34/2004. (VI. 28.) BM rendelet

a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Vezetői engedélyt az előírt feltételek teljesülése mellett is csak olyan magyar állampolgár, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes tagállamok (a továbbiakban: EGT) állampolgárai számára kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező kérelmezőnek lehet kiadni, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (szálláshelye) Magyarországon van, illetőleg nem magyar állampolgár (a továbbiakban: külföldi) kérelmező esetén az engedély kiadását megelőző hat hónapban Magyarországon tartózkodott. Ha a kérelmező külföldi hatóság által kiállított vezetői engedéllyel rendelkezik a 16-19. § alapján jár el a közlekedési igazgatási hatóság.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hat hónap időtartamú magyarországi tartózkodás igazolására be kell mutatni az idegenrendészeti hatóság erre vonatkozó engedélyét (tartózkodási vízumát, tartózkodási, bevándorlási, illetőleg letelepedési engedélyét, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolását).”
2. § Az R. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában közlekedésbiztonsági szempontból járművezetésre alkalmatlannak kell tekinteni azt a személyt,)
„c) akinek a vezetési jogosultsága szünetelését a hatóság jogerős határozatával elrendelte, annak időtartama alatt,”
3. § (1) Az R. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedélyt megfelelőnek kell tekinteni, ha)
„b) az engedélyt az EGT valamely tagállamában adták ki.”
(2) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (5) bekezdésének számozása (6) bekezdésre változik:
„(4) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az (1) és (2) bekezdés a), c)-d) pontjában meghatározott külföldi vezetői engedély a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás kezdetétől számított egy évig jogosít járművezetésre, ezt követően a külföldi vezetői engedélyt kérelemre magyar vezetői engedélyre kell cserélni.
(5) A cserére vonatkozó kötelezettség nem terjed ki az EGT valamely tagállamában kiállított érvényes vezetői engedélyre, amely az érvényességi idején belül jogosít járművezetésre.”
4. § Az R. a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § Az EGT tagállam illetékes hatósága által kiállított vezetői engedély, a 12. § rendelkezéseire figyelemmel, az EGT állampolgár magyarországi tartózkodásának időtartamától függetlenül cserével érvényesíthető. A csere során magyar vezetői engedélyt - e rendelet rendelkezéseire figyelemmel - azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre az EGT tagállam illetékes hatósága által kiállított vezetői engedély is érvényes.”
5. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A honosítás során kiadott magyar vezetői engedélyt - e rendeletben foglaltak szerint - azokra a járműkategóriákra és azokkal a feltételekkel lehet érvényesíteni, amelyre a külföldi vezetői engedély is érvényes.
(2) A honosítás során az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban nem részes államok (a továbbiakban: harmadik ország) által kiállított vezetői engedélyt a magyar vezetői engedély kiadásakor a közlekedési igazgatási hatóság bevonja, és a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal) megküldi, amelyet viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján a kiállító hatóságnak az továbbít.
(3) Amennyiben a harmadik ország állampolgára - nyilatkozata alapján - az ország területét elhagyja, a honosítás során bevont külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély a magyar vezetői engedély egyidejű leadása mellett a (2) bekezdésben foglalt kivétellel visszaadható. A közlekedési igazgatási hatóság ennek tényét a nyilvántartásban rögzíti.”
6. § Az R. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Az EGT valamely tagállama által kiállított vezetői engedélyt a közlekedési igazgatási hatóság a magyar vezetői engedély kiadásakor bevonja, és a Hivatalnak megküldi.
(2) A Hivatal a közlekedési igazgatási hatóság által bevont az EGT valamely tagállama által kiállított vezetői engedélyt a kiállító tagállam közlekedési hatósága részére megküldi.”
7. § Az R. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a magyar vezetői engedélyt a honosító külföldi hatóság a Hivatalnak megküldi, új vezetői engedély kiállítása helyett, a visszahonosításra irányuló kérelem alapján, az eredeti okmányt kell visszaadni, feltéve, ha a vezetési jogosultság tartalma nem változott, és a vezetői engedélybe bejegyzett egészségi alkalmasság határideje még nem járt le.”
8. § (1) Az R. 21. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A vezetői engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány vagy személyazonosságot igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott okiratokban szereplő adatokkal. Nem szükséges az (5) bekezdésben meghatározott okiratok bemutatása, ha a vezetői engedély iránti kérelmet annál az önkormányzatnál működő közlekedési igazgatási hatóságnál nyújtják be, ahol a kérelmezőre vonatkozó anyakönyvi bejegyzést tették.
(7) Ha a kérelmező bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállású személy, a kérelemhez be kell mutatnia az érvényes személyazonosító igazolványát.”
(2) Az R. 21. §-a a következő új (8) és (9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (8) és (9) bekezdésének számozása (10) és (11) bekezdésre változik:
„(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerint végrehajtott adategyeztetéskor a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyakönyvi eseményét Magyarországon anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvezető megkeresésével - lehet elvégezni.
(9) A vezetői engedélyt a személyi adat- és lakcímnyilvántartással egyező személyi adatokkal kell kiállítani.”
9. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) a járművezető azzal gyanúsítható, hogy közúti baleset során maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozó [Btk. 187. § (2) bekezdés] bűncselekményt követte el,
b) a jármű vezetője járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény (Btk. 188. §) elkövetésével gyanúsítható,
c) a járművezető járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy a közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultságának szünetelését jogerősen elrendelte,
d) gyanú van arra, hogy a vezetői engedély hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben elvett vezetői engedélyt a hatóság három munkanapon belül megküldi az elkövető lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.”
10. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A rendőr a vezetői engedély elvételéről átvételi elismervényt ad, mely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját.”
11. § Az R. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésével korlátozza a közúti közlekedésben járművezetőként történő részvételét annak, aki
a) a 27. § (1) bekezdésében meghatározott szabályszegéseket elkövette, illetőleg
b) a külön jogszabályban meghatározott egészségi, pályaalkalmassági, képzési és vizsgáztatási előírásoknak nem felel meg.
(2) A vezetési jogosultság szünetelése a bíróság vagy szabálysértési hatóság határozata alapján járműkategóriába, alkategóriába, kombinált kategóriába, járműfajtába tartozó jármű vezetésére is kiterjedhet.
(3) Szünetel a vezetésre való jogosultság:
a) a közlekedésbiztonsági alkalmatlanság jogerős megállapításának napjától az alkalmasság igazolásának a közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatás időpontjáig, ha a járművezető a járművezetésre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan [15. § (1) bekezdés a)-d) pont],
b) a vezetői engedély helyszíni elvételének, a büntetőeljárás megindításától, illetve ismeretlen tettes ellen indult eljárás esetén a megalapozott gyanú közlésének napjától a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha az eljárás a közúti baleset okozása [Btk. 187. § (2) bekezdésében meghatározott] minősített esete, illetve a járművezetés ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. §) elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult,
c) a közúti járművek vezetésétől történő eltiltás lejáratának a napjától az utánképzésen való részvétel közlekedési igazgatási hatóság előtti igazolásáig, ha a járművezető külön jogszabály alapján engedélyét csak az utánképzést követően kaphatja vissza,
d) ha a járművezetőt egészségi, pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak minősítették, az alkalmatlanság megállapításának a napjától az alkalmas minősítésű igazolás közlekedés igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, továbbá ha a soron kívül elrendelt vagy kezdeményezett egészségi, illetve rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton a járművezető önhibájából nem jelent meg, illetve, ha az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat során az arra illetékes egészségügyi hatóság alkalmatlannak minősítette. Nem kell elrendelni a vezetési jogosultság szünetelését, ha az alkalmas minősítésű igazolást az ügyfél a közlekedési igazgatási hatóság határozatának meghozatal előtt önként bemutatja,
e) a vizsga érvénytelenítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától az érvényes vizsgaigazolás közlekedési igazgatási hatóság előtti bemutatásáig, ha a járművezetői vizsgát a közlekedési hatóság külön jogszabály alapján érvénytelenítette.
