
a) víztesteken belül azokat a területeket, ahol tevékenység következményeként a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz tartósan károsodott, így a jó minőségi állapot egyáltalán nem vagy a tervidőszak végéig nem érhető el, illetőleg elérése aránytalanul költséges;
b) víztestek közül azokat a víztesteket, illetve víztestrészeket, ahol a jó mennyiségi állapot megvalósítása a felszíni víz és a felszín alatti vizektől függő vízi- vagy szárazföldi ökoszisztémák állapota kedvezőtlen következményekkel járna
ba) a vízrendezés, az árvízvédelem és a lecsapolás eredményessége, vagy
bb) a jogos vízkivételek
szempontjából.

A víztest állapotának értékelése és minősítése

9. § (1) A tevékenység felszín alatti vizekre vonatkozó hatását víztestenként értékelni és minősíteni kell e rendelet 2. számú mellékletben foglaltak alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és minősítést első alkalommal, az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv megalapozása keretében kell elkészíteni, amelynek során a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályai szerint üzembe állított víztest-monitoring rendszer adatait kell használni.
10. § A felszín alatti víz állapotát befolyásoló folyamatok és a tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának értékelését évente el kell végezni, a felszín alatti vizek monitorozására, illetve ellenőrzés, önellenőrzés révén a tevékenységet végzők külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  szerinti adatszolgáltatására támaszkodva.
11. § (1) Az értékelés során a víztest állapotát a környezeti célkitűzések követelményeihez viszonyítva a 14. § szerinti víztest-monitoring alapján kell minősíteni. A víztest minősítését e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint kell elvégezni. A víztest minősítésének adatait térinformatikai rendszerben, legalább M=1:500 000 méretaránynak megfelelő felbontású és tartalmú digitális térképi adatbázisban kell megadni és ez alapján ábrázolni.
(2) A víztest állapotának minősítését indokolással, továbbá térképes bemutatását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti minősítés keretében:
a) a víztest jó állapotára vonatkozó előírások teljesülését ellenőrizni kell, a 8. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,
b) amennyiben a jó állapot kritériumai nem teljesülnek, az okokat részletesen indokolni kell és meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a jó állapot 2015-ig elérhető,
c) amennyiben a jó állapot nem érhető el 2015. december 22-ig, a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_9]  alapján módosított követelmények teljesülését ellenőrizni kell,
d) a c) pontban foglaltak fennállása esetében a 8. § (3) bekezdés szerinti meghatározást el kell végezni.

Felszín alatti vizek állapotának monitorozása

12. § (1) A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának változását monitorozással kell nyomon követni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti monitoring rendszer magában foglalja a mennyiségi és minőségi állapot észlelő-, mérő-, megfigyelő- és ellenőrző rendszerét, továbbá az állapotot befolyásoló természeti hatások, valamint a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó adatokat.
13. § (1) A természeti hatásokra vonatkozó meteorológiai, hidro-meteorológiai adatokat (így például a csapadék mennyisége és minősége, párolgási adatok) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek, így különösen az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.
(2) A tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó adatok megállapítása a területi és a környezethasználati monitoring alapján történik.
(3) A területi monitoring rendszer magában foglalja:
a) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket
aa) a mennyiségi állapotot ellenőrző rendszereket, így különösen környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által végzett talaj-, réteg-, karszt- és termálvíz(nyomás)szint észleléseket, továbbá a forrásmegfigyeléseket,
ab) a felszín alatti vizekkel összefüggő felszíni vizek mennyiségére vonatkozó, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok által végzett vízrajzi tevékenységet,
ac) a minőségi állapotra vonatkozóan azokat az objektumokat, ahol rendszeres mérést végeznek a környezetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség), így különösen a környezetvédelmi talajvízminőség megfigyelő hálózatot, a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  szerinti nitrát monitoringot és a nagy vízfolyások mentén kialakított havária monitoringot,
ad) speciális, egy adott térség megfigyelésére kialakított monitoring rendszereket, így különösen a távlati vízbázisok területén végzett megfigyeléseket;
b) más állami szervezet által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket, azaz
ba) a Magyar Állami Földtani Intézet által folytatott felszín alatti víz(nyomás)szint észleléseket,
bb) a növény és talajvédelmi szolgálatok által működtetett Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert;
c) a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_11]  szerint a települési önkormányzatok által, a település közigazgatási területén lévő felszín alatti víz mennyiségi és minőségi állapotára kiterjedő monitorozást;
d) állami szervek, tudományos intézmények, szervezetek által időszakosan végzett, illetve expedíciós felméréseket.
(4) A környezethasználati monitoring rendszer magában foglalja:
a) a felszín alatti víz mennyiségi, illetve minőségi állapotát érintő tevékenységet folytató által, a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_12]  szerint végzett megfigyelések, így különösen a víziközművek - a hulladéklerakók üzemeltetéséhez, a bányatavak hasznosításához -, az ivó-, ásvány- és gyógyvízhasználatok vízbázisvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó monitorozást;
b) a szennyezett, tartósan károsodott területeken külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_13]  szerinti kármentesítési monitoring rendszereket.
(5) Az (1) bekezdés és a (3) bekezdés b)-d) pont, valamint a (4) bekezdés szerinti mérések, megfigyelések eredményeit a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_14]  meghatározottak alapján kell biztosítani.

