31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet

a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó, továbbá a határain belül található felszíni víztestekre, az ezektől közvetlenül függő vízi ökoszisztémákra, valamint vizes élőhelyekre, a felszíni víz és környezeti állapota minősítése céljából végzett megfigyelő tevékenységre, adatgyűjtésre, adatszolgáltatásra és állapotértékelésre, valamint az ezeket végző szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:
a) referencia feltételek: a 2. számú melléklet szerinti kiváló ökológiai és kémiai állapothoz, illetve erősen módosított és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapota hasonlítandó;
b) a felszíni vizek állapotára vonatkozó jellemzők megfigyelése (a továbbiakban: monitorozás): a felszíni víz minőségi állapotára nézve indikatív paraméterek (így például biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás;
c) állapotértékelés: egy adott felszíni víztest vízminőségi elemei jellemzésének egy adott referencia feltételhez történő viszonyítása, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolása, illetőleg a kockázatos helyzetű víztest tényének megállapítása;
d) kockázatos helyzetű felszíni víztest: az a víztest, amelyet az állapotának jellemzése ilyennek minősít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínűen nem éri el a jó állapotot.

A felszíni víztest megfigyelésére és állapotértékelésére vonatkozó általános szabályok

3. § (1) A felszíni víztest állapotának védelméhez, javításához, a jó állapot, a jó ökológiai állapot, illetve potenciál eléréséhez, az állapotot rendszeresen monitorozni és értékelni kell - az e rendelet 7. §-ában foglaltaknak megfelelően biztosítva ezzel a felszíni víztest állapota változásának nyomon követését, valamint szükség esetén a korai beavatkozás és vízvédelmi intézkedés lehetőségét.
(2) A külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerint kijelölt víztestekre vonatkozó monitorozó rendszerek kidolgozásáról és működtetéséről, a rendszeres monitorozásról és az állapotértékelés elvégzéséről és az adatszolgáltatásról a környezetvédelmi és vízügyi miniszter gondoskodik, területi szerveinek és szakintézményeknek a bevonásával, valamint a kibocsátók külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  szerinti adatszolgáltatásainak feldolgozásával.
4. § A felszíni víztest típusok e rendelet 1. számú melléklet szerinti vízminőségi elemeire az ott meghatározottak alapján referencia feltételeket kell meghatározni.

A felszíni víztestek jellemzése

5. § (1) A felszíni víztestek jellemzése során össze kell gyűjteni, és nyilván kell tartani a víztestet érő emberi eredetű terhelések jellegére és mértékére vonatkozó információkat, mérési eredményeket, különösen a következő terhelésekre tekintettel:
a) a pontszerű és diffúz szennyezőforrások okozta terhelések, illetve szennyezések becslése, azonosítása a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  előírásainak figyelembevételével,
b) a jelentős vízkivételek azonosítása és megfigyelése, beleértve a szezonális változékonyságot, az éves összes vízigényt,
c) a vízkormányzási munkáknak az általános áramlási jellemzőkre és vízmérlegre gyakorolt hatásának becslése,
d) a víztestet érő jelentős morfológiai változtatások azonosítása,
e) az a)-d) pontokban foglaltakon kívüli egyéb jelentős emberi eredetű hatások azonosítása,
f) a vízgyűjtőn folytatott területhasználat (így például a települési, ipari, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati területek) azonosítása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt terhelések meghatározása és hatásainak becslése, valamint a már működő megfigyelési rendszerek adatai alapján meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a víztestek várhatóan megfelelnek-e a 6. § (1) bekezdés alapján meghatározott környezeti célkitűzéseknek.
(3) A kockázatos helyzetű víztestek esetében további feltáró, elemző vizsgálatok szükségesek az operatív monitorozó program megfelelő kialakításához és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásához.