(4) A vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére okot adó körülményről az eljáró hatóság értesíti az engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot:
a) a (3) bekezdés b) pontja esetén a büntetőeljárás megindításáról vagy a megalapozott gyanú közléséről szóló értesítés;
b) a (3) bekezdés a) és e) pontja esetén a jogerős határozat;
c) a (3) bekezdés d) pontja esetén az alkalmatlanság megállapításáról szóló értesítés;
d) a 27. § (1) bekezdés d) pontja esetén a rendőri intézkedésről szóló jelentés, feljelentés megküldésével.
(5) A helyszínen elvett vezetői engedélyt az elvétel okának megjelölésével együtt az eljáró hatóság az engedély jogosítottjának lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak három munkanapon belül megküldi.
(6) Amennyiben a vezetési jogosultság szünetelésének feltételét az eljáró hatóság az eljárás megindítását követően észleli, a helyszíni elvétel szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) A vezetési jogosultság az eltiltással érintett kategóriára, alkategóriára, kombinált kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság szünetelésének elrendeléséről, annak nyilvántartásba vételéről, a vezetői engedély visszavonásáról, valamint a külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély bevonásáról a közlekedési igazgatási hatóság határozatot hoz.
(8) Amennyiben a vezetői engedély helyszíni elvételére nem került sor, a közlekedési igazgatási hatóság határozatában kötelezi az ügyfelet a vezetői engedély leadására. A határozat meghozatalával egyidejűleg a vezetői engedély visszavonását, bevonását és a vezetési jogosultság szünetelését nyilvántartásba veszi.
(9) A (3) bekezdés b) pontja esetén az ügyben eljáró ügyészség értesítése alapján a vezetői engedélyt a határidő letelte előtt vissza kell adni.
(10) A közlekedési igazgatási hatóság a vezetői engedélyt a (9) bekezdésben meghatározott esetben visszaadja, ennek és a vezetési jogosultság folytatásának tényét a nyilvántartásba bejegyzi, és erről az eljáró hatóságot abban az esetben értesíti, ha a visszavonás alapját képező cselekmény miatti eljárás még folyamatban van.
(11) A helyszínen vagy az eljáró hatóság által elvett vezetői engedélyt csak a közlekedési igazgatási hatóság adhatja vissza.
(12) Amennyiben az eljárás alá vont külföldi állampolgárnak nincs magyarországi lakó- (tartózkodási) helye, vezetési jogosultság szünetelésének elrendelésére, annak nyilvántartásba vételére a cselekmény elkövetési helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság intézkedik.”
12. § Az R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott járművel - kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, állati erővel vont járművet, kézikocsit - közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.
(2) A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha
a) a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták,
c) a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott személygépkocsik esetén az adóhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást az ügyfél bemutatta,
d) külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származásellenőrzése megtörtént és azt határozattal igazolták,
e) az új jármű forgalmazója részére a Központi Közlekedési Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott eljárásban engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést és a forgalmazó a járműhöz a műszaki adatlapot, valamint az e rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította,
f) egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiség vizsgálatát, továbbá a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette,
g) használt jármű esetén műszaki alkalmasságát megállapították, előzetes eredetiség vizsgálatát elvégezték.
(3) A jármű származását igazolnia kell
a) a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek;
b) harmadik országból vagy az EGT valamely tagállamából belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.
(4) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetén, melyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél kérelméhez bemutatta:
a) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,
b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét,
c) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.
(5) A jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla és - a 46/A. § (1) bekezdésben meghatározott járműveknél - az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg.
(6) A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.
(7) A lassú jármű, annak pótkocsija forgalomba helyezése esetén „igazolólap” megnevezést tartalmazó forgalmi engedélyt (a továbbiakban: forgalmi engedély) kell kiadni.
(8) A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, a törzskönyv és a rendszámtábla, valamint az új típusú rendszámtáblához kiadott regisztrációs matrica - az e rendeletben meghatározottak kivételével - arra a járműre érvényes, amelyre azt kiadták, illetőleg engedélyezték.”
13. § Az R. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti járművet akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez
a) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot bemutatta,
b) a jármű külföldi hatósági engedélyét bemutatta. Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélye nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén került kiállításra, ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.
(3) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kérelemre engedélyezhető a jármű ideiglenes forgalomban tartása, ha
a) a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, és
b) a kötelező felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvényt, ajánlatot, előfedezeti igazolást bemutatta.
(4) A származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételt követően az EGT valamely tagállamának hatósága által kiállított forgalmi engedély, annak érvényességi idején belül, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől, illetőleg a jármű behozatalától számított hat hónapig - ideiglenes forgalomban tartási engedély és E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása nélkül is - jogosít a közúti forgalomban történő részvételre, ha a járművet az EGT valamely tagállamának nyilvántartásában regisztrálták és a járműre hatósági jelzést adtak ki, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik.
(5) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származását a Hivatal ellenőrzi. A közlekedési igazgatási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okmányban és okiratban szereplő adatokat elektronikus úton az ellenőrzés elvégzése érdekében a Hivatalnak megküldi.
(6) A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi hatóság nyilvántartásaiban, valamint a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű jogi helyzetét és ennek eredményéről határozatot hoz. A határozatról az illetékes közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja.
(7) A közlekedési igazgatási hatóság a külföldi okmányokat és hatósági jelzéseket a forgalomba helyezés során bevonja és a keletkezett ügyirattal a Hivatalnak megküldi.
(8) A Hivatal az EGT tagállamának nyilvántartó hatóságát a külföldi forgalmi engedély bevonásáról a jármű magyarországi forgalomba helyezésétől számított két hónapon belül értesíti, ezt követően a tagállam nyilvántartó hatóságának kérésére, illetve viszonosság esetén a külföldi okmányokat, hatósági jelzéseket az azt kiadó hatósághoz továbbítja, egyéb esetekben a külön jogszabályban meghatározott őrzési időt követően megsemmisíti.”
14. § Az R. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az üzemben tartó - e jogának a jármű tulajdonosa által egyoldalú nyilatkozattal történő visszavonásáig - a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzemben tartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását.”
15. § (1) Az R. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Harmadik ország hatósága által külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság alakiság nélkül vámkezelte ideiglenes behozatalban - feltéve, hogy jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni.”
(2) Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külföldi rendszámtáblával ellátott Magyarországra harmadik országból importált gépjármű a határátlépést követően külföldi rendszámtáblával nem közlekedhet.”