Monitoring program

14. § (1) A külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_15]  szerinti monitoring program a 12. § szerinti monitoring rendszerből kiválasztott objektumokon végzett monitorozásból áll, amelyek észlelő és mérőhelyeit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzíteni kell. A monitoring program részeit képezi:
a) a 4. § a) pont szerinti védett területeken a felszín alatti vizek állapotát mérő és észlelő rendszerekből kiválasztott objektumok, és
b) a minden víztestre kiterjedő víztest-monitoring rendszer.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti víztest-monitoring a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti monitoring rendszerekből kiválasztott észlelő és mérőhelyekből áll.
(3) A víztest-monitoring részei:
a) a mennyiségi monitoring,
b) a minőségi monitoring, ezen belül
ba) a kémiai felügyeleti,
bb) a kémiai operatív
monitoring.
(4) A víztest-monitoring eseti jellegű feltárásokkal kiegészíthető, kialakításának szempontjait e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(5) A mennyiségi monitoring a víztestek víznyomásszintjében, nyomásállapotában bekövetkezett hosszú idejű változások megfigyelésére szolgál, figyelembe véve az utánpótlódás rövid és hosszú idejű változásait.
(6) A minőségi monitoring összefüggő és átfogó képet ad a felszín alatti vizek minőségi állapotáról minden víztestre kiterjedően, továbbá bemutatja a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_16]  szerinti szennyező anyagok koncentáricójának változását.
15. § (1) A monitoring program alap- és észlelési adatainak nyilvántartását a VITUKI Kht. végzi. A nyilvántartáshoz a VITUKI Kht. a kutak és források alapadatait egyezteti az Országos Kútkataszterrel, illetve az Országos Forráskataszterrel.
(2) A monitoring programba tartozó objektumok alapadataiban történő változásokat és a tárgyévi észlelési adatokat a tárgyévet követő március 31-ig kell a VITUKI Kht. részére megküldeni.

Adatszolgáltatás és koordináció

16. § (1) A víztestek jellemzését, illetve a felszín alatti vizek állapotvizsgálatát a monitoring rendszerekre, a víztestek értékelését és minősítését a 14. § szerinti monitoring program észlelő és mérőhelyeinek adataira támaszkodva a VITUKI Kht. végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásához szükséges, feladatkörükhöz tartozó adatokat a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek nyilvántartják és azokat a VITUKI Kht. részére a tárgyévet követő március 31-ig szolgáltatják.
(3) Más érintett miniszter irányítása alá tartozó szervek (így különösen a Magyar Állami Földtani Intézet, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézet) az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátásához szükséges adataikat a külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítják.
(4) A 13. § (3) bekezdés c) pontja szerinti monitorozás eredményeit a települési önkormányzat az illetékes felügyelőség részére a tárgyévet követő március 1-jéig megküldi.
(5) A VITUKI Kht. az (1) bekezdéshez kapcsolódóan:
a) ellátja a 13. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti országos adatbázisok rendszergazda feladatait, továbbá a 13. § (5) bekezdése szerinti információk, adatszolgáltatások összehangolt központi nyilvántartását;
b) javaslatot dolgoz ki a 14. § szerinti monitoring program meghatározásához, valamint az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz,
ba) a módszertani útmutatókra, üzemeltetési szabályzatra, tervezési segédletekre, adatlapokra, adatszolgáltatási rendre,
bb) az érintett monitoring rendszerek fejlesztésére, így különösen a 13. § (2) bekezdés szerinti monitoring szükséges módosítására,
bc) a különböző szervezetek által működtetett monitoring rendszerek adatforgalmának eljárási rendjére,
bd) az információs rendszerek fejlesztésére,
be) a kiegészítő mérésekre,
bf) a bevonandó szervezetek körére;
c) elkészíti a 14. § (1) bekezdés szerinti monitoring program javaslati tervét a 13. § (3) bekezdés b) pontja szerinti intézményekkel együttműködésben;
d) részt vesz a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_17]  szerinti intézkedési programok kidolgozásában;
e) kidolgozza a víztestek minősítésére, a monitoring program üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat és a szabványosított módszereket, továbbá javaslatot tesz a 2. számú melléklet 2.4. pontja szerinti évre, időszakra.