Környezeti célkitűzések teljesítése

6. § A felszíni víztestekre vonatkozó környezeti célkitűzéseket a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  foglaltaknak megfelelően kell meghatározni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. Egyes víztestek esetében a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  előírásainak megfelelően azonban kevésbé szigorú célkitűzések is meghatározhatók. A kémiai minőségi szintre (azaz a vízszennyezettségre) vonatkozó vízszennyezettségi határértékeket külön jogszabály határozza meg.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának monitorozása

7. § (1) A felszíni víztestek monitorozását úgy kell kialakítani, hogy a víztestek állapota - az ökológiai és a kémiai állapot figyelembevételével - minden vízgyűjtőn összefüggéseiben áttekinthető legyen.
(2) A monitorozó programok tervezésénél és a hálózati rendszer kialakításánál elsősorban azokat a paramétereket kell megfigyelésre kiválasztani, melyek indikatívak az adott víztest vízminőségi állapotára nézve. A monitorozási adatoknak megfelelőeknek kell lenniük a víztestek állapotértékelés utáni e rendelet 3. számú melléklete szerinti osztályba sorolásához.
(3) A monitorozás kiterjed:
a) a víztérfogatra és vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire az ökológiai és a kémiai állapot minősítéséhez szükséges;
b) az ökológiai és a kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;
c) a külön jogszabályban meghatározott védett területek monitorozása esetén a védett területek sajátságos jellemzőire.
(4) Az ökológiai állapot monitorozása során a biológiai-minőségi elemek állapotát kell vizsgálni és az erre jellemző értéket kell meghatározni. Olyan fajokat vagy fajcsoportokat kell vizsgálni, amelyek az adott víztest ökológiai állapotára, mint egészre nézve reprezentatívak.
8. § (1) A felszíni víztestek megfigyelése érdekében feltáró, illetve operatív, vizsgálati monitorozó programokat kell kialakítani.
(2) A feltáró monitorozó program célja a víztestek állapotának jellemzése, információk gyűjtése az egyéb monitorozó programok tervezéséhez, a hosszú távú változások értékelése. A feltáró monitorozást egy éven keresztül kell folytatni, kivéve, ha az érintett víztest a jó állapotot eléri.
(3) Az operatív monitorozó program célja a kockázatos helyzetű víztestek kijelölésének támogatása és állapotának megfigyelése, az állapotváltozás javítására tett intézkedések hatásainak nyomon követése, továbbá a külön jogszabály szerinti védett területen lévő felszíni víztest állapotának ellenőrzése akkor, ha az előzetes állapotértékelés alapján megállapítható a környezeti célkitűzés teljesíthetőségének kockázata. Az operatív monitorozást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy elegendő adatot nyújtson a megbízható értékeléshez e rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak alapján.
(4) A vizsgálati monitorozó program célja a határérték-túllépések, illetve az állapotváltozások ismeretlen okainak, a rendkívüli szennyezések mértékének és hatásainak vizsgálata, továbbá információgyűjtés ott, ahol operatív monitorozás még nem működik, valamint információgyűjtés a szükséges intézkedési tervek készítéséhez. A vizsgálati monitorozás gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy az megbízható és pontos adatokat nyújtson.

A felszíni víztestek ökológiai és kémiai állapotának értékelése és minősítése

9. § A felszíni víztestek ökológiai állapotát vagy potenciálját, illetve kémiai állapotát e rendelet 2. számú mellékletének megfelelően értékelni és minősíteni kell. A minősítést követő osztályba sorolást a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben színkódos térképi ábrázolással kell bemutatni.

Átmeneti és záró rendelkezések

10. § A monitorozó hálózatot 2006. december 22-ig oly módon kell kialakítani, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási terv ezekre alapozva, hatékonyan, megbízhatóan és teljeskörűen készülhessen el.
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet az Európai Parlament és Tanács 2000. október 23-i keltezésű, 2000/60/EK számú, „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén” című irányelv 2., 4., 5. és 8. cikkében, valamint II. és V. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelést szolgálja.

[LÁBJEGYZET_1] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_2] 7/2002. (III. 1.) KöM r.

[LÁBJEGYZET_3] 219/2004. (VII. 21.) Korm. r., 220/2004. (VII. 21.) Korm. r.

[LÁBJEGYZET_4] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 7. § (1)-(4) bek.

[LÁBJEGYZET_5] 221/2004. (VII. 21.) Korm. r. 8-10. §.