(3) Az R. 40. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Annak a magyar állampolgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akinek lakó-, tartózkodási helye vagy székhelye (telephelye) a Magyar Köztársaság területén van, illetve került bejegyzésre, a tulajdonába kerülő külföldön nyilvántartott járműnek - a tulajdonjog megszerzésétől, illetőleg a jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül - a származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét kezdeményeznie kell.
(5) Az EGT állampolgárnak az EGT tartózkodási engedély kiadásától, illetőleg a jármű behozatalától számított legfeljebb 30 napon belül kezdeményeznie kell a tulajdonát képező, belföldön üzemeltetett - az EGT valamely tagállamában nyilvántartott - jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételét.”
16. § Az R. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jármű üzemben tartói joga, a törzskönyv kiadásának (3) bekezdésben meghatározott okból történő megtagadása esetén átruházható.”
17. § (1) Az R. 44. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Előzetes eredetiségvizsgálat
44. § (1) A járművek előzetes eredetiségvizsgálata elvégzését a Hivatal által kiállított határozattal (hatósági bizonyítvánnyal) kell igazolni.
(2) Az előzetes eredetiségvizsgálatot - a (9)-(10) bekezdésekben foglaltakat kivéve - el kell végezni:
a) használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérőlappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
b) a forgalomból végleg kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be;
c) a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor;
d) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;
e) biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
f) a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor;
g) ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel;
h) ha a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a Hivatal elrendeli.
(3) Forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje, illetve javítása) és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.
(4) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően lehet elvégeztetni.
(5) A (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.
(6) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, melynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(7) A (2) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.
(8) A közlekedési igazgatási hatóság - újabb eredetiségvizsgálat nélkül - a tulajdonos, üzembentartó vagy meghatalmazottja kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból.
(9) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha
a) annak jogalapja öröklés,
b) annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,
c) annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,
d) a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi,
e) annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog-változás,
f) annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármű adásvétel, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.
(10) A muzeális jellegű járművek forgalomba helyezése és tulajdonjog változása esetén az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.”
(2) Az R. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/A. § (1) Az előzetes eredetiségvizsgálat kérelemre, illetve a 44. § (2) bekezdés g) és h) pont alapján hivatalból indul.
(2) Az előzetes eredetiségvizsgálatot a Hivatal - közreműködő igénybevételével - végzi. A vizsgáló állomáson követendő eljárási rend a külön jogszabályban meghatározottak szerint szabályozott módon történik.”
18. § Az R. 45. §-a előtti alcím és az (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A rendszámtábla és a regisztrációs matrica
45. § (1) A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, mely a Hivatal tulajdonát képezi. A rendszámtábla gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság azzal történő ellátása a Hivatal a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül az MSZ 140/1990 magyar szabvány szerint a nemzeti színeket és H jelzést (a továbbiakban: régi típusú rendszámtábla), vagy a 17. számú melléklet szerint az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést (a továbbiakban: új típusú rendszámtábla), az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza.”
19. § Az R. a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § (1) A rendszámtábla méret szerinti típusait a 17. számú melléklet határozza meg.
(2) 2004. május 1-jét követően a régi típusú rendszámtábla új típusban történő legyártását a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott igazgatási szolgáltatási díj igazolt megfizetését követően a közlekedési igazgatási hatóság engedélyezi és annak tényét bejegyzi a nyilvántartásba és a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába.
(3) A 2004. május 1-je előtt kiadott „D” típusú rendszámtábla utángyártása csak az e rendeletben meghatározott méretben engedélyezhető.
(4) 2004. május 1-jét követően továbbra is régi típusú rendszámtábla kiadására kerül sor az 50. § (2) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott járművek esetén.”
20. § Az R. a következő 46/A. és 46/B. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica személygépjármű, tehergépjármű, autóbusz és vontató járműnyilvántartásba történő vételét és a hatósági jelzés valódiságát igazolja. A Hivatal tulajdonát képező regisztrációs matrica gyártótól történő megrendelése és a közlekedési igazgatási hatóság matricával történő ellátása a Hivatal, az ügyfélnek történő kiadása a közlekedési igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott új típusú rendszámtábla regisztrációs matrica nélkül érvénytelen.
(3) A regisztrációs matricát a jármű első szélvédőjén belülről - kívülről jól látható módon - a jobb alsó sarokban kell az ügyfélnek elhelyeznie.
(4) A regisztrációs matricát az új típusú rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a közlekedési igazgatási hatóság adja ki.
(5) A regisztrációs matrica tartalmi elemeit a 18. számú melléklet határozza meg.
46/B. § (1) A regisztrációs matrica utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével lehetséges. Ez esetben a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ügyfél által történő megfizetése után a Hivatal gondoskodik a regisztrációs matrica gyártótól való megrendeléséről.
(2) Az elveszett, eltulajdonított és a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével a megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető. A járművet ebben az esetben át kell rendszámozni.
(3) A megrongálódott regisztrációs matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód alapján a matrica még azonosítható. Az utángyártandó - a szélvédőről eltávolított - matricát a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
(4) A (3) bekezdés szerint utángyártott és a (7) bekezdés alapján egyedileg gyártott regisztrációs matrica átvételéig, de legfeljebb 30 napig a járművel abban az esetben lehet közlekedni, ha az rendelkezik a már kiadott új típusú rendszámtáblákkal.
(5) A forgalomból kivont jármű esetén a regisztrációs matrica utángyártása nem engedélyezhető a kivonás időtartama alatt.
(6) A rendszámtábla és a regisztrációs matrica egyidejű utángyártása nem engedélyezhető.
(7) A regisztrációs matrica egyedi gyártása akkor engedélyezhető, ha
a) a 47. § (4) bekezdés alapján az a közlekedési hatóság igazolása alapján indokolt,
b) az egyénileg kiválasztott és egyedileg előállított rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát használatában lévő másik járműre kívánja átszerelni,
c) az 50. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, illetve az 51. §-ban meghatározott különleges rendszámtábla jogosítottja a rendszámtáblát más gépjárműre kívánja felszerelni.”
21. § Az R. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A korábban kiadott rendszámtáblát az új rendszámtábla kiadásával, illetve a jármű végleges kivonásával egyidejűleg be kell vonni. A bevont rendszámtáblák selejtezéséről a közlekedési igazgatási hatóság, megsemmisítéséről a Hivatal gondoskodik.”
22. § Az R. 48. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egyénileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszámtáblák új típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.”
23. § Az R. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszámtábla egyéni kiválasztására vagy egyedi legyártására, vagy a legyártott egyedi vagy egyéni rendszámtábla jogosítottjának személyében történő változás bejegyzésére irányuló kérelmet a közlekedési igazgatási hatóság a rendszámnyilvántartásban történő ellenőrzést követően - a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében - veheti át.”
24. § (1) Az R. 50. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési igazgatási hatóság)
„e) a tartósan belföldön üzemeltetett - az 52. § (2) bekezdés a) pontba nem tartozó, valamint a bevándorolt, menekült, a letelepedett jogállású, illetve EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy, vagy a magyar cégbíróság által nyilvántartásba vett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tulajdonát képező jármű kivételével - külföldi tulajdonú járműre C kezdő betűjelű,”
(különleges rendszámtáblát ad ki.)