Vegyes, záró és átmeneti intézkedések

17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 14. § (1) bekezdésében meghatározott víztestmonitoring észlelő és mérőhelyeinek kiválasztását a 16. § (1) bekezdése szerinti koordináló intézmény 2005. december 31-ig végzi el.
(3) A 16. § (5) bekezdés e) pontban foglaltaknak 2006. június 30-ig kell eleget tenni.
(4) Azon felszín alatti vizet érintő, a víztestek vizsgálata szempontjából kiemelt jelentőségű külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_18]  szerinti vízkivételek, illetve terhelések esetében, ahol a tevékenység nem ellenőrzött módon történik, a vízügyi felügyelet, illetve a felügyelőség a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_19]  figyelembevételével 2006. december 22-ig intézkedik a monitoring kialakításáról, működtetéséről, és az adatszolgáltatás elrendeléséről.
(5) A 6. § (2) bekezdéséhez tartozó jellemzést, továbbá a 9. § (1) bekezdés szerinti értékelést első alkalommal 2008. június 30-ig, ezt követően hatévente kell elkészíteni.
18. § (1) A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az üzemeltető köteles a (3) bekezdésben megjelölt vízkivételi műnél legalább 6 évenként - a (6) bekezdés figyelembevételével - alapállapot-vizsgálatot, továbbá évente rendszeres alapvizsgálatot, a (7) bekezdés szerinti gyakorisággal ellenőrző vizsgálatot, a (8) bekezdés szerinti gyakorisággal sűrítő bakteriológiai vizsgálatot végezni, és a vizsgálati eredményeket minden tárgyévet követő március 31-ig az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz eljuttatni.”
(2) Az R. 6. §-a a következő (16)-(18) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Az (5) bekezdés szerint elvégzett vizsgálatok dokumentálása és adatszolgáltatása az eredeti laboratóriumi vizsgálati eredménylapok fénymásolatának beküldésével történik. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető.
(17) A felszín alatti vizet termelő vízmű üzemeltetője köteles a kitermelt víz mennyiségét, kutankénti üzemi vízhozamát és üzemi víz(nyomás)szintjét, nyugalmi víz(nyomás)szintjét és a termelt víz hőmérsékletét legalább havi gyakorisággal mérni, és az adatokat a tárgyévet követő március 31-ig az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósághoz eljuttatni. Az első adatszolgáltatás ideje 2006. március 31.
(18) A figyelő-, tartalék és üzemen kívüli kutak esetében a hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a nyugalmi víz(nyomás)szint mérést is el kell végezni.”
19. § E rendelet az Európai Parlament és Tanács 2000. október 23-i keltezésű, 2000/60/EK számú, „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” című irányelv 3., 5., 7. és 8. cikkében, valamint II. és V. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] 74/2000. (V. 31.) Korm. r. a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló, 1994. június 29-én, Szófiában létrehozott Egyezmény kihirdetéséről.

[LÁBJEGYZET_2] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 2. § 21. pont.

[LÁBJEGYZET_3] Kvt. 18. § (1) és (3) bek., Kvt. 49. § (1) bek., 1996. évi LIII. tv., 1996. évi LIV. tv., 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 240/2000. (XII. 23.) Korm. r. 49/2001. (IV. 3.) Korm. r., 273/2001. (XII. 21.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_4] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 16. pont.

[LÁBJEGYZET_5] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 4. § (4) bek.

[LÁBJEGYZET_6] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 13. § (3) bek.

[LÁBJEGYZET_7] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 41. § (10) bek.

[LÁBJEGYZET_8] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont, 14. § (1) bek. a) pont.

[LÁBJEGYZET_9] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 6. § (4) bek. d) pont.

[LÁBJEGYZET_10] 49/2001. (IV. 3.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_11] 1995 évi LIII. tv. 46. § (1) bek. b) és e) pontja, 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 5. § (8) bek.

[LÁBJEGYZET_12] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont, 21/2002. (IV. 25.) KöViM r. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r., 239/2000. (XII. 23.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_13] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 29-33. §, 10. számú melléklet.

[LÁBJEGYZET_14] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 34. § (1) bek.

[LÁBJEGYZET_15] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 15. §, 21. § (5) bek.

[LÁBJEGYZET_16] 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 38. pont.

[LÁBJEGYZET_17] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 18. §.

[LÁBJEGYZET_18] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 3. § 43. pont.

[LÁBJEGYZET_19] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8. § b) pont.