(2) Az R. 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az OT betűjelű különleges rendszámtáblát a Muzeális Minősítő Bizottság igazolása, továbbá a muzeális jellegű járműhöz a közlekedési hatóság által kiadott „Műszaki Adatlap” alapján a Hivatal adja ki.
(5) A (2) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott különleges rendszámtáblák régi típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.”
25. § Az R. 51. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott különleges rendszámtáblák 2004. május 1-jét követően új típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.”
26. § (1) Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg nem lehetséges. Az ideiglenes rendszámtábla leírását a 10. számú melléklet tartalmazza.”
(2) Az R. 52. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közlekedési igazgatási hatóság)
„c) belföldön vásárolt jármű kivitelére, indokolt esetben magyar tulajdonú, külföldön tartózkodó rendszám nélküli jármű hazaszállítására, illetve érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó jármű reexportjára, Magyarországon még forgalomba nem helyezett gépjármű külföldre viteléhez és a 79. §-ban meghatározott érvényességi időn belüli visszahozatalához így különösen: kiállításra vitel), vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű,”
„e) az önjáró munkagépre és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű
ideiglenes rendszámtáblát ad ki.”
(3) Az R. 52. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Magyarországra harmadik országból importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő járműre az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a határvámhivatal, szállítóeszközön behozott járműre a közlekedési igazgatási hatóság adja ki. A közlekedési igazgatási hatóság az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a 38. § (4) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén kiadja, illetve a határvámhivatal által kiadott hatósági jelzést és engedélyt meghosszabbítja. A korlátozások tekintetében a meghosszabbítás során a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapban meghatározottakat kell figyelembe venni.
(4) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: VPOP) a Hivatal látja el. A VPOP a rendszámtáblák elosztásáról és kiadásáról nyilvántartást vezet, melynek adatait heti rendszerességgel a Hivatal részére papíralapú vagy mágneses adathordozón megküldi. A nyilvántartás tartalmazza a jármű alvázszámát, gyártmányát, típusát, az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát, a személyszállítási, teherszállítási, illetve vontatási tilalom elrendelését, valamint a vámeljárást kérő természetes vagy jogi személy nevét, lakcímét, illetőleg telephelyének címét, valamint a kiadott ideiglenes rendszámot és annak érvényességi idejét.”
27. § Az R. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 50. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt sárga színű sorozatban előállított rendszámtáblát kell kiadni a külön jogszabály alapján  [LÁBJEGYZET_5]  közúti közlekedési szolgáltatást végző járművekre a területi közlekedési hatóság engedélye alapján. Az új rendszámtábla kiadásakor a 47. § (7) bekezdésében írtak szerint kell eljárni.”
28. § Az R. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) A tartósan belföldön üzemeltetett, ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre olyan V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni, amelynek érvényessége a vámhatóság által meghatározott visszaviteli határidőhöz igazodik.
(2) A V betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és az ahhoz tartozó forgalmi engedélyt az érvényesség lejártát követően, vagy az átrendszámozáskor (végleges külföldre történő kivitel, vagy magyarországi forgalomba helyezés) le kell adni.”
29. § Az R. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § (1) A Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadására csak a jármű tulajdonjogának igazolását követően kerülhet sor, a kérelmező által előterjesztett adatok valódiságát a rendelkezésre álló nyilvántartásokban ellenőrizni kell.
(2) A Magyarországon forgalomba helyezett járműre a Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla csak akkor adható ki, ha a járművet a forgalomból kivitel miatt végleg kivonták és ez járműnyilvántartásba bejegyzésre került.
(3) A Z betűjelű ideiglenes rendszámtáblát és a forgalmi engedélyt - a (2) bekezdés esetét kivéve - a forgalmi engedély érvényességének lejártát követő három munkanapon belül a közlekedési igazgatási hatóságnak le kell adni.”
30. § Az R. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a jármű műszaki alkalmasságának igazolása.”
31. § Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a járműgyártónak, a járműjavítónak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban.
(2) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül másnak nem engedhető át.
(3) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni.”
32. § Az R. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„61. § (1) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel a személy- és teherszállítás, valamint a vontatás tilos. A korlátozás alól az engedélyező közlekedési igazgatási hatóság indokolt esetben felmentést adhat.
(2) A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű esetén az (1) bekezdésben meghatározott személy- és teherszállítás, illetve vontatási tilalom alól akkor lehet felmentést adni, ha a tesztelés a jármű ezen jellemzőinek megismerésére irányul. A közlekedési igazgatási hatóság a jogszabályban előírt korlátozásokon túl egyéb indokolt megszorításokat rendelhet el, így különösen útvonalbeli, területi és időbeli korlátozásokat írhat elő. Erről és a jogszabályban meghatározott tilalmak alóli felmentésről határozatot hoz.
(3) A P és az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.”
33. § Az R. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A P, Z és a CD betűjelű ideiglenes rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzemben tartója felelős.”
34. § (1) Az R. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megrongálódott, elhasználódott - de még azonosítható - rendszámtábla utángyártása a közlekedési igazgatási hatóság engedélyével történik. Az igazgatási szolgáltatási díj ügyfél általi megfizetése után a Hivatal gondoskodik a gyártótól való megrendelésről. A megrongálódott rendszámtáblát a 47. § (7) bekezdése szerint be kell vonni.”
(2) Az R. 65. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Közlekedési igazgatási hatóság kérelemre az (1) és (2) bekezdés szerint utángyártott rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb 30 napos érvényességgel E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adhat ki. Az utángyártott rendszámtábla átadásakor az ideiglenes rendszámtáblát az ügyféltől be kell vonni.
(4) Nem engedélyezhető az elveszett, ellopott rendszámtábla utángyártása, ha egy rendszámtábla másodízben, illetve ha a két rendszámtábla egyszerre, vagy szóló motorkerékpár, pótkocsi rendszámtáblája tűnik el. Elveszett rendszámtábla körözésére haladéktalanul intézkedni kell.
(5) A régi típusú elveszett, ellopott vagy megrongálódott rendszámtábla utángyártása esetén a régi típusú rendszámtábla gyártására kell intézkedni.
(6) Az új típusú rendszámtábla utángyártása kizárólag a regisztrációs matrica megléte esetén engedélyezhető. Ez esetben az ügyfél a rendszám utángyártására vonatkozó kérelmével egyidejűleg nyilatkozik a közlekedési igazgatási hatóságnál a regisztrációs matrica meglétéről, illetőleg sértetlenségéről, valamint bemutatja a forgalmi engedélyét. Az ügyintéző a forgalmi engedélyen szereplő regisztrációs matrica vonalkódja, valamint az ügyfél nyilatkozata alapján engedélyezi az utángyártását. Engedélyezés hiányában csak rendszámcsere lehetséges.
(7) A (6) bekezdésben megjelölt esetben az utángyártott új típusú rendszámtábla átadásáig, de legfeljebb harminc napig egy rendszámtáblával is lehet közlekedni.”
35. § (1) Az R. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az érvényesítő címke (a továbbiakban: címke) a rendszámtáblán elhelyezett hatósági igazolás, amely a jármű műszaki alkalmasságának érvényességét jelzi. A címkét - a CD, a P és a Z betűjelű ideiglenes rendszámtábla kivételével - valamennyi rendszámtáblán el kell helyezni.”
(2) Az R. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A címkével a jármű időszakos műszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság, illetve jogszabályban arra feljogosított szervek, egyéb esetekben a közlekedési igazgatási hatóság a jármű közúti forgalomban történő részvételének műszaki alkalmasságát igazolja a közlekedési hatóság igazolása, illetve a nyilvántartásban szereplő adatok alapján.”
36. § Az R. 67. §-ának (5) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(5) A közlekedési igazgatási hatóságok műszaki érvényességet igazoló címkével való ellátása a Hivatal feladatkörébe tartozik.”
37. § Az R. 69. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A járműkísérő lap a járműforgalmazók és a járműgyártók (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazók) által Magyarországra behozott, illetve a Magyarországon gyártott új járművekre kiadott szigorú számadásos okmány, amely kitöltése után a jármű belföldi nyilvántartásba vételéig igazolja a jármű feletti rendelkezési jogot (11. számú melléklet).
(2) A gépjármű-forgalmazókat kérelemre, a Hivatal vagy megbízottja látja el járműkísérő lappal.”
38. § Az R. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járműkísérő lapot a jármű belföldi értékesítésekor a vevőnek át kell adni, amit a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vételt követően, kitöltve visszaad az ügyfél részére.”
39. § Az R. 72. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Harmadik országba a Magyar Köztársaság területét Magyarországon forgalomba helyezett járművel - a 64. §-ban meghatározott járművek kivételével - a forgalmi engedélyben feltüntetett jogosulton kívül más személy csak annak közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásos hozzájárulásával hagyhatja el.
(2) Az írásos hozzájárulás tartalmazza: a jármű használójának nevét, úti okmányának számát, a jármű rendszámát, alvázszámát, a forgalmi engedély jogosultjának nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek.”
40. § Az R. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem kell pótolni a törzskönyvet, ha annak elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása a tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárás megindítását megelőzően történt, és a jármű tulajdonjogának jogszerű megszerzését az ügyfél az eljárásban hitelt érdemlően igazolja.
(6) A tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételére az (1) bekezdésben meghatározott közzétételt követő 15. nap után kerülhet sor, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra.”
41. § Az R. 74. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A törzskönyv nem adható ki,)
„d) a jármű Z betűjelű ideiglenes rendszámtáblával történő ellátása során.”
42. § Az R. 76. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A törzskönyv kiadásáig a jármű tulajdonjogát igazolja:)
„a) a jármű kereskedelmi értékesítéséről szóló - a jármű azonosító adatait tartalmazó - számla,
b) a harmadik országból behozott járműveknél - a magáncélra ideiglenesen behozott járművek kivételével - a külföldön már forgalomba helyezett használt járműveknél az illetékes külföldi hatóság által a forgalomba helyezéskor kiadott eredeti vagy hitelesített okmányok,”
43. § Az R. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § (1) A tulajdonjog-változást a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, melyről törzskönyvet állít ki, ha kérelem, és a csatolt, illetve bemutatott okiratokban foglaltak megfelelnek az e rendeletben előírtaknak.
(2) A nyilvántartásban nem szereplő a bejelentést elmulasztó korábbi tulajdonos(ok) tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság a törzskönyv kiállítása nélkül jegyzi be a nyilvántartásba.
(3) A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt, ha a kérelmező nem tudja igazolni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét, vagy a jármű műszaki alkalmasságát. Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.
(4) A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, a régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesítheti.
(5) A (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítésének tényét az érintett járműnél a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(6) Amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette, de az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget
a) és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, illetőleg
b) az új tulajdonos személye nem állapítható meg, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet határozattal - az azonnali végrehajtás elrendelésével egyidejűleg - kivonja a forgalomból, és azt a nyilvántartásba bejegyzi.”
44. § Az R. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A forgalmi engedély (13. számú melléklet) érvényességi idejétől függően állandó vagy ideiglenes.”
45. § Az R. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § Ideiglenes forgalmi engedélyt kell kiadni a Z és a CD betűjelű ideiglenes rendszámtáblákhoz harmincnapos érvényességgel.”
46. § Az R. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni a P betűjelű rendszámtáblához, az önjáró munkagépre, az importált, valamint a belföldi üzemeltetés céljából behozott olyan járműre, amely forgalmi engedéllyel, rendszámtáblával nincs ellátva, illetve a külföldi hatósági engedély érvényessége lejárt, továbbá az elveszett rendszámtábla pótlása során kiadott E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához.
(2) Az importált, közúton behozott, közúti közlekedésben részt vevő jármű ideiglenes forgalomban tartását az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg harmincnapos érvényességi idővel a határvámhivatal engedélyezi, melyet a B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásával a közlekedési igazgatási hatóság a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlap, továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetéről szóló igazolás bemutatása esetén egy alkalommal a műszaki alkalmasság érvényességi idejéig, de legfeljebb öt hónappal meghosszabbíthat.
(3) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt az önjáró munkagépre, illetve arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, rendszámtáblával nincs ellátva, továbbá az elveszett rendszámtábla pótlása során kiadott E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához a közlekedési igazgatási hatóság adja ki a következő érvényességi időre:
a) olyan önjáró munkagépre, illetve járműre, amely forgalmi engedéllyel, illetve rendszámtáblával nincs ellátva, az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,
b) az importált, szállítóeszközön behozott járműre a 38/A. § rendelkezései szerint a közlekedési hatóság által kiadott Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra,
c) a rendszámtábla utángyártása esetén harminc napra.
(4) Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla érvényességi ideje az ideiglenes forgalomban tartási engedélybe bejegyzett érvényességi időhöz igazodik.
(5) A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt P betűjelű rendszámtábla kiadása esetén hat hónapra adja ki a közlekedési igazgatási hatóság. A P betűjelű rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a 15. számú mellékletben meghatározott 3-6. pontja nem kerül kitöltésre.
(6) Az ideiglenes forgalomban tartási engedély a Magyar Köztársaság területén érvényes.
(7) A forgalomba helyezett, a forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetén a közlekedési igazgatási hatóság kérelemre A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki, melynek érvényességi ideje három nap.
(8) A forgalomba helyezés előtti vizsgálat elvégzésére kitűzött időpontra szóló, a területi közlekedési felügyelet által kiadott értesítés az adott napon a lakóhelyről, telephelyről a vizsgálat helyére, illetőleg onnan a lakóhelyre (telephelyre) való közlekedésre jogosít.”
47. § Az R. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § Tehergépkocsinak személyszállító járművé történő engedélyezett átalakítása esetén a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban a jármű kategóriájának megváltoztatása a nyilvántartásba és a forgalmi engedélybe akkor jegyezhető be, ha a vámteher-különbözetet megfizették, vagy a kötelezett ez alól mentesült és az erre vonatkozó okmányokat, illetve a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  meghatározott átalakítás esetén a közlekedési hatóság műszaki adatlapot és annak alapján a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást az ügyfél bemutatta.”
48. § Az R. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § (1) A rendőr a forgalmi engedélyt, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a helyszínen elveszi, ha
a) járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították;
b) a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel, vagy hatósági jelzéssel, illetve műszaki érvényesség nélkül vettek részt a közúti forgalomban, illetve, ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget;
c) a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár és a járművel ennek ellenére közlekednek;
d) a jármű vezetője a külön jogszabályban meghatározottak szerint  [LÁBJEGYZET_7]  nem tudja igazolni, az érvényes kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását;
e) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, ideiglenes forgalomban tartási engedélyét, regisztrációs matricáját, címkéjét meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek;
f) a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély rongálódása miatt, feltéve, hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg;
g) a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár;
h) az új típusú rendszámmal rendelkező járművön nincs regisztrációs matrica elhelyezve, és azt a jármű vezetője nem tudja a helyszínen bemutatni, illetőleg a matrica utángyártására vagy egyedi gyártására vonatkozó kérelemmel sem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés d), e), f) és h) pontjaiban foglalt esetek kivételével a forgalmi engedély, illetve az ideiglenes forgalomban tartási engedély helyszíni elvételével egyidejűleg a címkét a rendszámtábláról el kell távolítani.
(3) Az (1) bekezdés c) és g) pontja esetén meg kell akadályozni, hogy a járművel tovább közlekedjenek.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott cselekményt a rendszámtábla tekintetében követték el, azt a helyszínen el kell venni.
(5) A rendőr a forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve a hatósági jelzés elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza a jármű azonosító adatait, az engedély számát és az elvétel okát. Az átvételi elismervény birtokában a járművel - az (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt kivétellel - a lakóhelyig vagy a telephelyig lehet közlekedni.
(6) A helyszínen elvett forgalmi engedélyt, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, illetve hatósági jelzést, valamint az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát a rendőrhatóság három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak.
(7) A közlekedési igazgatási hatóságnak a jármű forgalomból történő kivonását elrendelő határozata tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a jármű műszaki vizsgálatához szükségesek.
(8) Az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és a hatósági jelzést a közlekedési igazgatási hatóság határozattal visszavonja.”
49. § Az R. 84/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendőrhatóság által a 84. § (6) bekezdése alapján megküldött hatósági engedélyt, jelzést a közlekedési igazgatási hatóság határozattal bevonja, illetve visszavonja.”
50. § Az R. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A 84. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott visszaélés akkor valósul meg, ha
a) a járműre a jogszabály vagy hatóság által nem engedélyezett rendszámtáblát, regisztrációs matricát szereltek fel, vagy helyeztek el, illetve a használat jogszerűségét más járműre kiadott forgalmi engedéllyel kísérlik meg igazolni,
b) a járművel rendszámtábla nélkül, vagy olyan rendszámtáblával vettek részt a közúti forgalomban, amelyről a címkét eltávolították,
c) a rendszámtábla adattartalmát (ideértve az államjelzést, felségjelzést is) jogosulatlanul megváltoztatják, vagy azon a jogszabályban meghatározottól eltérő jelzést helyeztek el.”
51. § Az R. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A járművet a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély érvénytelenítésével és a hatósági jelzés visszavonásával hivatalból vagy kérelemre véglegesen kivonja a forgalomból.
(2) A járművet kérelemre a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély érvénytelenítésével és a hatósági jelzésen a címke eltávolításával vonja ki ideiglenesen a forgalomból.
(3) A járművet hivatalból a közlekedési igazgatási hatóság a forgalmi engedély és a hatósági jelzés visszavonásával vonja ki ideiglenesen a forgalomból.
(4) A jármű forgalomból történő kivonását a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba bejegyzi.”
52. § Az R. a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § (1) Amennyiben a jármű jogszerű megszerzője a bejelentési kötelezettségét, annak keletkezésétől számított 15 napon túl, késedelmesen teljesíti a közlekedési igazgatási hatóság az (5) bekezdésben foglalt intézkedések megtétele mellett, bejegyzi a tulajdonjogot a nyilvántartásba, és a forgalmi engedély, valamint a törzskönyv kiadására intézkedik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben értesíti a mulasztási bírság kiszabása érdekében az Illetékhivatalt.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közlekedési igazgatási hatóság megállapítja, hogy az ügyfél önhibájából nem tett eleget bejelentési kötelezettségének a járművet kivonja a forgalomból, amennyiben a jármű tulajdonjogában időközben nem következett be változás.
(4) A járművet a (3) bekezdésben meghatározottak szerint akkor lehet kivonni a forgalomból, ha az ügyfél hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni.
(5) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli a 84. § (1) bekezdésének a), b), e) pontjában foglaltakat.
(6) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során, vagy a közlekedési hatóság értesítése alapján észleli, hogy a járművel a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_8]  meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt és az 50. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt különleges rendszámtábla leadása nem történt meg.
(7) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból jár el és vonja ki a járművet a forgalomból, amennyiben saját eljárása során észleli, hogy a nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos nem létező személy, vagy a tulajdonos személye nem állapítható meg. Ebben az esetben a kizárólag jármű azonosító adatokat tartalmazó határozatot hirdetmény útján kell közzétenni.”
53. § Az R. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A járművet a hivatalból indult eljárás során - a (2) bekezdés kivételével - a következő időtartamra kell kivonni a forgalomból:
a) a 84. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontja és a 88. § (1) bekezdés g) pontja esetén a jármű műszaki alkalmasságának igazolásáig,
b) a 84. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 88. § (1) bekezdés a) és f) pontja esetén a kötelezettség teljesítésének igazolásáig,
c) a 88. § (1) bekezdés b) pontja esetén a lefoglalás, illetve a zár alá vétel megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig, továbbá addig az időpontig, ameddig a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetőleg a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy a járművet nem értékesítette, vagy nem adta vissza az adósnak, illetőleg ameddig a végrehajtást kérő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 134. §-a alapján a járművet át nem vette,
d) a 84. § (1) bekezdés e) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb hat hónapra,
e) a 88. § (1) bekezdés c) pontja és a 88/A. § (6) bekezdése esetén hat hónapra,
f) a 88. § (1) bekezdés d) és e) pontja esetén a törzskönyv érvénytelenítésével véglegesen,
g) a 76/A. § (6) bekezdés b) pontja és a 88/A. § (7) bekezdése esetén véglegesen.
(2) A 76/A. § (6) bekezdés a) pontja és a 88/A. § (3) bekezdése esetében a kivonás időtartama, ha a mulasztás
a) 30 napot nem haladja meg, két hónap,
b) 31 és 90 nap közé esik, négy hónap,
c) 91 és 180 nap közé esik, hat hónap,
d) 180 napot meghaladja, egy év.”
54. § Az R. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § (1) A hivatalból indult eljárásban a forgalomból történő kivonás időtartamát a forgalmi engedély helyszíni elvételének időpontjától kell számítani.
(2) Amennyiben a hatósági engedélyt és jelzést a helyszínen nem vették el a kivonás időtartamát a közlekedési igazgatási hatóság határozatának jogerőre emelkedésének napjától kell számítani, kivéve, ha az ügyfél a határozat jogerőre emelkedését megelőzően azokat leadta. Ebben az esetben a leadás napjától kell a kivonás időtartamát számítani.
(3) A forgalomból kivonást elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül - amennyiben arra a helyszínen nem került sor - a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát le kell adni.
(4) A kivonás időpontjaként az (1) és (2) bekezdésben meghatározott napot kell a nyilvántartásban megjelölni, abban az esetben is, ha az ügyfél a leadási kötelezettségének nem tett eleget.
55. § (1) Az R. 91. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedési igazgatási hatóság a P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát hat hónapra visszavonhatja, ha azt nem az engedélynek megfelelően használták.”
(2) Az R. 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési igazgatási hatóság a P betűjelű rendszámtáblát egy évre vonja vissza, ha a rendszám jogosítottja)
„c) a rendszámtáblát a Magyar Köztársaság területén kívül, vagy nem a 60. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint használja”
(3) Az R. 91. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendszámtáblát, az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt és az indítási naplót a visszavonás időtartamára a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni. A visszavonás időtartamának lejártáig az újabb rendszámtábla kiadása iránti kérelmet el kell utasítani.”
56. § Az R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyfél lakó-, tartózkodási helye, székhelye vagy telephelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság a jármű forgalomból történő kivonását nyilvántartásba veszi. A 84. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban, illetve a 88. § (1) bekezdés a), f) és g) pontjaiban meghatározott esetben, ha az ügyfél a forgalomból történő kivonást megalapozó okot - a jármű műszaki alkalmasságának, illetve a kötelezettség teljesítésének igazolásával - a közlekedési igazgatási hatóság határozathozatalát, vagy annak jogerőre emelkedését megelőzően elhárította, az eljárást meg kell szüntetni.”
57. § (1) Az R. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására az ismételt belföldi forgalomba helyezés szándéka nélkül kerül sor - a hatósági engedély és jelzés visszavonásával egyidejűleg - a törzskönyvet érvénytelenítve vissza kell adni a jármű tulajdonosának, kivéve, ha a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_9]  hulladékkezelésre feljogosított kezelőnek átadta, és az erről szóló bontási igazolást a közlekedési igazgatási hatóságnak bemutatta.”
(2) Az R. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a jármű forgalomból történő kivonására bontási igazolás alapján kerül sor, a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét, feltéve, hogy ez utóbbival rendelkezett, a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.”
58. § Az R. 96. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) a járművezetőnek vezetés közben magánál kell tartani a vezetésre jogosító okmányt, valamint)
„ab) a pályaalkalmassági minősítésről szóló határozatot, vagy annak igazolását is - kivéve a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  szerint közúti közlekedési szolgáltatást személygépkocsival végző járművek vezetőit -, amennyiben a pályaalkalmassági minősítés a vezetői engedélyből nem állapítható meg,”
59. § Az R. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint a 44. § (2) bekezdés f) pontja esetén az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiség vizsgálatról szóló hatósági határozatot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.”
60. § (1) Az R. 100/A. §-a (1) bekezdésének c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közlekedési hatóság látja el a járművet azonosító jellel, ha...)
„c) az előzetes eredetiség vizsgálat eredménye alapján indult büntetőeljárást a rendőrség, ügyészség, bíróság bűncselekmény hiányában megszünteti, megtagadja, vagy a feljelentést elutasítja,
d) a Hivatal a jármű azonosító jellel történő utólagos ellátását engedélyezte.”
(2) Az R. 100/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a Hivatal akkor engedélyezi a jármű azonosító jellel történő ellátását, ha
a) a jármű azonosító jelét bűncselekmény útján megváltoztatták,
b) a bűncselekmény azért nem állapítható meg, mert a meghatározott cselekményt a Btk. 277/A. §-ának hatálybalépése előtt követték el.”
(3) Az R. 100/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési igazgatási hatóság a jármű azonosító jellel történő ellátását követően, - az azonosító jel nyilvántartásba vételével egyidejűleg - a büntetőeljárás befejezéséről hozott határozat alapján intézkedik a törzskönyv kiadásáról vagy annak megtagadásáról.”
61. § Az R. 100/B. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A statisztikai számjele alapján főtevékenységként gépjármű, jármű, pótkocsi, illetve mezőgazdasági gépek forgalmazására jogosult járműkereskedő a Magyarországon már forgalomba helyezett használt jármű értékesítési céllal történő megvásárlását 15 napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál bejelenti.”
„(3) A járműkereskedő tulajdonszerzését a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartásba veszi, azonban forgalmi engedélyt nem állít ki, és a törzskönyvet visszavonja. A forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában a tulajdonjog változását jelölni kell. A rendelkezés többszöri kereskedői tulajdonváltásra is vonatkozik.”
62. § (1) Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4. számú melléklete a következő C. ponttal egészül ki:
„C. A kártya formátumú, a vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv módosításáról szóló, a Tanács 96/47/EK irányelvének figyelembevételével kiadásra kerülő vezetői engedély tartalmi elemei
1. A vezetői engedély fizikai jellemzői megfelelnek az ISO 7810 és az ISO 7816-1 szabványnak.
2. Az engedély kétoldalas (kártya formátumú)
Az engedély első oldalán a következők szerepelnek:
a) a „vezetői engedély” nyomtatott nagy betűkkel magyar nyelven;
b) a „Magyar Köztársaság” felirat nyomtatott nagy betűkkel;
c) a „H” betű, mint a kiállító ország megkülönböztető jele kék alapon, negatívba nyomtatva, tizenkét sárga csillaggal körülvéve;
d) a kiállított engedély egyedi adatai:
1. Családi név
2. Utónév
3. Születési hely, születési idő
4. a) Kibocsátási dátum
b) Érvényességi idő
c) Kibocsátó hatóság
5. Sorszám
6. Fénykép
7. Aláírás
8. Érvényességi kategóriák (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók mint a harmonizált kategóriák);
e) az „Európai Közösségi Minta” kifejezés magyar nyelven, valamint a „vezetői engedély” kifejezés az Európai Közösség többi nyelvén, az engedély háttereként rózsaszínnel nyomtatva.
Az engedély második oldalán a következők szerepelnek:
a) 9. Érvényességi kategóriák
10. Vizsga időpontja
11. Kategória érvényessége
12. Korlátozás kódja
A kódok a következők:
- 1-99 kódok:
harmonizált közösségi kódok,
- 100 és 100 feletti kódok:
nemzeti kódok, melyek csak a Magyar Köztársaság területén érvényesek
13. (Külföldi hatóságok bejegyzései részére fenntartott hely)
14. (Egyéb információk részére fenntartott hely)
b) Az első és a második oldalon megjelenő - az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. számok magyarázata
Sorszám”
(3) Az R. 7. számú melléklete 185 kódjának megnevezése helyébe a következő elnevezés lép:
„185 „T” kategóriába tartozó mezőgazdasági vontató egy pótkocsival.”
(4) Az R. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(5) Az R. 10. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(6) Az R. 11. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(7) Az R. 13. számú melléklete a következő C. ponttal egészül ki:
„C. A járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv figyelembevételével kiadásra kerülő forgalmi engedély tartalmi elemei
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG megnevezés és felségjelzés (H)
EURÓPAI KÖZÖSSÉG MEGNEVEZÉS
„FORGALMI ENGEDÉLY” megnevezés
„Forgalmi engedély” felirat az Európai Közösség többi nyelvén
A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése
Az engedély sorszáma
A forgalmi engedély első oldalán:
(Az irányelvben meghatározott kötelező adatok - harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)
A	- rendszám
B	- első nyilvántartásba vétel időpontja
C.1	- a forgalmi engedély jogosultja
C.1.1	- családi név vagy cégnév
C.1.2	- utónév
C.1.3	- címe  [LÁBJEGYZET_11]
C.4	- utalás arra a tényre, hogy a forgalmi engedély jogosítottja: a) tulajdonosa b) nem a jármű tulajdonosa c) a forgalmi engedélyben nincs a jármű tulajdonosaként azonosítva
D.1	- gyártmánya
D.2	- típusa
D.3	- kereskedelmi leírása(i)
E	- alvázszám
F.1	- együttes tömeg
G	- saját tömeg
H	- okmány érvényességének ideje (ha nem korlátlan)
I	- első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontja
K	- típus-jóváhagyási szám (ha van)
P.1	- hengerűrtartalma (cm3)
P.2	- legnagyobb leadott teljesítménye (kW) (ha rendelkezésre áll)
P.3	- hajtóanyaga
Q	- teljesítmény/tömeg arány (kW/kg) (csak motorkerékpároknál)
S.1	- ülések száma vezetővel
S.2	- állóhelyek száma (ha van)
(Az irányelvben külön nevesített választható adatok - harmonizált közösségi kódoknak megfelelően)
J	- jármű kategóriája
O	- vontatási adatok (kg)
O.1	- fékezett
O.2	- fékezetlen
P.5	- motorkód/szám
R	- a jármű színe
V.9	- környezetvédelmi osztályba sorolás
(További adatok a forgalmi engedély első oldalán, amelyeket az irányelv külön nem nevesít)
- Gyártási év
- Vontatási adatokhoz kapcsolódóan:
Fék nélkül (0)
Ráfutófékkel (1)
Átmenőfékkel (2)
Nyeregterhelés (3)
- Sebességváltó fajtája (kódszáma):	0: mechanikus
1: félautomata
2: automata
3: szekvenciális
- Eurotax kód
A forgalmi engedély második oldalán (Az irányelvben külön nem nevesített adatok)
- kiállítás kelte
- kiállító aláírása
- kiállító hatóság bélyegzőjének helye
- műszaki érvényességi idő
érvényesítő címke sorszáma
- Hivatalos feljegyzések
regisztrációs matrica rendszámot tartalmazó vonalkódja
- A harmonizált közösségi kódok magyarázata”
(8) Az R. 15. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
(9) Az R. 16. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
(10) Az R. az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott 18. számú melléklettel egészül ki.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

63. § (1) E rendelet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az R. 42. §-a, 43. §-ának (3) bekezdésében szereplő „eredete” szövegrész, 50. § (2) bekezdésének c) és d) pontja, 50. §-ának (3) bekezdésében szereplő „HC” szövegrész, 54. §-a, 55. §-a, 70. §-ának (4) bekezdése, 72. §-ának (3) és (5) bekezdése, 73. § (1) bekezdésében szereplő „és a Belügyminisztérium hivatalos lapjában (a Belügyi Közlönyben)” szövegrész, 74. § (5) bekezdésének c) pontjában szereplő „HC” szövegrész, 88. §-ának (2) és (5) bekezdése, 93. §-ának (2) bekezdése, 96. §-ának (2) és (3) bekezdése, 100. §-ának (2) és (3) bekezdése, 100/A. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „(B minősítés)” szövegrész, 7. számú mellékletének 04 számú kódja, a 8. számú melléklete és a 14. számú melléklete.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5. §-ának (2) bekezdésében az „”A” kategória” szövegrész helyébe az „A kategória” szövegrész, 39. §-ának (1) és (2) bekezdésében szereplő „jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot” szövegrész helyébe a „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet” szövegrész, 48. §-ának (6)-(8) bekezdésében a „rendszám” szövegrész helyébe a „rendszámtábla” szövegrész lép.
(3) E rendelet 57. §-a 2005. január 1-jén lép hatályba.
64. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően műszaki alkalmasság igazolása nélkül a határvámhivatal által kiadott A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a kiadásakor meghatározott érvényesség időpontjáig jogosít a közúti forgalomban történő részvételre. Az ideiglenes forgalomban tartási engedély e rendeletben foglaltak szerinti meghosszabbításakor intézkedni kell a jármű származás-ellenőrzési nyilvántartásba vételéről.
(2) A közlekedési igazgatási hatóság által e rendelet hatálybalépése előtt kiadott ideiglenes forgalmi engedély és az A típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a kiadásakor meghatározott érvényesség időpontjáig jogosít a közúti forgalomban történő részvételre.
(3) A 2004. július 1-je előtt eredetiség-ellenőrzés során kiállított járműkísérő lap az érvényességi ideje alatt a hatósági eljárás során felhasználható.
(4) Azok az előzetes eredetiségvizsgálatot végző vizsgáló állomások, amelyek 2004. július 1-jétől a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 35. § (5) bekezdésében foglaltak szerint végzik tevékenységüket, a vizsgálatról igazolást állítanak ki, amely a jármű azonosító adatain kívül tartalmazza a vizsgálat időpontját és a Hivatalhoz továbbított adatokat (megállapításokat).
(5) Az igazolást az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzéséhez kötött közlekedési igazgatási ügyintézés kezdeményezése során a Hivatal által az előzetes eredetiségvizsgálatról hozott és az ügyfélhez postai úton megküldött - vagy a közlekedési igazgatási eljárás során az ügyfélnek személyesen kézbesített - határozat átvételéig el kell fogadni.
(6) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott X betűjelű rendszámtáblával annak kiadásakor megjelölt üzemeltetés cél fennállásáig lehet közlekedni, azonban a járművet át kell rendszámozni a rendszámtáblával kapcsolatos közlekedési ügyintézés alkalmával, illetőleg kérelemre.
(7) Az e rendelet hatálybalépése előtt lefoglalt régi típusú rendszámtáblák a közlekedési igazgatási hatósági eljárás során továbbra is kiadásra kerülhetnek.
(8) E rendelet hatálybalépését követően az R. 7. számú mellékletében szereplő 72-77-es kódok a vezetői engedélyben nem kerülnek feltüntetésre.
(9) Az átrendszámozás és a forgalomból történő végleges kivonás során az ügyfél részére visszaadott, érvénytelenített régi típusú rendszámtábla - az egyénileg kiválasztott, valamint az egyedileg előállított rendszámtábla, valamint az R. 50. § (3) bekezdésében és az 51. §-ban meghatározott különleges rendszámtábla kivételével - az e rendelet hatálybalépését követően indult közlekedési igazgatási eljárásban nem használható fel.
(10) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban az ügyfélre nézve kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú Függelék II. a) pont.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd: 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról.

[LÁBJEGYZET_3] A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] A közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény.

[LÁBJEGYZET_7] A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_8] Lásd: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről, 31. § (1) bek. a) pont.

[LÁBJEGYZET_9] A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet.

[LÁBJEGYZET_10] A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet.

[LÁBJEGYZET_11] Cím: A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a lakóhely, illetve ennek hiányában a tartózkodási hely. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében lakóhely és tartózkodási hely hiányában a szálláshely. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelyének (telephelyének) címe, valamint az egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyének (telephelyének) címe.